Magyarság, 1932. július (13. évfolyam, 145-171. szám)

1932-07-14 / 156. szám

6 Ml<r¥UI$iaS 1932 Julius 14, csütörtök Kettős szerelmi dráma a Gellérthegyen A leány meghalt, a fiút haldokolva vitték a Rókus kórházba Éjszaka háromnegyed egy órakor az Erzsé­­bet-híd budai hídfőjénél szolgálatot teljesítő rendőr észrevette, hogy a Gellérthegy lábánál, a Gellért-szobor alatt, egy fiatalember ül, aki­nek melléből palakzik a vér. A rendőr igazo­lásra hívta fel a beszélni is alig tudó fiatalem­bert, aki elmondotta, hogy mellbelőtte magát, de előbb egyetlen revolverlövéssel megölt egy leányt is, akivel közösen határozták el, hogy megválnak az élettől. Elmondotta még a fiatalember azt is, hogy a leány holtteste fent van a hegyen, de többet nem tudott mondani, mert elvesztette eszmé­letét. . A rendőr azonnal értesítette a mentőket, akik két autóval siettek a Gellérthegy lábá­hoz. A fiatalembert nyomban beemelték a mentőautóba és haldokolva vitték a Rókus­­kórházba. Amint a vérző mellű ifjút első­se­gélyben részesítették, a mentőorvos és a rend­őr felmentek a Gellérthegyre, hogy megkeres­sék a dráma leányáldozatát is. Félóráig tar­tott az izgalmas kutatás és egynegyed két óra­kor a Gellért-szobor felett egy padon meg is találták a fiatal leány holttestét. Zsebében levél volt s a levél tartalma meg­erősítette a fiatalembernek azt az állítását, hogy közös elhatározással akartak meghalni. A szerelmi drámát azonnal jelentették a fő­­kapitányságnak is, ahonnan rendőri bizottság sietett ki a Gellérthegyre. Lapunk zártáig azonban csak anyit tudtak megállapítani, hogy a fiatalembert Fricz Ferencnek hívják, húsz­éves kereskedősegéd. A leány nevét megállapítani még nem lehe­tett, mert a búcsúlevélen kívül, amit nem írt alá, semmiféle írást sem találtak r­­a s a fia­talembert sem lehetett még kihallgatni, mert eszméletlenül fekszik a Rókus-kórházban. LEVÉL EGY FALUBÓL, AHOL MEGHALT A HIT Beaumont (Franciaország), junius hó Ha végigfutsz a Francia Középhegyek ka­nyargós országutjain s az autóablakon át futó pillantást vetsz erre a falura, felmeleg­szik a lelked: itt, itt volna jó élni, itt nincs robot, meghalt a gond, a hegyoldalba ka­paszkodó templom körül megbúvó néhány ház a jóemberek boldog szigete. Itt a hegyek magasságában közelebb vagy az Istenhez, messzi a zűrös-zajos, gyilkos tempóju Paris­tól, az erdők susogó csendjében megszólal az Úr. Egy hét se kell, hogy megismerd igaz ké­pét, elrejtett arcát e falunak. Beaumont községnek nevezi magát — nem sok joggal. Tán hatvan háza és kétszáz lakója van mindössze. Van temploma, isko­lája, kocsmája. Kisparasztok falva ez; mind­egyiknek van egy kis földje s nagy ambí­ciója: el­ei innen, be a városba, hivatalba, gyárba. Franciaországnak ezen a részén a parasz­tok nem szeretik a földet. A kocsmában es­ténként irigyen hallgatják a városból haza­térő munkásokat. A gyerekükbe, ha van, beleplántálják ezt az ambíciót. Elég, ha az apád a föld rabszolgája, hivatalnok légy! S ha a gyerek nehézfejü s alighogy átbuk­dácsolja az elemi osztályokat, lejjebb szál­lítják az igényt: munkás légy. Garguelle abbé, a falu plébánosa mondja: huszonöt év alatt majdnem felére csökkent Beaumont lakossága. Elszéledtek városokba, itthagyták a földet. Újak meg alig nőnek helyükbe, az egyke, meg az egyre ijesztő űröket vág a népben. És nincs segítség. Csak az öreg sírok maradnak itt nékünk. Az emberben természetesen és önkénytelen felvetődik a kérdés: hát az Isten? hát a templom? a pap? Az abbé keserűen mosolyog: — Ez a falu elvesztette a hitét. La f°i est morte, les formes vivent encore. A francia kereszténység nagyszerű megújhodása a városokban és az intelligencia köreiben hó­dít. Ide, a primitív nép lelkéhez csak most érkezett el a mult századvég hitetlensége. .. Az iskola tervszerűen irtja a gyerekek­ből a hitet. A köztársaság sok intézkedése a keresztény gondolat egy egy alapelvét tá­madja meg. — Ó, itt nem rombolják le a templomot, rábízzák az időre. Behull az eső, becsurog a hó —­ tatarozza a papi Egy centime-mal sem segít senki. Futó vendég csak a falu szép díszleteit látja Itt kell élni közöttük, együtt lélegzeni velük. Akkor megnyílnak a hétköznapok komikus, tragikus regényei. A francia pap élete hősi küzdelem. Harc a mindennapi kenyérért és nagy lélekkel vég­zett harc a lelkekért. Ez a francia katoliciz­mus múlt századvégi nagy mulasztása. Amíg hatalma volt és vagyona, nem törődött any­­nyit a lelkekkel mint most. Garguelle abbénak tanítványai vannak, abból tartja fenn magát. Ha meg nincs nö­vendéke, előveszi kötőgépét és — köt. Meg kell élni — és mindenkinek verejtékezni kell a kenyérért. A paplakot valaha régen, a múlt század elején építette egy földbirtokos, fiatalon el­halt felesége emlékére, azzal a meghagyással, hogy a mindenkori plébános köteles vasár­naponként a szentmisében megemlékezni az elhunytról. Azóta hét pap lakott már ebben a házban. Az egyik istállót épített mögéje, a másik ker­tet eléje, mind ápolta, tatarozta az épületet. Az öreg papok ott nyugosznak mind szépen egymás mellett a völgyi kis temetőben. Garguelle abbé most kőkerítést épit. Haj­nalban ez után, hogy elmondotta miséjét, el­indul kis szamarával a hegynek s hordja a követ. Az udvarban aztán töri, illesztgeti őket s lassan, szépen emelkedik a kém­lésfal. Délután hazajönnek az iskolából a gyere­kek: az egyik belga, a másik bretagnei, a harmadik párisi — mindre egyformán gondja van. Odaül, együtt tanul a gyerekekkel, ki­javítja a dolgozataikat, közben szelíden itt is, ott is leken egy pofont. — Henry, már megint csupa paca a füze­ted! Charle, miért nem szólsz öreganyának (ez a gazdasszony), hogy foltozza meg a ka­bátod, kilóg a könyököd! Serge (8 éves), te tisztességtelen ember vagy, csupa szamárfül a könyved. S így él, a lelke szétágazik a gyerekek kis gondjaiban, ápolja, neveli, edzi őket s ha elmennek tovább, ki az életbe, csendesen el­­morzsolgat értük egy miatyánkot és hangta­lanul elsiratja a futó éveket. És vasárnap­­ üres a templom. A templom közepén lóg a harangkötél, kilenc órakor odaáll az abbé harangozni. Tán tíz percig húzza a kötelet, a kis harang fáradtan, szárnyaszegetten csapkod a torony­ban, tán három asszony lelke vert visszhan­got rá. — Rien à faire — nincs segítség, mor­molja az abbé s minden el nem mondott prédikációt keserűséget, fájdalmat a Páter Nosterba énekel bele. Búgó hangján, mint forró sírás gyöngyözik az ima dallama. Hi­degen visszhangozzák a falak. Tanítóra szükség van, fűszeresre is. Papra? A lélek lukszus. Csak akkor foglal­koznak vele, ha minden rendben van és még marad egy kis idő. Mégis — néha kopogtatnak hívők a pap­iak ajtaján. Ha a halál zörgetett be hozzá­juk. a halál kegyetlen s még mindig isten­hez hajtja az embert. A hideg holttest kezét imára kulcsolják s rózsafüzért raknak rá. Az abbé megy, a lelke szinte Bossuet ma­gasságaiban szárnyal, a halál nagy pillana­tának ereje tépi a családot, a pap szava vi­gasztal, lágyan simogatja a felkorbácsolt lel­keket. Hálásak mind a testvéri szóért s a pap tudja, hogy a hit és a hitetlenség nagy küz­delmétől függ Franciaország sorsa. Az abbé breviáriumozik. Öreganyó ül a kályha mellett és foltoz a gyerekekre. Öreganyó teljesen süket. De gye­rekleány korában hallott és Mária-gyermek volt. És tanult szép szenténekeket. Ma is fehér fejjel, süketen, hamisan dú­­dolgatja őket: „() Mária, a Szent Szűz Add vissza a régiek hitét. Apáink szent hitét, A Jézus szeretetét. O Mária, a Szent Szűz, Add vissza a francia szív hitét.“ Kovács Aladár HÍREK — Az idő. A Meteorológiai Intézet jelenti július 13-án este 10 órakor. Középeurópában az Atlanti-óceán felől jövő páradús levegő a Földközi-tenger keleti medencéje felől áramló igen meleg légtömegekkel találkozik s az idő borús, esős, zivataros. Nagy zivataros esőzé­sek vannak a genovai öböl partvidékén is. Hazánkban jobbára derült volt az ég, a ziva­tarok megszűntek és a hőmérséklet az ország nyugati részein 30, keleten 34 fokig emelke­dett. Várható időjárás a következő huszon­négy órára: Még igen meleg idő, nyugatról jövő borulással és növekvő hajlam zivataros esőkre.­­— Vízállás. A földmivelésügyi minisz­térium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Linz—­­Stein között apad, máshol árad, közepes víz­­állású. Szerdai dunai vízállások: Passau 459, Struden 488, Stein 158, Bécs 165, Pozsony 312, Komárom 363, Budapest 285, Paks 170, Baja 248, Mohács 264. A Dráva Barcsnál 10. A Tisza végig apad, igen alacsony vízállású. Szerdai tiszai vízállások: Tiszabecs mínusz 5, Vásáros­­namény mínusz 82, Tokaj minusz 8, Tisza­füred 10, Szolnok minusz 18, Csongrád minusz 65, Szeged 32. A Szamos Csengernél mínusz 9. A Körös Békésnél mínusz 54, Gyománál mí­nusz 50. A Balaton Siófoknál 80. — Elmarad a földmivelésügyi miniszter fogadó-napja. Purgly Emil földmivelésügyi miniszter csütörtöki, szokásos fogadó-napja e hó 14-én más irányu elfoglaltsága miatt elmarad. — A kereskedelmi miniszter szabadságra utazott. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a kormányzó július 13-tól augusztus 13-ig Kenéz Béla kereskedelem­ügyi miniszternek megrongált egészsége helyreállítása céljából szabadságidőt enge­délyezett és ennek tartamára a kereskede­lemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével vitéz Purgly Emil földmivelésügyi minisz­tert bízta meg. — Kormányzói elismerés. A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére meg­engedte, hogy Hank Olivér m. kir. posta­takarékpénztári ügyvezető igazgatónak saját kérelmére történt nyugalombahelyezése al­kalmából fáradhatatlan buzgalommal telje­sített érdemes szolgálatáért elismerését tud­­tul adják. — Uj egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tettamanti Béla dr. állami középiskolai tanárnak a szegedi tudományegyetem bölcsészet nyelv- és tör­ténettudományi karán „A neveléstudomány története“ című tárgykörből egyetemi ma­gántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és e minőségében megerő­sítette. — Hibaigazítás. Milotay István július 13-iki, szerdai Törvényhatósági Tudósítások című cikksorozatában két értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Az első hasábon, az utolsó mondat előtt közölt: „Energikus, vál­lalkozó szellemű nemzedékeknek kellett lenniük, hogy a Felvidékről, a történelmi folytonosság, a megszakítatlan fejlődés s az aránylagos tervgazdasági és társadalmi egyensúly világából ideszakadva“, stb., a tervgazdasági szó helyett gazdasági olva­sandó. A harmadik hasábon közölt, Justh Gyuláról írt következő sorokban: „széles­körű autonóm gyakorlatától várta az osz­tályellentétek és a nemzeti régi feszültség levezetését egyaránt“ mondatban a nemzeti régi helyett: nemzetiségi olvasandó. — Kinevezések- A kormányzó a pénzügymi­niszter előterjesztésére Stahl Béla és Holly Fe­renc vámszaki tanácsosoknak a vámszaki főta­nácsosi címet és jelleget, Király Ede, Szabó An­drás, Schlosser Gyula, Györbiró Lázár és Kiss Zsigmond vámszaki felügyelőiknek a vámszaki tanácsosi címet és jelleget, Dants Károly, Erő János, Bányai Zoltán, Bálinth Gyula, Behm­ Mi­hály, Iniczky György, Walter Tivadar és Deme­ter Ignác dr. vámszaki főtiszteknek a vámszaki felügyelői címet és jelleget adományozta. A szé­kesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságnál szol­gálatot teljesítő Kozma Viktor pénzügyi könyv­­szakértőnek a VII. fizetési osztály jellegét, to­vábbá az ugyanott szolgálatot teljesítő Szmertnik Imre dr. pénzügyi könyvszakértőnek és Palkó Ödön gazdasági szakértőnek a VIII. fizetési osz­tály jellegét adományozta. — A pénzügyminisz­ter Fényes Gyula állami szénbányászati főfel­ügyelőt a MÁV-rendszerű III. fizetési osztályba állami szénbányászati igazgatóhelyettessé kine­vezte. — A kormányzó a pénzügyminiszter elő­terjesztésére az állami földmérés mérnöki létszá­mában Füssl Emil miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki főtanácsost mi­niszteri tanácsossá kinevezte. Mersich Róbert dr. és Makay Gyula műszaki főtanácsosoknak a mi­niszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta, Hrossó József műszaki főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsost, vala­mint Novotny Gyula és Gyurik Mihály műszaki tanácsosokat műszaki főtanácsosokká kinevezte; továbbá Thanhof­fer Lajos műszaki tanácsosnak a műszaki főtanácsosi, vitéz Dienes Jenő, Ra­­dimsky Oszkár, Nyáry Dezső, Major Jenő és Reiner Ferenc főmérnököknek a műszaki taná­­csosi cimet és jelleget, Perlaki György nyugal­mazott főmérnöknek a műszaki tanácsosi cimet és végül vitéz Vámos János, Flamm Ernő és Mengyi János mérnököknek a főmérnöki címet és jelleget adományozta. A kormányzó Szekula István, Sándor József, Szilágyi Gyula és Molnár László vámszaki tanácsosokat vámszaki főtaná­csosokká a VI. fizetési osztályba kinevezte. 80-140 DOies telkek 42, 52- es villamos Cegléd­-úti meg- maei naevialitA állójától 5 percnyire. Makk-utcában . “■ SPtGdkarni/élki Bud»»«»!, VII., ErzsAbat-kOnit 27. »7. ■ «S­WA«sHErCSE5, Telefon 35 6-52. Alapítási év : 1999. — Evangélikus egyházmegyei közgyűlés Veszprémben. Veszprémből jelentik. A veszprémi evangélikus egyházmegye szer­dán tartotta rendes évi közgyűlését. A köz­gyűlést Mihály Sándor egyházmegyei fel­ügyelő nyitotta meg. A veszprémi gyüleke­zet nevében­­Jauner Róbert dr. felügyelő kö­szöntötte a közgyűlést, majd Takács Elek esperes üdvözölte az újra megválasztott egyházmegyei felügyelőt. Meleg szavakkal emlékezett meg Kapi Béla 15 éves püspöki, Nagy Kálmán gecselyi lelkész 40 éves, Mo­hácsi Lajos dr. marcalgergelyi lelkész és Horváth Sándor várpalotai lelkész 30 éves lelkészi jubileumáról. Rámutatot az egy­házakat is súlyosan érintő nehéz viszo­nyokra és hangoztatta, hogy nemcsak a ke­resztyén magyarságnak, hanem az egész világnak Krisztus lelkére van szüksége a mindent lerombolni törekvő bolsevizmus le­győzésére. Különösen lelkére kötötte a gyü­lekezeteknek a falusi nép lelkének ápolá­sát és a szegényekről való gondoskodást. A közgyűlés megkereséssel fordult az alispán­hoz a vasárnapi munkaszünet teljes biztosí­tása érdekében. Végül a bizottságok előadói tették meg jelentéseiket. A jövő évi köz­gyűlés helyéül Pápát jelölték ki. — Újságiró-nap az Angol Parkban. Az újságírók az idén is megrendezik az Angol Parkban a hagyományos újságiró-napot, amely évtizedek óta a legnépszerűbb, leg­mulatságosabb és legszórakoztatóbb esemé­nye a nyárnak. Az idei újságiró-nap július 30-án, szombaton lesz az Ujságírók Szana­tórium Egyesülete javára. A gazdag pro­gramról fokozatosan ad hírt a rendezőség. — Megalakult a Balatonalmádi Tisztviselő­telep-Egyesület. A Balatonalmádi Tisztviselő­telep-Egyesület most tartotta meg alakuló köz­gyűlését Szigeti János felsőházi tag elnöklésé­­vel. Éberhardt János postafőigazgató számolt be az előkészítő munkálatokról, majd a közgyűlés díszelnököknek megválasztotta Rott Nándor megyéspüspököt, Bod János nyug­­minisztert és Óváry Ferenc felsőházi tagot. Az egyesület elnöke Szigeti János, ügyvezető­ elnöke Éberhardt Janós lett. Domonkos Emma és Rédei Tibor dr. jog- és közgazdaságtudományok tudora, oki­ gazda és okl. mezőgazda, ügyvédjelölt július hó 16-án, szombaton este fél 7 órakor tartják esküvőjü­ket a pápai plébániatemplomban Kolener Baboy és Horváth Béla m. kir. tü­zérszázados ma, csütörtökön délután fél 7 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébá­niatemplomban. (Petőfi-tér). Csipke Erzsike és Zanathy Jenő jegyesek. — Könnyen emészthető a hideg Ovo­­maltine. H­asznos könyvek . A nemibetegségek, okai tünetei, kezelése, védekezés Irta: Dr. Wende János szakorvos­­ . .P 2.00 Egészség és önfegyelmezés. 3. ki­adás. Irta: Cole Emil tanár . .P 3.40 Az ideges gyermek. Az idegesség megelőzésének és gyógyításának vezérfonala a szülők és nevelők részére. Irta: Dr.Wexberg-Takács Mária .......................................P 3.50 Az önfegyelmezés művészete. Ma: Charles Baudoin­e, tanár . . .P 3.— Az 50 éves ember. A kritikus kor betegségei 196 oldal­ Irta: Dr. Káldor Miklós főorvos ....P 5.80 Kapható: Magyarság hirdetési­nál. Budapest, VI., Aradi u. 10. osztályo-

Next