Magyarság, 1932. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

keresztény politika egyik alaptételét.­­ De ha a jövendő keresztény politika tátjait tovább vizsgálom a legpraktikusabb feladatok területén, ki kell jelentenem, hogy nem lehet keresztény politika az, amely a gazdasági kérdések elintézésének jelszavával nem mer belenyúlni a politikai és társadalmi élet egyéb területeire. Elkerülhetetlenné vált az összeférhetetlenségi és álláshalmozási ja­vaslatok benyújtása és más nagy politikai reformok, amelyek nélkül keresztény poli­tika Magyarországon népszerű nem lehet többé. Végzetes volna, ha a titkos választó­jogot egy oly kormány iktatná törvénybe, amely erős baloldali nyomás alatt áll. Min­den keresztény gondolkozású politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy az eddigi választójogi rendszert fentartani többé nem lehet és új, titkos választójogot kell kiépí­­teni, hogy még idejében megvédhessük a keresztény és nemzeti erőket. Ki tudná meg­mondani, hogy miként fog alakulni a ma­gyar politika néhány hónap múlva? A tíz­éves rendszer likvidálása és a gazdasági földrengés több kormányt is felemészthet. Ki veheti magára a felelősséget, ha igazán keresztény gondolkozású, hogy egy választó­­jogi reform azokra az időkre maradjon, amikor esetleg már az egész magyar poli­tika balra tolódott. És ha a keresztény po­litika frontjait vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk azt is, hogy az egységes párt bom­lása már nem titok s a Keresztény Gazda­sági Párt által képviselt világnézet is újabb, friss formációkat látszik kívánni. Lehet, hogy a fiatal, de rokonszenves független kis­gazdapártnak lesz a hivatása a friss keresz­tény erők gyűjtése, lehet, hogy egész új ala­kulások jelennek meg majd a porondon. Az új esztendő mindenképpen nagy politikai át­csoportosulást jelent a keresztény politi­kában. Ejső üveg hamisított tolai álla három országon ke­resztül a földmivelésü­gyi minisztériumig H£rom éve mellékletként hever egy akta mellett A Magyarság­nak a Tokaj-hegy alj­a meg­­­­terelése érdekében indított és már eddig is nagy erkölcsi és anyagi sikert aratott akció­jával kapcsolatban föl kell hívni a hatóságok ügyeimet azokra a visszaélésekre, amelyeket egyes külföldi cégek a tokaji bor nevével követnek el. A különlegességek hamisítását nemzetközi szerződések és megállapodások szigorúan tiltják s azért a külföldön éppúgy nem szabad tokaji bor megjelöléssel nem eredeti tokaji bort forgalomba hozni, mint ahogy cognacot mi is csak borpárlat néven árusíthatunk. Mégis lépten-nyomon tapasz­taljuk, hogy a tokaji bor nevével a külföl­dön visszaélnek. .Egyik magyar úr 1929 nya­­ránt kint járt a déltiroli Iglsben, ahol a sizálló éttermében egy másik magyar úrral burózgattak. Tokaji bori illák. Feltűnt neki az üveg ismeretlen címkéje. A címkén ez ál­lott: Tokay­er Dessert. Vöslauer Goldeck A. G., vorm. R. Schlumberger. Megkérdezte a főpincért, vájjon milyen jogcímen árusítják azt az osztrák gyártású bori tokaji néven és miért nem szereznek be eredeti tokaji bort. A főpincér azt válaszolta, hogy az osztrákok­nak jogukban van saját cégérük alatt is tokaji bort árusítani, illetőleg gyártani. Az eredeti tokaji bort tartalmazó üvegre rá­nyomják, hogy „originelleri". A válasszal persze az illető magyar úr nem elégedett meg, hanem rendelt még egy üveg Tokayer Dessertet. Három ország határán átmentette az elkobzástól az üveg hamis tokaji bort Az átmentés sikerült. Hazaérkezése napján, 1929 augusztus hó 3-án felterjesztést intézett a hamisítás ügyében a földmivelésügyi mi­niszterhez, hogy a bor szakszerű megvizsgá­lása útján tegye meg a megtorló intézkedé­seket. Az ügyet azóta meg is sürgette s az elintézés eredményéről értesítést kért, hogy a tokaji bor hamisítását a parlamentben is szóvá tegye, azonban mindezideig választ nem kapott. Az üveg Tokayer Dessert sorsá­ról azóta semmi hir. Lehet, hogy a reá vo­­ratkozó iratok között „elfekszik mint min­den, a minisztériumokba beadott „melléklet“, de valószínűbb — és ezt komolyan hisszük —, hogy a talmi nektár már vége felé jár adminisztrációs útjának s nem máson, mint diplomáciai nehézségeken annak, hogy a Vöslauer Goldeck A. G. még nem Ham­burger ! VS lég­szaba­t­atotti! Magyar gyárt­mány! He fütsffil ei aiéira ! szab. szann­yozhatú ajtó- és aiMs&szárú migsattiied­ lesen a hideg, nyáron a meleg légáraiul*».. Kérjen álltatén küt‘.«!«Mi!Hg nélküli bemutatáal « 4 telefonontű Üzem és Háztartás Racionalizáló Vállalat BaliZSUPibisz cégtől­ Budapest, V. Arany János­ u.10 ШШШif- Dessert néven hozza forgalomba palackozott csemegeborát, amelynek Tokajhoz semmi köze sincs. A magyar társadalom, különösen a tokaj­­hegyaljai termelők közössége, teljes joggal kívánja, hogy az illetékes hatóságok sürgő­sen tegyék meg a szükséges és célravezető lépéseket az ismert visszaélések megszünte­tésére. Ki törődjék a magyar értékek meg­­védelmezésével, ha mi magunk nem törő­dünk velük. Csizovszky Sándor dr. Kintornadal egy budai bérház udvarán Budapest, 1931 dec. 31 reggelén A mi házunkban az év utolsó napja éppen úgy kezdődött, mint a többi háromszázhatvannégy. Reggel nyolckor a kutszem­i bérházudvar mélyén egy sipit070 kintorna hangzott fel, meg egy rozsdás hang: Hiába van palotád Budán Pestre jársz a boldogság után ... Még át sem fordultam a túlsó oldalra, már a falábú rokkant szavak­: — Csalá­dos iparosember vagyok kérem, teljesen munkaképtelen, kérek pár fillért, ke­nyeret, ruhát, cipőt, bármit... Minden­nap ugyanezen a határozott követelő hangon szavalja ezt, látszata sincs e hangban a koldusalázatnak, csak valami riasztó elszántságnak és mindennap ugyanígy felvonul vele urias fekete kabát­jában a felesége és két vidámarcú rongyos gyermeke, akik szinte büszkeséggel hallgatják apjuk fájdalmasan hangos mondókáját... Kéregetők csengetnek, aztán a fekete pápaszemes hegedűs jön, egy szálas, felsőkabátnélküli su­hanó veheti és a halványsárga rózsát kezdi játszani nagyon érzékenyen, mi­közben a harmademeleti gangon pon­tosan megjelenik németkisasszonyával a négyéves macskanadrágos bébi, hogy a rácsok között pontosan ledobja a maga fehérpapirosba csomagolt krajcár­ját. Persze, a világtalan hegedűs hirte­len abbahagyja a taktust, egyetlen ug­rással pontosan ott terem a lehullott csomagocskánál, zsebrevágja, aztán egy cifrázattal továbbmegy hegedűje, míg a hatalmas városligeti fiatalember el nem vezeti... Újra kéregető csenget, aztán kilenckor megjelenik az udvaron a három fagyos fiúcska, meg egy rongyos lány. Mindennap ugyanilyen széles kör­ben állanak fel. Tekintetüket ugyanígy az emeletre szegzik, mikor belevágnak. Hiába van palotád Budán, Pestre jársz a boldogság után ... ősz óta mindennap hallom tőlük ezt a dalt, de egyre több szorongást vált ki bennem. Ahogy a gyermek szokott szívből, mégis értelmetlenül fújják, közben a szemük az emeleteken körbe­­körbe jár. Hiába húzom fülemre a pap­lant, a sok csengetés, hegedű­szó, a fa­lábbal kopogó ember fájdalmas szava­lása után nem tudok menekülni ettől a külvárosi dallamtól. Akárhogy mondja is, nem a szívekkel telefaragott ligeti tá­podról van már ebben szó, ez a dal itt a szűk udvarban ettől a négy fagyos, könnyesen erőlködő toroktól már fe­nyegetés. Hiába van már palotád Budán, hiába futsz a magad kis boldog­sága után, viharok előjelei szólanak már ezekben az ártatlan hangokban, tengerár moraja fenyeget bennük, a napról-napra növekvő külvárosi prole­tárvilág, mely lassan eláraszt mindent már alattunk. Hiába húzod füledre a paplanod, ez a falábbal kopogó nagy­­bajuszú ember is százezrek helyett sza­val már az új esztendő hideg küszö­bén . . .* Szomszédaim, az emeleti kis bérlaká­sok lakói úgy látszik, mindebből semmit sem hallanak. Évek óta ugyanazok ők: elegánsak, választékosak, a külvilág előtt mindig roppant előkelőek. A túlsó sarokból például, egyik kétszobás lakásból egy nő indul mindig sétára, mintha valami orosz mágnásasszony volna. Feketepré­­nes fényes bundában, gyönyörű lakk­­csizmában és mindig egy nagy orosz igarral, melynek nyakörvén, szájkosa­rán, korbácsán feudális fölény érzik, így emelettel lejebb, egy másik két­­szobásból meg egy ezüstös szakállú úr szokott kijönni, olyan kisgyermekkel, mm­in­t csak Velasquez infánsnő­ képein átni. Micsoda arisztokratikus finomság mgárzik ebből az ezüstszakállú űrből. Azt mondják, kormány­tanácsosi címe, van, egyebe nincs, valahonnan Dél­vidékről került Pestre, de ha szépen fé­sült szakállára, aranyzsinóros monokli­jára nézek, mindig azt mondom magam­ban: sárosi. A sarokban, a kis háromszobásban valami nyugalmazott őrnagyné lakik Kassáról. Ma is olyan finom és meg­ható csipkében jár, mint a nagy drámák anyáink leánykorában és mikor reggel takarít, belátok a kalitkaszerü kis szo­bákba. Csupa székdolmányos ősök, meg címerek virítanak a falon. Ő is, mint legtöbben itt, a sarokétkezdéből hozatja a kosztot, ahol két billiárddákó van a kirakatüvegre festve. Az egész emeleten talán ő az egyetlen, akinél nincsen kutya. A többi lakásokból rendszerint nagy feudális dolgokkal, vagy farkas­kutyákkal távozik a ház ura, vagy úr­nője. Nem is tudom elképzelni, hogyan férnek el ezekben a két-háromszobás modern kis kalitkákban ezek a hatal­mas állatok, hogyan húzódnak meg a „hall“-nak nevezett szűk, zsúfolt, fél­homályos kis előszobákban és hogy még nem vetették szét ezt az egész vé­kony bérházat, melyben annyi előkelő­ség zsúfolódik össze. Biztosan tudom, hogy a két-háromszobás lakáson kívül legfeljebb egy-egy előnevük van, sok­nál az is apokrif, de ezekben az állatok­ban valahogy az ezerholdak stílusa rém­lik. Rajtuk keresztül értem csak meg igazán, mikor este a meredeken lépcső­házban két ötödik emeleten lakó ele­gáns fiatal fiú szájából azt hallom: — Fogadjunk, ötven üveg pezsgőbe öre­gem ! Itt ugyan énekelhetnek a külvárosi proletárvilág dalnokai, jajgathatnak a kintornák akár egész nap, itt még ma is az ötödik emeleten is ötven üveg nem­létező pezsgőben gondolkoznak. ★ Hiába van palotád Budán — szól kintorna-dallam, a szűk udvarban, fá­galmas és fenyegető visszhanggal, a kém pedig az jár az eszemben: ez a bérház a magyar társadalom szűk is meredek épülete, a prohászkai cölp építmény, melyen felül pagodai ci­­a­ságok vannak, de alatta egyre jóban viharzik a sötét fenyegető tengerár. Ősz óta követ engem ez a dallam, egy uj félelmetes világ hangjait hozza és lost a középkori misztériumdrámák naiv színpada jár az eszemben: a kétreeszü színpad, melyen felül álszakálakk­, ál aranyozással a Mennyország szélégeit játsszák kecsesen, alul a h­idrás ak­t, az alsórekeszben meg rongyos rém­akok gubás, kormos, kecskészerü lének a Pokol nyomorúságairól óbégatne­ És mig a naptárról letépem г 1931 utolsó lapját, nem távozik elmennem elől ez a kép. Oláh György A budapesti reformátegyház­község bucsuülés A budapesti református egyik, amely a maga összességében egyházmegyé alakult, egyházközségi formájában —­nnek meg­szűnése előtt — Szilveszter­estén tartotta ünnepélyes bucsuülését a Ló­ay­ utcai fő­gimnázium dísztermében. Jele voltak a fő­város kálvinista társadalmam kiválóságai, Szabó Aladár dr. elnök-lelkesei és Szabó Imre esperes-lelkésszel az élt a budapesti református papság csaknem ljei­számban. Id. Szabó Aladár dr. lelk­ielnök imája után Némethy Károly dr. tilis tanácsos, az eddigi egyházközség főgondoka, nyitotta meg a gyűlést. Peres István dr. ügy­véd, a presbitérium jegyzője tett döntést az új egyházmegyei választások eredményéről. Lelk­esét­ megéljenezték az­­ tisztviselőket, majd Németh­y Károly dr. jelentette, hogy az Ujj egyházmegye ünnepén alakuló rtsz­­széjövetele Vizkerszt napja délelőtt tíz óra­kor tesz, a református teolián S erre meg­hívta az összes budapi presbitereket. Szabó Aladár dr. Isten allót kérte arra a munkára, amelyet az egázmegye kezd. 1032 Január 1, péntek Legolcsóbb paramilámide­i Gárdonyfilredei), Magyar-Velencén Velencei tó mellett, d­ílenként P 4.—töt. Baracska-Pettenden smsst Ingyen, fűtött autóbusszal megtekintheti vasár- és ünnepnap d. e. 1 9. d. u 2, csütörtök d. n. 2 órakor. Indulás 4 városi Irodából, I., Horthy Miklós­­körtér 3/b., I. 6. Telefon: 69-4­33. Németh­y Károly, mint az egyházközség utolsó főgondnoka, ünnepélyes, meghatott szavakkal emlékezett a százesztendős múltra, ezután megindultan zárta be az ünnepélyes gyűlést. Újabb ima s a Himnusz hangzott fel, amivel a gyűlés véget ért. Ezután az egész közönség átvonult a Kálvin-téri tem­plom alatt lévő kriptába s itt megkoszorúzta az egyházközség első lelkészének, az 1842- ben meghalt Báthory Gábor szuperinten­dens, „hittudományi tanár“, pestmegyei táblabiró sírját. Némethy Károly kegyeletes szavakkal koszorút helyezett el a síron. SS» ■■■ ...........­ a«—a­ ­ Napirend­ ­ 1932 Január 1., péntek.­­ Nap kél 7 óra 48 p., nyugszik 16 óra 20 p.­­ Hold kél 0 óra 8 p., nyugszik 9 óra 41 p. Római katolikus és protestáns: Újév. , Könyvtárak zárva. [ MÚZEUMOK: Mezőgazdasági Múzeum (Széche­­­­nyi-sziget) 10—13. Szépmű­vészeti Múzeum (Aréna-u­ 41.) 10—1414. Népegészségügyi Mú­zeum (Eötvös­ utca 3.) 10—13. Akadémia Tör­­­­ténelmi képcsarnok 10—13. Földtani Múzeum­­ (Stefána-ut 14.) 10—13. Királyi Várpalota ter* . mel mgtekinthetők 10—13. Országháza meg­tekinthető 10—13. . KIÁLZTÁSOK: A Műcsarnok téli tárlata , 10—1­1. A Nemzeti Szalonban a Nagy Téli Tár­­lat ünnepélyes megnyitása délelőtt 11 órakor. A Szépművészeti Múzeumban (Aréna-út 41.) A Néh­et rajzok kiállítása 10—*414. Az Iparmű­­­­vész !! Társulat állandó kiállítása (Andrássy-út 1 69.) 10—13. A Magyar Posztim­presszionisták kiállása (Arany János­ utca 9.) 10—14. A Ma­­gy. Amerikai Kereskedelmi Kamara export­­kiál­tása (V., Eötvös­ tér 2.) 10— 1t 14.­ ­ Január 2., szombat. • Np kél 7 óra 48 p., nyugszik 16 óra 211 p. . föld kél 1 óra 8 p., nyugszik 11 óra 50 p. Római katolikus: Makár, protestáns: Abel. O­NYVTÁRAK: Fővárosi nyilvános könyvtár (Wenckheim palota, Reviczky­ utca 1.) P—19. akol­ könyvtára (Ida útra 5 szám) nyitva i I—12 Állatkerti könyvtár (Állatkerti nyitva I M—17, Magyar Földrajzi Társaság könyv­­­­tára (Sándor­ utca 8.) Erzsébet Népakadé­­mia könyvtára (Szentkirályi utca 7. szám)) nyitva 17—20 Mezőgazdasági könyvtár (Szé­­chenyi sziget) 10—13 Pedagógiai könyvtár (Mária Terézia­ tér I.) megnyílt. Akadémia k. (Akadémia) 15—19. Iparművészeti könyvtár (Üllői­ út 33.) 10—13 Kereskedelmi és Iparka­mara könyvtára (Szemere utca 6.) 9—14 Sta­tisztikai Hivatal könyvtára (Keleli Károly utca 3—7.) 10—13. Természettudományi Társulat k. és olvasóterme (Eszterházyáta 14- 16 szám) 9— 12 és 15—19. MÚZEUMOK: Szépművészeti Qiúreum (Aréna­ ut 1­. szám) nyitva 10—V­­14. Új Magyar Képtár (Andrássy út 69.) 10—1414. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi várpalota) 9—13, 15—17. Ráth György m. Vilma királynő ut 121 9—114 Hopp Ferenc keletázsiai múzeum (Andrássy ut 103 ( 10 13. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 1410—15. Országháza megtekinthető 9—1­1. Széchenyi-szoba (Akadémia) nyitva 9—13. Vörösmarty-szoba (Akadémia) 9-13. Mezőgazda­­sági múzeum renaissance-épület (Széchenyi­­sziget) 10—13. Iparművészeti múzeum (Üllői­ út 33.) 9—Vs 14. Széchenyi-szoba (Akadémia) 9-13. KIÁLLÍTÁSOK: A Műcsarnok Téli Tárlata 10— 14. A Nemzeti Szalon Nagy Téli Tárlata 9— 14. A Szépművészeti Múzeumban (Aréna-út 41.) Német rajzok kiállítása 10—14. Az Ipar­művészeti Társulat állandó kiállítása (An­­drássy-út 69.) 10—14. A Magyar Posztreh­esz­­szionisták kiállítása (Arany János-utca 9.) 10— 20. A Magyar Amerikai Kereskedelmi Ka­ G- J. POTTER: fl fflnv AJftTtK MOUISZEIE Az általánosan érvényesnek elismert kártya­­játékszabályok játszmapéldákkal kísért kimerítő magyarázata. Az öt, önálló részből álló (Komerszjátékok 1—V. rész) teljes munka bolti ára gyűjtő­­dobozban 5.— pengő. Minden egyes rész külön is kapható. Ara RÉSZENKÉNT 1.— PENGŐ, 1. A kontraktbridge (Plafondbridge) kártya­játék szabályai . . . . . . 1.— P II. A kontraktbridge (Planfondbridge) játsz­­mapéldák és bridge számítási táblázatok. Továbbá: Auctionbridge, Rummy, Bridge­­rummy kártyajátékok szabályai . 1.— P III. Tarokk, Kaszinó, Ecarté kártyajátékok szabályai......................................1.— P IV. Alsós és Lórum kártyajátékok szabá­lyai ..................................... le— P V. Kártyajátékok magyar kártyával: A pi­quet, preferansz, tartis, királyos, Snap­­szer, zsíros, máriás, ullimáriás, hármas fórum szabályainak ismertetése . 1.— P Kapható a MAGYARSAG kiadóhivatalában, Budapest, VI., Aradi­ utca 8 sz. I. emetet.

Next