Magyarság, 1933. február (14. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
1933 február 1, szerda шшвш léjára a következőket mondotta: — A pénzügyminiszter úr kitűnő szakember, nagyon sajnálom őt, mert látom, hogy a keserves helyzetben próbál valamit tenni. Amit mondott, abban van jó is és rossz is. De az egészből, sajnos, nem látom biztosítva az ország jövőjét. Pénz kellene és pénz nincs, átmenetileg tehát csak az a megoldás lehetséges, hogy akinek nagyobb darab kenyere van, abból juttassunk azoknak, akiknek kevesebb jutott. Kun Béla így nyilatkozott: " A pénzügyminiszter előterjesztéséből azt látom, hogy a kormány most is csak meddő kísérletezést folytat a költségvetés helyreállítására és a gazdasági élet szanálására. A kíméletlenül tervbe vett adóemelések egyrészt a kisegzisztenciákat még szomorúbb sorsba sodorják, másrészt pedig a nagy forgó pénzhiány és a mértéktelen túladóztatás miatt fix bevételi többletet nem fognak eredményezni. A kormány nem mer belenyúlni a kartelkérdés darázsfészkébe, sőt kölcsönt az ő jótállásukra vesz föl, tehát még szorosabbá teszi a rendszer eddigi megkötöttségét a kartelekkel. Politikai rendszerváltoztatás nélkül gazdasági megújhodást a Gömbös-kormány nem fog tudni csinálni, mert nem lehet egyszerre két nyergen ülni, a kisembereket hiú reményekkel táplálni és a nagy bank- és kartelalakulatokat pedig engedelmes vazallusként kiszolgálni. A tisztviselők és nyugdíjasok között szokatlan izgalmat keltett az újabb illetménycsökkentés A Magyarság már többször megírta, hogy a kormány a tisztviselők és nyugdíjasok illetményeinek leszállítására készül. Az utóbbi időben, december végén, a Tylerjelentéssel kapcsolatban mutattunk rá arra, hogy a kormány készül a közalkalmazottak járandóságainak a csökkentésére. Januárban is két izben közöltük, hogy a pénzügyminisztériumban megbeszélések folynak olyan tervezetről, amely a közszolgálati alkalmazottak jövedelmének újabb megcsonkítására irányul. A félhivatalos cáfológépek azonban mindannyiszor, szokás szerint, akcióba léptek és kijelentették, hogy szó sincs újabb fizetésleszállításról, mert a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a tisztviselői illetményekhez nem nyúl hozzá s ezt a felfogást a kormány minden körülmények között érvényesíteni is fogja. A kormány félhivatalos estilapja még néhány nappal ezelőtt is közölt újabb cáfolatokat arról, hogy a kormánynak esze ágában sincsen sem a tényleges, sem a nyugdíjas közalkalmazottak javadalmának a csökkentése és illetékes helyen még csak a gondolata sem merült fel annak, hogy a közhivatali járandóságok megnyirbálásával akarná a kormány az államháztartás egyensúlyát helyreállítani. A sorozatos cáfolatok ellenére aztán mára sajnos, mégis valóra váltak azok a „légbőlkapott koholmányok“ és „lelkiismeretlen híresztelések“, amelyekről a Magyarság jólértesültsége révén már előre tudta, hogy be fognak következni és amelyekről hetekkel, sőt hónapokkal előbb tájékoztattuk a közvéleményt és a közalkalmazottak táborát. A kormány olyan titokzatossággal kezelte az illetménycsökkentés ügyét, hogy a megvalósítás időpontja csak most került nyilvánosságra, amikor a harminchármas bizottság tagjai között a két javaslatot szétosztották. A javaslat a közalkalmazottak körében szokatlan megdöbbenést és mérhetetlen izgalmat váltott ki. A tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak járandóságait az elmúlt másfél esztendő alatt már háromszor redukálták, negyedízben pedig adófelemeléssel sújtották őket. A tényleges szolgálatban álló köztisztviselők fizetésleszállítása eddig már 12—25 százalékot tesz ki, a nyugdíjasok jövedelmét pedig 7—30 százalékkal csökkentették. Azonkívül valamennyi közalkalmazott és nyugdíjas lakáspénzét nyolc százalékkal kisebb összegben állapították meg. Ezek a lényeges csökkentések, különösen a kisebbrangú alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák nagy részét rendkívül nyomorúságos helyzetbe juttatták. Ezekhez a leszállításokhoz hozzávéve még a nyolc év óta tartó szanálási levonásokat, a nyugdíjasok egy része a törvényben megállapított illetményének mindössze csak 35—30 százalékát kapja. Most ezekből a száraz kenyérre sem elegendő, megcsonkított járandóságokból ismét súlyos százalékokat vonnak le. A miniszterelnök kijelentései után a közalkalmazott-társadalom azt várta, hogy egyszer már olyan intézkedéseket fognak életbeléptetni, amelyek sanyarú sorsukon némileg enyhítenek. A kormánynak ezek az antiszociális intézkedései annál fájdalmasabban és lesújtóbban érintik ezt a sok megpróbáltatáson átment társadalmi osztályt. A tisztviselők nyeréseken tiltakoznak a csökkentés ellen A tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak érdekképviseletei egyöntetű, erélyes állásfoglalásra készülnek a kormány illetménycsökkentő rendelkezésének végrehajtása ellen. Javornitzky Jenő dr., a KANSz vezértitkára az elnökség nevében kedden este már memorandumot nyújtott át a harminchármas bizottság tagjainak, amelyben a közalkalmazottak tiltakozását jelentették be a családjaik életének tönkretételére alkalmas intézkedések életbeléptetése ellen. A többi tisztviselő- és nyugdíjasegyesületek a napokban rendkívüli gyűléseken fognak tiltakozni az illetménycsökkentés ellen. A vasutasok memoranduma a miniszterelnökhöz A Magyar Vasutasok Országos Szövetsége kedden memorandumot küldött Gömbös Gyula miniszterelnöknek, amelyben szintén állást foglalnak jövedelmük újabb megcsonkítása ellen. Az emlékiratukban hivatkoznak arra, hogy a miniszterelnök a vasutasokat a nemzet második hadseregének nevezte. Ámde, ha a MÁV-alkalmazottak az ország második hadseregét alkotják, akkor helytelen az olyan kormányintézkedés, amely a fizetések leszállításával a kisegzisztenciák tönkremenetelét segíti elő. A fizetések és nyugdíjak csökkentése révén a kormány úgysem tudja megszüntetni a MÁV deficitjét, sem pedig az állami kiadások hiányzó összegét nem tudják pótolni ezekből az összegekből. A kormány új intézkedése — hangsúlyozza a memoratidum— nincsen összhangban azzal a bejelentett kormányprogrammal, amely a nélkülöző tömegek nyomorát munkaalkalmak biztosításával kívánja enyhíteni és szózatot intézett a magánvállalatokhoz és szociális belátásra kérte őket. Kérte a kormány a munkaadókat, hogy még a cselédjével is bánjon mindenki humánusan, ezzel szemben az állam, a legfőbb kenyéradó gazda, a titkos minősítéseken és tervbevett létszámcsökkentéseken túlmenőé, most még a sokszorosan csökkentett kisösszegű járandóságokat is megint megnyirbálja. Az államvasúti alkalmazottak éjjelt nappallá téve végzik rendkívül fontos és igen nehéz szolgálatukat. A vasutasnak helyt kell állnia a pályán, az állomáson, vagy a mozdonyon, mert ha egy pillanatra megfeledkezne kötelességéről, mérhetetlen vagyoni kárt okozhatna és az utasok életbiztonságát tenné kockára. Az éhező ember azonban, még ha vasutas is, nehezebben tudja megállni a helyét, éppen azért a kormánynak tekintettel kellett volna lenni arra, hogy a vasutasoknak, a nemzet második hadseregének, már úgyis sokszorosan megcsonkított jövedelmét épségben hagyja. A kereskedelmi kamara rendkívüli ülésen tiltakozik az adóemelések ellen A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénteken délután fél négy órakor rendkívüli teljes ülést hívott össze, amelynek egyetlen tárgya, tiltakozás a közterhek további emelésével szemben. 4 neti időre való rendezése lehetséges. A rendelet a pénzügyminiszternek felhatalmazást ad arra, hogy a pengőbefizetési kötelezettség rendjét és módját rendeleti úton szabályozza. Erre szükség van azért, mert a befizetéseknek egyre több a nehézsége, tehát könnyítéseket kell majd alkalmazni. Ezt a rendeletet csak a külföldi tárgyalások befejezése után fogják kiadni. Esterházy Móric gróf kérdést intézett a kormányhoz, hogyan történik a megkülönböztetés a szorosan vett pénzügyi és gazdasági, valamint kereskedelmi jellegű tartozások rendezése között. Lakatos Gyula azt kérte, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök kamatainak leszállítását ne korlátozzák a mezőgazdaságra, hanem terjesszék ki a háztulajdonra is. Biró Pál több felvilágosítást kért a transzfermoratóriumról. Kátay Tibor kifogásolta, hogy a transzfermoratóriummal kapcsolatos kérdéseket nem viszik a bizottság elé. A kormány rendeletei a 33-as bizottság előtt A 33-as bizottság kedden este hét órakor ült össze Ugron Gábor elnökletével, hogy letárgyalja a kormány szanálási rendeleteit. Először Koós Zoltán ismertette a lakásügyi korlátozások megszüntetéséről szóló rendeletet. 1933 november 1-ével hatályukat vesztik azok a jogszabályok, amelyek a lakások forgalmát korlátozzák. Kivételt jelent az az intézkedés, hogy a lakások bére továbbra is fizethető havi részletekben, azonban a kilakoltatások ügyében az 1200 pengőn aluli lakbérű lakásoknál, vagy azoknál, ahol szolgálati viszonnyal kapcsolatban jár természetbeni lakás, ezentúl is a lakásügyi biztos intézkedik. A háztulajdonosok február 28-ig november 1-ére a lakásokat felmondhatják. A rendeletet vita nélkül tudomásul vették. Ezután Temesváry Imre ismertette a transzfermoratóriumnak 1933 december 22-ig való meghosszabbításáról szóló rendeletet. A rendelet indokolása kifejti, hogy a népszövetség pénzügyi bizottságának tanácsa értelmében a külföldi hitelezőkkel tovább tárgyalunk a Stillhalte egyezmény meghosszabbításáról. A transzferrendelet kedden este lejárt, tehát azonnal gondoskodni kellett a meghosszabbításról. Nem számíthatunk arra, hogy fizetési mérlegünk a legközelebbi jövőben úgy változzék meg, hogy külföldi tartozásunk szolgálatát rövidesen el tudjuk látni. Ilyen körülmények között a transzferkérdésekkel kapcsolatos jogviszonyoknak csak újabb átme- a Első Neumann Vásár olcsó nap február 1-16114-ig Fehéráru: Ruhaáru: Sffolle a • • вВвв• Ор—.79 Lepedőanyag . .р 2.08 Paplanlepedőanvag■ в в8р 3.58 Inlet .....р 1.08 р 1.32 р 1.10 Panama oxford •р 1.70 la pouplin . . t р 1.10 Fehérneműselyemр 1.35 Asztalgarnitúra (6 személyes)• р 6.88 Törülközők . .р—.86 Férfi divatáru: Kemény gallér . , 0 ва• 9 р—.60 Elastic-gallér . ■В•в■ лр—.80 Félkemény gallér .0вява р—.80 Selyenmyakkendő• вв•• р 1.60 Kalap (gyapjú) ,ввв«вW 9.60 Kalap (nyúlszőr) ,1в• ва р14.40 Pullover . . . •■ вв• р 6.— Mellények . ■ ■bв⧕ р11.40 Sál .... AвSв»р 2.40 Harisnya (férfi) aв« Бр 3.20 Harisnya (gyermek) ввврр—.40 Gyermekzokni . ь«вв 1р—.60 Gyermekpullover . 1 ввБа р 4.80 Dressing-gown , s»в 1 вр 20.— Zsebkendők . »в в 81 bр—.38 Orvosi köpeny . ■eо■вБр 6.60 Pizsama .... *вввь р 6 — Ing, két gallérral •вввв р 4.94 Pouplin alsónadrág•<ввь р 1.68 Hálóing .... в 8»в• р 5.80 P 20.— Férfiöltöny P 52.—től Férfi felöltő P 56—„ Férfi téhnabát . „ • ■ » P 75.— * Férfi vászonruha . » ■ » P 20.— „ Férfi kamgarn-nadrág . » » P 28.— » Reggeli kabát . . . , t , P 12.— » Vászon-joppe ( ■ 'i i t • P 8—» Szörmebekecs ■ ■ ■ • • P 80— „ Szörme-ulster . » . . * P 120.—„ Női ruhák: Tavaszi divatkabátok . . . P 16.80-tól Tavaszi átmeneti kabátok . P 20.— „ Selyem-és szövetruhák . . P 12.» Fiúruhák: Fiúruhák . . .« 9 • p S 1. o« Fiú felöltők i ■a V B • p 30—, Fiú télikabát . .* Э»* p 20— » Fiú szövetnadrágв B p 6.50 „ Fiúvászonruha .a a в. в p 4.80» Fiúvászonnadrág• в В • p 1.60 „ Nyári jeppe . .* 1 в » p 2.60 „ Leánykaruhák: Tavaszi kabát ■ ο ■ ‹ • P 12.—töl Tavaszi ruha 8—„ Gyapjúszövetek (ho *z.) p e.—től. M. KIR. UDV. ÉS KAM. SZÁLLÍTÓ IV. MUZEUM-KÖRUT 1. A londoni hitelrögzítő megállapodás szövegét még nem ismerik Imrédy Béla pénzügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában hangsúlyozta, hogy nehéz megvonni a határt a pénzügyi és a kereskedelmi tartozások között. A transzfermoratórium rendszere elsősorban a hosszúlejáratú címletekre terjed ki, ezeket termé-szetüknél fogva pénzügyi tartozásoknak kell tekinteni. A rendelet ezért csak a pénzügyi tartozásokat öleli fel. Állandó tárgyalás alatt áll a zárolt számlára fizetett összegek bizonyos elvek szerint való felhasználásának kérdése, tehát a belső cirkuláció elősegítése és bizonyos hitellehetőségek megnyitása. Még nem ismeretes az a szöveg, amelyet a londoni tárgyalások alatt dolgoztak ki. Az eddigi felhasználás bizonyos fokú kiterjesztéséről lesz szó. Olyan kritériumokat kell majd felállítani, amilyeneket a Nemzeti Bank kivon. • A bizottság a rendeletet ezután elfogadta. Az összes felszólalók kifogásolták, mégis elfogadták a kamatilletékek felemelését és a villanykörték és rádiócsövek megadóztatását Következett az arányban teljesítendő fizetésekre vonatkozó rendelet, amelyet a bizottság hozzászólás nélkül elfogadott. A kamatilletékek felemeléséről és az osztalékilleték rendkívüli pótlékának emeléséről szóló rendeletnél Bassay Károly kérte annak elejtését. Kátay Tibor megkérdezte, hogy az új céladó fedezni fogja-e annak a célnak költségeit, amelyre behozták. Milyen intézkedéseket tervez a kormány az el nem adósodott földbirtok hitelképességének helyreállítására, amit az eddigi korlátozó intézkedések befolyásoltak. Esterházy Móric gróf nem fogadta el a rendeletet, hanem tudni kívánta, kik, hogyan részesednek a kamatredukció kedvezményében. Hoyos Miksa gróf szerint az egész mezőgazdaság tiltakozik az ellen, hogy illetékbevételeket használjanak föl a mezőgazdaság megsegítésére. Wolff Károly kifogásolta azt a korábban lábrakapott eljárást, hogy a pontatlan fizetőknek adnak kedvezményeket. Ez a rendszer ugyanezt az eljárást követi. Imrédy Béla pénzügyminiszter, a felszólalásokra válaszolva, kijelentette, hogy az illetékek hozama kevesebb lesz, mint félszázalékos kamatleszállítás összege. Az intézkedések következtében mégis mintegy másfél százalékkal csökkenthetik azok kamatterheit, akik eleget akarnak tenni fizetési kötelezettségeiknek. A bizottság ezután a javaslatot elfogadta. Következett a villanykörték és rádiócsövek megadóztatásáról szóló rendelet. Wolff Károly nem tartja igazságosnak, hogy a nem átlátszó villanykörtéket ötven százalékkal megdrágítsák. Adómentességet kért a közvilágításnál felhasznált villanykörték számára. Általában aggályosnak tartja az egész rendeletet. Kozma Jenő élesen kritizálta a rendeletet. A villanykörték megadóztatása csökkenteni fogja a villanyáramfogyasztást. Ez már csak azért sem érdeke az államnak, mert a Talbot-centrále árama még nincs eladva. A rádiócsövek megadóztatása visszafejleszti az egész rádióipart, komoly jövedelmet pedig nem biztosít az állam számára. Chorin Ferenc szerint az új adók is mal drágítani fogják a termelést és csökkenteni fogják a fogyasztást. Rassay Károly hangoztatta, hogy az adótételek túlságosan magasak. A rádióipar visszafejlődése csak a munkanélküliséget fogja növelni. Imrédy Béla pénzügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nem fogja visszafejleszteni a fogyasztást sem a rádiókészülékek, sem a villanykörték terén. A megterhelés, amelyet a rendelet hoz, szerinte nem jelentékeny. A bizottság ezután a rendeletet elfogadta. Vita az egyenes adók pótlékolásáról Ezután az egyenes adók pótlékolására vonatkozó rendelet következett. Rassay Károly nem fogadta el a rendeletet, mert az adóemelésekkel és a fizetésleszállítással nem lehet rendbehozni az államháztartást. Amíg a kormány nem gondoskodik átfogó gazdasági programról, a költségvetést nem fogja rendbehozni. Nem elegendő, hogy az államháztartás kiegyensúlyozására vesznek fel kölcsönt, a közmunkákra is kölcsönt kellene felvenni. Szilágyi Lajos szerint a teherviselőképesség kimerült. Kozma Jenő azt mondotta, hogy november óta 20—30 százalékkal csökkent a házbérjövedelem. Ester»