Magyarság, 1930. július (11. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

1930 junus 1, kedd Lényegesen olcsóbb lett az Ausztrián átfutó felviteli cikkeink vasúti fuvardíja •Magyarország és Ausztria között újra szabályozták a vasúti forgalmat A Magyarország és Ausztria között a vasúti forgalom szabályozása ügyében folytatott tárgyalásokat június 30-án Budapesten befejezték. A két állam meghatalmazott képviselői: Tormay Géza dr. államtitkár és Pöschmann Antal dr. osztályfőnök, Kállay Miklós államtitkár és Catke Ferenc osztrák követ jelenlétében két megállapodást írtak alá, mégpedig a kölcsönös vasúti forgalomban az átmeneti és csatlakozási viszonyok szabályozása tárgyában a magyar királyság és az osztrák köztársaság között kötött államszerződést, valamint a Sopron városon és vidékén át irányuló vasúti forgalom szabályozásáról szóló jegyzőkönyvi megállapodást. Ezenkívül, az állami tárgyalások keretén belül külön egyezményt írtak alá a magyar királyi államvasutak, az osztrák szövetségi vasutak, a Duna—Száva—Adria Vasúttársaság magyar hálózatának igazgatása és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút vasúti kiküldöttei, melyben a magyar királyság és az osztrák köztársaság között közvetlen árudíjszabást állapítanak meg. A megkötött államszerződés megállapítja a közös határállomásokat és a kölcsönös vasúti forgalomnak egymásba kapcsolódására, valamint a közösségi viszonyoknak, a határállomásoknak és a határvonalaknak szabályozására vonatkozó egyéb megállapításokat tartalmazza. Ez szolgál alapjául a vasúti igazgatóságok között még ezután kötendő csatlakozási szerződéseknek. Az államszerződés egyidejűleg megállapítja a határállomásig és a határállomástól való díjszámítást és érdemleges határozmányokkal biztosítja azt, hogy sem a díjszabási helyzet, sem a vasutaknak bevételi arányai e szabályozás által azzal az állapottal szemben nem változnak, amely a gyakorlati megfontolás alapján mellőzendőnek talált határpontig és határponttól szóló díjszámításból adódnék. A Sopron város területén át irányuló forgalomra vonatkozóan létesített jegyzőkönyvi megállapodás biztosítja Ausztriának azon a területen fekvő magánvasutak közös használati jogát, valamint az osztrák szövetségi vasutaknak azt a jogot, hogy díjszabásaikat ezeken a vasutakon és a sopron—kőszegi vonalon átszámíthassák. Ez a megállapodás, továbbá a szóban levő területen át irányuló oly szabadalmazott forgalom létesítését célozza, amely a vám- és útlevél kezelésmentes átutazást teszi lehetővé. Az árudíjszabási egyezménynek Magyarországnak az Ausztrián túl nyugatra fekvő fogyasztóterületekre kivitelre kerülő mezőgazdasági termékeire, nevezetesen: marhák, friss hús, disznózsír, olvasztott disznózsír, hál és szalonna, nyers bőrök, gabonamenüek és hüvelyes termékek, zöldség, gyümölcs, friss burgonya, széna és szalma, tojás, maláta, bor, keserűvíz, spiritusz stb. Lényegesen mérsékelt díjtételeket biztosítanak. Mint a létrejött egyezkedések tartalmából kivehető, a két államnak sikerült enyhíteni azokat a nehézségeket, amelyek egyfelől a határvonal húzásából, másfelől a fogyasztó terület helyzetéből adódtak. Remélhető, hogy a kölcsönös forgalom, lezárt megállapodások által előmozdítva, kedvező irányban fog fejlődni. Százszázalékos vámemelések a boletta szanálására A szerencsétlen boletta minden áron való életbentartására újabb ötletek gyors megvalósításával igyekszik pénzügyi fedezetet teremteni a kormány. Ma már egész nyíltan az elmaradó gazdaadók Umschuldung-járól van szó, a biztosan befolyó fogyasztási adókból engedik el a gazdák behajthatatlan adótartozásait. A vámemelések nagyságait mutatják az alábbi számok: eddigi vámfölemelt vám Az 1929. évi behozatal alapulvételével kerek 6,4 millió pengőt tesz ki ez a százszázalékos vámemelés. Ha a kenyérdrágítás már magát a balettát antiszociálissá teszi, ezek és a még kilátásba helyezett újabb vámemelések csak tetézik a legalsó néposztályok terhét és fokozzák ellenszenvét a kormány kapkodó, tervszerűtlen gazdaságpolitikájával szemben. Hová fog vezetni ez a hivatalos árdrágulási hullám? A vasút, posta, a dohány, a liszt és a többi most publikált drágítás elsősorban a megélhetési indexet fogja emelni, holott eddig még a nyersanyagárak nagy esése ellenére alig sülyedt valamit. Szabad ilyen megdrágításokkal irritálni már hónapok óta az amúgyis agyonzaklatott, kimerült gazdasági életet rögeszmék erőltetett megvalósítása kedvéért? Nem volna helyesebb az adópótlékolás elavult, de biztosan kalkulálható eszközét a mezőgazdaság elmaradt adóinak pótlására felhasználni? A tömegeik mélypontra zuhant életszínvonalát tovább csökkenteni legalábbis nem szerencsés gondolat. A gabonajavaslat bizotsági módosításai Vasárnap kézbesítették a képviselőház tagjainak az egyesített bizottságok jelentését a gabonajavaslaton tett változtatásokról. A bizotsági jelentés hangoztatja, hogy a gabonajegy rendszerét elfogadhatónak találta, a törvényjavaslat első fejezetének azt a részét azonban, amely az őrlési jegy behozatalára irányul, nem tudta magáévá tenni. Az a körülmény ugyanis, hogy a vámőrlés díját még megőrlés előtt készpénzben kell leróni éspedig nem tisztán az őrlési díjat, de ezen felül is köteles volna még az őröltető fizetni, az egész rendszer költségeinek lényeges részét a mezőgazdaságra hárítaná vissza és ez több irányban károsnak látszik. Éppen ezért az őrlési jegyre vonatkozó fejezetet a bizottság teljesen kihagyta a javaslatból, ehelyett a vámőrlést a 7. szakasz a következőben szabályozza: A jelen törvény szerint nem vámőrlésnek, hanem idegen kereskedelmi őrlésnek tekintendő az őrlés akkor, ha az őröltető a vámért megőrölt gabonájából nyert őrleményeket nem a saját háztartásában, mezőgazdaságában használja föl, hanem az őrleményből készített anyagot élelmiszer, vagy más iparcikk formájában értékesíti. A vámőrlő malom az érvényben levő szabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó helyett köteles a vámőrlési díjak fejében kapott gabona minden métermázsája után 3 pengőt a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapba befizetni. Ha a malom a vámőrlés díja fejében kapott gabonát őrlemény alakjában értékesíti, ebből származó bevétele után a nyolcadik szakasz rendelkezései szerint járó általános forgalmi adót (tisztforgalmi adót) is köteles megfizetni. A pénzügyminiszter ezeket a kötelezettségeket átalányösszegekben is megállapíthatja. A kereskedelmi magok lisztforgalmi adója általában nem lehet magasabb nyolc százaléknál, a kenyérliszt után pedig négy százaléknál A nyolcadik szakasz ugyancsak teljesen átalakult a bizottsági tárgyalás során és változott formájában a következőképpen hangzik: A malomnak a búzaliszt és a rozsliszt értékesítéséből származó bevétele után fizetendő általános forgalmi adó kétszázalékos kulcsát a kormány rendelettel a különböző lisztminőségekre vonatkozóan különböző mértékben olyan módon emelheti föl, hogy a kenyérliszt eladásából származó bevételek után az adókulcs A százalékot és az összes pengőben per métermázsa nyers kávé 116.— 232— pörkölt kávé 150.80 301.60 tea 290.— 580— csomagolt tea 185.60 371.20 őröletlen fahéj 232— 464— őrölt fahéj 464.— 928— liszt mennyiség eladási árának (adóalapnak) 8 százalékát meg ne haladja. A 9. szakasz ezeknek a módosításoknak 1. A gabonajegyek eladásából befolyó összegek. 2. A vámőrlés díja fejében kapott gabona után a malom által fizetendő összegek. 3. A liszt értékesítése után fizetett általános forgalmi adó megfelelően változott és a búza és a rozs értékesítése érdekében létesítendő alap bevételeit a következőkben állapítja meg: 4. Egyéb állami bevételekből a pénzügyminiszter által az alapba beutalt hozzájárulás. Milyen bevételei lesznek a gabonaalapnak? A felszabadult keresztény fővárost ünnepelte Wolff Károly a párt jubileumi gyűlésén Noha tombol a kánikula, Budapest keresztény népe imponáló tömegekben vonult föl vasárnap délelőtt a Vigadóba, hogy a Keresztény Községi Párt vezetőivel együtt díszülésen ünnepelje meg ennek a pártnak tízéves jubileumát. Részt vett ezen a jubileumon a Keresztény Községi Pártnak valamennyi bizottsági tagja, igen sok társadalmi és politikai előkelőség, valamint a tanács tagjai is és Sipőcz Jenő dr. polgármester, akinek az emelvényen díszhelyet tartottak fent. A tömegek megmozdulása azt mutatta, hogy ez a párt tízéves működése alatt mélyen eresztette gyökereit a főváros talajába és bátran nézhet a jövő választások elé. Kerületeként vonultak föl a választók, a nagygyűlés ünnepi keretek közt és a legnagyobb rendben folyt le, a díszgyűlésen Wolff Károly tartott nagy jelentőségű, harcos szellemű és friss momentumokban gazdag beszédet, rajta kívül Csilléry András dr. intézett emelkedett hangon buzdítást a keresztény főváros választóihoz. Az ünnepi gyűlést Joanovics Pál dr. felsőházi tag nyitotta meg a zsúfolt teremben és utána Wolff Károly dr. tartotta meg ünnepi beszédét. Nem kell félnünk többé a galíciai törzsfőnökök uralmától Ebben a beszédben Wolff Károly került minden hangulatkeltő tónust, erre nem volt szüksége, rögtön az első szavaiban bejelentette, hogy ez a párt a munka ünnepét tartja ma, ennek a munkának legszebb eredménye az, hogy áll és uralkodik a keresztény városháza. — A könyörgökből és kodusokból urakat csináltunk — mondotta Wolff Károly — a keresztényeknek nem kell reszketniök a galiciai törzsfőnökök uralmától. Azelőtt, ha egy polgármester kimondta azt, hogy keresztény és ragaszkodik az ezeréves hagyományokhoz, akkor elcsapták a városházáról. A keresztény községi párt hengerítette le a szabadkőművesség szikláját a telkekről. Bebizonyítottuk azt, hogy a vallás nem magánügy és keresztény világnézeti alapon is lehet kormányozni. A túloldal a demokráciát hirdeti, de nekik ez a demokrácia, amikor ők szabadon csinálhatnak mindent. A mi keresztény demokráciánkra azt mondják ők, hogy a sötétség lovagjainak uralmát biztosítjuk. Hát csak mondják! Ellenfeleink a demokrácia jelszava alatt útszéli hangot cipeltek be a városházára. Napról-napra gyanúsítanak és személyeskednek, de tárgyilagos argumentumaik nincsenek. Mi is az általános titkos és egyenlő választójog alapján állunk, ez a választójog vitt be bennünket a városházára. Felszólítás a földművelésügyi kormányhoz — Tíz évvel ezelőtt, amikor bevonultunk a keresztény lobogó alatt a városházára, betört ablakokkal jártak a villamosok, a kórházaknak nem voltak lepedőik és műszerek, a városháza pénztára ki volt fosztva. Ma a főváros konszolidált és hitelképesség terén felveszi a versenyt az állammal. (Hosszú taps.) Mi az ipari és kereskedelmet nemcsak frázis alapján támogatjuk, mi megteremtettük a Kisipari Hitelintézetet és az iparosság védelmében nem fogadjuk el azoknak a kritikáját, akik Trianont elősegítették. (Taps.) Úgyszólván semmiből váltottuk meg a BESzKArtt-ot és minden baloldali demagógiával szemben adatok alapján állítjuk, hogy Európában sehol sem olyan olcsó a villamos, a víz és a villany, mint Budapesten. Megvettük Nagytétényt, hogy Budapestre koncentráljuk az egész sertéskivitelt. Nem rajtunk múlik, hogy ez még nincs megvalósítva és e helyről is felszántom a földmivelésügyi kormányt, hogy koncentrálja Budapestre a sertéskivtelt, mert mi ennek az ígéretnek alapján vásároltuk meg Nagytétényt és ennek az ígéretnek beváltásával a földmivelési kormány még adós. A keresztény párt nem adta ki kezéből az uralmat Általános figyelem közepette beszélt ezután Wolff, Károly, a Keresztény Községi Párt és a főváros nagyarányú szociálpolitikájáról, felsorolta a szociális építkezések gazdag eredményeit, ismertette az iskolásgyermekek tejelátását és mindazokat az intézményeket, vállalkozásokat, amelyeket a keresztény párt kezdeményezésére létesítettek és a keresztény párt szavazataival állítottak fel. Ezekről az intézményekről a Magyarság legutóbbi számaiban részletesen megemlékeztünk. Kiemelte Wolff Károly azt, hogy a felekezetek támogatása terén senkivel sem tettek kivételt, a zsidó felekezet is élvezte a párt támogatását, mert minden vallást támogat a párt, amelyik imádja a maga Istenét. De az uralmat, amelyre ezer év küzdelme, harca, véres áldozata jogosítja fel a kereszténységet, a párt nem adja ki a kezéből. (Lelkes taps.) Szólt ezután Wolff Károly a tanügyi reformokról, az iskolaépítésekről, a vásárcsarnokok létesítéséről, a milliós beruházásokról, a munkanélküliség enyhítéséről, amelyekre mindig kiterjedt a párt gondoskodása. Mi vagyunk kőpillérei Budapest városának, amelyben a keresztény alapon álló polgármester megvetheti lábát. Sipőcz Jenő polgármester nevének említésekor az egész ünnepi gyűlés felállt és percekig tapsolta a polgármestert. »Inkább a halál, mint az elvek gyalázatos feladása« Rámutatott Wolff Károly arra a szerencsés változásra, hogy ma már mindenki félelem nélkül vallhatja magát kereszténynek ebben a városban. Mint egy szörnyű hínár, úgy feküdt rá a gettó szelleme a magyar fővárosra, magyar emberek csak az asztal alatt mertek integetni egymásnak, ott szorították meg egymás kezét, hogy ők keresztények. Ez a világ eltűnt! Egy pillanatig felürjük az idegenek uralmát és ha kell, végigostorozom az öntudatlan keresztény tömegeket, de mégis mi fogunk uralkodni ebben a városban! (Hosszantartó éljenzés és taps.) Ellenfeleink még e gyanúsítások aranykorában sem merik mondani azt, hogy a zászló, amelyet kezemben tartok, nem tiszta és nem mocsoktalan. A város milliárdnyi értékei felett tiszta kézzel uralkodunk. Az új törvény törekvése is az, hogy szabadon érvényesüljön a keresztény polgárság akarata, hogy kivonjuk a gettó bűvölete alól, mert nekem nem haladás az olyan autonómia — mondotta Wolff Károly, — ahol kullognom kell a szociáldemokrácia után. Büszkén hirdetjük, hogy keresztény városháza nélkül nem lesz magyar 3 Napbarnított, egészséges lesz a bőre, hang- és napfürdők előtt NIVEA'CMEME..* dörzsöli be a testét. Boros ég esetén is, mert a szél és a levegő maga is barnít. A testnek azonban közvetlen napsugárzás esetében száraznak kell lennie! És előbb jól be kell dörzsölnie Nivea-krémmel. Ezzel csökkenti a fájdalmas leégés veszedelmét. Az eucerit, amely a Niveakrém sajátos alkotóanyaga, lehetővé teszi, hogy a krém könnyen beivódjék a bőrbe. Csak a jól felszívódott Nivea-krém fejti ki védő hatását. MINDENÜTT KAPHATÓI Dobozonként P 1.50-től P 2.20-ig. Tubusonként P 1-től P 1.60-ig P. Beiersdorfft Co. A. G. magyarországi vezérképviselete, Budapest, V., Rudolf-rakpart 10.