Magyarság, 1931. október (12. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

W77, •­­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK» „ ___ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, FELELŐS SZERKESZTŐ» BUDAPEST, VL KERÜLET, ARADI.UTCA 8. SZ. EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ. MITOTAY ISTVÁN VI.»' 1) TELEFON» AUTOMATA 294-31, 294-32, 294-33 NAP 16 FILL. VASÁRNAP 32 FILL. AUSZTRIÁBAN V «L■ J LEVÉLCÍM : BUDAPEST 62, POSTAFIÓK 129 HÉTKÖZNAP 30 GARAS. VASÁRNAP 40 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP BUDAPEST, 1931 OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK _______ XIL ÉVFOLYAM, 222. (3178.) SZÁM i n ................li........... ..................mii miimi TiunnniT «■■■■■ ■■■—nrmnm n —■mihb —i n »»nm^r^u 1 Harc az arany ellen (y) Amióta az angol bank beszüntette a készfizetést, a fontbankjegyeknek aranyra való beváltását és ezt a példát nyomon követték az északi államok, egyre fokozódik a harci zaj az arany el­len, amelynek detronizálását követelik arról a magas piedesztálról, amelyen év­ezredeken át örök, megdönthetetlen bál­ványként föltétlen hódolatot követelt a maga számára az egész közgazdasági élet részéről. Azok, akik már régen hadilábon állottak az aranyvaluta elméletével és különböző terveket eszeltek ki új, más alapra helyezett pénzrendszerek meg­teremtésére, most önelégülten, az igazolt­­ság érzésével dörzsölik kezüket, mert, íme, a tiszta arany valuta klasszikus or­szága, Anglia is, ellene fordul régi ideál­jának és egész pénzügyi presztízsét oda dobva, évszázados tradícióit elvetve, maga mér súlyos csapást az aranyra, amelyen világot átfogó pénzügyi hatalma annyi időn rendíthetetlenül nyugodott. A vérmesebbek máris abban reményked­nek, hogy az aranyat teljesen kiküszö­bölhetik a pénzrendszerekből és vala­mely árindex alapján, avagy más értékre támaszkodva, tudják a modern gazda­sági életnek azt a nélkülözhetetlen csere és hiteleszközét elővarázsolni, amelyet pénznek nevezünk. Ha azonban a mélyére tekintünk annak az elkeseredésnek, amely a gazdaságilag meggyötörtek lelkéből szinte elemi erő­vel robban ki a közönség körében épp úgy, mint a valutatudósok egy részének táborában — kiváltképpen Angliában és az északi államokban —, akkor rá kell jönnünk arra, hogy a csatasorbaállás tulajdonképpen az aranypolitikának amaz elfajulása ellen irányul, amely az aranyat, ezt az egyetemes, nemzetközi eszközt egy-két állam részére kisajátítva, a többi országok számára rendkívüli ál­dozatokkal járóvá teszik az aranyalapon nyugvó pénzrendszer fentartását. Ame­rika és Franciaország zsarnoki uralma ellen lázadozik a világ jelentékeny része, mert tűrhetetlennek kezdi érezni, hogy ez a két állam a jegybankjaik trezorjában felhalmozott arany révén az egyedüli tőkeforrás szerepét próbálja játszani és pénzügyi s gazdasági rabszolgaságba hajtja az aranytól megfosztott fél világot. Kezdik mindenütt felismerni azt az egy­szerű igazságot, hogy nem az arany és az annak alapján kibocsátott pénzjegyek jelentik tulajdonképpen a tőkét, a ter­meléshez szükséges javakat és energiá­kat, hanem csak mozgatói, összeterelői, megszervezői azoknak a tényezőknek, amelyek a termeléshez és a termelt ja­vak szétosztásához szükségesek. Ki akar­nak szabadulni tehát az arany igézete, jobban mondva aranyat birtokolók el­bizakodott, nyomorgató hatalma alól. Vájjon lehetséges ez? Vájjon ki tud­juk-e kapcsolni a gazdasági életet annak az aranynak igájából, amely mostanság nem teljesíti azt a régi, jól ellátott fel­adatát, hogy lehetőleg arányosan oszlik el a gazdasági területeken és oda siet, ahol reá, mint tőkeerőre, avagy fizetési eszközre leginkább szükség van? Ideig­­óráig valóban ellehetünk arany nélkül, aranyon nyugvó pénz nélkül is, hiszen erre a valutatörténelemben számos bizo­nyító példa van. Beérhetjük tökéletlenebb pénzrendszerrel is akkor, ha lehetetlenné válik, az arany egyoldalú tezaurálása folytán, az aranyon nyugvó olyan pénz­­rendszer fenntartása, amely a gazdasági élet zavartalan működését biztosítja. A hivatását tökéletlenül betöltő aranypénz­rendszer önmaga provokálja azt, hogy az államok az arany uralma alól leg­alább részben magukat felszabadítani igyekezve, kisegítésképpen tökéletlenebb pénzrendszerek útján próbálják kielégí­teni a gazdasági élet fizetési eszközök iránt támasztott igényét és így megtör­jék azoknak pénzügyi és gazdasági túl­­hatalmát, akik az aranyat kizárólag ma­guk számára halomba gyűjtötték. Ha Midas király esete a maga teljességében nem is következik be, az aranyat vissza­tartó Amerika és Franciaország hamaro­san tudatára ébredhetnek annak, hogy a gazdasági életben a húrt nem szabad túlfeszíteni és minden, másokra nyo­masztóan ható akció előbb-utóbb meg­szüli a védekező reakciót. Alig hihető azonban, hogy immár el­érkezett az ideje annak, hogy az aranyat, mint a pénznek viszonylag legmegfele­lőbb alapját el lehessen vetni Egyszerűen azért, mert ma nincs olyan, más alapra fektetett és egyben tökéletesebb rend­szer, amelyet helyébe lehetne tenni. Nem gondol erre Anglia sem, ahol a londoni pénzhatalmasságok és az angol kormány a font ellen intézett szakadatlan táma­dásoknak engedve, csupán egy hátrább fekvő védelmi állásba vonultak vissza, azzal az eltökélt szándékkal azonban, hogy Anglia gazdasági erőtényezőit meg­felelően átcsoportosítva, a tartalékerőket összevonva, előbb-utóbb ellentámadásba menjenek át és újra visszavigyék az an­gol fontot arra a régi pozícióra, ahol — a háborús időszakot nem számítva — évszázadon át sziklaszilárdan állott és ahonnan csak a kedvezőtlen viszonyok kényszere alatt, átmenetileg hátrált meg. Az angol állam változatlanul aranypari­táson fogja teljesíteni fontban vállalt fizetési kötelezettségeit, de nem hajlandó további áldozatokat hozni azért, hogy a minden oldalról megtámadott angol ma­gángazdaság arányban teljesítse fizetési kötelezettségeit akkor, amidőn viszont nincs módjában máról-holnapra külföldi kinnlevőségeit hasonló mértékben visz­­szahívni. A font árfolyamának ennek következtében beálló csökkenése védő­vámot jelent az angol ipar számára és akadályt a külföldi importtal szemben. Előmozdítja a külföldi angol követelések visszafizetését és megnehezíti az angol tartozások kifizetését. Tehát helyreállítja az angol kereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát, viszont alaposan keresztül­húzza a francia és amerikai arany- és pénzpiac haszonleső számítását, azaz élét veszi az angol font ellen harcba kül­dött francia fegyvereknek. A francia és amerikai aranypolitika által kikénysze­­rített harc az arany nyomasztó uralma ellen minden valószínűség szerint nem az arany bukásával fog végződni, hanem azok kudarcával, akik az aranyat igazi rendeltetésétől elvonva, azt gazdaságelle­nes célra próbálták felhasználni. Fopovics Sándor visszavonul a Nemzeti Bank vezetésétől? A napokban terjedt el a híre annak, hogy az angol bank elnöke, Montagu Normann, visszavonul az angol bank ve­zetésétől, miután az általa képviselt aranyfedezetű pénzpolitika teljesen cső­döt mondott és ma már Anglia elméleti és gyakorlati közgazdái csaknem egy­öntetűen a City és az angol bank elhibá­zott aranypolitikáját okolják az utóbbi évek súlyos gazdasági válságáért Ang­liában. Csaknem Montagu Normann vissza­vonulásával egyidőben, hírek szerint, ugyancsak jelentős változások várhatók a Magyar Nemzeti Bank vezetőségében is. Tabakovics Dusán, a devizaosztály vezetője, a napokban visszatér ugyan szabadságáról a Nemzeti Bankhoz, de rövidesen végleg távozik helyéről. Pénzügyi körökben azonban más sze­mélyi változásokról is tudnak. Szó van arról, hogy az utóbbi hetek idegemésztő munkája túlságosan kimerítette Popovics­ Sándort, a bank európai tekintélyű el­nökét is és nem lehetetlen, hogy egy időre legalább, visszavonul az ügyek vi­­telétől. Más pozíciókban ugyancsak vál­tozások várhatók, amikről bankkörökben már régóta szó volt. Ezeknek a személye cseréknek keresztülvitelére azonban le­het, hogy csak későbbi időpontban kerül a sor. Október második felében összehívják a képviselőházat Károlyi Gyula gróf miniszterelnök nyilatkozott a keresztény párt értekezletén A keresztény párt szerdán este értekezle­teit tartott, amelyen megjelent Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is, akit Zichy János gróf elnök a párt támogatásáról és bizalmáról biztosított." Túri Béla ismertette a 33-as bizottság munkáját, majd Buday Dezső a zsir árának 25 százalékkal való emelkedését említette meg és kikelt azok el­len, akik négyszáz—ötszázezer pengős évi jövedelemmel rendelkeznek és az insegakció­­hoz mindössze négy—ötszáz pengővel járul­nak hozzá. Ernszt Sándor miniszter a pénzügyi hely­zetről tájékoztatta a pártot, közölve, hogy a kormány a biztonság feltétlen fenntartására törekszik. Ezután rátért a szénkérdésre s el­mondta, hogy a szénbányák tulajdonosai a múlt évben a termelés csökkenése miatt pa­naszkodtak, most pedig azt állítják, hogy a termelés fokozása számukra nem jelent hasznot, mert nagyon sok a porszén-terme­­lés. Ezenkívül a külföldi betétek hazakény­­szerítéséről és a gabonaexport kilátásairól is tájékoztatta a miniszter a pártot. Vargha Gábor a határszélen uralkodó nyomorról és a cukorcsempészésről szólott, Kray István báró az agglegényadó bevezeté­sét sürgette, Gyömörey Sándor a húszhordott felüli gazdáknak a vetőmagakcióba való be­vonását kérte. Ferró Kálmán és Ötvös Lajos felszólalása után Rakovszky Tibor javasla­tot terjesztett elő, hogy a kormány a 33-as bizottság útján intézkedjék arról, hogy a va­­gyonváltság és megváltott földek kiosztása során földhöz juttatottak a váltságárat a mai búzaárnak megfelelően fizessék. A miniszterek szerint az átfogó gazdasági program ma csak teoretikus lehetne Károlyi Gyula gróf miniszterelnök felszó­lalása következett most. A közbiztonságot a kormány fenn fogja tartani, — mondta a miniszterelnök — a statárium mindenféle rendzavarásnak elejét veszi. De nemcsak a karhatalom áll ort, hanem mindent elkövet­nek, hogy az ínséget és az ezzel járó elége­detlenséget is levezessék. Elismeri, hogy ez nagy terheket ró az ország lakosságára, azonban a kormány kényszerhelyzetben volt.­­ A kormánytól ma egy nagy átfogó gazdasági programot követel mindenki. Az államkincstár jelenlegi helyzetében, amikor semmi fedezet nincsen nagyobb dolgok ke­resztülvitelére, ilyen program csak teoretikus jellegű volna. Most csak annyit tehet a kor­mány, hogy az exportot igyekszik előmozdí­tani az importot csökkenti, mert jelenleg a devizák hiánya a legveszedelmesebb dolog. Iparkodnak megfelelő kereskedelmi szerző­déseket kötni és a megkötött szerződéseket jól kihasználni. Egyesek aggodalmaskodnak, hogy a hatmillió méter mázsa búzát csak­ugyan exportálhatjuk-e? A kivihető mennyi­ség inkább alacsonyan van számítva és ebből 1,4 millió métermázsa már kiment. Termé­szetes, hogy a mostani árak mellett a hat­milliós exportbúza nem jelent sokat. A kor­mány egyéb eszközökön kívül csak balettával segíthet a gazdákon, így az öt-hat pengős világparitásos ár helyett 11ék­ pengőt kap­nak a gazdák.­­ A valutasikerek ellen hozott intézkedé­seknek csak úgy lesz eredményük, ha minden egyes ember teljesíti kötelességét. Nagy pénz­ügyi eredményt nem vár az országból kime­nekült tőkék ellen hozott rendszabályoktól sem. Nagyobb baj mindezeknél, hogy a ré­gebbi kormányok elnézése folytán hatalma­­san megnőttek az adóhátralékok és alig van kilátás azoknak behajtására. Százötvenmillió körül van az államháztartás deficitje, ezzel szemben kétszáztíz millió pengő az adóhát­ralék. Kétségtelenül, vannak olyanok, akik nem képesek megfizetni az adót, de nagyon sok embernél nem a képesség, hanem a fize­tési készség hiányzik, akikkel szemben kény­telenek lesznek szigorral eljárni. Mert ha az adónemfizetés abúzusa tovább fokozódik, megakad az ország gépezete. Csak a méltat­lanul szidalmazott tisztviselői kar az, amely száz százalékig kénytelen megfizetni adóját készülő törvényjavaslatok . A nagy fizetésekre vonatkozóan, az összeférhetetlenség és az uzsora bankkama­tok ügyében a törvényjavaslatok munkában vannak. Ezek nem a 33-as bizottság, hanem a törvényhozás körébe tartozó kérdések. Ezek lesznek az első javaslatok, amelyekkel a kormány a törvényhozást foglalkoztatni fogja. A vetőmagakciót a húsz holdon felüli gazdákra bajos kiterjeszteni, mert a rendel­kezésre álló összegek igen alacsonyak. A továbbiakban az exportkilátásokról adott felvilágosítást a miniszterelnök, aki végül arra kérte a pártot, hogy úgy a fő- Ára 16 fillér I­­ .

Next