Magyarság, 1935. február (16. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

14 IWiBIlBSift 1935 február 13. szerda i.­7PALÁC.I ilFff Van-e »eldugott« búza? Ne akarják a gazdára hárítani a búzahiány ódiumát! "Az országszerte mutatkozó búzahiány ódiumát bizonyos érdekeltségek a gazdákra szeretnék hárítani. Nem titok, hogy milyen kevés búza termett az elmúlt évben, nem­csak nálunk, ha­nem világszerte is. Most mégis olyan búzát reklamálnak a magyar termelőkön , ami nincs. Már tavaly tud­tuk, hogy ezt az esztendőt, úgy a belső ellá­tás, mint az export szempontjából csak ta­karékossággal lehet lebonyolítani. A gazdák ellen felhozott vádak tehát teljesen alapta­lanok és senkinek sincs joga ráfogni a gaz­dákra, hogy magatartásuk beleütközik az országos érdekekbe. Ez a furcsa gazdaelle­nes agitáció csakis azt a célt szolgálhatja, hogy a gazdát céltáblául állítsa oda a fo­gyasztó elé, elhitetve, hogy a magyar terme­lők teli magtárak mellől nézik az ellátatla­noknak, a nyersanyagbeszerzésnek és a de­vizaszerzésnek nehéz küzdelmét. A gabonavisszatartás vádja ügyében fel­kerestük Mutschenbacher Emil dr.-t, az OMGE igazgatóját. A következő választ kaptuk:­­ — A jeleik azt mutatják, hogy az ország­ban kevés a készlet. Nem hiszem, hogy a búzát visszatartanák a gazdák, mert még az ilyenkor szokásos természetes tartalékoknál­­ kevesebb lehet a raktárakon. Ha máskép volna, hatása lenne annak a hivatalos kinyi­latkoztatásnak, hogy április 10-én túl meg fog szűnni a búza ártartása. Kétségtelen, hogy ez a rendkívüli hivatalos intézkedés fontos okokból támadt, mert hiszen az ár­tartás végső határideje a kormány ígérete szerint az aratás lett volna. Hiába várjuk azonban, hogy a „rejtett“ készleteik előtolul­janak, semmivel sem növekedett a piac kí­nálata. Ez minden kételkedést eloszlathat­­z országban levő búzamennyiségre nézve.­­ Aki ismeri a gazda háztartását, az tudja, hogy ilyenkor tavasszal mindent moz­gósít a gazda, csakhogy pénzhez jusson. Most kell az adót kifizetni, most kell a ta­vaszi munkára felkészülni, a hiányokat ki­pótolni, műtrágyát beszerezni, a mezőgazda­­sági gépeket, kijavítani. Minderre pénz kell, amit csak a terménykészlet eladásából le­hetne fedezni. Most jár le a védett birtokok határideje is, ami szintén maga után von­hatja a készletek fokozottabb értékesítését­­— ha sok felesleges búza volna. Azonban nem mozdul semmi s ez a legbeszédesebben elárulja, hogy a normálisnál is kisebb az, amivel még búzából rendelkezünk. Egy pil­lantás a budapesti, vagy a vidéki közraktá­rak kimutatásaira, szintén azt bizonyítja, hogy kevesebb a búza, mint máskor ilyen­kor szokott lenni.­­ Az idén az is siettette a készletek el­adását, hogy nem állt rendelkezésre zöldhitel és miután a gazdának semmiféle hitele nincs, annál biztosabban eladná terményeit, ha készletei volnának. A Bérlőszövetséget is megkérdeztük arra nézve, igaz-e, hogy a gazdák fölöslegeiket visszatartják-e? Ezt a választ kaptuk: — 1928-cal szemben most kétszer annyi búzát kell eladni, hogy csupán az adót ki­fizethesse a gazda, tehát fokozott kínálattal kellene találkozni — ha volnának fölösleges készletek. Mindenki tudja, hogy az Alföldön volt olyan terület, ahol csak három mázsa búza termett s ha a Dunántúlon jobb volt a termés, az a belső hiányok kielégítésére is szükséges. A tíz ujjunkon meg lehetne ol­vasni, hogy kik azok a gazdák, akiknél még vagontételben van valami maradvány. Sok termelőnek ellenben vetőmagja sincs, s máris­­hallunk hírt, hogy egyes vidékeken kukori­cával pótolják a hiányzó búzát. Lélektani szimptoma, hogy egyes kereskedők és gaz­dák már azt kalkulálják, mibe kerülne a kül­földi búza behozatala, ha kisebb-nagyobb importra volna szükség? A 6,2 aranykoronás vámvédelem mellett a Laplata búza behoza­tala 17 pengőbe kerülne s figyelembe kell venni, hogy ez a gyenge minőség három pengővel ér kevesebbet a mienknél. — Amig 7—8 pengő volt a búza és 3—4 pengőre lesülyedt a rozs ára, ezt mindenki természetesnek vette! Most, hogy a terme­lési költséget megközelítő búzaár van, már „spekulációval“ vádolják a gazdát. Árspeku­lációról szó sem lehet, hiszen ha a valódi nemzetközi értékviszonylatok alapján számo­lunk, azt látjuk, hogy a külföldön ugyanaz az ár, mint minálunk. A bérlőknek sincs okuk a termés visszatartására, sőt inkább gondjuk lehet, mert hiszen áprilisban jön a bérfizetés és a negyedévi bér fejében mint­egy 500.000 mázsa búzamennyiség, vagy annak ellenértéke fog esedékessé válni. Így szól az érdekképviseletek nyilatkozata, amely megvilágítja a helyzetet. Ennél­fogva teljesen jogosulatlan és célzatos min­den olyan ráfogás, mintha a gazdák vissza­tartanák a búzát. A spekuláció vádját leg­feljebb azok emelhetik, akik fedezetlenül ad­tak el búzát és saját helytelen üzleti pozíció­­jukat a gazdákra gyakorolt kényszerrel pró­bálják orvosolni. A jelek szerint sem a tőzs­dén át, sem más kényszerítő eszközökkel nem lehet előteremteni a fölöslegeket, amelyek a normális mennyiségen is alul marad­nak az idén. S. G. Mégis lesz zöldhitel! A Magyarság ismételten állást foglalt a zöldhitel ügyében, rámutatva, hogy az idén még elméletben sem készítették elő a lábon­álló termésre adandó kölcsönöket. Már ta­valy sem volt lényegében zöldhitel, mert csak azok vehették igénybe, akik ebből előbbi adósságaikat fizették ki. Olyan feltételek mel­lett, mint tavaly vagy tavalyelőtt, csak meg­szorult gazdáik nyúlhattak ehhez a segítség­hez, amely 26 százalékba került annak, aki igénybe vette! Az idén az OMGE kezdemé­nyezésére már megindultak a tanácskozások bizonyos mértékű zöldhitel folyósítására, s miután ennek a hitelezési rendszernek szűk­­körű és drága voltát azzal magyarázták, hogy nincsen garantálva a hitelezők biztonsága, a napokban ankét volt az igazságügyi mi­nisztériumban, amelyen letárgyalták, hogy milyen törvényes garanciák mellett lehetne a hitelezők követelését az adósokkal szemben biztosítani? Műshelyt ezt a kérdést elintézik, nem lesz akadálya annak, hogy új alapon és olcsóbb feltételekkel lehessen végre a tavaszi munkák elvégzése céljából a gazdáknak pénzhez jutniók. ­ (Mennyi embert tart el a földbirtok?) Most jelent meg a kormány rendelete, amely a földbirtokoknak, továbbá a mező-, kert-, szőlő-, erdő stb. gazdasági üzemeknek és a reájuk vo­natkozó legfontosabb adatoknak összeírását ren­deli el. Az elrendelt összeíráshoz hasonló össze­írás Magyarországon 1895-ben volt, de ennek adatai már elavultak. Az újabb összeírás költ­ségére folyósított összeg az 1934. év végén máris elegendőnek mutatkozott ahhoz, hogy az össze­írás az 1935. év tavaszán végrehajtassák. Az összeírást az 1935 február 28-iki állapot szerint folyó év március havában hajtják végre.­­ (Hogy apadt le Budapest fogyasztóképes­­sége?) Egy érdekes statisztika fekszik előttünk, amelyet a Lipótváros egyik régi fűszerkeres­­kedője készített. Valamikor ez volt a leggaz­dagabb, legfogyasztóképesebb városrésze Buda­pestnek, a válság azonban mély nyomokat hagyott itt is. Az említett kereskedő a háború előtt hetenként 70—100 kiló kávét adott el, most ez 20 kiló alá csökkent. A pótkávéból ezzel szemben sokkal több fogy, mint azelőtt. Meg­jegyzendő, hogy a kávéfogyasztást a fűszeresek­től a kávémonopólium két nagy cége felé terelte el az a körülmény, hogy azok frissebb kávét tudnak a fogyasztóhoz juttatni A háború előtt 800 kiló rizs fogyott hetenként ebben a lipót­városi boltban, most csak a negyedrésze. Pezs­gőből a békében havonta 2—300 üveg fogyott el, ma ellenben 6—8 üveg sem mindig. Csupán egy szaporodott a boltban: — a kinnlévőség. A boltos azt állítja, hogy sok régi jó vevője mást alamizsnáért jár a boltba. — (Gazdapanasz a takarmány­hiány miatt.) Hivatkozással a sertéspiac helyzetéről irt tudó­sításainkra, ifj. Szigethy Béla jászapáti gaz­dálkodótól a következő sorokat kaptuk: — A takarmányhiány következtében a kisgazdák tel­jesen kiforgatják magukat minden jószágukból, ami későbbi időkben helyrehozhatatlan és pó­tolhatatlan állathiányban fog a kisgazdáknál mutatkozni. A kisgazdának nem mellékes, de főjövedelmi forrása volt eddig az állattartás és hizlalás. Ebből még ugyahogy, a mai időkben is valamiképpen fenntartotta magát. Most egy­­pár nagy spekuláns és néhány mammutbirto­­kos kedvéért és érdekében ezt a fegyvert is ki­ütik kezéből. Százezreknek, millióknak érdekét és létét áldozzák fel hamis okoskodásból és néhány kiváltságos érdekében. Ki lesz a felelős várjon ezért a szörnyű pusztításért, azért az újabban tönkretett sokezer kisemberért, a nem­zeti vagyonnak ölhetett kezekkel nézett pusz­tulásáért. Már elmúlt a tizenkettedik óra is. Ezt a haláltusát, a kisembereknek ezt az elvérzé­sét nem szabad egy percig sem tovább tűrni. Nem holnap, de ma kell segíteni, mindnyájunk, az ország érdekében is.­­ (Cseh komlót vásároltak a magyar­­országi sörgyárak) az elmúlt héten, 1,8 millió cseh korona értékben. A magyar ve­vők szénával és autóalkatrészekkel fizették ki az importált árut.­­ (A Hortobágy öntözése.) Tudvalevő, hogy a Hortobágy egy részének öntözése cél­jából duz­zasztómű készül amelynek költségéről a város és az ármentesitő társulat gondoskodik. A ter­vek most készültek el és azokat ezen a héten terjesztik Darányi Kálmán földművelési minisz­ter elé. A Pesti Hazai közgyűlése A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Erney Károly alelnök-vezérigazgató elnöklete alatt és nagyszámú részvényes részvételével tartotta meg 95-ik rendes közgyűlését. Az igaz­gatósági jelentéshez Kövess Béla dr. részvényes szólott hozzá, aki meleg szavakban méltatta azt a tevékenységet, amelyet az igazgatóság, az alelnök-vezérigazgató, az ügyvezető-igazgatók és a tisztikar a lefolyt évben kifejtettek. Ezért a közgyűlés köszönetét juttatta kifejezésre. Egyide­jűen pedig megemlékezett Erney Károly alelnök­­vezérigazgató 40 éves szolgálati, 10 éves vezér­­igazgatói jubileumáról, valamint az öt az I. osz­tályú magyar érdemkereszttel legfelsőbb helyről ért kitüntetésről. A felszólaló elismerő szavait a közgyűlés osztatlan helyesléssel fogadta és az elnöklőt meleg ovációban részesítette. A közgyűlés az igazgatóságnak minden javas­latát egyhangúan elfogadta és elhatározta, hogy az 1,192.499,05 pengőt tevő kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 3 pengő osztalék kerüljön kifizetésre. A látható tartalékalapokhoz további 200.000 pengőt csatolnak és az alap­­szabályszerű járulékok és díjazások levonása után megmaradó 227.720.45 pengőt az 1955. évi nyereség- és veszteség-számlára viszik át Az igazgatósági jelentés bevezető részében érdekesen mutat rá a lefolyt évben észlelhető bizonyos fokú javulásra. Az intézet egyes üzlet­ágaira vonatkozóan különösen a takarékköny­vecskékre és folyószámlákra elhelyezett betétek álladéka tüntet fel szimptomatikus voltánál fogva örvendetes emelkedést Kiemeli a jelentés, hogy a kis betétesek azok, akik fokozottabb takarékossági ténykedése leginkább szembeötlő. Emelkedés mutatkozik a váltótárcában is, ami az intézet azon törekvését juttatja kifejezésre, hogy a hitelélet újabb megindítása érdekében a felgyülemlő tőkéket a hitelt igénylőiknek, a hagyományos óvatosság szem előtt tartásával, rendelkezésre bocsássa. E téren kiterjed tehát a takarékpénztár tevékenysége nemcsak a már meglevő hitelek meghosszabbítására, hanem a mezőgazdaság, kereskedelem és az ipar köréből megnyilatkozott igények kielégítésére is. Az egyesület részt vett az 1932-ben kibocsátott állami pénztárjegykölcsönnek és az ugyanezen évben kibocsátott kincstári váltókölcsönből átalakított pénztárjegykölcsönnek, nemkülönben a tavalyi jelentésben már említett 20.000.000 pengős pénz­­tárjegykölcsönnek többszöri meghosszabbításá­ban; az állami költségvetés hiányainak pótlására ugyancsak társintézetekkel 20.000.000 pengős hitel nyújtásában. A közgyűléshez beérkezett négyrendben indít­ványt az igazgatóság, — a közgyűlésnek nyúj­tott, kimerítő felvilágosítások után — mint tárgytalanokat elvetette. A közgyűlés a felügyelő­­bizottság új tagjaiul Erdödy Rudolf gróf, Papp Antal dr. és Sárkány Béla eddigi választmányi tagokat választotta meg. A választmány mandá­tumának lejárta folytán, mint uj tagok Dalmady Ödön, Debreczeni Sándor dr., Hoványi Géza, Lénárd János dr., Mészöly László dr., Procopius Béla dr., Than Károly báró, Verebély Tibor dr. és Verzár Kálmán kerültek megválasztásra. Megcsappant a tőzsde forgalma Az értéktőzsdén kedden feltűnően megcsappant a forgalom. A tőzsdeidő második felében mutat­kozott­ ugyan némi élénkség, de ezt is csak a nyereségbiztosító eladások lebonyolítása okozta. A piac sehonnan sem kapott ösztönzést s a kül­földi tőzsdék gyenge jelentései csak fokozták a kedvetlen hangulatot, amelyben csaknem vala­mennyi érték árfolyama lemorzsolódott. Az Izzó árjegyzését túlzott kínálat miatt két ízben is felfüggesztették. A zárlat egyenetlen volt A fixpiac és az aranypiac tartottan zárult. Színarany 6235—6210, Napoleon 36.30—36.15. Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Nemzeti bank 161.— 159.5—160.75160.5 I. bpesti gözm. 16.— 16 16.— Hungária malom 11.1 11.5—12.1 11.75 3auxit 76.5— 75.— Aszfalt 9 —9 9.— Ut. kőszén 308.— 304—307.5 305.— Salgó 26.1 25.5—25.95 25.7 Urikányi 56.3 51.2—55.75 54.5 Fegyver 62.5 62—64.5 63.5 Ganz 17.5 17.25—17.7 17.3 Rima 33.— 32.5—32.8 32.5 Of­a 22.5— 22.­Nasici 65.5 63—65 63.— Levante 2.5— 2.5 Nova 18.9 18.8—19.2 18.8 Trust 72.9 72.6—73.5 73.— Délcukor 72.25 71.5—72 71.75 Magyar cukor 127.— 127—128 127.5 Georgia 26.25— 26.25 Stummer 80.— 80—82 80.— Izzó 206.— 200.5—201 200.5 Gschwindt 607.— 602 602.— Részvénysör 124.— 125 125.— Goldberger 54.— 52 62.— Hang műtrágya 25.5 25 25.— Hangya ' — ■ 19 18.— Gumi 54.75— 53.— Vasúti, forg. 16.4 15.7—16.1­ 15.75 1935. évi ptjegy 100*­100 100.—­­—V. hadikölcsön 0.19 0.19 0.19 VT—VII hadik. 0.15 0.16 0.15 I­—VII. hadik. 0.15 0.16 0.15 VIII. hadikölcsön 0.14 0.15 0.14 1914. évi főv. 56.40 55.68—56.40 66.37 1927. évi főv. 64.75 64—64.75 65.25 — (A tegnap és holnap joga.) Proszvimmer Béla dr., a Leszámítoló- és Pénzváltóbank jog­tanácsosa február 14-én, csütörtökön este 9 órakor a Lipótvárosi Társasköben (V., Lipót­­körút 1.) A tegnap és holnap joga címmel elő­adást tart. Vendégeket a kör szívesen lát. Fel­világosítást a kör irodája (Telefon: 18­ 2-94) ad. A KÜLFÖLD KÖZGAZDASÁGA Az arany és a dollár viszonya Washingtonból jelentik: Morgenthau kincs­tári államtitkár kijelentette, hogy sikerült a dollárt arra az alapra visszaállítani, ame­lyen egy uncia finom arany 34,96 dollárt ér. Az amerikai üzletemberek most nyugodtan vállalhatnak ismét külföldi kötelezettségeket abban a biztos tudatban, hogy a dollár szi­lárd és rögzített marad és hogy annak kül­földi árfolyamát irányítják mindaddig, amíg az szükségesnek mutatkozik. Románia limitálja a búza árát? Bukarestből jelentik: Hír szerint a román kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a búzakereskedelmet állami egyedárusággá teszi. Az Argus című lap értesülése szerint a kormány vagononként 30.000 lejben meg­állapított kötött árfolyamon megvásárolná az ország egész búzatermését. Érdekes, hogy ez a terv akkor merül fel, amikor Magyar­­országon abba akarják hagyni a búza ár­védelmét. Az is érdekes, hogy Románia csak 300 lejes mázsánkénti árat akar biztosítani, amikor a búza felmenő tendenciát mutat és Magyarországon már 20 pengős búzaárral számolnak a beavatottak. A külföldön javul a gazdák helyzete A berlini konjunktúrakutató intézet a vi­lággazdaság 1934/35. téli helyzetéről megálla­pítja, hogy a múlt őszi pangást újabb meg­élénkülés váltotta föl. A mezőgazdaság hely­zete általában tovább javult. A múltévi gyenge termés tehermentesítette a piacokat s a mezőgazdák jövedelme jelentékenyen nö­vekedett. Ugyanakkor az agrárcikkek árai és az iparcikkek árai között mutatkozó külön­bözet (olló) a mezőgazdaság javára szűkült. A mezőgazdák vásárlóképességének növeke­dése következtében a világkereskedelem az idényszerűnél nagyobb mértékben javult ABESSZÍNIA ÉS A VILÁGTŐZSDÉK A készülő nemzetközi események ma még ne is éreztették hatásukat a világtőzsdéken. A nemzet­közi tőke várja hova fejlődik az olasz—abesszí­niai katonai akció s a bankvilágnak az a véle­ménye, hogy Európa idegrendszerével szemben az abesszin kérdés elszigetelt jelenségű lesz, amíg csak ki nem alakul a helyzet. Változás csak ak­kor volna, ha valóban rá kerülne a sor a kér­dés katonai tisztázására , ha ezen a ponton je­lentősebb események történnek. Míg azonban ide elérkezünk, hetek, sőt hónapok fognak eltelni, a világtőzsdék nyugalma azonban nem zavartalan s ez már Budapesten is érezhető volt, ahol nyereségbiztosító realizálások fordultak elő. Lanyhaságot okozott az is, hogy Bécsen át sok áru jött Budapestre, főleg Kőszén és Salgó, amivel szemben nálunk várakozó állásponton van a vállalkozási kedv. A külföldi tőzsdékről egyébként a következő jelentések érkeztek. Páris, február 12. A hivatásos spekuláció, valamint a magánközönség tartózkodása követ­keztében a forgalom szűk keretek között moz­gott. A nemzetközi értékek iránt is jelentékeny kereslet mutatkozott. A tőzsde egyenetlen irány­zattal zárt. Bécs, február 12. A forgalmat kedvtelenség jellemezte. A kulisszpiacon Salgó kivételével az árfolyamok alacsonyabbak voltak. A befektetési piacon szövetségi kölcsönök árfolyama emelke­dett. Schillingpapírokban jól tartott irányzat uralkodott. — Zárlat: Salgó 23.55, Magyar Ál­, Kőszén 280.75, Urikányi 49.75, Rima 29.10, Berlin, február 12. A forgalom szűk keretek között mozgott, az árlemorzsolódások nagy ál­talánosságban 1%-ig terjedtek. Napipénz 35/s— 37/s°/o, magándiszkont 33/8°/o. — Zárlat: Magyar államkölcsön 4%-os 1910. évi 7.7. Magyar ko­­ronajáradék 0.45. Valuta 6 devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Angol font 16.85—17.15, cseh korona 14.02—14.20, dinár 7.80—8.30, dollár 344.70— 348.70, francia frank 22.30—22.50, hollandi fo­rint 232.80—234.80, lengyel zloty 65.10—65.70, leva 4.00—4.15, lira 29.90—30.25, német márka 136.00—137.60, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 110.70—111.65. Devizák: Amszterdam 233.00—234.80, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.80—136.80, Bukarest 3.41 —3.44, London 16.88—17.03, Milánó 29.98— 30.25, Newyork 346.10—348.70, Paris 22.32— 22.48, Prága 14.07/z—14.18%, Varsó 65.20—65.70, Zürich 110.80—111.65 Clearing-árfolyamok: Szófia 4.13, Bécs 80.454. Zürich, február 12. (Devizazárlat.) Pá­ris 20.37%, London 15.13, Newyork 309.87ltt, Mi­­lánó 26.25, Amszterdam 208.70, Berlin 123.97­/7, Prága 12.90%, Varsó 58.32Vi, Belgrád 7.02, Buka­rest 3.05, schilling 57.55, Bécs, február 12. Hivatalos devizaárfolyamok. (Zárjelben a magánclearing árfolyamai): Buda­pest — (—), Berlin 168.29—169.41 (215.00— 216.48), London 20.52—20.70 (26.27—26.51), Mi­lánó 35.67—35.87 (45.57—45.83), New York 420.64 —424.56 (537.37—542.37), Paris 27.68-27.88 (35.43—35.69), Prága 17.52—17.64 (21.78—21.94), Zürich 133.89—136.73 (173.60—174.68).

Next