Magyarság, 1935. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-22 / 216. szám
18 EiMSs Marika Már teleklegnyvises is Mallionosa a HMeghit-út 59 számú háznak A Kufucles-dűlőben Hidegkuti-út 50. számú ház gazdát cserélt. Új gazdája Rökk Marika, a jelenleg Berlinben filmező magyar színésznő. Százezer pengőért vásárolta meg az 1340 éles telken lévő villát. Emeletes villa áll a hatalmas parkban. A bejárathoz a kaputól fasor vezet. Szökőkút, amely azonban most nem működik. A kert elején kőből épült filagória. Napozó-terrasz, balkon, üvegház, ami első pillanatban megragadja a szemlélőt. Gyönyörű virágágyak, pompázó, tarka virágokkal. Sok-sok színes, nagyfejű dália és őszirózsa. Méteres oszlopok tetején kőurnákból föld felé futó virágok. Kavicsos utak mellett fehérre festett padok. Kis lugasok fehér karosszékekkel. És egy eldugott sarokban, fák árnyékában gyüműhinta. Marikának a reggeli tornagyakorlatokhoz. Amint így a kürzetből megállapíthattuk: laikus szemmel is látható, hogy a fiatal művésznő nem vásárolt rosszul. Cselédkirny Budapesten? Szó sincs róla! A pesti háziasszonyok között napok óta egyre terjedő rémhír — nincs cseléd! — nem felel meg a valóságnak. — Legfeljebb annyi az igazság — válaszolta érdeklődésünkre az egyik körúti cselédelhelyező iroda vezetője —, hogy ősz van és ilyenkor rendszerint nagyobb a kereslet. A nyaralásból hazatérő háziasszony ilyenkor új cselédet fogad, ha csak nincs évek óta hűséges szolgálója. Sokan, akik itthon töltötték a meleg napokat, még azok is elengedték a nyári időre a konyha- és szobalányokat. Ezek szintén most keresnek új cselédet. Csak így magyarázható a téves hír, hogy nincs Pesten szakácsnő, szobalány, mindenes. De kérem — folytatja az elhelyező — tessék nézni (a fal melletti hosszú padra mutat) nálam most is tizenketten, várnak új gazdára. Az ismert jótékonysági egyesület árvalányokat helyez el. A főnöknő a következőkben okolta meg a valótlan hír elterjedését: — Cselédhiány nincs és nem emlékszem, hogy a közelmúltban lett volna Pesten. A valóság azonban az, hogy háziasszonyaink túl igényesek és ezzel szemben — sajnos — keveset tudnak fizetni. A mai létminimumra szállított redukciós világban ez nem újság. Legtöbben mindeneslányt keresnek, aki elsősorban az őszi nagytakarítást, mosást, vasalást vállal. Kikötik, hogy az alkalmazott ne maradjon ki este tíz órán túl, ne járjon hozzá senki (ez helyes, mi is ellenőrizzük ebből a szempontból a lányokat), szeresse a gyermeket, akit elkísér az iskolába és hazahozza; éppen ezért rendesen öltözködjön, stoppoljon, foltozzon! Ha valaki a felsorolt követelményeknek megfelel, szívesen fizetnek húsz— huszonöt pengőt havonként. Persze, ennyiért nem kapnak ilyen nagy teljesítményt. Tizenöt pengőt kérnek a vidékről első ízben Pestre került fiatal gyereklányok, de mosást, vasalást, nagytakarítást nem vállalnak. Rendes, megbízható cselédlány harminc, negyven pengőért szerződik el. Ehhez jön még az OTI-díj. A háziasszony még így is jól jár, mert a nagytakarításhoz, mosáshoz, vasaláshoz nem kell külön bejárónőt fogadnia, akinek a napszáma kettő és öt pengő között változik. Természetesen a kisegítés ideje alatt a munkaadója kosztolja. A pesti cselédfront mai helyzete tehát: a háziasszony szűkreszabott költségvetési kerete witai Hsic 1935 szeptember 22. vasárnap miatt keresgél és alkuszik, az alkalmazott pedig jó gazdára vár és szeretne félretenni — nagyon sokszor keservesen megkeresett — fizetéséből. Cselédhiány nincs, de jó, megbízható és főképpen olcsó mindenes kevés van! M. B. A szép idő egyelőre tanúsnak ígérkezik Az a viharos örvénylés, amely szeptember 15-én érte el Európa északnyugati határát, amikor is centruma Skócia és Izland közé jutott, végre keresztülhaladt Európa északi fele fölött és most Északoroszország fölött van. Ez alatt az idő alatt Nyugat, és Középeurópának úgynevezett „Westwetter“-je volt, amit legfőképpen az óceántól jövő nyugati westlégáramlás jellemez. Mint ismeretes, ez az áramlás úgy az óceánon, minnt a La Manche-csatornán, továbbá az Északi- és Keleti-tengeren igen viharos volt, sok hajószerencsétlenséget okozott. De viharos volt az idő napokon át Francia és Németországban is, innen pedig északkeleti irányba rohantak a légtömegek. Az Atlanti-óceánról jövő légtömegek újabb és újabb rohamoszlopai az említett országokban egymásután idézték elő a kiadós záporesőket. A Kárpátok medencéjét e hatalmas örvénylésnek csak déli széle érte. Mi is kaptunk úgy a szélből, mint az esőből is, de igen legyengített mértékben, azait az Alpoknak és i a minket körülvevő többi magas hegyláncoknak köszönhetünk. Mikor tőlünk északnyugatra és északra a tengereken a szél sebessége meghaladta a 30 métert is másodpercenként (órámként 110 km.), akkor nálunk alig haladta meg a 10 métert másodpercenként (óránként 36 km.). Ez a sebesség is csak annak az óriási szélsebességnek volt következménye, amellyel fölöttünk a magasban északkelet felé áramlott a levegő. Ez a sebesség Szombathely fölött 1400 m. magasságban 23 méter, Budapest fölött 11 km. magasságban 35 méter volt másodpercenként, ahogy azt a pilotballonészlelésekből meghatározták. Legfeltűnőbb volt ezeken a napokon a hőmérséklet kialakulása. Tudjuk, hogy az óceán vizének fölmelegedése a szárazföldéhez képest elmarad és az évi menetben későbben éri el legmagasabb értékét. És éppen ez okozta azt, hogy az óceáni légáramlás, amely nyáron hűvösebb levegőt szállít Európába, most nem hozott olyan mérvű lehűlést, mint amilyent július vagy augusztus hónapban okozott volna. Igaz, hogy az óceánról jövő légtömegek között a déli, tehát melegebb tájakról származó légtömegek is voltak. Az északi, hidegebb tájakról jövők azonban csak óriási kerülővel jutottak el Anglia partjaihoz és ez alatt az idő alatt volt idejük arra is, hogy az alsó rétegekben az óceánon fölmelegedjenek némileg. Aztán pedig az előbb említett déli eredetű melegebb levegőivel való keveredésük, valamint az ebből származó sok eső folytán fölszabaduló sok rejtett hő is elősegítette azt, hogy ne legyen nagyobb hűtő hatásuk. A magasabb rétegekben, öt kilométeren fefelül, természetesen mindezek dacára a levegő megtartotta hideg és súlyos természetét és így Európa nyugati felén mégis csak kifejlődött egy magasnyomású léghalmaz, amely a kezdősorokban leírt hatalmas örvénylés kelet felé szorítása után Európa nyugati és északi partjain is csendesebbé és szárazabbá tette az időt. Ennek a légihalmaznak Északeurópa, tehát a Skandináv-félsziget fölötti kiépülése is mlasztina, mert most már ott hideg levegő áramlik dél felé az Északi Jegestengerr felől Lengyelország felé. Ez az áramlás egyelőre még nem veszélyes reánknézve, de ha meg tud erősödni, akkor könnyen lehet, hogy a most tartósabbnak ígérkező szép, meleg időt, különösen az ország északkeleti felében, szelesebbé és hűvösebbé teszi. És ebben az esetben a záporesők sem fognak elmaradni. Reméljük, hogy ez a félelem nem fog valóra válni! Wieland Frigyes B6SZélg®téS a négus magyar orvosának sógorával Fiumei út 26. Előre figyelmeztetnek, hogy Merényi József — az abesszin császár magyar orvosának sógora — szóba sem áll velem, ha megsejti bennem az újságírót. Ehhez tartom magamat. Jó másfél óráig várakozom rá, amíg az ide-oda küldözésből hazakerül. Illetve visszajön a Fiumei-úti osztálymérnökségre, ahol mint Már altiszt alkalmazva van. Harmincon aluli, magas, szőke fiatalember. Sáska László dr., a négus magyar orvosa —a volt isaszegi körorvos — Merényi József nővérét vette feleségül. Három évvel ezelőtt, férj és feleség kivándoroltak Afrikába. Előbb ide-oda vetődtek, majd Addisz Abebában telepedtek le. A magyar orvos szerencsés volt: ma a négus egyik udvari orvosa. — Kérem — kezdtem a füllentést — tanácsot szeretnék kérni öntől, hogyan juthatnék ki Afrikába? Lenne szíves felvilágosítani Merényi úr, hiszen kitűnő összeköttetései vannak... — Afrikába — veszi át a szót és megcsillan a szeme —, oda most nehéz, nagyon nehéz kijutni. Nem is lehet. Bevallom, magam is ilyesmiben sántikálok ... Sofőrnek ... Levelet mutat, melyben a sógora írja, hogy a kiutazásról egyelőre szó sem lehet. — Pedig — folytatja Merényi — a nővérem és a sógorom mindent elkövetnek az érdekemben. Hiába, mégsem megy! A négus harci zászlóját Sáska dr.-né hímezte. Fényképekkel bizonyítja az aktust öccse, amikor a fekete vezérkar tagjai átveszik a magyar asszonytól a lobogót. Cserébe szent kézimunkát kapott, amit egy évig és egy hónapig készítettek a színes arisztokrácia hölgytagjai. Apró ezüst tárgyakat, szőttes kézimunkákat küldött már haza is, a messze Afrikába szakadt magyar nő. Valamennyi darabon meglátszik a gondos és jellegzetes díszítés. Ki tudná itthon megmondani, melyik faj, melyik törzs fanatikus vallási megnyilatkozásai ezek a finom miniatűrök? Érdekes azonban, hogy ezüsttárgyak nincsenek fémjelezve. • Merényi József havonként kap levelet Afrikából. A császár udvarából, addisz ibbebai bélyegzővel. A bélyegeket és a borítékokat gondosan elrakja. Ki tudja, mennyit fognak még érni? A levelek szerint a négus nem fél a háborútól, csak éppen „rosszkor /öff“-nek tartja. A katonaságot most szervezik. Idegenek. Magyarok is vannak kint többet. Egy volt képviselő, orvosok, mérnökök. Míhmim merni írta: Melocco János dr. Magában foglalja mindazt, ami az abesszin kérdésben történt Ára .....................— P !•— SCHRENZEL: Hmm ma mm A világnak talán legvadabb, leggazdagabb és legszegényebb, de megejtően szép országát valósággal végigutazzuk Schrenzel világhíres leírásában. Minden részében alapos, de regény izgalmával megirt munka. Ára kötve ...... P 4.90 Abesszínia térképe A M. Kir. Térképészet 7 szinti, a legújabb adatok alapján készült nyomása. Nagysága 51 X60 cm, mértéke 1, 5 millióhoz. Ára ............. Pl.—1| Kaphatók a „Magyarság“ könyvosztályában, Budapest, IV., Eskü ut 6. Modern filgpng és anyag 150 cm széles svájci greitadin ................ 360 cm széles csipkeszövet, négyzetmétere 148 cm széles Indanthren függönykelme LIPÓTVÁROSI FONAL RT. V., Lipótkörút 25. P 1.46 P 1.50 P 1.65 banktisztviselő, soffőrök. Elszórva, ki hol talált megélhetést magának. Bucsuzáskor megkérdezem emberemtől, az újságírók próbálkoznak-e nála? — Ugyan — válaszolja és hanyagul int a kezével —, ugyan, lerázom őket a nyakamról. Ez a leghelyesebb, igaz! — Persze, hogy igaz! — Alászólgája! — Volt szerencsém! Majoros Barna Nem szabad részt venni szabályszerűtlen tervpályázateket a ménöki kamara tagjainak A budapesti mérnöki kamara választmánya szombaton ülést tartott. Az ülésen határozatot hoztak arra vonatkozólag, hogy a kamara tagjait eltiltják az olyan építészeti tervpályázatokon való részvételtől, amelyek nem felelnek meg a tervpályázati szabályzat előírásainak. Vitás esetben a kamara döntését kell kikérniök a pályázó kamarai tagoknak. A választmány ezután a belügyminiszternek azzal a rendeletével foglalkozott, amely a társadalombiztosító intézetek építési és kiírási műveleteit szabályozza. Megállapították, hogy a rendelet voltaképpen a kamara régi törekvését juttatta végre érvényre, mert hisz a kamara minden erejével azon volt, hogy a műszaki tervek mindig tervpályázat útján, megfelelő szakbeli magánmérnököktől szereztessenek be. A szakonkénti szétválasztást egyébként a magánépítkezési megbízásoknál is keresztülviszik. Ez ügyben a kamara felhívást intéz tagjaihoz, amelynek értelmében magánépítkezéseknél is külön kell választani az építészmérnöki, mérnöki és gépészmérnöki teendőket és megbízásokat. Halálos végű verekedésért háromévi fegyházbüntetés Várady-Brenner Alajos tanácsa szombaton tárgyalta Rosenberg Teofil tetőfedőmester és Leicht Antal cserepes bűnügyét, akik az óbudai Föld utcában Hahn Ferenc asztalosmesternek támadtak, majd Rosenberg anynyira összeszurkálta, hogy Hahn belehalt sérüléseibe. A vádlottak tagadták bűnösségüket, de a tanúk rájuk vallottak. Az orvosszakértők, továbbá az ügyész és védők meghallgatása után a törvényszék Rosenberget háromévi, Leichtet pedig kétévi és háromhónapi fegyházbüntetéssel sújtotta. Egyidejűleg elrendelték a szabadon levő Leicht Antal letartóztatását. Az stélfitábla tárgyalja a Bienenstock-féle fenszerszállítási ügyet A budapesti büntetőtörvényszék 1932 őszén heteken keresztül tárgyalta azt a pert, amelynek Bienenstock Dezső budapesti látszerész volt a fővádlottja és egyidejűleg Dezső Elemér közgazdasági felügyelő, Lázár Kálmán polgári iskolai főigazgató, Tyll Anna kezelő, Prozer Gyula kezelő és Kolber Ede számtanácsos is vádlottjai voltak. A törvényszék Bienenstockot hamis okirat használatáért nyolchavi börtönre, Dezső Elemért 4000 pengő, Kolber Edét 3000 pengő pénzbüntetéssel sújtotta, a többi vádlottakat pedig felmentette. A megvesztegetés vádját nem sikerült bebizonyítani. Fellebbezés folytán ezzel az üggyel most foglalkozik az ítélőtábla Leitner-tanácsa. Az eddigi tárgyalásokon az iratokat ismertették és ítélet hétfőre várható.