Magyarság, 1936. július (17. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-14 / 159. szám
Bodor Aladár: Még egy fürdő Budapest Fürdővárosban A budapesti bédekkerek érthetetlenül megfeledkeztek a megemlítéséről. A budalágymányosi Feneketlen Tó ez. Igaz ugyan, hogy mindössze még csak annyi fürdőberendezése van, hogy ki van írva a tó partján egy karóra függesztett táblácskára: SZEMÜT LEERESZTÉSE A TÓBA IDEIGLENESEN SZÜNETEL FÜRÖDNI TILOS!! A TILALOM ELLEN VÉTŐK 20 PENGŐRE BÜNTETTETNEK Igaz különben, hogy ezt a táblát is minden harmadnap ellopják. Úgy, hogy a közbeeső napokon azok az ifjak, akiknek nem telik Biarritzra, aggály nélkül fürdöznek a Feneketlen Tóban. A Feneketlen Tó megérdemli misztikus költészetet lehellő nevét. Mélyebb a Balatonnál és csonkahazánk bármelyik tavánál, ugyanis téglavető volt egykor a medre és most 17 métert is mérnek benne, sőt van olyan hiedelem is, hogy itt a föld Amerikáig lyukas. A tó vize ily bő lévén, könnyen megemészti a beledobált döglött macskákat, vak kiskutyákat s egyéb hulladékokat. Fürdésre pedig a baraklakásokhoz való közelsége miatt is kitűnően alkalmatos. Ma is elültem a partján kissé ábrándozni, mert a fölösleges macskaszaporulat elintézésén kívül erre is alkalmatos. Hát látom, három surján ifjú óvatosan lapulva jön, besettenkedik a csekély parti nádasba, aztán egy loccsanás, és mindhárom ott úszkál a napsütötte vízben. Ámde vagy tíz perc múlva halk füttyentést hallok a nádasból: ! — Fiuk, a zsaru. Hát igen, jött a rendőr. — Gyertek, gyertek csak fiacskáim. — biztatgatta őket apás mosolygással —, meghűltök, ha nem jöttök ki. Meg elviszem a ruhátokat. — Tessék kérem. Nincs más ruhánk, mint ami rajtunk van, az úszónadrág. — Gyertek fiacskáim, ne ússzatok túlra, mert sípolok s akkor túl is várnak már rátok. Gyertek, Ígérem nem lesz semmi bajotok. A fiuk teljes bizalommal kiúsztak. A rendőrbácsi nyomban lecsípte őket s elővette a tenyerét. — De hiszen azt ígérte, hogy nem lesz bajunk. — Hát ez tán baj? Az lenne a baj, ha 20 pengőre büntetném az apátokat. De nincs szivem hozzá. Azzal lekente nekik a 4—4 slemmet, mind a kettőnek. A harmadik ugyanis meglapult szorosan hozzám tapadva a fűben. — Ne tessék elárulni — susogta nekem esdő bizalommal. Természetesen bizhatok a kortársi lelkii Iétemben. Elvégre én is Budapest Fürdőváros hive vagyok. — Új időszaki lap. Debrecenből jelentik: A Magyar Jövő Szövetség társadalmi szervezetének debreceni és tiszántúli kerületének elnöksége elhatározta, hogy időszaki lapot ad ki. A lap, amelynek címe Honfoglalás és Tiszántúli Kisipari Szemle címen külön melléklete is van, első száma most jelent meg. A lap célja: politikamentesen és nemzeti alapon küzdeni gazdasági, erkölcsi és kulturális téren a magyar faj jobb jövőjéért. Hogyan bángamacssz csaláte Sbako ? Ir. Johannes Schottky könyvét, Wagner— Jauregg tanár előszavával, mely elme- és idegbetegek családi ápolásáról szól, megjelent magyar nyelven dr. Gönczi László fordításában. Ára csak 2.— P. A könyv általános része tartalmazza: Az elmebetegek ápolásának rövid története. — A család jelentősége a kezelésben. — Hogyan viselkedjünk a beteggel szemben. — Hzigiénikus szabályok. — A beteg lelki élete — Intézkedés a betegség rosszabbodása esetén. A könyv II része: Kórformák. Psychopathia. — Gyengeelméjűség. — Schizofrénia — Melancholia. — Epilepsia. Progressiv paralizis. — Más kórformák. Kapható a Magyarság könyvosztályában, Eskü-ut 6. Vidékre való szállításnál a postaköltséget felszámítjuk. sgMHamsjtto 1936 julius 14, kedd Agyonlőttek két magyar csempészt a délszláv határőrök Letemjéről jelenti a Magyarság tudósítója. Két magyar dohánycsempész esett el a magyar—délszláv határ mentén a délszláv határőrök fegyverétől. Karbalics Imre 24 éves cserneci lakos az egyik még ismeretlen társával szövetkezve, hosszú ideje dohányt csempészett Magyarországról délszláv területre. A határőrök már ismerték és hosszabb idő óta figyelték mindkettőjüket, de a csempészeknek mindannyiszor sikerült elmenekülniök. Hétfőn hajnalban azután nekivágtak kettesben ismét a Murának csónakon, Felsőcsemenye községnél, újra dohányt akartak átcsempészni Délszláviába, azonban a szerb határőrök észrevették és mielőtt kiköthettek volna, rájuk kiabáltak, hogy álljanak meg. A két csempész sietve visszafordította a csónakot és kétségbeesetten a Mura közepe felé evezett. A határőrség sortüzet adott le a menekülök után. A golyók mind a kettőt találták. Mind a kettő holtan fordult ki a csónakból a sebes Mura folyóba. Karbalics holttestét hétfőn délelőtt találták meg és fogták ki a Murából, a feje keresztül volt lőve. Társának a holttestét még nem sikerült megtalálni. Az esetet jelentették a letenyei főszolgabírónak, ahonnan Czigány János dr. a hatósági orvossal azonnal kiment a helyszínre. Czigány dr. az esetről jelentést tett a megye alispánjának és a külügyminiszternek. Még a hétfői nap folyamán vegyes bizottság száll ki a helyszínre, hogy megállapítsa a valódi tényállást. A zalai határszélen az eset nagy megdöbbenést váltott ki. — A Szolnoki Nap gazdag programja. Szolnokról jelentik: Szolnok, ez a pompás tiszaparti város július 18-án „Szolnoki Nap“-ot rendez, amelynek során megtartják az immár országos hírű művésztelepi Garden Party-t is, a művészkert gyönyörű parkjában. Délelőtt a legkényelmesebb tiszai luxusgőzösön sétahajózások lesznek a Tiszán. Délután a fővárosi és vidéki egyesületek részvételével országos regatta- és úszóversenyeket tartanak. Ugyanekkor rendezik meg a vármegyei árkocsisok távhajtó versenyét is. Este 10 órakor kezdődik a nap legnagyobb szenzációja, a mvésztelep kerti ünnepélye, a telep fényesen kivilágított parkjában. Műsor keretében fellépnek: Bikeffy László, Szalay Karola és tánccsoportja. Budapestről, Szegedről és Debrecenből kulturvonatok mennek július 18-án Szolnokra. — Főnyeremények szétosztása. Semmi nem állandó, minden forgandó, különösen az osztály-sorsjátékon. Évtizedes tapasztalat és statisztika igazolja, hogy azok a sorsjegyek, amelyek eddig nem nyertek, sorra kerülnek a következő húzásokon. Mikor és mily összeggel?... az természetesen a sorstól és szerencsétől függ! Reményét tehát senkinek sem szabad elvesztenie! Jövő héten, 21-én kezdődik a IV. osztály húzása, el ne mulassza a sorsjegyét idejében megújítani! — Adófizető automaták. Hogy mi az a mai korban önálló iparosnak lenni, azt csak azok tudják, akik a kedély és idegölő, nyugalmat rabló, adórendszer nyomása alatt tengetik életnek nevezett koldus exisztenciájukat. Májusban múlt egy éve, hogy önálló asztalosipari üzést megkaptam és 1935 novemberében sürgős szezonmunka miatt négy alkalmazottat foglalkoztattam, hogy a határidőhöz kötött munkát idejében és tisztességesen elkészítsem. Ez időre esett az adóösszeírás és így az adóbevallásnál a kiküldött díjnok az alkalmazottak számát aszerint írta be, ahányan az üzemben akkor foglalkoztatva voltak. Én bejegyeztem az adóbevallásba, hogy csak rövid, bizonytalan ideig van ez a létszám, mert sejtettem ennek következményét és nem is csalódtam. 1930 február óta nincs alkalmazottam és az adóm mégis 267 pengő. Hogy ezt hogyan fizetem, arról egyelőre fogalmam sincs. Egyelőre megfellebbeztem, de nem sok eredménnyel. A keresetem, jól számítva, 120—125 pengő havonta. A teher az alant felsorolt tételekből adódik össze: Egyhavi adó 22,20 P. Lakbér 35 P. üzem lakbére 15 P. Tüzelő 8 P. Tej 7 P. Villany 4 P. Elemi iskolai zárdás tandíj egy gyermek után 5 P. Tanszer 2 P. Iparos tagdijak 3 P. Egyhavi üzemi kiadás és háztartási költség 101.20 P. Marad 23.80 P. Az egész havi tiszta jövedelem 23.80 P, heti 5.95 P, tessék ebből háztartást vezetni. Itt mutassák meg a tervgazdák, a reformerek, hogy ebből hogyan lehet élni, ruházkodni és szórakozni, ahogy azt az iparos társadalmi állása megkívánja. De a kisiparosnak még hiteleznie is kell, mert rá van kényszerítve, ha dolgozni akar, ha pedig olyan közmunkához jut, ahol készpénzt kap, ezt meg azért nem meri vállalni, mert ott adó- és OTI-bevonásokat eszközölnek. Kérdem igen tisztelt Szerkesztő urat, helyesnek találja-e ezt, hogy az ország zöme így tengődjön, akkor, amikor a NEP-pártirodák évi hozzávetőleges adminisztrációs költsége huszonhétezer pengő. Azt hiszem, a Szerkesztő úr teljes mértékben átérzi ezt a tömeghelyzetet, de miért nem érzik át ezt azok a tervgazdák, akik a horizontális és vertikális terveket szülik? Maradok a Szerkesztő urnak őszinte hive, Sopron, julius hó. Baranyay László. — Vasúti szerencsétlenség Spanyolországban. Madridból jelentik: A bilbao—sansebastiani személyvonatról vasárnap este Allorca mellett levált két vasúti kocsi. Mindkét kocsi lezuhant a töltésről. Az eddigi jelentések szerint öt utas meghalt és több mint 30 részben súlyosan megsebesült. Megtalálták a tavaly eltűnt Palugyay Zoltán festőművész holttestét. Prágából jelentik: Liptószentmiklós közelében egy félreeső szakadékban néhány pásztor rábukkant az egy évvel ezelőtt eltűnt Palugyay Zoltán festőművész holttestére. A neves festő — mint ismeretes — a gyömbéri menedékházban lakott és onnan indult el naponta a környékre festeni. Egy napon nyomtalanul eltűnt és az expdíciók nem találtak rá. A hatóságok most a holttest fekvéséből arra következtetnek, hogy bűntény történt. Paluguaynál eltűnésekor nagyösszegű pénz volt, de ezt nem találták meg ruhája foszlányai között. — Gauguin főművét megvette a bostoni szépművészeti múzeum. Gauguin főművének tartotta. ..Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hova megyünk?“ című vásznát s azt remélte, hogy valamikor a Luxemburg-múzeumban fogja látni. A képet a festményt eladó Harriman Mariegalleria kikötése értelmében Bostonba való elszállítása előtt Newyorkban közszemlére tették ki a Public Education Association javára. A bostoni múzeumnak Tahitiban, 1897-ben fes tett szerzeménye 4 méter 60 cm. magas és 1 méter 35 centiméter széles. Gauguin, öngyilkosságra szánva magát, egy olyan művet akart hátrahagyni, mely művészetének egész fejlődését és egész életét összefoglalja. Több mint egy hónapig eszeveszetten dolgozott, érezve, hogy elérte célját. A nyomortól és a nélkülözésektől megtört Gauguin a tropikális dzsungelbe vonult vissza, hogy ott haljon meg, de hála egy nagyon erős adag arzénnak, ő maga írhatta le képét a barátjának, Manfreid Georges Dániellel folytatott levelezésében, megírva Manfreidnek, hogy egy filozófiai művet fejez be, melynek témája hasonlít az evangélium témájához. A művész ehhez a híradáshoz hozzáteszi, hogy nehéz ítéletet mondania saját művéről, de azt hiszi, hogy ezt a festmény felülmúlja valamennyi eddigi művét és hogy soha sem fog jobbat alkothatni, sőt még hasonló értékűt sem. A kép egy alvó gyermeket ábrázol és három gyermek mellett guggoló asszonyt. Két személy bizalmas beszélgetésbe merülten áll. Egy roppant nagyságú személy, amelyet a festő akarattal festett aránytalanul nagyobbnak a többinél, felemeli a karját és bámulva nézi a képen szereplőket, akik gondolkozni mernek sorsukon. A középen egy személy gyümölcsöt szakít; két macska; egy fehér kecske és egy gyermek; egy bálvány misztikusan felemelt kezével mintha a túlvilágot mutatná — s végül egy öregasszony, a halál szélén, mint a lemondás szimbóluma, lábainál egy különös fehér madár, gyíkot tartva karmaiban. A festmény először a híres párisi műkereskedőé, Vollardé volt, akinek emlékiratai éppen a napokban jelentek meg Londonban. Vollardtól Bordeauxba került Frizot doktor, majd Oslóba Stang I. B. tulajdonába. Mikor utóbbinak gyűjteménye szétszóródott, a kép újra Párisba került, ahonnan Mrs. Harriman Newyorkba vitte. A kép több kiállításon szerepelt, így 1931-ben a párisi gyarmati kiállításon, 1932-ben Zürichben a Kunsthausban; 1935-ben a brüsszeli kiállításon az impreszszionista művek közt. — Súlyos kerékpárszerencsétlenség a balatoni műúton. Székesfehérvárról jelentik. Vasárnap délelőtt Fodor Ferenc, a székesfehérvári Máv-műhely műszaki tisztje és Kotrubay Gyula nyomdász kerékpáron haladt az uj balatoni műúton Székesfehérvárról, Agárd felé. Alig értek az uj műútra, két személygépkocsi közeledett ellenkező irányból. A két kerékpáros az út szélére hajtott, de Fodor Ferenc az út keskeny volta miatt meglökte Kotrubayt s a lökés erejétől maga is felbukott. A gépkocsi keresztülgázolt rajta. Beszállították a székesfehérvári kórházba. Megállapították, hogy Fodor Ferenc bordái összetörtek és súlyos koponyaalapi törést szenvedett. Állapota reménytelen. A Iovinizta RIIREI Köztereken történt balesetekért a főváros nem tartozik kártérítéssel Érdekes elvi jelentőségű ítéletet hozott a tábla Alcsuthy-tanácsa egy baleset ügyében. Krisztinkovics Pálné zenetanárnő tavaly télen egy havas-esős napon a Margit-rakparton, a Duna mellett lévő aszfaltjárdán elesett és a jobblábán súlyos sérüléseket szenvedett. Mivel a járda, ahol a baleset történt, a Dunakorzón volt, beperelte a fővárost, mert a járdáról nem takarították el a havat. A járásbíróság és a törvényszék is megállapította közbenszóló ítélettel a főváros kártérítési kötelezettségét és kimondotta, hogy a balesetért a főváros kártérítést tartozik fizetni. A tábla most megváltoztatta ezt az ítéletet és elutasította a zenetanárnőt keresetével. A tábla indokolása szerint nem lehet a főváros kártérítési kötelezettségét megállapítani, ertert a főváros az utak és utcák tisztántartására egy külön intézetet, a köztisztasági hivatalt tartja fenn, amelynek vezetésével szakképzett főtisztviselők vannak megbízva, akik az alájuk rendelt tisztviselőkkel látják el a közterületek tisztántartását, igy az olyan járdákat is, amelyek nem fekszenek lakóházakmellett. A főváros ezzel a gondosság követelményeinek eleget tett és igy vele szemben a kártérítés alapjául szolgáló gondatlanságot megállapitani nem lehet. Négy hónapi fogházra ítélték a pilisi országúti baleset előidézőjét A múlt év október 19-én hajnalban Pilis határában súlyos kimenetelű autóbaleset történt. Két tehergépkocsi nagy sebességgel közeledett egymás felé, mindkettő különböző árukkal volt megterhelve. A Budapest irányába haladó teherautó vezetője, Stolp József, egy parasztszekeret akart előzni, közben nem vette észre a szembejövő tehergépkocsit, amelynek nekifutott és valósággal pozdorjává törte. Az egyik utast, Mahler Györgyöt, az összeütközés ereje teljesen odalapította a gépkocsi oldalához, úgyhogy a szerencsétlen ember a helyszínen kiszenvedett. Többen súlyosan megsérültek. A pestvidéki ügyészség Stolp József gépkocsivezető ellen gondatlanságból okozott ember-hölés vétsége és többrendbeli súlyos testi sértés vétsége címén adott ki vádiratot. A vádlott soffőr azzal védekezett, hogy a sötét országúton egy parasztszekér haladt, amely nem volt kivilágítva és ennek következtében történt a halálos kimenetelű baleset. A pestvidéki törvényszék Várady Sándor dr. törvényszéki bíró elnöklésével hétfőn folytatólagosan tárgyalta Stolp Jószef bűnügyét. A tanuk nagy része a vádlott soffőr ellen vallott. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Stolp Józsefet emberölés vétségében és négyhónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. — A Dunába fúlt egy pékinas. Kunszentmiklósról jelentik: Kovács József 20 éves kunszentmiklósi pékinas Tass községnél fürdött a Dunában, ahol a megáradt folyót át akarta úszni. Úszás közben görcsöt kapott és elmerült. Holttestét néhány óra múlva a part közelében megtalálták. Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszullét esetén a rendkívül enyhén ható természetes Ferenc József keserűvíz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élénkíti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönynyebbülést szerez. Az orvosok ajánlják. — Hogyan főz a magyar asszony? Ezzel a címmel mutatja be a Nemzetközi Asszonyhét rendezősége külföldi vendégei számára a tipikus magyar ételek készítését július 14-én, kedden délelőtt 11 és délután 5 órai kezdettel a Gázművek VI., Vilmos császár út 3. sz. I. emeleti helyiségeiben. A rendezőbizottság szívesen látja a magyar háziasszonyokat is a főzőbemutatón. A résztvevők az ételsorok elkészítésének leírását ízléses kivitelű könyvecskében megkapják. Néhány jegy még rendelkezésre áll, közelebbi felvilágosítás és jegyrendelés 1-138-20. számú telefonon. Most jelent meg: KATONAI ÉVKÖNYV 1936 Az összes államok haderejének ismertetése, összeállította nemes Erdős László m. kir százados Az elmúlt évek alatt az egyes államok hadszervezete lényegesen megváltozott, mivel mi magyarok ezeket a drága évente megjelenő szakmunkákat megszerezni nem tudjuk, nemes Erdős László m kbr. százados módot nyújt mindenkinek 2.800-ért egy teljesen pótoló szakmunkát beszerezni 250 oldalas illusztrált munka, mely 67 állam és azok összes gyarmatainak, mandátumterületeinek és protektorátusainak haderejét, katonapolitikai és katonaföldrajzi helyzetét, valamint általános statisztikai adatait ismerteti és a lehető legújabb adatokat tartalmazza. Megrendelhető a Magyarság Könyvosztályában, Eskü ut 6. szám alatt. Vidékre való szállításnál a postaköltséget felszámítjuk.