Magyarság, 1936. április (17. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

Ribbentrop és kísérete Londonban , Londonból jelentik: Ribbentrop német nagykövet, a német küldöttség tagjaival ked­den este fél kilenc után öt perccel megérke­zett London repülőterére, Croydonba. A nagykövet a repülőtérről gépkocsin azonnal Londonba ment. A lokarnói hatalmak ja­vaslataira vonatkozó német válaszjegyzéket szerdán délelőtt nyújtja át Ribbentrop Eden külügyminiszternek, aki azután azonnal közli a válaszszöveget a lokarnói hatalmak többi képviselőivel. Mit tartalmaz a német válasz? Londoni nemzetközi körök szerint a né­met okmány elsősorban úgynevezett kon­struktív javaslatokat tartalmaz és nem ter­jeszkedik ki átmeneti intézkedésekre, ame­lyek a brit kormány felfogása szerint azt célozták volna, hogy Németország úgyneve­zett gesztussal nyissa meg a tárgyalások le­hetőségét. Az utóbbi kérdésben a német el­lenjavaslatokat tartalmazó okmányban, hír szerint sem elutasítás, sem lényeges javaslat nincs. Talán van a német ellenjavaslatban valami kis engedmény, amely nem elég ugyan a megegyezéshez, de esetleg alkalom lehet tárgyalásokhoz, békés záróeredmények reményében.­­E nézetek mutatják, hogy diplomáciai kö­rökben tisztában vannak a helyzet nehézsé­geivel. Berlinben is ellentmondóak az értesülések a német ellenjavaslatok tartalmáról. Egye­sek szerint Hitler hangsúlyozza, hogy nem tesz még jelképesen sem olyan intézkedést, amely a német felségjogok bárminő csorbí­tását jelentenék, miért is elutasítja a rajnai terület akármilyen kis sávjának idegen csa­patokkal való megszállását; mások szerint a kancellár annyit kijelent, hogy a rajnai te­rület megerősítése most nem időszerű és legföljebb a munkaszolgálat erődítési mun­kálatairól lesz szó. A német ellenjavaslat, hír szerint, ismét állást foglal a kétoldalú szerződések mellett és elveti az együttes biztonság eszméjét. A­­loHarndi értekezlet Brüsszelben Párisból jelentik. Az Oeuvre szerint Cor­bin londoni francia nagykövet azt javasolta Eden angol külügyminiszternek, hogy a lo­karnói hatalmak húsvét előtt üljenek össze új értekezletre Brüszelben. A konferencia célja az volna, hogy itt vizsgálják meg Németország válaszát. Olaszország is hajlandó résztvenni a vezérkari tárgyalásokon Párisból jelentik. A Matin római híre sze­rint olasz kormánykörökben hétfőn este hi­vatalosan kijelentették, hogy Olaszország nemcsak a lokarnói hatalmak tervbevett megbeszélésein, hanem a vezérkari tanácsko­zásokon is részt vesz. Olaszország azonban a megtorlások következtében kénytelen lesz szigorú szerződésszerű kötelezettségeitől el­tekintve, rendkívül tartózkodó magatartást tanúsítani. Kun Béla Madridban Bő pénzzel a kommunista pártot szervezi a községi választásokra Londonból jelentik. A Daily Mail barce­lonai tudósítója szerint Kun Béla — aki a hivatalos spanyol cáfolat ellenére mégis spanyol földön tartózkodik — néhány napi barcelonai tartózkodás után Madridba uta­zott. Barcelonában szoros összeköttetésben állt a kommunistákkal, hogy megszervezze az április 12-iki községi választásokra a kommunista jelöltek diadalát, akiknek célja Asszonyom! Új tavaszi kosztümjéhez egy szép pullóvert vagy hab selyemblúzt nem nélkülözhet. Gyönyörű választék, igen olcsó árak. Rácz Elemér, Kecskeméti­ utca , a szovjeturalom kikiáltása egész Spanyol­­országban. Kíséretében van Nonov, az 1934 októberi asturiai forradalom megszervezője. Barcelonában még Nin András, Trockij egykori titkára is segítségére volt. Kun Béla bőségesen el van látva pénzzel, Barceloná­ban mintegy huszonnyolcezer font sterling­nek megfelelő összeget osztott szét. Hazatérnek Szovjetoroszországból az emigráns spanyol kommunisták Moszkvából jelentik. A szovjet szakszer­vezetek hivatalos lapja közli, hogy a spanyol kommunisták, akik az 1934 októberi láza­dás leverése után Szovjetoroszországba me­nekültek, rövidesen visszatérnek Spanyol­­országba. A spanyol kommunistákat elutazá­suk előtt Svernik, a szovjet szakszervezetek­­ vezetője fogadta és hangsúlyozta előttük, ne ! írta: Bodor Aladár . Szédületes tavasz lett egyszerre. Ká­buk­, bogarak sütkéreztek a napon, hem­peregtek a levegőben, a villamosok és autók is féktelenebből száguldoztak, mintha még a gépek is megkergültek volna, kutya-macska megbolondult, Is­tenem, csoda-e hát, hogy még a legren­desebb emberek is elvesztették kissé a fejüket? Tarkó bácsi is, az iskola legpontosabb, , leglelkiismeretesebb tanerője is lám, hat óra negyven perc helyett már hat tízkor kikelt az ágyból, a szokványos kávé he­lyett konyakot öntött a nyelve mögé, két pohárkával is, aztán úgy indult az iskola­­ felé.. Ment, ment a részegítő fénnyel szem­be, a fény átjárta a bőrét, ruhán keresz­tül is, még a csontjaiban is végigszalad­­gált (egy Gan­ciában történt lyukacskán ki is kukucskált egy pillanatra a síp­­csontjából), na, veszett egy tavasz! Kora volt még, a hosszabbik utat vá­lasztotta, a kertek felé. Ott csak úgy hömpölygött a lejtős utcán alá a virágil­lat, apró szellőcske barackvirág-szirmokat szórt a szeme közé, meg a szájára. Na­gyot fújt és legényesen hátracsapta a kalapját, botját pedig szélvészgyorsan motoljára forgatta ujjai között, ahogy valamikor diákkorában tanulta volt. No lám, még most is milyen ügyesen megy! — Jó reggelt! — köszönt rá most vá­ratlanul Gerőcze, a fiatal kollega. — Nini, hát kollega ur erre lakik? — Nem­a, csakhogy olyan csudaszép a reggel, hát korábban keltem s erre ke­rültem a kertek felé. — Nono, talán erre lakik valaki! Nono, tudom, amit tudok! — Dehogyis. Az másfelé lakik. Ám­­bárhogy erre is lakik egy nagyszerű kis szőke ismerősöm. Meg emerre is balra. Ördögbe is, így tavasszal sokkal több a szép lány meg asszony; aki télen szürke volt, az is kiszépül ilyenkor, ilyen meg­­veszejtő tavaszi időben teli van velük a világ! Ott is m­i Gyepünk csak, gyerünk utána, öreg kollega! — Öreg a keresztapja, ifjú kollega! Azértis, gyerünk hát nyomába! Meggyorsították lépéseiket az utca vé­giben feltűnt csinos nőalak után. Annak a szétlebegő hajhullámaiból csak úgy szikrázott szerteszét a napfény, a járása pedig csupa tánc ... — Na, ha megmondanám odahaza Mariska­ néninek, hogy az ura így kora reggel az utcán feltűnt nőt segít üldözni! — Mit? Hogy én segítek? Nem is se­gítek, de sőt magamnak üldözöm! — hetvenkedett tréfásan Tarkó bácsi, oda­­csípve szemével az ifjú kollega felé. — Hah! Kuttyaterringettét! — kiáltot­tak föl most mindketten. — Eltűnt a kicsike! Besurrant azon a kis­kapun! Háromnegyedet kongott most a bará­tok toronyórája. — Hüű, egy kicsit elkésünk az iskolá­ból, mert közben kitértünk ám! — Eh, bűn ilyenkor szobába, derék­szögű bútorok közé, sötét zugba bújni! — kiáltott föl most már maga Tarkó bácsi és kitört lázadó kedvében lekapta a kalapját, hogy mingyárt odavágja vala­hová. — Hallja, kollega úr, én két év óta még egy nap szabadságot se élveztem, ellenben huszonhárom órát helyettesítet­tem ezen a télen is, hát most azért is, de azért is, tudja meg kérem, hogy én nem megyek iskolába! Nem megyek! Mulasz­tani fogok! Üdülni fogok! Önkényű­leg betegszabadságot veszek! Tessék kérem megmondani odabenn, hogy beteget je­lentettem! Gerőcze megdöbbent egy pillanatra, aztán elkedvetlenedett az arca­ . — Hát talán nekem nem éppen olyan keservetes...? és éppen most, amikor levelet kaptam Bucitól, még csak egy­szer olvastam! Kollega úr, föl szeretném olvasni... Elvégre is, ha az ember a szabadság példáját látja, maga is meg­kívánja ... Kollega úr, hát én se me­gyek ... Betelefonálok az igazgatónak, hogy ma délelőtt nem jöhetek be... Azt mondta, ha házasodási ügyben szüksé­gem van rá, csak telefonáljak be, majd helyettesíttet az öregekkel, vagy ő maga... — Helyest Jobb is lesz kettesben! A két imposztor gyermekmódra ösz­­szenevetett. Aztán futólépésben mentek a legközelebbi trafikig, onnan betelefo­náltak az iskolába, hogy izé, idegnyug­talanság és házasodási ügy ... — Na ez sikerült! — örvendeztek és a levegőbe hajították a kalapjukat a liget sarkán. Barackvirágot téptek egy kihajló ágról és föl is tűzték maguknak a mellükre. — Na, ha ezt valaki látná, kollega úr! — Hanem most már, kollega úr — vette át a vezetést Tarkó —, ha imént én segítettem a nőüldözésben, a nőrablási kalandban, akkor viszont most ön segít-­­sen nekem meginni egy kis söröcskét! — Helös! Éjjen a népszabadság meg a söröcske, meg a honi cserző és bőr-; ipar! — ugrott egyet Gerőcze és ma­gasra hajigálta a kalapját. Negyedórányira esett egy jó kis biz­ tonságos helyecske, oda vonultak be nagy gangosan. — Egy korsó friss csapolást őnagy* méltóságának, egyet meg a magam tu­­lajdon személyének! — rendelt Gerőcze tréfás nagyszájusággal, aztán beültek két virágzó barackfa közé a gyepre, a lioiomkerités tövébe. A pincér moso­lyogva sietett a sörrel: — Parancsoljanak, fönség! Már egy félórája hancúroztak ott, a levelet is fölolvasták és a harmadik kor­sónál tartottak, amikor egyszercsak Tarkó hirtelen ismerős zajra lett figyel­­mes: — Nézd csak, nézd, hiszen ez a kis Kalocsa gyerek ! — Oda nézz, az meg a te Juhász Pisz tád! Csakugyan két nebuló bukfencezgetett a líciomkerítésen túl a fűben. Hatot­­kilencet bukfenceztek, meg hengeregtek egymásután, aztán nagyokat csaptak egymás hátára az iskolás­ táskáikkal. — Oh, a haszontalanok, ahelyett, hogy most előadáson volnának! — Megszöktek a kölykök, az iskola* kerülők kutty —­De hirtelen elhallgatva összenéztek, kissé megdöbbenve, majd elnevették magukat és aztán fejüket hirtelen el­­kapva, többé nem néztek arrafelé. ftflSSÄHSSf« 1936 április 1, szerda felejtsék el soha, hogy Oroszországban a világforradalom előkészítésén dolgoznak. A jobboldali pártok kivonultak a kortetből Madridból jelentik. A képviselőház keddi ülésének megnyitása után a katolikus nép­párt, a Megújhodási mozgalom (monarchis­­ták) és a Hagyomány párt megbízottja fel­olvasta a három jobboldali pártnak azt az együttes határozatát, hogy a jobboldali pár­tok parlamenti csoportjai nem vesznek részt többé a képviselőhöz munkájában. A jobboldali képviselők ezután „Éljen Spa­nyolország!“ kiáltásokkal eltávoztak az ülés­­teremből. A jobboldali pártok kivonulásának oka elsősorban az, hogy megsemmisítették a választási eredményeket több olyan kerület­ben, ahol győztek. Kőbánya nem akarja befogadni az ezer új szükséglakás építésével oda­települő nyomorgókat Kedden este­­Wolff Károly elnökletével ér­tekezletet tartott a keresztény községi párt, hogy a szerdai fővárosi közgyűlés fontosabb programpontjait megvitassák. Napirend előtt Petrovácz Gyula javaslatára táviratban üd­vözölték Späth Gyula győri polgármestert és a város keresztény közönségét a válasz­tási győzelem alkalmából. A Wolff-párt má­jus 3-án testületileg meglátogatja Győr vá­rosát. A szerdai közgyűlésen ezer szükséglakás építéséről döntenek. Az elnöklő Wolff Ká­roly hangoztatta, hogy a kívánt hárommillió pengős áldozatot az elesettek érdekében meg kell hozni, nem helyesli azonban, hogy az állam a szociális szükségletek megoldását áthárítja a fővárosra, ugyanakkor pedig pénzügyi tekintetben korlátozzák a város te­vékenységét. Mert amint már kimutatta, huszonnégymillió pengő esett ki a legutóbbi időben a főváros eddigi bevételeiből. A kö­vetkező szónok, Miklós Ferenc dr., azt kí­vánta, hogy a szükséglakásokat ne a ban­kok és nagyvállalkozók, hanem keresztény iparosok építsék fel. Hatolkay Kázmér kőbányai bizottsági tag nyugtalanító kérdéseket dobott bele a vitába a szükséglakások építési tervével kapcsolat­ban. Elmondta, hogy Kőbánya egész lakossága gyűlésen való tüntetésre készül, mert oda akarják telepíteni közéjük a hajótörötteket Értesülésünk szerint ugyanis az összes ezer szükséglakást Kőbányán akarják felépíteni, pedig nekik már elég az Auguszta- és Zita­­telepek nyomorlakóiból. Kétszázötven szük­séglakást még vállalnának, azonban az ösz­­szes szükséglakások Kőbányán való felépíté­sét sokalják, mert lakosságuk az utóbbi idő­ben úgyis megszaporodott mintegy húszezer nemkívánatos elemmel. Még ennél is na­gyobb megütközést keltett a kőbányai lakos­ság között az a hír — amit lehet, hogy ten­denciózusan terjesztenek —, hogy az eddigi sertésszállásokat akarják átalakítani kis­lakásokká. A Vásárpénztár meghagyott ser­tésszállásainak az átalakításáról lenne szó és ez ellen a terv ellen jóelőre állást foglalnak. Tűrhetetlen ugyanis, hogy hajléktalanokat sertésszállásokba telepítsenek. Felkiáltások: Valószínűleg tévedés van a dologban! K. Császár Ferencnek szintén tudomása van arról, hogy Kőbányán akarják felépí­teni az ezer új szükséglakást, pedig a telep erre nem akalmas. Mert hiába szüntetik meg a bűzös gyárak övezetét, az északnyugati szél odahozza az egészségtelen levegőt, ő sem helyesli a szükséglakásoknak Kőbányán való elhelyezését, mert a kereskedelem és ipar fejlődését gátolni fogják. Az elnöklő Wolff Károly felvilágosította a felszólalókat, hogy egyelőre csak a szükség­­lakások építésének a fedezetéről van szó. A helyről, ahol felépítik ezeket a lakásokat, később döntenek. Nagy László dr. pártigaz­gató szerint a szükséglakásokat szét fogják osztani arányosan az összes kerületek kö­zött, tehát ok nélkül nyugtalankodnak előre a kőbányaiak. Schodits Lajos szerint egyszoba-konyhás szükséglakások építését tervezik s lakáson­ként háromezer pengőt irányoztak elő, ami­ből már az egészségügyi követelményeknek megfelelő hajlékot lehet emelni. A gázgyár Tisza Kálmán­ téri telkének eladását is többen kifogásolták azzal az in­dokolással, hogy az ügylettel kapcsolatban 380.000 pengő kiadással ideiglenes épületeket kell emelni. Mi lesz akkor a főváros haszna a telekeladásból? Wolff Károly megnyugtatta a párt tagjait, hogy a telekeladás különböző városrende­zési, de egyelőre még a távoljövőben leját­szódó tervekkel áll kapcsolatban. Az üzemi igazgatóságok összpontosítása városháza átépítésének a tervét is magában foglalná. Hét emeletre akarnák fölemelni a városháza Károly­ körúti frontját, de ez még csak ter­­vezgetés és nem realitás. Egyelőre hetven­ezer pengőt akarnak megszavazni a város­rendezési tervekre, ebben benne van a Ma­­dách­ utca és egyéb városszabályozási kérdé­sek költsége is. Szakál Antal és Kossatka János felszólalása után a párt úgy határo­zott, hogy megvizsgálják, csakugyan szükség­­es-e az ideiglenes építkezésekbe ilyen nagy összegeket befektetni. Valószínűleg ebben az értelemben fel is fognak szólalni a párt tagjai a szerdai közgyűlésen. Az értekezlet ezután elfogadta a tárgy­­sorozat többi pontjait. A tanácskozás féltíz órakor ért véget.

Next