Magyarság, 1931. november (12. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-15 / 260. szám

J£máj&&m$í alányékiá mmémkbids. AI ól-i2 ham rétikké Pfy­m* hmm Mizülékek pétémT, , , MsnlégwMiI aó:PHILIPS RÁDIÓ & VaLA­JOSSÁGI BT. BUDAPIIT V. UPÓT 1C21 13 KIRULYI 000311 HM8SZEIBYAR ÍSÍÜSlI­SZLETE, ai„ RSMSZI-UT SO. PHILIPS C!8»656p-b9ll]SU3a!0: LOH^SZH&L Budapest, VI., Ardrdssy-ut €3 Bemutatást VÍ-> Andrástsy-ut S3 eszközöl­t MSSSSMsSSSS Telefon: 198-20 • két ország közgazdaságának érdekközös­ségeit felkutatni és az első albizottsággal különösen szoros együttműködést fentartani, az elsővel egyidőben ül össze. A negyedik al­bizottság, amely a két ország külföldi együtt­működésével kapcsolatos különböző problé­mákkal foglalkozik, Párisban, december 18-án és 19-én ülésezik. Borkóstolás egy hegyaljai pincében, ahol a Magyarság-akció szomorodnijai állnak Sátoraljaújhely, november hó Ködös, meredek hegyoldalon, vad bozó­tok közt sorakozik a város végéhez az a külön kis pinceváros, ahol most felfelé ka­paszkodunk. Ungvárnak hívják, pedig semmi köze az igazi Ungvárhoz, még csak nem is az arrafelé vezető útnál fekszik. Mintha besüppedt kripták közt járnánk. Csak egy-egy vasrostélyos lejárat ásít ki a félhomályban a bokrok közül. Micsoda te­mető ez most, pedig odalenn milyen eleven kincsek szunnyadoznak. Hogy is mondja csak Petőfi? Palackokba zárt lángok, me­lyek azt hirdetik, hogy ez a föld nem sira­lomvölgye. , Vak homályba sü­lyed már a világ, mire a szövetkezeti pincéhez érünk. Lent a síkon a langyos ködben alig lobog fel egy-egy fény. A legszélsőbb pincéje ez a Pinceszövet­kezetnek, a hatodik vagy a hetedik itt a Hegyalján. Régi divatú, meszelt lejárós, igazi hegyaljai pince, ilyenben érlelték bo­raikat apáink és nagyapáink. Van a szövet­kezetnek több hatalmasabb pinceüzeme is, de itt őrzi egyik legigazibb értékét: hatszáz hektó remek szomorodott és aszút. A tolcs­­vai királyi pincében elhelyezett ezer hektó aszú után ez a legféltettebb kincse. Az „aranyvenyige“ földi« Gyertyákat gyújtunk hosszú, nyeles lapá­tokon s megindulunk leide. Elől Búza Béla dr., a szövetkezet igazgatója. Szűk, hosszú, váralagutszerü folyosók. Fönt a mennyezet teteje feketén csillog a nyiroktól, de két­oldalt szárazak a falak. Ilyen szűk és száraz alagútnak kell lennie az igazi hegyaljai pin­cének. Néha alig férünk el a két sor hordó között, pedig mind az ősi, kis hegyaljai típus: a híres gönczi­ hordó. Százharminc literben van az megszabva századok óta, ilyet kapott már Kob­b Farkas generális, Nagy Péter cár, sőt az egri basa is, ha a hegyaljai városokat készült megsarcolni. Nem is ismerik másutt, csak a Hegyalján, hiszen sehol sem kell ennyi érlelési felület a bornak. Ilyen kis hordóban pedig nagyobb dongafelületen érintkezik a bor a levegővel. Mert nincs a világnak egyetlen bora sem, amelynek ennyire fontos volna a pincében való érés. Nincs bor, amely színben, ízben, testességben évről évre önmagától ennyit nyerne. Más borfajták bizonyos érési pro­cesszus után egyszerre hanyatlani kezdenek, a hegyaljai nemesbor csak két-három év után lesz igazi ital. Aszúja félévszázad múlva is folyton erősödik, tüzesedik. „Magá­ból adja az aranyat“ — mondják itt Hegy­alján, nem csoda hát, ha e csodálatos alki­­mia láttára Mátyás király hiszékeny tudósai, mint Galeotti is, azt állították, hogy Tokaj földjében arany van. Sőt hittek abban a bi­zonyos aurea virgulában (aranyvenyigében), amely a legenda szerint Tokajban termett. Ennek a csodálatos alkimiának színhelye évszázadok óta ez a kis gönczi­ hordó. — Látod, ez „darabban érik" — mutat Búza Béla az egyik aszushordóra. — Len­gyelországba küldünk most, hát siettetjük az érést s csak félig töltjük meg a hordó­kat, hogy több levegővel érintkezzék a bor. Ezt hívják Hegyalján „darabban-érésnek“. Aztán előkerül a kis kostoló-lopó és sorra megyünk a szomoroduik között. — Ez már mind tipuskor, azelőtt ezt nem ismerték Hegyalján — magyarázza tovább, majd részletről-részletre elmeséltetem vele, hogyan jön létre ez a csodálatos ital. Ismét megindul a tokaji bor exportja a világ minden tája felé Két nagy központi pincéje van a szövet-­ tízezer hektó bor fér el. Lift visz le ebbe a közetnek. Az egyik a régi híres pataki Itá- pincébe. Slátszázhektós, üvegbélésű beton­­kóczi-pince. Ez egész földalatti község, ahol a hordókban elektromos­ szivattyúkkal háza- Szasszodaak a járványos betegségen A Főorvosi Hivatal jelentése szerint csak Budapesten októberben 1377 új fertőző megbe­tegedés történt az előző havi 794 megbetege­déssel szemben. Az októberi halálesetek száma 68 volt. Ezek rideg számok, amelyek azonban paran­csolólag követelik, hogy minden ember adjon az egyéni tisztaságra, higiénére és védekezzen a fertőző ba­jok ellen, mert sokkal könnyebb védekezni, mint gyógyí­tani. Ugyanis az influenza, spanyolnátha, diftéria, stb. súlyos bajok legnagyobb része a szájon keresztül történő fertőzésekből származnak, ez ellen pedig egy kis óvatossággal könnyen lehet védekezni. Iskolában, villamoson, színházban, moziban, kávéházban és mindenütt, ahol sok ember van együtt, szopogasson egy két szem jóízű Kali­­ment gyógycukorkát és ez minden bajtól meg­védi. Gondos szülők nem küldik el gyermeküket­­ az iskolába Kaliment gyógycukorka nélkül, óva­tos ember zsebéből ne hiányozzon a Kaliutent. A Kallittent cukorka fertőtleníti a szá­jat és légutakatt és így biztosan megvéd a szájon ke­resztül történő fertőzések ellen A Kaliment nem gyógyszer, hanem a legkellemesebb for­­­mában hozott kitűnő izŰ gyógycukorka, amely tudományos alapon úgy lett összeállítva, hogy­­azonnal csillapítja a köhögést és percek alatt megszünteti a rekedtséget. Egy doboz Kaliment gyógycukorka csak 70 fillér és minden gyógyszertárban, drogériában kapható. sitják itt a bort. Aztán az újhelyi nagy ál­lami pincében is a szövetkezet dolgozik most. Ez a két hely a Pinceszövetkezet igazi üzeme. Ide szolgáltatja be a szövetkezet hatszáz tagja — valamennyi kis- és közép­­termelő — a borát, hiszen már a holdan­ként kivetett negyvenpengős tagdíjnak is borban kell befizetni a kétharmad részét. De egyéb borokat is idehoznak ezek a ter­melők s 1930 óta tizenhatezer hektó gyűlt már össze. Ezekből készítik, az egy értékűek összeházasításával, fejtésével, kezelésével és szakszerű érlelésével azokat a nagyszerű típusborokat, amelyeknek egyik legjeleg­­zetesebbjét most a Magyarság hozza forga­lomba. Azelőtt Hegyalján minden szőlőcske, min­den borház és minden pince más és más­fajta bort jelentett, mindenki másképpen ke­zelte a borát és nemcsak minden évjáratban, de ugyanazon év minden hordójában is másfajta bor ért sokszor. Kisgrejzleret folyt itten s ha a fogyasztó ugyanabból a típusból utána akart rendelni, legtöbbször már nem jutott hozzá. A régi világban valahogy csak ment ez, de ma, a kollektív erők világverse­nyében, a szervezett üzlet és szervezett pro­paganda korában, csődöt mondott ez a hegy­aljai kisgreszleres, lemaradt más, nálánál sokkal alacsonyabb rendű italok mellett, mint a szamaraskordé a gyorsvonat mellett. Ezt a szégyenletes hiányt, a magyar föld egyik legnagyobb természeti kincsének bu­kását akarja helyrehozni a hatszáz kis- és középtermelő tömörülése, a közel három­ezer holdat jelentő szőlőbirtok összefogása, mely így az egész Ilegyalja szőlőbirtokának felét teszi ki. (Csak a nagy uradalmak hiány­zanak!) A szövetkezet már eddig is négy­százezer pengő előleget adott a tagoknak a nála elhelyezett borokra és most Lengyel­­országban, Tarnowban, állít fel pincészetet, Délamerikában szervez üzletet és többezer üveget helyezett el Hollandiában és Angliá­ban. Büszkén mondják, hogy most indul el az első nagyobb palackszállítmány Dél- Amerikába. Milyen bort kapnak a Magyarság­akció résztvevői — Valójában mi is az a tokaji szomo­rodni? — kérdezem kísérőmtől, aki az 1924. évi bortörvény egyik paragrafusával felel: — Tokaji szomorodni néven csak olyan bor hozható forgalomba, amely a tokajhegy­­aljai borvidék zárt területén fekvő hegyi szőlőben termett, furmint, muskotály, vagy hárslevelű szőlőfajtából szüreteltetett s amely legalább tizenhárom térfogat-százalék szesz- és 2.2 súlyszázalék cukormentes extrakt tartalommal bír. (Száz köbcenti­méter borban legalább 2.2 gram cukormen­tes extrakt.) Aztán egy kis palackba tölt abból a nedű­ből, melyet a Magyarság akciójára juttatnak a termelők. — Ennek a bornak, — mondja — amit ti karácsonykor el akartok juttatni minden ma­gyar úri család asztalára, nincs fiatalabb alkatrésze, mint legalább két és fél esztendős. Hegyaljának minden java termőhelye benne van. (S amint ezt mondja, szinte magam előtt látom sorakozni a kupolás, ködös őszi hegy­lánc lábánál sorra a kis régi városkákat: Tolcsva ódon tornyait, a zegzugos Mádot, a nyájas Tályát s Tokaj falait a Tisza és Bod­rog kék tükre fölött, a pataki vár három, odvas tornyát, ahonnét oly szépen látszanak a Király-hegy, a Sátor-hegyek lilás sávjai.) Ez a szamorodni legalább tizennégy és fél maligánfokos, tehát egy és fél fokkal erősebb, mint amit törvény előír. Hegyalja legjelleg­zetesebb itala ez és szeretném, hogy ha lom­bikban elpárologtatva látnád, mi az a bizo­nyos extraki, ami megmarad utána. Azzal szájamhoz veszem a poharat, mely úgy csillog a gyertyafényben, mint a topáz, még számhoz sem ér, máris messziről meg­csap az illata. És micsoda strófák járnak az eszemben, amikor az első kortyot lenyelem! Valóban, nem siralomvölgye ez az ország! Igaza van Vörösmarthynak: itt világok kincse forr. Milyen is ez az ital? Nem édes és nem keserű. Nem savanyu, de illatos aromájában valami olyan csodálatos könnyű tűz van, amely a fantáziát gyújtogatja. S ez a bor erős és könnyű egyszerre, mikor lenyeled, azt hi­szed, hogy valami könnyed illatot ittál s azután érzed csak, hogy tűz ment le a torko­don. Már az idézet is elfogy ehhez a csodála­tos alkimiához. Hogyis fejezzem csak ki magam? Tessék megkóstolni! ★ Akciónk során az elsőrangú, tokaji szamo­rodni bort 25 literes hordókban 1 pengő 50 fillérért, literes üvegekben literenként 1 pengő 80 fillérért tudjuk olvasóink számára meg­szerezni. Ezen az áron felül csupán a csekély szállítási díj és a fogyasztási adó terheli a vevőket, amely városonként változik. A meg­rendelést, valamint a bor árát kiadóhivata­lunk címére kell küldeni (VI., Aradi­ utca 8), ahonnan a megrendelést rögtön továbbítjuk Tokajhegyaljára, a termelőkhöz. A szállítás, már egy litertől kezdve, maguktól a termelt komoly igénylőknek bérházakra 8—lla/0-as löktel történik. Egytípusú, erős, tiszta, arany. Jelige: „ARANYPEN’GŐ“ kiadóba. 1031 november 15. vasárnap KBHSaSBia BBBBHBBBBBMMl Hág­ashárty telek­ Kapható P-tól hosszabb !,83210­.1,8­18. Kanvolnos autót küld telefonbejelentésre bármikor a lakására a parcellázási iroda. DR. KERESZTES BÉLA ügyvéd, VII., Damjanich­ utca 30. szám. T e­l­e­f­o­n: 4 3 - 1­­ 5­6 színű tokaji szamorodnit kap és önmagának is örömet szerez minden olvasónk, aki „Mentsük meg Tokajt!“-akciónkat nemzeti együttérzéssel támogatja. Olcsósági folyamat Indult meg a vásárcsarnokokban Egypengős húsárakra sincs pénze a közönségnek Németországban hivatalosan és az egész tár­sadalom támogatásával mozgalmat indítottak a megélhetéshez szükséges cikkek árának leszállí­tása érdekében. Nálunk senki sem kezdeményez ilyen drágaságellenes akciót és ennek elm­ére is az élelmiszerpiacon erőteljesnek mutatkozó ár­­leszállítási folyamat indult meg. A központi nagycsarnok húsfrontján már a múl héten megindult az árak leszállítása és a legutóbbi napokban tovább folytatódott az árle­morzsolódás. Szombaton a kisebb hentesfülkék­­ben másfél pengőért is lehetett kapni sertéscom­bot s két pengőért mérték egyre-másra a príma sertéskarajt. Az olcsó húsok sorozatában a birka­hús ára tíz fillérrel alá esett az egy pengőnek. Általában pedig az egy pengő jelzi az olcsó hú­sok egyre bővülő sorozatát. Egy pengőbe kerül például a borjúpörköltnek való és ugyancsak ilyen árat szabtak a kocsonyának való húsért, meg a kiadósabb fajta marhagulyásért. De van már nyolcvanfü­lkres marhagulyás is. Egy pen­gőért vesztegetik a finom májashurkát is. Az állathizlalók nagyon megnehezült helyze­tét jelenti legjobban az, hogy tele van a piac apró szopósmalaccal, melyet más időkben Szil­veszterre tartogattak a gazdák. Egyik hentes­fülkében másfél pengőért kínálják a pompás bőröspecsenyének való szopósmalac kilóját. A fehérkötényes hentes indignálódva mondja: — Megpróbáltuk felvenni a versenyt az olcsó baromfival, de úgy látszik, hogy ez sem segít rajtunk. Hiába minden. A fogyasztóközönségnek nincs pénze vásárolni. A tavaly ilyenkorival szem­ben jó harminc százalékkal olcsóbb a hús, a forgalom mégis jóval gyengébb a tavalyinál. La kellene szállítani a túl magas csarnoki fülkebére­ket és a horribilis illetékekből le kellene faragni Akkor talán el lehetne érni a közönség vásárló­­képességének alacsonyra szállt fokát. Amerre fordulunk a csarnokban, mindenütt azt halljuk, hogy a közönségnek nincs pénze vásárolni. De talán legjobban panaszkodnak a vadkereskedők. Hiába kínálják a nyúzott nyúl kilóját 1.30 pengőért, meg a szarvascombot 1.80 és a foglyot 1.40 pengőért. A vevők elfogytak, mint a tavalyi hó. A baromfiárusok újabb árengedménnyel pró­bálják a közönséget vásárlásra animálni. A hiz­lalt kacsát és libát ma már 1.40 pengőért is adják, ami elég szép teljesítmény a tavalyi 2.40 és 2.60 pengős árakkal szemben. A békacombot áruló delikateszember dicse­kedve újságolja, hogy az idén már a harmadik Szállítmány békacombot teszi ki közszemlére. Eddig mindegyik küldemény gyorsan vevőre talált. Úgy látszik, a 20 filléres békacomb kép­viseli most egyedül az élelmiszerpiacon az pros­peritást No igen. Még a tejesfronton is láttunk egy kis pezsdülő forgalmat. Egyik uradalom a saját szállítmánya fejét 28 filléres áron eresztette meg, tehát 6 filérrel olcsóbban a hivatalos árnál. Kora délelőtt az asszonyok egymás sarkát tipor­ják az olcsó tejért Reméljük ennek az első fecskének hamarosan buzgó követői akadnak a pesti tejfronton. Akadt a 28 filléres tejnek is konkurrense. Egy másik standon meg már 16 fillérért vesztegetik a tejet, amelynek azonban kis minőségbeli hibája van. Az, hogy erősen lefölözték. Az olcsó tejtermékek közé számítjuk a 40 fil­léres tehéntúrót, meg a 2.50 pengős vajat, mely legutóbb még 8.20 pengős árra­ kínálhatta ma­gát Nem lehet tehát mondani, mintha a tej­­fronton nem készülődne valami a megfizethe­tetlen árak lemérséklésére. Kíváncsian várjuk a folytatását A gyümölcspiacot a rengeteg importalma uralja, melyet Erdélyből hoztak be az export­nagykereskedők. A külföldi alma nagy része raktárba került és ezért egyelőre az árak mér­séklésére alig tudott hatást gyakorolni. A szép, egészséges hatalmáért most is elkérnek a csar­nokban 70—50 fillért, sőt az elsőrendűt egy pengőn alul nem adják. KölcsÖn Sk: O.Dül­lfi! - 200.006-ig

Next