Magyarság, 1936. június (17. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-16 / 136. szám
'Ml1 A Al.l^k1.':^'.. - VJJ- ■ -,•·• ·■- VM‰-I 1 t* ■»■.■■.·••... •:■■. ..^?;i' ·' ,^4. . ..■•■m-t; *·r-■* ':' 'V " »•’■V ' •.............7 ttj ' "' ' " '" '' V^W.........^ ^^7 ■ • ' ' 1936 janim 16, ken^W ACTlBSlC mmaiait. Az új hitelek, betétgyűjtés, betétkamat A, TÉBE vidéki tagozatának kékestetői értekezletén Hegedűs Lóránt dr. elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Korányi Frigyes báróról. Hegedűs ezután a válságból való kibontakozás lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a gazdasági élet gyógyítását a pénz oldalán kell kezdeni, azután pedig a kereskedelemről kell leszedni a béklyókat. A két akciónak egymásután, fokozatosan, váltakozva kell előrehaladni. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Versényi Tibor dr. vezérigazgató, a TÉBE debreceni körzetének elnöke a munkanélküliség súlyos problémájáról beszélt. Kimutatta, hogy a pénzintézetek ma is 13.309 alkalmazottat foglalkoztatnak és 3215 nyugdíjasról gondoskodnak. Nyulászi János fejtette ki ezután, hogy miként kell a tíz holdon aluli gazdák adósságait hosszúlejáratúakká átalakítani. Javasolta, hogy tartsák fenn a hitelforgalom mai formáit, különösen az adóstársi viszonyokat. Mikecz Károly dr. a birtokközpont megalakítása tárgyában fejtette ki tervezetét. Az értekezlet kimondotta, hogy a birtokközpont alapítását szükségesnek tartja. Makai Ödön (Hódmezővásárhely) a pénzintézeti adóügyi könyvvizsgálatról tartott előadást. A részvényjogi reform tárgyában Nyári Pál dr. tett előterjesztést. Szerinte a hites könyvvizsgálat intézmény a korlátolt felelősségű társaságoknál sem vált be, illetve csak két társaság intézkedett úgy addig, hogy felügyelőbizottság helyett hites könyvvizsgálati ellenőrzés alá tartozik. Kresz Károly dr. igazgató javaslatára az értekezlet elhatározta, hogy a hétvégi szünetet a vidéki intézetek is vezessék be olyformán, hogy a pénztári órák szombatonként déli 12 óráig, a hivatalos órák déli fél 2 óráig tartassanak. Görög Frigyes dr. az új hitelek folyósítása tárgyában terjesztette elő az indítványt. Javaslatára az értekezlet határozatot fogadott el, amely szerint a gazdaságilag jogosult hiteligényeknek a jelenleginél erőteljesebb ütemű kielégítésére szükséges a kihitelezés jogi biztonságának megtámasztása. Vitéz Jármay Pál dr. azt fejtette ki, hogy a vidéki pénzintézetek teljesítőképessége elsősorban a régi betétállomány mielőbbi visszaállításáról van feltételezve. Szükséges, hogy a pénzintézeti takarékbetétgyűjtés akadályait elhárítsák. Kérdi, várjon nem volna-e időszerű a takarékbetétek kamatlábának maximálására vonatkozó szabályokat a betétképződés erőteljesebb elősegítése érdekében újból vizsgálat tárgyává tenni? Meghosszabbítják a német transzfermoratóriumot Berlinből jelentik. A német transzfermoratórium június 30-án jár le, miután azt egy évvel ezelőtt 12 hónappal meghosszabbították. Az elmúlt évben Németország devizahelyzete súlyosbodott. Tény ugyanis, hogy az exportált áruk értékének mintegy 20%-a folyt csak be devizákban, mert az export 20%-a klíring útján, kompenzációs üzletekkel, vagy más módon nyert elszámolást. A német birodalmi bank tehát a transzfermoratóriumokat — kivéve a rövidlejáratú tartozásokat — meg fogja hosszabbítani, azonban előreláthatólag egyelőre csak hathónapi hatállyal. Esterházy László herceg a buzaértékesítésről Sopronból jelentik: Figyelemreméltó beszéddel nyitotta meg Esterházy László herceg a Sopron megyei Gazdasági Egyesület közgyűlését. — Buzaértékesítésünk — mondta a többi között — most már harmadik éve az úgynevezett római egyezményen alapul, amelynek pontos szövege nyilvánosságra hozva nem lett. Ha az átvételi ár előre megállapítva nem volt, úgy esetleges jobb termés esetén a legnagyobb aggodalommal kell tekintenünk a kialakulandó gabonaárakra. Ez esetben igen hatásos kormányintézkedésre lesz szükség, hogy a búza ára külföldi és belföldi viszonylatban ne essék olyan mélypontra, amely visszajuttatná a gazdát megint a két év előtti helyzetbe, amikor kénytelen volt mélyen a termelési árak alatt értékesíteni gabonáját. Az év elején a gazdasági viszonyok általában javultak, azóta azonban visszaesést tapasztaltunk. Április hónapban négy ponttal tágult az agrárolló, vagyis a mezőgazdaság terhére ismét rosszabbodás állt be. Az ipari cikkek indexe a békebeli 100 százalékhoz viszonyítva 116 százalékot tett ki, ezzel szemben a mezőgazdasági termények indexe 75 százalék. Ha a rosszabbodás folytatódik, bő termés esetén a gazdaérdekeltségek legnagyobb összetartására és munkájára lesz szükség, hogy az értékesítési árak a jövő esztendőben a termelési költségeknek megfeleljenek. — (A németországi gyümölcskivitel) is szerepel a most folyó magyar-német tárgyalások napirendjén. Ezek a tárgyalások remélhetően a napokban befejeződnek. A németek már hozzájárultak ahhoz, hogy a németországi importőrök keretengedélyeket kapjanak a bevitelre, ami meg fogja könnyíteni a gyümölcsexportot. A romlandó magyar exportcikkek bizományi eladásánál azonban még mindig komoly nehézséget okoz az átutalási rendszer összeegyeztetése. A kereskedők remélik, hogy ezek a bajok is enyhülni fognak. (Gazdák tanulmányútja Tolnában.) Szekszárdról jelentik. Az OMGE 150 tagú gazdatársasága Somssich László gróf vezetésével háromnapos kirándulást tett Tolna megyében. Az előadások során Bárányos Károly dr. miniszteri osztálytanácsos, a külkereskedelmi hivatal alelnöke a mezőgazdasági értékesítés időszerű kérdéséről beszélt. A kirándulók több helyre látogattak el, felkeresve Montenuvo herceg és Kornfeld Móric báró gazdaságait is. Egyenlő elbánást kérnek az állattartó kisgazdák Hónapok óta megismétlődik az a panasz, hogy az „egykéz“-rendszer alapján folyó állatexportnál a kisgazdák állatai háttérbe szorulnak, mert a nagy kontingenssel rendelkező szövetkezetek elsősorban az ipari hizlalók, a Landesmann-cég és egyes nagy uradalmak állatait értékesítik. Ez a panasz úgy a sertés-, mint a marhakivitelnél felmerült. A kisgazda-állatokat ma leginkább csak a kereskedők veszik, ezeknek azonban a sertésexportból a legújabb intézkedések alapján csak 13 százalék jut. A kisgazdák arra hivatkoznak, hogy a szövetkezetek éppen azon a címen kaptak nagy kontingenseket, hogy a kisgazdákat is támogatni fogják. A különböző kisgazda érdekeltségek azt tervezik, hogy az Országos Mezőgazdasági Egyesületet kérik fel, hogy az ellenőrzése alatt álló és a támogatásában részesülő szövetkezeti alakulatok figyelmét hívja fel arra a junkuimra, amelynek alapján a kormány a szövetkezeti export támogatását a kereskedelemmel szemben előtérbe helyezte. — (Kell-e birtokközpont?) Az utóbbi időben sűrán fölmerült a birtokközpont terve, azzal a megokolással, hogy ezen a réren nőne a vidéki pénzintézetek likviditása, illetve 15—20 millió jelzálogkölcsön volna szerezhető. A Magyarság ezzel szemben úgy értesül, hogy az új központ létrehozását nem csak a gazdák, de a vidéki takarékok is ellenzik. Egy ilyen „bank“ — alaptőke nélkül — csak a költségeket szaporítaná. Az elintézésre nézve az a kívánság, hogy az fakultatív legyen. (A bankok összesített mérlege.) A Gazdasági Világ — úgymint z előző években, ez évben is — elkészítette a TÉBE kötelékébe tartozó budapesti pénzintézetek egységes mérlegét az 1935. évről, összehasonlítva az 1934. év adataival. A vizsgálat alá vett busz budapesti pénzintézet saját tőkéi, (alaptőke és tartalékok együtt), az 1934. évi 369,375.000 pengőről 372.432.000 pengőre emelkedett. A betétállomány szaporodást mutat: 1.292.1 millióról 1.336.9 millió pengőre növekedett. Különösen nagy mértékben emelkedtek a takarékbetétek a Hitelbanknál, 6.5 millió pengővel és az Angol-Magyar Banknál, 6.5 millió pengővel. A váltótárcák az 1934. évi 654.3 millió pengőről 676.4 millió pengőre emelkedtek. Az összesen 22.1 millió pengős emelkedés majdnem egész összegében, 21.4 millió pengő, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó intézetekre esik. (Kimerült az osztrák zseresznyekontingens.) Bécsből jelentik: A hétfőn lebonyolított szállításokkal a Magyaroszágból Ausztriába kivihető cseresznyekontingens kimerült és így nem lehet több magyar cseresznyét küldeni Ausztriába. A bécsi idénycikkpiac hétfőn egyébként lanyha volt. Árak: cseresznye, karmazsin 100—130, világos germersdorfi 120—130, fehér 75—110, ribizli 65—85, egres, nagyszemű 70— 90, kisszemü 50—60, sárgabarack, apró 90—100, nagyobb 120—130, főzőtök 45—55, sárgabab 70—80, uborka 80—90, ujburgonya 27—28, zöldborsó 30—35 garas kilónként. — (Tanyai panasznapok.) Szentesről jelentik: A csongrádvármegyei gazdasági egyesület vasárnap tartotta rendkívüli közgyűlését, amelyen Csergő Károly alispán bejelentette, hogy Szentesen gazdasági iskolát állítanak fel. Közölte továbbá, hogy a tanyai lakosság helyzetének megjavítása érdekében utasította a polgármestereket, a községi jegyzőket, hogy havonként tanyai panasznapokat tartsanak és hogy a hatósági orvosok a tanyai szegény lakosságot ingyenesen gyógykezeljék. Félre az útból a paraszt• Megalakul a speditőrök kartelje A múlt század romantikus irodalma örökítette meg, hogy ha az akkori keserves utakon az uraság négyesfogata köztedett, a parasztnak illedelmesen félre kellett állni. A mai földesurak már békésen megférnek az országutakon sorstársukkal, a falusi szekerekkel. De új uraságok bukkantak fel az országutakon, akiknek se birtokuk, se közmunkaváltságuk, se átadójuk nincs s ezek most azt szeretnék, ha a kormány leparancsolná a falut az utakról. Nem bánják, ha a parasztszekér sétakocsizást rendez (ha ráérne) az országúton, de ha pénzért fuvaroz, akkor szeretnék, ha kormányostol ilyeneknek a füle közé cserdítene! ... A budapesti szállítócégek egy csoportja új „egyezményt“ hozott létre: a speditőrkartelt. Ez a kartel nagy agilitással dolgozik, hogy az országúti forgalomban monopolisztikus helyzetet építsen ki a maga javára. Találékony, de természetesen alaptalan érvekkel igyekeznek meggyőzni az illetékes kormányhatóságokat, hogy az országainkról le kell tiltani a szekérfuvart, mert véleményük szerint a vidéki út nem a vidéké, hanem néhány Spediteure! Ezzel szemben az utak létrehozatalában éppen a vidék szerepel nagy áldozattal, hiszen a közvetett és közvetlen adók egész serege terheli a falvakat az utak építési költségének fedezésénél. Szinte vakmerőségszámba megy tehát az olyan érv, hogy a falusi szekerest, ha meg akar élni s lovait és takarmányát értékesíteni akarja és fuvarozást is vállal, a budapesti aszfaltszekerezők „kontároknak“ jelentsék ki! A parasztot, aki 1000 éve használja az utat s keresi a kenyerét fuvarral is, jövevény vállalkozók, akik sehol se voltak, míg járhatatlanok voltak az utak s akik csak rövid ideje tudják a lovat befogni, — ki akarják szorítani ebből a kenyérkeresetből. A speditőrök bizonyára úgy gondolkoznak, hogyha gyakran és szívósan ismételnek egy álláspontot — bármilyen nevetséges is az —, végül is beveszi magát az illetékesek füdébe s akkor az országúti forgalom jövevényei — az „aszfaltfuvarozók“ — kiszoríthatják az őslakókat az országidról. Majd mindennap megy egy memorandum a kormányhoz ebben a kérdésben s csodáljuk, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek nem lépnek fel erélyesebben ebben a kérdésben, hogy rámutassanak, milyen nevetséges és jogtalan minden olyan mozgalom, amely a falut egy darab kenyérkeresettől újból meg akarja fosztani. A tavalyinál egymillió mázsával nagyobb Európa várható búzatermése Rómából jelentik. A nemzetközei mezőgazdasági intézet május havi jelentése szerint az európai gabonavetésterület nagysága nem mutat eltérést az eddigi becslésektől. Az elmúlt öt év hektáronkénti átlagos termésének alapulvételével, a múlt évi 422 millió mázsa búzával szemben, az idén 423 millió mázsa búzatermésre lehet számítani. Ami a magyarországi termést illeti, a szombaton kiadott hivatalos vetésjelentés alapján kiszámított hivatalos becslés szerint ezidén 22.179.000 mázsa búza- és 7,633.000 mázsa rozstermésre számíthatunk. üzletfelén a tőzsde Az értéktőzsdét hétfőn üzlettelenség és különösen nagyfokú áruhiány jellemezte. Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 171.9 172 172— Első Bp. Malom 16—— 16.— Ilangéria-malom 24—— 24— Bauxit 159.75 159—161 160.5 Aszfalt 13.95 14—14.2 14.1 Kőszén 406.5 408—410 409— Salgó 32.85 33—33.5 33.35 Urikányi 73.9 73.5—73.9 73.8 Fegyver 73.25— 73.25 Ganz 18.65 18.8—19 18.75 Rima 75.5 75.6—76 75.8 Ofa 19.25— 19.5 Nasici 79— 78.25—78.75 78.75 Nova 20.5 20.4—20.6 20.4 Trust 77— 76.5 77.— Magyar Cukor 170.— 170.8—171.2 170.8 Georgia 37.25 37.4 37.25 Izzó— 185 185.— Dreher-Haggenm.— 171 171.— Gyapjúmosó 7—— 7.— Goldberger 80— 79.8 79.5 Pamutipar— — 62— Műtrágya 38.5 38 38.5 Brassói— 24.75—25 24.75 Gumi 67.4 70 69.75 Vasúti forgalmi 20.5 21.1—21.2 21.1 1917 évi ptjegy— 0.03 0.03 1935. évi ptjegy 100.— 100 100.— 1—V. hadikölcsön— 0.09 0.08 1910. évi főv. 4°/p— 234.75—236 235— 1914. évi főv. 4.5% — 311—314 313— 1927. évi főv. 6% 81.75—82.125 82— — (A magkereskedelem küzdelme és sikere.) A Magyar Magkereskedők Országos Egyesülete Széchenyi Károly gróf elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az elnök beszéde visszatükrözte azokat a nehézségeket, melyekkel a magkereskedelem, különösen a kivitel lebonyolítása tekintetében volt kénytelen megküzdeni. Véleménye szerint a magkereskedelemnek az ország gazdasági életében a jövőben még fokozottabb fontosságú feladatai vannak, mint a múltban de meggyőződése szerint a magkereskedelem ezeknek meg is fog tudni felelni. Szerinte az egyesület törekvései a termelői érdekekkel is tökéletes összhangban vannak. Országh Sándor dr. ügyvezető elnök kifejtette, hogy az elmúlt évben az egyesület tagjai nehéz körülmények között szolgáltatták bizonyságát annak, hogy ha a kereskedelemnek megvan a működési hivatottsága. Ezt a legjobban az bizonyítja, hogy a feleslegek maradéktalanul kivitelre kerülnek és a termelő megkapja munkájának ellenértékét. Az egyesületre a legközelebbi jövőben váró feladatok ismertetésének kapcsán kiemelte, hogy devizamérlegünk szempontjából a nemesvalutájú országok piacait a jövőben az eddiginél is fokozottabb mértékben kell felkeresnünk. Azonban elengedhetetlen, hogy a magkereskedelem a németországi kivitelben is zavartalanul betölthesse eddigi szerepét. k KÜLFÖLD KÖZGAZDASÁGA Ausztria leépíti magyar külkereskedelmi kapcsolatait Bécsből jelentik. A Magyarországról Ausztriába menő heti sertéskontingenst tudva* lévően 1850 darabban állapították meg an nak idején. Az utóbbi időben abban a mértékben, hogy a magyar-osztrák gazdasági kapcsolat lazult és az elzárkózás politikája Magyarországot és Ausztriát is a távoli piacok kultiválására bírja, a fent említett heti sertéskontingens 600—700 darabbal csökkent. Ez nyomot hagy a magyar sertéspiac áralakulásában, mert Bécs jó vevő (sokkal jobb, mint Németország) s a magyar sertésüzletet mindig Bécs segítette ki a lanyhaságból. Most ez a magyar-osztrák gazdasági kapcsolat lazulni fog, Ausztria kompenzációs üzletet kötött Dániával és pedig azon az alapon, hogy osztrák konfekciós export ellenében fog Ausztria dán sertéseket vásárolni. A londoni betétrekord Londonból jelentik: A kliringbankok legutóbbi egyesített mérlege híven tükrözi a jelenlegi frankválság hatásait. A 11 kliringbank május havi betétállománya 31,6 millió fontnyi emelkedést mutat és a hóvégi 2,185,2 milliós összeg újabb magas szintet jelent, amennyiben 20 millió fonttal haladja meg a januárban elért megelőző legmagasabb értéket. A Financial News szerint a betétállomány erős gyarapodása a váltótárca 40.9 millió fonttal 309.2 millió fontra történt kibővülésével is összefügg. (Zavarok a kisántánt gazdasági tanácskozásaiban.) Bukarestből jelentik: Al kisántánt állandó gazdasági tanácsának ülését a napokban Bukarestbe hívták össze. Az ülésre a kisántánt államok ki is jelölték delegátusaikat, a tanács ülését azonban közbejött akadályok miatt elhalasztották. Az ülést július első napjaiban tartják meg. (Elrendelték a barack márkázását.) A kormány elrendelte a kivitelre kerülő sárgabarack és őszibarack márkázását. A minőségi ellenőrzést a gyümölcs berakása előtt legalább 24 órával a Külkereskedelmi Hivatalastól kell kérni. Csak a kifogástalan alakít és legfeljebb 5%-ban szépséghibás barackot márkázzák. A csomagokat magyar- és a megfelelő idegennyelvű felírással ellátott zárószalaggal látják el. (Cseresznyebemutatót rendeznek Szegeden.) Szegedről jelentik: A Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete június 17-én propaganda cseresznye bemutatót rendez Szegeden az iparcsarnok földszinti termében. A termelők fejenként 2 kilogram cseresznyét küldhetnek a bemutatóra, legkésőbb 17-én reggel 8 óráig. A bemutatón a legkiválóbb termelőket díjakkal tüntetik ki. (A jó termés és a zsák ára) az idén is párhuzamosan futó hatásokat mutatnak. A julagyárak kender ellenében fedezték julaszükségletüket, ezen a réven olcsó nyersanyagokhoz jutottak. Viszont a várható nagyobb gabonatermés folytán napok óta a zsák- és ponyvaüzlet erősen fellendült s igy az a lanyhaság, ami a tavalyról visszamaradt zsákkészleteknél mutatkozott, szilárdulásnak ad helyet. . — (Petróleumra korlátozódik romániai behozatalunk.) Bukarestből jelentik: A Magyarországra irányuló román kivitel az uj magyar—román gazdasági megállapodás kikötései folytán szinte egy csapásra megszűnik. Kivétel csak a petróleum és a petróleumtermékek. •