Magyarság, 1934. december (15. évfolyam, 268-291. szám)
1934-12-23 / 287. szám
1934 december 23. vasárnap ШШШВ Széchenyi Károly gróf a Magyarság útján hívja fel a nagybirtokosokat a délvidéki menekültek elhelyezésére A következő sorokat kaptuk: Harmadik hete már, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő Magyarország újabb teher elviselésére kényszerült: a Délvidékről kiüldözött menekülteket kell eltartani. A magyar társadalom nemes áldozatkészsége a legnagyobb elismerésre méltóan igyekszik kivenni részét ebből a munkából, amelyhez a társadalom minden rétege a lehetőséghez képest hozzájárul. Az egyes osztályok lehetőségeihez mérten ... Álljunk itt meg egy pillanatra, mert ez olyan probléma, ami arra késztet, hogy szóvátegyek egy kérdést a Magyarság hasábjain. A magyar ipar, nézegetem szerint, messzemenő formában juttatta kifejezésre együttérzését és rövid pár nap alatt csaknem 100.000 pengőt bocsátott a GyOSz útján a kormány rendelkezésére, nem is beszélve arról a sok természetbeni adományról, amit egyesek még ezenkívül adtak hasonló célú gyűjtésekre. Tehát az ipar kétségtelenül gazdasági elhelyezkedettségének tudatában, méltó alakban helyezkedett hazafias kötelességének magaslatára. Ha a mezőgazdaság helyzete nem lenne olyan, mint amilyen, a földbirtokosok, főként a nagybirtokosok, legalábbis hasonló mérvben vettek volna részt ebben a munkában, így is sok nagyértékű adományról lehetett olvasni a földbirtokososztály részéről a sajtó jelentéseiben, ez azonban még nem pótolja azt a segítséget, amilyet a közvélemény elvár a nagybirtokosságtól, nem ismerve annak súlyos helyzetét. Pénzbeli segítséget ma, földbirtokos nem tud adni, vagy csak kivételes esetben. De nagy arányban tudna segíteni, ha minden 2000 hold elvállalná magára , átmenetileg egy család lakását és ellátását. Teljes tudatában vagyok a birtokososztály küzdelmes életének, s minthogy magam is birtokos vagyok, meg tudom ítélni a vagyonok immobilitását, de azért határozottan állítom, hogy kétezer holdon egy családdal többnek elhelyezése és ellátása olyan minimális készkiadást jelent, ami úgyszólván nem is minősíthető több tehernek. Ez tehát az a mód, amivel a nagybirtokosság leghathatósabb formában hozzájárulhatnak az állam és a társadalom mentési munkájához mindaddig, míg a kiüldözöttek visszatérhetnek lakóhelyeikre. Ez nem azt jelenti, mintha a fölajánlott segítség időbeli korlátozására gondolnánk, hanem csak azt, hogy reméljük, az új szerb kormány mégiscsak lehetővé teszi, legalább emberiességi okokból, a szerencsétlen kiüldözöttek mielőbbi visszatérését. Ha fölvetett gondolatom az illetékes tényezők magukévá teszik és a nagybirtokosság velem nemcsak egyetért, de végre is hajtja tényleges fölajánlásokban ezt az elvet, akkor a kiüldözötteket kétszer huszonnégy óra alatt el lehetne helyezni. Az államnak is segítség lenne ez a megoldás az újabb teher viselésében, de megoldaná az egész kérdésnek egy további részét is. Ugyanis valamelyes munkát mindig lehet találni egy birtokon, bármi legyen is az illető elhelyezettnek foglalkozása, így ezek a lakás és ellátás fejében tudnának bizonyos ellenszolgáltatást is nyújtani, mert nem lenne helyes, de maguknak a kiüldözötteknek sem felelne az meg, hogy huzamosabb ideig munka nélkül tartsák el őket, kegyelemkenyéren. Végül nem hallgathatom el — és nagyon remélem, hogy földbirtokostársaim egyetértenek velem —, hogy a mi osztályunknak is részt kell venni ebben az akcióban tradícióihoz mérten, hogy még az árnyéka se merülhessen föl olyan gyanúsításoknak, mintha a nagybirtokosság ki akarná magát vonni az alól, amit ma kötelességének tart minden jó hazafi. Soraimat annak az őszinte reményemnek kifejezésével zárom, hogy az illetékes minisztériumok magukévá tévén az eszmét, segítségére jönnek centrális irányításukkal a nagybirtokosságnak, hogy ez is részt vehesen ebben a nemzeti mozgalomban abban a keretben és olyan föltételekkel, amelyek a mezőgazdaság mai válságában ezt számára lehetővé teszik. Széchenyi Károly gróf A Magyarság olvasótáborának szeretetteljes gondoskodása a menekültekről A Magyarság szerkesztőségében a titkár szobája tele van játékszerekkel, óriási kitömött játékmajom, babakocsi, ágyacska, rózsaszínű selyempaplannal, szalagos vánkoskákkal, tulipántos babaszoba felnőtt babahölgyek számára, szekrény, karosszékek, toalettasztal— valóságos játékkereskedési A kis magyarok kedves Jóska, bácsija veszi át az adományokat, amit karácsonyra a kis Jézus helyett kicsi magyar gyerekek küldenek nincstelen testvéreiknek. Külön meg kell emlékeznünk Dunay Jucikéról, aki kifosztotta a szobája játék polcát, nem elhasznált, ütött-kopott, selejtes holmikat, küldött, hanem ízléses, csinos rendben tartott játékszereket, ahol a baba rózsaszínű selyempaplanán meg volt a legkisebb gombocska is. A babaszekrény akasztós részében rendre lógnak a selyemruhák, a polcokon pedig mindenféle összehajtogatott szövet- és csipkedarabka, babaruhának való. Jó háziaszszony válik Dunay Jucikéból, aki annyira meg tudja becsülni a holmiját. Milyen gondos, helyre gazdasszony lesz, ha megnő. A menekültek részére a telepeken karácsonyfa-ünnepélyeket rendeznek. Azok a menekültek pedig, akik a városban szétszórva rokonaiknál, ismerőseiknél laknak, a Magyarság szerkesztőségében fogják megünnepelni a karácsonyt. A Magyarság felhívja ezeket a városban különlakó menekülteket, hétfőn délelőtt 12 órakor jelenjenek meg a Magyarság szerkesztőségében és hozzák magukkal a Külföldieket Ellenőrző Hatóság által kiállított igazolványaikat. " és VII. Erzsébet-körút 16 Ugyanitt töltőtollak szakszerű javítása Sok játékszer és újabb pénzadományok érkeztek Szombaton pénzadományt küldtek a Magyarság szerkesztőségébe a Délvidékről kiűzött magyarok részére: Németh Ferenc Műkezelő (Piszke) 4, Zurillay Jolán (Heves) 4, Aréna úti elemi iskola 5, Riedel Zdenkó báró 5, Szatucsek János (Komárváros) 5, özv. Szász Lajosné (Budapest) 5, kovásznai Kovách Zoltán dr. ny. ügyész 10, Takács Ödön (Budapest) 10, vitéz Csehkey Gézáné 10, Protestáns menza (Budapest) 12.40, Веке Mihály ny. igazgató-tanító (Kehda) 5, Kresiczay József (Túra) 3.50, Hamrík Pálné (Hidvégpuszta) 5, vitéz Veres Pál főmérnök (Gödöllő) 8, Kollonnay Lászlóné (Nyirtas) 8.10, Pajtás István (Bólaj). 10, Szorgalom Asztaltársaság elnöke Horváth György 10, Társaskör (Nádudvar) 10, Seiler Elek dr. (Felsőmocsolád) 16, Görögkatolikus iskola növendékei (Bököny) 10.93, Neszveda Antal ,viaszgyertyaöntő (Máriabesnyő) 20.10, Berzsenyi Mária (Nikla) 30, Puskás Ferenc (Nyíregyháza) 2, Czeke Marianne dr. 10, Lovag utcai polgári iskola 25, Hanzély Istvánné 7, Modern-kávéház személyzete 12.30, Simor-utcai elemi iskola tanulói 11.70 pengő Eddigi gyűjtésünk eredménye összesen 5291 pengő. Szombaton egyébként nagyon sok játékszer érkezett a menekült gyermekek részére. Nedves, hideg időben NIVEA Zord időben, mikor esik az eső, vagy havazik, a bőr fokozottabb gondozást igényel. Ápoljuk tehát esténként arcunkat és kezünket NIVEA-CREME-el. A bőr puha és sima lesz és ellenálló a zord időjárással szemben. A NIVEA-CREME Eucerit-tartalmánál fogva mélyen behatol a pórusokba és nem hagy zsíros fényt a bőrön. Nappalra és éjszakára egyaránt használható. Nlvea-Creme ára dobozban....... Nivea-Creme ára óntubusban . P -.50, 1.-, 2,— P 1.-, 1.60 A Széchenyi reálgimnázium IV. osztályának tanulói egy kis karácsonyfát és karácsonyfadiszecskéket küldtek. Jeles Karcsay Mária babát és játékszert, N. N. gyermekjátékszert, Dunay Jucika bababútort, babakocsit, edényeket, Berauer Palika és Évike egy óriási mackót, mézeskalácsházat, babát és egy körteperselyt, ami tele van gyűjtött pénzzel. A Felsőerdősori polgári leányiskola II. b) osztályú tanulói ruhaneműt, egy volt menekült ruhaneműt és Karcsay Imre női és férfi ruhaneműeket küldött. Adakoznak a bányászok, a diákok és a közalkalmazottak Az Árpád reálgimnázium diákjai 148 pengő 70 fillért, 15 csomag ruhaneműt és két csomag élelmiszert adományoztak a Délszláviából kiűzött menekülteknek. A tanulók egy uzsonnájukról vagy egy moziba menetelről mondtak le ezért. A Gyöngyösi Lignitbánya hatvankét szegény bányásza egy teljes napi munkáját, öt vagon lignitet ajánlott fel. A maguk szűkös heti ötnapos munkaidejük mellett alig pár pengőt kitevő keresetüket ingyen adják a kiüldözöttek támogatására. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége elnöksége szombaton tartott ülésén a kiutasított magyarok részére háromszáz pengőt és a Horthy Miklósné nyomorenyhítő akcióra újabb 100 pengőt szavazott meg. Hétfőn délután 4 órakor a Csengődi római katholikus iskola III. és IV. osztályos kis műkedvelői a menekültek felsegélyezésére karácsonyi ünnepélyt rendeznek. Karácsonyfaünnepség a tenyészállatvásártelepi menekült telepen Kállay Miklósné, a földművelésügyi miniszter felesége szombaton délután karácsonyi ajándékokat osztott szét a tenyészállat vásártelepen elhelyezett délszláviai magyar menkültek között. A telepen elhelyezett 440 délszláviai menekült karácsonyfaünnepélyen részt vett: Hómon Bálintné, Kárpáthy Kamillóné, Eckhardt Tiborné, Nicki Alfrédné, Mayer Károlyné, Lóczy Lajosné, Vladár Ervinné, Lukács Sarolta és Nagy Sarolta. Szemző János, a telep igazgatója fogadta és üdvözölte Kállay Miklósnét és a vele érkezett hölgyeket. Négy hatalmas csillogó karácsonyfa alatt a Barcsay utcai gimnázium tanulói a himnusszal nyitották meg az ünnepélyt, amelyet a menekültek könnyezve, meghatódottan hallgattak. A himnusz után az egyik menekült család leánygyermeke alkalmi karácsonyi verset szavalt el, majd Schuler Dezső tanácsnok, a polgármester és a főváros népének szeretetét és együttérzését tolmácsolta a menekülteknek. A családok szükségletét már előre összeírták és eszerint minden csomag ruhaneműt, cipőt, meleg ruhát, játékokat és élelmet tartalmazott, ezenkívül minden menekült diós-, mákos- és fehér fonottkalácsot is kapott. A menekült családok külön-külön is köszönetet mondtak Kállay Miklósnénak, aki a késő esti órákig a menekültek körében tartózkodott. A földmivelésügyi miniszter bécsi tárgyalásainak eredménye Bécsből jelentik. A Neue Freie Presse szerint Kállay Miklós magyar földmivelésügyi miniszternek Stockinger és Reiter szövetségi, miniszterekkel folytatott megbeszélései a két állam mezőgazdasági termékeinek behozatala és kivitele kérdésében kielégítő megoldásra vezettek. Elsősorban a bor- és a fakérdésben jött létre megállapodás. Az osztrák—magyar gazdasági tárgyalások, amint az ismeretes, pénteken kielégítő eredménnyel véget értek. Az egyezményben lényegesen felemelték Magyarország borkontingensét, amelyet Ausztria bevitelre engedélyezett, ezzel szemben Magyarország mintegy 1500 vagonnal emelte fel az Ausztria számára engedélyezett fakontingenst. Stockinger osztrák kereskedelemügyi miniszter kijelentette a magyar földmivelésügyi miniszterrel folytatott tanácskozások után, hogy a megbeszélés során mindkettőjüket az a vágy vezette, hogy a másik félnek minden elképzelhető könnyítést megadjanak, amenynyiben ez országaik érdekeivel összeegyeztethető. A miniszter tudja, hogy kifogás merült fel magyar részről, mert a két ország árucsereforgalmának fejlődése Ausztria javára tolódott el. Ennek oka az, hogy a magyarországi eladók gazdaságpolitikai szempontból abban a reményben, hogy jobb árakat is sikerül elérniök, sok árut visszatartanak. Az osztrák kormányban megvan a jószándék, hogy megkönnyítse a magyar liszt forgalmát és fogyasztását, tehát emelje a magyar kivitelt, viszont más oldalon megegyeztek abban, hogy Magyarország felé is emelkedni fog az osztrák kivitel. J $zegj&z t/récig 7nné&/cLt 'Ott&OVbcLS’OL RADIOCSO