Magyarság, 1936. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1936-02-01 / 26. szám

A papírkartel megint drágítani akar A kartelek hálója az 1936. évben is ki­tűnően, funkcionál. A legtöbb, szakmában meghosszabbították — vagy a közeli napok­ban megújítják — a lejárt kartelszerződést ugyanakkor pedig az érdekelt gyárosok helyénvalónak találják az eddigi, bevált rendszer tökéletesítését. Ez a törekvés a papír szakmában nyilvánul legkirívóbban A magyar papírgyárak évek óta vigyáztak a csomagoló és zsirbatlan papírra vonatkozó egyezményükre. Megérte ez az éber őrködés és az időnként hozott áldozat, mert ilyen módon horribilis hasznot tudtak önmaguk­nak­­és szövetkezeti társaiknak biztosítani A nagy­közönségnek alig lehet arról fo­galma, micsoda óriási üzlet például a cso­magoló papír. A legkülönbözőbb iparágak kereskedők, nagy és kis cégek, háztartások használják az említett papirosfajtát, úgy hogy végeredményben többezer vagon cso­magoló és zsirbatlan papírról csinálnak üz­letet az érdekelt gyárak. Az egyezményt egyébként az Első Magyar Papíripar, a Pa­pír és Nyers Fedéllemezgyár, a Budapesti Papírgyár, a Miskolczi és Társa­ cég, végül a Neményi Testvérek írták alá. Meg kell je­gyeznünk, hogy a magyar papírgyárak an­nál könnyebben és biztosabban kezükben tudják tartani a hazai fogyasztópiacot, mert már előzőleg megállapodtak az osztrák papírgyárakkal. A két csoport azóta nem zavarja egymás üzletét: az osztrák gyárak eladják a magyar piacon az évi párszáz va­gon csomagoló papírjukat, de olyan árak mellett, amelyeket a magyar gyárosokkal előzőleg megállapítottak. A magyar és osztrák papírgyárak összedolgozó karteljei­nek köszönhetik az érdekelt és szerencsés gyárak, hogy a magyar piacon a kérdéses papírok 100—150 százalékkal is drágábbak, mint például Angliában, Franciaországban sőt még a német gyárak is 50 percenttel ol­csóbb­ papírt hajlandók azonnal szállítani Budapestre, azonban ezt a tervüket nem tudják megvalósítani. A rendkívül drága papíros egyformán sújt minden fogyasztót. Az a kis piaci árus, aki a legnagyobb erőfeszítés után tudja csak beszerezni a zsírt a nagyvágókarteltől, a to­jást a tojáskarteltől, az almát az alma­­karteltől, a krumplit a­ burgonyaszindiká­tustól­­— és így tovább, már lassan a cso­magoló papírig el sem juthat, mert ennek , árát nem tudja úgy sem az áruba belekalku­lálni. Talán ezzel magyarázható, hogy a leg­utóbbi időkben a papírfogyasztás kezd visszaesni. A papírkartel a napokban árdrágítással igyekezett múlt évi hasznának arányait biz­tosítani, esetleg még fokozni. Arra hivatko­­kozott, hogy a nyersanyag drágult és emiatt a kész papír árát föl kell emelnie. Ezt a ter­vét előterjesztette Bornemisza Gézához és az iparü­gyi miniszternél tulajdonképpen fel­ár engedélyezését kérte a kartel. Csakhogy a minisztérium idejében értesült arról, hogy ha a parpírkartel eléri célját, gyors egymás u­tán hasonló kérelemmel járulnak eléje más kartelek is. Nagy meglepetésre aztán az ipar­ügyi minisztérium — legalább is most — meghiúsította a veszedelmes árdrágítást. De a papírkartel urait nem olyan fából farag­ták, hogy ilyen kis akadályt át ne ugorja­nak. Egyszerűen úgy döntöttek, hogy a kar­­telirozott papírnagykereskedők eddigi hasz­nát faragják le egy kicsit, hiszen azoknak módjukban lesz a differenciát áthárítani a detailkereskedőkre, illetve a fogyasztó töme­gekre. A gyárosok most a nagykereskedők titkos robatjából csökkentettek valamit: va­gononként 50—50 pengőt, ami azt jelenti, hogy a nagykereskedők mától fogva „csak“ 180 pengő titkos jutalmat kapnak. Ez csak a titokban juttatott rabat, azonban a rendes, nyílt jutalékkal együtt olyan óriási összegre nő, hogy végeredményben a nagykereskedők százezreket kaptak, sorra meggazdagodtak, sőt egyesek kedvet kaptak külön papírgyár llisánír fia fliszk­anpsisErroe az floszanan­­é? 8TM órakor­i Jegyek: az Operában, Rózsavölgyinél, Koncert­nél és az Újságírók Szanatórium Egyesületénél (VII., Erzsébet-körút 9.) kaphatók. berendezésére is. Érdekes, hogy az iparügyi minisztérium­mal való affér óta a papírgyárosok vala­mennyi papírcikkre kartelt akarnak össze­hozni, így legfőképpen a finom papírra. Ezt a­ tervüket a jelek szerint meg is valósítják, annál is inkább, mert — a Neményi Testvé­rek gyárvállalat révén — a papírszakmában is Aschner Lipót vette át a vezetést. Aschner volt az, aki épp a közelmúltban „rendet te­remtett“ a rádió-dzsungelben s aki, mint köztudomású, vezető szerepet játszott annak idején az izzólámpa világkartel összehozása körül. Megérgették Kondylisz tábornokot? A görög restauráció vezére szivszélhürd­ésben hirtelen megírni! Athénból jelentik: Kondylisz tábornok, Görögország volt kormányzója pénteken délelőtt 57 éves korában szivszélhüdésben meghalt. Kondylisz tábornok súlyos aszt­mában szenvedett, esztendők óta állandóan orvosi kezelés alatt állt, de a közeli tragé­diát senki sem sejtette. Pénteken reggel jó­kedvűen kelt fel, megreggelizett, majd a miniszterelnökségi palotába sietett, hogy tovább folytassa a csütörtök délután meg­szakított tárgyalást a görög tisztikar meg­­bízottaival. Platisz hadügyi államtitkár, Pirikász hadtestparancsnok és Demeszti­­kasz athéni városparancsnok voltak a tiszti­kar megbízottai, akik a legélesebben állást foglaltak a köztársasági párt ama követelé­sei ellen, hogy a legutóbbi forradalmi puccsban részt vett tiszteket vegyék vissza a hadsereg kötelékébe. Kondylisz tábornok vezette a tárgyalásokat a politikusok és katonatisztek között, pénteken délelőtt öt különböző személyiséggel tárgyalt és a ha­todik megbeszélés közben, amit Merkurisz képviselővel folytatott, a tábornok hirtelen jajkiáltással szívéhez kapott és lefordult székéről. Azonnal orvost hívtak, a segítség azonban elkésett, az életerős, férfiereje tel­jében lévő politikus és magasrangú katona­tiszt akkor már halott volt. A városban futótűzként terjedt el Kon­dylisz tábornok halálának híre, amely min­denütt nagy megdöbbenést és általános rész­vétet keltett. A király részvéttáviratot inté­zett Kondylisz családjához. Mivel olyan hírek kerültek forgalomba, hogy Kondylisz tábornok mérgezés áldozata lett, elrendelték Kondylisz holttestének fel­­boncolását. Kondylisz tábornok pályafutása Kondylisz György életpályája, a maga re­gényes és szélsőséges fordulataival, Görög­ország történelmének a legutóbbi évtize­dekre eső viharos időszakát tükrözi vissza Forradalmak, puccsok, merényletek, trón­fosztás, koronázás és szinte szakadatlan lőporfüst, vérpárás levegő adják állomásait ennek a változatos pályának. Kondylisz György 1879-ben született, Eurytánia görög tartomány Prusso nevű kisvárosában. Alig 18 éves korában, középiskolai tanulmányai­nak elvégzése után, mint önkéntes, katonai szolgálatba lépett. Részt vett a krétai forra­dalomban, majd önkéntes szakaszvezető­ként, később tisztjelöltként a Reveni és Va­­lestino körüli véres harcokban. 1905— 1908-ig Macedóniában harcolt, ezúttal már tiszti rangban. Mint a görög hadsereg arány­lag már magasrangú tisztje vett részt a balkánháborúban, később, 1919-ben az orosz­­országi, Wrangel-féle hadjáratban, legutóbb a kisázsiai, a törökök elleni harcokban, úgy­szólván 1809-től 1920-ig, két évtizeden át szakadatlan a harctereket járta. 1920 november 1-én, amikor Görög­országban Venizelosz került hatalomra, Kondulisznak menekülni kellett Görög­országból. Konstantinápolyt választotta száműzetése helyéül, innen irányította a Venizelosz­ elleni összeesküvéseket, de csak két év múltán, 1922-ben tért vissza hazá­jába, mint Plasztirasz ezredes nemzeti mozgalmának vezetője. A krétai hadosztály parancsnoka lett, e minőségében ő fojtotta vérbe 1923-ban a krétai királypárti katonák összeesküvését. Kondylisz ekkor még köztár­saságpárti volt, tábornoki rangban harcolt az alkotmányos forma megváltoztatásáért. Az 1927-iki országos választáson amikor az ő pártja győzedelmeskedett, az új kormány­ban miniszteri tárcát vállalt és hadügy­miniszter lett. Csakhamar ellentétbe került Papanasztasin miniszterelnökkel, kiválik a kormányból és a nemzeti köztársasági pár vezére lesz. Amikor azután pártja kerül kor­mányra, a Michalakopulosz-Vabinetben a belügyi tárcát veszi át. 1925 júniusában Pangalosz tábornok puccsában vesz részt, de csak addig áll a tábornok mellett, míg a diktatúra-törekvéseket észre nem veszi. Ami­kor Pangalosz tábornok feloszlatja a parla­mentet, Kondulisz kiválik hívei táborából, elhagyja Görögországot és külföldről irá­nyítja újabb puccsterveit. 1926-ban sikerül is megbuktatni a kormányt, száműzi a mi­nisztereket, Konduriotiszt ülteti kormányra, maga pedig Franciaországba költözködik, önkéntes számkivetésben nek szentelje tevékenységét. A Caldarisz­­korm­ányb­an újra hadü­gyminiszter lett és mint Venizelosz ellenfele, egyre inkább a monarchista eszmék felé sodródott. 1935 már­ciusában, amikor Venizelosz vezetése mellett véres polgárháború tört kii Görögországban, Kondylisz tábornok áll a kormányhű csapa­tok élére, egymásután aratja győzelmét és leveri a forradalmait. Venizelosz elmenekül az országból és október 10-én, amikor Caldarisz-kormány lemond, Kondylisz alakít­ja meg, puccsszerűen az új kormányt. Kikiál­totta a görög királyság visszaállítását, — ezt a forradalmi tényét a november 3-iki nép­szavazás utólag igazolta — és a királyság­­kikiáltásától György király hazatéréséig Kon­dylisz tábornok a kormányzói címet viselte és teljhatalommal gyakorolta a lemondásra kényszerűen Zaimisz köztársasági elnök he­lyett a legfőbb állami hatalmat. A görög király november 25-én tért vissza hazájába, elfoglalta a trónt és Kondylisz ekkor lemondott kormányzói jogköréről. Demerdzisz miniszterelnök alakította meg új kormányát s így következett el a mostani választás, amely nem tisztázta a zűrzavaros politikai helyzetet. A most folyó, kibontako­zást célzó tárgyalásokban tevékeny, részt vett Kondylisz tábornok s mielőtt terveit tető alá hozhatta volna, a hirtelen halál elragadta. A váratlanul elhunyt Kondylisz tábornok családja iránt igen nagy részvét nyilvánul meg. Az első részvétlátogatók között volt a hadügyminiszter és a király szárny­segédje is. A Demerdzisz-kormány egyelőre helyén marad Politikai körökből vett értesülés szerint a király egyelőre úgy próbálja áthidalni a kor­mányválságot, hogy a Demerdzisz-kormány március 12-ig tovább vezeti az ügyeket. Már­cius 12-én ül össze a képviselőház, akkor választják meg a Ház elnökét s ezen a vá­lasztáson ki kell derülni, hogy melyik párt­inak, vagy pártcsoportnak van többsége a képviselő úrban. A király ehhez képest hozza meg döntését. Hadvezér, kormányelnök, kormányzó 1930 ban tért vissza Kondylisz Görög­országba, hogy újra az aktív politikai élet­ Fizetési előleget kérnek a dánokok A közalkalmazottakra nézve általános in­tézkedés áll fenn, amelynek értelmében bizo­nyos feltételek mellett fizetési előleget kap­hatnak. A nőtlen tisztviselők az illetményük egyhavi összegének megfelelő előlegben ré­szesülhetnek, a nős tisztviselők pedig két­havi járandóságukkal felérő összeget kérhet­nek előleg címén. Ezt az előlegkölcsönt a számfejtőhivatal hat hónap, illetve egy év alatt vonja le h­avi részletekben. A köztiszt­viselők nagy része igénybe veszi ezt a hivata­los kölcsönt. Régi panasza azonban a bijno­­koknak, hogy ezt az érdemes hivatalnoki ré­teget kizárták az előlegk­iutalás kedvezményé­ből. Az előleg megállapítására vonatkozó in­tézkedés úgy szól, hogy az ideiglenes alkal­mazottak ebben a kamatmentes kölcsönben nem részesülhetnek. A napidíjasok között azonban igen sokan vannak, akik már tíz­­tizenöt esztendeje munkálkodnak s előleget mégsem engedélyeznek számukra. A dijnokok most memorandumot adnak be a pénzügy­­miniszterhez és azt kérik, hogy ötévi kifogás­talan szolgálat után a dijnokok számára is engedélyezzék a fizetési előleget. A dijnok­­társadalom hivatkozik arra, hogy igen sok­szor előfordulnak az életükben olyan esemé­nyek, hogy igen nagy szükségük lenne segít­ségre s mivel sem fizetési előleget, sem PR- kölcsönt nem kaphatnak, uzsorásoktól kény­telenek pénzt fölvenni s ezáltal gyakran tel­jes eladósodásba keverednek. 1936 február 1. szombat A keresztény párt és a liberálisok küzdelme a győri polgármesteri székért Győr, január hó­napok óta kávéházakban, kaszinókban, különösen persze a politikai és törvényható­sági pártokban másról nem esik szó Győrött, mint a polgármesterválasztásról. Győr új polgármestert választ rövid idő múlva, így aztán érthető, hogy a város közvéleménye izgatottan forr, kavarog a nagy és a város szempontjából sorsdöntő probléma körül. Meglepő elszántsággal és erejének minden összefogásával készül itt összecsapásra most a város keresztény közvéleménye a zsidó és szabadkőműves szellemmel, amely évtizedek óta rányomta bélyegét Győr város egész köz­életére. Világnézetek harca lesz ez a polgár­­mesterválasztás. Megdöbbenéssel beszélik Győr keresztény várospolitikusai, hogy heteken át azzal agi­táltak már jóelőre a liberális és szabadkő­műves csoport kortesei, hogy az ő polgár­mesterjelöltjüket támogatja Gömbös Gyula is. Az agitációnak ugyan végetvetett forma szerint egy illetékes helyről sugalmazott hír­lapi cikk, amelyben kijelentették, hogy a kor­mánynak nincs hivatalos jelöltje és nem is lesz ilyen jelölt, mert a város törvényhatósá­gának magának kell döntenie ebben a nagy­­fontosságú kérdésben. A burkolt agitáció azonban még mindig tovább folyik és az a tény, hogy a magát olyan sokszor keresz­ténynek nevező kormány nem­ segíti a 89 százalékban keresztény város világnézeti har­cát a szabadkőművesség ellen, már éppen elég agitációs eszköz a nagy befolyású vezető pozícióban álló férfiak bizalmas megbeszélé­seinek nyomásával dolgozó zsidó párt szá­mára. Szájról-szájra jár itt Győrött a puritán és erőskezű belügyminiszternek az a debreceni polgármester-választáskor közzétett nyilatko­zata, amelyben az erkölcsi tisztaság és fedd­­hetlenség mellett szögezte le magát a törvény­­hatóság első tisztségére pályázni akarók ese­tében. Sőt rendeletet is adott ki akkor, ame­lyet általános helyesléssel fogadtak. Remélik Győrött, hogy ezt a magas erkölcsi alapon álló elvi felfogást még fenntartja a kormányzat és ha valóban pályázna olyan egyén is a polgármesteri tisztségre, aki a kommunizmus alatti magatartásáért fegyel­­mileg jogerősen elítéltetett, akkor az leg­alább is erkölcsi támogatásban nem fog ré­szesülni, még magas köröknek protekciója esetén sem. Ha akad esetleg ilyen pályázó, azt hangoztatják Győrött, akkor az küzdjön egyedül, a maga erejéből a jogosan fölhábo­rodott közhangulattal szemben. A NÉP csöndesen hallgat. Nem állítottak jelöltet, mert bizonyos, hogy a jelölt, akárki is az, megbukott volna, ha azzal jön, hogy ő NÉP embere. A törvényhatósági választá­sok a legutóbb megmutatták, hogy Győr vá­ros hatalmas többségben keresztény társa­dalma nem kér a liberális kormányfőtaná­csosokkal és hajdani szabadkőművespáholy­ társakkal alaposan megspékelt győri NEP- politikából. A törvényhatósági bizottságnak Győrött 126 tagja van és ebből mindössze két IVEP-jelöltet tudtak az általános válasz­táson behozni, a párt többi tagja úgy kerül­hetett csak be a város parlamentjébe, hogy a virilis választók küldték be, akiknek há­romnegyed része zsidó. A keresztény párt a törvényhatósági általános választáson jelölt­jeinek kilencven százalékát behozta és csak virilis választáson tudták visszaszorítani, így is azonban a 126 tag közül mindössze 26 zsidó, a többi keresztény és nemzeti érzésű. Rendkívüli érdeklődéssel várják a győriek, hogy ilyen előzmények után ki kerül a város élére? S. N. A csehek letartóztatták a tescheni »lengyel ház« tagjait Varsóból jelentik. A lapok jelentése sze­rint a cseh rendőrség letartóztatta a tescheni „lengyel ház“ igazgatóságának valamennyi tagját. A lengyel házban voltak a lengyel ki­sebbség irodái. A cseh rendőrség letartóz­tatta a lengyel házban levő „Polonia“-szálló vezetőjét és több alkalmazottját is. 0 BUDAPESTI ÜBETfIUERSEHY EGYESÜIET 1936. február 2., 6., 9., 13-, 16., 20., 28., 25. és 27.-ik napjain délután fél 3 órai kezdettel _____________ mmmtart hölgy jegy 2.— P. II. hely 1.50 P. II. hely —.60 P. Különfogadási helyre 5.— P. Közlekedés a 75. és 76. sz. villamosokon Belépti jegyek : I. hely, ár­ 3.—­­.

Next