Magyarság, 1929. május (10. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-07 / 102. szám

1929 május 7. kedd Népvándorlási és törökkori leletek Szegeden A szegedi múzeum három évvel ezelőtt ásatásokat kezdett a szegedi rendezőpálya­udvar mellett, közvetlen a város határában lévő Kun-dombon, ahol népvándorláskori temető nyomai mutatkoztak. Móra Ferenc múzeumigazgató most fejezte be az egész ha­lom feltárását, amely egyik legfontosabb hazai népvándorláskori temetőnket rejtette magában, összesen 307 sírt találtak, amelye­ket a legnagyobb gonddal és rendszeresség­gel kutattak át. A leletek tanúsága szerint a temetőnek körülbelül száz sírja a hun­­szarmata korból származik, a többi pedig az avarok idejéből való. A hun szarmata teme­tőben csak bronzékszerek vannak, míg az avar temetőben majdnem kizárólag csak ezüstékszerek kerültek elő. A legutóbbi na­pok ásatása alkalmával egy erőteljes, széles­­vállú vitéz csontvázát bolygatlanul egészben, a sírja földjével együtt emelték ki és szállí­tották be a múzeumba. Fejénél edény van, jobb kezében vastőr, övgarnitúrája apró ezüst­­pitykékből és sima ezüstlemezekből áll, a jobb alsókaron rejtélyes faragott csontleme­zeket találtak. Térdénél csirkecsontok és to­jáshéjak vannak, helyenként még látható a bőrruha barna korhadéka s az anyag elütő színéből a lábfejek közül az is megállapít­ható, hogy a vitéznek rövidszáru bőrlábbelije volt. Egy másik lelet hírét is kaptuk Szegedről. A Stefánia-sétány bejárata előtt a napokban kezdték meg egy új benzinkút felállítását. A dolgozó munkások egyikének ásója alól em­beri koponyák és lábszárcsontok kerültek elő, majd egy kisebb alagútra bukkantak, amikre vonatkozóan Móra Ferenc, a múzeum igazgatója, a következőket mondotta: — Az alagút a szegedi vár egyik főcsator­nája volt és miután a várban templom is volt, a halottakat a templom körül temették el. Innen, ebből a régi temetőből kerültek most fel koponyák, amelyek épp ugy lehet­nek török-, mint magyar származásuak. HALÁLOZÁS Kontor Elek fővárosi polgári iskolai igazgatót, a neves zeneköltőt, hétfőn délelőtt temették a Kerepesi-úti temetőben, megható részvéttel. Ko­porsóját számos koszorú borította, köztük a fő­városi polgári iskolák tanári karáé, a Szent István Akadémiáé s a Práter­ utcai polgári leány­iskoláé nemzeti szalaggal. Ennek az iskolának, amelyet az elhunyt 10 évig igazgatott, a növen­dékei is felvonultak a tantestület vezetésével. Polgár Pál dr. intézeti hittanár végezte a szer­tartást. Végh Mihály főigazgató a fővárosi polgári iskolák, Várday Béla dr. főgimnáziumi tanár a Szent István Akadémia és a Pázmány Egyesület nevében mondott búcsúztatást. Takách Gyuláné tanárnő a Práter­ utcai iskola nevében búcsúzott a halottól, akit ez alatt a beszéd alatt az egész gyászoló közönség szinte hangosan meg­­siratolt. A nyitott sírnál az iskolás leánykák gyászát Studlacsek Auguszta tolmácsolta. Tary Károly nyugalmazott miniszteri tanácsos, a m. kir. főfémjelző- és fémbeváltó hivatal volt igazgatója, május 6-án hoszas szenvedés után elhunyt. Temetése május 8-án délután fél 5 órakor lesz a Farkasréti-temető halottasházából, Debrecenből jelentik . Vasárnap délután nagy részvét mellett temették el Budapesten elhunyt és kívánsága szerint Debrecenbe szállított­­Németh Andrást, a vendéglőstársa­dalom közismert és közszeretetnek örvendő tagját. Temetésén a város, az ipartestü­let és a vendéglősszakosztály képviselői, vala­mint a társadalom számos kiválósága jelent meg. Németh András holttestét a debreceni egyesített cigányzenekar muzsikája mellett hantolták el. Zempléni György dr. orvos hosszú szenvedés után 34 éves korában, Debrecenben meghalt. Az elhunytban Zempléni Vilmos Gyula dr. debreceni orvos, Zempléni Lajos tanár és Zempléni Gusz­táv dr. rendőrfogalmazó testvérüket gyászolják. Flóris Áron dr. székesfővárosi nyugalmazott tanár, címzetes igazgató, tüdőspecialista orvos, a Budapesti Mentőegyesület alapító tagja, a Dél­magyarországi Közművelődési Egyesület alapító tagja, az „Acélhang“ és a „Polgári dalkör“ alapító tagja, az önkéntes Tűzoltó Testület tisz­teletbeli orvosa, önkéntes szakaszparancsnok, író és több külföldi rendjel tulajdonosa május 5-én reggel háromnegyed 5 órakor, életének 68-ik, boldog házasságának 10-ik évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Az elhunyt földi maradványait május 8-án délután fél 4 órakor fogják az Új köztemető halottasházában a református egyház szertartása szerint meg­áldani és ugyanazon temetőben örök nyuga­lomra helyezni. Id. liptószentiváni Szent-Ivány Károly cs. és kir. kamarás, a Johannita-rend lovagja 67-ik életévében Budapesten meghalt. Özvegye, szül. Szent-Ivány Margit előkelő rokonsággal gyá­szolja. A Pázmány­i­ Intézet elöljárósága a maga, nö­vendékei és a rokonság nevében mély fájdalom­mal tudatja, hogy az intézet szeretett helyettes rektora Mössmer József Ferenc dr. pápai ka­marás május 4-én, életének 62-ik, áldozópap­­ságának 39-ik évében, Bécsben meghalt. A meg­boldogult földi maradványait e hó 7-én délelőtt 9 órakor a Pázmány Intézet (IX., Boltzmann­gasse 14.) kápolnájában tartandó Requiem után a grinzingi temetőben temetik el. Varjú Egyed nyugalmazott kir. táblai főtiszt és földbirtokos, 83-ik életévében, Pécsett meg­halt. — Menczer gallértisztitása vezet. Saját üzem. Telefon. Vidéki osztály. *— „2 X 2­­ 4. Meister szappant végy!“ SZIMIÁZS raJJVÉSZEX * Elekta és Pathelin mester. Pénteken egy estén újra műsorára tűzte a Nemzeti Színház Sophokles Elektráját és a Pathelin mestert. Az Elektra a következő szerep­­osztásban kerül színre: Nevelő — Palágyi Lajos, Orestes — Abonyi Géza, Elektra — Hettijey Aranka, Chrysothemis — Körnnsey Paula, Chrytaemnestra — S. Fáy Szeréna, Aegistos — Lehotay Árpád, Pylades — Ba­­lassy Ödön akadémiai növendék, Első kar­vezetőnő — Gömöry Vilma, Második kar­­vezetőnő — Pethes Margit. A Pathelin mes­ter főszerepeit Pethes Sándor, Vízvári Ma­riska, Bartos Gyula, Hajdú József és Ga­­bányi László játsszák, a Tahié emlékezete. Vasárnap tartotta meg a La Fontaine társaság azt az ülését, amelyet a nagy francia írónak, Taine Hippo­­lytnak emlékére szentelt. Az ülésen Póka- Pivny Béla dr. alapító tag elnökölt. Megje­lent De Vienne francia követ a követség egész tisztikarával és szépszámú közönség. Az elnöklő Póka-Pivny Béla bejelentette, hogy ősszel a társaság nagyszabású ünnepélyt rendez a legendáshírű francia hősnő, Jeanne d’Arc emlékére. Molnár Sándor dr. titkár be­mutatott jelentése során ismertette Oláh Lili dr. munkáját, amelyet az Írónő Párisban tett közzé és amelyről a francia kritikák is a leg­nagyobb elismeréssel emlékeznek meg. Az első felolvasó Sauvageot Aurél volt, aki Tainet, mint bölcselőt ismertette és egész Európára gyakorolt hatását mutatta ki. Utána Benedek Marcell szellemes előadásban fog­lalkozott azokkal a hatásokkal, amelyeket Taine Magyarországon főleg Alexander Ber­­nátra, Péterfy Jenőre és Riedl Frigyesre gya­korolt. Az előadásokat a közönség nagy tet­széssel fogadta. * Új magyar darab bemutatója. A Ma­gyar Nők Szentkorona Szövetsége május 21-én este 11 órai kezdettel a Rádiós Színház­ban (Nagymező­ utca 22—24.) nagyszabású előadást rendez, melyen a legelőkelőbb fővá­rosi művészek szerepelnek. Az estén fényes műsor keretében, elsőrangú szereposztásban kerül színre Bibó Lajosnak, a kiváló írónak Érik a vetés című új színműve. Tekintettel az előadás iránt megnyilatkozó nagy érdeklő­désre, ajánlatos az előjegyzéseket minél előbb megejteni a szövetség központi irodájában (Baross­ utca 32. Telefon 379—69). * A magyar cserkészek ünnepsége a Városi Színházban. Az angliai jamboree­­alap javára vasárnap délelőtt nagyarányú érdeklődés mellett rendezte meg a Magyar Cserkészszövetség a Városi Színházban ün­nepi matinéját. A színház minden helye el volt foglalva. Sok kis cserkész és felnőtt ült a nézők között, akik minden számot a leg­nagyobb ovációval fogadtak s a legkitünte­­tőbb tapssal honoráltak. Megjelentek az ün­nepségen Horthy Miklós kormányzó és fele­sége, Albrecht főherceg, Teleki Pál gróf, Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisz­ter, Khuen-Héderváry Károly gróf és még számosan a társadalom előkelőségei és a cserkészet vezetői közül. Az ünnepség az Angliába menő cserkészek egyesített zene­karának nyitányával kezdődött meg, majd Puky Endre, a képviselőház alelnöke és a Cserkészszövetség társelnöke, tartotta meg ünnepi beszédét. Beszédét a kormányzónak, mint a magyar cserkészet legfőbb védnöké­nek üdvözlésével kezdte. Azután érdekes visszapillantást vetett a cserkészet megszüle­tésének történetére, amidőn Baden Powel angol ezredes egypár négyzetméternyi bozó­tos, lakatlan szigeten megkezdte a társada­lom minden rétegéből összegyűlt huszon­négy gyermekkel az első táborozást. Az ő valóban világraszóló pedagógiai mozgalmá­nak alapvető gondolata volt: örömiteljessé tenni az ifjúság részére a testi és lelki ön­fegyelmezést. A cserkészetnek az általa fel­állított erkölcsi elvek a vallás magasságáig emelkednek, mert arra tanítják az ifjút, hogy az élet boldogsága nem más, mint a mások szolgasága ,és ezzel tehetik legjobbá az életet. Magyarországon alig tizennyolc­ éves múlt áll a cserkészet mögött és ma 490 csapatban ezer tiszt vezetése alatt harminc­ezer magyar fiú végez „jó munkát“. A cser­készet nemzetközi jellegű, de csak annyiban, amennyiben a világ minden cserkésze szoli­dáris a vallás­ és az erkölcs-tisztaság kultu­szában. De míg más nemzet cserkészetében a sport, a romantika domborodik ki, addig a magyar cserkész elsősorban a magyar í Jelvényét: a liliom szirmai és a magyar szent korona övezi át és kalapját a magyar róna árvalányhaja disziti ... Ezen a nyáron Liverpool mellett, Birkenhead festői vidékén jön össze ötvenezer cserkész a világ minden részéből. Tőlünk nyolcszáz fiú megy ki, hogy megmutassa nemcsak az ő cserkész­ügyességét, találékonyságát, hanem azt, hogy milyen a magyar cserkész! Puky Endre nagyhatású beszédét percekig tartó taps és éljenzés fogadta. Ezután Szénássy Károly egy hegedűszámot adott elő, majd a pre­montrei gimnázium­­rákóczi­ cserkészcsapata mutatott be magyar leventeruhában nemzett táncokat. Sík Sándor, a magyar Cserkész­­szövetség társelnöke, réméig alkalmi verset olvasta fel,­­majd Radványi Kálmánnak, a kiváló cserkészpedagógus Kró és írónak, egy egyfelvonásos cserkészvígjátékát adták elő, mely egy fortélyos cserkészről szólt, a Dugó Janiról, akit minden jelenlevő cserkész őszinte szívből irigyelt és még őszintébben megtapsolt. . Tiszelizi Isir látogatói esténkint szórakozni a­­ BuraacaRSS-BfiR-ba járnak. Zene! A zongoránál Noldi Schorr Tánc! * A Magyar Könyv ünnepe. Május 13-án, hétfőn délelőtt 11 órakor, a Magyar Könyv­hét alkalmából, lesz az Akadémia dísztermé­ben a Magyar Könyv ünnepe. Az ünnepség, amelyet a rádió az egész világ számára köz­vetít, méltó formában ad számot a magyar irodalom nemzeti és világ jelentőségéről s egyúttal a magyar művelődés nagy célkitű­zéseinek programját is ki fogja fejteni. Az ünnepség programja a következő: Himnusz. Énekli a Magyar Állami Gépgyár Acélhang dalosköre, Noseda karnagy vezetésével, ün­nepi beszéd, Mondja: Klebelsberg Kuno gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtár­ban. Szavalja P. Márkus Emilia asszony, a Nemzeti Színház örökös tagja, A Magyar Könyv. Irta: Herczeg Ferenc, felolvassa Gál Gyula, a Nemzeti Színház örökös tagja. Iro­dalom és közönség. Irta és felolvassa Burá­nyi Miklós. Babits Mihály: Vers a könyvről. Felolvassa a költő. Záróbeszéd: mondja Voj­­novich Géza. Szózat. Énekli a Magyar Állami Gépgyár Acélhang dalosköre. * A győri irodalmi kör ülése. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör vasárnap tartotta huszadik évi nagygyűlését. Bedy Vince dr. alelnök elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a kör a Kisfaludyak hagyományaihoz híven a tiszta erkölcs és a hazafiasság szelle­mében működött mindig és fog működni továbbra is. Ujlaky Géza főtitkári jelentésé­ben az elmúlt húsz esztendő történetét is­mertette. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Rákosi Jenőről, Révész Sándorról és Bakó Lászlóról, a kör elhunyt tiszteletbeli tagjairól. Jelentette, hogy a kör irodalmi pá­lyázatot hirdetett egy magyar történelmi tárgyú elbeszélőkölteményre, novellára és irredenta-költeményre. A két utóbbi pályá­zat meddő maradt, az elbeszélő-költeményre kitűzött díjat Angyal Emil dr. rendes tagnak ítélték oda „Tatárjárás“ című költeményéért. Strommer Viktoria rendes tag „Idealizmus és realizmus“ címmel tartott mély gondola­tokban gazdag előadást. lellegi Mm 1 ■ni ! ■iiimii ■■mii !■!■■■ Telefonsz.: Lipót 919-35 Marosi isinász A legnagyobb siker! * Május 9-én zárul az iparművészeti him­zéskiállítás. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett himzéskiállítás május 9-én, áldozó­csütörtökön zárul s nyomban megkezdődnek a keleti művészeti kiállítás rendezési mun­kálatai * Titkos Ilona és Péchy Erzsi Kolozs­várott. Két budapesti művésznő utazik leg­közelebb Kolozsvárra, hogy az ottani ma­gyar színházban vendégszerepeljen. Titkos Ilona a jövő héten három estén játszik Ko­lozsvárott: az Agglegény-apa, a Testőr és a Doktor Szabó Juci című darabokban játssza el híres szerepeit. Kolozsvár után Nagy­váradon, Marosvásárhelyt, Aradon, Temes­váron és Brassóban játssza el e sze­repeit a művésznő. Titkos Ilona után Péchy Erzsi lesz a kolozsvári magyar színház ven­dége, aki is: az Éva grófnő, Szép Heléna és Offenbach című operettek primadonna­szerepeit fogja ott eljátszani. * Akadémiai osztályülés. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia első osztálya hétfőn délután felolvasó­ ülést tartott, melyen Némethy Géza dr. elnökölt. Gombocz Zoltán rendes tag a magyar igealakokról tartott előadást, fejtegette a ma­gyar igealakok fejlődését nyelvtörténeti és glottogenikus szempontból. Fejtegetéseiben elju­tott a finn­ugor ősnyelvi állapotig és a magyar igealakok eredeti névszói voltának bizonyítá­sáig. 13 Kedd, csütörtök, szombat 11BOleDÉny apa HEGEDŰS—TITKOS Szerda, péntek, vasárnap Raspaic««» Magyar Színház HANGVERSENY * * * Rendkívüli filharmóniai hangversenyt tartottak ma este filharmonikusaink Dohná­­nyi Ernő dr. vezetése alatt. Mozart és Bee­thoven töltötték ki a műsort, a muzsika két örök léleküdítője. A Cosi fan tutte nyitány aranyos derűje volt a bevezető, utána a D- dúr hegedűverseny hangzott fel Kresz Gézá­nak, az Amerikában élő magyar hegedűmű­vésznek klasszikus előadásában. Bársonyo­san sima, testzengésű tónusát, kristálytiszta technikáját és az átélés közvetlenségével ható friss előadását meleg siker kísérte. Szünet után a IX. szimfónia került sorra a Pales­­trina-kórussal s a szólórészletekben Bodó Erzsivel, Basilides Máriával, Székelyhidy Fe­renc dr.-ral és Szende Ferenccel. A Zenemű­vészeti Főiskola telt nagyterme áhítattal hallgatta az életöröm ez apotheozisát s lel­kesen ünnepelte az előadókat. (m. i.) * Nagy daloshangverseny. Az Országos Magyar Dalosszövetség budapesti kerülete vasárnap délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermében magas színvonalon tartott hangversenyt rendezett, melynek zenei telje­sítménye a legkiválóbb énekkészségről és finom kifejezőművészetről tett tanúságot. A hangverseny Wagner Rienzi nyitányával kez­dődött, melyet a Vasutas Ének- és Zenetár­saság szimfonikus zenekara Ábrányi Emil, a m. kir. Operaház karnagyának a vezényleté­vel adott elő. Utána Gounod Faustjából a Katonák karát a MÁV Gépgyári Acélhang Dalkör adta elő. Erkel Bánk bánjából a be­­lépőkart Noszeda Károly ny. operaházi kar­­igazgató vezénylésével a Budapesti Helyi­érdekű Vasutak Tiszti Dalkörének vegyes­­kara énekelte, melyben Slackl székely nép­balladáját a XV-ik századból tenorszóló vitte. Az Elektromos Művek Dalköre Müller Ká­roly karigazgató vezénylésével Strauss Kék Duna-keringőjét vette műsorára. Sándor Erzsi kamarénekesnő művészete teljes ragyogtatá-­­ával énekelte Mozar Don Juanjából a levél­áriát. A BHÉV Otthon szimfonikus zene­kara előadta D. Th­urzó Nagy Gábor kar­igazgató, a m. kir. Opera tagja vezénylésével Wéber Bűvös vadászának nyitányát, Ke­­reszthy Jenő karigazgató vezényletével az Egyetemi Karok elénekelték Rousseautól a Tengert. A kerületi dalkörök: Budapesti Cukrász Dalkör, Budapesti Lyra Dalkör, M. kir. Postaüzemi Műszaki Tisztviselők Dal­köre, Telefongyári Dalkör, Újpesti Iparos If­jak Dalköre, elénekelték Horváth népdal­egyvelegét és őszkor című kardalát. A nagy összkart Kaszás Gyula kerületi karnagy ve­zényelte. A Kolozsvári Iparegylet Dalköre Weyts ódáját, az Erdőhöz, adta elő s vezé­nyelt Rezik Károly, a Kolozsvári Magyar Da­losszövetség magyar karnagya. Purébl Győző tanácsnok a kolozsváriak éneke után meleg beszéd kíséretében szereplésük emlékére pla­kettet adott át a dalkörnek és utána köszö­netet mondott a hangversenyen szerepelt minden tényezőnek, főleg Szirmay Ödön fő­titkárnak. Az összes előadott karénekeket a BHÉV Otthon szimfonikus zenekara kísérte. * Svéd—finn matiné. Nagy és fényes kö­zönség vett részt az Undén svéd követ s a Budapestre jött svéd­ újságírók tiszteletére az Om­niában. A matinén Horthy Miklós kormányzó és neje is megjelentek. Sätälä finn miniszter Kopenhágából szép magyar sürgönnyel mentette ki elmaradását. Az ün­nepséget az 1. honvédgyalogezred 24 tagú zenekara nyitotta meg Fricsay Richárd ve­zénylésével, Frederiksen pompás skandináv idilljének előadásával. Leffler Béla magyar vonatkozású intim részletekkel szolgált La­­gerlöf Zelma életéből. Bayer-Krucsayné íz­léssel előadott svéd népdalai kiválóan érvé­nyesültek. Kálmán Mária hegedűművésznő Svendsen- és Aulin-szerzeményeket játszott művészi készséggel. Garamszeghy Sándor szavalata (finn költők magyar fordításban) és Szende Ferenc finn dalai, Fricsaytól és Weigerth Aladártól erre az alkalomra új ze­nei feldolgozásokban, a művészt nagy siker­hez juttatták. A zenekar Sibelius és Jarni­­feri finn szerzők műveinek magyar színvo­nalú tolmácsolásával a svéd szerkesztők szolgáltatta remek tájképsorozathoz nyújtott nagyszerű zenekiséretet. Karacsay Tibor és Kálmán Mária zongoráztak. * Esztergomi mise, Liszt remeke, máj. 7 délután 5 órakor a Mátyás-templomban. Vezé­nyel: Sugár Viktor. Jegyek 1—3-ig. (Rózsai völgyi.)

Next