Magyarság, 1931. szeptember (12. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

mugHBSK­. ■ ■I Mill I HUHU—­ BUDAPEST, 1931 SZEPTEMBER 1. KEDD­ENI ÉVFOLYAM, 197. (3153.) SZÁM ELŐFIZETÉSI ARAK: FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­­NAP 16 FILL, VASÁRNAP 32 FILL, AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 40 GARAS FELELŐS SZERKESZTŐI MILOTAY ISTVÁN SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VL KERÜLET, ARADI­ UTCA 8. SZ. TELEFON: AUTOMATA 294-31, 294-32, 294-33 LEVÉLCÍM : BUDAPEST 62. POSTAFIÓK 129 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP A számla Meddig tartott a nagy heje-huja? Négy évig, vagy hatig? A muzsikaszó elhal­kult. A mulatóhely kiürült. A vigalom költsége megfizetetlen maradt. Angol eleganciával távoztak, az összes számlák udvarias hátrahagyásával. Ki fizessen már most? A nagy mozgótőke talán, amely agyonkereste magát az ő szóra­kozásaikon és alkotásaikon s amely még hamarabb távozott a színhelyről, mint ők maguk? Vagy a nagy történelmi va­gyonok, amelyeket — néhány kis sziget kivételével — elborított az adósságok és a terhek óceánja? Az a kiváltságos hiva­talnoki főnemesség talán, amely velük osztozkodott a konszolidáció örömeiben? Nem, nyájas olvasó, te fogod fizetni a cehhet, te hivatalnoki középosztály és kisgazdatársadalom, te tömegfogyasztó és kisegzisztencia, aki a kávéházi abla­kon keresztül nézted, — ha ugyan néz­hetted — ezt a hetedhét országra szóló lakodalmat s aki annyiszor átmentél már mindenféle szanálás, mindenféle ta­karékosság és pénzügyi megoldás kál­vária útján, s akin keresztül minden rendszer v ancien regime, forradalom, ellenforradalom, inflációs korszak, kon­szolidáció, végigkisérletezte a­ maga közgazdasági tudományát és a maga honmentő ötleteit. Közalkalmazott, vagy nyugdíjas, aki azt hitted, hogy annyi megpróbáltatás és annyi remegés után végre eljutottál becsületes munkád sze­rény jutalmának csöndes kis révébe, most megint a te kis törékeny sajkádat lökik ki a bizonytalan hullámokba. Élj, vagy boldogulj, ha tudsz, megrövidítve, lecsökkentve, és újra szanálva. Hiszen az egész ezzel a módszerrel a legköny­­nyebb, nem kerül sok fejtörésbe, csak előveszik a számgyakornoki és a kettőskönyvvivői egyszeregy tabelláját. Mennyi marad meg az államnak és a közületeknek, ha tíz, vagy tizenöt száza­lékot elvesznek alkalmazottaiktól? Eny­­nyivel apad a költségvetés és a közületi háztartások kiadása, bizonyára ennyi­vel kevesebb adóra lesz szükség s eny­­nyivel lesz kiméleti plusz a termelő és dolgozó társadalom robotolásában. De ennyivel, vagy többel csökken a köz­gazdasági élet forgalma, ennyivel, vagy többel kevesebbet keres az iparos és a kereskedő, ennyivel, vagy többel apad a szellemi élet színvonala, ennyivel, vagy többel lesz kevesebb a könyv- és újság­fogyasztás, a művészetekből és a tudo­mányból élők keresete s mindaz, ami életnek terhét ennek a hivatalnoki tár­sadalomnak vállai tartottak a magyar kultúrában. De, ha azt hiszed, hogy a te redukcióddal véget ért az új állam­pénzügyi szükségtörvény hatása, nagyot fog sz­ámulni. Mert növekedni fognak a forgalmi és fogyasztási adók is, követ­kezőleg megdrágul az élet s te az új drá­gasági hullámok között kell, hogy evic­­kélj nyomorult lélekvesztőddel, amíg az el nem sülyed a magad és a hozzá­tartozóid elbírhatatlan súlya alatt. Ke­vesebb fizetésből drágábban fogsz élni ezután, ha netán mellékesen elfelejte­néd, hogy kereseti adódat is fölemelik s a nagy spórolás rideg keze még más után is hozzá fér ösztövér kis pénztár­cádhoz. íme, idáig jutottunk: te csak az üveg­falon keresztül nézhetted a konszolidá­ció, a kulturfölény és a népjólét inga­­dozásait, de most beeresztenek az ajtón és fizetheted a hat esztendő összes adós­ságait. Azt kérded, vájjon mit hozhat­nak fel mentségükre, amikor itthagytak téged lecsökkentve és letörve, legszük­ségesebb kulturszükségleteid kielégíté­sétől is megfosztva s végül arra ítélve, hogy te vedd nyakadba az új szanálás keresztjét. Azt kérdezed magadban: hát lehetséges, hogy ilyen kevés bölcsesség­gel kormányozták a magyar világot? Lehetségesnek tartottad, hogy az utolsó percig tévedésben tartsanak és elleplez­zék szemed elől a valóságot és csak ama júliusi fekete napon eszmélhettél rá, hogy súlyos hibák történtek a kréta körül? Mertél volna kételkedni és en­nek a kételynek hangos kifejezést adni, mikor még orrodban van a nagy embe­rek felé szálló tömjénfüst émelyítő il­lata s amikor tíz éven át nem hallottál egyebet, mint ön­istenitésük dithiram­­busait? Ha valaki ellene mondott mind­annak, amit a magyar Olimpus isten­ségeiről zengtek s mindannak, amit ezek a földi hatalmasságok teremtettek, re­konstruáltak, mulasztottak és elhibáz­tak, nem sújtott volna-e le rád ,a nyilvá­nos anathém­a villáma­i nem bélyegez­tek-e meg azzal a váddal, hogy fakció­­zus ellenzéki vagy, rendbontó, destruk­tív és forradalmár. Most már bizonyára elhiszed, hogy nem ők a gascognei hősök. Vagy talán éppen, hogy azok, lévén a Gascognenak történelmi értelme a könnyelműség és — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — a színigazsággal való tartós és patho­­logikus hadbaszállás. A vidám napok után itt a nagy Katzenjammer. Sajnos, ezt nem annyira ők érzik, hanem min­denekelőtt te és a te hozzátartozóid. Mert ők eltűntek vagy eltűnőben van­nak, te ittmaradtál és most neked pre­zentálják a számlát. Most fizetned kell, pedig talán egy pohár bort sem ittál meg az asztaluknál. Fizethetsz naiv­­ságodért, illúzióidért, balga megtévelye­­déseidért, csodavárásaidért. Ha előbb mentek volna el, vagy ha lett volna ben­ned annyi energia és férfiasság, hogy előbb kényszerítetted volna távozásra őket, nos, talán akkor is fizetnél, de bizonyosan sokkal kisebb volna a szám­lád s ennyibe mégse került volna a kon­szolidáció. Te ittmaradtál nemcsak re­ményeidtől és illúzióidtól megraboltan, hanem munkád ellenértékében is meg­­rövidítve és lecsökkentve, abban a biz­tos tudatban, hogy egy bizonytalan jövő vár reád. Ezt követték el veled a kon­szolidáció és a világválság nevében. És hozzá még bizonyos társadalmi rétegek előtt lejárattak és népszerűtlenné tettek, mert azt mondták, hogy a költségve­tést azért kellett feltornászni, hogy a te fizetésedet és nyugdíjadat biztosítsák. Ezért kellett az adófölösleg és a rövid­lejáratú külföldi kölcsönök tömkelege. Te vagy a rendszer áldozata, hozzá­tesszük: ártatlan áldozata és balekja, hiszen nem te voltál a Lillafüred, a hal­biológia, a Szent Márk-tér, a belügyi Vigadó, a tyúkkölcsön és az akcióhitelek­ alkotója. Nem te voltál a rendszer, de most fizethetsz érte. És mindig te fizetsz érte és mindig a te áldozatkészségedre hivatkoznak, amikor egy rendszerért fizetned kell. A minisztertanács és a 33-as bizottság dönt a forgalmi adó és házadó felemeléséről Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknél hét­főn tanácskozások folytak az államháztar­tás egyensúlybahozatala kérdésében. A mi­niszterelnök e feladatokon kívül csak most jutott hozzá, hogy a miniszterelnökség ügyei­vel is foglalkozzék, mert eddigi idejét a par­lamentben és a bizottságokban való tárgya­lás foglalta le. A kormány kedden tartja legközelebbi minisztertanácsát, a harminc­hármas bizottság pedig szerdán ül össze új­ból, hogy letárgyalja a legközelebbi időben kibocsátandó adó és pénzügyi vonatkozású rendelettervezeteket. A miniszterelnöknél délelőtt megjelent Walkó Lajos külügyminiszter, aki, mint megértuk, a népszövetség ülésére utazik. A külügyminiszter után Gömbös Gyula hon­védelmi minisztert fogadta a miniszterelnök, majd pedig Vargha Imre államtitkár, a pénz­ügyminisztérium vezetője jelent meg Ká­rolyi Gyula grófnál, mire megkezdték a pénzügyi tanácskozást, amelyen részt vett Teleszky János nyugalmazott pénzügymi­niszter és Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke is. Beavatott forrásból nyert értesü­lés szerint a kormány a keddi miniszterta­nácson és a harminchármas bizottság szer­dai ülésén tárgyalni fogja a forgalmi adó és a házadó felemeléséről szóló rendeletterveze­teket, továbbá az örökösödési és vagyon­átruházási illeték felemeléséről szóló tervet. Ezek a rendeletek előreláthatólag szeptem­­ber közepén jelennek meg. A kormány leg­közelebbi programjában azonban nemcsak a közterhek emelése szerepel, hanem a gaz­dasági miniszterek, hír szerint, egy export­programot is kidolgoztak. Erre vonatkozólag Ivády Béla földművelésügyi és Kenéz Béla kereskedelmi miniszternél tárgyalások foly­tak, amelyek úgy a mezőgazdasági, mint az ipari kivitelre vonatkoztak. A tárgyalásokba a földmivelésügyi miniszter bevonta Staub Elemért és Darányi Bélát, a Futura vezér­igazgatóját is. Hír szerint a Mezőgazdasági Export Intézetet átszervezik. A kormány valutapolitikáját az exportprogram sikerére építi föl, a kiviteli program kidolgozását már Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter elődje megkezdte, most azonban sokkal szé­lesebb körű elgondolásokról van szó. Ára 16 fillér Több főispánságot egyesítenek Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter legközelebb a harminchármas bizottság elé terjeszti a rendészeti adminisztráció egysze­rűsítésére vonatkozó újításait. A belügyi igaz­gatás többi ágazataiban is, így különösen a főispáni állások összevonásában is meg akarják valósítani a takarékosságot. Az eddigi tanácskozásokon azonban már kitűnt az, hogy nem lehet keresztülvinni azt a ter­vet, amely szerint csak öt-hat főispánság maradjon meg, mert nagy területek kerülné­nek egy főispán hatáskörébe, ami pedig az adminisztráció kárára lenne. A jelenlegi kombinációk szerint megszün­tetnék elsősorban a szegedi főispánságot és Szegedet, mint önálló törvényhatóságot, fő­polgármester vezetné. Az a szándék, hogy egy főispánság körébe vonják össze Csongrád vármegyét és Hódmezővásárhelyt, valószínű­leg az eddigi csongrádi főispán, Farkas Béla vezetése alatt. Megszüntetik a miskolci fő­­ispánságot és Borsod—Miskolc egyesített fő­ispánja Borbély-Maczky Emil lesz. Hajdú vármegye és Debrecen törvényhatósága szin­tén egy főispán vezetése alatt fog állni. Közös főispánság lesz Zeplén—Abaújtorna— Szatmár és Ugocsa megye is. Pécsy Miklós szatmár—ugocsai főispán ez esetben távozik helyéről. Csonka Bihar megyét Hajdú vár­megye főispánja alá rendelik és Vay László báró főispánt felmentik a szolgálat alól. A kecskeméti főispánság megszüntetésével Fáy István főispán is lemond, Kecskemétet, hír szerint, a pest megyei főispánsághoz csatol­ják. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye fő­ispánja, Almásy Sándor, helyén marad. A kormánynak az a terve, hogy Sopron ön­állóságát meghagyja, Tolna megyét azonban vagy a veszprémi, vagy a fehérvári főispán­ság hatáskörébe utalják. A Dunántúlon való­színűleg megszűnik Esztergom és Komárom megye különálló főispánsága és egyesül a győrivel. Hasonlóképpen közös főispán alá kerül Vas és Zala megye. A belügyminiszter a kerületi főkapitányságok megszüntetésére nézve is terveket dolgozott ki, de ebben a tekintetben döntés még nem történt. A belügyminiszter elbúcsúzott a pécsi tisztviselőktől Vasárnap búcsúzott el Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Baranya vármegye és Pécs város tisztviselőitől, akiknek tíz éven keresztül volt a főnöke. A belügyminiszter kijelentette, hogy régi munkástársaival szemben is kénytelen lesz szigorú követel­mén­yeket támasztani. A jövőre nézve nem mondhat mást, mint azt, hogy jelenlegi hi­vatalában is ugyanaz a felfogás és szellem vezeti, mint eddig. A nehéz idők fokozot­tabb munkát és áldozatkészséget követelnek a tisztviselőktől, — mondta­­— bár tudja azt, hogy a tisztviselői kar helyzete nem ró­zsás és nehéz újabb áldozatokat hozniuk. Mégis meg van győződve róla, hogy az ál­dozatokat meghozzák, hogy a nehézségek mielőbbi leküzdésével a terhek viselése alól felmenthetők legyenek. Végül felszólította Pécs városát, hogy álljon oda az ország jö­vőjének építéséhez. A képviselőház kinevezett tisztviselőinek fizetéscsökkentése A képviselőház gazdasági bizottsága pén­teken délelőtt a Ház elnöki fogadótermében ülést tart. A bizottság tanácskozásának tár­gya az országgyűlés kinevezett tisztviselői és alkalmazottai járandóságainak és az ország­gyűlés dologi kiadásainak a csökkentése. Azonkívül az elnök autóüzemének meg­szüntetésével is foglalkoznak.

Next