Magyarság, 1928. december (9. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-07 / 278. szám

­ Hol lesz a VII. kerül­eti elöljáróság? A VII. kerületi elöljáróság elhelyezése m­ár régen foglalkoztatja, a főváros illetékes kö­­rű­. Mostani helyisége ugyanis a hatalmas kerület közigazgatási apparátusának befoga­dására nem alkalmas s a hivatalokat­ tágabb és modernebb épületekbe kell áthelyezni. Az erre illetékes városgazdasági ügyosztály leg­alkalmasabb megoldásnak azt tartaná, ha a főváros a saját telkén építené fel az új szék­házat, minthogy azonban ez az építkezés a főváros pénzügyi helyzetére hatalmas ter­het jelentene, a magánérdekeltségek idevo­natkozó ajánlatai elől sem akarnak mereven elzárkózni. Ezek az ajánlatok természetesen nem altruisztikusak s pénzügyileg koránt­sem olyan előnyösek, mintha a főváros maga oldaná meg a kérdést, viszont nem is elfo­gadhatatlanok. Értesüléseink szerint az első ajánlatot a Stabil Építő Rt. nyújtotta be olyan értelemben, hogy­ hajlandó lenne a Dob­ utcai telken alkalmas székházat épí­teni, mely negyven év múlva irigyen a fő­város tulajdonába menne át, azzal a kikö­téssel ha ezalatt az idő alatt a hivatali helyi­ségek után járó házkért a társaság kapná. Érkezett ezenkívül több ajánlat is. Az egyik ajánlattevő, Spitzer Lajos, a Kertész­ utca 13. számú háromemeletes bérházát ■ajánlja, mely azonban a hivatalok céljaira kicsiny. A másik ajánlattevő a Hungáriafürdő Rt., mely egész épületkomplexumát felajánlotta fürdővel, mozival és mosodával együtt. Ezt az ajánlatot a műszaki osztály igen drágá­nak és körülményesnek tartja a nagyszabású átalakítási munkálatok miatt. A legérdeke­sebb ajánlat mindenesetre lovag Freystädtler pasáé, aki a Dohány­ utca 84. számú négy­emeletes hatalmas bérlázál ajánlotta fel 650.000 pengő vételáron, a műszaki osztály kiszámította azonban, hogy az átalakítás 100.000 pengőjébe kerülne a fővárosnak, ez pedig igen drága székház lenne. A műszaki osztály egyébként minden ajánlatot gondosan megvizsgálva, most készíti el a véleménye­zést, melyet rövidesen az illetékes tényezők elé terjeszt. — Szükség van-e ipari adókataszterre? A budapesti pénzügyigazgatóság megkeresést kül­dött a főváros ipari érdekképviseleteihez, amely­ben a kereseti adó alá eső iparosokról kataszter elkészítését kívánja. Ebben a kérdésben az Or­­szágos Iparegyesület több ipartestület bevonásá­val, Tolnay Kornél elnökletével értekezletet tar­tott. Keményi Ernő dr. igazgató előadása alap­ján tárgyalták a pénzügy-igazgatóság kívánságát. Pickter J. Gyula a Villanyszerelő Ipartestesét el­utasító álláspontját indokolta meg. Füredy La­jos, az Asztalos Ipartestület kiküldöttje, Dán Leó, Hajdú József, Hirrmann Ferenc és Seeger Béla felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogyha az érdekképviseletek el is vállalnák a munkálatok teljesítését, kérik a határidő kitolá­sát legalább január végéig.­­ A Margithidról a Dunába ugrott és meghalt egy fővárosi altiszt. Csütörtökön reggel a Margithidról a Dunába vetette magát egy 40—45 év körüli férfi, aki csak­hamar eltűnt a híd pillérei között kavargó árban. A Margithid járókelőinek kiáltozá­sára elindult a hídfőnél állomásozó motoros mentőőrség, majd megérkezett a lánchídi mentőőrség is és a két motorcsónak két oldalról igyekezett megközelíteni a helyet, ahol az életunt a víz alá merült. Néhány másodperc múlva a dunai öngyilkos fel­bukkant a víz szine fölé, mire az egyik csó­nak megközelítette és nagy üggyel-bajjal beemelték az olalért öngyilkosjelöltet a motorcsónakba. A parton már a közben ér­tesített mentők várták a mentőcsónakot, az orvosok élesztgetési kísérletei azonban ered­ménytelenek voltak, mire partot értek, az életunt férfi meghalt. A rendőrség meg­állapította, hogy az öngyilkos Kovács Jó­zsef fővárosi altiszt volt, öngyilkosága okát azonban nem tudják. A rendőri nyo­mozás tovább folyik az öngyilkosság ügyé­ben. — Bolsevista-házasság. A Moszkvában meg­jelenő Vörös Újság szerint egyik kerület anya­könyvi hivatala előtt megjelent egy iparossegéd menyasszonyával, aki egyetemi hallgató volt s kijelenteték, hogy házasságot akarnak kötni. A hivatalnok elővette a könyvet, belejegyezte a jegyespár nevét s kijelentette, hogy ettől a pil­láimból kezdve, mint férj és feleség szerepel­ne­k a szovjettörvények előtt. Boldogan hagyták el az anyakönyvi hivatalt s a közúti vasúton igyekeztek haza. útközben azonban heves össze­­szólalkozás támadt a fiatal pár között, amely­nek során bizony kimutatta a fogafehérét a durvalelkű vörös legény és reprodukálhatlan szavakkal sértegette fiatal feleségét. Az asszony görcsös zokogás között jelentette ki, hogy nem hajlandó ilyen brutális emberrel megkezdeni az életközösséget s a férj, aki úgy látszik megbánta már a félórával előbb kötött házasságot, kapva­­kapott, hogy váljanak el, így is történt. A fiatal házasok egy negyedórán belül ismét ott álltak a pápaszemes anyakönyvvezető előtt, előkerült a vaskos kötet s egyetlen tollvonással elintéző­dött a válóper is. Még csak radirgumi sem kel­lett hozzá. Í928 december 7, péntek MICaflBSlC Pénteken a rádióban az orszá­gos flflasvsp Esöras­­szBvsisSa 52Sszíja?igwersssisíe, a Hi!ár3Si KíssaiO nagy­­­ .. tmíiHíl — Vevőt csalogatni — tilos! Hát erre is sor kerül végül, miután az utcai járókelők a legsú­lyosabb inzultusoknak voltak kitéve ,egyes keres­kedők részéről, akik, ha szép szóra nem ment be vásárolni a pasas, gúnyszavakat kiabáltak utána. Legtöbb sirám a Kazár utcából futott be a Ke­reskedelmi és Iparkamarához: a­ Kazár­ utcában tudvalevően nem sokat cicáitak, a boltok elé ki­állítot­t csalogat­ó-emberek, hanem, hanem volt hajlandó magától vásárolni a pasasor, rávetették magukat, lefogták, behurcolták a boltba s hiába rugkapálódzott, mert régi an­cagját leráncigálták róla s olyan új öltönybe bujtatták, hogy a sze­rencsétlen alakot — elegancia-k­­l­engés miatt — az édesanyja sem ismerte volna meg. A Kereske­delmi és Iparkamara, valamint a kereskedelmi szervezetek Jobbikben is figyelmeztették ezeket az egsiszakos boltosokat, hogy hagyják abba ezt a modertalan eljárást. Nem használt, ezek az ádáz emberek tudniillik tovább duhajkodtak. Erre már a Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije is megunta ezeket az egyéni akciókat s több na­pon át szakszerűen foglalkozván a befutott pa­naszokkal, kimondta, hogy mától kezdve az ut­cár­ól becsalogató kereskedőket esetről-esetre öt­száz pengő büntetéssé­ fogja sújtani. Mi nem sok üdvöset jósolunk ennek a drákói határozatnak. Mert a Kazár­ utcában ezentúl egyszerűen hipno­tizőröket fognak alkalmazni a boltosok s e hip­notizőrök a jövőben puszta szempillantásukkal fogják megbüvölni s a boltba húzni be az arra­­t­vedt vidéki utast. Ez pedig csak nem­ erőszak?­­— Egy vice, aki unalomból gyilkolt. Muréév decemberében Vajdakamarás és Ko­lozsvár között ismeretlen tettesek borzal­mas rablógyilkosságot követtek el. A rabló­­gyilkosságnak Mayer Sámuel és Goldschlae­­ger Izidor voltak az áldozatai, kik szánon Kolozsvárra igyekeztek, útközben azonban három ismeretlen vicc megtámadta őket s rövid tusa után az elképzelhető legkegyetle­nebb módon végzett velük. Az ismeretlen gyilkosok kézrekeri­tésére akkor az egész vidék csendőrségét mozgósították s hetekig tartó izgalmas hajsza után sikerült is el­fogni a jómadarakat Ölel Jakab, Radu Tó­dor és Radu Jakab havasi mócok személyé­ben. A három rablógyilkos hegyipászto­r ügyét minap tárgyalta a kolozsvári törvény­szék, mely előtt a három tagból álló móc rablóbanda feje, Otel Jakab, igen érdekes módon védekezett. Elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert unalomból kö­vette el a rablógyilkosságot, ő ugyanis ju­hokat legeltető hegyi móc lévén, a téli idők beálltával behúzódik a kunyhójába és tava­szig ott lesi a hóviharok járását szörnyű magányban. Mindössze egy kis változatossá­got akart, tehát lement az országútra és az első embert, aki az útjába akadt, leütötte. A bíróság nem­ méltányolta eléggé a súlyos unalmat, mely Otél Jakabot rablógyilkos­ságra kényszeritette s ezért öt tizenkétévi, két társát pedig másfélesztendei fegyház­büntetésre ítélte. — Átok alá vetett lap. Egy zsidó­ hitvédelmi alapon álló lapot ért az a fájdalmas megpróbál­tatás, hogy zsidó egyházi átok alá vetették. A munkácsi, zsargon, nyel­vért szerkesztett Das Jüti­sche Volksblatt című lap szerkesztője, Sauber, magára vont:» Spira munkácsi rabbi legfelsőbb faragját azzal, hogy teljesen világias életet kez­dett élni, nem vetette meg a sertéscsülköt porco­gósra sülve, sőt a fiát teljesen gójias szellemben­­neveltette. Felgerjedve tehát Spira rabbinak az ő haragja és borzasztó jön az ő fölháborodása. Ugyanis átok alá vetette nemcsak Sauber szer­kesztőt, de az ő egész szerkesztőségét is, egészen az írógépeslányokig, a kiadóhivatalt és nyomdát a szedőgyerekekig, a rikkancsait, az olvasóit, még a nyájasakat is, a lap előfizetőit, hirdetőit, barátait és minden ő pereputtyáikat harmad- és negyedsziglen. Hajunk is felborzad, midőn erről a borzalomról hirt­ adunk. Óh jaj, hátha e harag­kitörésnek még a folytatása is talál lenni ... — Kettős szerencsétlenség a nagymosás­nál. Csütörtökön délelőtt a Slungária­ körút 81. számú ház egyik lakásában Beck Mar­git és Danyi Józsefné háztartásbeli nők, nagymosás közben, egy forró vízzel teli ha­talmas üstöt akartak leemelni a tűzhelyről, amikor egyikük megcsúszott, az üst fel­borult és a forró víz a két nőre ömlött. Mindketten olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek, hogy a mentők eszméletlen ál­­lapotban vitték a Rókus-kórházba. A vizs­gálat megindult a konyhai kettős szeren­csétlenség ügyében. — Agyonlőtte magát vadászat közben. Békéscsabáról jelentik: Füsti Molnár Fe­renc szentesi gazda kocsin igyekezett haza­felé s mivel arra számított, hogy útközben puskavégre kaphat egy-egy mulat, ezért vadászfegyverét megtöltötte s felhúzva dugta a kocsin lévő zsákok közé. Egyszerre megpillantott egy nyalat és a fegyverhez kapott, a felhúzott ravasz azonban bele­akadt az egyik zsákba, a fegyver elsült és a lövedék halálra sebezte Füsti Molnár Fe­rencet. Holttestét az országúton találták a járókelők.­­ Vázsonyi Vilmos inzultálóinak bünte­tését jogerőre emelte a Kúria. Emlékezetes, hogy a frankper parlamenti tárgyalásakor Vannai László gazdatiszt és Gyulai-Molnár Ferenc forgalmiadó főellenőr a Teréz­ kör­­úton­ inzultálták Vázsonyi Vilmost. Az eset után a királyi ügyészség hatóság elleni erő­szak bűntette címén em­e­lt vádat Vannai László és Molnár Ferenc ellen, akiknek ügye az alsóbíróságok után a bejelentett sem­­m­iiségi panaszok alapján most került a ki­rályi Kúria elé, ahol nyilvános előadásban tárgyalták a bejelentett perorvoslatokat és végül is a semmiségi panaszok visszautasítá­sával a Tábla ítéletét jogerőre emelték. Ezek szerint Molnár Ferenc jogerős büntetése: háromn­api elzárás és 16 pengő pénzbírság, Vajnai Lászlóé pedig: nyolcnapi fogház és 100 pengő pénzbüntetés. Váratlan szaporulat Seregestül taxik jönnek, Taxik jönnek seregestül, E gépüzemü özönnek Dús, dagadó árja pezsdűl Strandra állanak idebent ,s gépkocsik tő­vel-heggyel, Hatszázöt uj rendszám leend, — Ehrlich óv, hogy nem több eggyel. Ezután a gyalogjáró, Ha véletlen megharagsz itt, Nekilendül, mint egy báró És elüt két autótaxit — Ne írjunk szerd­ncslevelet Ausztriába. Mert úgyse hordják ki. Legalábbis amíg a restan­­ciában levő, azaz ki nem hordott 400.000 feltor­lódott levelet előbb ki nem hordották. Ezt pedig ki nem hordják egyhamar, mert Ausztriában ál­talános postássztrájk van. Üzleti s hasonló leve­let tehát írhatunk Ausztriába bátran, mert az úgyse fontos és nem baj, ha ki nem hordják. Ellenben az ausztriai nőismerősökkel való, ér­zelmi kapcsolatokat föl kell függeszteni. Marad­junk csak az itthonvalóknál, pártoljuk a honit. — Alagon nincs már analfabéta. Alagról írják a következő kedves hírt: Alag iskolánknali népművelési bizottsága az analfabéta-tanfolya­­mot ez évben nem nyitotta meg, mert a község­ben nincs írástudatlan, azonban az elemi isme­retterjesztő tanfolyamok igen intenzív működést fejtenek ki, azokat állandóan nagyszámú hall­gató látogatja és már ötszáz kötetből álló szép könyvtárat is létesítettek,, amelynek igen nagy a forgalma. Ugyancsak a község kétszázötven le­ventéje is állandó sportpályával rendelkezik és minden kulturmozgalomban, továbbá az isko­­lán kívüli népművelési mozgalomban is intenzí­ven résztvesznek. — A Bethánia Egyesület karácsonyi vására. A Bethánia Egyesület Gyulai Pál­ utca 9. szám alatt december 7-én és 8-án tartja karácsonyi vásárját, amelyen művészi festmények és kézi­munkák, kézifestésű porcellánok, játékszerek, könyvek és más hasznos dolgok kerülnek jutá­nyos áron eladásra. Belépődíj nincs. HALÁLOZÁS Antal Zoltán, m. kir. főállatorvos, 62-ik élet­évében Hódmezővásárhelyen meghalt. Jászsági szülött volt, de az összeomlás után Máramaros megyéből, Pelsővisóról jött el önként, noha az oláhok felajánlották neki továbbra is a hivata­los szolgálatot, mint szakjában elsőrendű or­vosnak. Antal azonban nem volt kapható a hazug hűségesküre, inkább a száműzetést vá­lasztotta. Családjával hónapokig vasúti vagon­ban lakott, mígnem Hódmezővásárhelyen újból megállapodott. Itt nagy szeretetben és meg­becsülésben volt része, özvegyén, három kis­gyermekén kívül előkelő rokonság, az egész nagy magyar város gyászolja a szeretett, derék ember elhunytét. Fogarasi Constantin Géza életének 54-ik, bol­dog házasságának 34-ik évében Tolcsván meg­halt, a Tokaj-hegyaljai görög eredetű magyar uraknak egyik legrokonszenvesebbje volt. A Tömöry és Társa-cég (Budapest, V., Er­­zsébet-tér 7.) a Magyarság sorsjegyorvotának vezetője, ezúton felajánlja az ez év december 15-én megtartandó 51-ik m. kir. Állami sors­játékra szolgálatait. Főnyeremény 30.000 pengő, összesen 16.500 nyeremény. Sors­jegyárak: egy darab két pengő, öt darab tíz pengő. Öt darabon aluli rendeléseknél levélportó és sorsolási jegyzék fejében 30 fillérrel több küldendő be, míg öt darabon felüli rendeléseket költség­­mentesen teljesítjük. Befizetés az 58.422-es számú postatakarékpénztári számlánkra eszköz­lendő. Húzás után minden vevőnknek hivatalos sorsolási jegyzéket küldünk. x Anyák büszkesége a szép és egészséges gyermek. Hogy ez elérhető legyen, igyék min­den gyermek a hidegebb időszakban Zoltán-féle csukamájolajat! x Mit szedjünk meghűléses jelenségeknél és betegségeknél? A forgalomban lévő sok szer közül kétségtelenül az eredeti Aspirin-tabletták a legmegbízhatóbbak s legjobban beváltak. Fáj­dalomcsillapító hatásuk reumánál, fej-, fog- és fülfájásnál, neuralgiánál, spanyolnáthánál stb évtizedek óta úgyszólván a világ minden részé­ben közismert. Hogy a valódi Aspirin-tablettákat a különféle pótszerektől mindenki megkülönböz­tethesse, minden egyes tabletta „Aspirin 0.5“ felírással van ellátva és ezenfelül a tablettái­ csak az ismert eredeti „Bayer" csomagolásban (a zöld szalaggal) kerülnek eladásra. 13 A festők fest­ékproblémája Mélyen tisztelt Szerkesztő úr, nagy öröm­mel olvastam Marschall Ferenc műegyetemi­ adjunktus és Aba-Novák Vilmos festőművész cikkeit. Nekünk, festőknek és különösen a fiatal testőrgárdának, ez a probléma a leg­égetőbb gondunk és legkiáltóbb­ követelésünk. Mert bennünket nem azok a kérdések érde­kelnek, kit illet, vagy kit nem illet a művészi cím, fiatalságunk legerőteljesebben tiltakozik­­ minden ilyen szenilis játék ellen. A mi kö­vetelésünk az, önmagunkkal és a megfelelő formákkal szemben, hogy művészi hivatott­­ságunk mellett megszerezzük és megadassák nekünk az a lehetőség, hogy legklasszikusabb értelemben vett mesterségbeli ténykedésünk és képzettségünk a legmaradandóbb legyen. A fent említett cikkek csak éppen fölvetet­­ték a tulajdonképpeni kérdést, amely prak­tikusan így hangzik: álltgassék fel egy festő­­kémiai tanszék! Tudom, hogy kellemetlenül hangzik esetleg, de adják meg nekünk a zűnét, hogy tanuljunk és ez a korszerű szük­ségesség ne csak a főiskolánál történjék, de általános felvilágosítással történjék mindenki előtt a Múzeumokban, ahol a nagy, mester­ségbeli korszakoknak jellemző képviselői vannak. Ez a levelem nem arra való, mélyen tisztelt Szerkesztő úr, hogy a festőművész festőpro­­blém­ájának megoldására az adminisztratív ötletek Andrássy-atját kikövezzem a külön­böző fórumok előtt. E pár sorral csak egy pluszt akarok adni Marschall adjunktus úr és Aba-Novák Vilmos úr s­zavaihoz, a festők fiatal generációja részéről. Az említett cikkeknek azonban nemcsak pedagógiai célzatossága van, amely külföl­dön már megoldott probléma, hanem magá­ban rejti egy kémiailag abszolút biztos tala­jon kiépített festéküzem megteremtését.. Ez az ötlet azonban, hál' Isten, nem novum. Tudtommal már alakult is egy kis gyár, mely kémiailag a legszigorúbb pontossággal csakis konzistens anyagot ad közkézre. Modern művésznek, modern iparosnak,­­ modern tudósnak, általában a modern em­bernek mindennemű munkája az anyag leg­teljesebb ismeretén kell, hogy kiépüljön. Örvendek, hogy végre elhangzott az első szó ebben az irányban, de kérjük és köve­teljük a tetteket is. És éppen ezért kérem mélyen tisztelt Szerkesztő urat, legyen nagy­becsű­ lapjával harcosa ennek a bennünket legmélyebben érdeklő ügynek. Tisztelettel: Hincz Gyula, festőművész. * Díszelőadás az Operaházban. A kor­mányzó nevenapjának megünneplésére az egyetemi és főiskolai ifjúság az Operaház­ban csütörtök este­­díszelőadást rendezett, amelyen számos közéleti előkelőség is meg­jelent. A Budapesti Egyetemi Énekkarok rá­zendítenek a Hiszekegy himnuszára, majd névedi Bokros E. Béla, az ifjúság ünnepi szónoka lépett a függöny elé és lendületes­, hódoló szavakkal köszöntötte a kormány­zót. Gáspár Jenő lelkes prológust írt a ma­gyar diákról, melyet Gárdos Kornélia adott elő. Majd kezdetét vette a műsorra tűzött Hunyadi László előadása. Különös fényt adott az estnek Németh Mária fellépése, aki­nek gyönyörű magas hangjaiban nem tudott eléggé betelni a hálás közönség. A szokott együttes (a kitűnő Székelyhidy, Rosier Endre, Szabó Lujza, Tóth Erzsi) stílusosan egészítette ki a jó előadást, melyet Rékai Nándor vezényelt. * Schalk vezényel. Az Operaházban Schalk Ferenc, a bécsi állami Opera igaz­gatója, szombaton a Figaro házasságát, vasár­nap a Németh Mária és Pataky Kálmán ven­­dégfellépésével bérletszünetben szinre kerülő Szöktetés a szerályból, kedden pedig a Va­rázsfuvolát fogja vezényelni. A Szöktetésben , Pedrillót először énekli Somló József MEGHÍVÓ Az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjintézete f. hó 14-én, pénteken d. u.­7 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. Tagtársakat tisztelettel meg-, hívja az Elnökség. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki jelentés a Nyugdíjintézetnek a Tár­sadalombiztosító Intézet 1929 január 1-én meg­­­kezdődő működése folytán előálló helyzetéről.­ 2. Az elnökség javaslatai a további "teendők" ügyében. 3. Az elnökség és tisztikar lemondása

Next