Magyarság, 1931. augusztus (12. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-25 / 191. szám

1031 augusztus 25, kedd мтиянша bel- és külföldön a közönség ne ismerne, ő mint külügyminiszter tová­bb folytatja Beth­len István és Walkó Lajos külpolitikáját. Ennek folytán további törekvésünk az Olaszországgal kiépített és állandóan erő­­södő baráti viszony zavartalan ápolása. E barátság azonban sohasem volt agresszív és­­mások ellen irányuló, az nem akadályozta m­eg azt, hogy jó viszonyunk fenmaradjon Németországgal és hogy Franciaországgal való viszonyunk állandóan ne javuljon és ne találjunk francia részről megértésre és barátságra. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a külföldi kölcsönt minden politikai feltétel nélkül kaptuk meg és Franciaor­szággal a kormány mindig csak pénzügyi és gazdasági alapon tárgyalt. Angliában és Amerikában mindig megértésre találtunk. Törökországgal, Lengyelországgal és Ausz­triával barátsági és kereskedelmi szerződé­sünk van és szakadatlanul munkálkodunk a gazdasági kapcsolat kiépítésére Németor­szággal, Olaszországgal és Romániával. A cseh-magyar tárgyalások Jelenleg gazdasági tárgyalásokat folyta­tunk Csehországgal és Franciaországgal. E szerződések arra a jogos reményre adnak okot, hogy az általános gazdasági krízis közepette is sikerült exportunkat fejleszteni, ami valutáris helyzetünket erősíteni fogja. Egyes szomszédainkkal gazdasági téren mindinkább erősödik a megértés és kiépül­tek a kapcsolatok. A politikai ellentétek még fennállónak, de minthogy senki sem gondol arra, hogy ezeket máskép, mint békés esz­közökkel küszöbölje ki, remélni lehet, hogy a jó szomszédi viszony jelenleg még gátló momentumok s idővel eltávolíthatók lesz­nek. Mert a jelenlegi helyzet valódi meg­nyugvást és szilárd alapon nyugvó belső békét és barátságot nem biztosíthat. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ezután azt mondta, hogy a Bethlen-kormány mun­káját csak a két kormányzópárt segítségével tudta megvalósítani. Az új kormány is a két párt kipróbált erejére kíván támaszkodni, tíz évvel ezelőtt .Bethlen István összefogott nagyatádi Szabó Istvánnal és a kisgazda­társadalommal és ő is át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a kisgazdatársadalom minden tartós és egészséges kormányzatnak kell, hogy alapja legyen. A miniszterelnök végül a párt támogatását kérte kormánya számára. Bethlen István: »A kormány azért mondott le, hogy szabaddá tegye az utat« — Bethlen István gróf képviselőtársunkat illeti a szó — jelentette most Pesthy Pál elnök és az egységes párt tapsai közben emelkedett föl helyéről Bethlen­stván gróf, hogy a párt nevében üdvözölje Károlyi Gyula Uj kormányát. A volt miniszterelnök azt mondotta, hogy mindenki tudja, milyen ne­héz viszonyok között vállalta Károlyi Gyula gróf súlyos és nehéz feladatát. Beszédét ez­után igy folytatta: — Tisztelt barátaim! Engedjétek meg, hogy egy nyílt szót mondjak a magam lemondá­sáról. Az én elnökségem alatt állott kormány lemondott azért, hogy szabaddá tegye az utána következő kormány számára az utat, amelyet, úgy látszik, hogy a folyton tornyo­suló gazdasági nehézségek, e gazdasági ne­hézségeknek az aláfestése, a politikai és egyéb szenvedélyek és azok a jelszóképp fel­merülő orvosszerek is, melyek nem mindig meggondoltak voltak, hanem jelszavak ma­radtak, el­torlaszoltak. Ez a kormány nem futamodott meg a maga feladata elől. Nem hagyta cserben az országot és a pártját. Nem hagyta cserben, hanem gondosan előkészí­tette azt az utat, amely után járnia kell an­nak a kormánynak, amely a munka végre­hajtására vállalkozott. Emlékeztetek arra, hogy az, hogy a rövidlejáratú kölcsönt, me­lyet megszereztünk, utolsó sikere, de nagy sikere volt a Bethlen-kormánynak. És fel­oldottuk a hitelélet korlátait anélkül, hogy káros jelenségek mutatkoztak volna. A par­lament megszavazta azt a felhatalmazási tör­vényt, amely erőt ad ennek a kormánynak, amely vállalkozik a kibonyolításra. És a két pártnak a bizalmát igyekeztünk biztosítani az utódaink számára. Nem cserbenhagytuk tehát feladatunkat, hanem gondosan előké­szítettük a munkát abból a célból, hogy sza­baddá tegyük az utat e kormány számára, amely a végrehajtásra vállalkozik. A nagy politikai kérdésekben nincs változás . De ennek a munkának elvégzésére új férfiakra van szükség. És én üdvözlöm a mai napon ezeket a férfiakat, elsősorban Károlyi Gyulát, az új kormány elnökét. Ká­rolyi Gyula gróf nekem régi jó barátom. Nem azokból a fecsegő magyarokból való, akik üres kritikával állnak elő a közéletben, de maguk cselekvésre nem képesek. Nem azok­ból a magyarokból való, akik bátrak akkor, amikor nincsen veszély s meglapulnak abban a percben és a harmadik sorba állnak, ami­kor veszélyben van a haza. Ő nem azokból a magyarokból való, akik mindig vállalkoz­nak, amikor más is vállalkozik, ő akkor vál­lalkozik, amikor nincs legény a gáton, aki merne vállalkozni, ő azokból a kemény­­kötésű, csendes és szótlan magyarokból való, akik nehéz időkben helytállanak és amikor a jutalomosztásra kerül a sor, eltűnnek. Tisztelt barátaim! Emlékezzünk vissza az aradi kormányra. Akkor veszélyben volt a vállalkozás és börtönnel fizettek érte néhány napig. Következett a szegedi kormány meg­alakulása s amikor Budapesten helyreállott a rend, Károlyi Gyula gróf nem jött fel, hogy jogforrás legyen (viharos taps), hanem félrevonulva, csendesen végezte dolgát. Csak akkor állt elő ismét, amikor a kormányzó úr javaslatomra a külügyi tárca vezetésére hívta meg. — Úgy fogjuk fel és a párt bízik abban, hogy a nagy politikai kérdésekben nincsen változás. Nincsen változás a külpolitikában. Nem is lehet, mert az a külpolitika, amelyet én Károlyi Gyulával és elődjével, Walkó La­jossal megalapoztam, a nemzet adott hely­zetében gyökerezik és bárki volna azon a helyen, csak ezt a külpolitikát folytathatná. És nincs és nem is lehet változás a belpoli­tika nagy kérdéseiben sem, kezdve a trón betöltésének kérdését. Nem lehet változás a kormány felfogásában az előző kormány fel­fogásával szemben abban a tekintetben sem, hogy ebben az országban a politikai élet ge­rince a magyar történelmi osztály és a kis­gazdatársadalom összefogásán alapul , hogy annak, aki ebben az országban nemzeti po­litikát akar csinálni, azt erre a két társa­dalmi osztályra kell alapítani. Nem lehet el­térés abban a tekintetben sem, hogy a de­mokratikus fejlődés útján fokozatosan, lé­­pésről-lépésre megfontoltan, de mindig egy lépést előre abban a mértékben, amint azt az ország viszonyai, Európa általános hely­zete, az ország belpolitikai, kulturális és gaz­dasági helyzete mutatja. Nincs azonban kü­lönbség abban a tekintetben sem, hogy ebben az országban csak nemzeti politikát lehet folytatni azokon az alapokon, amelyeken folytatta tíz éven át az előző kormány, azok­nak az erőknek igénybevételével, amelyek rendelkezésre állottak. Шго1у1 Gyula — légy erős!« — Ha nézem az új kormány sánszait, azt mondom, joggal biztosíthatom Károlyi Gyu­lát és munkatársait mindannyiunk bizalmá­ról, szeretetéről és kitartásáról abban az irányban, amelyet ő megjelöl. Ahhoz, hogy ez az irány el ne bukjék, két dolog szüksé­ges. Az egyik, hogy erős legyen a kormány. Károlyi Gyula gróf — fordult most Bethlen István emelt hangon a miniszterelnök felé —, légy erőskezű, mert ebben az országban gyenge kézzel kormányozni nem lehet. Minél nehezebbek az idők, annál nagyobb szükség van arra, hogy a kormány erős kézzel tartsa a közhatalmat kezében. A második feltétel pedig az, hogy ez a párt összetartson. Mert — akár tetszik ez, akár nem, politikai ellen­feleinknek — ebben az országban a helyes irányú nemzeti politika ehhez a párthoz fű­ződik. Aki nem ért egyet ezzel, az ma men­jen ki e pártból (éljenzés és taps), de ne bontsa meg sorainkat akkor, amikor nehéz, talán népszerűtlen feladatokban az ország élete szempontjából elkerülhetetlen köteles­­ségteljesítésre kerül sor. *— Szeretettel és bizalommal nyújtom át ezt a töviskoszorút — fejezte be szavait Bethlen István gróf —, mert töviskoszoru az, amit a mai nehéz körülmények között átadhatok, de ebben bennefoglaltatik a mi bizalmunk és szeretetünk, mert rendületle­nül fogunk követni téged, az általad kijelölt utón. Az értekezlet résztvevői nagy tapssal fo­gadták Bethlen István gróf szavait. Pesthy Pál elnök ezután határozatként mondotta ki, hogy a párt bizalommal és hűséggel támo­gatja Károlyi Gyula grófot, majd Schandl Károly szólalt fel és elbúcsúztatta Bethlen Istvánt és kormányát azoknak a képviselők­nek a nevében, akik Bethlennel tíz éven át voltak a párt tagjai. Schandl Károly beszé­dével azután az értekezlet véget ért és a meg­jelentek pártvacsorára ültek össze. A testamentum A pártvacsorán Désy Géza mondotta az első pohárköszöntőt a lemondott kormány tag­jaira, amire Bethlen István gróf válaszolt. Azt mondotta, hogy ő nem búcsúzik el a párttól, mert a családtól búcsúzni nem lehet. Ezután arrl beszélt, hogy az ő kormányának nemcsak külpolitikai sikerei voltak, de belpolitikai téren is sokat tett a jogrend, az államháztar­tás és az állami organizáció újjáalkotásával. Az új honépítés azonban még nincs befe­jezve, a munkának még csak a kezdetén va­gyunk, az intézmények egész sorozata van még kiépítetlenül. A pártnak sokáig kell fennmaradnia összetartásban, hogy azon az ösvényen menjen rendületlenül, amely a nem­zet nagy céljait és érdekeit követi. A volt mi­niszterelnök beszédét így fejezte be: — Ha van testamentum, amelyet az én ba­rátomnak, Károlyi Gyula grófnak átadok, a­a a testamentum az, hogy szeresse ezt a pártot és tartsa össze, mert ezen keresztül fog Nagy­­magyarország létrejönni... Csütörtökön mutatkozik be az új kormány a parlamentben A képviselőház augusztus 27-én, csütörtö­kön délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen az új kormány bemutatkozik és Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ismerteti a pro­gramját., Értesülésünk szerint Almásy László házelnök enunciációt tesz az időközi válasz­tásokra vonatkozólag is. Három kerületben: Ipolyságon, Rétságon és Kápolnán fogják ki­írni az új választást, ellenben nem írják ki azokban a kerületekben, ahol a kettős man­dátumok valamelyikét petícióval támadták meg. Kedden a harminchármas bizottság ülést tart, hogy Kenéz Béla helyett, akit kereske­delmi miniszternek neveztek ki, új elnököt válasszon. Szerdán délelőtt a parlamentben pártközi értekezlet lesz, amelyen az új kormány be­mutatkozása és a parlament napirendje felől tájékoztatják a pártokat. A képviselőház csütörtöki ülésének a kormány bemutatkozá­sán kívül lesz még egy feladata és pedig az, hogy pótlólag betöltse a harminchármas bi­zottságban megüresedett tagsági helyeket. Egyébként a kormány kedden tartja az első minisztertanácsot. A pártonkívüli képviselők értekezlete A pártonkívüli képviselők a kormányvál­tozás alkalmából egyöntetű állásfoglalásra készülnek. Ebből a célból Hunyady Ferenc gróf rózsadombi villájában kedden este ta­nácskozás lesz, amelyre elsősorban az egy csoportba tartozó Somsich Antal gróf, Ture­sány­i Egon, Gallasz Rudolf és Zsig­­mond Gyula kaptak meghívást, de rajtuk kívül még másokat is bevonnak a megbeszé­lésekbe. Az értekezleten döntik el, hogy a pártonkívüliek a változott helyzetben milyen magtartást tanúsítsanak. Hír szerint bizo­nyos közös közéleti aktivitás várható a meg­beszélések eredménye gyanánt. Ivády Béla Ivády Béla a tem­esmegyei Folyán született 1873-ban, tehát most ötvennyolcéves. Közép­iskoláit Sopronban és Budapesten végezte. Egyetemi tanulmányai során járt Berlinben és Párisban. Császári és királyi kamarás, 1896-ban lépett állami szolgálatba, a föld­­mivelésügyi minisztériumhoz. A háború alatt az Országos Gazdasági Bi­zottságban dolgozott és mint élelmezési kor­mánybiztos tett hasznos szolgálatot a meg­indított inségakciónak. A közélelmezési mi­nisztériumban a gabonaosztály főnöke lett. A háború után a földmivelésügyi miniszté­riumban a szocializált gazdaságok felszámo­lásának komplikált feladatát bízták rá. He­lyettes államtitkár volt, amikor a második nemzetgyűlés idején a pásztói kerület képvi­selőjévé választotta. Azóta is ezt a kerületet képviseli egységespárti programmal. Kenéz Béla Kenéz Béla *1874-ben született Szolnokon Középiskoláit szülőhelyén, egyetemi tanul­mányait Budapesten, Londonban és Lipcsé­ben végezte. Tanulmányai végeztével kine­vezték a kereskedelmi minisztériumba, ahol 1905-ben miniszteri titkár, később osztályve­zető lett s mint ilyen, elkészítette az ipari és gyári termelési, a baleset- és sztrájkstatisz­tika tervezetét. 1906-ban a budapesti egye­temen habilitálták, majd gazdag és értékes tevékenység után 1907-ben a kolozsvári egye­temen nevezték ki rendes tanárrá, majd 1917-ben áthelyezték a budapesti egyetem­hez. A statisztika körében írt tudományos munkái külföldön is elismerést szereztek számára. Tudományos munkássága mellett politikai működést is fejtett ki. Erdély tár­sadalmi életében tekintélyes szerepet töl­tött be. A kommunizmus súlyos anyagi csapást mért Kenéz Bélára. Szolnoki birtokát teljesen feldúlták, őt pedig négyszer is börtönbe ve­tették. Családja állandó rettegésben élt, so­sem tudták, hogy hazakerül-e élve a vörös pribékek országából. Egyhangú választással került be, mint Szolnok követe, az első nem­zetgyűlésbe, ahol rövidesen a Ház alelnöke lett. Kenéz Béla elnökölt azon az emlékeze­tes ülésen, amelyen Kövér Ibrahim György rálőtt Rakovszky Istvánra. A nagy zűrzavar­ban, amely a lövéseket fogadta, Kenéz egy pillanatra sem vesztette el hidegvérét, hanem folytonosan a csengőt rázva, iparkodott a nyugalmat helyreállítani és mikor végre ez sikerült, a következő történelmi emelkedett­­ségű szavakat mondotta: — Ez a hitvány golyó kiolthatta volna egy érdemes ember életét, de a nemzet örökké élni fog! Az ülést folytatjuk! Azóta állandóan képviselő, számos fontos törvényjavaslat előadói tisztét látta el. A Ház tagjai között tudása, lekötelezően szives modora és úri szerénysége révén általános szimpátiának örvend. Vitéz Keresztes-Fischer Ferene Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc 1880-ban született, tanulmányait Pécsett a cisztercita főgimnáziumban végezte, majd jogász lett. A jogi diploma megszerzése után ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915-ben mint nép­fölkelő hadnagy vonult be katonának, végig­­küzdötte a háborút és mint a hatvankilence­dik gyalogezred főhadnagya 1918-ban szerelt le. A megszállás alatt az akkori magyar kor­mány bizalmas embere volt. Nemzeti irányú tevékenysége miatt két hónapra Valjevóba internálták és csak az antantmisszió közbe­lépésére szabadult ki. 1921 november hete­dikén iktatták be Baranya vármegye fő­ispánságába és három évvel ezelőtt Somogy vármegye főispánságát is reá bízták. A kor­mányzó a legutóbbi vitézavatáson vitézzé avatta és ugyanakkor a Keresztes előnevet adta neki. Az uj miniszterek ­ Az a­ miniszterelnök pohárköszöntője Váry Albert Károlyi Gyula gróf miniszter­elnököt köszöntötte, aki azt mondta, hogy elfogódottan kéri a párt bizalmát és most is csak e bizalom előlegezését kérheti, mint mikor külügyminiszter lett, mert idáig nem volt módja, hogy a bizalmat tényekkel érde­melje ki. Ezután a miniszterelnök így foly­­tatta: — Tisztelt Barátaim! A mai nap meg­erősített engem abban a hitben és remény­ben, hogy nehéz feladatunkat sikerrel tud­juk elvégezni, mert reátok számíthatunk. Ha ti ma bennünket, akik — mint mon­dani szokás — hatalomra jutottunk, mér­hetetlen ovációban részesítettetek volna, Bethlen Istvánt pedig, aki most a hatalmat kiadta kezéből, csak formálisan ünnepelté­tek volna, megvallom, a párt iránti megbe­csülésem nagyon megrendült volna ... Kitörő tapssal, hosszantartó éljenzéssel fogadta a párt Károlyi Gyula miniszter­­elnök­e szavait. A miniszterelnök ezután így folytatta beszédét: — Az a szeretetteljes bizalom, a ragasz­kodásnak az a spontán megnyilvánulása, amelyet Bethlen Istvánnal szemben tanúsí­tottatok, rendkívül fokozta a párt iránti tiszteletemet és megbecsülésemet. Azt is lá­tom ebből, hogy mennyire nem igaz az a beállítás, amely azt mondja, hogy a hata­lom fényében szerettek sütkérezni. Ismétel­­tek­en kérem bizalmukat, hogy megfelel­hessünk nehéz feladatunknak és azzal feje­zem be beszédemet, hogy bízom ebben a pártban. Ezután több felszólalás nem hangzott el. Enyhült a Vatikán és a fasiszták konfliktusa Rómából jelentik: A Vatikán és a fasiszta állam konfliktusában határozott enyhülés jelei mutatkoznak. Vatikáni körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Venturi jezsuita páter közvetítő akciójának, aki annak idején nagy szerepet játszott az olasz állam és az egyház kibékülésének előkészítésében. A konfliktust előidéző körülmények felülvizs­gálását most a pápa személyesen vette kezébe és szűkebb körű bizottságot nevezett ki a további intézkedések előkészítésére. Ennek a bizottságnak Gaspari és Ceretti bíborosok a tagjai, továbbá Venturi és Tomasetti prelátu­­sok. Döntő fordulatra csak a nyári hónapok elmúltával lehet számítani, vatikáni körök­ben azonban erősen bíznak a béke létre­jöttében. Pótválasztás lesz Szombathelyen Vasárnap folyt le az országgyűlési képvi­selőválasztás az Ernszt Sándor miniszter lemondásával megüresedett szombathelyi kerületben. Este háromnegyed nyolc óra­kor hirdette ki Németh Gyula dr. válasz­tási elnök az eredményt, amely szerint Csekonics Iván gróf keresztény gazdasági és szociálispárti 4929, Tóth László dr. ke­­resztényszocialista 3588, Kiskos István ke­resztény pártonkívüli 1907 szavazatot ka­pott. A kerület kerek számban 12.000 vá­lasztója közül 10.424 szavazott le. Az abszo­lút többséghez 5210 szavazat lett volna szükséges, tehát Csekonics Iván gróf és Tóth László dr. között pótválasztás­ lesz.

Next