Magyarság, 1936. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1936-02-02 / 27. szám

14 m gátta őket , nem szándékoznak-e végig­vágódni a földön. A festő cipője Báró Mednyánszky László. A legjobb anekdotát, Farkas István me­sélte róla. Hónapok óta iszonyú rongyos volt a cipője. Végre Farkas rávette, hogy jöjjön vele cipészhez. Ki kellett keresni a város legsötétebb, legpiszkosabb boltocs­káját. Világos, elegáns üzletbe a világ minden kincséért nem ment volna be. Farkas tolmácsolta Mednyánszky vágyait: Cugos cipő legyen és nagy. A kisasszony fel­húzott egyet a lábára. Mednyánszky örült, hogy ilyen gyorsan átesett a rettenetes problémán, nagyszerűnek találta a cipőt és sietett ki a boltból. De pár lépés múlva, mindig szelídebben mosolygott, szórako­zottan, ábrándosan nézett jobbra-balra, egyszerre igazított valamit a cipőn, azután felsóhajtott és elragadtatva kiáltotta : „Mi­lyen jó is ez a cipő. Farkas rosszat sejtve, lenézett a nagyszerű cipőre. Uram isten, mit látott? Büszkén ragyogott ki a fehér harisnya . . . Tudod barátom, mondta az öreg, kicsit nyomott, hát felvágtam. De az semmi, azért mondhatom, kitűnő, nagy­szerű cipő . . . Feszty Árpád kályhája Fesztyné kötetét néhány olyan feljegy­zés egészíti ki, amelyben Feszty Masa szá­mol be édesapjáról. Annak — mondja —, hogy apám műter­mébe nem volt szabad bemenni, végzetes következménye lett. Rossz volt a kály­hája és ezt senki sem tudta. Egyszer, tán másfél évvel a halála előtt, valami fontos okból muszáj volt vele napközben beszél­nünk. Elmentünk hozzá. Lakásunk a Dam­­janich-utcában, műterme pedig a Rotten­­biller-utcában volt. Szörnyű dolgot láttunk itt. Párducbőreit magára csavarva, lila ajkakkal, jéghideg kézzel, lázasan dolgo­zott és mert kétségbeesésünk, szeretetünk és sajnálatunk valahogyan őszintévé tették, bevallotta : már a második télen fest így, de sose volt olyan napja, amit arra szánjon, hogy a kályháját megigazíttassa. Ezért nem akarta, hogy eljöjjünk hozzá. Ha ennek az embernek bűne, hibája, valami levezekelni valója lett volna a földön, azon a két ret­tenetes télen, amikor vacogva és pré­mekbe burkolva festett olyan képeket, amilyeneket utált, amikor az álmaira még csak gondolni sem mert és amikor szív­dobogást kapott a meghatottságtól, ha hetenként egy órán át pár vonást, odakene­­getett két éve alvó egyik tájképére, — azon a két télen levezekelt mindent . . . Végre álljon itt egy kis vers, amelyet a most elhunyt özvegy és leányka a leg­kifejezőbb Feszty-bucsúztatónak tartott és amely annak idején az egyik hetilapban jelent meg . Színes álmoknak magyar álmodója, Elcsillapult hát és fantáziád. Nagy kebelére öleli a róna Hozzája megtért, megtörött fiát . . . Sírja felett dalt kelepel a gólya, Hozzája megtért, megtörött fiát . . . Szebb színeket bont minden kikelet : Örökszép álmok örök álmodója, Jó Feszty Árpád — az Isten veled . . . * Nagy események szemtanúja, nagy em­berek meghitt jóbarátja szállt most sírba Feszty Árpádnéval. Vele egy darab szép magyar múlt tűnt el közülünk. (Ly­en) pásztorfiú, Pettenkofen August, Drooch-Sloot és Guardi Francesco mierális értékű fest­ményei képviselik. Nagyon gazdag a jubiláris aukció por­­celláncsoportja, amelynek mégis legszebb darabjai a Pekár Imre híres gyűjteményéből származó zürichi porcellánkészlet. Sevres, Meissen, Bécs, Klöszterle és Herend készít­­m­ényeiből is rendkívül finom darabok sze­repelnek a kiállításon. Az ötvösművészeti tárgyak közül legérdekesebbek azok a da­rabok, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből kerültek az aukcióra. A mind nagyobb és nagyobb tért hódító keletázsiai tárgyak gyűjtőinek­­igen kedves meglepetést tartogat a kiállítás a Hopp Fe­renc keletázsiai művészeti múzeum fölös példányaival, valamint a ritkaságszámba­­menő keleti szőnyegekkel. Régi fegyverek, kandallókészletek, gyertya­tartók, cukor- és só­szórók, korabeli búto­rok egészítik ki a kiállítás egyik részét ké­pező anyagot, amelynek minden egyes da­rabja külön kritikát érdemelne. Az aukció anyagának másik részét a néhai zsombo­lyai és janovai C­sekonics Endre gróf királyi főasztalnokmester hagyatékának különösen történelmi és katonai munkákban gazdag könyvtári része alkotja. Az Árverési Csarnok eseményszámba menő aukciókiállítása február 5-ig marad nyitva, az aukciófőárverés pedig 6-tól 13-ig tart. B. F.lek Jubiláris művészeti aukció­­kiállítás az Árverési Csarnokban A közgazdasági élet kiemelkedő esemé­nyét, a postatakarékpénztár fennállásának félévszázados évfordulóját, a művészeti világ számára is emlékezetessé teszi az intézet Árverési Csarnoka február 1-én megnyílt ju­biláris művészeti aukciójával. A kifinomult ízléssel és hozzáértéssel ren­dezett aukciókiállítás anyagának kiválósá­gával is messze kiemelkedik az utolsó évek kiállításai közül. A magyar festőgárda leg­kiválóbbjainak alkotásait Munkácsy Mihály mélytónusa „Leány tárcával“, Paál László gyönyörű „Erdőrészlet“ és „Barbizóniai táj“, Deák-Ébner Lajos színpompás „Tájkép“, Slollósy Simon „Kolostorudvarrészlet“, Ka­tona Nándor karakterisztikus „Tátrai táj“, Id. Markó Károly lenyűgöző szépségű „Esz­ményi tájkép“ c. festményei érzékeltetik. A külföldi mestereket Weenix Jan­a Liba­ wnwarii Blaigs 1930 február 2. vasárnap Hétezerre emelkedett kliringakciónk beszerzési forrásainak száma Másfél hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy­ nagysikerű kliring­akciónkhoz több olyan vidéki városban működő cégek is csatlakoztak, melyek címtárunk I. és II. kö­tetében még nem szerepeltek s amelyek vá­sárlás esetén klíring-szelvényeinket a vásá­rolt összeg bizonyos százaléka fejében kész­pénzként fogadják el. Azóta a jelentkezők száma olyan magasra emelkedett, hogy cím­tárunk I. és II. kötetének kiegészítésére címtárunk III. kötetét is megjelentettük. Ebben a szép külsejű,­­ finom papiroson nyomott III. kötetben közöljük ötvenhat vi­déki és huszonhat pestkörnyéki városban működő azon cégeknek a címét, ahol nb. elő­fizetőink kliring-szelvényeiket beválthatják. Címtárunk 111. kötetében foglalt 1600 újabb céggel közel hétezerre emelkedett kliringakciónk beszerzési forrásainak száma, olyan magasra tehát, hogy nb. előfizetőink, ha a címtáraink I., II. és III. kötetében fel­tüntetett cégeknél eszközük bevásárlásaikat, kivétel nélkül, mindannyian megtakarít­hat­ják az előfizetésre fordított összegeket. Címtárunk III. kötetének expediálását egyébként már megkezdtük és hisszük, hogy nem csupán nb. előfizetőink, hanem beszer­zési forrásaink érdekét is szolgáló akciónk meg fogja hozni a maga teljes sikerű ered­ményét. Előfizetősek szelvényeit az alanti cégek a fel­tüntetett °/o erejéig / készpénz gyanánt fogadják el kri. ,ip. ; i. c:' i: \;u .-A.®.-0-** 5 0. XVJ?. tt. JJ...C. RÁBSSŐ,gramofon, csillár, villamossági cikkek BOJ!»ISTRESS-nt60 FérfakaLap, Mildával Kozmár, Károly körút 3.75 éves cég örán, Kicsiszett, DEUTSCH, rsksczí-u 1­00. % zálogjegyet ússz Szmoking, frakk, uriszabóság, Blum és Testvére, Váci-utca 31-33 Női ruhák, Havas Erzsébet, IV., Kecskeméti-utca 13 Optika-fotó: Jászt László és Gyula, Múzeu­m-körút 13. Fiókok: ML 111., XI. kerületben NŐI KABÁTOK ›0› RUHÁK ›HI­RADÓ ALADÁRBécsi-utca és Deák Ferenc-utca sarok Függöny, kézimunka Lipótvárosi Fonal Rt., relútaa Jó szemüvegek — fotócikkek, CHMURAI IV, Ferenciek-tere 2 KERETEK, KÉPEK, KARNISOK STRASSER, LIPÓT-KÖRÚT 4 Lúdtalpbetétek­­ és cipő (5%­ ing, pizsama, nyakif entie, urtiiiuat, Blum és Testvére, Váci-utca 31-33 5% Nagykovácsi Milenke, Petőfi S.-u. 3. Városház-u. 1-3-5 Selyem, szövet, flanek­ Galambos, IV., Ferenciek-tere 4. sz. HARISNYA, KESZTYŰ, FÁTNI, FERENCIEK - TERE 2 Finom kötöttáruk, kertyük, Heilig harisnyaház,Rákóczi-út 26 CIPŐK PREISACH JÓZSEF CÉGNÉL, KRISZTINA-TÉR 3 Nagykovácsy Milenkó, XL, Horthy Miklós-út 39 Férfi és női divat Hauer és Márton,1­., Szilágyi Dezső-tér 6 Kötőüzem és kötött-szövöttáru üzlet, Rácz Elemér, Kecskeméti-u. 6 Nagykovácsy stfflilen­có, József-körút 53 CIPŐK SmAlFII ZOLTÁN, PÓRK­EXTES-TÉR 5 Kárpitosmester és lakberendező, Győrffy Imre Irányi-u. 15 Kelengye, vászonáru, asztalnemű, ápanemű, Vilcsek, Kossuth Lajos-u. 4 FÉRFI- ÉS NŐI DIVAT, PÁL JAKAB, KRISZTINA-TÉR 1 Engesth­aller és Nád kesztyűsök, Kriszti tra­ut 40 7. Oláh Lajos tanácselnök lesz a debreceni ítélőtábla elnöke A Magyarság jelentette, hogy Olchváry Zoltán dr. a debreceni ítélőtábla elnöke nyugalomba vonul. Mint most értesülünk, már megtörtént az intézkedés Olchváry utódjának kinevezésére. Az igazságügy­­minisztérium a debreceni tábla elnöki állá­sára Oláh Lajos dr. tanácselnököt hozta javaslatba. A kinevezés a hivatalos lap vasár­napi számában jelenik meg. Itt említjük meg, hogy Olchváry Zoltán nyugalomba vonuló elnököt Putnok nagy­község képviselőtestülete a járásbíróság lé­tesítése és ezzel a nagyközlés fejlődése kö­rül szerzett érdemei elismeréséül egyhangú­lag a község díszpolgárává választottta. m Lu­sin (Darte—Pantheon kiadás) Még ki sem nyitotta az ember s agy dolgot máris örömmel állapit meg: ennek a lexikon­nak arányait szerencsésen gondolták el. Nyil­ván tekintetbe vették a mai ember anyagi viszonyait s azt is, hogy a mai lakások könyv­­táraiba milyen könyvtömegeket lehet beállí­tani ... de elsősorban bizonyára azt gondolták meg, mi a lexikon hivatása, helye a mai em­ber életében Ezt a kérdést kellett egyszer fölvetni és elfogulatlanul végiggondolni, hogy megszü­lethessék a mai időknek egyedül meg­felelő lexikontípus. Apáink idejében még elképzelhető volt, hogy valaki fiatalon beállít könyvtárába egy egész fal hosszúságában elnyúló lexikon-óriást s holta napjáig beéri vele. Mi már olyan időket élünk, amikor tíz esztendő alatt uj földrajz, uj történelem, sőt uj fizika születik, nem be­szélve a technika ördöngősen gyors fejlődésé­ről. Viszont ennek a mozgékonyságnak is meg­vannak a maga határai. Aki nemcsak azt várja a lexikontól, hogy egy ismeretlen szót valamiképpen meghatározzon, azt egy köte­­tecske nem elégítheti ki. Valahol a középen kell hát megtalálni az új, tökéletes lexikon­­típust — s ez az, ami az UJ LEXIKON ki­adóinak sikerült. Hat kötet, összesen körül­belül 4000 kéthasábos oldal: ebben csakugyan elfér minden, ami a ma emberének kell, ha... . . . Ha az új típus megalkotóit továbbra sem hagyja cserben a bátorságuk s azt is a maguk fejével merik megállapítani: mi kell a ma emberének? Ez sem boszorkányság. Mindenekelőtt­­ nem kell törődni azzal az anyaggal, amelyet világszerte egész lexikon-nemzedékek cipelnek emberöltőkön át, amíg egyszer végre valaki friss szemmel néz rá és megkérdi: ugyan mi szükség van erre? Hihetetlen, mennyi hely szabadul fel egy ilyen elfogulatlan kérdés ha­tása alatt. Az ÚJ LEXIKON első kötete már elég alapot nyújt annak megállapítására, hogy joggal viseli ezt a tulajdonképpen nagyigényű és büszke címet, mert anyagát újszerűvé teszi az is, ami — igen helyesen­­— kimaradt belőle, s még inkább az, ami benne van. Futó lapozgatással is rengeteg friss címszót találunk benne — neveket, fogalmakat, föld­rajzi helyeket, találmányokkal kapcsolatos műszavakat, amelyek az utóbbi évek folyamán az újságokban minduntalan szemünk elé kerül­tek, de mostanáig lexikonban hiába kerestük magyarázatukat. S még arra is akad hely eb­ben a hat kötetben, hogy az összefoglaló cik­kek szélesebb perspektívába helyezzék az egyes kisebb cikkek anyagát, anélkül, hogy az ol­vasót ide-oda utalgatásokkal fárasztani. A nagy szakszerkesztőségen kívü­l kétszáznál több munkatársat sorol fel a lexikon. A szak­emberek ezúttal, úgy látszik, megértették, hogy cikkeikkel nem szakmabeli kollégáikat kell elkápráztatok, hanem az a feladatuk, hogy más szakmabelieket Világosan és kevés szóval tájékoztassanak a legfontosabb tudnivalókról. A jól megválogatott és világosan megírt anyaghoz a szövegközti ábrák, a színes mel­lékletek, grafikonok és eredeti táblázatos ösz­­szeállítások imponáló serege járul. A művé­szettörténet, technika, természettudomány, nép­rajz s még sok más tudomány és gyakorlati ismeretág területén az illusztráció épp oly fon­tos, ha nem fontosabb, mint a szöveg. Ez a rész pazar bőségével, tökéletes kiállításával és az anyag összeválogatásával ugyancsak „új“ jelleget ad a lexikonnak. Az UJ LEXIKON a mai kultúra, a mai technikai civilizáció egy pillanatának lerögzí­­tése,­­ anyagában, arányaiban, stílusában egy­aránt minden a mai ember igényeihez és szükségleteihez szabva Szükséges könyv. Ki kellett találni ezt a típust és meg kellett csi­nálni. Így kellett megcsinálni.

Next