Magyarság, 1935. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-10 / 231. szám

32_____________________ amtmawBmm&sBHin­amwM­in­mume öt és félmillió embert tett I haj­­léktalanná a kínai árvíz Londonból jelentik. A kínai árvízszeren­­csétlenség borzalmas méretei csak most bon­takoznak ki. Hivatalosan jelentik, hogy Hopej, Honan és Samtung tartományokban az ár 40.000 egyzetmérföldet borított el, 5,5 millió személy vált hajléktalanná s az anyagi kár 300 millió dollár. Kivégeztetett a szovjet egy pilótát, mert három ízben összetört a repülőgépe Moszkvából jelentik. Aresiev ismert szov­­jetorosz pilótát a moszkvai néptörvényszék­­kedden halálra ítélte s a pilótát már ki is végezték. A pilótának állítólag az volt a bűne, hogy szándékosan megrongálta repülő­gépét. Aresiev május óta háromszor zuhant le repülőgépével, ő maga ejtőernyővel cso­dával határos módon minden esetben meg­menekült, ellenben a gép pozdorjává tört.­­Legutolsó lezuhanása után vizsgálatot indí­tottak ellene és állítólag bizonyítékokat talál­ta­k arra vonatkozóan, hogy Aresiev szabo­tázst követett el. A néptörvényszék ítéletének indokolása kimondja, hogy példát kellett statuálni, mert az utóbbi időben egyre gyak­rabban fordul elő, hogy szovjetorosz pilóták Aresiev példáját követve, gépü­kkel lezuhan­tak, a pilóták maguk azonban ejtőernyővel életüket megmentették. — Rossz hírrel kár sietni. Az öreg postás bácsi gyászjelentést hozott az egyik lakónak. A lakó nincs otthon. — Csak tessék nálunk hagyni — biztatják a lobbi lakók. — De nem volt rajta bélyeg, tessék hat fillért lefizetni. Arra már senki se hajlandó. Címzettnek tőke­erősségét nyilván nem sokra tartják. — Akkor majd elhozom a gyászjelentést hol­nap — nyugtatja meg őket a postás bácsi jó­sággal —, az elhunyt úgyis meg lesz halva hol­nap is. DlrcAhh lett a S sonka véd], mazg. sonka- ¡ J'T'' 1?» UllJvlJU pác, mellyel sonkák, husnemilek /\.Os/0v prágai módon pácolhatók.S0 tlll.és P 1.50. Nyúl- íjf. pác 24 ttll. Fűszerfizletekben, drogériákban, vA'- jK.-' gyógyszertárakban. Szétküld?»: „CZA 10H“ ^**-^*-**2/ Dtatszertár, Budapest, József­ utca 81. Mátyás-tér sarok — Tanítógyűlés. A Nógrád és Hont vár­megyék Általános Tanítóegyesülete Szécsény­­iben ünnepélyt rendezett Rákóczi Ferenc fe­jedelem halálának 200-ik évfordulója alkal­mából. Röder Alfréd salgótarjáni acélgyár­­telepi igazgatótanító megnyitóbeszédében II. Rákóczi Ferencnek, az önállóságáért küzdő magyarság mártírjának történelmi nagyságát ismertette. Visnovszky Rezső tanügyi taná­csos Ocskay Lászlóról tartott előadást. Vad­kerti Béla albertaknai tanútó ismertette Szé­­csénynek a kuruc-korban betöltött szerepét. •Ambrus Béla kisszeremyei állath­is tanító fej­tegette, miként kell a Rákóczi-kor történel­mében rejlő nevelő értékeket a népiskolai­­oktatás céljaira kiaknázni. Az ünnepély ke­retében közreműködtek még a Szécsényi Mű­kedvelő Zenekar, Radnai Márton kisterenyei állam­á tanító és Fridrich János márkajázai tanító. Ezután a tanítóegyesület­­közgyűlést tartott, amelyen az elnök az egyesület ha­lottjairól és kitüntetett tagjairól emlékezett meg, Sümegi Emil ohorintelepi igazgatótanító pedig az egyesületi ü­gyekrő­l tartott előadást. MMllIMEIS özvegy Walmuth Józsefné, született Prokisch Anna életének 78-ik évében hosszú szenvedés után október 8-án elhunyt. Temetése csütörtö­kön, október 10-én délután 4 órakor lesz a Kerepesi-út melletti temető halottasházából. Az elhunytban Bódy László dr. székesfővárosi tanácsnok anyósát gyászolja Csabay Pál balogi református lelkész hirtelen elhunyt. Temetésén Ablonczay Pál esperes és Lenkey Lajos runyai lelkész mondtak vigasz­taló beszédet. Brinzey Aurél fürdőigazgatót szerdán délután 4 órakor temették el Balatonföreden a szanató­rium előtti térről. A beszentelést Babits Endre balatonfüredi esperes-plébános végezte. A fürdőigazgatóság és barátai nevében Schmidt Ferenc dr. igazgató-főorvos búcsúztatta szívből jövő szavakkal. Tarr Rezső polgári iskolai tanár október 9-én életének 58-ik éveiben Budapesten hirtelen el­hunyt. Temetése október 11-én, pénteken dél­után lesz Monoron. A temetés pontos idejét még nem állapították meg.­­ Budapest új világvárosi látványosággal szaporodott. A fővárosi közönség előtt köz­ismert és közkedvelt Márkus Imre, a margit­szigeti alsó vendéglő és kávéház tulajdonosa, ma, csütörtökön a parlament nyilvános éttermét és sörözőjét — fényesen átalakítva — meg­nyitja. (Országháza épület.) Hangulatos magyar, esték, Csóka Feri muzsikál. M­­CTiafe 1935 október 10, csütörtök ■awanar.. g­iattt Monpti — Bemutató a Kamaraszínházban — Monpti, csekélység az egész! Fiatalon hal­tál meg az elbeszélésben, de színpadon még egy hétig sem fogsz élni. Miért is bántanánk nagyon, ha ennyire zsengécske vagy? Vaszary Gábor, a különben tehetséges raj­zoló, párisi éveinek egyik szerelmi epizódjá­ról írt ezelőtt két évvel sikeres elbeszélést, kedvesen és a szokásos padlásszoba roman­tikával. Most színpadb­a akarta állítani Monptit, de szegény Monpti összeomlott. Nem csoda, hogy a három felvonásban soikat zo­kog­ó szerény statisztikánk alapján ajtó előtt hétszer és ajtón belül vagy huszonnégy­­szer — hiszen ő is érzi, hogy valaminek csak kell történnie egy színpadom, ha már semmi más nem történik és ha a szereplők­nek nincsen mit mondaniok, így hát sírnak és mi nézzük. Egy-két kedves ötlet a sürü könnyihul-faj­tá­sok között azért felvillan és néha érződik, hogy amit Vaszary itt meg szeretett volna írni, azt át is élte. De attól, hogy megtörtént, még nem lesz szükségképpen színdarab, egy fiatalkori emlékből. Gervay Marikca a főszerepben szép, üde jelenség. Kedves és még nagyon fiatal. Szí­nésznői képességeiről nem ezzel a szerencsét­len szerepléssel kapcsolatban kivárniuk meg­emlékezni. Csók István, a Párisba szakadt fiatal magyar fiút adja, tehetségesen, lelke­sen, jó humorral. A fiatal erők között nye­resége lesz akármelyik fővárosi színpadnak. Litkey Irén ügyes egy tipikus párisi kisb­oteg tulajdonosinő szerepében. Csak minden igye­kezetével sem elég szitkár, elég fukar és elég piszkos. Különben ő az egész dara­b legjobb figurája. Vaszary Gá­bor a kis vargabetű után pedig valószínűleg gyorsan visszatér kedves, köny­­nyed rajzaihoz és a köréjük írt szövegekhez. Mert az Írás műfaja sem engedi, hogy valaki néhány vonással megrajzolt vázlatról azt higyje, hogy ez már elég egy nagy figurális kompozíció megvalósításához. (v. m.) ANGLIAI ERZSÉBET: T. MÁTRAY ERZSI Csütörtökön este — részben új szerep­­osztásban — szinre kerü­l a Nemzeti Színház­ban Schiller Stuart Máriája a Röbbeting-féle rendezésben. Angliai Erzsébet szerepét elő­ször játssza T. Mát­ray Erzsi, akinek ez egyébként első fellépése az idei színházi évadban. A francia követ: Nagy Adorján, Hanna, Szabó Margit. A többi főszerepet ez­úttal is Tasnády Ilona, Gál Gyula, Uray, Lehotay és Ungváry játsszák. PRÓBÁK A PESTI SZÍNHÁZBAN Szerdán délelőtt az újjáépített Pesti Szín­házban megkezdődtek Fodor László új da­rabjának, az Érettségi­nek próbái, Hegedűs Tibor rendező vezetésével. A próbán a szerző is megjelent. A főszerepeket Muráti Lili, Vaszary Piri, Kabos Gyula, Somló Ist­ván és Vértes Lajos játssza. VIII. HENRIK ALAKÍTÓJÁNAK ÚJ FILMJE Laughton Charles utolsó amerikai filmje, őfensége a komornyik csütörtökön kerül be­mutatásra Budapesten. Laughton a filmben egy előkelő, családi hagyományokhoz makacsul ragaszkodó, furcsa életfelfogást valló komor­­nyikot játszik. STRADIVARI (Fröhlich Gustav, Schmitz Sybille) Bolváry Géza színjátéka, Tánc a boldogságba (Bársony Rózsi, Halmay Tibor, Schulz Fritz és Bressart Felix) zenés vígjáték, valamint Varieté királyok című miniatűr-attrakció és híradó a Tivoli (VI., Nagymező­ utca 8.) pompás műsorában. Most jelent meg­ Györffy László: Asztrológia 320 oldal, 22 ábrával és képpel. Az első ilyen irányú magyar szakmunka, mely — az asztrológia rövid ismertetése mellett — minden részletre kiterjedő alapos gyakorlati ismereteket nyújt és útmutatást ad horoszkópok felállítására. Ára 8 pengő kapható a Magyarság könyvosztályában, Eskü-ut 6. A VÁMPÍRASSZONY — Lugosi Béla új filmje — Rémmese ez, gyermek — így feddi a mozi­­igazgatót A vámpírasszony előadásáról kitó­duló közönség, amely bármennyire is fölénye­sen igyekszik megbeszélni a filmben előfordult hátborzongató szörnyűségeket, egy kicsit azért remegett az álért, nem mindennapi­­ izgalmak hatása alatt. A vámpírbabona a kerete annak a mesének, amely különös gyilkossággal indul Az ősi kastély urát holtan találják és a teljesen vértelen test nyakán két kis seb azt a hitet kelti a falu babonás népében, hogy vámpír ga­rázdálkodott a grófi háziban. Maga a mese szá­razon elmondva nem kelti azt a borzongató hatást, amit maga a film, a grand guignol-műfaj­­nak ez a valóban kitűnően sikerült változata. A művelt közönség talán idegenkedik az ilyen és hasonló filmektől, ezúttal azonban olyan ér­dekes és bonyodalmas, néhány hihető mozza­nattal átszőtt történetet kapott, hogy inkább lebilincselte, mint megmosolyogtatta ez a bor­zalomfilm. Világhírű rendező­­(Brownin Ted) vitte vászonra a modern vámpírlegendát, amely­nek főszerepében a legkiválóbb színészegyüttes jeleskedik. A maszkok nagy művésze, Lugosi Béla, Barrymore Lionel, az erőteljes jellem­­színész, Hersholt Jean, Az orvos című dráma professzorának felejthetetlen alakítója és a szép, lebilincselő játéka Allan Elisabeth a négy fő­szereplője a legújabb amerikai grand guignol­­nak. (v.) FILMFELVÉTEL KÉSZÜLT A MESTERSÉGE­SEN KIÁRASZTOTT TISZÁRÓL Miskolcról jelentik: Ároktő községben mester­séges gátakkal felduzzasztották a leapadt Tiszát. A gáton Garamvölgyi (Jávor Pál) veze­tésével éjjel-nappal folyt a munka. Tizenegy órakor kezdődtek az éjszakai felvételek. Haj­nalban megkezdődtek a menekülő lakosságról a felvételek. Kísérteties látvány, amint az egész falu, mintha tényleg árvízveszedelem lenne, harangzúgás közepette pánikszerűen menekül. Közben a Tisza a gát mögött rohamosan emel­kedik. Mindenki feszült figyelemmel nézi a gátat, hogy mikor lépi át a Tisza, amely pilla­natról pillanatra, növekszik. Nagyobb ladik közeledik, benne két menekülő, Garamvölgyi Aladár (Jávor Pál) és Ankerschmidt (Somlay Artur) evez az Ankerschmidt-kúria felé, így halad napról napra nagy tömegstatisztériával Jókai örökszépségű regénye, Az új földesúr filmváltozatának felvételei Gál Béla vezetésével. BYRON RIA EGYETLEN FILMSZEREPE Az új MacHaty-film a Nocturno bemutatója után a külföldi lapok egyhangú elismeréssel emlékeztek meg a film két női főszereplőjéről, Byron Riáról és Ray Máriáról, akiket az Extázis világhírű rendezője fedezett fel a film számára. Byron Ria, akinek mindenki nagy jövőt jósolt, azonban aligha futhat be filmkarriert. Néhány héttel ezelőtt autószerencsétlenség érte, amely­nek nyomait valószínűleg egész életén át viselni fogja. TÖRZS JENŐ SZEREPÉT FILMEN WILCOXON HENRY JÁTSSZA Wilcoxon Henry, De Mille B. Cecil kedvenc színésze. Ő fedezte fel és juttatta először nagy szerephez a Cleopatrában. A Keresztes had janit című filmnek is Wilcoxon Henry a főszereplője. A legendás angol királynak, Oroszlánszívű Richardnak szerepét játssza. Wilcoxon eddig csak kosztümös szerepben lépett fel, most szó van arról, hogy Molnár Ferenc Cukrászné című darabjában, tehát civilszerepben is bemutat­kozik. Nem ismerlek többé! ötvenedik előadás az Andrássy­ úti Színházban Az új szezon első nagy jubileumát jövő héten szerdán az Andrássy úti Színház ünnepli a Nem ismerlek többé! című brilliáns vígjátékkal. Sajtó és közönség egyformán elismerte, hogy a Nem ismerlek többé! az utolsó évek legszelle­mesebb és legmulatságosabb vígjátéka, melynek remek előadása Titkos Ilona, Törzs Jenő, Kertész Dezső, Kováts Terus és Bilicsinek kö­szönhető. Két és fél órán át szakadatlanul nevet, mulat és tapsol a közönség. MEISZEI OSZTRÁK MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS BUDA­PESTEN , Bécsből jelentik: A Magyarországgal megkötött közművelődési egyezmény értelmében az osztrák közoktatásügyi minisztérium novemberben mű­­vészeti kiállítást rendez a budapesti Nemzeti Sza­lonban. A kiállítás­ keretében festmények, grafikai művek, szobrok kerülnek bemutatásra; külön helyiségben az egyházi művészet kiváló alkotásait mutatják be. A kiállítás művészeti előkészítését végző bizottság élén Rensoni egye­temi tanár áll, tagjai az osztrák közoktatásügyi minisztérium képviselője, Andersen, Martin ta­nár és Derrutsch tanár akadémiai festőművészek, Frass és Humplig akadémiai szobrászművészek. A kiállítás igazgatásával kapcsolatos teendőket az osztrák művészet külföldi pártolására alakult társaság látja el, amelynek elnöke Post szolgá­­laton kívüli követ. ZÍME M­ ÁRIA­ ÉS DALEST Toti dal Monte és Montesanto Luigi, az olasz operaszínpad két kimagasló képvise­lője együttes hangversenyt rendezett szerdán este a Vigadó nagytermében. A közönség még erősen bent él a különösen szép nyár­utó hangulatában s bizony félházra se telt a rendes hangverseny,látogatókból. A két mű­vész műsorán természetesen az operarészle­­teké volt a vezető szerep. Verdi, Giordano, Thomas, Donizetti és Leoncavallo művek kerül­tek sorra. A dalirodalmat Giordani, Paisaello, Brogi, Musszorgszky s egy pár spa­nyol sanzon képviselték. Herz Otto színes, kifejező zongorajátéka szolgáltatta a kísére­tet. A művésznő koloraturművészetét már többször volt alkalmunk hallani. Színpadról többet jelent, mint a pódium közelségében, így jobban felötlik, hogy az alapjában gyö­nyörű hang néha elélesedik, nem előnyére. A koloratúrák he­hezése igen elterjedt mo­dor, de tévedés volna azt hinni, hogy egye­düli és legszebb technikai megoldása az ékít­­ményezésnek. Már a XIV. századi írásokban van adatunk — ellene. Montesanto kiadós, terjedelmes baritonját a tavalyi olasz ven­dégjárás alkalmával Scarpia szerepében él­vezhettük. Ezúttal is tanúságot tett drámai alakító készségéről. Éneke játék nélkül is kifejező tudott lenni. A gyérszámú közönség hálásain tapsolt az előadóknak. (m. i.) MAGYAR SZVIT Azt az üdvös munkát, amit a Magyar Kó­rus régi magyar egyházi muzsikánk feltárása és terjesztése körül végzett, éppen olyan ál­dásosan folytatja fiatal szerzőink műveinek kiadása körül. A tavasszal zongorakiadvá­nyairól emlékeztünk meg, most legújabban jelent meg Gárdonyi Zoltán négytételes, tős­gyökeres hazai levegőjű Magyar Szvit­je a vállalat kiadásában. Négy népdalon épül föl ez a tehetséges, friss kamaramű, három he­gedűre, csellóra, bőgőre (s esetleg violára)­, hangszerelve. Melegen ajánljuk fiatal együt­teseink figyelmébe. A LISZT-SZÜNETJEL ÜGYÉBEN A Magyarság vasárnapi számában javaslatot közölt a rádió szünetjele ügyében. Nyomda­­technikai okból kimaradt a kis cikk alól írójá­nak neve. Készséggel közöljük, hogy a Liszt­rapszódiából vett motívum eszméje Begheti Magdától való.______ „ . AZ ÉNEKSZÓ ÚJ SZÁMA Élénk, változatos tartalommal most je­lent meg az Énekszó harmadik évfolyamá­nak első száma. A füzetben Bacher Zoltán, Seiber Mátyás, Popper Irma, Kovács Béla cikkein kívül gazdag híranyag található. HANGKÉPZÉS Mikó Ernő kormányfőtanácsos, az Országos Színiművészeti Akadémia hangképzés- és ének­tanára, operai, operett-, rádió- és hangverseny­­énekre, valamint a Zeneművészeti Főiskola osz­tályaira, bevált, természetes módszerével előké­szít. Uj tanítványok felvétele mindennap délután csak 3—4-ig, X., Jászberényi­ út 36. II. 50. Újonnan megjelent könyvek kaphatók a „Magyarság“ könyv­osztályában, IV., Eskü-ut 6. Benkő Pál: A vadászat 468 old. számos kép....................................P 10.— Berend Miklósné: Boszorkánytánc . P 3.— Demeter Gyula: Kalandos utazás Abesszíniában............................ P 1.90 Györffy László: Asztrológia . . . P 8.— Hoel: Szerelem a strandon . . . P 8.9® Hunyadi Sándor: Az ötpengős leány P 1.60 Komáromi J.: Vihorláti szél fút . P 3.40 Kornis Gyula: Apponyi világnézete P 2.59 Kemény J.: Kutyakomédia . . . P 3.75 Keréky Anna: Házasság nem fontos P 2.40 Sándori György: A tisztviselő hely­zete a magyar magángazdaság­ban ..................................................P 2.— Louis Hell: Budapest ötnyelvű ké­pes kis lexikona térképpel és 70 képpel............................P 3.20 Maugham W.: Zsákutca, fűzveP 1.50 kötveP 2.40 Matolcsy M.: Az új földreform munkaterve . . . . . . . . P 3.— Makkai S.: ördögszekér . . . . P 4.80 Móra Ferenc: A vadember és csa­ládja ..............................................P 3.40 Munthe Axel: San Michele regénye P 4.80 Mui­the Axel: Rég könyv emberek­ről és állatokról...........................P 4.80 Remenyik Z.: Költő és valóság fűzve P 2.— kötve P 3.— Rosmanith K. dr.: Múlt, Jelen, Jövő P 1.— Schrenzel: Abesszinia......................P 4.80 — Abesszinia legújabb térképe . , P 1.— Szántó György: Stradivári . . . . P 4.80 Waugh Evelyn: Egy marék por. . P 2.— Wass Albert: Farkasverem­ . . . P 3.75 Zweig A.: Grisa őrmester 7 könyve egybekötve ........ P 3.80 Kapható a Magyarság könyvosztályában, Eskü­ ut 6.

Next