Magyarság, 1929. október (10. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
1929 október 1, kedd M1CT118»1«3 Horthy Miklós kormányzó az állandó kormányzat előnyeiről, a munkásság és a faln szerepéről a nemzet életében Makóról jelentik. Makó városa vasárnap délelőtt tartotta meg a hősi halottak most elkészült emlékművének lelepezését. Az ünnepségen résztvett nagybányai Horthy Miklós kormányzó is, akit a város közönsége nagy ünnepségekkel fogadott. A vármegye és a város előkelőségei küldöttségben tisztelegtek a kormányzó előtt, a küldöttség tagjai között voltak: Scitovszky Béla belügyminiszter, vitéz Purgly Emil főispán, Nikelszki Jenő dr. polgármester, Urbán Péter báró, Papp Géza báró, Bezdán József püspöki helynök, Thoma László görögkatolikus esperes, Horény István felsőházi tag és igen sokan mások. Nikelszki Jenő polgármester üdvözölte az állomáson a kormányzót, míg a kormányzó nejét vitéz Purgly Emilné, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége makói csoportjának elnöknője, köszöntötte. Az üdvözlések lezajlása után a kormányzó négyesfogatra szállt és a megyeházára hajttatott, majd a megjelent előkelőségek kíséretében a Széchenyi-térre, az ünnepség színhelyére ment. Többezer főnyi közönség jelenlétében kezdődött meg a leleplezési ünnepség, a Magyar Hiszekegy eléneklésével. Petrovics György dr. országgyűlési képviselő mondott ezután ünnepi beszédet, amelynek végén engedélyt kért a kormányzótól az emlékmű leleplezésére. A kérésre Horthy kormányzó a következő beszéddel válaszolt: A hősök emléke kötelez ő A hősök, akiknek dicső emlékét ünnepeljük, vérük hullásával mutatták meg, hogy e haza fiaiban elevenen, elpusztíthatatlanul él a nemzeti gondolat ereje. Legnagyobb emberi kincsüket, életüket áldozva a hazáért, hősiességükkel az egész világ előtt becsületet szereztek a magyar névnek. — Ez az emlékszobor állandóan számonkéri tőlünk, hogy méltók maradtunk-e azokhoz, akik a haza iránti kötelességek önzetlen teljesítésének szent örökségét hagyták reánk. Csak az közeledhet méltóan, nyugodt, férfias öntudattal ehhez az emlékszoborhoz, aki erejéhez és tehetségéhez mérten kiveszi részét azokból az áldozatokból és abból a munkából, amely fajunk jövőjének újramegalapozásához vezet. Hogy e munkában a kezdet mérhetetlen nehézségeit sikerült leküzdenünk, azt annak köszönhetjük, hogy egy hatalmas politikai párt lehetővé tette a kormányzat állandóságát. Az ország helyzete még ma is túlságosan nehéz ahhoz, hogy a jelenlegi állapoton erőszakosan változtatni akarjunk és a sötétbeugrást megkockáztathassuk. Ha a munkásság soraiból kiemelkedik majd egyegy magyar Macdonald, Henderson és Snowden, akikben meglesz a szükséges képzettség, tehetség, széles látókör és szilárd jellem, akik átérezve fajuk és hazájuk érdekeit, azok mellett erős nemzeti érzéssel és elszánt bátorsággal szállnak síkra, mint az angol munkásság e nagy vezérei tették azt Hágában, akkor nyugodt lelkiismerettel lehet őket is a kormányzás aktív részeseivé tenni. — A falu népe, fajunk gerince, ereje, ősforrása, akikkel egynek érzem magam vágyaikban, reményeikben, haladásra való törekvéseikben és a magyar föld szeretetében. Remélem, hogy sohasem fognak áldozatul esni olyan törekvéseknek, amelyek végeredményben arra irányulnak, hogy őket nemzeti mivoltukból kiforgassák. Maradjanak ők továbbra is büszkék és magyarok, úgy mint eddig, fogjanak kezet ezentúl is azzal a történelmi középosztállyal, amely ezer éven keresztül irányította ennek az országnak sorsát és amely vele együtt van hivatva ezentúl is a nemzetnek irányt adni. A hősök iránt érzett kegyelettől áthatva, a hősök iránti kötelességeket mélyen átérezve, készséggel adom meg az engedélyt az emlékmű leleplezésére. Az emlékmű megkoszorúzása A kormányzó beszéde után Nikelszki Jenő dr. polgármester lépett a szónoki emelvényre és lendületes szavakkal átvette gondozásra az emlékművet a város közönsége nevében. Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. Az első koszorút a kormányzó nevében Koós Miklós dr. alezredes, első szárnysegéd helyezte a szobor talapzatára, majd a polgármester a város, Szervay István dr. a felsőház, Szabó Zoltán országgyűlési képviselő a képviselőház, Scitovszky Béla belügyminiszter a kormány, Kubinyi Gyula altábornagy a honvédség koszorúját helyezte el. Egymás után járultak ezután a küldöttségek a szoborhoz és elhelyezték koszorúikat. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Délután egy órakor a makói Úri Kaszinóban százhúsztemtékes díszebéd volt, amelyen vitéz Purgly Emil főispán köszöntötte fel a kormányzót. Délután fél négy órakor Horthy kormányzó kiment a marosparti leventepályára, ahol jó óra hosszat figyelte a leventeversenyt. Fél öt óra tájban a kormányzó feleségével együtt a vasúti állomásra hajtatott és visszautazott a fővárosiba. Hartz‘ha ereskednec az Demokraták Nagy hartzi Zay veri az l’iberál lancácat, hol is a democrats Tsapatoc fegyverkeznénec, ir’tóztató tusára szállván Reactzion sötét Hadjai’vall. Középütt állván Cassa, szüntelen és fúrt hordjác izxodelnőc köszöntyüiket és násfákath’, tetézvén, mith Commissárok nyomban bloccolnak; vajha üdvére lenne Lipótzia ditső’sségénec. Az ragyogó napfényben már ott’lt fitzánkol pej lován Rothenstein, Vi Conti grófja és Maria hercege, járttatván dali és katzkiáss pillantással tsapatán, kik megest fitzánkolnac, forgókon busás pártilletményt lengethni hagyva egy széltől. És állnak mögöttük rettentő tsapatok, Hentziától Szotziálig, chceth olvasván, vagynac vagy Húszam, mindenk szóll jelen, jelen, Az Vérmessebb, hát nem?, sőt currantván: Zag sonl De tsatlacozic Rothenstein ser’gilhez félelmetes sakállu Hegy’meghi Kiss Pál is, ci tekintvén Hátra, hogy’ Rendezné talpig vassban öltözött hartzossait, de ahajt egy sints mögh’ötte — mely bossuság — ci cövethné ötét; igy enmaga felzákcózic, igazodic és homolith hasat be, mellet ci, hahogy növelné derecassan az egy igaz democrat® Tá’borth. Am mint hős’ lovagh, fergetessen közelg egy dalra, egy hős, kit hinnénc mess’iről kis Köptznek, de nyargall’van kis köptzös közeliibe, ölti J’domanth Fábián lovagh’nac, a rettenthetetlennec, kinek tekintetében ül iszonyú rettenthe. Egy jajj annac, kire ő ingerth Cap card’élre hányni, egy jajj, egy eddig nem léthezett ajaj. Jön, röppen, egy vágtában, és paripája körüli tsupa tajték minden. Felzárkózván ő is, pislamtván Kiss Pálra, egyengete helyet’h az Sor végén, hová máris faroltatja kantzáját Sándor Pál, minden Gabonáé őrgrófja és Duellumoc Tudálkossa. Vértjén tsüng tzdmege, egy Kaszab és zöld mezőben az Ellen’ség Fitzüjei. Micoron bézárul a Sor és tsatlakoznánac még Hátul terézvárossi gyalogosok, megesz Lipóth’város muskétással, Rothenstein szörnyű bont ád megh’futatni a Conto az hartzi Cürtőt, a Carl recsegi, a lobogó lobogj, ménec mennec, pejek perdülnec és hartzosok lendülnec, kengyelt szegezve boglárostul az kantzák vék’nyába — egy ihaj, egy polhaj — és mordull’ván kurutzul félelmes hartzi zaj, hömpölygi magáth az Csapath, elere. És cesselyűk cárogh’rak már, cső’rüceth fenvén apetiltel jaz sok kontzeránt, mith ígér az tusa nédec,migh nem eivállik egy az hartzosok közüll és hátramaradván, spó’dium bérletet ajánl Cesselyüknec, miszerint fia’tal, hahogy azoc tsontocból ingyen falatoznánac. (tt) A rádiókészülékét úgy kezelje, hogy másokat a vételben ne zavarjon. Betörők jártak a Blaha Lujza-téri postahivatalban Sorozatos kasszafuró betörések városszerte Az elmúlt vasárnapon három nagyarányú és vakmerő, a jelek szerint, gondosan előkészített kasszafuró betörés történt a főváros területén. Az egyik nagystílű fosztogatás a szombaról vasárnapra virradó éjszakán a Blaha Lujza tér és Rökk Szilárd utca sarkán lévő 8-as számú postahivatalban volt. A betörők itt felfeszítették a postahivatal utcára nyíló ajtajának vasredőnyét, behatoltak a hivatalba, majd a vasredőnyt ismét leeresztették és tolvajlámpák fénye mellett, modern eszközökkel megfúrták a postahivatal páncélszekrényét. A pénzszekrényben mindössze kétezer pengő váltópénz volt, ezt a betörők magukkal vitték. Ezenkívül azonban össze-vissza forgatták a hivatal íróasztalának fiókjait, szétdobálták az irományokat és a fiókokból, mint a rovancsolás utóbb megállapította, mintegy százötvenezer pengő értékű bélyeget és postai értékcikkeket vittek el. A betörést vasárnap reggel fedezték fel, azonnal értesítették a főkapitányságot, ahonnan detektívek siettek a betörés színhelyére. A detektívek megállapították, hogy a kasszafúróbetörők a legmodernebb hidegvágóeszközökkel dolgoztak s munkájukhoz gumikesztyűt használtak, úgyhogy egyetlen áruló ujjlenyomat nem maradt a páncélszekrény falán, vagy az íróasztalokon. A betörők olyan óvatosan és gyorsan végezték a fosztogatást, hogy a környékbeliek és a forgalmas utca éjszakai járókelői semmit sem vettek észre. A postahivatalban egyébként néhány évvel ezelőtt már történt hasonló betörés. A rendőrség most a hasonló bűncselekmények tettesei között keresi a kasszafútókat s ezúton is figyelmeztetik a dohánytőzsdetulajdonosokat, hogyha valaki bélyegeket, vagy magasabb címletű okmánybélyegeket kínálna eladásra, a legközelebbi rendőrnek adják át az illetőt. A vasárnapról hétfőre forduló éjszakán másik, hasonlóan vakmerő betörés történt a Rákóczi út 27. szám alatti ékszerüzletben, ahová négyszeres falbontás útján, négy üzlethelyiségen keresztül jutottak el a fosztogatók. A betörők először az utca felől a Vas utca sarkán levő fővárosi autó- és gumijavítóüzem helyiségébe hatoltak be, amelynek boltredőnyei nem voltak. Itt pár értékes szerszámot szedtek össze, azután kibontották az oldalfalat és a szomszédos Rákóczi Cukorkaház apró boltjába jutottak. A cukorkaüzletben felfeszítették a kézipénztárt, megfúrták a pénzszekrényt, de mivel zsákmányukkal még mindig nem elégedtek meg, elhatározták, hogy a szomszédos Fischer Lipót-féle ékszerüzletet fogják kirabolni. Ki akarták bontani a cukorkaüzlet és az ékszerészbolt közötti közfalat, erről azonban kiderült, hogy tűzfal, mire abbahagyták a munkát és kerülő úton próbáltak az ékszerüzlethez közeledni. Előbb a cukorkaüzlet melletti cipészüzlet vékonyabb falát törték át, ahol egyszerűen csak áthaladtak, azután erről az oldalról bontották fel az ékszerüzlet hátsó, javítóműhelyébe vezető falát. Az ékszerüzletben azután feltörték a pénzszekrényt, a belső kirakatot és a fiókokat és az üzlet egész ékszerkészletét, mintegy huszonötezer pengő értékű aranyholmit és drágakövet vittek el. A betörést hétfőn fedezték fel s megindult a detektívnyomozás, amely megállapította, hogy körülbelül 6-7 óra hosszat dolgozhattak a betörők a négyszeres falbontáson és a pénzszekrények felfeszítésén. A fogházból mostanában szabadult régi betörők között keresik most a példátlanul vakmerő, sorozatos betörés tetteseit. Kasszafúró betörők jártak a Lédermann Mór rt. Károly körút 12. szám alatti irodahelyiségében is, ahol megfúrták a páncélszekrényt s onnan több értékes antik ékszert elraboltak. Az Eismann Testvérek Városháza utca 4. szám alatti cukorkaüzletében is betörők jártak, ahol készpénzt és többszáz pengő értékű cukorárut loptak el. A rendőrség valamennyi betörési ügyben megindította a nyomozást s ezúton figyelmezteti a közönséget, hogy fokozott gonddal őrködjék vagyona felett, mert a modern eszközökkel dolgozó betörők ellen csak akkor tud hatásosan eljárni a rendőrség, ha a nagyközönség is segítségére van. A Román utcában vasárnap délután a rendőrőrszem tetten ért egy betörőt, aki az ott lévő dohánytőzsde falát bontotta ki. Be is jutott már a trafikba, összecsomagolta a keze ügyébe eső értékeket és dohányárut, feltörte a fiókot, magához vette a készpénzt s éppen menekülni akart, amikor a rendőr elfogta és a X. kerületi kapitányságra vitte. Az kiderült, hogy Tóth Lajos pincér az illető, aki hosszabb ideje állás nélkül volt és nyomora miatt kísérelte meg a betörést. Tóth Lajost kihallgatása után őrizetbe vették. Engedélyezték a kunszentmiklósi gyűlést A következő sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Fogadja hálás elismerésünket és köszönetünket azért, hogy becses lapjában a nagy országos ügyek mellett Kunszentmiklós helyi jelentőségű ügyének is helyt adott, amikor Szilágyi Gábor dr. főszolgabírónak azzal az intézkedésével foglalkozott, hogy a község összességének népgyűlés iránti kérvényét megtagadta s ezzel megakadályozni akarta, hogy a választópolgárok véleményüket nyilváníthassák a közelgő törvényhatósági bizottsági választások kapcsán és megmondhassák, hogy kik azok, akik iránt a választópolgárok bizalma megnyilvánul. Megdöbbenéssel értesültünk, hogy amikor a főszolgabíró nekünk megtiltotta a jelölőgyűlést, ugyanakkor ő már mint hivatalos jelölteket küldött be egyeseket a főispáni hivatalnak. Minthogy pedig a Magyarság cikke azzal végződik, hogy kiváncsiak Szerkesztő Urék, hogy miképpen fog dönteni az alispán a fellebbezésünk tárgyában és hogy a főszolgabíró teljhatalmú úr-e a járásban, értesítjük igen tisztel Szerkesztő Urat, hogy az alispán úr a főszolgabírót táviratilag utasította, hogy a Nemzeti Párt népgyűlését meg kell engedni, amely intézkedéshez bizonyára hozzájárult a Magyarság nagybecsű közleménye is. Értesítjük továbbá, hogy ma meg is tartottuk a jelölőgyűlést, amelyen pártkülönbség nélkül 50 000 polgár jelent meg, ahol, szemben a főszolgabíró által bejelentett jelölttel, egyhangú lelkesedéssel Kelemen Kornél dr.-t és Mészöly Pál dr.-t kértük fel a jelöltség elvállalására. Maradtunk Szerkesztő Urnak mindenkor kész hívei: Kunszentmiklós, 1929 szeptember 29-én Baráth Elek, Diószeghy Gábor, Endrédy Zsigmond, Ritz Gyula dr. kir. közjegyző, Papp Ignác, fiúsky János, Mészáros Imre Kovács Gábor, Kiss János, Móczár István, Zakariás Árpád dr., Komlósdi Gábor. 9 gyors elhatározás a siker titka. Már nemsokára megkezdődik az új XXIII. m. kir. osztálysorsjáték nyeremény húzása Ne gondolkodjék tehát soká, mert a gyors elhatározás juttathatja. Rendeljen osztálysorsjegyet mielőbb valamelyik féi Árusítónál Az elérhető legnagyobb nyeremény ötszázezer pengő. Negyvenkétezer készpénznyereményt sorsolnak ki, összesen P24.— Fél.... P12.— | Negyed.P6.— | | Nyolcad.PS. Minden második sorsjegy kihúzatik!