Magyarság, 1932. szeptember (13. évfolyam, 196-220. szám)

1932-09-11 / 204. szám

1932 szeptember 11, vasárnap T­UOurpoua BONYODALMAK AL JOLSON KÖRÜL. A legelső hangosfilmek híres sztárja, Al Jolson első sikereinek hatására nagyszerű szerződést kapott, az United Artists filmvállalattól. szerződés egészen meseszerűen hangzik. Olyan nagy összegről szól, amelynek hallatára a kevéspénzű európaiak szeme belekáprázik Három filmre szerződtették Al Jolsont és egy­­egy film után a vállalat ígért 500.000 dollárt azon kívül a majd befolyó jövedelemnek az 50%-át. Erre az 50%-ra előleget is adtak Al Jolsonnak, még pedig hetenkint 31.000 dollárt. Ezt az előleget a jazz-énekesek híres kreálója fel is vette másfél éven át. A felvett előlegek végöszege 850.000 dollárt tett ki Közben a filmek felvételeit mindig elhalasz­tották. Egy napon aztán arra ébredt a film­vállalat, hogy a hirtelen felkapott és nagy népszerűségnek örvendő Al Jolson kiment a divatból. Nemhogy nem rajonganak érte, de egyáltalán látni sem akarják. Erre tárgyalást kezdtek a nagy összegre szerződtetett film­színésszel, hogy rávegyék arra, hogy lépjen vissza a három filmben való szerepléstől. Az előleget tartsa meg, de a kialkudott 150.000 dollárról mondjon le. Al Jolson természete­sen hallani sem akart erről, azt állította, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy ki­ment a divatból. Kijelentette, hogy a film­­szerepekről nem mond le és nem mond le a kialkudott 150.000 dollárról. A filmvállalat hír szerint ingyen nem akarja Al Jolsonnak kifizetni a szerződésben megállapított filmek honoráriumát, ezért elkészítteti a filmeket. Még akkor is, ha nem talál egy vállalkozót sem, aki a filmeket előadja. ALBERT PRÉJEAN VISSZATÉR A SZÍN­PADRA. Az Osso-filmek férfisztárja, Albert Préjenan, akit a színpadtól hódított el a film, visszatér, régi sikereinek színhelyére. Aláírta a Garete Theatre által felajánlott szerződést. A szerződés állítólag olyan nagy összegről szólt, hogy senki nem tudott volna neki ellen­állni.★ EGYIPTOM IS BEÁLLT A FILMGYÁRTÓK SORÁBA. A líbiai sivatag szélén, Kairóban felépítették az első egyiptomi hangosfilm­­műtermet. A felszerelést Németország szállí­totta. A felvételeket már szeptemberben meg­kezdik. A filmek témája az arabok életéből van véve, a színészek is mind arabok. Az egyiptomi filmek egészen bizonyosan nagy kelendőségnek fognak örvendeni, hisz 50 mil­lió arab várja sóvárogva az arab nyelven beszélő hangosfilmeket. READWILL AMERIKAI FILMOPERATŐR a Balkán szimpatikus népéről, a bosnyákok­­ról készített hangosfilm-felvételeket. Expedí­­ciós jellegű útját Szarajevóban kezdte és be­utazta egész Boszniát. A bosnyák zene, vise­let, szokások, az egyes városok érdekessége, minden bosnyák jellegzetesség, helyet kapott a filmen.­ A VILÁG LEGNAGYOBB FILMSZÍNHÁZA a newyorki Roxy volt, amely hatezer nézőt tudott befogadni. Ezt most túlszárnyalta a Moszkvában épülő filmpalota, amelynek néző­terét hétezer ember számára építik.­­ A PARAMOUNT 900-IK FILMJE. A nagy hírre vergődött amerikai filmgyár, a Para­mount 1912-ben alakult. Húsz év alatt 900 nagy filmet készítettek a Paramount stúdió­jában. A kilencszázadik filmet augusztusban kezdték forgatni. HÁROM MAGASÁLLÁSÚ KATOLIKUS PAP érkezett Hollywodba, hogy XL Pius pápa megbízásából a filmtechnika és a filmkészí­tés lényegét megtanulják. A pápa a Vatikán­ban film­műtermet akar felállítani, hogy ab­ban a hitélet propagálására, fokozására val­lásos tárgyú filmeket készíttessen. A filmek hősei szentek és az egyház életében nagy sze­repet játszott kiváló egyházi férfiak lesznek.­­ FO A KITARTÁS. A tehetség sem mellé­kes. De akarat és kitartás nélkül a legna­gyobb tehetség sem tud zöld ágra vergődni. Hogy mit lehet elérni törhetetlen előre­törte­­téssel, azt az Ufa sztárja, Hans Albers saját életével mutatta meg. Színész akart lenni mindenáron, de mint a legtöbb kezdőt, őt sem várták zászlóval és diszbandériummal, Thália istenasszony birodalmának határánál. Ajánl­kozott, kopogtatott, tülekedett. Nagysokára aztán elérte, hogy a világot jelentő desz­kákra tehette a lábát. Persze nem Hamletet játszotta, még a könnyebb műfaj hőseit sem. Olyan félig, sőt háromnegyed részben artista produkció volt a szerepe.­­ A KOMISCHEN OPERNBEN, egy revü keretében a csillárt kellett egy trükkös ugrással elérnie és abban megkapasz­kodnia. Minden este. Vasárnap és ünnepnap _ KULTUR KERTI MOZGÓ IX kör. Kinizsi­ utca 16 (Telefon: 86-1­93.) Ketten egy autón. Vígjáték. — Stan és Pan válik. Attrakció. — X-ik olimpiász. — Előadó kezdete hétköznapokon, teremben 5 kertben %8. 1410 vasár- és ünnepnapokon: teremben УгЗ, 5, kertben ‡18, %10 órakor. MARKUS PARK MOZGÓ. Rákóczi-út és Muzeuca-kört sarok (Telefon: 1. 37­4-90.) A kuruzsló. Színmű. — А X. olimpiász küzdelmei. - Piccard tanár siratja. — Hir­adó. — Az előadások kezdete: %8 és %10 órakor ORION. Eskü-ut 1. (Telefon: 83-1­02.) A képviselő úr barátnője. — Kutyaverseny. — Flippy mint boxbaj­­nok. — Híradók. — Az előadások kezdete: 4, 6, 8, 10 órakor. PATRIA MOZGÓ. Vili Népszínház­ utca 13. (Telefon: 15­ 6-73.) Egy dal, egy csók, egy leány. Szerelmi tör­ténet. — Az elveszett ember. Dráma. — Az előadások kezdete hétköznapokon: 4, %7, %10, vasár- és ünnep­napokon:­­- 3 órától folytatólagosan. RADIUS METRO FILMPALOTA­­VI., Nagymező utca 22—24. (Telefon: 22-0-98, 29-2-50.) Az amerikai fiú. — Flippy, az Iroda gyöngye. Trükkfilm. — Hiradók. — Az előadások kezdete hétköznapokon: 2—4-ig folytatólago­san, azután 6. 8, 10 vasárnap: 1—4-ig folytatólagosan, azután 4. 6. 8, 10 órakor. RIALTO*­ FILMSZÍNHÁZ Rákóczi­ út 76. (Telefon: 39-4-97.) Fiacskám. Az anyai szeretet apotheozisa. — Stan és Pan válik. Burleszk.­­*■ Hiradók. — Az előadások kezdete hétköznapokon: 4, %, %10, vasár- és ünnep­napokon: 2 órától folytatólagosan. UFA FILMSZÍNHÁZ Teréz­ körút 60 (Telefon 19­7-67, 19­7-68.) Két szív, egy dobbanás. Filmoperett. — Az erdő lombsátrában (Vadászat a Kárpátokban.) — Híradó. — Az előadások kezdete hétköznapokon szombat kivételével: %6, V&8, ^110, szombat, vasár- és ünnepnapokon:* 4, 6, 8, 10 órakor. URANIA FILMSZÍNHÁZ Rákóczi-u 21 (Telefon: 46-0-46.) Quick. — Híradó. — Az előadások kezdete hét­köznapokon, szombat kivételével: УМ6. Ц8, %10, szombat, vasár- és ünnepnapokon: 4, 6. 8, 10 órakor. APOLLÓ, Erzsébet-kórut 45. Telefon: 1. 41-9-02 és 42-9-46.) A csokioltasé. Vidám történet — Hiradók. — Az előadások kezdete hétköznap: 4, 6. 8 10, vasárnap: 2, 4. 6. 8 10 órakor. Az első előadás mindennap félhelyárakkal. FORUM FILMSZÍNHÁZ. Kossuth Lajos­ utca 18 (Telefon: 89-7-07 és 89-5-43.) Udvari bál. A fény és pompa filmje. — Hiradók.­­ Az előadások kezdete hétköznap: 4. 6. 8. 10. vasárnap: 2. 4, 6, 8, 10 órakor. Az első előadás mindennap félhely­­ára­d , al DÉCSI FILMSZÍNHÁZ. Teréz körút 28 Telefon: 25-9-52, 21-3-43.) Halló ... itt szerelem! Egy bűbá­jos leány édes históriája. — Hiradók. — Az elő­adások kezdete hétköznap: 4. 6. 8. 10, vasárnap: 2. 4. 6. 8. 10 órakor. Az első előadás mindennap félhérvárakkal PALACE. Erzsébet-körút 8. szám. (Telefon: 36-5-23.) Párisi diákok — Hiradók. — Az előadások kez­dete ma és hétköznap- 4. 6. 8. 10, vasárnap: 2. 4. 6. 8 10 órakor. Az első eladás mindennap fél­­helyárakkal. OMNIA Kölcsey­ utca 2. szám. (Telefon: 30-1-25 ) Halló!... itt szerelem!... Vígjáték. — Hiradók. — Az előadások kezdete hétköznap: 4. 6. 8. 10, vasárnap: 2.­­­6. 8. 10 órakor. — Az első előadás mindennap félhelyárakkal. CORSO. Váci utca 9. (Telefon: 87-4­02 ) Halló. Itt szerelem! Vígjáték. — Hiradók.­­ Az előadások kezdete mindennap: 1 1. 346 348. 3410 órakor. A hétköznapi első előadás félhelyárakkal. kétszer, délután és este is. Innen szerződtette Reinhardt, ш: Gonosztevők című Bruckner­­darabba. A revü utolsó előadásán azonban rosszul ugrott, nem érte el a csillárt és le­zuhant. Egy hónapig feküdt betegen. A Rein­­hardt-szerződés, úgy látszott, szétfoszlik előle Épp ezért tárgyalást kezdett egy nagy cir­kusszal, mert azt nem remélhette, hogy Rein­hardt az ő kedvéért elhalasztja a nagy sikert ígérő színdarab bemutatását. Viszont a­­mun­kából­ nem akart kiállni. Minden elmulasz­tott előre­lépés kárával tisztában volt. A cir­kuszra azonban mégsem került a sor. A Go­nosztevők premierje eltolódott. Albers a be­mutatóig talpra állt. A Reinhardt-színpadtól aztán már nem volt messze a film. Albers bevonult a Jupiter-lámpák világába, s hogy ott mit ért el, arról az Albers-filmek sikere a letagadhatatlan bizonyíték. nagy BELVÁROS! MOZGÓ. Iránytünter 21. (Tel.: 83-3­29.) Ketlep egy autón. Filmregény,­­ a régi út embere. Bűnügyi történet.­­ Híradó. _ Az előadások kezdete hétköznapokon: jobbterem 5. H8, 10, bálterem 1 9, va­sár- és ünepnapokon: jobbterem: 4. VI. N9, bálterem 5. M18. 16 órakor. BODOGRAF MOZGÓ. VIII. József körút 63. (Telefon 38-4-72.) Egy dal, egy csók, egy lány. Filmoperett. — A rejtélyes diplomata. Dráma — Az előadások kez­dete hétköznapokon: M­ 5, A48, 10. vasár- és ünnepnapo­­kon: VIS órától folytatólagosan CAPITOL FILMPALOTA Baross-tér (Tel.: 34-3-37 ) A felfordult kastély. - A növényélet alkai. Kulturfilm. — Híradó. _ Az előadások kezdete csütörtökön: \ii. 7?10' hétköznap: 5. 148, 110, vasárnap: 14. %6, тэ8, %10 órakor. CITY FILMSZÍNHÁZ. Vilmos r­ászár-út 3. (Tele­fon: 11-1-40.) A felfordult kastély. — Felhívás szerin­tőre. Táncjelenetek. — Híradó.­­ Előadások kezdete hétköznapokon: 4, 6, 8, 10, vasár- és ünnepnapokon: 2, 4, 6, 8. 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. József-körut és Üllőviű sarok. (Telefon: József 38-9-88 és József 39-5-84.) A felfordult kastély. — Felhívás keringőre. Táncjelene­­tek. — Előadások kezdete hétközi napokon: Угв, %8. Vid­ő, vasár- és ünnepnapokon: Уя­, Уяб, %8, %10 órakor. ELIT MOZGÓ V., Lipót­ körút 16. (Telefon: 16-1-51.) Egy dal, egy csók, egy leány. Filmregény: _ Miki ka­landjai. Rajzfilm. — Híradó. — Az előadások kezdete: 4, 6, 8, Ю órakor. Műsor hétfőtől: Egy dal, egy csók. .. egy leány — Miki kalandjai. Olimpiáét II. rész. FÉSZEK MOZGÓ József körút 78 (Telefon: 46-0-40.) A fenség mulat. Vígjáték.­­ A tékozló. Kalandortörté­­jjel. Az előadások kezdete hétköznapokon­: 4, %7 %10, vasár és ünnepnapokon: УгЗ órától folytatólag. Műsor hétfőtől: Rumbalovag. — Egy nap a para­dicsomban. HOMEROS KERTMOZGÓ, Hermina­ut 7. Vakokat Gyámolitó­l. E. (Telefon: 96-1­00.) Ketten egy autón. — Huszármenyasszony. — Előadások kezdete hétköznapi­­kon: %5, 7, Ц10. vasárnap: 2, %5, 7, У­ 10 órakor. Szép időben 7 órától a kertben Műsor hétfőtől. Hívjon és jövök. — X. olimpiász II. rész. IMPERIAL MOZI, Dembinszky­ u. 54. (Telefon: József 32­8-90.) Kék fény. — Expresszházasság. — X. olimpiász II. rész. — Az előadások kezdete hétköznapokon 5-től, vasárnap, 13 órától folytatólagosr­n. KAMARA MOZGO Dohány-utca és Nyár-utca sarok Két szív, egy dobbanás. — Híradó. — Az előadások kezdete mindennap: 4. 6. 8. 10 órakor. /к ГЛ П d­П11A W zálogleveleket, kötvé­­­nyeket és bármilyen fix kamatozású értékpapírt pengő ellenében vesz és f elad, valamint mindennemű felvilágosítással készséggé­ szolgál Barna-bank. V., Nádor­ utca 26. Tel.: 213-16, 104-67 SPORT Az olimpiai atlétikai eredmények fejlődése Athéntől a Los Angelesig Már egy hónapja múlott, hogy Los Angeles­ben elhangzottak a X-ik modern olimpiászt befejező ünnepi záróbeszédek és a stadion tornyában eloltották az olimpiai tüzet. Úgy hírlik, hogy a második amerikai olimpiász anyagi tekintetben is kifizetődött és a kalifor­niai milliomosokból összeverődött konzorcium megtalálta a maga számítását. Ez ugyan vajmi kevéssé érdekli a világ sporttársadal­­mát, sokkal inkább érdekli azonban az a tény, hogy sporteredmények tekintetében a los angelesi olimpiász messze felülmúlta az összes előző olimpiászokat. Nehéz volna el­dönteni, hogy ebben a megállapításban Amerikáé-e a nagyobb érdem, avagy Európáé, amelynek a kiküldöttjei kétségtelenül nagy hendikeppel állottak ki Los Angelesben a világrészek nagy sportcsatájára? Amerikáé volt az „othon“ minden előnye: a helyszín közelgése, az éghajlat és a fanatikus amerikai tízezrek biztatása. Európáé volt az ezzel az olimpiásszal járó minden hátrány: a közel kéthetes szárazföldi és tengeri utazás, a leg­többeknek szokatlan nagy hőség, a többé­­kevésbé szokatlan ellátás és az idegen kör­nyezet. Ha a két kontinens helyzeti adottsá­gait egymással szembeállítjuk, úgy kétség kívül Európa produkálta a nagyobbik telje­sítményt éspedig nemcsak szenzációs győzel­meivel, de azzal az erőkifejtésével is, amellyel Amerikát is az eddigieknél nagyobb teljesít­ményekre kényszerítette. Ez a megállapítá­sunk elsősorban is az atlétikára vonatkozik, amely a maga 23 férfi­ versenyszámával ezúttal is az egész olimpiász magvát képezte és amelynek a kedvéért a világ összes eddigi stadionjait is megépítették. Ha igaz, hogy a los angelesi olimpiászt egymillió ember nézte végig, úgy ebből a hatalmas nézőseregből több mint 800.000 ember legfőképpen az atlétikai versenyekre volt kiváncsi. Az is bizonyos, hogy a résztvevő nemzetek túl­nyomó része az atlétikában produkálta a leg­nagyobb erőfeszítéseket és ennek megfelelően a versenyzők túlnyomó része messze felül is múlta otthon elért legjob eredményeit. Ami­kor Amszterdamban az Egyesült Államok részére kérték az 1932. évi olimpiász meg­rendezésének a jogát, az amerkiaiak egyálta­lán nem titkolták, hogy amerikai földön akarják elvitathatatlanul visszahódítani az atlétikában megtépázott hegemóniájukat. Hogy ez sikerülni is fog nekik, abban egyet­len pillanatig sem kételkedhettek azok, akik nagyon jól tudták, hogy többek között a győzhetetlennek híresztelt Wyhoff és társai­nak, a rövid távokon szenvedett csúfos vere­sége, nem utolsó sorban az amerikai hölgy­versenyzőkkel való túlságos flörtölésnek a rovására volt írható. Amsterdamban Wyhoff csak negyedik tu­dott lenni 100 méteren a kanadai Williams, az angol London és a német Lammers mö­gött és 200 méteren is Williams, az angol Ranegley és a német König mögé szorult le ugyancsak negyediknek a legjobb ameri­kai Scholz. A 400 méteres síkfutásban is csak a legrövidebb mellszélességgel tudott győzni az olasz származású amerikai Bar­­buti, de azután teljessé és katasztrofálissá növekedett az Egyesült Államok futóinak a veresége, mert 800, 1500, 5000 és 10.000 mé­teren még helyre sem tudtak kerülni és a gátakon is megverte őket a délafrikai Atkin­son és az angol Lord Burghiey. Hiába győz­tek az USA atlétái az ugró- és dobószámok­ban és a stafétákban, futói soha nem hitt alárendelt szerepre szorultak Amsterdamban. Az ottan szenvedett valóban csúfos kudar­coknak az elfeledtetésére volt hivatva a má­sodik amerikai olimpiász és az ottan elveszí­tett hegemóniájának a visszaszerzéséért dol­goztak négy éven át az USA atlétái olyan megfeszítéssel, mint soha még azelőtt. Hogy ez az erőfeszítés nem volt hiábavaló, bizo­nyítja az a szinte megsemmisítő fölény, amellyel az USA futói 100, 200 és 400 mé­teren és a 110 méters gátfutásban is tönkre­verték minden nemzetbeli ellenfeleiket és hogy győzelmük nem volt még teljesebb, azt Európa egyedül annak az angolszársz akarat­erőnek köszönheti, amely az angol Hampson, a kanadai Wilson és az ir Tisdall személyé­ben állított legyőzhetetlen akadályokat az amerikai erőfeszítések útjába. Európa vára­kozáson felüli felkészültségét bizonyította az olasz Beccali és az angol Cornes csodálatos párharca az 1500 méteres síkfutásban, de hogy az USA sprintereinek ma nincsen ko­moly ellenfelük a világon, azt bizonyították viszont a stafétákban szenzációs világrekor­dokkal kivívott fölényes győzelmeik. Az USA nemhiába rendezte meg a los angelesi olim­piászt, de ha nem is szerezte volna vissza hegemóniáját, ennek az olimpiásznak csodá­latos atlétikai eredményei mindenképpen fe­lejthetetlenné tették Los Angelest. Kétségtelen, hogy a nemzetek olimpiai versengésében ma már a kívánatosnál na­gyobb szerephez jut a nacionalizmus és a gyakran botrányokat provokált túlzott sovi­nizmus, de aligha lehet kétséges az is, hogy a sokszor önfeledt sovinizmusban megnyilat­kozott és a fizikai erőt is felülmúló akarat nélkül soha nem kerülhetett volna sor azokra a nagyszerű küzdelmekre és soha nem szü­lethettek volna meg azok a káprázatos ered­mények, amelyek együttesen az egyedül reá­lis fokmérői a nemzetek sportfejlettségének és az atlétikai sportok fejlődésének. Ennek a fejlődési folyamatnak négy állomását jel­zik az alábbi eredmények éspedig az első modern olimpiász évében, 1896-ban, a világ­háború előtti utolsó olimpiász idejében, 1912-ben, Amsterdamban 1928-ban és leg­utoljára Los Angelesben. Ha másért nem, egymagukban ezekért az eredményekért is érdemes volt Pierre de Coubertin bárónak életrehívnia a modern olimpiai játékokat. 1896 100 méteres síkfutás 12.2 mp. 200 méteres síkfutás, nem futották. 400 méteres síkfutás 54.2 mp. 800 méteres síkfutás 2 p. 11 mp. 1500 méteres síkfutás 4 p. 33.2 mp. 5000 méteres síkfutás, nem futották. 10.000 méteres síkfutás, nem futották. 110 méteres gátfutás 17.4 mp. 400 méteres gátfutás, nem futották. 3000 m-es akadályverseny, nem futották. Maratoni futás 2 óra 55 perc. Magasugrás 171 cm. Távolugrás 635 cm. Hármasugrás 13 m. 71 cm. Rúdugrás 325 cm. Súlydobás 11 m. 22 cm. Diszkoszdobás 29 m. 15 cm. Gerelyvetés, nem volt. Kalapácsdobás, nem volt. Deka­tlon, nem volt. 4x100 m. staféta, nem volt. 4x400 m. staféta, nem volt. 50 kilométeres gyaloglás, nem volt 1912 100 méteres sikfutás 10.8 mp. 200 méteres síkfutás 21.7 mp. 400 méteres síkfutás 48.2 mp. 800 méteres síkfutás 1 p. 51.9 mp. 1500 méteres sikfutás 3 p. 56.8 mp. 5000 méteres sikfutás 14 p. 36.6 mp. 10.000 méteres sikfutás 31 p. 20 mp. 110 méteres gátfutás 15.1 mp. 400 méteres gátfutás, nem futották. 8000 m-es akadályverseny, nem futották. Maratoni futás 2 óra 36 p. 54.8 mp. Magasugrás 193 cm. Távolugrás 760 cm. Hármasugrás 14 m. 76 cm. Rúdugrás 395 cm. Súlydobás 15 m. 34 cm. Diszkoszdobás 45 m. 21 cm. Gerelyvetés 60 m. 64 cm. Kalapácsdobás 54 m. 74 cm. Dekatlon 8412.95 pont. 4x100 m. staféta 42.4 mp. 4x400 m. staféta 3 p. 16.6 mp. 50 kilométeres gyaloglás, nem volt. 1928 100 méteres síkfutás 10.8 mp. 200 méteres sikfutás 21.8 mp. 400 méteres sikfutás 47.8 mp. 800 méteres sikfutás 1 p. 51.8 mp. 1500 méteres síkfutás 3 p. 53.2 mp. 5000 méteres sikfutás 14 p. 38 mp. 10.000 méteres sikfutás 30 p. 18.8 mp. 110 méteres gátfutás 14.8 mp. 400 méteres gátfutás 53.4 mp. 3000 m-es akadályverseny 9 p. 21.8 mp. Maratoni futás 2 óra 32 p. 57 mp. Magasugrás 194 cm. Távolugrás 773 cm. Hármasugrás 15 m. 21 cm. Rúdugrás 420 cm. Súlydobás 15 m. 87 cm. Diszkoszdobás 47 m. 32 cm. Gerelyvetés 66 m. 60 cm. Kalapácsdobás 51 m. 39 cm. Dekatton 8053.29 pont. 4x100 m. staféta 41 mp. 4x400 m. staféta 3 p. 14.2 mp. 50 kilométeres gyaloglás, nem volt. népünk m a A női betegségekről. Irta: d­r. Föl­des L. főorvos....................... A nemi betegségek. Irta: dr. Ven­de J. tanársegéd....................... A rheumás bajok házi kezelése. Irta: dr. Engländer A. ... A cukorbeteg koszija. Irta: dr. Horvay L. főorvos.................. A tudóba­ megelőzése és gyógyí­tása. Irta: dr. Müller V. ig. fő­orvos .................................... Hogyan éljen a szívbajos ember? Irta: dr. Bodon K. tanár . . . Kapható: ■ MAGYARSÁG kiadóhivatalában. Aradi útra 8. sz. p 3.40 p 2.— p 2.40 p 2.60 p 3— p 2.60 21

Next