Magyarság, 1929. december (10. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
1929 december 1. vasárnap WjMpjfjjJISAO francia és belga csapatok kivonultak a második rajnai zónából Berlinből jelentik. A második Rajnaiénál megszállva tartó belga és francia csapatok szombaton délben a megegyezés értelmében kivonultak a megszállt területről. A belga csapatok Aachenből, a francia csapatok pedig Ehrenbreinsteinből indultak. Úgy Aachenben, mint Ehrenbreinsteinben pont negyedtizenkét órakor nagy ünnepségekkel bevonták a francia, illetve belga lobogót és ugyanakkor a katonai parancsnokság közelében lévő házak német lobogódíszt töltöttek. Az aacheni polgármester kiáltványt intézett a lakossághoz, hogy a felszabadulás órájában ne gondoljon senki boszszúra. Ha voltak is olyanok, akik a megszállás keserves éveiben összejátszottak a megszálló hatalmakkal és csapatokkal, meg kell bocsátani nekik és el kell felejteni a múltat. A felszabadult városok vasárnap hálájuk jeléül koszorút helyeznek Stresemann külügyminiszter sírjára. Szombaton éjszaka tizenkét órakor aSzajnavidék második zónájában már nem volt idegen katona. Ezt a pillanatot a Rajna- vidék székhelyén, Coblenzben, örömünnepéllyel ülték meg. A tizenegy éves idegen uralom lelki gyötrelmeinek végeszakadt s vasárnap délben a coblenzi volt királyi palota előtt a német csapatok tisztelegnek majd a német birodalmi lobogó előtt. Coblenzből jelentik: Különvonatokon, autókon és egyéb járműveken a délután folyamán valóságos népvándorlás indult meg Coblenzbe az éjféli felszabadulási ünnepség alkalmából. A város utcái zászlódíszt öltöttek és ujongó emberek borulnak egymás nyakába. A Rajna partján mindenütt örömtüzek égnek. Délben egy órakor hagyta el az utolsó francia katona Coblenz városát. Aachenből délután három órakor vonult el az utolsó belga katonai osztag. Legutoljára a belga csapatok parancsnoka hagyta el autóján a várost. A belga csapatok elvonulása után a városban nemcsak a nyilvános épületekre, hanem a magánházakra is kitűzték a német lobogót. Az esti órákban a lakosság zöme a főbb útvonalakon hullámzik fel-alá és a lelkesedés egyre fokozódik. Az éjféli ünnepségekre a környékbeli községekből nagy tömegek érkeztek a városba. Aachenbe érkezett Wirth volt kancellár, a megszállt területek minisztere is és Becker porosz kultuszminiszter. Éjjel fáklyás, zenés menetben vonult a lakosság a városháza elé, ahol Bromberg főpolgármester méltatta a nap történelmi jelentőségét és adott kifejezést az egész német nép örömének. Hálás szavakkal emlékezett meg Stresemann dr. hazafias munkásságáról. Wirth miniszter a német nemzet szabadságát éltette. ............ —"cr [fa.........,-------n Mikor az egyház harcba száll a falanszter ellen Köln, november hó Nem csoda, ha a fiatal Goethe első útján, itt, a kölni dóm alatt, egy-kettőre úgy döntött magában, hogy a gótika a teteje az építőművészeinek, hiszen, aki itt megáll, egész sajátságos bűvöletbe kerül. Olyan a hatása ennek az építészeti látványosságnak, mint a muzsikának, mig közvetlenül érzékeljük, minden felfeszül bennünk s egészen beleveszünk, elfelejtünk gondolkozni, csak érzéseink lénnek, de mikor elhagyjuk, mint a muzsika után, semmi reális, semmi pozitív nem marad utána. Nem tűnődünk a való szépség, a tömegharmónia vaskos törvényein, hiszen amit láttunk, maga a valószinűtlenség: egy óriási kőtömeg százötvenegynéhány méter magasságig s mintha súlya sem volna, kormos kőszine mellett is mintha csak éter volna. A bordák, a hárfa húrozásai. Úgy futnak fel, mintha a mennyekig meg sem akartak volna állni, csak véletlenül törtek volna el fönn, a tetőn, szálkás csúcsokba. Ezer és ezer kis játékszobor borítja be az alsó részeket, de ezeknek sincs külön életük, külön valóságuk, ezek is csak apró motívumai, virágai annak az égigérő csipkeszövedéknek, annak a mennyekből alácsüngő csipkehálónak, melyre azt mondják, kőből van s azt mondják, kétszáz évig szőtték. Itt a virágok is csak bólafejecskék, a felső íveket pedig mintha a pók szőtte volna, kétszer, háromszor is összehajolnak, aztán újra kezdik, mintha csak a végtelenben volna vége ennek a játéknak. Itt a sűrűség sem az anyag sűrűsége. Ha Goethe itt kereste az anyag realitásaival dolgozó építészet törvényeit, hát persze, hogy csalódott, ennek az épületnek nem sok a köze a való világhoz. Egymillió család lakás nélkül Milyen furcsa ellentmondásnak látszik ennek az épületnek az árnyékában, hogy a kölni katolicizmus, mely ezeket a misztikus íveket alkotta, ma kislakásokat épít és éppen a kölni dóm árnyékából indult el a nyugatnémet katolikusoknak az a mozgalma, amely a modern, négyzetméterekben, fogaskerékáttételekben, aszfaltkockákban, nikkelben és alumíniumban gondolkozó ipari ember legföldibb életigényeit akarja kielégíteni. Mert éppen a kölni egyház kezdeményezte a tavalyi magdeburgi katolikus nagygyűlésen országosan elrendelt katolikus kislakásépítő akciót. Kölnben és környékén alakult meg az első tizenhat katolikus kislakásépítő szövetkezet, mely júniusig pontosan ezerhétszázharmincnégy lakást épített. Hogy ezt a mozgalmat megértsük, tudnunk kell, hogy sehol a világon nem volt olyan lakásínség a háború után, mint Németországban. Itt 1924-ben hivatalos kimutatás szerint több, mint egymillió családnak nem volt önálló lakása. Hozzá kell még tenni mindjárt azt is, hogy a németség mennyire otthonszerető és otthonrendező, itt a legszegényebb proletár fantáziájában is két szobánál kezdődik a lakás. A válságnak, német szokás szerint, csakhamar óriási irodalma támadt, köteles statisztikák dolgozták fel, mit jelent ez az állapot a családalapítás, születések, gyermeknevelés szempontjából A szociáldemokrácia pedig hamar rájött arra, milyen erőt jelent neki, ha ezt a válságot a maga javára vezeti le és a lakástalanok százezreit örökre megszervezi magának. Keresztülvitte tehát, éppen a katolikus centrum segítségével, a házbérek megadóztatását és hogy ez adónemet teljes egészében egy építési közhitel céljaira fordítsa az állam. Ma itt minden kislakásépítő, legyen az társaság vagy szövetkezet, ha az építkezéshez szükséges összeg tíz százalékát összehozta, a további negyven percentet potom három százalékos kamatra kapja az államtól Persze, a német szociáldemokrácia a törvény meghozatalával egyidőben egymásután szervezte meg a szocialista kislakásépítő szövetkezetek százait, melyek aztán az új állami hitelt megrohanva, az ő terveik szerint épült s az ő vezetésük alatt álló épülettömbökbe szorították be a lakásnélküli tömegeket, mintegy előkészületül arra az új kollektív világra, melyről olyan régen álmodnak. Persze, már maguknak az építkezéseknek terveiben is teljes erővel hirdetni akarták ezt az új világot, lelketlen nagy, a hagyományokkal minden áron szakítani akaró méhköpüket agyaltak ki, a hipermodern kísérleteknek olyan bornirt komolyságával és doktriner hitével, amire csak egy német képes. A kollektivizmus jelszavával ezreket költöztettek össze egyetlen kivájt tömbbe, hengerbe, vagy lépcsőzetes gúlába, százas szériákban építették össze ugyanazt a lakástípust, koncentrikusan, ezreknek közös feljáróval, központi fűtéssel, közös zuhanyfürdővel, géppel dolgozó közös mosókonyhával, közös száritóhelyiségekkel stb. A szemétlehordástól kezdve az ablakok virágdiszitéséig mindent standardizáltak s vad geometriába préseltek össze mindent. Versenyre kél a katolicizmus Ezzel a mozgalommal vette fel a versenyt aztán itt, a nyugatnémet iparvidékeken, a katolicizmus. Wilhelm Bonner düsseldorfi jezsuita adta ki a jelszót: „A liberalizmus megteremtette a lakásnyomort, a szocializmus kihasználja, a katolicizmus meg fogja oldani!“ A tavalyi magdeburgi katolikus nagygyűlés létrehozta a mozgalom országos vezető szervét, a Verbands Wohnungbau-t, melybe az összes katolikus építőszövetkezetek tömörülnek. Közben persze megszületett a mozgalom külön katolikus irodalma: Flugschriften des Verbandes Wohnungbau címen röpiratok egész sorozata. A rajnai püspökségek területén körülbelül ötven katolikus építőszövetkezetet alakítottak iparosok és munkások, a kétszázezer tagot számláló délnémet katolikus munkásszövetség tizenkét mérnököt állított munkába kölni palotájában, minden katolikus egyesület prodloxus prózese, a legényegyesületek vezértitkársága és a német katolikus ifjúság úgynevezett „újnémet“ mozgalma mind szövetkezetek alapítására kezdett propagandát. Spórolás a papság vezetése mellett Az első kétszáz katolikus munkáslakás Köln mellett, München-Gladbachban épült fel. Az ő példájukra alakultak meg a többi szövetkezetek, mégpedig a következőképpen: Két-háromszáz munkás vagy kisiparos összeállóit és rendesen papja vagy káplánja vezetésével megkezdte a spórolást, mégpedig egy közös kasszába, a leggyorsabb ütemben. Mikor az előre megállapított összeg átlagban együtt volt, a Spargenossenschaft átalakult Baugenossenschafttá. Júniusig körülbelül 2 millió 900 ezer márkát adtak úgy össze a különböző katolikus szövetkezetek tagjai üzletrész és takarékbetét címen. Ha a pénz elég, a központi szervezet azonnal megszerzi az építési költség negyven százalékáig terjedhető hárompercentes állami hitelt. Ennek a szervezetnek azonkívül egyessége van a nyilvános bankokkal, azok is fél vagy egy percenttel olcsóbb, tehát 7—9%-os hitelt adnak. Telekszerzésnél a városi tanácsokban és közgyűlésekben benn lévő centrumtagok jönnek segítségül, az építkezésnél a papok vezetése alatt álló katolikus építőiparos- és munkásszervezetek Mérnök, pallér, asztalos, lakatos, minden kikerül innen, gyári cikkeiket is csak katolikus szervezetek tagjai szállítják. Mar csali ___ 673 nss*aa Kiváló minóssgu uaieas PERZSfiSZSnVES! n arácsiifai versenyen Kívüli árasion éiszfatnak. Raktáram magiéként;set saját órósKaisen slaisionn.*' GlüHI i. szabott IV.. V3ChátCa12.SZ. csak Címre ügyelni! | Bils’SCSQnylg Alap va 1910. Övben | érvényesek. felefon: Automata 826—61 | Mint fogaskerék a fogaskereket Mint fogaskerék a fogaskereket, úgy mozgatja ebben a szervezett munkában a sok katolikus szervezet egymást. Milyen tervnélküli portyázás ehhez képest a szocialista építőakció! És micsoda lakások jönnek létre ebből a katolikus munkaorganizációból. Amily megrettenéssel áll meg az ember az új szocialista falanszterek udvarán, éppen olyan derű, fény, harmónia lepi meg az új katolikus városrészekben Deutzben, Köln egyik külvárosában, már nyolc-tíz katolikus utca van készen, parkkal, virággal, szoborral. Itt még a tömeglakások is magános villák összetételének látszanak, minden tizenöt lépésre új lépcsőházacska Szinyegi,agg ingón paplan, takaró, matrac stb., legolcsóbban Rculisseles Mienfi cégnél. IV., Petőfi Sándor-utes 3. sz., udvarban. Az ország legnagyobb keresztény üzletei c*" Nagyobb vásárlás esetén kedvező fizetési feltételek "»a 5 B