Magyarság, 1932. október (13. évfolyam, 221-246. szám)
1932-10-01 / 221. szám
4 mw A költségvetés összeállítása körül igen nehéz és dicséretet érdemlő munkát végzett a Schmotte Károly tanácsnok vezetésével működő pénzügyi osztály. A főváros a maga részéről mindent megtett, hogy az egyensúly föl ne boruljon és ennek érdekében nem riadt vissza a kiadásoknak legszigorúbb, kíméletlen lefaragásától sem. Természetesen ez a költségvetés csak tervezet, a mai gazdasági helyzet mellett senki sem mondhatja meg, miképpen fog az alakulni a gyakorlatban. Az indokolásban a polgármester is kijelenti, hogy e költségvetés csak keret-költségvetés. A főváros, mint említettük, a bevételeknél az idei esztendő első felének eredményeit vette alapul, azt föltételezve, hogy rosszabbodás nem következik be. Ez mindenesetre egy kissé optimisztikus felfogás, amelynek egyébként maga a költségvetés is ellentmond azzal, hogy az insegakció költségeit fölemeli, mivel a szociális helyzet rosszabbodásával számol. Az idei első fél esztendő eltelte óta a gazdasági helyzet újból rosszabbodott és így nehezen lehet elfogadni azt a főváros által táplált reményt, hogy további bevételi csökkenés, főleg az adóbevételeknél, nem várható. A sajóbábonyi csendőrgyilkos a statáriális bíróság előtt Miskolcról jelentik. A miskolci törvényszék statáriális tanácsa Tóth Dezső dr. tanácselnök elnöklésével pénteken délelőtt kezdte meg Váradi Imre sajóbábonyi csendőrgyilkos bűnügyének tárgyalását. A törvényszék tárgyalási terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, mikor a szuronyos fogházőrök bevezették a vádlottat. Pár perc múlva bevonult a bíróság és Boronkay István dr. ügyész bejelentette, hogy az ügyészség Váradi Imre ellen szándédékos emberölés kísérlete, hatósági közeg elleni erőszak és szándékos emberölés bűntette címén emelt vádat. A bűntetteket azáltal követte el, hogy szeptember 23-án este szándékosan, de nem előre megfontoltan rálőtt Papp Arzén csendőrtiszthelyettesre a tőle elvett fegyverrel, majd kis idő múlva a csendőrtiszthelyettest hasbaszúrta, aminek következtében az másnap meghalt. A vádlott, személyi adatainak felvétele után, az elnök kérdésére kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát, de nem teljes mértékben. Elmondja, hogy 23-án este tizenegy óra tájban találkozott két csendőrrel az utcán. Köszönt nekik, mire azok megkérdezték, honnan jön. Azt válaszolta, hogy Miskolcról, erre Kakuk Imre csendőr gyors egymásutánban négyszer pofonütötte, ő megijedt és a közelben lévő szeszfőzde felé haladt, itt azonban a csendőrök utolérték, ütlegelni kezdték és ráncigálás közben mindhárman a földre buktak. A gyilkos nem emlékszik, hogyan sült el a fegyver — Hogyan került a puska a maga kezébe? *— kérdi az elnök. — Nem emlékszem. — Mikor sült el a fegyver? — A fegyver akkor sült el, amikor a csendőrök ráncigáltak és a földre estünk — mondja a vádlott. — Kinek a kezében sült el a fegyver? — Erre nem emlékszem. A további kérdésekre, amelyekkel az elnök a lövés és a szúrás körülményeit akarja tisztázni, a vádlott egyre azt hangoztatja, hogy nem emlékszik semmire. Az eset után egy csűrbe húzódott és ott aludt. Reggeel hallotta, hogy a tiszthelyettes csilövést kapott, mire gyalog bejött Miskolcra és Pólt Hajnal Dezső ügyvéd kíséretében jelentkezett az ügyészségnél. — Maga arról is beszélt, hogy mindkét csendőr részeg volt. — Ittas állapotban voltak. — Egyetlen tanú sem állítja azt, hogy a csendőrök ittasak voltak és a boncolás sem mutatott ki alkoholt a meggyilkolt tiszthelyettes belső részeiben, — mondja az elnök s ezzel véget ér a vádlott kihallgatása. Rövid szünet után Csík József fegyverszakértő terjeszti elő véleményét. Megállapítja, hogy Papp Arzén tiszthelyettes zubbonyán nem találtak olyan nyomokat, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a lövés közvetlen közelből történt volna. Zahár István sajóbábonyi földműves a következő tanú, aki elmondta, hogy a gyilkosság színhelye közelében levő szeszfőzdében dolgozott. A szeszfőzde ajtajában állt, amikor tompa ütéseket, majd szaladást hallott és néhány perccel később két csendőr és Váradi dulakodás közben egymásra estek. Váradi felpattant a földről és kezében a csendőrtiszthelyettes fegyverével menekült. Közben a tanúnak a szeszfőzdében fát kellett a tűzre tennie s ezalatt hallotta, hogy lövés dördült el, de ez sokkal később volt, mint mikor a három ember a földre zuhant. Zahár Istvánt szembesítik a vádlóllal, aki kijelenti, hogy nem emlékszik már ara, hogyan történt a lövés. Pfliegler Kálmán dr. orvos vallomása után Kovács Ignác csendőrhadnagy elmondja, hogy Papp Arzén derék és a szolgálatban minden tekintetben kiváló csendőr volt. Az elnök ezután a tárgyalás folytatását délutánra tűzi ki, eredt s ők üldözőbe vették. Néhány pillanat múlva lövést hallott, de sötét volt s igy nem tudja, hogy milyen körülmények között dördült el a fegyver. Ezután több tanú, köztük Párny Miklós községi főjegyző, mind azt vallotta, hogy Váradi valóságos falurossista volt, munkakerülő, részeges, verekedő, goromba legény. Az orvosszakértők megállapítása szerint a szokás okozta Papp Arzén halálát, a golyó csak lényegtelen sebet ejtett rajta. A kihallgatott elmeszakértők teljesen épnek, beszámíthatónak találták a gyilkost. A rögtönítélő bíróság a tárgyalás folytatását szombaton délelőtt tíz órára halasztotta. Szombatra halasztották a tárgyalást A délutáni tárgyaláson Papp Arzén tanítót, tíz elhalt csendőrtiszthelyettes fiát hallgatták ki elsőnek. Vallomása szerint édesapja halála előtt azt mondta neki, hogy szabályszerűen igazoltatta Váradyt, aki el akart menekülni. Kakuk Imre csendőrtörzsőrmester, aki együtt volt Papp Arzén tiszthelyettessel járőrben, azt vallotta, hogy szeszt nem fogyasztottak. Váradi, akit igazoltatni akartak, futásnak A BUDAI JÓTÉKONY IWEGYESÜLET női otthona, melyben az önköltségek megtöltése ellenében uránok telese látást nyerhetnek október hóban megnyílik. A felvételnél nyugdíjas női közalkalmazottak és közalkalmazottak nyugdíjas özvegyei elsőbbségben részesülnek. Értesítést ad és jelentkezéseket elfogad az egyesület vezetősége hétköznapokon délelőtt 10—12 óra között az I. ker., Attila u. 03. szám alatti otthonban.________ нигашая ыс 1832 október 1. szombat . .. is* . i . ■ -Pokolgép robbant a belgrádi tiszti kaszáéban Radivojevics tábornok csodálatos megmenekülése Belgrádból jelentik. Pénteken reggel hét órakor a szávai hajóállomás közelében lévő templomnál egy uriasan öltözött fiatalember a 194. számú hordárnak csomagot adott át azzal, hogy vigye azt a tiszti kaszinóba, ő majd utána megy. A hordár nem sietett a csomaggal, útközben meg is állt beszélgetni, úgyhogy hosszabb ideig tartott, amiig a csomaggal a tiszti kaszinóba ért. Abban a pillanatban, amikor az épületbe lépett, a hátán lévő csomag, amelyben egy pokolgép volt elrejtve, felrobbant. A hordár és egy, a közelben tartózkodó takarító asszony oly súlyosan megsebesült, hogy alig egy óra múlva mindkettő meghalt. Hír szerint egy tiszt is megsebesült. A robbanás az épület berendezésében is nagy károkat okozott. A hordárnak még volt annyi ereje, hogy elmondja, miképpen jutott hozzá a pokolgép. A rendőrség széleskörű nyomozást indított és húszezer dinárt tűzött ki a nyomravezetőnek. A tettesnek eddig semmi nyoma. A belgrádi helyőrség helyettes parancsnoka, Radivojevics Péter tábornok, csak a szerencsés véletlennek köszönheti, hogy nem esett áldozatul a pokolgépes merényletnek. A tábornok a kora reggeli órákban érkezett a tiszti kaszinóba, ahol a délelőtt folyamán tiszti vizsga lett volna. A tábornok elnöke volt a vizsgabizottságnak, miután azonban a bizottság többi tagja még nem érkezett meg, Radivojevics is elhagyta az épületet, gondolván, hogy amíg a többi bizottsági tag megérkezik, megreggelizik valahol. Abban a pillanatban, amikor a kapuba ért, felrobbant a pokolgép s a szerencsétlenül járt hordár egyik leszakított lába ott repült el közvetlenül a tábornok szemei elött. Radivojevics tábornok kabátja tele lett vérfoltokkal. Azt hiszik, hogy a merénylet tiltakozása Jovánovics egyetemi tanár, a szerb parasztpárt vezére, letartóztatásáért. Az államvédelmi törvényszék szombatra tűzte ki a Jovánovics elleni perben az ítéletkihirdetést. Szilágyi Klára színésznőt négyhónapi, oktatóját nyolchónapi fogházra ítélték a halálos gázolásért Mindkettőjüket szabadlábra helyezték Szilágyi Klára színésznő és Béri Endre halálos autógázolási ügyében pénteken tartott főtárgyalást a büntetőtörvényszék Krayzelltanácsa. A vád szerint a színésznő, aki autóvezetői vizsgára készült, gépkocsijával a Klauzál utcában felszaladt a járdára, miután csaknem elütött egy utcaseprőt és a járdán falhoz szorított egy 72 éves öregembert, aki sérülésébe belehalt. A gépkocsiban ült Béri Endre magánhivatalnok is, aki autóvezetésre tanította a színésznőt. Mint annak idején megírtuk, mindkét vádlott előzetes letartóztatását fenntartották, így fogházőrök állították elő őket a főtárgyalásra. A személyi adatok felvétele után Béri Endre kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert mikor az utcaseprőt fellökték, Szilágyi Klára megrántotta a volánt, de olyan ívben vette a fordulót, hogy neki kellett közbelépnie. Elkapta a volánt, így sikerült megakadályozni, hogy elüssék az utcaseprőt, nem tudott azonban egészen a volánhoz férni, így az autó fölszaladt a járdára és a baleset elkerülhhetetlen volt. Az elnök több szakszerű kérdést tett föl a vádlottnak, majd megkezdte Szilágyi Klára kihallgatását. A színésznő a tárgyalás megnyitása óta szinte egyfolytában hangos zokogással hallgatta az elnök szavait, majd a kérdésre kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát abban, hogy az utcaseprőt fellökték, de másban nem. Ő nem is akart befordulni a Dohány-utcából a Klauzál-utcába, de Béri mondta, hogy forduljanak be. Mikor az utcaseprőt a sárhányó fellökte, rendkívül megijedt, azt hitte, hogy az autó halálra gázolta, minden elsötétedett elötte, csak a visitázásra és a kiabálásra eszmélt föl. Az elnök a színésznő eme szavaira erélyes hangon jelentette ki, hogy nem mond igazat, mikor ezt állítja, hogy elsötétedett elötte minden, mert a rendőrségen teljesen értelmes módon adott pontos vallomást arról, hogyan történt a katasztrófa és miként lapítolták a falhoz ez öregembert. Szilágyi Klárának arra a kijelentésére, hogy nem így vallott a nyomozás során, az elnök figyelmeztette, nem hiszi el, hogy a rendőrségen, sőt a vizsgálóbíró előtt is mást vettek volna jegyzőkönyvbe, mint amit vallott. A színésznő kihallgatása végén valósággal leroskadt a vádlottak padjára és egészen a tárgyalás végéig hangosan zokogott. Eötvös Lajos törvényszéki orvosszakértő szakvéleményében megállapította, hogy a színésznőt ideg- és egészségügyi állapota alkalmatlanná teszi az autóvezetésre. Bárány Ervin műszaki szakértő szerint mindkét vádlott hibás volt a balesetben. Több tanú kihallgatása után Jónás Samu dr. ügyész azzal kezdte vádbeszédét, hogy Szilágyi Klára a divatőrület áldozata. Nem tudja elhinni, hogy komoly kenyérkereset miatt tanult volna , autót vezetni és nem azért, mert sikkes dolog a volán mellett ülni. Szigorú ítéletet kért. Harisoké Alajos dr. Béri védelmében felmentést kért, Gál Jenő dr., Szilágyi Klára védője pedig hangsúlyozta, hogy Szilágyi Klárának kenyérkereset miatt, szerepének megfelelő ellátására kellett megtanulni az autóvezetést. A perbeszédek elhangzása után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza, majd Krayzell tanácselnök kihirdette az ítéletet, amely szerint a bíróság mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki gondatlanságból okozott emberölés vétségében, ezért Béri Endrét nyolchónapi fogházra ítélte és három évre eltiltotta az autóoktatástól, Szilágyi Klára bűntettét pedig négyhónapi fogházban állapította meg. Az előzetes letartóztatással mindkét vádlottnál huszonegy napot kitöltöttnek vett. Az ügyész ezután a letartóztatás fenntartását indíványozta, a védelem előterjesztésére azonban a bíróság úgy döntött, hogy mindkét vádlottat szabadlábra helyezi, mert szökésüktől tartani nem kell. Az ítélet ellen kölcsönösen fellebbezést jelentettek be. A az főügyész éleshangú vádbeszédben kérte ítélőtáblától Vay Kázmér és társai súlyos megbüntetését Pénteken folytatta az ítélőtáblaadótanácsa Vay Kázmér és társai bűnügyének fellebbezési főtárgyalását. A tárgyalás megnyitása után Medvigy Gábor dr., Vay Kázmér védője, bizonytáskiegészítő indítványt tett a felmentő ítélet indokolása egyes megállapításainak cáfolására, a tábla azonban az indítványt elutasította. Ezután Kéler Béla dr. főügyész tartotta meg vádbeszédét. — Ennek a bűnpernek a kipattanása nagy feltűnést keltett — mondotta. — Ez az ügy kiemelkedik a közönséges bűnperek sorából részint nagy súlyánál fogva, részint pedig azért, mert magasállású közfunkcionáriusok, előkelő társadalmi pozíciót betöltő emberek szerepeltek benne, akik a vád meggyőződése szerint jogtalan vagyoni haszon szerzésére használtál fel kiváló helyzetüket. . .A bűnper középpontjában tulajdonképpen Vay Kázmér áll, aki a belügyminisztériumban annak az ügyosztálynak volt a vezetője, amely éppen a legfőbb ellenőrzést gyakorolja az államrendőrség felett. Klauschek Rezső ugyancsak magas közhivatali állást töltött be és gyenge jelleménél fogva a bűn, a visszaélés útjára tévest. A legellenszenvesebb alakja ennek a bűnpernek Halasy Géza, aki Vay Kázmérral való rokoni összeköttetését felhasználva, magasabb profilot, nagyobb üzleti hasznot akart magának és társainak kicsikarni, ezért megvesztegetéseket követett el. A törvényszék ugyan több vádlottra vonatkozólag felmentő ítéletet hozott, de az ítélet indokolásában vannak utalások, amelyek nyíltan kidomborítják azt, hogy a bűnper szereplői egytől egyig az erkölcsi megcsuszamlás útjára jutottak. Klauschek Rezső ötezer pengő készpénzt fogadott el amiért egyik vállalkozóra nézve kedvező műszaki véleményt terjesztett elő s ezzel a megvesztegetés bűntettét követte el A vádbeszéd sorra vette ezután az egyes vádlottak szerepét és a különböző építkezések ügyeit. Vay Kázmér szereplésének ismertetésénél megállapította, hogy Vay Kázmér ugyancsak megszegte hivatali kötelességét, mert részben sógorától, Halassy Gézától, részben pedig sógora közvetítésével, Littke Kázmértől lobbiztam különböző pénzösszegeket fogadott el. Amikor a közpályázati szabályzat nyílt versenytárgyalás megtartását írta elő, akkor Vay ismételten zárt versenytárgyalást hirdetett, hogy ilyen módon előnyhöz juttassa sógorát, illetve azokat a vállalkozókat, akik Halassy mögött álltak. Vay Kázmér ezenkívül összeköttetéseit fel használta arra, hogy pártfogoltjait előnyökhöz juttassa és több alkalommal közbenjárt Lilike és Halassy érdekében. Halassy Géza egy alkalommal hétezer pengőt és máskor is különböző összegeket juttatott állítólagos kölcsönképpen sógorának, Vay Kázmérraik és a bűnügy tárgyalásán több tanúvallomás bizonyíotta, hogy a vállalkozók kizárólag azért társultak Ilalussyval, hogy pályázataik így eljussanak Vay Kázmér elé. Hozzávetőleges számítás szerint legalább 18—20.000 pengőre гид az az összeg, amit Vay Kázmér ilyen címen kapott sógorától. Főként Lilike Kázmér volt az, aki az előzetes eljárás folyamán ilyen értelmű súlyosan terhelő vallomást tett Vayval szemben, ezt azonban később visszavonta. Levelek is voltak a tanúvallomások mellett, amelyek bizonyították ezeket a dolgokat, ezek az írások azonban a nyomozás későbbi fázisában érthetetlen módon eltűntek. Vay Kázmérre vonatkozólag súlyosan terhelő körülmény még az is, hogy ő vagyoni viszonyaival arányban egyáltalán nem álló életmódjának fedezésére fordította az így kapott összegeket. Az ügyész valamennyi vádlottat kérte megvesztegetés bűntettében, illetve vétségében bűnösnek kimondani és a bűncselekmények horderejével arányban álló büntetés kiszabását indítványozta annál is inkább, mert a vádlottak a kincstárt károsították meg súlyosan. Főként ez volt az a bűnper, — fejezte be vádbeszédet Kéler Béla dr. főügyész — amelynek nyomán szélesebb körökben is az a nézet kezdett lassanként úrrá lenni, hogy immár a magyar társadalmi közéletből kiveszett a tisztesség, a becsülét és helyébe a rut önzés, a panama, a korrupció lépett. Hála Istennek, ezt általánosítani nem lehet és nem szabad, de éppen ezért a magyar társadalom és a közmorál súlyos megtorlást követel. A rendkívül éleshangú vádbeszéd után Róna Gyula dr. Lilikó Kázmér védelmében, Csernyánszky Aladár dr. Klauschek Rezső védelmében, majd rövid ebédszünet után a délutáni tárgyaláson Kullmann Sándor dr. Cziller Antal védelmében, Havas Károly dr. Halassy Géza védelmében, Medvigy Gábor dr. pedig Vay Kázmér védelmében szólalt fel. Gadó István dr. tanácselnök este nyolc órakor a tárgyalás folytatását szombaton délelőttre halasztotta, amikor Medvigy Gábor dr. fejezi be védőbeszédét, majd ítélethirdetés következik.