Magyarság, 1932. december (13. évfolyam, 271-296. szám)

1932-12-10 / 278. szám

1932 december 10, szombat щшшс A Blokmalt reklámpályázat díjai A Darmol Rt. pályázatot írt ki olyan szálló­igére vagy kis versre, amely a legszellemesebben és legalkalmasabban hívja fel a figyelmet a Blokmalt köhögés és rekedtség ellen használt cukorkára. A pályázatra 4116 levélben 16.274 pályamű érkezett be, amelyeket az erre a célra alakult bírálóbizottság lelkiismeretesen átvizsgált, irodalmi, tárgyi és reklámszempontból meg­bírált. Ennek alapján a zsűri a kitűzött díjakat felosztotta és hat egyenrangú reklámszöveg mindegyikét egyformán 160—100 pengővel dí­jazta. A jeligés levelek szerint a hat díjat: Károsai­ Pál, Budapest, VIII., Nagytemplom-utca 18., I. em. 15.; Sémát Margit, Dunaharaszti, Lónyay-utca; Deutsch Imre, Budapest, VII. Hársfa-utca 57., I. em. 18.; Szabó Jolán, Kis­­terenye, Kossuth Lajos-utca 24.; Taussig Vera, Budapest, VII., Elemér-utca 17., I. em. 5. és „Árvái árva“ Pécs nyerték el, akik a jutalmakat posta útján megkapják. Külön 50 pengő díjjal jutalmazta a bizottság Slanger Lili, Budapest, VI., Laudon-utca 9., II. em. 2. reklámötletét. — Nem sok dolog sikerül most Budapesten! Azért örvendetes, hogy a Bucsinszky-kávéház pár hónap­­ alatt oly népszerűségre tett szert, hogy meg kellett nagyobbítani. Ma már köztudomást­ hogy a Bucsinszky eg­e-restaurant az Erzsébet­­körút 30. alatti finomizlésű, modern termeiben a magyar és francia szakácsművészet remek ételei és pompás leveskülönlegességei frissen készítve kaphatók és a figyelmes, pontos kiszol­gálás is elsőrangú. Gyafiuis-fialap a­ ből fiapántő — Egy amerikai írónő könyvet írt az erdélyi magyarság helyzetéről. Az AU Peop-Its Association a Gellért-szálló zenetermében teadélutánt és felolvasóülést tartott, ame­lyen igen előkelő közönség jelent meg. Osborne amerikai főkonzul mondott be vezető beszédet és az irodalom és újságírás összekötő szerepét hangsúlyozta a nemzetek között. Ezután Mr. Anthony szerkesztő mondott el érdekes részleteket az amerikai újságírás kulisszatitkaiból. Miss Crace Humphrey amerikai írónő bejelentette, hogy az elmúlt hetekben beutazta Erdélyt és ott tanulmányozta a magyarság életét, a tapasztalatairól könyvet irt, amely nem­sokára megjelenik Amerikában. Azután erdélyi benyomásairól tartott­­ lebilincselő előadást. A mai Erdély mindennapi életének kis eseményeit sorakoztatta fel mozaik­­szerűen, minden részleten át éreztetve, hogy mennyi, méltatlanságot és igazság­talanságot kell elszenvednie a magyarság­nak. Hangsúlyozta, hogy az idegent az első pillanatra megfogja Erdély történelmi le­vegője és az elölt is, aki nem foglalkozik politikával, rövid idő alatt nyilvánvalóvá válik, hogy папу múlttal bíró ország került olyan helyzetbe, amely kultúrértékeinek kárára van. Végül azt a reményét fejezte ki, hogy ez a helyzet nem maradhat így sokáig és kitartás, türelem és remény bizto­sítani fogják Erdély magyarsága számára a jobb jövőt. Miss Humphrey fejtegetéseit a nagyszámú közönség lelkes tapssal hono­rálta.­­ Averescu tábornagy beszéd közben el­ájult a román szenátusban. Bukarestből je­lentik. A szenátus csütörtöki ülésén, a fel­irati vita során, a 78 éves Averescu tábor­nagy, többszörösen volt miniszterelnök, több mint félóráig tartó beszéd után, mi­előtt felszólalását befejezhette volna, hirte­len ájultan összerogyott. Maniu miniszter­­elnök, Titulescu külügyminiszter és több szenátor karján vitte ki az eszméletlen ag­gastyánt az ülésteremből. A kiadott orvosi jelentés szerint Averescu spanyolnáthában betegedett meg és orvosai ellenzésére hagyta el idő előtt betegszobáját.­­ A vándorcirkusz elszabadult medvéje megskalpolt egy kofaasszony, Bécsből je­lentik. Az osztrák főváros közelében lévő Korneuburgban csütörtökön egy medve sú­lyosan megsebesített egy kofaasszonyt. A 49 éves asszony Bécsből ment Korneuburgba, hogy beszerezze zöldségszükségletét. Egy vándorcirkuszból elszabadult medve meg­támadta és több harapással és mancsainak ütéseivel életveszélyesen megsebesítette. A szerencsétlen nő fejéről a bőrt valóságga­ leskalpolta. A kofaasszonyt eszméletlen álla­potban szállították a kórházba. — A bécsi magyar Idegenforgalmi Iroda ismeretterjesztő előadásai. A székesfővárosi idegenforgalmi hivatal bécsi irodája sorozatos ismeretterjesztő előadások rendezését vette tervbe, amelyek keretében részben diapozitívek vetítésével, részben filmelőadásokkal propagál­ják Budapest és Magyarország látnivalóit. Lux Henrik, a bécsi magyar idegenforgalmi iroda vezetője, ezideig 16 ilyen előadást rendezett nagy érdeklődés mellett és a szezonban legalább 30—40 előadás van tervbevéve. A legutóbbi pro­pagandaestet az osztrák ház- és ingatlantulajdo­nosok szövetségében tartották, amellyel kapcso­latban magyar estélyt rendeztek az österreichi­­sche­ Hof dísztermében. Az estélyre a termet pi­­ros-fehér-zöld zászlókkal díszítenék és minden résztvevő magyaros láncjelvényt viselt. Lux igaz­gató előadása után magyar dal- és zeneszámo­­kat adtak elő. A szövetség elnöke, Schiff keres­kedelmi főtanácsos, indítványára elhatározta, hogy a tavasszal nagyobb társasutazást rendez Budapestre. *— Betörtek a hatvani adóhivatalba. Hat­vanból jelentik: Vasárnap éjszaka betörők jártak a hatvani adóhivatalban, megfúrták a kasszát és elvittek 253 pengőt. Az iratokhoz nem nyúltak. A kassza feltörése szakavatott kezekre vall. Minden valószínűség szerint nem helybeliek követték el a betörést. A nyo­mozás folyamatban, van. Karácsonyra: JÓ SZEMÜVEGET! IV. . Film­ritk-trrc *. V. . Tisza Istvén-ulta I. — Ruházzuk fel a vakokat is! A rendkívül válságos gazdasági helyzet káros hatását ama vak embertársaink érzik talán a legsúlyosabban akik intézeten kívül küzdenek megélhetésükért Az amúgyis hiányos ruházatuk pótlása csakis a nemesszívü emberbarátok áldozatkészsége ut­­án gondolható el, miért is a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület elnöksége társadalmi akciót indít felruházásuk érdekében. Az egyesület ve­zetősége ez után is kéri a vakok ügyét minden­kor szeretettel felkaroló emberbarátokat, hogy miként a múlt években, használt férfi-, női- és gyermekruhákat, valamint fehérnemüeket e ne­mes, célra adományképpen felajánlani szivesked­jenek. Az egyesület (VII., Hermina­ut 7.) akár írásbeli, akár telefon felhívásra (Aut. 96-1­00) igazolt megbízottját az ajándékért bármikor el­küldi.­­— A lengyel légionisták emlékünnepe. A volt lengyel légionisták a limanovai ütközet év­fordulója és Bem tábornok halálának évfor­d­ulója alkalmából bajtársi összejövetelt tartottak Vitéz Falvag Gyurián Dezső, Vsetty Béla, Zádor Tamás, Erdős László és Fleh­ért Jenő mondottak emlékbeszédet. Markos Gyula Bem apó című költeményét adta elő. Briaturin a bélmakörtés természetes sza­bályozója. Kapható gyógytár­:khan. Ara, 2.90 P. Stauffer parmezán Háziasszonyok öröme Mindenütt Kapitaló! HALÁLOZÁS Krantz Emil nyug. honvéd műszaki tüzérezre­des életének hatvanötödik évében e hó 6-án Bu­dapesten meghalt. Szombaton délután 3 órakor temetik a Kerepesi-út melletti temető halottas­házából. Magyarizsépi Isépy Dezső nyug. honvédalezre­des december 6-án életének hatvankettedik évé­ben Rákoscsabán meghalt. Tordai Ernős Borbély Sándor, a siketnémák váci országos intézetének nyug­ igazgatója, a Gyógypedagógiai Tanárképzőintézet volt igazga­tója, a Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egye­sületének díszelnöke, a Magyar Védő Egyesület elnöke stb., stb., Vácott, életének hatvanhetedik évében meghalt. Temetése vasárnap délután há­rom órakor lesz a váci siketnémaintézet aulájá­ból. A temetési szertartást Józan Miklós felső­házi tag, unitárius püspöki vikárius végzi. Az el­hunytban Borbély Sándor és Borbély Zoltán szerkesztők édesatyjukat gyászolják. Nemes Hajdú János földbirtokos, Jász-Nagy­kun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizott­sági tagja, életének hatvankilencedik évében e hó 5-én meghalt. Uilrich Ágoston, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ny. igazgatója, e hó 5-én hatvanhétéves korában meghalt. December 7-én temették el a Kerepesi-út melletti temető halottasházából. Cizv. Beck Alajosné született Wall Lujza, néhai Beck Alajos főmérnök özvegye, e hó 7-én el­hunyt. Temetése szombaton,­ 10-én délután há­rom órakor lesz a Farkasréti-temetőben. Prágából jelentik. Thonet Tódor nagyiparos, a brünni hajlított fabútorgyár alapítója és a buda­pesti Thonet­ Mundus-gyár igazgatósági tagja, hatvannyolc éves korában vsetini birtokán meg­halt.­­ Turtse meg elhasznált cnbra­otonpengést, mert ha a nagyon elmés, nagyon egyszerűen kezelhető beépített köszörükövű és fenősziju Allegro pengeélesitőkészü­léket beszerzi, hallat­­lan sok pénzt takarít meg, mert egy pengét akár hosszú hónapokig is használhat.­­ Leghosszabb világítási időtartam csak Pertrixel érhető el! Mert a Pertrix-gyártmá­­nyok sav- és szalmiákmentesek. A Pertrix-elem nem szenved önkisülést, ha használatlanul rak­tározódik, hanem a nyugalmi szünetekben felülmúlhatatlan mértékben regenerálódik. Min­denkor a legmegbízhatóbban működik. ­ Aki irodalommal évi fél­milliót szerzett s munkáit rosszkedvében írta Érdekes adatok Arnold Bennett élet­rajzához Londonból jelenti­k a Magyarság tudósítója, Arnold Bennett, a tavaly elhunyt angol író naplója második kötete a napokban jelent meg a londoni könyvpiacon. A közönségnek a naplóval szemben való érdeklődését rend­kívül fokozza az a körülmény, hogy ezek a rendkívül hűségesen és pontosan vezeti nap­,­lók bepillantást engednek az egyidőben leg­­nagyobb sikerű és legnépszerűbb angol író életébe, aki például az 1912-es évben közel félmillió pengőt keresett a regényeivel és színdarabjaival. Az angol közönség nagyobb része tudja, hogy Bennett az angol „efficiency — a sike­res munkálkodás — példaképe volt. Végtelen lelkiismeretes és végtelen sokat dolgozó ember volt. Szerényen kezdte az életét és a megjele­nése sem volt előnyös, emellett ideges és sú­lyos beszédhibában szenvedő ember volt, aki azonban művészetté emelte az önfegyelmezést és ennek köszönhette szinte óriási sikerét. Bennett például akkor írta legjobb dolgait, amikor rossz volt a gyomra, kellemetlen hí­reket hallott, veszteségei voltak vagy rossz, deprimáló volt az idő, ami Angliában elég gyakori. Az élete sem volt mindig szerencsés, de ennek dacára páratlan energiával dolgo­zott Főleg az angol közönség körében volt nép­szerű. Idegen г ver­vek­re, így például magyarra is le van fordítva néhány könyve, példány a ,,Nagy Babylon Hotel", a „Lorri fravngo“, vagy a Mennyei és Földi Szerelem", de ezek a könyvek nem reprezentálják az igazi Hen­riettet és nem is értek el nagyobb sikert. Bennett angliai nagy népszerűségét főleg vég­telen pontos, szin­­te fotografikus leírásának köszönhette, amelyet"a háború előtti és a mo­dern angol közönség valósággal szűrésűjt. Kitűnő üzletember volt s erre vonatkozólag érdekes bejegyzés van a naplójában: egy egy­szerű, könyvet nem olvasó, de természettől fogva emberismerő öreg angol farmer, aki Bennettel akkor találkozott legelőször az élet­ben, ezt a megjegyzést tette az „Old Wives­tale“ (a legnagyobb sikerű Bennett-regény író­jénak:­­„Tudom, hogy én üzletember, Mr. Bennett Látom az arcáról”. 1912 december utolsó napján ez a bejegyzés van a naplóban­ . Az elmúlt év materiális év volt, amelyet belső sikertelenség és külső siker tett mozgal­massá. Mind az öt új darabomat , előadták Körülbelül tizenhatezer fontot szereztem eb­ben az esztendőben, amelyet egy materialista gondolkozású­ira ú­gy hívhat, hogy­ „siker“ .. autót vásároltam, jachtot és most házat ve­szek .. Az „efTiciency“-nek ez a bajnoka, azonban nem volt boldog a házaséletben. Válásáról így számol be: 1921 október 30 ... a házasságommal kap­csolatos bajok miatt nem tudtam néhány na­pig vezetni a naplómat. Kedden Bradynál­­az ügyvédje­ voltam, a házasságomra vonatkozó ügyben Azt határoztam, hogy semmi sem történik addig, amíg M. (a felesége), fel nem lép Lady Swaythling estélyén, ami tizenkilen­cedikén volt. Ez vol az utolsó alkalom,, hogy találkoztam vele. Brady magához kérette M-et csütörtökön. Ugyanezen az estén M. levelet írt az ügyvédnek, amelyben beleegyezését adta a szeparációba Mégis pénteken arra kért engem, hogy kisérjem el egy koncertre. Azt elmondtam Bradynak, aki azt tanácsolta neki, hogy költözzön el a házból... Szombaton, 22 én délelőtt elmentem a Tate Gallerybe, csak azért, hogy ne legyek a házban, mire hazatértem, már nem volt otthoni.. A Ben­nett-napló második kötete így az 1912—1921 éveket öleli fel, sok érdekes megfigyelést tar­talmaz a háborúról és nagyszerű képet ad Bennett lelkivilágáról. A harmadik kötet, amely az író utolsó tíz évéről szól, nemsokára sajtó alá kerül, a A, *■ • г'" '­' * Dinasztia. (Háromfelvonásos komédia, írta Vándor Kálmán, bemutatta a Kamara­színház.) Ó, ti leguruló európai koronák, hány filmrendező, hány író és hány hiszto­­rikus álmát zavartátok már meg és még hányét fogjátok megzavarni! A népek és alattvalók hamarabb felejtenek el benneteket, mint az irodalom, amelyik hogy ha háborog is ellenetek, de szeret valamit bennetek. Sze­reti az illatos légkört, az érintkezés csiszolt­­ságát, a stílus rózsáit, a gondolkozás emel­kedettségét. Sőt, még az udvaroncok sima­ságát is, a hajlongás és a hódolat fel­leghajtó köpenyei, amelynek bő redei alá annyi tapintattal lehet elrejteni a bókot, tömjént és a gyilkot is. Királyokhoz, trónokhoz és fejedelmi udvarokhoz hüllen lehet a kor, a politikus, a közgazdaság és a szerencse, de egyet meg kell adni: az irodalom napirenden tartja őket még akkor is, amikor a merev tradíciókat, a királyi palotákat, fejedelmek hálószobáit már ciceronék mutogatják a trappoló turistáknak. Ennyit a téma komoly előéletéről és megejtő varázsáról, amelynek bűvölő melegsége megfogta Vándor Kálmánt is, aki a fenségek diadalmas filmsikerei után, a kor szava alapján komédiát írt a Felsep­­burg-dinasztia családi szétszóródásáról. Meg­ható a beállítás, ahogyan az utolsó fenség, Anna Veronika nagyhercegnő él fent a Burg-­ ban, fakó fény és fakó csipkék között. Királyt keres Immaculata leánya számára és az ex-királyi cicák, görlök és mixerek mulat­ságos karmai közül cipel­i föl a várba, hogy­ eljátssza még egyszer aranysujtások, palás­tok, himnuszok és udvaroncok közt a fensé­ges vőlegény szerepét. A komédia nem sike­rül, mert kiderül, hogy a régi fenséges udvarból már csak az udvar él. Csak az adminisztráció maradt meg. A lényeg, ame­lyet a megfoghatatlan eszme tartott fönt, már régen halott. A dinasztiát szétlőtte az élet s az adminisztráció felmagasztosult szertartás formájában se tudja többé­­fel­támasztani. Vége! Immaculata sebészfőorvos­hoz megy férjhez. Miután nagynénje virágzó régiségkereskedést nyitott a köztársasági fő­­városban. A darab megírása könnyű kéz munkája, amelyik enyhe szatírát játszik, a formák mögé rejti el nyilait s a tollat, ame­lyik komédiát jelzett, sok tisztelet vezette. Élcelődik. Kerüli az eleven húst. Nem teremt izzó levegőt, nem fejleszt nagyfokú feszült­séget, amelyből hahotás,­ vagy mennyezett*, letépő tapsvihart lehet kirobbantani. M°g* elégszik friss értesülésekkel, a dinasztia te­ff­jainak természetes és polgári elproletarizá­­lásával, ex-királyok kommunista újságokból merített trónbeszédével. A fenséges család zuhanása a filléres színvonal felé így, ilyen enyhe katasztrófák árán valóban csak komédia,­­ annyi, mint egy ugrás a bérhez első emeletéről a jól kifeszített és biztonságos mentőponyvába. A szerző itt-ott kicsendült kritikai megjegyzései a politikai viszonyokra igen találók, figurái, ha ismerősök is, eléggé élnek. Lehet, hogy a szerző megítélése sze­rint a komédia derűs keretei nem bírták el, hogy e trónfosztott dinasztia érdemes t­agjai bukdácsolásuk közben, a szürke köztársasági járdán magukra öltsék láthatatlanul is feje­delmi bíborukat s hogy lelküket túlterhelte volna, ha valamennyien a fenséges hattyúk megindító esetlenségét ajándékozza nekik. Lehet. De ha ezt a felsőbbrendűséget láttuk volna beletörődni az alsóbb régiókba, akkor ez a darab felséges komédia lett volna Az előadás Vajda László rendezésében szintén a komédiát hangsúlyozta, ami látható s­ nem azt, ami mögötte van. A vezető szerepeket Zala Karola, Mátray József, Eőry Erzsi, Ignácz Rózsi, Peéry Piri, Fenyő Emil, Kéri Panni, Köpeczi-Boócz­ Lajos játszotta, kézen­fekvő vígjátéki stílusban, amelyet a közönség a bemutatón igen jól élvezett s szereplőket a szerzővel együtt melegen ünnepelte. (Papp Jenő.) * Előadás a „Filléres színvonaláról. A Nemzeti Szociális Női Párt józsefvárosi szer­vezetében csütörtökön este műsoros estély­­volt, amelyen Szabadi Ibolya, Szendrő József, Molnár Vilm­a, Kishonti József, Szalontay Ferike részben irredenta-dalokkal, szavala­tokkal és egy kis színdarab előadásával sze­repeltek. Az estélyen P­app Jenő, a Magyarság munkatársa, Filléres színvonal és a nők cí­men előadást tartott, amelynek során vázolta azt az erkölcsi devalvációt, amelyik ma már a szellemi értékek közé is betört. Rámutatott arra, hogy a mai kicsinyes korban a nők­ őrzik meg legtovább a lelki értékek arany­valutáját. A műsor egyes számait és a­, elő­adót a túlnyomórészt hölgyekből álló díszes közönség nagy szeretettel fogadta és a szerep­lőket melegen ünnepelte. * Kiss Pál gyermeklapjai 6 különböző kiállí­­tá­san, művészi kivitelben 10 pengő. Király u. 61. * Rozgonyi-kép 3 darab 8 P. Kálvin-tér 5. T­ oán­ka szere­lm és három óra kacagás a DINASZTIA három napjában. KAMARA SZÍNHÁZ 11

Next