Magyarság, 1935. február (16. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-13 / 36. szám
14 IWiBIlBSift 1935 február 13. szerda i.7PALÁC.I ilFff Van-e »eldugott« búza? Ne akarják a gazdára hárítani a búzahiány ódiumát! "Az országszerte mutatkozó búzahiány ódiumát bizonyos érdekeltségek a gazdákra szeretnék hárítani. Nem titok, hogy milyen kevés búza termett az elmúlt évben, nemcsak nálunk, hanem világszerte is. Most mégis olyan búzát reklamálnak a magyar termelőkön , ami nincs. Már tavaly tudtuk, hogy ezt az esztendőt, úgy a belső ellátás, mint az export szempontjából csak takarékossággal lehet lebonyolítani. A gazdák ellen felhozott vádak tehát teljesen alaptalanok és senkinek sincs joga ráfogni a gazdákra, hogy magatartásuk beleütközik az országos érdekekbe. Ez a furcsa gazdaellenes agitáció csakis azt a célt szolgálhatja, hogy a gazdát céltáblául állítsa oda a fogyasztó elé, elhitetve, hogy a magyar termelők teli magtárak mellől nézik az ellátatlanoknak, a nyersanyagbeszerzésnek és a devizaszerzésnek nehéz küzdelmét. A gabonavisszatartás vádja ügyében felkerestük Mutschenbacher Emil dr.-t, az OMGE igazgatóját. A következő választ kaptuk: — A jeleik azt mutatják, hogy az országban kevés a készlet. Nem hiszem, hogy a búzát visszatartanák a gazdák, mert még az ilyenkor szokásos természetes tartalékoknál kevesebb lehet a raktárakon. Ha máskép volna, hatása lenne annak a hivatalos kinyilatkoztatásnak, hogy április 10-én túl meg fog szűnni a búza ártartása. Kétségtelen, hogy ez a rendkívüli hivatalos intézkedés fontos okokból támadt, mert hiszen az ártartás végső határideje a kormány ígérete szerint az aratás lett volna. Hiába várjuk azonban, hogy a „rejtett“ készleteik előtoluljanak, semmivel sem növekedett a piac kínálata. Ez minden kételkedést eloszlathatz országban levő búzamennyiségre nézve. Aki ismeri a gazda háztartását, az tudja, hogy ilyenkor tavasszal mindent mozgósít a gazda, csakhogy pénzhez jusson. Most kell az adót kifizetni, most kell a tavaszi munkára felkészülni, a hiányokat kipótolni, műtrágyát beszerezni, a mezőgazdasági gépeket, kijavítani. Minderre pénz kell, amit csak a terménykészlet eladásából lehetne fedezni. Most jár le a védett birtokok határideje is, ami szintén maga után vonhatja a készletek fokozottabb értékesítését— ha sok felesleges búza volna. Azonban nem mozdul semmi s ez a legbeszédesebben elárulja, hogy a normálisnál is kisebb az, amivel még búzából rendelkezünk. Egy pillantás a budapesti, vagy a vidéki közraktárak kimutatásaira, szintén azt bizonyítja, hogy kevesebb a búza, mint máskor ilyenkor szokott lenni. Az idén az is siettette a készletek eladását, hogy nem állt rendelkezésre zöldhitel és miután a gazdának semmiféle hitele nincs, annál biztosabban eladná terményeit, ha készletei volnának. A Bérlőszövetséget is megkérdeztük arra nézve, igaz-e, hogy a gazdák fölöslegeiket visszatartják-e? Ezt a választ kaptuk: — 1928-cal szemben most kétszer annyi búzát kell eladni, hogy csupán az adót kifizethesse a gazda, tehát fokozott kínálattal kellene találkozni — ha volnának fölösleges készletek. Mindenki tudja, hogy az Alföldön volt olyan terület, ahol csak három mázsa búza termett s ha a Dunántúlon jobb volt a termés, az a belső hiányok kielégítésére is szükséges. A tíz ujjunkon meg lehetne olvasni, hogy kik azok a gazdák, akiknél még vagontételben van valami maradvány. Sok termelőnek ellenben vetőmagja sincs, s márishallunk hírt, hogy egyes vidékeken kukoricával pótolják a hiányzó búzát. Lélektani szimptoma, hogy egyes kereskedők és gazdák már azt kalkulálják, mibe kerülne a külföldi búza behozatala, ha kisebb-nagyobb importra volna szükség? A 6,2 aranykoronás vámvédelem mellett a Laplata búza behozatala 17 pengőbe kerülne s figyelembe kell venni, hogy ez a gyenge minőség három pengővel ér kevesebbet a mienknél. — Amig 7—8 pengő volt a búza és 3—4 pengőre lesülyedt a rozs ára, ezt mindenki természetesnek vette! Most, hogy a termelési költséget megközelítő búzaár van, már „spekulációval“ vádolják a gazdát. Árspekulációról szó sem lehet, hiszen ha a valódi nemzetközi értékviszonylatok alapján számolunk, azt látjuk, hogy a külföldön ugyanaz az ár, mint minálunk. A bérlőknek sincs okuk a termés visszatartására, sőt inkább gondjuk lehet, mert hiszen áprilisban jön a bérfizetés és a negyedévi bér fejében mintegy 500.000 mázsa búzamennyiség, vagy annak ellenértéke fog esedékessé válni. Így szól az érdekképviseletek nyilatkozata, amely megvilágítja a helyzetet. Ennélfogva teljesen jogosulatlan és célzatos minden olyan ráfogás, mintha a gazdák visszatartanák a búzát. A spekuláció vádját legfeljebb azok emelhetik, akik fedezetlenül adtak el búzát és saját helytelen üzleti pozíciójukat a gazdákra gyakorolt kényszerrel próbálják orvosolni. A jelek szerint sem a tőzsdén át, sem más kényszerítő eszközökkel nem lehet előteremteni a fölöslegeket, amelyek a normális mennyiségen is alul maradnak az idén. S. G. Mégis lesz zöldhitel! A Magyarság ismételten állást foglalt a zöldhitel ügyében, rámutatva, hogy az idén még elméletben sem készítették elő a lábonálló termésre adandó kölcsönöket. Már tavaly sem volt lényegében zöldhitel, mert csak azok vehették igénybe, akik ebből előbbi adósságaikat fizették ki. Olyan feltételek mellett, mint tavaly vagy tavalyelőtt, csak megszorult gazdáik nyúlhattak ehhez a segítséghez, amely 26 százalékba került annak, aki igénybe vette! Az idén az OMGE kezdeményezésére már megindultak a tanácskozások bizonyos mértékű zöldhitel folyósítására, s miután ennek a hitelezési rendszernek szűkkörű és drága voltát azzal magyarázták, hogy nincsen garantálva a hitelezők biztonsága, a napokban ankét volt az igazságügyi minisztériumban, amelyen letárgyalták, hogy milyen törvényes garanciák mellett lehetne a hitelezők követelését az adósokkal szemben biztosítani? Műshelyt ezt a kérdést elintézik, nem lesz akadálya annak, hogy új alapon és olcsóbb feltételekkel lehessen végre a tavaszi munkák elvégzése céljából a gazdáknak pénzhez jutniók. (Mennyi embert tart el a földbirtok?) Most jelent meg a kormány rendelete, amely a földbirtokoknak, továbbá a mező-, kert-, szőlő-, erdő stb. gazdasági üzemeknek és a reájuk vonatkozó legfontosabb adatoknak összeírását rendeli el. Az elrendelt összeíráshoz hasonló összeírás Magyarországon 1895-ben volt, de ennek adatai már elavultak. Az újabb összeírás költségére folyósított összeg az 1934. év végén máris elegendőnek mutatkozott ahhoz, hogy az összeírás az 1935. év tavaszán végrehajtassák. Az összeírást az 1935 február 28-iki állapot szerint folyó év március havában hajtják végre. (Hogy apadt le Budapest fogyasztóképessége?) Egy érdekes statisztika fekszik előttünk, amelyet a Lipótváros egyik régi fűszerkereskedője készített. Valamikor ez volt a leggazdagabb, legfogyasztóképesebb városrésze Budapestnek, a válság azonban mély nyomokat hagyott itt is. Az említett kereskedő a háború előtt hetenként 70—100 kiló kávét adott el, most ez 20 kiló alá csökkent. A pótkávéból ezzel szemben sokkal több fogy, mint azelőtt. Megjegyzendő, hogy a kávéfogyasztást a fűszeresektől a kávémonopólium két nagy cége felé terelte el az a körülmény, hogy azok frissebb kávét tudnak a fogyasztóhoz juttatni A háború előtt 800 kiló rizs fogyott hetenként ebben a lipótvárosi boltban, most csak a negyedrésze. Pezsgőből a békében havonta 2—300 üveg fogyott el, ma ellenben 6—8 üveg sem mindig. Csupán egy szaporodott a boltban: — a kinnlévőség. A boltos azt állítja, hogy sok régi jó vevője mást alamizsnáért jár a boltba. — (Gazdapanasz a takarmányhiány miatt.) Hivatkozással a sertéspiac helyzetéről irt tudósításainkra, ifj. Szigethy Béla jászapáti gazdálkodótól a következő sorokat kaptuk: — A takarmányhiány következtében a kisgazdák teljesen kiforgatják magukat minden jószágukból, ami későbbi időkben helyrehozhatatlan és pótolhatatlan állathiányban fog a kisgazdáknál mutatkozni. A kisgazdának nem mellékes, de főjövedelmi forrása volt eddig az állattartás és hizlalás. Ebből még ugyahogy, a mai időkben is valamiképpen fenntartotta magát. Most egypár nagy spekuláns és néhány mammutbirtokos kedvéért és érdekében ezt a fegyvert is kiütik kezéből. Százezreknek, millióknak érdekét és létét áldozzák fel hamis okoskodásból és néhány kiváltságos érdekében. Ki lesz a felelős várjon ezért a szörnyű pusztításért, azért az újabban tönkretett sokezer kisemberért, a nemzeti vagyonnak ölhetett kezekkel nézett pusztulásáért. Már elmúlt a tizenkettedik óra is. Ezt a haláltusát, a kisembereknek ezt az elvérzését nem szabad egy percig sem tovább tűrni. Nem holnap, de ma kell segíteni, mindnyájunk, az ország érdekében is. (Cseh komlót vásároltak a magyarországi sörgyárak) az elmúlt héten, 1,8 millió cseh korona értékben. A magyar vevők szénával és autóalkatrészekkel fizették ki az importált árut. (A Hortobágy öntözése.) Tudvalevő, hogy a Hortobágy egy részének öntözése céljából duzzasztómű készül amelynek költségéről a város és az ármentesitő társulat gondoskodik. A tervek most készültek el és azokat ezen a héten terjesztik Darányi Kálmán földművelési miniszter elé. A Pesti Hazai közgyűlése A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Erney Károly alelnök-vezérigazgató elnöklete alatt és nagyszámú részvényes részvételével tartotta meg 95-ik rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentéshez Kövess Béla dr. részvényes szólott hozzá, aki meleg szavakban méltatta azt a tevékenységet, amelyet az igazgatóság, az alelnök-vezérigazgató, az ügyvezető-igazgatók és a tisztikar a lefolyt évben kifejtettek. Ezért a közgyűlés köszönetét juttatta kifejezésre. Egyidejűen pedig megemlékezett Erney Károly alelnökvezérigazgató 40 éves szolgálati, 10 éves vezérigazgatói jubileumáról, valamint az öt az I. osztályú magyar érdemkereszttel legfelsőbb helyről ért kitüntetésről. A felszólaló elismerő szavait a közgyűlés osztatlan helyesléssel fogadta és az elnöklőt meleg ovációban részesítette. A közgyűlés az igazgatóságnak minden javaslatát egyhangúan elfogadta és elhatározta, hogy az 1,192.499,05 pengőt tevő kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 3 pengő osztalék kerüljön kifizetésre. A látható tartalékalapokhoz további 200.000 pengőt csatolnak és az alapszabályszerű járulékok és díjazások levonása után megmaradó 227.720.45 pengőt az 1955. évi nyereség- és veszteség-számlára viszik át Az igazgatósági jelentés bevezető részében érdekesen mutat rá a lefolyt évben észlelhető bizonyos fokú javulásra. Az intézet egyes üzletágaira vonatkozóan különösen a takarékkönyvecskékre és folyószámlákra elhelyezett betétek álladéka tüntet fel szimptomatikus voltánál fogva örvendetes emelkedést Kiemeli a jelentés, hogy a kis betétesek azok, akik fokozottabb takarékossági ténykedése leginkább szembeötlő. Emelkedés mutatkozik a váltótárcában is, ami az intézet azon törekvését juttatja kifejezésre, hogy a hitelélet újabb megindítása érdekében a felgyülemlő tőkéket a hitelt igénylőiknek, a hagyományos óvatosság szem előtt tartásával, rendelkezésre bocsássa. E téren kiterjed tehát a takarékpénztár tevékenysége nemcsak a már meglevő hitelek meghosszabbítására, hanem a mezőgazdaság, kereskedelem és az ipar köréből megnyilatkozott igények kielégítésére is. Az egyesület részt vett az 1932-ben kibocsátott állami pénztárjegykölcsönnek és az ugyanezen évben kibocsátott kincstári váltókölcsönből átalakított pénztárjegykölcsönnek, nemkülönben a tavalyi jelentésben már említett 20.000.000 pengős pénztárjegykölcsönnek többszöri meghosszabbításában; az állami költségvetés hiányainak pótlására ugyancsak társintézetekkel 20.000.000 pengős hitel nyújtásában. A közgyűléshez beérkezett négyrendben indítványt az igazgatóság, — a közgyűlésnek nyújtott, kimerítő felvilágosítások után — mint tárgytalanokat elvetette. A közgyűlés a felügyelőbizottság új tagjaiul Erdödy Rudolf gróf, Papp Antal dr. és Sárkány Béla eddigi választmányi tagokat választotta meg. A választmány mandátumának lejárta folytán, mint uj tagok Dalmady Ödön, Debreczeni Sándor dr., Hoványi Géza, Lénárd János dr., Mészöly László dr., Procopius Béla dr., Than Károly báró, Verebély Tibor dr. és Verzár Kálmán kerültek megválasztásra. Megcsappant a tőzsde forgalma Az értéktőzsdén kedden feltűnően megcsappant a forgalom. A tőzsdeidő második felében mutatkozott ugyan némi élénkség, de ezt is csak a nyereségbiztosító eladások lebonyolítása okozta. A piac sehonnan sem kapott ösztönzést s a külföldi tőzsdék gyenge jelentései csak fokozták a kedvetlen hangulatot, amelyben csaknem valamennyi érték árfolyama lemorzsolódott. Az Izzó árjegyzését túlzott kínálat miatt két ízben is felfüggesztették. A zárlat egyenetlen volt A fixpiac és az aranypiac tartottan zárult. Színarany 6235—6210, Napoleon 36.30—36.15. Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Nemzeti bank 161.— 159.5—160.75160.5 I. bpesti gözm. 16.— 16 16.— Hungária malom 11.1 11.5—12.1 11.75 3auxit 76.5— 75.— Aszfalt 9 —9 9.— Ut. kőszén 308.— 304—307.5 305.— Salgó 26.1 25.5—25.95 25.7 Urikányi 56.3 51.2—55.75 54.5 Fegyver 62.5 62—64.5 63.5 Ganz 17.5 17.25—17.7 17.3 Rima 33.— 32.5—32.8 32.5 Ofa 22.5— 22.Nasici 65.5 63—65 63.— Levante 2.5— 2.5 Nova 18.9 18.8—19.2 18.8 Trust 72.9 72.6—73.5 73.— Délcukor 72.25 71.5—72 71.75 Magyar cukor 127.— 127—128 127.5 Georgia 26.25— 26.25 Stummer 80.— 80—82 80.— Izzó 206.— 200.5—201 200.5 Gschwindt 607.— 602 602.— Részvénysör 124.— 125 125.— Goldberger 54.— 52 62.— Hang műtrágya 25.5 25 25.— Hangya ' — ■ 19 18.— Gumi 54.75— 53.— Vasúti, forg. 16.4 15.7—16.1 15.75 1935. évi ptjegy 100*100 100.——V. hadikölcsön 0.19 0.19 0.19 VT—VII hadik. 0.15 0.16 0.15 I—VII. hadik. 0.15 0.16 0.15 VIII. hadikölcsön 0.14 0.15 0.14 1914. évi főv. 56.40 55.68—56.40 66.37 1927. évi főv. 64.75 64—64.75 65.25 — (A tegnap és holnap joga.) Proszvimmer Béla dr., a Leszámítoló- és Pénzváltóbank jogtanácsosa február 14-én, csütörtökön este 9 órakor a Lipótvárosi Társasköben (V., Lipótkörút 1.) A tegnap és holnap joga címmel előadást tart. Vendégeket a kör szívesen lát. Felvilágosítást a kör irodája (Telefon: 18 2-94) ad. A KÜLFÖLD KÖZGAZDASÁGA Az arany és a dollár viszonya Washingtonból jelentik: Morgenthau kincstári államtitkár kijelentette, hogy sikerült a dollárt arra az alapra visszaállítani, amelyen egy uncia finom arany 34,96 dollárt ér. Az amerikai üzletemberek most nyugodtan vállalhatnak ismét külföldi kötelezettségeket abban a biztos tudatban, hogy a dollár szilárd és rögzített marad és hogy annak külföldi árfolyamát irányítják mindaddig, amíg az szükségesnek mutatkozik. Románia limitálja a búza árát? Bukarestből jelentik: Hír szerint a román kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a búzakereskedelmet állami egyedárusággá teszi. Az Argus című lap értesülése szerint a kormány vagononként 30.000 lejben megállapított kötött árfolyamon megvásárolná az ország egész búzatermését. Érdekes, hogy ez a terv akkor merül fel, amikor Magyarországon abba akarják hagyni a búza árvédelmét. Az is érdekes, hogy Románia csak 300 lejes mázsánkénti árat akar biztosítani, amikor a búza felmenő tendenciát mutat és Magyarországon már 20 pengős búzaárral számolnak a beavatottak. A külföldön javul a gazdák helyzete A berlini konjunktúrakutató intézet a világgazdaság 1934/35. téli helyzetéről megállapítja, hogy a múlt őszi pangást újabb megélénkülés váltotta föl. A mezőgazdaság helyzete általában tovább javult. A múltévi gyenge termés tehermentesítette a piacokat s a mezőgazdák jövedelme jelentékenyen növekedett. Ugyanakkor az agrárcikkek árai és az iparcikkek árai között mutatkozó különbözet (olló) a mezőgazdaság javára szűkült. A mezőgazdák vásárlóképességének növekedése következtében a világkereskedelem az idényszerűnél nagyobb mértékben javult ABESSZÍNIA ÉS A VILÁGTŐZSDÉK A készülő nemzetközi események ma még ne is éreztették hatásukat a világtőzsdéken. A nemzetközi tőke várja hova fejlődik az olasz—abesszíniai katonai akció s a bankvilágnak az a véleménye, hogy Európa idegrendszerével szemben az abesszin kérdés elszigetelt jelenségű lesz, amíg csak ki nem alakul a helyzet. Változás csak akkor volna, ha valóban rá kerülne a sor a kérdés katonai tisztázására , ha ezen a ponton jelentősebb események történnek. Míg azonban ide elérkezünk, hetek, sőt hónapok fognak eltelni, a világtőzsdék nyugalma azonban nem zavartalan s ez már Budapesten is érezhető volt, ahol nyereségbiztosító realizálások fordultak elő. Lanyhaságot okozott az is, hogy Bécsen át sok áru jött Budapestre, főleg Kőszén és Salgó, amivel szemben nálunk várakozó állásponton van a vállalkozási kedv. A külföldi tőzsdékről egyébként a következő jelentések érkeztek. Páris, február 12. A hivatásos spekuláció, valamint a magánközönség tartózkodása következtében a forgalom szűk keretek között mozgott. A nemzetközi értékek iránt is jelentékeny kereslet mutatkozott. A tőzsde egyenetlen irányzattal zárt. Bécs, február 12. A forgalmat kedvtelenség jellemezte. A kulisszpiacon Salgó kivételével az árfolyamok alacsonyabbak voltak. A befektetési piacon szövetségi kölcsönök árfolyama emelkedett. Schillingpapírokban jól tartott irányzat uralkodott. — Zárlat: Salgó 23.55, Magyar Ál, Kőszén 280.75, Urikányi 49.75, Rima 29.10, Berlin, február 12. A forgalom szűk keretek között mozgott, az árlemorzsolódások nagy általánosságban 1%-ig terjedtek. Napipénz 35/s— 37/s°/o, magándiszkont 33/8°/o. — Zárlat: Magyar államkölcsön 4%-os 1910. évi 7.7. Magyar koronajáradék 0.45. Valuta 6 devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Angol font 16.85—17.15, cseh korona 14.02—14.20, dinár 7.80—8.30, dollár 344.70— 348.70, francia frank 22.30—22.50, hollandi forint 232.80—234.80, lengyel zloty 65.10—65.70, leva 4.00—4.15, lira 29.90—30.25, német márka 136.00—137.60, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 110.70—111.65. Devizák: Amszterdam 233.00—234.80, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.80—136.80, Bukarest 3.41 —3.44, London 16.88—17.03, Milánó 29.98— 30.25, Newyork 346.10—348.70, Paris 22.32— 22.48, Prága 14.07/z—14.18%, Varsó 65.20—65.70, Zürich 110.80—111.65 Clearing-árfolyamok: Szófia 4.13, Bécs 80.454. Zürich, február 12. (Devizazárlat.) Páris 20.37%, London 15.13, Newyork 309.87ltt, Milánó 26.25, Amszterdam 208.70, Berlin 123.97/7, Prága 12.90%, Varsó 58.32Vi, Belgrád 7.02, Bukarest 3.05, schilling 57.55, Bécs, február 12. Hivatalos devizaárfolyamok. (Zárjelben a magánclearing árfolyamai): Budapest — (—), Berlin 168.29—169.41 (215.00— 216.48), London 20.52—20.70 (26.27—26.51), Milánó 35.67—35.87 (45.57—45.83), New York 420.64 —424.56 (537.37—542.37), Paris 27.68-27.88 (35.43—35.69), Prága 17.52—17.64 (21.78—21.94), Zürich 133.89—136.73 (173.60—174.68).