Magyarság, 1932. november (13. évfolyam, 247-270. szám)
1932-11-03 / 247. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILL, VASÁRNAP 32 FILL AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 40 GARAS BUDAPEST 1932 NO VJE ИВЕ?? C , FELELŐS SZERKESZTŐI [MILOTAY ISTVÁN ]_________ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VL KERÜLET, ARADI UTCA 2. SZ. TELEFON; AUTOMATA 294-31, 294-32, 294-33 LEVÉLCÍM: BUDAPEST 62 POSTAFIÓK 12» MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP ÖRTÉK XI11 ÉVFOLYAM, 2473499. SZÁM 5339. Második felvonás írta: Ajtay József Edouard Herriot miniszterelnök hatalmas békebeszédet mondott múlt pénteken este a francia képviselőház külügyi vitájában, amelynek hatása alatt a Ház 425 szavazattal 25 ellenében bizalmat szavazott azzal a külügyi politikával szemben, amely a gazdasági világválságot a szoros nemzetközi összeműködés révén kívánja megszüntetni és Franciaország biztonságát a nemzetközi ellentéteknek a kibékülés és a méltányos megoldások szellemében való elsimítása, a fegyverkezések általános csökkentése és a békének megszervezése, szilárd alapokra fektetése útján óhajtja elérni. Az angol és német sajtó méltatása szerint Herriot békés szellemű állásfoglalása és a tüntető bizalmi szavazat nagymértékben enyhítette azt a kínos feszültséget, amelyet Németországnak a lefegyverzési konferenciáról való visszavonulása idézett elő. Franciaország részéről ezt olyan lépésnek tekintik, amely lehetővé teszi Németország számára, hogy jogegyenlőségre irányuló elvi követelésének sértetlen fenntartása mellett újra bekapcsolódjék a genfi tanácskozásokba és így a lefegyverzés kérdése kivezettessék a mostani zsákutcából. Bármily óvatosan formulázta is meg Herriot beszédét és a Ház elé terjesztett napirendet, észre kell venni, hogy a francia külpolitika most már másodízben készül elfordulni azoktól a merev, a háborús lelkiállapotból fakadt elvektől, amelyek a békeszerződések igazságtalan és egyben észszerűtlen rendelkezéseit diktálták. Tétovázón és bátortalanul, de mégis a békerevízió ösvénye felé veszi útját Herriot, amikor a győzők egyoldalú fölfegyverzettségének és a fegyveresen őrzött békének álláspontját feladni hajlandó és Franciaország biztonságát már nem a szuronyok és tankok erdejében véli föltalálni, hanem az európai béke megszervezésében, a nemzetközi ellentétek kiegyenlítésében. A francia külügyi vita és a bizalmi szavazat igazi értelmére élénk világot vetnek a szélsőnacionalista Franklin Bouillon keserű kifakadásai a békerevíziós törekvések ellen, heves összecsapása a revizionista Pierre Cot képviselővel és végül a békeszerződések sérthetetlenségének kimondását követelő indítványának kényszerű visszavonása. Pierre Cot, a szélsőbal és a baloldal nagy részének tapsaitól kísérve, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ő revizionista állásfoglalása teljesen megfelel a francia miniszterelnök felfogásának, amely szerint a békeszerződések revíziója csakis békés úton vihető keresztül, amiben bennefoglaltatik a békerevízió jelentőségének elismerése. „Mindenki tévedhet — mondta Bouillon felé fordulva— és így az 1919. évi béketárgyalások vezetői is; nincs ok tehát eleve lemondani arról, hogy az ő művüket módosítás alá vegyük. Ha elzárjuk a kaput a jogszerű megoldások elől, kétségbeesésbe kergetjük azokat, akik agyongyötörteknek érzik magukat.“ Franklin Bouillon — folytonos közbekiáltásoktól zavarva — próbálta védelmezni Franciaországnak és szövetségeseinek eddigi imperialista és militarista politikáját. „Proklamálnunk kell újra — kiáltotta — azt az akaratunkat, hogy a békeszerződéseket változatlanul fenntartjuk, hogy így megőrizhessük a békét; ezek a szerződések — hibáikkal együtt — sokkal több igazságot képviselnek, mint a létrejövetelüket megelőző állapot. Németország háborúra készül, ebben csak erőnk éreztetésével és szövetségeseinkkel való egyesülés útján akadályozhatjuk meg. Meg kell tehát szervezni Franciaország és szövetségeseinek erejét.“ A németek ellen való háborús uszítás azonban visszhang nélkül maradt és Bouillon végül jobbnak látta revízióellenes pótindítványát visszavonni, nehogy annak leszavazása nyílt diadalhoz juttassa a revíziót elvileg lehetőnek elismerő francia álláspontot. A jóvátételek törlése volt az első ok, amelyet a béketákolmányok érinthetetlennek mondott falába vertek. Kiderült, hogy az az elgondolás, amely Németországot évtizedeken át tartó pénzügyi és gazdasági gúzsbakötéssel hitte örökre megnyomoríthatónak, teljesen keresztülvihetetlen s nemcsak Németországnak, de az egész Európának, tehát Franciaországnak gazdasági életét is halálrasebzi. A legyőzöttek ellen folytatott pénzügyi hadjárat végül gyászos kudarcba fúlt és máról-holnapra végleg le kellett venni Németországról a jóvátétel példátlanul súlyosra kovácsolt bilincseit. Megmaradt még Franciaország és kis szövetségeseinek óriási katonai túlsúlya, amellyel az egyoldalú békeparancsokat a brutális erőszak eszközével gondolták fenntarthatóknak. Csakhogy ennek minden morális alapját elvette a békeszerződéseknek az a rendelkezése, amely a legyőzöttek teljes lefegyverzését azzal rendelte el, hogy ezt nyomon fogja követni a győztesek leszerelése is. Ez azonban, természetesen, nem történt meg és a háborús összeütközéseket megakadályozni hivatott döntőbírósági elvet is éppen a győztesek taposták le mihamar. Mihelyt tehát a legyőzöttek erélyesen kezdték követelni az egyenjogúságot a lefegyverzés,illetve a fegyverkezés terén, dönteni kellett afelett, hogy váljon Franciaország a békeszerződések nyilvánvaló megsértésével, erőszakkal igyekszik-e továbbra is fenntartani az egyoldalú felfegyverzettség állapotát, a fegyveresen védett erőszakos békét, avagy pedig olyan békét törekszik teremteni Európában, amely a fegyverkezés terén való egyenlőség elismerése esetén is fenntartható. Nem lehet kétség afelől, hogy a fegyveres béke fenntartása esetén Franciaország végül is teljesen elszigetelt helyzetbe sodródik és más támasztékra nem számíthat, mint a politikailag és gazdaságilag züllésnek indult kisántantra és a két tűz közé szorított Lengyelországra. Egy ilyen politika — nyilvánvalóan — csak ideig-óráig folytatható és a csődje előbb-utóbb elkerülhetetlen. Franciaország számára tehát nem marad más józanul követhető út biztonságának és kivívott hatalmi állásának megvédésére, mint a fokozatos lefegyverkezés elvét tenni magáévá és az így nyert időt felhasználni arra, hogy a páriskörnyéki békeparancsok által feldúlt európai békét és fejtetőre állított egyensúlyt helyreállítsa olyanképpen, amely önmagában, a nemzetközi ellentétek elsimításában bírja fennmaradásának biztosítékát. Franciaország aligha szerelhet le mindaddig, míg az igazságtalanság oka, államalakulati, földrajzi és gazdasági képtelenségek meg nem szüntethetők, amelyek az európai helyzetet teljesen bizonytalanná teszik és léptennyomon háborús kirobbanásokkal fenyegetnek. Az elhibázott béke helyett meg kell teremteni az igazi békét, különben újra az ágyuknak kell átadni a sart. A revíziós folyamat második felvonása, a katonai leszerelés addig le sem folyhat, míg párhuzamosan végbe nem megy a békeparancsok területi renderezéseinek olyan revíziója, amely valójan megfelel a nemzeti elvnek, a népek önrendelkezési jogának és a gazdasági összeműködés parancsoló követelményének. Gömbös Gyula miniszterelnök rövidesen Mussolinihoz utazik Rómák Károlyi Gyula grófot ismét Koronaőrré akarják választ? A nemzeti munkaterv megjelenése óta hire terjedt, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök Rómába készül. Az olasz lapok s különösen a Tribuna, azóta pozitív formában is megerősítették ezt a hírt, amelyre vonatkozóan most Gömbös Gyula miniszterelnök is nyit rövyilatkozott és kijelentette, hogy va^0gat£. desen Rómába utazik Jusso^^ n0_ sára. Olasz hírek szerint ez az időpontrovember közepén történne nymiféle hiteles vonatkozólag azonban még közlést nem adtak még . Károlyi Gyula gróf miniszterelnöki lemondása után a hozzá közelállók biztosra vették, hogy a volt miniszterelnök, aki tizenhárom hónapon keresztül intézte az ország ügyeit, rövidesen teljesen visszavonul a politikai élettől. Károlyi Gyula gróf most levelet intézett a székesfehérvári választóközönséghez, melyben ezt az elhatározását formálisan is bejelenti. A levelet Széchenyi Viktor gróf főispán olvasta fel a választók értekezletén. Károlyi Gyula gróf levele a következőképpen hangzik: „Székesfehérvár választóközönségének! A múlt évben megajándékoztak értékes bizalmukkal, amidőn átadták nekem a választó kerület képviselői mandátumát Ezen tisztelő bizalmukért ismételten köszörj^ mondok és a képviselői mandátumot visszaadom a város hazafias közönsg^’ mert nincs szándékomban a politikaiis^ aktív részt venni. A mandátumról elmondásomat a mai napon a képrL' » . ' nőkének bejeléntettem'. Amidőn,z b ' názó város hazafias közönségét/' ucs^neje sz|k és újból megköszönöm pvis^6^ J szeretetet amellyé rov.d J -s alatt meszajándekoztak, azr . , megnyugtató tudattal jávom* hof «екё1У ° . . . , mindenkor a erőimhez kepest igyekez magyaros város locos érdekeit szí’ . , , , Istenének áldását kér’, Szánkra é, Szegesfehérvár városára a’*llom magamat jó emlékezetükbe. Tibo^e*8* 19^2 °,kto^rf u 7' Hazafias üdvözlet'*1 harol»‘ G?u,a sróf' *, értekezlet sajnálkozásának adott kifejezést a leront*as felett' Valamennyien hangsúlyoztál' К°8У Károlyi Gyula gróf igen sok szolgálat tcl a varos'?k viselésérelatt a legszélesebb rétegek rokonszenvét* megnyerte. Ezután elhatározták, L ' ,kidöttségileg kérik fel Hómon Bálint villás- és közoktatásügyi minisztert a kormánypárti jelöltség elvállalására. Székesfehérvár polgármestere táviratilag fejezte ki sajnálkozását Károlyi Gyula grófnak. Három-négy kerületben Indul meg a választási harc Károlyi Gyula gróf lemondásával most már három vagy négy választókerületben kell a közeljövőben új választást tartani, a lengyeltóti választókerületben a független kisgazdapárt Gaal Olivért, a párt elhunyt vezérének fiát léptetiföl, az egységes párt Gaal Gaszton emléke kínti tisztelétből nem állít hivatalos ellenjelöltet Gaal Oliver ellen. Az eddigi hírek szerint Gaal Gaszton fiával szemben több jelölt kísérletezik, azonban még korántsem bizonyos, hogy ezek a jelöltek meg tudják-e szerezni a szükséges ajánlásokat és részt vehetnek-e a küzdelemben. Egyelőre még az is bizonytalan, hogy lesz-e új választás a szepsii kerületben. Legutóbb az a hír került forgalomba, hogy Perényi Zsigmond bárót koronaőrré választják meg és így Perényi lemond mandátumáról, ebben az esetben a kormánypárt hivatalos jelöltje Szörtsey József, a TESz ügyvezető elnöke lett volna. Perényi Zsigmond báró azonban állítólag nem akar mandátumáról lemondani és megmarad aktív politikusnak, ebben az esetben a kerületben nem lesz új választás. A kormány Károlyi Gyula grófot akarja fölkérni a koronaőri méltóság betöltésére. Károlyi Gyula gróf tudvalévően külügyminiszterré történt kinevezése előtt koronaőr volt és most ismét ezzel a méltósággal akarják felnins felsőházába. - vissza as ország#, választókerületben ^ ., A székcsehepárt vezetősége ellenjelölt ! független kisg.'a kultuszminiszternek, a jel - tét akar ál!it^ra Hunyady Ferenc grófot • löltség váll^j akarja föl^ megürül végül a garbócbogd - Hamar,új,er^es mandátuma is. Fekete nyi vájnej. mandátumát petícióval támad-* - LajoSg állítólag még az ítélethozatal ••lett |ёк.11 mandátumáról és a kerületben uj el£ tás lesz. A kormánypárt jelöltje itt Чсгег Lilla, akivel szemben viszont a független kisgazdapárt nem állít ellenjelöltet. Nagy Emil belépett az egységes pártba Nagy Emil volt igazságügyminiszter levelet intézett Sztranycsvszky Sándorhoz, az egységes párt elnökéhez és bejelentette, hogy belép a kormánypártba. Ezt a belépést levélváltás előzte meg Gömbös Gyula miniszterelnök és Nagy Emil között. Gömbös Gyula kérdést intézett Nagy Emilhez, hogy akarja-e munkásságát támogatni s várjon nem találja-e indokoltnak csatlakozását a nemzeti egység pártjához. Hivatkozott a miniszterelnök Nagy Emillel való régi barátságára is. Nagy Emil válaszában kijelentette, hogy habozás nélkül csakis igenlő választ adhat, amelyet a miniszterelnök iránt érzett régi barátságával, nagyrabecsülésével és a párt nagy részéhez fűződő baráti kapcsolatokkal indokol. Bízik a miniszterelnök megítéléseinek helyességében és ezért belép pártjába. Lázár Andor beszámolta Szentesen Lázár Andor igazságügyminiszter vasárnap délelőtt Szentesen beszámolót tartott, amelyre elkísérte Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Lázár Ferenc felsőházi tag, Kelemen Kornél, Urbán Gáspár báró országgyűlési képviselő és mások. Szentes város határában Farkas Béla főispán és Csergő Károly alispán fogadta az igazságügyminisztert és kíséretét, majd a vármegyeházánál. Négyessy Imre polgármester mondott üdvözlő beszédet. A városháza nagytermében tartott gyűlésen többezer főnyi hallgatóság előtt először Lázár Andor szólalt fel. Annak az érzésének adott kifejezést, hogy másfél év óta, amióta a városban járt, megváltozott a világ és joggal kérik számon tőlük, miért vállalkoztak a nemzet vezetésére. Bíznak a nemzetben, amely, ha megtalálta önmagát, megtalálta vezetőit s a vezetők megtalálták a nemzetet. Nem ígérnek semmit az országnak, csak azt, hogy a becsületes férfi minden törekvésével, lelkük tehejsségét adják oda neki. Nem akarnak másokat utánozni, de meg akarják valósítani a lelkükben élő terveket. Ára 16 fillér A kereskedelmi miniszter újabb kartelmegszüntetést jelentett be A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szólalt fel. A kormány gazdasági programjának alapvető célja — mondotta — a nemzeti állam megteremtése. Egyetértésre van szükség a gazdasági életben. Tragikus, hogy a nagyipar, amelynek árpolitikája oly nagy ellenszenvet váltott ki, különösen a mezőgazdaság körében, maga is a lét és nemlét szélére került, mert a magas árak miatt elveszítette részben azt a talajt, amelyből fogyasztóit veszi, a mezőgazdasági népességet.