Magyarság, 1929. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

1929 Julim 2, kedd MwlfABSAft Egy cseh kém letartóztatása miatt a csehek Hidasnémetin megszakították a vasúti forgalmat Prágából jelenti a Cseh Távirati Iroda. Hivatalosan közükt, hogy július 2-án déltől kezdve elrendelték a Hidasnémetin áthaladóvasúti forgalom megszakítását. Ezt a rendelkezést azért léptették életbe, mert egy Hidasnémetin szolgálatot teljesítő cseh vasúti alkalmazottat a magyar hatóságok, anélkül, hogy erről a cseh hatóságokat értesítették volna, elhurcoltak. Mivel ilyenformán a csehvasúti alkalmazottak személyes biztonságát veszélyeztetve látják, Hidasnémetiről visszarendelték a cseh vasúti személyzetet. A Cseh Távirati Iroda fenti közleményéhez magyar illetékes helyről akövetkező megjegyzést fűzik: A cseh vasútigazgatóság intézkedése nyilván azzal van összefüggésben, hogy a magyar hatóságok június 28-án kénytelenek voltak egy Pecha Vince nevű, a hidasnémetiiközös határállomáson jegypénztárnoki minőségben szolgálatot teljesítő egyént letartóztatni, mert kémkedésen tettenérték. * A hidasnémeti-i incidens újabb megnyilvánulása annak a terrorisztikus és erőszakos cseh politikának, amely az utóbbi időben mind nagyobb erővel érvényesül Magyarország ellen. A cseh-magyar határ mentén, úgy látszik, állandó a cseh kémek tevékenysége, hiszen alig néhány héttel ezelőtt tartóztattak le a magyar hatóságok egy másik cseh kémet és máris erről az újabb esetről érkezik jelentés. A tettenért, munka közben letartóztatott kémért való terrorisztikus síkraszállás, azután egyenesen megbotránkoztató. Kétségtelen, hogy a magyar hatóságok által letartóztatott kém nem lehetett cseh vasutas, csupán a könnyebb mozgás kedvéért ölthette magára a vasutas ruhát és igy ezt az esetet leselt vasutasok zaklatásának beállítani semmiképen sem lehet. Egyébként az is bizonyos, hogy kémkedni tényleges vasutasnak nem szabad és amennyiben ezt mégis megteszi, bele kell nyugodnia a jog és törvény szerint kijáró büntetésbe. Ez ellen a büntetés ellen legkevésbé a cseheknek van joguk tiltakozni, hiszen köztudomású, hogy ők letartóztatnak és perbe fognak magyar leventeoktatókat, sőt leventeegyesületek egyszerű tagjait is, noha kémkedés vádját semmiképen sem lehet rájuk húzni, míg ők nyilvánvaló kémek letartóztatása ellen hasonló jogtalan és erőszakos intézkedésekhez folyamodnak. Bizonyos, hogy egyetlen állam sem nyithat szabad utat területén, más államok kémeinek, nem nézheti ölbe tett kezekkel egy jól szervezett kémhálózat tagjainak működését és tevékenységét. Reméljük, hogy a magyar kormányt nem fogja visszatartani megfelelő intézkedések foganatosításától a csehek erőszakos fellépése és meg fogja találni a módját annak, hogy ennek a magyar állam biztonsága ellen irányuló munkának minél előbb véget vessen.* Hidasnémeti, tudvalévően, a trianoni magyar—cseh határ egyik legfontosabb átkelési állomása és a Budapestről Miskolcon át Kassa és a keleti Felvidék felé irányuló egész forgalom lebonyolítója. Ugyanide fut be a Szerencs felőli szárnyvonal, amely Csonkamagyarország keleti alföldi részeit és a Hegyalját köti össze a velük azelőtt oly szoros kapcsolatban levő északi megyékkel. Masaryk a hadviselő pacifizmusról Prágából jelentik: Masaryk köztársasági elnök Tabor városában megtekintette a cseh hadviselési kiállítást és ez alkalommal, az üdvözlésekre válaszolva, kijelentette, hogy a hadviséselési kiállításban mindenekelőtt béketendenciát lát. — Békét akarunk, — mondotta az elnök — elsősorban szomszédainkkal. E pacifizmusunk azonban nem jelenti a harci szellem destruálását, hanem a békét akaró, de kényszerítés esetén jól katonáskodó polgárok kiképzését. Amit a nemzet fáradsággal kiküzdött, azt teljes erővel védeni is fogja. A védekezés nemcsak szükséges, de erkölcsileg megengedett is. Embertelen dolog, ha valakin erőszakot követnek el, de embertelen az is, ha valaki nem védekezik. Ebben az értelemben üdvözlöm a kiállítást, amely a munka — és ha kell — a vas kombinálása. Csodálatos, hogy Párisban az az érthetetlen reménykedés tartja magát, hogy a magyarokat megnyerik Franciaország számára és eltávolítják az olaszoktól. A magyarok mindenekelőtt a kisantanttól szeretnék megvonni Franciaország bizalmát, tehát Franciaország barátságával fognak tüntetni mindaddig, amíg Párisban tisztán és hangosan tudomásukra nem adják, hogy Franciaország a kisantant beleegyezése nélkül nem enged meg semmiféle határmódosítást. — Ha valaha szükség volna Magyarországgal szemben mozgósításra — mondja tovább Kramaz — a nézetek erről különbözők lehetnek, én nem tartozom azok közé, akik meggondolatlan lépésekre uszítanak, de nagyon jól ismertem a magyarokat a háború előtt huszonöt évvel és tudom, nekik csak a határozott és félelem nélküli fellépés imponál. Senki sem követeli, hogy a magyarok legyenek megelégedve azzal, ami történt, maguk közt beszélhetnek, ahogy akarnak, de a kisantant képviselőivel szemben nem engedhetik meg maguknak azt, amit más állammal szemben sem mernek megtenni. Katonailag is elég erősek vagyunk, hogy követeljük Budapesttől, ne provokáljon bennünket. Kramarz dühös vádaskodása Magyarország ellen Prágából jelentik: Kramarz a versaillesi szerződés tíz éves fordulója alkalmából a Horodny Listyben azt írja, hogy Európa legbékétlenebb állama a magyar. A balkáni nyugtalanság tűzfészke nem Bécsben volt, hanem Budapesten. A monarchia külpolitikájában Budapesté volt a döntő szó. Budapest a világháború főbűnöse. Mint ez a kis fehér egér is. Hová lehetett? Mindegy az, hiszen eltűnt. Nincs többé! ... Aztán az emlékek. Az asszony a fiókos szekrénye előtt állt. Tizián vörös hajában lángocskákat gyújtott a lámpa fénye. Kihúzta a felső fiókot s a szalagok, száradt virágok, selymek és muszlinok illatos karja alól előkeresett egy biborszattyán tokot. Felpattintotta a fedelét és — káprázat fez? — szemébe ragyogott a fülönfüggő két aranykarikája és pirosan, amilyen a szája volt a lobogó szemű, szomjas aszszonynak, fekete bársony ágyáról az aszszonyra kacagott a két rubinbharangocska. Az ujjára fűzte az egymásba kapcsolódott két aranykarikát. Megcsillogtatta a lámpa fényében s úgy nézte, hogy ettől a nézéstől kigyulladt az arca s a szemében sóvárgó tűz kezdett kiragyogni. Remegő várakozás volt ez az egész arc. Azt látszott lesni, hogy megszólaljon ez a mesebeli két harangocska. Hogy megszólaljon, hirdetve valami régi és mégis új, zsendülő tavaszi hajnalt, amelyen újra lehet kezdeni és ki lehet javítani az életet, amely eliramlott és amely kicsorbult valahol régen. És ahogy vágyon nézte a két harangocskát, izgalomtól remegő ujja hegyén megcsendült az ördög csöngetyüje, mint egy emlék a múltból. S ekkor odakünn megdördült az ajtó: — Nyisd ki, te gonosz némber! Hallom a pokolbeli latrod csöngetyüjét. S az asszony ujjáról leválva, a padlóra zörrent a rubint-harangos aranyfülönfüggő. Lezörrent és tovagurult. .. Ott künn fulladt csönd támadt egy percre. Csak nehéz lélekzetrögök szakadtak föl az öreg Puzsár ziháló melléből, recsegve-ropogva, mint mikor az ekevasa felhasítja az aszálytól száradt hantot a barázdában. Az ajtó reccsenve szakadt föl, dördülve csapódott a falnak és az öreg Puzsár bezuhant az asszony lába elé. De feltápászkodva, elhatalmasodott a gyönge asszony fölött, mint a fékjét tépett eleven számonkérés: — Hová tetted? Elpárolgott a kénköves gazember? Te! Te világ utolsójal Ütésre rántotta öklének pörölyét és akkor végigvágódott a padlón, mintha letaglózták volna. Az arca elfeketült, mintha belső tüze hányta volna ki rajta a kormot és elveszett a szava. El lest az örökre. Szörnyüket akart mondani pedig, de csak ez sivtott ki szakadozva az ő lefittyenő száján: — Ti... Ti.. Ti... (Ti ketten ... Te és az ördögpárod!) — Ti... Ti... Ti... (Ti csak, folyton, amig élek. Nem is lesz már nekem titőllek nyugvásom.) És azontúl nem is tudott egyebet mondani holtáig, bármit kérdeztek is tőle, bármit akart is ő kérdezni... — Az asszony, — közelgett meséje véréhez édesanyám — sohasem találta meg az ördög csengetyűjét . . . Pedig de mennyire kereste ... Voltak, akik azt mesélték erről a titokzatos fülönfüggőről, hogy a bertányi gróftól kapta meg lánykorában, amikor az a szelet csapta körülötte a maga módja szerint! Kedves emléke volt, ritka egy ékszer is. Nem tudott tőle megválni, de kénytelen volt ezt a rejtett kincsét az öregedő ura elől eltitkolni, mert félékeny volt az jobbra-balra és visszafelé is. De miért nem találta meg az asszony, bárhogy is kereste és miért betegedett belé, lassanként el is hullajtva életének minden virágát , miért? Mert tudod-e, Gönczy néni, hogy sohasem került elő a két rubinbharang? — Dehogy is nem — szólalt meg Gönczyné. — De ezt te, persze, nem tudhatod, Ilus. Én ott jártam, mikor az uj gazda lebontatta a Puzsár-ház kívülről sütött kályháit s az asszony hálószobájában a kályhalyukban megtalálták az ördög csengetyűjét egy egércsontváz nyakán... így hallottam ezt a történetet a hintaszékben ülve, tettetvén magam, hogy alszom, pedig mennyire figyeltem, hogy belássak a felnőttek meséibe. Anyámék ott is felejtettek engem a hintaszékben akkor este. * S ekkor egész tisztán, soha el nem felejthetően elevenedett meg előttem a fehéregér tragédiája, amit még ma is látok. (Erős a meggyőződésem, hogy az ő csontváza volt az a rubintcsengős csontváz.) Ó, a szegény társtalan — a többi boldog szürke egértől színével megkülönböztetett .A magányosságától fűtött vérének pezsgésében messzaliánszra is készen elpártolt aszonyától. Megszökött az ablak közéből az ő cipó-remeteházából és társat keresve, a kályha alatt megtalálta az ő szürke rokonait és elvegyült szürke, bugris társai között. (Hogyan fogadták várjon az előkelő, különös idegent?) Azon az estén, a családi dráma lázas estéjén, az egérlyuk bejáratához csalta őt nyilván asszonykájának jól ismert hangja s ott nézdelődhetett, amikor a földre hullott a két rubintharang és a sarok felé gurulván, azok aranykarikája a kis leselkedő nyakába fonódott. Képzelhető, hogy megrettent a kis egér, amikor csilingelő, félelmes diszével visszahátrált az alagútba, milyen szörnyű riadalom támadt az egérnemzetség között. Tűzvész, rémület, pusztulás, végítélet! S ezt az az idegenszerű jövevény zúdította az egész családra. Szinte látható ez, annyira bizonyos, hogy így történt: Hanyathomlok menekült az egész nemzetség és pánikjuk torlódásával leszakították az alagút mennyezetét, amely a zugba menekült fehéregér elől, aki moccanni sem mert, hogy föl ne ébressze nyakán a szörnyű zenebonát csapó pokoli masinát, — elzárta a törmelék az életbe visszatérés útját. Ott pusztult el ő magányos kriptájában. ... Lehet-e másként, hogy a mi körül pusztulás áradt föld felett és föld alatt, csakugyan az ördög csengetyűje volt mégis? Még ma sem tudom eldönteni ezt a kérdést Talán önöknek sikerül... Fájdalommentes borotválkozás csakis a M VEA-CREME szappanozás előtti, alapos bedörzsölése által érhető A bőrbe való erős bedörzsölés azért kell, hogy szappanozásnál szükséges habképződést meg ne akadályozza s kísérletet tehessen, készséggel küldök önnek egy próbadobozt. P. Beiersdorf & Co. A.-O., magyarországi vezérképp _ Budapest V., Rudolf rakpartjg. Nem lesz több angol hadgyakorlat a Rajnavidéken Londonból jelentik. A Daily Mail értesülése szerint a Rajnavidék kiürítése ügyében megtörtént az első lépés. Az angol kormány közölte az angol megszállócsapatok wiesbadeni főhadiszállásával, hogy az idén őszszel már nem lesznek a Rajnavidéken hadgyakorlatok. Miután a megszálló csapatok angol legénységét az utóbbi tíz évben ezeken az őszi hadgyakorlatokon képezték ki, az őszi hadgyakorlatok elmaradása egyet jelent a Rajnavidék küszöbönálló kiürítésével. Mexikóban megnyíltak a három év óta bezárt templomok Mexikóból jelentik: Három év óta először nyíltak meg Mexikóban a templomok kapui. Harminc katolikus templomban mondtak misét. Általában csak jelentéktelen incidensek történtek. Egyedül a guadeloupei Isten Anyja-templom előtt történt súlyosabb kimenetelű incidens, mert a tömeg tolongása oly nagy volt, hogy ötven ember a nagy tolongásban csaknem megfulladt és a Vöröskereszt embereinek kellett az aléltakat elszállítani. Két asszony életveszélyes sérüléseket szenvedett, többen pedig könnyebben sebesültek meg. Az utolsó négy hét és 70 éites cégünk megszűnik! Ezért a raktáron levő összes árukból: nOI- GS férfi-gyapjÚSZÖvetel, flanelok, mosogrenadinok, selymek, vésznek, cittfonok, fehérneműek, egyhuzatok, gyapjútakarók, fürdőruhák, női télikabátok stb. cikkekből még a maradékokból is az eddigi gyári ár és gyári áron aluli árakból még külön is Hiszpénzengedményt adokni STERN JÓZSEF RT. IV., Galvin-tér 1, mennél előbb iön, annál nagyobb a választék !