Magyarság, 1932. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-18 / 39. szám
•[A t.I . Wolfner József meghalt. Wolfner József magyar könyvkiadó, a Singer és Wolfner irodalmi intézet megalapítója és vezérigazgatója, a magyar írók patriárkális jóbarátja és segítője, az új magyar irodalom egyik legtevékenyebb megalapozója és kiadója 76 éves korában meghalt. „Pepi bácsi“ (így hívták az írók, a jóbarátok, a tisztelők és szőkébb családja, az a kétszáz hivatalnok-család, amelynek vállalatánál biztos kenyeret adott) Aradról került fel Budapestre, megalapította könyvkiadóvállalatát, amelynek jeligéjéül a „Magyart a magyarnak“ jelmondatot választotta. Az ő mindig választékosan szép kiadásában jelentek meg többi között Bársony István, Herczeg Ferenc, Benedek Elek, Ábrányi Emil, Bródy Sándor, Csathó Kálmán, Gárdonyi Géza, P. Gulácsy Irén, Justh Zsigmond, Krúdy Gyula, Kiss József, Lyka Károly, Pósa Lajos, Szabolcska Mihály, Tömörkény István munkái, de kiadója volt ezenfelül sok értékes magyar tehetségnek és kezdő írónak. Lapjai: az Uj Idők, Művészet, Magyar Figyelő, Magyar Lányok, Az én újságom, számról számra a legjobb nevű írók mindenkor magyar érzéstől átfűtött írásait hozták, generációkat neveltek fel a kisgyermekkortól egész a magyar család, sőt a nagyapák és nagymamák koráig ebben az érzésben; ő látta el a könyvespolcaikat mindig értékes, tiszta, a gyorsan változó divatokon felülálló könyvekkel. Bátorság, ösztönös biztonság vezette mindig és az a cél, hogy a magyar irodalmat szolgálja. Törhetetlen munkaerővel, vállalkozásaiban mértéket tartó józansággal és fegyelmezettséggel vezette igen kiterjedt üzletét, puritán polgári életformáival, harmonikus életével pedig mindenkor megértő segítője volt az írók és művészek egész légiójának. Szűkebb családján, feleségén, fián, menyén, unokáin és rokonságán túl őszintén gyászolja a magyar íróknak, munkatársainak és tisztviselőinek igen nagyszámú tábora. — Adakozás. Szerkesztőségünkbe a szerdai napon a következő adományok érkeztek be: „A sashalmi barak szegényeinek“: Bortnyik György (Miskolc) 2 pengőt; „70 éves“ jeligére özv. Czeke Miklósné (Budapest) 3 pengőt; a Bogyay-családnak Bortnyik György (Miskolc) 2 pengőt küldött. A kis Péntek András internátusi költségeire a, a Szekeres Margit leánylíceum növendékeinek ifjúsági vöröskereszt-csoportja februári és márciusi internátusi díjra 20 pengőt küldtek. 8 ELŐADÁSOK NAPTÁRA A Felvidéki Egyesületek Szövetsége (V., Géza utca 4. félemelet) február 22-étől kezdve minden hétfőn este 7 órai kezdettel saját helyiségében felolvasás-sorozatot tart vetített képekkel. Február 22-én Pechány Adolf dr. kormánybiztos: Képek a tót nép életéből. február 29-én Tomcsányi János ny. tanfelügyelő: Árva megye és a gorálok; március 7-én Bátor Pál reáliskolai tanár: Kassa; március 14-én Vaszkó Endre dr. miniszteri tanácsos: Az északkeleti Felvidék és március 21-én Szeghalmi Gyula polgári iskolai igazgató: Képek a Felvidékről címmel tart előadást. Hol lehet Kucsera? Írta:—i !—s Hol lehet hát Kucsera e pillanatban? Talán csak az Isten tudná megmondani... Ezerkilencszázharmincegy április 10-ikén járt nálam utoljára, azzal, hogy másnap minden körülmények között visszajön a megreparált órámmal. Mert órássegéd lenne máskülönben ... De nem jött! Azazhogy mégis bekukkantott hozzám ezelőtt hét nappal. Indignálódva mondtam neki: — Hallja-e, barátom Kucsera, hol kószált annyi ideig az órámmal? Szerény hangon válaszol: — Ültem, tekintetes úr. A magyaroknál is, a cseheknél is ... Mert szegény Kucserát hol itt, hol ott fogják le s teszik hűvösre. Az órát annak rendje szerint visszahozta s természetesen megjavított állapotban. Hét nappal ezelőtt szavára ígérte, hogy másnap visszajön s megvizsgálja, miért késik hetenként másfél percet a falióránk? De, mert azóta sem jelentkezett, valószínűen baj lesz vele újból... Talán megint ül.★ Kucsera órássegéd barátomról én valami nyolc hónappal ezelőtt cikket írtam a Magyarság-Ъа, kérve-kérvén a magyar rendőrhatóságokat, közelebbről: határőröket, vámtiszteket, csendőröket, rendőröket, révészeket és komposokat, ne dobják át megint a határon szegény Kucserát, hiszen a csehek minden bizonnyal vissza fogják dobni őt, ha előzően leültették néhány hónapra. Tudniillik, baj van a Kucsera állampolgársága körül. . A csehek feketekönyvbe írták a nevét, a mieink idegennek tekintik. Hogy a csehek nem rokonszenveznek vele, azon nem is lehet megütközni túlságosan ... Mert Kucsera pajtás (nemzeti alapon állvánt) ott legénykedett ama szabadharcosok sorában, akik 1919 jakor-tavaszán Losonc, Léva és Galgóc táján a csehek ellen csatáztak a maguk szakállára. Kucsera barátunk ezenkívül is ott jeleskedett valamennyi olyan egyéni akcióban, melynek tendenciája a régi határok felszabadítása lett volna s a nyugatmagyarországi szabadságmozgalomban is csupán azért nem vett részt tevőlegesen, mivel éppen akkor lakat alatt tartották a csehek Pozsonyban. Pedig talán végeszakadhatna egyszer már a Kucsera pajtás örökös hányattatásának! Hisz, ha egyébért nem, egy kis nyugalomra rászolgált volna pusztán azért is, mert édesbátyját, aki plébános volt Szentendrén, irtózatos kínok között végezték ki a vörösök. S hozzá kell számítani, hogy Kucsera órássegéd maga nemzeti érzéstől telített ember, tehát hazafi ... Ne dobják át többé cseh megszállt területre! Ha ugyanis átdobják, a cseh zsandárok abban a pillanatban lefülelik. Hogy mi minden történik vele attól fogva, nem lehet azt elmondani... Zaklatják, faggatják, meg is verik, lecsukják, mert sok minden rovására van írva odaát szegény Kucserának. S a legmegdöbbentőbb, hogy Kucsera sohasem lázadozik az ilyen bánásmód ellen, ahelyett szerény és alázatos lélekkel felelget a hozzáintézett kérdésekre. Egész magatartása olyan vasnyugalmú e zaklatásokkal szemben, hogy az több már, mint fatalizmus. Ha aztán annyit ült már valamelyik börtös’,is han, hogy a csehek is ráunlak, Köpcsénynél vagy valamelyik más kiszögellőbb pontján a határnak áthajintják a cseh fináncok, külön is megfenyítve őt a fegyverükkel, hogy ne próbáljon még egyszer megmutatkozni a határon túl, mert igen rosszul talál járni. De mikor a magyar hatóságok megint visszadobják ugyanazon a határon! Észretérhetnének egyszer már minálunk is, hogy Kucsera katonatársunk elvégre, magyar ember és nem futball-labda. . . Döbbenetes az a közömbösség, amellyel Kucsera ezt az örökös gezaturát fogadja. Ha például megint csonka hazai területre lökték át a csehek, szegény Kucsera megindítja a két lábát, hogy valami betevőfalat után nézzen. Órássegéd lévén, faluról-faluig talpalván el a két lábával, hibás órák után érdeklődik, amelyeket ott helyben, néhány pillanat alatt helyrereparálna. (Boszorkányosan érti a mesterségét!) És mert olcsó ember, itt is, ott is felkarolják az emberek és a kapott pénzecskéből valahogy csak eltengetné egyszerű napjait Kucsera. Igen ám, de akkor fölfedezik a hazai közbiztonsági szervezetek közegei. Igazoltatják s kiderül nyomban, hogy Kucserának nincs állampolgársága, ezzel szemben viszont cseh megszállt területen született. S már viszik is a gallérjánál fogva. — Máskor — Köpcsény vagy Komárom alól — sikerül elgyalogolnia Budapestig. Itt, fáradt lévén, beül valamelyik kültelki csapszékbe és kevés pénzecskéjéből fröccsöt rendel. De amilyen szerencséje van Kucserának, bizonyára széleskörű razziába talált belepottyanni, a detektívek előtt nem tudja igazolni magát kellőképp s már viszik is a toloncházba. Ott elül néhány hétig és biznnyos, hogy akkor a határ felé irányitják, a trianoni határon átlökik aztán cseh megszállt területre, Szobnál vagy Balassagyarmatnál. Igaz ugyan, hogy Kucsera pajtás a magyar rendőrhatóságok előtt hivatkozhatnék hazafias érdemeire, ő azonban hallgat, mert ez a piros és megnyerő arcú, harmincöt év körüli órássegéd annyira alázatos és tisztelettudó, hogy védekezni sem mer. Vagy talán — bölcs ember lévén — nem is akar, előre tudván, hogy úgyis hiábavaló minden. Hét nappal ezelőtt nálunk járt, visszahozta 1931 április 10-ikén elvitt zsebórámat, megjavítva természetesen s azzal vált el akkor, hogy másnap okvetlenül visszajön és megigazítja falióránkat. De azóta sem jött, úgy látszik, időközben razzia volt a főváros valamelyik részében, Kucsera (amilyen szerencséje van!) feltétlenül belekerült a razzia legközepébe és már vitték is. Hol lehet Kucsera e pillanatban? Föltehető, hogy a toloncházban vár bizonylatán sorsára, lehet, hogy át is tették már a trianoni határon és ezúttal éppen Léva felé gyalogol az országúton, lesvén a másodpercet, amikor cseh csendőrök teszik vállára a tenyerüket és most már ők viszik némi dutyiba, Kassára vagy Pozsonyba. Mit lehetne tenni itten?Nekünk egyetlen kérésünk lenne csupán a magyar határőrökhöz, vámtisztekhez, csendőrökhöz, rendőrökhöz, révészekhez és komposokhoz: ha eléjük kerül Kucsera, hagyják továbbmenni és fogadják barátságos indulattal a köszönését. Mert lehet bármit mondani Kucseráról, de egyet elismer róla mindenki: hogy tiszteletimk Halálig! Ha majd a nagysikerű leszerelési konferencia véget ér... Az öregágy, mint elnök: A delegátusok eleget beszéltek, bumm, az ülést ezennel megnyitom!... — Nem jó kövérnek látszani! Alexandriából azt jelentik, hogy az ottani tengeri kikötőben abban a pillanatban, mikor éppen indulni készült az egyik hajó, egy hihetetlenül kövér ember futott végig az utasok között, hogy valami módon felszállhasson a már-már induló hajóra. Annak a rendőrnek azonban, aki éppen szolgálaton teljesített a kikötőben, feltűnt, hogy a lihegve törtető utas hallatlanul kövér hasban, mellben és nadrágszárban, ezzel szemben az arca olyan sovány, minha életében egyszer sem lakott volna jól. Tüstént megmotozták s kiderült akkor, hogy a pókhasu utasnak kabátja, mellénye, nadrágja tele van belsőzsebekkel s ezek a zsebek tele vannak aranypénzzel. E pénz értéke pontosan tízezer fontra rúgott. Az összeget tüstént elkobozták, magát a vékonyra löllyedt előbbi kövér embert pedig nyomban vasra verték. Hát kellett ez neki? — A szerb adós revolverrel fizet. Belgrádból jelentik: Velez délszerbiai városkában a szerdára virradó éjszaka véres adós-dráma játszódott le, amelynek három emberélet esett áldozatul. Menkovics Koszta strumicai szállodatulajdonosnak találkozója volt két legnagyobb hitelezőjével, akiknek többszázezer dinárral tartozott. A hitelezők felszólították Menkovicsot, hogy fizessen, mert további haladékot nem tudnak adni. Menkovics, aki a tönk szélén állott, végső kétségbeesésében revolvert rántott, két lövéssel megölte két hitelezőjét, majd öngyilkosságot követett el. Mind a hárman azonnal meghaltak. Шяштшшштяяшятшшшвштятштяшяаш — A Korunk Szava februári második száma Széchenyi György gróf, Aradi Zsolt és Balla Borisz szerkesztésében megjelent. A népszerű „Idő sodrában“ foglalkozik Mikes püspök bátor körlevelével, a keleti eseményekkel, Korányi Frigyes türelmi rendeletével, a magyar—osztrák vámszövetség tervével és a P. Bangha és Glattfelder püspök közötti állítólagos ellentéttel. Aradi Zsolt a keresztény munkásmozgalom csődjéről írt tanulmányt. Korompai József böjtáldozat címmel, vagy Töhötöm S. J. a magára hagyott tanyavilágról, Komló István (Bécs) a marxisták iskolareformjáról, Szike Gábor a család anyagi létfeltételeiről ir. Széchenyi György P. Csávossy Elemér nagy cikkére reflektál, Várkonyi Fidél folytatja leveleit. Erős kritikát gyakorol a lap az egyetemi hallgatóság tíz évéről, foglalkozik a szocialisták agrárprogramjával, közli a világmunkanélküliség adatait és a legújabb Magyarországra vonatkozó fontosabb statisztikai adatokat. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: IX., Lónyay utca 36., II. udvar, földszint 6. Előfizetés negyedévre egy pengő. Egyes szám ára 20 fillér. — Zongorázzunk magyar nótákat. Ha nem tud, három hónap alatt tökéletesen megtanítja Dezső Gábor zeneszerző, ha tud, művészi kiképzésben részesül és megtanulja a legprecízebb kiséretszerkesztést. Felnőttek részére az egyetlen célravezető módszer. Ne tévesszük össze a nagyhangon hirdetett primitív naturális módszerekkel. Ezernyi elismerés. Mérsékelt tandíj. Egyéni tanítás és bármikor megkezdhető. Érdeklődők forduljanak személyesen Dezső Gábor zeneszerzőhöz. Budapest, Vili., Szigony utca 16/b., I. em. 18. Tizennégyes autóbusz megálló. — Sok fogós kérdés van ma a világon. De a jó fogkrém problémája már megoldódott: a Diana-fogkrém kitűnő és olcsó, tubusonként 48 fillér. — A Kúria helybenhagyta a gyilkos győri varróleány tizenötévi fegyházbüntetését. Másfél esztendővel ezelőtt Molnár Erzsébet varrónő Győrben egy hatalmas konyhakéstsel meggyilkolta legjobb barátnőjét, Koncz Vilmos alhadnagy feleségét. A gyilkosság körülményeit és motívumait jó darabig hotmály fedte, a hisztériára hajlamos leány előbb Koncz Vilmos alhadnagyot is magával akarta rántani s csak később derült ki Koncz Vilmos ártatlansága. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a győri törvényszék előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A győri tábla azonban tizenötévi fegyházra szállította le az ítéletet, nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelve, hogy az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint is a vádlott leány nagy fokban degenerált. A bejelentett semmiségi panaszok alapján szerdán került az ügy a Kúria Szeőketanácsa elé, ahol a tárgyalás megnyitása után Szeőke elnök elrendelte a nyilvánosság kizárását. Bán József dr. kúriai bíró referálta zárt tárgyaláson az ügyet, a vádhatóságot Átányi József koronaügyészhelyettes képviselte, a védelmet pedig György Károly dr. győri ügyvéd látta el. Az ugyancsak zárt ajtók mögött kihirdetett kúriai ítélet elhangzása után Szeőke tanácselnök mindössze annak közlésére adott engedélyt a sajtó részére, hogy a Kúria a semmiségi panaszok elutasításával a győri tábla ítéletét jogerősen helybenhagyta. — Endresz György Rothermere lordnál, Londonból jelentik: Rothermere lord szerdán teán látta vendégül Endresz Györgyöt, aki megköszönni jött azt a messzemenő támogatást, amelyet a lord a magyar óceán, repülés sikeres keresztülvitelénél nyújtott. Endresz átnyújtotta a Justice for Hungary repülőgép márványtalapzaton nyugvó mintáját, valamint a Budai Polgári Lövészegylet Justice for Hungary-plakettjét. A lord egy óra hosszat tartó beszélgetés folyamán nagy érdeklődéssel hallgatta Endresz előadását az óceánrepülésről és kijelentette, hogy ez a teljesítmény Magyarország számára világpropaganda volt, a repülés történetében pedig elévülhetetlen fontosságú. Endresz, mint Rothermere lord vendége, egy hétig marad Londonban. — Kalocsa kettős centennáriumra készül. Kalocsáról jelentik: Kalocsa város és a kalocsai egyházmegye kettős centennáriumra készül: Katona István történetíró születésének kétszázadik és P. Rosty Kálmán születésének századik évfordulójára. A város és az egyházmegye méltó ünnepségeket akar rendezni a kettős centennárium alkalmával. Magasabb adómegtérítést kapnak a kivitelre dolgozó iparosok. A pénzügyminiszter a kiviteli adómegtérítés kulcsainak felemeléséről rendeletet adott ki, amely részletes felsorolásban közli a kiviteli adómegtérítésben részesíthető árukat és az adómegtérítés százalékát. A rendelet szerint az adómegtérítést a külföldi megrendelő által beküldött anyagból bérmunkában előállított vagy a külföldről javítás végett behozott áruk után is igénybe lehet venni. 1932 február 18. csütörtök