Magyarság, 1929. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

1929 szeptember 1. vasárnap. Szíriai arabok törtek be a már pacifikált Palesztinába Londonból jelentik: A gyarmati hivatal legutóbbi jelentése szerint Palesztinában és Transjordániában továbbra is nyugodt a helyzet. A csapatok Safedben elég könnyen elfojtották a kisebb zavargásokat. Pénteken reggel nagyobb arab tömegek nyomultak Pa­lesztina felé a sziriai határon át; feltartózta­tásukra repülőgépeket küldtek. A Reuter-iroda jelentése szerint azonban a safedi zavargások nem voltak éppen jelen­téktelenek. Csütörtökön éjjel felfegyverzett arabok megtámadták a várost és nyolc zsi­­­dót megöltek. Egész utcákat felperzseltek, a Scheill-cég petróleumraktárát felgyújtották.­­A pogrom délután hat órakor kezdődött, míg a csapatok csak éjféltájban érkeztek meg.­­Az áldozatok közül többeket a lángokba dob­tak az arabok, másokat rettenetesen meg­­kínoztak. Az árvaházban hat árva gyerme­ket megsebesítettek.­­A gyújtogatás következ­tében háromezer zsidó hajléktalanná vált.­­ Tiberiasban az arabok nyíltan azt hirdetik, hogy követni fogják a safedi arabok példá­ját. Pénteken nagyon feszült volt a helyzet, a mohamedán ünnepre való tekintettel. A zsidók attól tartottak, hogy a mohamedánok a mecsetből kijövet támadni fognak. Jeruzsálemben az összes üzleteket bezár­ták, az utcákon katonai járőrök cirkálnak. Tizenkét angol repülőgép tüntetett az Omar­­mecset felett déli 12 órakor, amidőn a mo­hamedánok kijöttek onnan. A repülőgépek nagy magasságból hirtelen lecsaptak és az Olajfák hegye felett egészen alacsonyan re­pültek. Azt többször megismételték, míg vé­gül is az arabok szétoszlottak. Bagdad főmecsetjében az arab nacionalis­ták nagygyűlést tartottak, amelyen hevesen támadták az angol kormányzást. Nagy meg­elégedéssel fogadják ott a bagdadi zsidók nyilatkozatát, akik hangsúlyozzák szolidari­tásukat mohamedán polgártársaikkal szem­ben és élesen elítélik a cionistákat. A buenos­ airesi zsidóság átadta az ottani angol nagykövetnek az önkéntes jelentkezők lajstromát. A délafrikai zsidóság azt ajánlja, hogy a cionisták igyekezzenek kivándorolni Törökországba. Az egyiptomi nemzeti párt a népszövetséghez fordul Kairóból jelentik. Az egyiptomi nemzeti párt pénteki ülésén határozati javaslatot foga­dott el, mely szerint a népszövetséghez tilta­kozó táviratot intéznek a párt nevében a Pa­lesztinai zavargások ügyében. Az osztrák alattvalók sértetlenek Bécsből jelentik. A Politzei-Korrespondenz értesülése szerint a szövetségi kancellárhoz távirati jelentés érkezett a jeruzsálemi osztrák konzulátustól, amely szerint ott a biztonság helyreállt. A zavargásoknál osztrák alattvalót nem öltek és nem sebesítettek meg. A budai zsidók megemlékezése az áldozatokról A budai izraelita hitközség főtemplomában a péntek esti istentiszteleten Kiss Arnold dr. vezető főrabbi tartott a palesztinai zavargá­sokról nagyhatású beszédet és kegyeletes szavakkal emlékezett meg a palesztinai za­vargások áldozatairól, törvényhozási úton léptethető életbe és amennyiben később a törvényhozás tenne is ilyen intézkedést, ez a régi és új épületekkel beépített ingatlanokra egyaránt kiterjed. Eb­ből a szempontból tehát az építkezési enge­dély megadásának szintén nem lehet aka­dálya. Ezeknek az okoknak a kifejtésével a Közmunkatanács figyelmeztette a székesfővá­ros tanácsát, hogy Áldássyék közérdekből is sürgős természetű építkezési ügyét felelőssége tudatában törvényszerűen és haladék nélkül intézze el. A Közmunkák Tanácsa utasította a fővárost, hogy foglalkozzék az Erzsébet-sugárút ügyével Az Erzsébet-sugárút és a Károly-körút ren­dezésének ügye egyre jobban elmérgesedik a főváros és a Közmunkák Tanácsa között. Erre az elmérgesítésre pedig egyáltalán nincs szükség és a főváros részéről teljesen érthe­tetlen is a dolog. Legújabban megint az tör­tént, hogy a Közmunkák Tanácsa engedélyt adott Áldássy József d­r. belügyminiszteri államtitkárnak arra, hogy a Dob­ utca és a Csányi­ utca sarkán új épületet emelhessen. Mikor ezt a határozatot leküldték a főváros­hoz, a magánépítési bizottság nem foglalko­zott vele, ellenben egy átiratot szerkesztettek a Közmunkák Tanácsához, amelyben, egé­szen érthetetlenül, kijelenti a főváros azt, hogy érdemlegesen mindaddig nem foglalko­zik ezzel az építési engedéllyel, amíg a Köz­munkák Tanácsa nem közli a fővárossal azt, hogy mennyibe kerül az Erzsébet-sugárút szabályozása, a torkolat kiképzése, milyen terheket jelent ez és milyen garanciái van­nak a Közmunkák Tanácsának arra, hogy ezeket a terheket viselni is fogják az érde­kelt felek. Ez az átirat valósággal megszá­moltatja a Közmunkák Tanácsát és mikor ezt az átiratot közöltük, már akkor meg­jegyeztük, hogy ez a hang teljesen szokatlan ilyet nem igen használnak a városházán, egyenesen árt az ügynek és csak a kánikulai hőség okozhatott olyan zavarokat a város­házán, hogy ilyen átirat megszülethetett. A Közmunkák Tanácsának vezetősége nem hagyta szó nélkül ezt az átiratot és a len­­tebbi igen érdekes nyilatkozatban egyenesen utasítja most már a fővárost arra, hogy fog­lalkozzék ezzel az Áldássy-féle építési enge­déllyel. Ezt az utasítást provokálni nagyon helytelen dolog volt. Az érdekes nyilatkozat különben a követ­kezőket mondja: — A székesfőváros tanácsának ebben az ügyben kelt újabb fölterjesztése tényleg meg­érkezett a Közmunkatanácshoz, de a Köz­munkatanács az Áldássy-féle építkezési ügyet azonnal visszaküldte a székesfővároshoz, az­­zal a felhívással, hogy ezt az ügyet haladék nélkül tárgyalja le érdemlegesen, hozzon sza­bályszerű véghatározatot és azt a feleknek kézbesítse. Ebben a leiratában a Közmunka­­tanács megállapítja, hogy az Erzsébet-sugárút szabályozási terve az 1870. évi X. t.-c. 22. szakasza alapján, tehát törvényszerűen meg van állapítva. — Ebből a szempontból tehát a konkrét magánépitkezés meg nem akasztható. Emel­lett Áldássyék a telküket érintő szabályozás végrehajtására kötelező nyilatkozatot állítot­tak ki, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a telekből a nyitandó sugárút cél­jára szükséges mintegy 97 négyszögölet köz­területre, külön kárpótlás nélkül, tehermen­tesen engedik át. Ilyen tényállás mellett nincs törvényes akadálya az építési engedély iránti kérelem érdemi tárgyalásának és az építési engedély megadásának, szociális szempont­ból pedig egyenesen kötelessége a hatóságok­nak, hogy az építkezéseket előmozdítsák.­­ A székesfőváros tanácsát a törvényes jogszabályok, így az általános közigazgatási jogszabályok egyenesen kötelezik, hogy a konkrét építési kérelmek felett szabályszerű véghatározatot hozzon és azt a feleknek kézbesítse, hogy azok az őket megillető jog­orvoslattal élhessenek. A magánépítési bizott­ság a most szóban lévő építkezés ügyében azt az álláspontot foglalta el, hogy az üggyel ér­demlegesen nem foglalkozik mindaddig, amíg a Közmunkatanács a költségviselés kérdésé­ben határozott választ nem ad. Ez az állás­pont ellenkezik a törvénnyel és a magánépí­tési bizottság törvényes feladatával, a már idézett törvény 23. szakasza ugyanis a ma­gánépítési bizottságot konkrét építkezési ügyekben véleményadásra kötelezi, amiből önként következik, hogy más kérdéseknek a magánépítkezés engedélyezési körébe való bevonása nem tartozik a bizottság hatás­körébe. A szabályozási költségek kérdésének tárgyalására csak maga a főváros törvény­­hatósága lehet hivatva. A fővárosi tanácsnak az az álláspontja sem lehet helytálló és az építkezési ügy keretében érvényesíthető, hogy az esetleges betterment még nincs megálla­pítva és ez időszerint nem tudható, hogy az /iWassy/-féle ingatlant az Erzsébet-út szabá­lyozása címén esetleg milyen további költség fogja terhelni. Nem lehet helytálló ez az ál­láspont azért, mert egy ilyen intézkedés csak 1 Ch­appy dobol, táncol, énekel a Párisién erűiben Kormányzói kéziratok a kereskedelmi miniszter­­változásról Mint most a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormányzó a következő legfelsőbb kézira­tokat bocsátotta ki: Kedves Herrmann! A magyar királyi mi­niszterelnök előterjesztésére Önt saját kérel­mére kereskedelemügyi miniszteri állásától felmentem és ebből az alkalomból önnek eb­ben az állásában fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálatainak elismeréséül az I. osztályú magyar érdemke­resztet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1929. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf s. k. Kedves Bnd dr.! A magyar királyi minisz­terelnök előterjesztésére önt tárcanélküli köz­­gazdasági miniszteri állásától való egyidejű felmentése mellett magyar királyi kereskede­lemügyi miniszterré kinevezem és egyúttal a tárcanélküli magyar királyi közgazdasági mi­niszteri teendők ellátásával továbbra is meg­bízom. Kelt Gödöllőn, 1929. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf s. k. Masaryk a jövő háborújáról Brünnből jelentik. A Kremsier melletti cseh záróhadgyakorlatok után Masaryk el­nök látogatást tett Brünnben, ahol a város polgármestere üdvözölte és beszédében rá­mutatott arra, hogy a hadgyakorlatok a ka­tonai nevelés eredményeit mutatták meg. Brünn városa, ahol most kulturális kiállítást rendeznek, gazdasági és kulturális téren fogja megmutatni az állampolgári nevelés ered­ményeit. Masaryk elnök válaszában ezeket mon­dotta: A világháború megtanított bennün­ket, arra, hogy a jövő háborúja — amitől Isten óvjon bennünket — egész államok és egész nemzetek háborúja lesz. A harctéren nemcsak a katona, hanem az iparos és a föld­művelő is fog harcolni, ezért nem látok el­lentmondást Kremsier és Brünn között. A humanitás a mi nemzeti programunk. Senkit sem fogunk megtámadni. De ha valaki ránk­támad, akkor nem adom meg magamat, ha­­nem fegyverrel védekezem. Ez a különbség offenzíva és defenzíva között és én remélem, hogy a modern haladás végül oda fog ve­­zetni, hogy tisztességes emberek békés uton meg tudnak majd egyezni. Ebben az érte­lemben és ebben a szellemben fogom irányí­tani államunk politikáját. Azt szeretném, ha nemzeteink, a cseh és a német, mielőbb meg­értenék, miről is van szó a humanitás pro­gramjában és hogy közös munkára nyújtsa­nak egymásnak kezet. f m. Kir. udv. HilltTORiVfiR BUDAPEST Gyártelep: IH., Dandár-utca 15 miEtlafóranek és iroda: III., Kecskeméti­ utca 6. szám Művészi kivitelű lakásberendezések Belső kiképzések Kárpitos- és díszifói Munkák Most fejeztük be lényegesen megnagyobbított gyártelepünk átépítését, hol mint eddig, kizá­rólag elsőrendű műbútorokat készítünk. Legmodernebb beren­dezésünkkel és megnagyobbított termelésünkkel a termelési költ­ségek és ennek folytán eladási áraink lényeges olcsóbbodását sikerült elérnünk. Kdr­BR cégemat min­­dennemű Misa Mren­­dezttsl munkálatra ajánlattá telre felszólí­tani! a világot? 76M8M a Körül! mi Hrtaan PalesztinStani Misswazift­a Hasa? miről sic! a legnjau wallace­rasein­? WALLACE új detektívre­génye: Jones úr Londonban A hatalom Magus1 .80 pengő !

Next