Magyarság, 1931. február (12. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-12 / 34. szám

1931 február 12. csütörtök wwr. Sorozatos autóbusz­­balesetek a síkos úttesten A szerdai nagy havazásban fel­mondta a szolgálatot az autóbusz­i k­özle­kedés A szerdai nagy havazás folytán az autó­­buszközlekedésben városszerte beállott nagy fejetlenség teljesen indokolttá tette azt a rengeteg panaszt, amit különösen a gyor­san kifejlődött új budai villanegyed lakói emelnek az autóbuszüzem közlekedési po­litikája ellen. Szerdán már nemcsak közle­­kedéstechnikai, hanem életbiztonsági szem­pontból is problematikussá vált az autóbusz­üzem üzleti és közlekedési vezetése. Az uta­zóközönség, amely eléggé ismeri az autóbusz­üzem üzletvezetését, már nem is csodálko­zik túlságosan a közlekedésben beálló zök­kenőkön, csak azt csodálja, hogy egy városi üzem ilyen nemtörődömséggel intézheti egész városrészek közlekedését anélkül, hogy bárki a közönség bizalmából beküldött bi­zottsági tagok közül erélyesen síkraszállna a tarthatatlan állapotok ellen. Állandó üzemi hibák folytán többé-kevésbé kiszámíthatat­lanná vált már kisebb havazásoknál is is­mételten több autóbuszvonalon a közleke­dés és­­ gyakran előfordult azelőtt is, hogy husz-h­uszonöt perceket is kellett várni az előírt menetrend betartását teljesen figyel­men kívül hagyó kocsikra. Ha eső, hó, vagy fagy van, többhelyütt, különösen a Németvölgyi-út és a Böször­­ményi-út között lévő lejtős szakaszon a 21-es kocsin kimondottan életveszélyessé válik a közlekedés, mert a helytelen meg­álló-megválasztás mellett a kocsik fékje tel­jesen felmondja a szolgálatot. A szerdai ha­vazással kapcsolatban többhelyütt hajszálon múlott, hogy életveszélyes gázolások és sze­rencsétlenségek nem történtek és a szomorú az, hogy ezeknek az eseteknek nem csupán baleset-jellegük van, hanem előfordulásukért nem egyszer az autóbuszüzem vezetőségé­nek az a mivel sem menthető eljárása fele­lős, hogy az ilyen havazásoknál nem tart­ják be a rendőri előírásokat és­­­zemi ki­adásaikat azzal akarják csökkenteni, hogy az előírásos hóláncokkal sem szerelik fel a kocsikat. A sikol után a hóláncok nélkül közlekedő kocsikon a fékek használata azt eredményezte, hogy különösen a lejtőkön, a megállók előtt és a fordulóknál a kocsik a menetiránytól a fékezés folytán nagy ívben elfordulnak és többhelyütt csak a szerencsés véletlen folytán nem történtek súlyosabb gázolások. Az üzemvezetőségben az első nehezebb napon beálló teljes zűrzavart az is mutatta, hogy a 16-os autóbusz megállóinál, például, a délelőtt folyamán a kocsikra várakozó közönségnek a személyzet a Széna­ téren sorban leálló kocsiknál azt mondotta, hogy a síkos út miatt beszüntették a Várba való közlekedést, holott ugyanakkor a többi ko­csikon kiadták az utasoknak a 16-os kocsira érvényes átszállójegyeket. Előfordult aztán, hogy nem egy magasrangú miniszteri tiszt­viselő gyalog vágott neki kifizetett átszálló­jegyével a Várba vivő síkos útnak és csak a mikor kellemetlen útjának nagyobb részét már megtette, száguldottak el mellette mégis a 16-os kocsik, amelyekről így a közleke­dési alkalmazottak teljes tájékozatlansága folytán lemaradtak. Lehet, hogy az Autóbuszüzem vezetősége túlteszi magát a közönség legelemibb igé­nyein is, viszont a város vezetőinek lenne kötelessége figyelmeztetni ez esetben az Autóbuszüzem vezetőségét, hogy ha magától nem is akar változtatni hibás közlekedési politikáján a polgárok életének veszélyezte­tése még akkor is minden eszközzel r­erü­lendő, ha olyan előkelő közüzem mulasz­tása folytán mutatkozik ez a veszé­­­yem, mint az Autóbuszüzem. Budán, szerdán délben egy kisebb bal­eset után súlyosabb gázolás is történt A Ferry Oszkár­ úton az arra haladó 21-es jelzésű autóbusz ki akart ke­rülni egy szemben közeledő magán­autót, a lejtős és havas után azonban az autóbusz megcsúszott és felkanyarodott a járdára. A nehéz autóbusz nekirohant egy gázlám­pának, amelyet kidöntött s elgázolt egy utcai járókelőt. Radák Sándor napszá­most, aki nem tudott idejében kitérni a jár­dára vágtató autóbusz elől. Ugyanekkor a lendület ereje kivetette a perronról Var­só­Becsből jelentik. Szerdán délben gyilkos­­ merényletet követtek el Zajcsek-Horszky cseh követségi titkár ellen hivatalában. A tettes — Zetka Gottlieb 66 éves állás­­nélküli kereskedő, cseh állampolgár — délben bejelentette magát a követségen, ahol a követség­ titkár fogadta is. Alighogy Zetka a titkár szobájába lépett, a szobából több lövés hallatszott. Mikor a személyzet elő­sietett, a merénylőt a lépcsőn látták lefutni. Zajcseknek, bár súlyosan megsebesült, még volt annyi ereje, hogy kiszaladt a folyosóra és ott segítségért kiáltott. Az előhívott men­tők súlyosan sebesült állapotban a segély­­nyújtó helyre szállították. A merénylő fegyverének egyik golyója a titkár koponyájába hatolt és ott megakadt. A merénylő Zetkát, aki elmeháborodott be­nyomását kelti, nemrégiben kiutasították Ausztria területéről. Zetka fantasztikus me­séket adott elő a cseh állam ellen fennálló állítólagos vagyonjogi követeléseiről. Egyéb­ként azt is megállapították, hogy Zetkát már egy ideig elmegyógyintézetben is kezel­ték. Zajcsek követségi titkár pályafutását mint több cseh lap és a szentpétervári távirati iroda bécsi levelezője kezdte meg. A háború alatt Prágában fejtett ki újságírói tevékeny­séget. Az összeomlás után a bécsi cseh kö­vetség alkalmazásába lépett, ahol fontos po­litikai és közigazgatási jellegű ügyek elinté­zésével bízták meg, de a hírszerzés terén is működött. Követségi titkári címet kapott, sajtóattasénak is nevezték, voltaképpen azonban nem tartozott a követség rendes tisztviselői létszámába; a társadalmi és po­litikai hírszerzés volt feladata s hogy ezt a kémkedést sikeresen végezhesse, igen élénk társadalmi életet élt. Zetka, a merénylő, nem normális és az a rögeszméje, hogy a cseh állam részéről sú­lyosan megkárosították. 1926 óta pöröskö­­dik a cseh kincstárral és 3 és fél millió cseh koronát követel. A per meglehetősen zavaros előzményei — Zetka Gottlieb ke­resete szerint — a következők: Zetka PJ20- ban kincstári engedéllyel 48.000 holland fo­rint értékű műbútort vitt Hollandiába, ahol azonban egy ügynök becsapta s a bútorokon kívül még 1300 holland forintot szedett ki belőle. Zetka visszatért Prágába és panaszt tett a minisztériumban, ahol állítólag meg­ígérték neki, hogy megtérítik a kárát. Azóta hiába követelte pénzét, a minisztérium nem akart hallani többé a dologról s amikor nagyon követelődző lett, a rendőrségre vit­ték és elmeorvosi vizsgálat alá vették. Meg­állapították róla, hogy elmebeteg s zárt In­tézetbe utalták. Innen csak akkor engedték el, amikor aláírt egy nyilatkozatot, hogy fel­tételek nélkül lemond a kincstárral szemben támasztott követeléseiről. Ekkor jött azután Bécsbe és innen próbálta keresztülvinni követelését. Zetka Gottlieb különben az osztrák szabadalmi hivatallal is pöröskö­­dött, hasonlóan zavaros követelések miatt. Délben a rendőrség ezt a hivatalos jelen­tést adta ki, hogy Zajcsek-Horszky belehalt sérüléseiben, a mentőállomás később ezt a hírt megcáfolta. A sebesültet elszállították a szemészeti klinikára, ahol operációt hajtot­tak rajta végre, mnthogy egyik lövés szeme táján hatolt fejébe. Zajcsere-Horsky balszemét kioperálták Bécsből jelentik: Zajcsek-Horszky Jaroslav dr., a cseh követség titkára, aki ellen Zetka Gottlieb hatvanhétéves állástalan kereskedő revolveres merényletet követett el, a jelek szerint, túl van az életveszélyen. Brozek dr., aki először vette kezelésbe a súlyos sebesül­tet, úgy nyilatkozott, hogyha komplikációk nem állanak be, úgy a sebesült felgyógyu­lása biztosra vehető és három héten belül el­hagyhatja a kórházat. Balszemét minden­esetre örökre elvesztette. Ezt a félszemet már szerdán délután kioperálták. A merénylő golyója felülről jött és függőlegesen hatolt bele a bal szemen keresztül, súrolta a garat­­falat és végül­ megakadt a gerinccsontban. Zajcsek-Horszky íróasztalánál ült, amikor Zetka átadta neki az üres levélborítékot. A merénylő azt a pillanatot használta ki, ami­kor a követségi titkár lehajolt, hogy fel­nyissa a levelet. így történt azután, hogy a golyó felülről lefelé haladt. Az orvosi meg­állapítás szerint nemesebb szerveket nem sértett a golyó. Az agyvelő és a gerincvelő sértetlen maradt. Zajcsek-Horszky dr. dél­után már eszméleténél volt és látogatókat is fogadott. Elmondotta, hogy merénylőt régebbről ismerte, mert sokat tárt föl a kö­vetségre, hogy érvényesítse vélt követeléseit. Az esti órákban a sebesült állapota kielégítő volt. Bécsben az a hír terjedt el, hogy Zetka kémügynök volt a cseh követség szolgálatá­ban és ebből származó követeléseit akarta érvényesíteni. Ezt a híresztelést némiképpen valószínűvé teszi az a körülmény, hogy Zetka a háború előtt hosszú ideig a bécsi rendőr­ség ügynöke volt. A bécsi cseh követség hírszerző szolgálatának veze­tőjét hivatalában lelőtték dár Lajos autóbuszkalauzt, aki az úttestre zuhant és karján súlyosan megsebesült. Nagy tömeg verődött össze a baleset szín­helyén, értesítették a mentőket, akik az autóbuszbaleset két súlyos sebesültjét az Új Szent János-kórházba vitték. A vizsgálat megindult a baleset ügyében. Délután az Erzsébet­ tér mellett két autó­busz ütközött össze, mert az egyik a hirtelen fékezés miatt megcsúszott a sikos úttesten s hátsókerekeivel nekiment a másik autóbusz­nak. A kocsi ablakai betörtek és a lehulló üvegcserepek az egyik utast. Színek Erzsi tisztviselőnőt, megsebezték. A fiatal tisztvise­lőnőt a mentők a Rókus-kórházba vitték, a vizsgálat pedig megindult a baleset ügyében. A közlekedési balesetek krónikájából nem hiányozhat a gázoló és elmenekült gépkocsi sem. Szerdán délben a Bálvány­ utca 4. számú ház előtt egy arra robogó magánautó elütötte Guttmann Géza 64 éves hordárt. A gépkocsi vezetője a gázolás után még nagyobb sebességre kapcsolt s mielőtt a szemtanuk rendszámát megjegyezhették volna, meg­szökött. A sebesült hordárt súlyos sérülései­vel a Rókus-kórházba vitték, a rendőrség pedig nyomozást indított a lelketlen gép­kocsivezető kézrekerítésére. Snowden elkeseredett vitája az angol deficit okairól Londonból jelentik. Az alsóházban az in­terpellációk után a Ház áttért a konzervatív bizalmatlansági javaslatra, amely szerint rója meg a Ház a kormányt azért, mert ál­landóan növeli a közkiadásokat, bár a leg­szigorúbb takarékosságra volna szükség. Sir Lamin Worthington-Evans volt kon­zervatív­ hadügyminiszter a bizalmatlansági indítványát indokolva, élesen bírálta a szo­cialista kormány politikáját, amely az adó­terheket 46 millió fonttal emelte és hatalmas deficittel zárja majd a pénzügyi évet. A munkanélküliség elleni törvény átmeneti költségei meghaladják a 40 millió fontot és az ipart újabb 50 millió font adóteher fe­nyegeti. Snowden kincstári kancellár válaszában a konzervatívok ellen fordította a pazarlás vádját. Az emelkedő kiadásokat — mon­dotta — kizárólag elődje meggondolatlan politikája okozta. A konzervatív párt, amely azokban az években, amikor uralmon volt, a legnagyobb pazarlást folytatta, most taka­rékosságra inti a mun­káskormányt. Igaz ugyan, hogy a Macdonald-kormány adóeme­lésekre kényszerült, ezt azonban csak azért nem tudta elkerülni, mert a konzervatívok könnyelmű pénzügyi politikája kiürítette az államkincstárt. A konzervatív párt ipartámo­gatási politikája egymagában 48 millió font sterlingjébe került az angol népnek. Snowden beszéde közben többször heves összeszólalkozás támadt a miniszter és a konzervatív képviselők között. . Kellemetlen rendszabályok kellenek az angol pénzügyek megóvására Snowden azután kijelentette, hogy nem el­lenzi a liberálisok módosító javaslatát külön takarékossági bizottság kiküldésére, viszont attól sem vár eredményt. Hangsúlyozta, a nemzet helyzete olyan súlyos, hogy drasz­tikus és kellemetlen rendszabályokra lesz szükség a pénzügyi egyensúly és az ipar­reorganizáció biztosítására. Sok szükséges és hasznos kiadást jobb időkre kell majd elha­lasztani. A kormány nevében emlékezteti pártjának tagjait, hogy negyvenéves politikai pályáján mindig a munkások életstrandjának javítá­sára törekedett, most azonban a takarékosság Eladok Önnels ofósen,­­ t Úl Mosóselyem harisnya, hibátlan 1.50 Mosóselyem Agfa harisnya „ 1.75 Az ismert girl-harisnya, hibátlan 2.50 „ .. * ajour, nyíllal, hibátlan ..............................2.90 Atlasz selyemnadrág kis hibával 1.58 „ „ hibátlan 1.08 Charmeuse milanaise szövésű nadrág, kis szö­vési hibával.. 2.58 Habselyemnadrág, kis hibával 2.95 Csipkés selyemkombi né, hibátlan 2.80 Férfizokni, hosszú csikós min­tákban ...................................2.85 Erős flórzokni, úri minták .. .. 1.45 Finom női cérnakesztyű .. .. 1.50 Férfi cérnakesztyű .. .. .. .. 1.48 Divat oroszkák.........................6.50 Gyapjúpullover.........................3.50 és más mindenféle olcsó, de jó mil­nosófia kattiki-szóvóttáru cikkeket nagyon lamérsékelt árakon! Kovács Victor IV., Petőfi Sándor­ utca 11 és VI., Király-utca 10 ideiglenes áldozatokat követel tőlünk is ad­dig, amíg jobb idők nem jönnek. A pénzügyi év súlyos deficittel fog végződni. A munka­nélküliség növekedése óriási terheket rakott az államkincstárra, a bevételek csökkentek, az általános termelőképesség húsz százalékkal alacsonyabb, de a gazdasági depresszió elle­nére ma kedvezőbb az angol hitel helyzete, mint bármikor az elmúlt öt év óta. „A szocialista kancellár elárulja a szociális elveket“ A vita további folyamán a polgári pártok több szónoka után Brown szélsőbaloldali szocialista rendkívül keserű hangon panasz­kodott, hogy Snowden kincstári kancellár beszéde halálos csapást mért a munkáspárt ama reményére, hogy teljes csöndben sok jót tehetnek a munkanélküliekkel. Gyaláza­tos és felháborító dolog, hogy szocialista kincstári kancellár ily módon elárulja az összes szociális elveket, de ennek hatása nem marad el a választói urnák előtt. Az alsóház végül a konzervatív bizalmat­lansági indítványt 310 szavazattal 231 elle­­nében elvetette. Tizenkilencezer pengőt sikkasztott egy budapesti óragyár ügynöke Szerdán este ismét sikkasztás miatt tettek feljelentést a főkapitányságon egy iparválla­lat helyi képviselője ellen. Késő este meg­jelent a központi ügyeiben a Láng József budapesti óragyár rt. igazgatója, Mayer Imre és előadta, hogy a vállalat képviselője, Fól­lák Béla, 19.000 pengőt sikkasztott, azon­kívül a nála lévő mintakollekciót többezer pengő értékben eltulajdonította. Az igazgató elmondotta, hogy Pollák Imre a múlt év de­cember 30-án nem ment be hivatalába s akkor nem tudták elgondolni, hogy hová tűnhetett. Néhány nap m­úlva azonban Né­metországból értesítette őket egy levélben,­ hogy tizenkilencezer pengőt sikkasztott, az­ okozott kárt azonban Szerbiában élő bankár­­sógora meg fogja téríteni. A cég a levél alap­ján egy ideig várt, a pénz azonban nem ér­kezett meg. Január 22-én aztán megtudták, hogy Pollák Béla visszaérkezett Budapestre. Érintkezésbe léptek vele s Pollák akkor is azt ígérte, hogy a hiányzó összeget egy-két nap múlva ki fogja fizetni. Azóta már két hétnél több idő telt el, Pollák azonban sem az elsikkasztott összeget, sem a mintakollek­ció értékét nem egyenlítette ki, azért most megteszik ellene a följelentést. A detektívek Pollák Imrét még az est fo­lyamán Damjanich­ utca 26. szám alatti la­ká­sáról előállították a főkapitányságra. Ki­hallgatása során előadta, hogy 1926-ban el­vesztette a pénztárcáját, amelyben 2900 pengő hivatalos pénz volt. Erről nem mert a vállalatnál szólni senkinek. Az eltűnt pénzt úgy pótolta, hogy háromezer pengő kölcsönt vett föl húszszázalékos uzsorakamatra. A kölcsönvett összeget oly módon törlesztette, hogy kisebb összegeket havonta sikkasztott. Amikor látta, hogy nem jönnek rá a sik­kasztásokra, akkor más célokra is több ezer pengőt vett magához. Az elvett pénz összege mintegy tizenkilencezer pengőt tesz ki. Pót­lék Bélát, beismerő vallomása után, a fő­­kapitányságon előzetes letartóztatásba he­lyezték.

Next