Magyarság, 1929. május (10. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-07 / 102. szám
1929 május 7. kedd Népvándorlási és törökkori leletek Szegeden A szegedi múzeum három évvel ezelőtt ásatásokat kezdett a szegedi rendezőpályaudvar mellett, közvetlen a város határában lévő Kun-dombon, ahol népvándorláskori temető nyomai mutatkoztak. Móra Ferenc múzeumigazgató most fejezte be az egész halom feltárását, amely egyik legfontosabb hazai népvándorláskori temetőnket rejtette magában, összesen 307 sírt találtak, amelyeket a legnagyobb gonddal és rendszerességgel kutattak át. A leletek tanúsága szerint a temetőnek körülbelül száz sírja a hunszarmata korból származik, a többi pedig az avarok idejéből való. A hun szarmata temetőben csak bronzékszerek vannak, míg az avar temetőben majdnem kizárólag csak ezüstékszerek kerültek elő. A legutóbbi napok ásatása alkalmával egy erőteljes, szélesvállú vitéz csontvázát bolygatlanul egészben, a sírja földjével együtt emelték ki és szállították be a múzeumba. Fejénél edény van, jobb kezében vastőr, övgarnitúrája apró ezüstpitykékből és sima ezüstlemezekből áll, a jobb alsókaron rejtélyes faragott csontlemezeket találtak. Térdénél csirkecsontok és tojáshéjak vannak, helyenként még látható a bőrruha barna korhadéka s az anyag elütő színéből a lábfejek közül az is megállapítható, hogy a vitéznek rövidszáru bőrlábbelije volt. Egy másik lelet hírét is kaptuk Szegedről. A Stefánia-sétány bejárata előtt a napokban kezdték meg egy új benzinkút felállítását. A dolgozó munkások egyikének ásója alól emberi koponyák és lábszárcsontok kerültek elő, majd egy kisebb alagútra bukkantak, amikre vonatkozóan Móra Ferenc, a múzeum igazgatója, a következőket mondotta: — Az alagút a szegedi vár egyik főcsatornája volt és miután a várban templom is volt, a halottakat a templom körül temették el. Innen, ebből a régi temetőből kerültek most fel koponyák, amelyek épp ugy lehetnek török-, mint magyar származásuak. HALÁLOZÁS Kontor Elek fővárosi polgári iskolai igazgatót, a neves zeneköltőt, hétfőn délelőtt temették a Kerepesi-úti temetőben, megható részvéttel. Koporsóját számos koszorú borította, köztük a fővárosi polgári iskolák tanári karáé, a Szent István Akadémiáé s a Práter utcai polgári leányiskoláé nemzeti szalaggal. Ennek az iskolának, amelyet az elhunyt 10 évig igazgatott, a növendékei is felvonultak a tantestület vezetésével. Polgár Pál dr. intézeti hittanár végezte a szertartást. Végh Mihály főigazgató a fővárosi polgári iskolák, Várday Béla dr. főgimnáziumi tanár a Szent István Akadémia és a Pázmány Egyesület nevében mondott búcsúztatást. Takách Gyuláné tanárnő a Práter utcai iskola nevében búcsúzott a halottól, akit ez alatt a beszéd alatt az egész gyászoló közönség szinte hangosan megsiratolt. A nyitott sírnál az iskolás leánykák gyászát Studlacsek Auguszta tolmácsolta. Tary Károly nyugalmazott miniszteri tanácsos, a m. kir. főfémjelző- és fémbeváltó hivatal volt igazgatója, május 6-án hoszas szenvedés után elhunyt. Temetése május 8-án délután fél 5 órakor lesz a Farkasréti-temető halottasházából, Debrecenből jelentik . Vasárnap délután nagy részvét mellett temették el Budapesten elhunyt és kívánsága szerint Debrecenbe szállítottNémeth Andrást, a vendéglőstársadalom közismert és közszeretetnek örvendő tagját. Temetésén a város, az ipartestület és a vendéglősszakosztály képviselői, valamint a társadalom számos kiválósága jelent meg. Németh András holttestét a debreceni egyesített cigányzenekar muzsikája mellett hantolták el. Zempléni György dr. orvos hosszú szenvedés után 34 éves korában, Debrecenben meghalt. Az elhunytban Zempléni Vilmos Gyula dr. debreceni orvos, Zempléni Lajos tanár és Zempléni Gusztáv dr. rendőrfogalmazó testvérüket gyászolják. Flóris Áron dr. székesfővárosi nyugalmazott tanár, címzetes igazgató, tüdőspecialista orvos, a Budapesti Mentőegyesület alapító tagja, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület alapító tagja, az „Acélhang“ és a „Polgári dalkör“ alapító tagja, az önkéntes Tűzoltó Testület tiszteletbeli orvosa, önkéntes szakaszparancsnok, író és több külföldi rendjel tulajdonosa május 5-én reggel háromnegyed 5 órakor, életének 68-ik, boldog házasságának 10-ik évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Az elhunyt földi maradványait május 8-án délután fél 4 órakor fogják az Új köztemető halottasházában a református egyház szertartása szerint megáldani és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyezni. Id. liptószentiváni Szent-Ivány Károly cs. és kir. kamarás, a Johannita-rend lovagja 67-ik életévében Budapesten meghalt. Özvegye, szül. Szent-Ivány Margit előkelő rokonsággal gyászolja. A Pázmányi Intézet elöljárósága a maga, növendékei és a rokonság nevében mély fájdalommal tudatja, hogy az intézet szeretett helyettes rektora Mössmer József Ferenc dr. pápai kamarás május 4-én, életének 62-ik, áldozópapságának 39-ik évében, Bécsben meghalt. A megboldogult földi maradványait e hó 7-én délelőtt 9 órakor a Pázmány Intézet (IX., Boltzmanngasse 14.) kápolnájában tartandó Requiem után a grinzingi temetőben temetik el. Varjú Egyed nyugalmazott kir. táblai főtiszt és földbirtokos, 83-ik életévében, Pécsett meghalt. — Menczer gallértisztitása vezet. Saját üzem. Telefon. Vidéki osztály. *— „2 X 2 4. Meister szappant végy!“ SZIMIÁZS raJJVÉSZEX * Elekta és Pathelin mester. Pénteken egy estén újra műsorára tűzte a Nemzeti Színház Sophokles Elektráját és a Pathelin mestert. Az Elektra a következő szereposztásban kerül színre: Nevelő — Palágyi Lajos, Orestes — Abonyi Géza, Elektra — Hettijey Aranka, Chrysothemis — Körnnsey Paula, Chrytaemnestra — S. Fáy Szeréna, Aegistos — Lehotay Árpád, Pylades — Balassy Ödön akadémiai növendék, Első karvezetőnő — Gömöry Vilma, Második karvezetőnő — Pethes Margit. A Pathelin mester főszerepeit Pethes Sándor, Vízvári Mariska, Bartos Gyula, Hajdú József és Gabányi László játsszák, a Tahié emlékezete. Vasárnap tartotta meg a La Fontaine társaság azt az ülését, amelyet a nagy francia írónak, Taine Hippolytnak emlékére szentelt. Az ülésen Póka- Pivny Béla dr. alapító tag elnökölt. Megjelent De Vienne francia követ a követség egész tisztikarával és szépszámú közönség. Az elnöklő Póka-Pivny Béla bejelentette, hogy ősszel a társaság nagyszabású ünnepélyt rendez a legendáshírű francia hősnő, Jeanne d’Arc emlékére. Molnár Sándor dr. titkár bemutatott jelentése során ismertette Oláh Lili dr. munkáját, amelyet az Írónő Párisban tett közzé és amelyről a francia kritikák is a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg. Az első felolvasó Sauvageot Aurél volt, aki Tainet, mint bölcselőt ismertette és egész Európára gyakorolt hatását mutatta ki. Utána Benedek Marcell szellemes előadásban foglalkozott azokkal a hatásokkal, amelyeket Taine Magyarországon főleg Alexander Bernátra, Péterfy Jenőre és Riedl Frigyesre gyakorolt. Az előadásokat a közönség nagy tetszéssel fogadta. * Új magyar darab bemutatója. A Magyar Nők Szentkorona Szövetsége május 21-én este 11 órai kezdettel a Rádiós Színházban (Nagymező utca 22—24.) nagyszabású előadást rendez, melyen a legelőkelőbb fővárosi művészek szerepelnek. Az estén fényes műsor keretében, elsőrangú szereposztásban kerül színre Bibó Lajosnak, a kiváló írónak Érik a vetés című új színműve. Tekintettel az előadás iránt megnyilatkozó nagy érdeklődésre, ajánlatos az előjegyzéseket minél előbb megejteni a szövetség központi irodájában (Baross utca 32. Telefon 379—69). * A magyar cserkészek ünnepsége a Városi Színházban. Az angliai jamboreealap javára vasárnap délelőtt nagyarányú érdeklődés mellett rendezte meg a Magyar Cserkészszövetség a Városi Színházban ünnepi matinéját. A színház minden helye el volt foglalva. Sok kis cserkész és felnőtt ült a nézők között, akik minden számot a legnagyobb ovációval fogadtak s a legkitüntetőbb tapssal honoráltak. Megjelentek az ünnepségen Horthy Miklós kormányzó és felesége, Albrecht főherceg, Teleki Pál gróf, Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, Khuen-Héderváry Károly gróf és még számosan a társadalom előkelőségei és a cserkészet vezetői közül. Az ünnepség az Angliába menő cserkészek egyesített zenekarának nyitányával kezdődött meg, majd Puky Endre, a képviselőház alelnöke és a Cserkészszövetség társelnöke, tartotta meg ünnepi beszédét. Beszédét a kormányzónak, mint a magyar cserkészet legfőbb védnökének üdvözlésével kezdte. Azután érdekes visszapillantást vetett a cserkészet megszületésének történetére, amidőn Baden Powel angol ezredes egypár négyzetméternyi bozótos, lakatlan szigeten megkezdte a társadalom minden rétegéből összegyűlt huszonnégy gyermekkel az első táborozást. Az ő valóban világraszóló pedagógiai mozgalmának alapvető gondolata volt: örömiteljessé tenni az ifjúság részére a testi és lelki önfegyelmezést. A cserkészetnek az általa felállított erkölcsi elvek a vallás magasságáig emelkednek, mert arra tanítják az ifjút, hogy az élet boldogsága nem más, mint a mások szolgasága ,és ezzel tehetik legjobbá az életet. Magyarországon alig tizennyolc éves múlt áll a cserkészet mögött és ma 490 csapatban ezer tiszt vezetése alatt harmincezer magyar fiú végez „jó munkát“. A cserkészet nemzetközi jellegű, de csak annyiban, amennyiben a világ minden cserkésze szolidáris a vallás és az erkölcs-tisztaság kultuszában. De míg más nemzet cserkészetében a sport, a romantika domborodik ki, addig a magyar cserkész elsősorban a magyar í Jelvényét: a liliom szirmai és a magyar szent korona övezi át és kalapját a magyar róna árvalányhaja disziti ... Ezen a nyáron Liverpool mellett, Birkenhead festői vidékén jön össze ötvenezer cserkész a világ minden részéből. Tőlünk nyolcszáz fiú megy ki, hogy megmutassa nemcsak az ő cserkészügyességét, találékonyságát, hanem azt, hogy milyen a magyar cserkész! Puky Endre nagyhatású beszédét percekig tartó taps és éljenzés fogadta. Ezután Szénássy Károly egy hegedűszámot adott elő, majd a premontrei gimnáziumrákóczi cserkészcsapata mutatott be magyar leventeruhában nemzett táncokat. Sík Sándor, a magyar Cserkészszövetség társelnöke, réméig alkalmi verset olvasta fel,majd Radványi Kálmánnak, a kiváló cserkészpedagógus Kró és írónak, egy egyfelvonásos cserkészvígjátékát adták elő, mely egy fortélyos cserkészről szólt, a Dugó Janiról, akit minden jelenlevő cserkész őszinte szívből irigyelt és még őszintébben megtapsolt. . Tiszelizi Isir látogatói esténkint szórakozni a BuraacaRSS-BfiR-ba járnak. Zene! A zongoránál Noldi Schorr Tánc! * A Magyar Könyv ünnepe. Május 13-án, hétfőn délelőtt 11 órakor, a Magyar Könyvhét alkalmából, lesz az Akadémia dísztermében a Magyar Könyv ünnepe. Az ünnepség, amelyet a rádió az egész világ számára közvetít, méltó formában ad számot a magyar irodalom nemzeti és világ jelentőségéről s egyúttal a magyar művelődés nagy célkitűzéseinek programját is ki fogja fejteni. Az ünnepség programja a következő: Himnusz. Énekli a Magyar Állami Gépgyár Acélhang dalosköre, Noseda karnagy vezetésével, ünnepi beszéd, Mondja: Klebelsberg Kuno gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban. Szavalja P. Márkus Emilia asszony, a Nemzeti Színház örökös tagja, A Magyar Könyv. Irta: Herczeg Ferenc, felolvassa Gál Gyula, a Nemzeti Színház örökös tagja. Irodalom és közönség. Irta és felolvassa Burányi Miklós. Babits Mihály: Vers a könyvről. Felolvassa a költő. Záróbeszéd: mondja Vojnovich Géza. Szózat. Énekli a Magyar Állami Gépgyár Acélhang dalosköre. * A győri irodalmi kör ülése. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör vasárnap tartotta huszadik évi nagygyűlését. Bedy Vince dr. alelnök elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a kör a Kisfaludyak hagyományaihoz híven a tiszta erkölcs és a hazafiasság szellemében működött mindig és fog működni továbbra is. Ujlaky Géza főtitkári jelentésében az elmúlt húsz esztendő történetét ismertette. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Rákosi Jenőről, Révész Sándorról és Bakó Lászlóról, a kör elhunyt tiszteletbeli tagjairól. Jelentette, hogy a kör irodalmi pályázatot hirdetett egy magyar történelmi tárgyú elbeszélőkölteményre, novellára és irredenta-költeményre. A két utóbbi pályázat meddő maradt, az elbeszélő-költeményre kitűzött díjat Angyal Emil dr. rendes tagnak ítélték oda „Tatárjárás“ című költeményéért. Strommer Viktoria rendes tag „Idealizmus és realizmus“ címmel tartott mély gondolatokban gazdag előadást. lellegi Mm 1 ■ni ! ■iiimii ■■mii !■!■■■ Telefonsz.: Lipót 919-35 Marosi isinász A legnagyobb siker! * Május 9-én zárul az iparművészeti himzéskiállítás. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett himzéskiállítás május 9-én, áldozócsütörtökön zárul s nyomban megkezdődnek a keleti művészeti kiállítás rendezési munkálatai * Titkos Ilona és Péchy Erzsi Kolozsvárott. Két budapesti művésznő utazik legközelebb Kolozsvárra, hogy az ottani magyar színházban vendégszerepeljen. Titkos Ilona a jövő héten három estén játszik Kolozsvárott: az Agglegény-apa, a Testőr és a Doktor Szabó Juci című darabokban játssza el híres szerepeit. Kolozsvár után Nagyváradon, Marosvásárhelyt, Aradon, Temesváron és Brassóban játssza el e szerepeit a művésznő. Titkos Ilona után Péchy Erzsi lesz a kolozsvári magyar színház vendége, aki is: az Éva grófnő, Szép Heléna és Offenbach című operettek primadonnaszerepeit fogja ott eljátszani. * Akadémiai osztályülés. A Magyar Tudományos Akadémia első osztálya hétfőn délután felolvasó ülést tartott, melyen Némethy Géza dr. elnökölt. Gombocz Zoltán rendes tag a magyar igealakokról tartott előadást, fejtegette a magyar igealakok fejlődését nyelvtörténeti és glottogenikus szempontból. Fejtegetéseiben eljutott a finnugor ősnyelvi állapotig és a magyar igealakok eredeti névszói voltának bizonyításáig. 13 Kedd, csütörtök, szombat 11BOleDÉny apa HEGEDŰS—TITKOS Szerda, péntek, vasárnap Raspaic««» Magyar Színház HANGVERSENY * * * Rendkívüli filharmóniai hangversenyt tartottak ma este filharmonikusaink Dohnányi Ernő dr. vezetése alatt. Mozart és Beethoven töltötték ki a műsort, a muzsika két örök léleküdítője. A Cosi fan tutte nyitány aranyos derűje volt a bevezető, utána a D- dúr hegedűverseny hangzott fel Kresz Gézának, az Amerikában élő magyar hegedűművésznek klasszikus előadásában. Bársonyosan sima, testzengésű tónusát, kristálytiszta technikáját és az átélés közvetlenségével ható friss előadását meleg siker kísérte. Szünet után a IX. szimfónia került sorra a Palestrina-kórussal s a szólórészletekben Bodó Erzsivel, Basilides Máriával, Székelyhidy Ferenc dr.-ral és Szende Ferenccel. A Zeneművészeti Főiskola telt nagyterme áhítattal hallgatta az életöröm ez apotheozisát s lelkesen ünnepelte az előadókat. (m. i.) * Nagy daloshangverseny. Az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerülete vasárnap délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermében magas színvonalon tartott hangversenyt rendezett, melynek zenei teljesítménye a legkiválóbb énekkészségről és finom kifejezőművészetről tett tanúságot. A hangverseny Wagner Rienzi nyitányával kezdődött, melyet a Vasutas Ének- és Zenetársaság szimfonikus zenekara Ábrányi Emil, a m. kir. Operaház karnagyának a vezényletével adott elő. Utána Gounod Faustjából a Katonák karát a MÁV Gépgyári Acélhang Dalkör adta elő. Erkel Bánk bánjából a belépőkart Noszeda Károly ny. operaházi karigazgató vezénylésével a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Tiszti Dalkörének vegyeskara énekelte, melyben Slackl székely népballadáját a XV-ik századból tenorszóló vitte. Az Elektromos Művek Dalköre Müller Károly karigazgató vezénylésével Strauss Kék Duna-keringőjét vette műsorára. Sándor Erzsi kamarénekesnő művészete teljes ragyogtatá-ával énekelte Mozar Don Juanjából a levéláriát. A BHÉV Otthon szimfonikus zenekara előadta D. Thurzó Nagy Gábor karigazgató, a m. kir. Opera tagja vezénylésével Wéber Bűvös vadászának nyitányát, Kereszthy Jenő karigazgató vezényletével az Egyetemi Karok elénekelték Rousseautól a Tengert. A kerületi dalkörök: Budapesti Cukrász Dalkör, Budapesti Lyra Dalkör, M. kir. Postaüzemi Műszaki Tisztviselők Dalköre, Telefongyári Dalkör, Újpesti Iparos Ifjak Dalköre, elénekelték Horváth népdalegyvelegét és őszkor című kardalát. A nagy összkart Kaszás Gyula kerületi karnagy vezényelte. A Kolozsvári Iparegylet Dalköre Weyts ódáját, az Erdőhöz, adta elő s vezényelt Rezik Károly, a Kolozsvári Magyar Dalosszövetség magyar karnagya. Purébl Győző tanácsnok a kolozsváriak éneke után meleg beszéd kíséretében szereplésük emlékére plakettet adott át a dalkörnek és utána köszönetet mondott a hangversenyen szerepelt minden tényezőnek, főleg Szirmay Ödön főtitkárnak. Az összes előadott karénekeket a BHÉV Otthon szimfonikus zenekara kísérte. * Svéd—finn matiné. Nagy és fényes közönség vett részt az Undén svéd követ s a Budapestre jött svéd újságírók tiszteletére az Omniában. A matinén Horthy Miklós kormányzó és neje is megjelentek. Sätälä finn miniszter Kopenhágából szép magyar sürgönnyel mentette ki elmaradását. Az ünnepséget az 1. honvédgyalogezred 24 tagú zenekara nyitotta meg Fricsay Richárd vezénylésével, Frederiksen pompás skandináv idilljének előadásával. Leffler Béla magyar vonatkozású intim részletekkel szolgált Lagerlöf Zelma életéből. Bayer-Krucsayné ízléssel előadott svéd népdalai kiválóan érvényesültek. Kálmán Mária hegedűművésznő Svendsen- és Aulin-szerzeményeket játszott művészi készséggel. Garamszeghy Sándor szavalata (finn költők magyar fordításban) és Szende Ferenc finn dalai, Fricsaytól és Weigerth Aladártól erre az alkalomra új zenei feldolgozásokban, a művészt nagy sikerhez juttatták. A zenekar Sibelius és Jarniferi finn szerzők műveinek magyar színvonalú tolmácsolásával a svéd szerkesztők szolgáltatta remek tájképsorozathoz nyújtott nagyszerű zenekiséretet. Karacsay Tibor és Kálmán Mária zongoráztak. * Esztergomi mise, Liszt remeke, máj. 7 délután 5 órakor a Mátyás-templomban. Vezényel: Sugár Viktor. Jegyek 1—3-ig. (Rózsai völgyi.)