Magyarság, 1931. szeptember (12. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-08 / 203. szám
1931 szeptember 8. kedd Alfonz spanyol király meglátogatta a kormányzót Gödöllőn XIII. Alfonz spanyol király szombaton héjjel tizenegy óra tájban tért vissza Frigyes főherceg palotájából a Dunapalotában lévő szállására. A király vasárnap reggel kilenc órakor Frigyes főherceg autóján Gödöllőre ment Horthy Miklós kormányzóhoz. Közben József főherceg érkezett a szállóba, hogy visszaadja Alfonz király látogatását, de már nem találta otthon. A főherceg azután déltájban ismét megjelent és hosszabb ideig tartózkodott a Gödöllőről már visszatért királynál. A király úgyszólván minden idejét Frigyes főhercegek társaságában tölti. A Dunapalotában a IV. emelet 108. számú, három szobából álló lakosztályt foglalta le, mellette csak Miranda herceg tartózkodik, egy másik szobában pedig négy magyar detektívfelügyelő, aki állandóan a király rendelkezésére áll. Hétfőn már reggel nyolc órakor Frigyes főhercegekhez sietett Alfonz király s a főhercegi család tagjaival együtt részt vett az Izabella főhercegasszony lelki üdvéért mondott gyászmisén. Tiz órakor visszatértek a föhercegi palotába, ahonnan a király tizenkét óra tájban távozott szállójára. Hétfőn délután Alcsúton volt a király Egyórai pihenés után átöltözve jelent meg a hotel kapujában, ahol már várt rá Frigyes főherceg autója. A király egyenesen és határozottan lép, láthatólag jólesik neki, mikor az összeverődött tömegből a férfiak megemelik kalapjukat. Mindannyiszor viszonozza ezt és arca elmosolyodik. A spanyol király a villásreggelit József főhercegéknél fogyasztotta el, majd velük együtt Alcsútra autózott József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony látogatására. Érdekes megemlíteni, hogy Alfonz király, aki mindig híres volt közvetlenségéről és demokratikus érzéséről, a lehető legegyszerűbben jár, maga borotválkozik, csak három ruhát hozott, egyszerű, udvarias, mondhatni szerény úr. Hétfőn délelőtt, mikor József főhercegékhez sietett, Miranda herceg két ,,ismerőssel“ állta el az útját. Az egyik gyügyei Nagy Zsigmond festőművész, aki évekig kint élt Madridban, a király udvari festője volt, megfestette Ena királyné arckéjét is, a másik Stefániai Imre, az európai hirű zongoraművész, valamikor szintén a király udvarában élt, felesége spanyol asszony. Alfonz király mindkettőjüket azonnal fölismerte, beszélgetett velük, majd elmondta, hogy gyügyei Nagy Zsiga festményét santanderi palotájából ellopták ... A király délután öt órakor érkezett vissza Alcsútról Budapestre, ahol nyomban a Béla király útra hajtatott, hogy Andrássy Géza grófot tüntesse ki látogatásával. Este félnyolc órakor az uralkodó ismét Frigyes főhercegékhez ment fel a Várba, ahonnan 10 óra után tért vissza a Duna-palotába. Alfonz király szerda estig marad Budapesten s résztvesz Izabella főhercegasszony temetésén. Hétszáz külföldi és hazai vendég részvételével ünnepelte Pápa a négyévszázados református kollégiumot Pápa, szeptember 7 (A Magyarság kiküldött munkatársától.) A város már szombat este óta lobogó- és virágdíszben van. A pályaudvarról a Főtérre vezető úton jóformán minden házon lobogók lengenek, a villanyoszlopokat virágfüzérek fonják körül, az út fölött hatalmas, színes táblák lebegnek a magasban, üdvözlő felírásokkal. A pápai reformátusok, de velük együtt az egész város is az ősi kollégium négyszáz éves fennállását ünneplk, olyan nagyszabású ünnepségekkel és olyan külső dísszel,, amely mutatja, milyen fontos és meleg érzéssel dédelgetett szívügye ennek a régi kultúrvidéknek az iskola, annak múltja, jelene és bizonyára jövendő sorsa is. Vasárnap minden érkező vonat után hosszú kocsisor vonult be a városba vendégekkel megrakodva, a máskor csöndes város utcái most szokatlanul élénkek, népesek. Körülbelül hétszáz vendég érkezett belföldről és külföldről, hogy az ünnepségen részt vegyenek és elhozzák az együttérzés, a szeretet megnyilvánulásait messze földről is a dunántúli reformátusoknak. Antal Géza dr. püspök rezidenciája körül, azután a református nőnevelőintézetben a rendezőbizottság székhelyén egész nap tart a sürgés-forgás, vendégek fogadása és elhelyezése, az ünnepség utolsó előkészítő intézkedéseinek megtétele, nagy rendezői apparátus dolgozik a sok vendég elhelyezésén, az ünnepség előkészítésén. Petőfi Sándor és Jókai Nór iskolája A legtöbb érdeklődés természetesen a jubiláns főiskola felé fordul. Az új kollégium, a tanítás jelenlegi székhelye ott áll néhány lépésnyire a püspöki palotától, szemben a gyönyörű, régi katolikus nagy templommal. Ez is van már vagy harmincötesztendős épület, de berendezésében, beosztásában teljesen modern iskola, minden zugában az ápoltság, a gondos kezelés nyoma érzik rajta. A négyszázesztendős kollégiumnak hetedik épülete ez Pápa városában, a hatodik volt a sorban a jelenlegi leánynevelőintézet épülete, az ötödik a Petőfi-utcában lévő régi kollégium, jelenleg a főiskolai internátus és a főiskolai nyomda van benne. Templomuk itt volt a reformátusoknak Pápán az évszázadok folyamán, az öt közül csak egy van még, egy kis udvarban álló, toronynélküli, érdekes, régi épület. Kollégium és templom köveiből szinte megcsapja az embert a múltak lehellete, az elmúlt küzdelmek, fájdalmak és keserűségek emléke, a magyar sors szomorú érzése. A pápai kollégium négyszázesztendős története nem ismert menyugvást, békét, csak hányattatásokat, üldöztetéeeket, pusztításokat. Mindezeken át megnyugtató és fölemelő érzés: mennyi hittel, a tudás erejébe vetett hittel, mennyi kulturális érzékkel ragaszkodott ez a dunántúli magyar nép mindig iskolájához, hogyan tudta mindig új és új erőfeszítésekkel pótolni azt, amit török feldúlt, német elpusztított, Bécs elkobzott, hogyan tudta minden hatalom ellenére is négyszáz éven át fentartani és ma is virágzáshoz juttatni az ősi főiskolát. Évszázadokra szóló kőművesmunka a régi kollégium, métervastag falaival, robusztus erőt kifejező alacsony bolthajtásaival mintha egyenesen az örökkévalóságnak készült volna. Az emeletes rész, a mostani internátus, jelenleg az ünnepségre érkezett vendégek nyüzsögnek a fehérfalú, egyszerű és mégis barátságos jellegű szobákban, a földszintes traktusban a főiskolai nyomda dolgozik. Az egyik legelső teremben ott áll még a száz évvel ezelőtt létesített nyomda első gépe, egy Gutenberg-rendszerű sajtó, a belső teremben egy modern szedőgép dolgozik. Az utcai homlokzaton márványtábla hirdeti a kollégium régi tanulóinak emlékét. Itt tanultak valamikor Zsoldos Ignác, Borsos István, Kerkápoly Károly, Kozma Sándor, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Papp Gábor, Thaly Kálmán, Eötvös Károly, Antal Gábor és sokan mások. Ezek a kövek és a hozzájuk fűződő négyszázéves múlt hatalmas darabot jelentenek a magyar protestantizmus történetéből és a magyar kultúrából egyáltalán. Csodálatos dátum az iskola megalapításának dátuma: az 1531-ik esztendő, öt évvel a mohácsi vész után, a legnagyobb külső szorongattatás és veszedelem időszaka. A török hódoltság, a kuruc-labanc harcok, a szabadságharc és az elnyomatás korszaka megannyi halálos veszedelem volt az iskolára, kemény protestáns hívei azonban minden veszedelmet le tudtak küzdeni, iskolájukat mindig meg tudták tartani azon a színvonalon, amelyet a kor megkövetelt, a régi, természetesen latin nyelvű iskolából a kor első hívó szavára meg tudták teremteni a magyar nyelv egyik legerősebb bástyáját és legszívósabb védelmezőjét, Petőfi Sándor és Jókai Mór iskoláját. Ezért ülnek teljes joggal örömünnepet a pápai reformátusok az iskola fennállásának négyszázadik évfordulóján, ezért lehet ez az ünnep nagyszabású és valóban fölemelő, nemcsak négyszázesztendei kultúrmunka ünnepe ez, hanem a magyar fajta őserejének, szívósságának és minden akadályokon át érvényesülő akaratának ünneplése A vasárnapi Ünnepségek A jubiláris ünnep vasárnap reggel kezdődött, amikor a dunántúli református egyházkerület ünnepi közgyűlést tartott a Nőnevelő Intézet dísztermében. Antal Géza dr. püspök imádkozott, Balogh Jenő dr. egyházkerületi főgondnok megnyitóbeszédet mondott. Darányi Kálmán dr. miniszterelnöki államtitkár átadta Medgyaszay Vince egyházkerületi főjegyzőnek a kormányfőtanácsosi kinevezésről szóló oklevelet, majd Tóth Ferencnek, a főiskola negyven éve szolgáló altisztjének az V. osztályú magyar érdemkeresztet. Az ünnepi közgyűlés után a templomban Farkas Sándor lelkész prédikált, majd Antal Géza dr. püspök huszonhat lelkészt szentelt fel. Délután lelkészértekezlet volt Antal Géza dr. vezetésével. Az értekezleten részt vettek az ünnepségre megérkezett külföldi lelkészek is, akik közül Anders és Bouwmann professzorok ismertették a hollandi református egyház helyzetét, Marczynski egyetemi tanár az osztrák, Bursch professzor a lengyel egyház helyzetéről számolt be. Este a leventeegyesületben a kollégiumi Diákszövetség tartott ünnepi közgyűlést többszáz öregdiák jelenlétében. A közgyűlés tagjait Antal Géza dr. püspök köszöntötte, majd Faragó János, a Szövetség főtitkára terjesztette elő jelentését. Borsos Károly, a tiszántúli református egyházkerület középiskolai felügyelője, Czeglédy Sándor ceglédi református lelkész és Hódosy Béla nyuglanítóképzőintézeti igazgató szólaltak még fel, majd vacsora volt a főiskolai étteremben. A kormányzó a főiskola jubileumán Hétfőn reggel tíz óra után néhány perccel megérkezett az ünneplő városba Horthy Miklós kormányzó, akit ünnepélyesen fogadtak a fellobogózott vasúti pályaudvaron. A kormányzó a pályaudvarról a város négyesfogatán Antal Géza püspök társaságoban a református kollégiumba hajtatott, amelynek hatalmas udvara zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. A résztvevők soraiban ott volt Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, Ravasz László református püspök, Józan Miklós unitárius püspök, a törvényhozás két házának számos tagja, a külföldi református egyházak képviselői és sokan mások. A Himnusz eléneklése után Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok üdvözölte a kormányzót. Megemlékezett a kollégium négyszázesztendős küzdelmeiről, amelyek után a főiskola fenmaradása biztató jele annak, hogy a Mindenható nem szánta pusztulásra ezt a nemzetet. Horthy Miklós kormányzó rövid beszédben válaszolt az üdvözlésre. A kormányzó a következőket mondotta: » ittrpi»mmm kiállítása: VI., Liszt Ferenc tér 9. Látványosság! Modern és stylbátorok garantált elsőrendű kivitelben »Kérlelhetetlen szigort követelek a hivatásos lázítókkal szemben« — mondotta a kormányzó . Négy évszázaddal ezelőtt, öt évvel a mohácsi nagy katasztrófa után, amidőn a magyar kultúrának ez a kimagasló intézménye életre kelt, Buda várán még a nemzet zászlaja lengett, de a védtelen országban a pártharcok küzdelmei között az aggódó honfilelkek előtt már kibontakoztak annak a megdöbbentő kálváriának körvonalai, amely a sorsüldözök hazára várt. A csüggedés szomorú napjaiban az iskolaalapító ősök a magyar faj életerejébe vetett hitükről tettek tanúságot. És ez a hit helyesnek bizonyult, a pápai iskola dacolni tudott a válságos idők pusztító erejével és fejlődésével dicsőséget hozott a magyar művelődésnek. — A múltba emlékezés fényénél azonbannemcsak azt kell meglátnunk, ami biztató, ami felemelő, hanem azt is, ami akkor a balsors méreteit olyan hatalmas erővel fokozta. Mohácsot az tette csaknem helyrehozhatatlan csapássá, ami idebent utána következett: a pártoskodás és az önzés uralma a közéletben. — Ezt a hibát nem szabad újra elkövetnünk. Nem engedhetjük meg, hogy pártharcok veszélyeztessék annak a küzdelemnek az erejét, amelyet a nemzet■ most létéért folytat. Mindenkitől elvárom, hogy ma egyéni érvényesülését a közérdeknek rendelje alá és tudatában legyen annak, hogy ebben a válságos időben a nemzet életfeltétele minden becsületes magyar ember fokozott áldozatkészsége. Azoktól pedig, akik a közhatalomnak bármily csekély mértékben is részesei, ma inkább, mint valaha, puritán önzetlenséget, sok megértő emberszeretetet, a hivatásos lázitókkal szemben pedig kérlelhetetlen szigort követelek meg. — Abban a reményben, hogy a mai ünnepségnek ezt az igazi jelentőségét e falakon túl is mindenki mélyen átérzi szívében, még egyszer büszke kegyelettel adózom Pápa város ősi kollégiumának és őszintén kívánom, hogy működését továbbra is évszázadokon át kisérje az isteni gondviselés oltalmazó és segítő ereje. Az ünneplő közönség a kormányzót beszédének befejeztével lelkesen ünnepelte. Pongrácz József dr. főiskolai igazgató nagyhatású ünnepi beszéde következett ezután, majd Kozma Andor szavalta el A régi iskola című alkalmi költeményét, ezután felolvasták Rothermere lord üdvözlősürgönyét. Petry Pál államtitkár a kormány és a kultuszminiszter nevében üdvözölte a jubiláns főiskolát, Dókus Ernő, az egyetemes református konvent, Radvánszky Albert báró pedig az evangélikus egyház nevében mondott üdvözlőbeszédet. Obbing dr. utrechli egyetemi tanár Vilma holland királynő jókívánságait tolmácsolta, Wepster edinbourghi lelkész a skót református egyház és a református egyházak világszövetsége nevében mondott magyarnyelvű üdvözlőbeszédet. Végül Antal Géza dr. püspök mondott köszönetet a jókívánságokért. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Déli fél egykor leplezték le a kormányzó és az egész ünnepi közönség jelenlétében a főiskola hősi halottainak emléktábláját. A bronzrelief Bodola Gyula dr. főiskolai tanárnak, négy teológiai növendéknek és tizennyolc diáknak emlékét örökíti meg. Darányi Kálmán dr. államtitkár ünnepi beszéde után Fejes Zsigmond gimnáziumi igazgató vette át megőrzésre az emléktáblát, majd Bódás János szombathelyi hitoktató lelkész szavalta el ünnepi ódáját. A kormányzó koszorúját Koós Miklós alezredes helyezte el az emléktáblán, koszorút küldött a honvédelmi miniszter, a református egyház, a kollégium, a város, a társadalmi egyesületek és a hősi halottak hozzátartozói is. A „Hiszekegy“ eléneklésével ért véget a felemelő ünnepség. Délután fél kettőkor díszebéd volt a kollégium dísztermében, az ebéden részt vett a kormányzó is. Az első pohárköszöntőt Balogh Jenő dr. egyházkerületi főgondnok mondotta a kormányzóra, majd Antal Géza dr. püspök Vilma hollandi királynőre mondott pohárköszöntőt. Petőfi és Jókai szobrának leleplezése Délután leplezték le a kollégium két egykori diákjának, Petőfi Sándornak és Jókai Mórnak mellszobrait, amelyeket a pápai Jókai Kör állított fel a Széchenyi-téren. A Himnusz eléneklése után Antal püspök, mint a Jókai Kör elnöke, ismertette a két nagy magyar szellemnek a pápai főiskolával való kapcsolatát, és hódolt nagy emléküknek, majd a kormányzó intésére lehullt a lepel a két szoborról, Kisfaludy Stróbl Zsigmond értékes alkotásairól. Lampérth Géza felolvasta ünnepi ódáját, majd az énekkar adott elő néhány dalt, végül a koszorúk egész sorát helyezték el a két szobor talapzatán. Az ünnepség végeztével, négy óra után a kormányzó újból a város négyesfogatába szállt és a pályaudvarra hajtatott, ahonnan különvonatán kíséretével együtt visszatért Budapestre. A különvonat este 10 órakor futott be a Keleti-pályaudvarra, ahonnan a kormányzó autón Gödöllőre ment. r mm]LESZÉLUTOTTil: FatÜzelésű ZEPHIR käiyhäti . . r 70«» Szén- és koksztüzelésű folytonégő RafttiPd * Koros r45-«i Hazai szén-tüzelésű 2 aHiliS REKORD naivitást p 78-tól Szén-filtéses ZEPHIR stéiyhát p 70-tfii p120.— Rustanetten és környéken díjmentesen leszállítva és felszerelve. Árjegyzéket díjtalanul küld s HÉBER SÁNDOR kályha- és tűzhelygyára, Budapest, Vilmos császár-út 89. sz. (Hajós utca sarok.) IST Ugyanitt az eladási mintaraktár Lerakatok az összes nagyobb városokban. CV Kívánatra könnyített, kedvező fizetési feltételek, felár nélkül. zománc Eisee-tűzhely