Magyarság, 1934. június (15. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-02 / 122. szám
k azt az indítványát, hogy a leszerelési főbizottság tanácskozásait napolják el az általános vita befejezése után, de a különböző albizottságok tárgyaljanak tovább Genfben és vitassák meg azt a tervet, amelyet a semleges államok április 14-én benyújtottak. Ennek a tervnek fontosabb pontjai: lesze- relési intézkedések az angol memorandum alapján némi változtatásokkal, mérsékelt teljesítése a német egyenjogúsági követeléseknek, továbbá garancia és ellenőrzési rendszer kidolgozása anélkül, hogy szankciókat alkalmaznának. A semlegesek javaslatától sem sokat várnak a beavatottak, mert Németország egyenjogúságát Franciaország nem ismeri el, garanciális paktumra pedig Anglia nem kapható, úgy hogy a kibontakozás ezen az alapon kilátástalan. Simon angol külügyminiszter eltávozott Genfből A csütörtöki tárgyalások után roppant érdeklődéssel várta mindenki Genfben a konferencia főbizottsági ülésének pénteki folytatását. Háromnegyed négykor nyitotta meg Henderson az ülést s azt az indítványt terjesztette be, hogy adjanak időt a delegációknak a felmerült nehézségek bizalmas megvitatására és áthidalására s ezért halasszák el a nyilvános üléseket szerdáig. Egyúttal újra felszólította a delegátusokat, hogy tegyenek meg mindent a konferencia kisegítésére a kátyúból, mert a leszerelési értekezlet még sohasem volt oly súlyos helyzetben, mint most. Az értekezlet örömmel járult hozzá a négynapos szünethez. Nagy izgalmat keltett Simon angol külügyminiszternek az a bejelentése, hogy még pénteken este elhagyja Genfet, hogy jelentést tegyen kormányának Londonban. Beavatott körökben nem tartják kizártnak, hogy végleg otthagyja a leszerelési konferenciát. A pénteki vita első szónoka Beck ezredes, lengyel külügyminiszter volt, aki nem terjesztett be külön javaslatokat, csak rámutatott arra, hogy Lengyelországot nem terheli semmi felelősség a hónapok óta folyó diplomáciai tárgyalások eredménytelenségéért. Beszédét azzal fejezte be, hogy kormánya minden olyan intézkedést elfogad a fegyverkezések korlátozása és leszállítása terén, amelyeknek általános jellegük van és minden államra kiterjednek. Utána Koo Wellington kínai főmegbízott éles beszédben támadta Japánt. Aztán Sandler svéd külügyminiszter terjesztette be a semleges hatalmaknak a csütörtöki bizalmas megbeszéléseken összeállított leszerelési javaslatait. Tevlik Rozsdl »biztonsági« javaslatai A semleges javaslatot azonnal ellenezte Litvinov népbiztos, utána pedig Tevfik Rüzsdi török külügyminiszter három pontból álló javaslattal lépett a konferencia elé.Ebben csatlakozik Simon angol külügyminiszternek a vegyi háború eltiltására, a katonai költségek nyilvánosságrahozatalára és a leszerelési ellenőrzőbizottságra vonatkozó indítványához, javasolja, hogy a konferencia vitassa meg az általános európai biztonsági paktum kérdését, erre a célra küldjön ki külön biztonsági bizottságot és a Locarno s a balkáni egyezmény módjára kötendő további regionális paktumok kérdésével is foglalkozzék. Titulescu a kisántáni nevében azonnal bejelentette csatlakozását, épp úgy Maximotz görög külügyminiszter. Az ülés ezeknek a bejelentéseknek hatása alatt oszlott szét, mert Henderson azzal zárta be a tanácskozást, hogy egyelőre az elnöki tanács foglalkozik majd a benyújtott javaslatokkal s így a legközelebbi főbizottsági ülést csak szerdára hívja össze. írta: Hárs László Gusztinak hívták és csak a távoli, ködös világok érdekelték. Páris úgy trónolt álmai legcsúcsán, mint holmi ragyogó és elérhetetlen korona s este, ha a bor megoldotta a nyelvét, intim buddk-titkokat mesélt Ázsiáról. Gyakran vágott neki a világnak, hogy egyszercsak meglepetésszerűen ismét beállítson ismerőseihez, jobbjában könnyedén himbálva kézitáskáját, amelyen rikítottak a szállodák címkéi: „Sacher“, „Savoy“, „Ritz“. Néhány napig, esetleg néhány hétig, elténfergett a szürke pesti aszfalton, de hívta a messzeség, megsápasztotta a sóvárgás, mennie kellett. Felkapta kis kézitáskáját, taxiba ült és elutazott Velencébe, Ankarába vagy a Tűzföldre. Nem köthette ide sem nő, sem üzlet, sem határzár — ha mennie kellett, hát elment. Utoljára ismét Párisba utazott. Már hetek óta lakott a Quartier Latin egy kis padlásszobájában, vidáman nyomorogva Murger modorában, már hetek óta lehelte be Páris páratlan illatát, midőn fölkerestem hónapos szobájában, a Kertész utcában. Éppen az ablaknál állt és a szemközti autógarázs benzingőzét szagolta. Az asztalon két „Souvenier de Paris“ virágváza, harminchét különféle párisi felvétel és Carlyle „A francia forradalom“jának három kötete hevert. A falon a párisi „Notre Dame“ és Clémenceau olajnyomatú fényképe függött, míg az ágyon egy garantált Marseille-ban gyártott Kerry szomorkodott. Valódi, hamisítatlan párisi hangulat lengte át a rekvizitumok nyomán a szobát, amint amint azt így a Kertész utcából megállapíthattam. — Bon soir — üdvözöltem finoman, mintegy a helyzetre való utalással — bon soir, barátom. Hát te még mindig itt gubbasztasz? — Igen, még mindig itt gubbasztok — felelte kerekdeden és megfordult. — Ha emlékezetem nem csal, pontosan negyvenöt napja nem mozdultam el hazulról. Negyvenöt napja élek Párisban, de gyötör a honvágy és holnapután, csütörtökön héttizenötkor megérkezem. Már mindenkinek megírtam, Magda várni is fog a párisi gyorsnál. Azonkívül neked, de csak neked, megsúghatom, hogy ezúttal hosszabb ideig maradok Pesten. Sőt az sincs kizárva, hogy örökre... És Guszti, egy székre állva leszedte a szekrény tetejéről a kézitáskákat, amelyeken messzi szállodák cimkéi rikítottak és csomagolni kezdett. * Csütörtökön este héttizenötkor Guszti végigsimított Párisban nőtt kis szakállán, bajuszán és nagyokat szippantva pipájából, felnyitotta a csikorogva fékeződő párisi gyorsvonat egy másodosztályú vagonjának ajtaját. Vonatkeréknyi magasságából lenézett a régen látott szénporos pályaudvarra, táguló mellébe szivta a pesti, pesti levegőt s kezét szivére szorítva élvezte a viszontlátás szorongó gyönyörét. — Itthon vagyok, ismét itthon vagyok a jó öreg, drága Pesten — motyogta reszkető szájjal és lelépett a fekete vaslépcsőről. *— Megérkezett... — Hogy megváltozott, Guszti — mondta Magda, amikor végre találkoztak a kavargásban. — Talán a bajusza teszi, talán a szakálla... Valami idegen, titokzatos lehellett árad magából. Azt hiszem, Páris .. .1 Pathou toalettekre gondolt dideregve, francia selymekre, francia parfömökre, meg francia frankokra. Felgyűlt szemekkel leste Gusztit, aki kerek baszksapkájának kékségében, kis gyökérpipájának illatos füstjében elhozott valamit e drága csodákból, neki, csak neki! Ahogy megírta. Felgyűlt szemekkel leste a napsütötte, szakállas férfiarcot és nem látta, hogy a kijáratnál a kapus elé betartott tenyerébe Guszti elegáns lendülettel egy „Kelenföld-Budapest“ felirású barna kartonlapot csúsztatott.♦ Kertész utcai régi szobájába költözött most is, mint mindig, ha Pesten volt. Ott lakott ismét, szemközt az autógarázzsal és innét indult el reggelente, hogy csak este érkezzék vissza. Mert e hetedhét országot bejárt nyughatatlan vérű világcsavargó most falta, habzsolta magába e régen látott város egyszerű szenzációit. Bronzszin arccal rótta naphosszat a várost, fején a berryvel, szájában a pipával s oldalán a csillogószemű Magdával, aki egyre csak Paksról faggatta, míg ő feszülő mellel Pestről áradozott. — Higgye el, Magduska — harsogta kipirultan — elég volt a világcsavargásból. Nincsen párja Budapestnek, én mondom ezt magának, én, aki már láttam Pétervárt és Benáreszt és a kettő között is mindent Nincsen párja a Tabánnak, a Citadellának, az Andrássy-útnak, a ... És órákon át ömlött ajkáról a szó. De Magda egyre és egyre makacsabbul Párist akarta hallani. Ez megharagította és piros tüzet lobbantott a szeme fehérjére s délután már a szőke és ragadozószáju Etával bujt meg egy olyan igazi pesti kis kávéház plüssdivános sarkában és Etának gügyögött, harsogott a gyönyörű, a szépséges, az egyetlen Pestről, Pestről, Pestről, Pestről... S hogy Eta is Párist kérdezte, azontúl egyedül ment le a közeli sétatérre. Hóna alatt francia újság, szájában pipa, fején a berry s az arca barnább, mint valaha. A sétatéren játszó gyerekek csiripelve körülbámulták a francia bácsit, aki csokoládét és perecet vásárolt nekik és tört magyarsággal mesélte, hogy most jött az Óperenciáról. Bejárt azonkívül ezeregy várost, de ez a „Bjíidépeszt“, ez a legis legszebb, nincs párja széles e világon. A gyerekek csillogó szemekkel, elakadt lélegzettel lesték a szavát, amíg az Óperenciáról, az ezeregy városról mesélt, de Budapestnél már a kerekre nyitót szemekre borultak a pillák, a tátva maradt szájak becsukódtak s ahogy elmajszolták a csokoládét , szétrebbentek. Másnap már csak messziről pislogtak a barna bácsira, akinek pipája és furcsa sapkája néhány percre eltűnt a „Le Matin“ lepedője mögött. De Guszti nem soká bírta az egyedüllétet. Újságját öszszehajtogatta, átült a szemközti padon unatkozó öregúr mellé és elmondta, hogy született francia, eddig még nem volt túl hazája határain, németül magánszorgalomból tanult, hogy tegnap érkezett Moulins-sur-Merből és hogy nincsen párja Budapestnek. Harmadnap a sarki rendőrtől kérdezte, merre van ez és ez az utca, azután előszedte az útlevelét meg francia igazolványait, végül becsületszavára kijelen- Két blokk alakul ki a konferencián Genfi politikai körökben úgy látják a helyzetet, hogy a leszerelési értekezlet főbizottságának eddigi ülései alapján mindjobban kibontakoznak két blokk körvonalai. Az egyiket Franciaország, a kisántáni és a Balkán-paktum aláíró hatalmai képviselik, a másik pedig azokból az államokból áll, amelyek a Macdonald-féle egyezményjavaslat és a hat semleges állam memoranduma mint kettős tengely körül csoportosulnak. Hitler beszámolt a helyzetről Hindenburgnak Berlinből jelentik: Koester báró párisi német nagykövet pénteken délben kihallgatáson jelent meg Hitler kancellárnál, hogy jelentést tegyen az elmúlt napok diplomáciai eseményeiről. Koester berlini útja a leszerelési értekezlet válságos helyzetével és a német-francia ellentétek újabb kiéleződésével áll összefüggésben. Hitler kancellár a késő délutáni órákban, közvetlenül azután, hogy bevégezte tanácskozásait Koester párisi német nagykövettel, audienciára jelentkezett Hindenburg elnöknél és több órát töltött az elnöki palotában. A kancellár. hir szerint, részletesen beszámolt az elnöknek a pillanatnyi politikai helyzetről és a nemzetközi válság kimélyüléséről. Franciaország hárommilliárd frankkal emeli katonai kiadásait Párisból jelentik. Pétain tábornagy, hadügyminiszter, csütörtökön a képviselőház pénzügyi bizottságában beterjesztette leg- ABRÄZIA No• Horváth ЛЛГХ.Ж* Mr*» szanatórium és penzió Közvetlen a tengerparton. Kifogástalan ellátás. Saját park. Diéták, fürdők felár nélkül. Mérsékelt árak! Pausárkedvezmények Budapesten. Dr. Horváth iroda, ASTORIA-szállodában, d. e. 11—S. Telefon: 87-840. újabb törvényjavaslatát a katonai kiadások hárommilliárd frankkal való emeléséről. A tábornagy javaslata sürgős tárgyalását kérte „tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre". A trianoni Magyarországon csökkent a házasságok propagatív ereje és súlyosan leesett a születési arányszám A statisztikai társaság győri ülése Győrből jelentik: A Magyar Statisztikai Társaság csütörtökön délelőtt Győrött tartotta meg XII. ünnepi ülését. A városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, élén Breyer István megyéspüspökkel. A miniszterelnököt Bencs Zoltán dr. miniszteri tanácsos képviselte. Ott volt Thirring Gusztáv dr. a székesfővárosi statisztikai hivatal ny. igazgatója, Kováts Alajos dr. h. államtitkár, Laky Dezső egyetemi tanár, Hlgefalvy Lajos dr., Konkoly-Thege Gyula és még sokan mások. Bod János megnyitó szavai után Szauter Ferenc dr. polgármester a város közönsége nevében köszöntötte a statisztikai társaságot, majd Kenéz Béla dr. elnök tartott nagy Ügyetem mellett ünnepi előadást Népesedési kérdések címmel. Kenéz Béla előadásában behatóan foglalkozott a népesedés problémájával és arra a következtetésre jutott, hogy a népszaporodásra a gazdasági tényezőknek döntő jelentőséget nem lehet tulajdonítani, irányát inkább egyéni okok szabják meg. Amíg a XIX. században a népesség megháromszorozódott, mostanában a születések arányszáma visszaesett, ezer lélekre évenként 16—20 születés esik. Figyelemmel a halálozási arányszámra is, azt a megállapítást tette, hogy Franciaország szaporodása már megállott, népessége 1960-ban kétmillióval kevesebb lesz. Példáját követi Belgium. Anglia 1950-ben, Németország 1960-ban éri el népességének tetőfokát Szembeállítva a fehér fajok népesedési adatait a színes fajokéval, megállapította, hogy az európai 16—20 ezrelékkel szemben Japánban 33, Brit-Indiában 37, Egyiptomban 44 ezrelék a születési arányszám. Az előadó ezután a fehér fajban mutatkozó hatalmi egyensúly-eltolódásokkal foglalkozott, hangsúlyozva, ha változás nem történik, a fejlődés mai menete szerint 1960-ban Európa népességében a szláv államok lakossága abszolút többséget fog elérni. Részletesen ismertette ezután a magyar viszonyokat, rámutatva arra, hogy szemben az 1930. évi helyzettel, 31 ezrelékről 21,6 ezrelékre esett a születési arányszám. Amíg Nagymagyarországon 1900-ban 1000 házasságból 217 törvényes gyermek született, a trianoni Magyarországon 1920-ban 188, 1930-ban 135, vagyis tíz év alatt 28 száza 1934 Június 2. szombat lékkal csökkent a házasságok propagatív ereje. Az egyke szaporodására mutat rá az a statisztika, amely szerint 1932-ben Magyarországon az anya halálával 17.000 házasság szűnt meg és ebből több mint ЗООО-ből egyáltalán nem született, 4300-ból pedig egy-két gyermek született. Az országban 223 úgynevezett egyke-község van és a fogyó lakosságú községek egész sorával találkozunk. Bár ezzel szemben négyszer ennyi községben haladja meg a születési arányszám a 30 százalékot, föl kell venni a küzdelmet az egyke ellen és meg kell szüntetni annak okait, mert ezen fordul meg a magyarság jövője. A premontrei rend alapítójának nyolcszázéves jubileuma Nyolcszázadik évfordulóját ünnepli a premontrei rend alapítójának, Szent Norbert, halálának június 6-án. A magyar fiatalság fehérruhás tanítómesterei, akik még az alapító életében megérkeztek hazánk földjére, hogy a krisztusi szeretet galambszártnyán hozzák a hit és tudás igéit, ezen a napon kegyeletes lélekkel fordulnak rendalapítójuk sírja felé és idézik föl szellemét. Az egyháztörténetemnek egyik legnagyobbszabású egyénisége, Szent Norbert vérrokona volt a legigézőbb és hősiesebb árpádkori szentnek, László királynak és ez a vérségi kapcsolat az elmúlt századokon át szimbolikussá vált a magyar nemzet és a premontrei rend viszonyában. Nem a mai napok hangulatához nem illő, zajos külső ünnepséggel ünnepli meg Gödöllőn a rend bensőséges ünnepét, hanem egy nagy, háromnapos lelki és szellemi maniifesztációval, amelyben az összes magyar tanítórendek képviselői, a pápai nuncius, a megyéspüspök és bizonyára az egész keresztény magyar társadalom részt vesz, ezen a napon lélekben még inkább egybeforrva Szent Norbert magyar fiainak dicsőséges múltjával és nagyszerű működésével. Az ünnepségek sorrendje a következő: Jun. 4. (hétfő) d. e. fél 8-kor szentmise szentségkitétellel, tartja: Stuhlmann Patrik dr. O. Praem. c. főigazgató. D. u. 5-kor szentbeszéd, mondja: Halamka Gyula dr. O. Piar. theol. tanár; litánia és áldás, tartja: Sebes Ferenc dr. O. Piar. rendfőnök. Jun. 5. (kedd) d. e. fél 8-kor szentmise szentségkitétellel, tartja: Kovács Lajos dr. O. Praem. perjel. D. u. 5-kor szentbeszéd, mondja: Brisits Frigyes dr. O. Ciet. e. m. tanár; litánia és áldás, tartja: Bitter Illés dr. O. Cist. c. főigazgató. Jun. 6. (szerda) d. e. 8-kor szentmise és áldozás, végzi: Mgr. Rotta Angelo apostoli nuncius; szenbeszéd (evangéliumkor), mondja: Mattasovszky Kasszián dr. O. Ben. c. főigazgató. D. u. 5-kor szentbeszéd, mondja: Vid József Soc. res. tanár, litánia, Te-Deum és áldás., tartja: Hannauer István dr. váci megyéspüspök.