Magyarság, 1936. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1936-02-22 / 44. szám

8 Bessenyei Csokonai Vitéz Mihály egy alkalommal Biharban lévén, elhatározta, hogy megláto­gatja költőtársát, Bessenyei Györgyöt. Mint­hogy szükiben volt a pénznek, gyalog indult útnak, bár az agg költő­jó messze lakott. Már fél napja rótta az országutat Csokonai, midőn azon kezdett aggódni, hogy eltévesz­tette az utat. Egy élő lélekkel nem találko­zott útjában, akitől kérdezősködhetett volna. Végre felbukkant egy subás öreg­ember. „No végre akadt valaki, akitől kérdezősköd­­hetem“, — gondolta magában Csokonai. És rákiáltott az atyafira, mégpedig vers­ben: Hallja-e kend, bácsi, Messze van-e Pusztakovácsit A bundás ember erre igy válaszolt: Menjen az úr szaporán, Még ma eléri talán. Csokonai elálmélkodott a verselő parasz­ton, de csakhamar kitalálta, hogy ki lehet a bundás öreg. — Bessenyeit —• kiáltotta örvendezve és lekapta a kalapját — Te meg öcsém nem lehetsz más, csak Csokonai Vitéz Mihályt — mondá Bessenyei és megölelte fiatal költőtársát. Ki volt Bessenyei? Bessenyei György, kinek hétfőn lesz száz­­huszonöt esztendeje, hogy meghalt, a magyar irodalomtörténet egyik korszakának, az úgy­nevezett franciás iskolának úttörője volt. A szabolcsmegyei Bercelen született 1747-ben. Fogyatékos műveltséggel, melyet a sáros­pataki kollégiumban szerzett, Szabolcs vár­megye ajánlatára 1765-ben a bécsi magyar testőrséghez került. Itt aztán látta, hogy a magyarság mennyire elmaradt nép a nyugati nemzetek népeivel szemben. Saját képzett­ségét is elégtelennek találva, neki feküdt a munkának és törhetetlen szorgalommal né­hány év alatt pótolta az elmulasztottakat. Nyelveket tanult, németet és franciát, tanul­mányozta az irodalmat és színházat. Egy nagy gondolat fogamzott meg lelkében: Ma­gyarországot a nyugati nemzetek színvona­lára emelni. Ezt elsősorban az irodalom fel­karolásával vélte elérni. Irodalmi alkotásai­val 1772-ben lépett fel, mikoris egyszerre négy költői alkotással lépett a nyilvánosság elé.­­1773-ban kilépett a testőrségből és ettől kezdve csak az irodalomnak élt. A magyar irodalom fellendítése érdekében a magyar írókat tudományos egyesületbe, akadémiába akarta tömöríteni. Ennek érdekében röpira­­tot adott ki, tehát Széchenyi eszméjének ő volt az előfutár­­a. 1782-ben hazament Bér­celre, majd 1785-ben Pusztakovácsrn telepe­dett le és gazdálkodni kezdett Innen kezdve irodalmi alkotásai már elmélkedő, filozofáló természetűek, egy elhagyott öregedő ember­nek rideg magányban támadó gondolatai. Meghalt 1811 február 24-én. Bessenyei, mint testőr, híres volt borzasztó nagy erejéről. Történt egyszer, hogy M­ária Terézia megbízásából valami útja volt Német­országban. Bessenyei erejének a németek már régebben hallották hírét s hogy ezt kipróbálják, egy német főúr meghívta őt vadászatra. Azonban a házigazda vendégei­vel együtt elhatározta, hogy megtréfálják a magyar testőrt. Volt a házigazdának egy híres ménlova, mely annyiban hasonlított Nagy Sándor Buhefaloszához, hogy senki sem tudta megfékezni. Ehhez a lóhoz hívták Bessenyeit; Bessenyei mit sem gyanítva hozzámegy és megfogta kötőfékét, simogatni alkarja, de a ló nekifordult, s felemelkedve két hátulsó lábára, le akarta vágni. Bessenyei hirtelen olyant rántott rajta a kezében tartott kötőféknél fogva, hogy a ló azonnal a földre esett és kiadta páráját. Hogy azonban ez az erő honnan volt a mi Bessenyeinkben, ezt csak úgy érthetjük meg, ha megtudjuk, mennyit tudott enni. Egy alkalommal vágyott már a szüleit és rokonait látni, elindult tehát Bécsből­­haza­felé. Azonban, hogy szüleihez Bercelre jus­son, Tokaj felől Gáván kellett keresztülmennie. Éppen ebéd­ideje volt, amidőn ideérkezett s mivel a reggeltől tartó szekérrázás követ­keztében megéhezett, betért ebédre egy itt­lakó rokonához, ahol vendégek voltak. Ott éppen a húsfélékhez fogtak, amikor Bessenyei betoppant. Mindjárt leültették az asztalhoz, leszelve neki is egy darab kenyeret s leg­először őt kínálták meg a húsból. Bessenyei végignézve az asztalon, annak végében meg­látott egy egész kenyeret, magához vette és az egész tál húst is. Azután hozzáfogott a falatozáshoz s oly kitűnő étvággyal fogyasz­totta el az egész maga elébe rakott húst és kenyeret, hogy a jelenvolt vendégek bámula­tukban szóhoz sem tudtak jutni. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem sürgette a gazdasszonyt a többi ételek fel­hordására, amit mind jóízűen elfogyasztott, a vendégek nem csekély ámulatára és bosszú­ságára, kik így aztán kénytelenek vol­tak várakozni, amíg elkészült a másik ebéd. Megkérdezték egyszer Bessenyeitől, hogy „két nemes ember, hány ember?“ Bessenyei így felelt: „ Ha egymással egyetért, akkor „egy ember“, de ha egymással összevész, akkor „ezer ember“. öreg korában Bessenyei zsörtölődő és csipkedő természetű ember volt. Volt egy ispánja, aki nagyon szerette a bort, minden­nap garatra öntött egy-két litert Emellett a másféle folyadékot sem­ utálta. Egyszer, amint a szokott utasításért Bes­senyei előtt megjelenik, olyan ittas volt, hogy alig birta a hivatalos jelentést megtar­tani. Bessenyei emiatt pirongatni kezdte. — Semmi az, instálom a lássan, — dadogta az ispán — azért nincsen hiba. Van az én munkámnak látszatja! — Bizony van. Kivált az orrán nagyon is szembetűnő, — válaszolta csípősen Bes­senyei. Bessenyei agglegény volt, bár nagyon áhítozta a családi tűzhely csendes, nyugal­mas boldogságát. Csakhogy az volt az elve, hogy feleségül csak olyan nőt venne el, aki szép, takaros, házias, ért a gazdasághoz és amellett legyen sok pénze. Akárhányszor ajánlottak neki valakit, hogy vegye felesé­gül, követelményeinek egyik vagy másik része hiányzott a manyasszonyjelöltből. Ha pedig szegély leányt ajánlottak neki, akkor ezzel az epigrammával felelt: Pénz s szeretet kell a jó házassághoz. Különben ha ez nincs, mindig gyötrelmet hoz. ____ Sárváry Dezső msnssss 1936 február 22, «ombat — U,j kormányfőtanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Huber Gyula barcsi apátplébánosnak a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a kor­mány főtanácsosi címet adományozta. — Címadományozás. A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Hőnek Ignác főbányatanácsosnak, a főfémjelző és fémbeváltó hivatal igazgatójának saját kérelmére történt nyugalombahelyezése al­kalmából a miniszteri tanácsosi címet adományozta. — Kinevezés: Radocsay László dr. fő­ispán Hencz Imre dr.-t Gőr-Moson-Pozsony egyesített vármegyéhez fogalmazónak ne­vezte ki. — A dominikánusok generálisa Buda­pestre jön. Szombaton reggel érkezett Bu­dapestre piere Stanislas Martinus Gillet, a Szent Domonkos-rend generálisa Rómából. Gillet páter, mint a Société de la Nouvelle Revue de Hongrie társaság vendége Teleki Pál gróf elnöklete mellett e hó 24-én, dél­után 6 órakor „A latin műveltség elhanya­golása és az európai zűrzavar“ (L’abandon de la culture latine et le désordre Européen“) címen előadást tart az új városháza közgyű­lési termében (IV., Váci­ utca 62.). Névre szóló meghívók telefonon igényelhetők és számozott díjtalan jegyek ellenében kicserél­hetők a Nouvelle Revue de Hongrie kiadó­­hivatalában (VI., Vilmos császár­ ut 3. Tele­fon 233—23, 138-30). — Herczeg Ferenc revíziós előadása a Lipótvárosi Társaskörben. A Lipótvárosi Társaskör csütörtökön társasvacsora kere­tében revíziós­ estét tartott. Az estélyen a társaság tagjai nagy számban vettek részt és megjelent Herczeg Ferenccel élén a Revíziós Liga elnöksége és tanácsa. Dési Géza dr köszöntötte Herczeg Ferencet. Herczeg Fe­renc előadásában kifejtette, hogy a revízió Wilson elnök kijelentésein alapszik. Pro­gramunk az, hogy a Csonkamagyarország­­gal közvetlen szomszédságban lévő magyar területeket feltétlenül vissza kell csatolni. Szent István egykori birodalmának többi részeire pedig népszavazást kérünk. Ilyen program ellen etikai okokkal egyáltalában nem lehet harcolni. A Revíziós Liga külföldi munkatervének és felvilágosító eszközeinek ismertetése kapcsán Herczeg Ferenc rá­mutatott arra, hogy a liga gyakran lát ven­dégül külföldi publicistákat, hogy mindenki a saját tapasztalatából győződhessék meg Magyarország helyzetéről. Ennek eredménye az, hogy minden külföldi, aki elfogulatlanul ítél, a magyarság barátjává lesz. Ezután vá­zolta a liga külföldi sikereit, majd felvetette a kérdést, mit tehet a polgár a revíziós ügy érdekében. A revízió gondolatában minden­kinek magáévá kell tennie az állam gond­jait. Jövőnk attól függ, hogy a polgárok merik-e, tudják-e akarják-e magukévá tenni a revízió gondolatát. A jövő Magyar­­ország azoké lesz, akik azt megcsinálják. A nagyhatású előadás után Vida Jenő beszélt még. Az estély ezután emelkedett hangulat­ban folyt la. A cseh lovagok - kémek voltak Serdülletlen gyermekeket vesztegelnek meg kémszolgálatra Míg a cseh vezető politikusok álszenteskedő békeszólamokat szavalnak az európai politika színpadain, addig kémirodáik egyre háborús aknákat fúrnak ellenünk, amint e napokban sikerült is egy ilyen szovjeterkölcsű kém­­szervező eljárásukat idejében lelepleznünk. Tavaly nyáron az Ipoly mentén fürdőzök­­nek feltűnt, hogy cseh pénzügyőrök és csendőrök feltűnő nyájassággal barátkoznak a fürdőző magyar gyermekekkel, fiukkal és leányokkal. Idejében rajtaütvén a barátkozá­­son, kiderült, hogy a cseh hírszerzők ígére­tekkel, meg pénzzel rábeszélik a gyermeke­ket, főleg a már serdülőbb leányokat magyar katonai hírek szerzésére. Kioktatgatták őket, hogyan férkőzzenek magyar katonai szemé­-——xs^SSSS* lyek barátságába, hogyan szerezzék meg egyes katonai irodák páncélszekrényeinek kulcslenyomataitt, képeket és rajzokat. Két csinos balassagyarmati leány vallomása alap­ján sikerült az egész kémszervezetet lelep­lezni. A kémhálózat egyik szervezője egy Magyarországról megszökött, kémkedés bűn­tettéért elítélt őrmester, aki most a beszterce­bányai 10. cseh hadosztály hírszerzői kötelé­kében van. Mindenesetre jellemzik ez adatok a világ­béke szemforgató csak apostolainak lovagias erényeit, a kulturkapcsolatokról és a dunai szomszédságról tartott szavalataik becsületes­ségét. — Kitüntetés a magyar vöröskereszt érdemcsillagával és érdemkereszt­jével. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a magyar vöröskereszt-egylet által a múlt év májusában Budapesten rendezett ország­­úti elsősegély- és balesetvédelmi nemzetközi konferencia és azzal kapcsolatos nemzetközi közlekedésbiztonsági kiállítás sikere érde­kében kifejtett tevékenységük elismeréséül Béhague B. P. francia állampolgár orvos­nak, Weineck Fritz dr. német vezértörzs­orvosnak, Taucher Gustav nyug. finn ezre­desnek,­­ Casa-Valdes Joseph márki volt spanyol miniszternek, Hoepli Henri M. svájci állampolgárnak, Langer Theodor dr. osztrák állampolgár, nyug.­miniszteri taná­csosnak és Mitlöhner Rudolf osztrák állam­polgárnak a magyar vöröskereszt érdem­keresztjét, továbbá Magyarország érdekében kifejtett jótékony tevékenységükért D. Var­gas Getulio dr.-nak, a brazíliai szövetséges államok elnökének, a braziliai vöröskereszt­egylet védnökének, a magyar vöröskereszt érdemcsillagát, Vidal Armando M. D.-nek, a braziliai országos kávéközpont elnökének és Gaelzer-Netto N. D. ezredesnek, a brazí­liai szövetséges államok európai műszaki delegátusának pedig a magyar vöröskereszt érdemérmét adományozta.­­ Belga kitüntetést kapott két magyar hölgy. Az ősz folyamán bezárult brüsszeli világkiállítás legfelsőbb bírálóbizottsága most döntött arról, hogy a világkiállítás si­kere érdekében fáradozó személyek közül kiket tüntessen ki. A magyar pavillonnal kapcsolatban Török Kornél m. kir főkon­zulon, a magyar kormány megbízottján kí­vül, személyes kitüntetést még csak ketten kaptak: etre karcsai Lukáts Mária, a Magyar Idegenforgalmi Tanács és a Budapesti Gyógy­helybizottság brüsszeli megbízottja és Györffy Zoltánné, a Magyar Iparművészeti Társulat kiküldöttje. Mindkettőjüket arany­éremmel tüntették ki. E két sze­mélyes elis­meréstől függetlenek azok a kitüntetések, amelyeket a magyar pavillonban résztvevő cégek kaptak kiállított áruik jóságáért. Hozzászólás Vitás lett a törvényszéken: Rajniss Ferenc beteg­e? Sokak szerint ő már rég a Négyravágyás betege!... NOMÁD — Az Országos Középiskolai Tanáregye­sület Budapesti Köre február 24-én, dél­után 6 órakor az egyesület székházában (VIII., Csepreghy­ utca 4) ülést tart. Tárgy: Korpás Ferenc, az állami Werbőczy-reál­­gimnázium igazgatója előadása: Miért tanul a gimnazista latin nyelvet? — A jó iz sokszor egyedüli titka a siker­nek. Az Ovomartine koncentrált erősítő tápszer kellemes izű, könnyen elkészíthető mindennapi reggelije és uzsonnája a gyer­meknek, nőnek, felnőttnek, öregnek. A Diesel-motoros személyautó a berlini nem­zetközi automobil-kiállítás szenzációja. A Mercedes-Benz-gyár, miként ötven évvel ezelőtt a benzinüzemű automobil feltalálásával lepte meg a világot, úgy az ezévi jubiláris berlini nemzetközi automobil-kiállításon ismét egy korszakalkotó találmánnyal lépett az automo­­bilista közönség elé. Most mutatta be először a 2,6 liter hengerűrtartalmú, nyersolajüzemű mo­torral ellátott személyautomobilját. A nyers­olajüzemű automobilmotorokat — amelyeknek üzemanyagfogyasztása lényegesen kisebb a benzinüzemű gépekénél — eddig csak teher­autóknál és autóbuszoknál alkalmazták. A gyárnak sikerült e motort olyannyira tökélete­síteni, hogy az ma már kiválóan alkalmas személyautókhoz is Az autó üzeme teljesen zajmentes és szagtalan, ami éppen a nyers­olajmeghajtásra való tekintettel, mint különö­sen kiváló teljesítmény említendő meg. Ezen gépkocsira vonatkozólag részletes felvilágosí­tással szolgál a gyár budapesti fiókjának el­adási központja, Budapest, VL, Csata­ utca 29. ­ Nagy részvét mellett temették el Tolnay Kornélt. Pénteken délután temették el nagy­ részvét mellett a Kerepesi­ úti teme­tőben dunaszentgyörgyi Tolnay Kornél volt államtitkárt, ny. Máv-elnökigazgatót, számos testület és intézmény elnökét. A gyászoló közönség soraiban ott voltak: Radvánszky Albert báró evangélikus egyetemes­ egyházi felügyelő, a felsőház alelnöke, József főher­ceg képviseletében Dréhl Endre őrnagy, szárnysegéd, Ivády Béla, a Nemzeti Egység Pártjának országos elnöke, Hegedűs Lóránt, Herrmann Miksa, Kállay Tibor, Lukács György, Nagy Emil, Pekár Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál és Teleszky János volt minisz­terek, Lamotte Károly alpolgármester, Sa­­marjay Lajos nyug. Máv-elnök, Mayer Ká­roly és Pap Géza államtitkárok, továbbá Vida Jenő, Belatiny Artur, Egry Aurél, Biró Pál, Domony Móric, Andréka Károly, Stein Emil, Görgey István, Kenessey Pongrác, Fenyő Miksa, Stromszky Sándor, Németh Ödön, Horváth György és sokan mások. A gyász­­szertartást Raffay Sándor dr. evangélikus püspök végezte. A püspök beszéde után Dál­­noki-Kováts Jenő kormányfőtanácsos, az Országos Iparegyesület volt elnökét búcsúz­tatta az elhunytban. Markos Olivér dr. Máv­­főügyész az Államvasutak nevében búcsúzott el Tolnay Kornéltól. Chorin Ferenc felső­házi tag a Gyosz részéről beszélt, kiemelve, hogy Tolnay Kornél mindig meleg ember­­szeretettel, mosolygó bölcseséggel látta el fel­adatát. Gyulay Tibor, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára és Ney Ákos Máv-igazgató búcsúszavai után gyászkocsira tették a koporsót. A menet élén a vasúti tisztképző tanfolyam növendékei haladtak, s a sírnál Kemény Lajos budapesti evangélikus esperes mondott elbocsátó­ áldást, Kakulay Károly a Gyárosok és Gyárigazgatók Klubja megbízásából mondott utolsó istenhozzádot.­­ A polgármester megszüntette a front­harcos névvel való visszaélést, Szendy Ká­roly dr. polgármester a Frontharcos Szövet­ség előterjesztésére értesítette a főváros ösz­­szes hivatalait, intézményeit, intézeteit és üzemeit, hogy a belügyminiszter az Országos Frontharcos Szövetséget egyedüli fronthar­cos érdekképviseleti szervvé nyilvánította. A rendelet ismertetésével kapcsolatosan a polgármester felhívta az összes fővárosi hi­vatalok és intézmények vezetőit, hogy front­harcos ügyekben csakis az Országos Front­harcos Szövetség országos elnöksége, fő­város-kerületi vonatkozásban pedig a Front­harcos Szövetség főváros területén működő alakulatainak igazolt elnökségei jogosultak eljárni. — ön nem alszik — ha köhög. Az éjszakai görcsös köhögési inger biztos csillapítására tartson készenlétben Negro gyógycukorkát, mely enyhíti és pillanatok alatt megszünteti a kínzó köhögést és rekedtséget, tisztítja a lég­­utakat és ezzel meegkönnyíti a légzést. Hálás lesz a Negrónak, mert ezzel biztosítja maga és családja éjszakai nyugalmát. HÍTMÍr, Kiss Marika és fehérgyarmati Tóth László György dr. ügyvéd február 22-én, szombaton délben tartják esküvőjüket a szolnoki vár­­plébánia templomban. — Az Emericana lap februári száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Baranyay Jusztin dr. egyetemi tanár, protector, az Eme­­ricana III. reformpontját ismertette. Egyed István dr. egyetemi tanár a katolicizmus állam­­tanáról irt cikket. Szádeczky-Kardoss László dr. az emericanás falumunkának jelentőségére h­ívta fel a figyelmet. A Krisztus és a gyermek című ankét folytatásaként A Nagyasszony, Do­minus, Kisasszony és Levente szegezik le az Emericana álláspontját a gyermekvédelem te­­rén. A fényes, jubiláris Emericana bálról, az Emericana szociális és diákjóléti munkájáról szóló beszámolókon kívül az állandó rovatok teszik teljessé a lapot.

Next