Magyarság, 1936. augusztus (17. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-11 / 183. szám

1986 augusztus 11, kedd Meg akarták gyilkolni a japán hadügy­minisztert Tokióból jelentik. Mint a Dömei-iroda jelenti, a tokiói rendőrség Teraucsi hadügy­miniszter és Ugaki volt koreai kormányzó ellen irányuló merénylettervet leplezett le. A merénylettervvel kapcsolatban Takuoka városban letartóztattak egy Kuroda nevű embert, Okává ismert szélsőséges nemzeti irányzatú politikus tanítványát. Kuroda amiatt akarta meggyilkolni Teraucsi hadügy­minisztert és Ugaki tábornok, volt koreai kormányzót, mert a februári zendülés után Teraucsi hadügyminiszter és Ugaki tábornok javaslatára teljesen átszervezték a hadügy­minisztériumot és az egész hadsereget. A rendőrség megállapította, hogy Kuroda gyakori összeköttetést tartott fent szélsőséges nemzeti körökkel. A rossz ivóvíz vérhasmegbetegedéseket okozott Békés megyében Gyuláról jelentik: Békés vármegye köz­igazgatási bizottságának hétfőn tartott ülé­sén vitéz Márky Barna alispán bejelentette, hogy a Körösök vízszintjének fölemeléséhez szükséges békésszentandrási duzzasztó építé­sét még ebben az évben megkezdik. Telegdy Lajos dr. Békés község közegészségügyi helyzetét ismertette, majd rámutatott arra, hogy a kültelki iskolák közül egynek sincs rendes ivóvize. Sürgős segítséget kért a kö­zel 30.000 lakosú nagyközség számára. Röthler István dr. vármegyei tisztifőorvos jelentésében beszámolt arról, hogy Szarva­son és Bucsatelepen elrendelték a vérhas elleni kötelező védőoltást. Az ugyancsak kö­telezően elrendelt diftéria védőoltás során a vármegyében eddig több mint 7000 gyerme­ket oltottak be igen jó eredménnyel. A kutak vize a vármegyében legtöbb helyen fertő­zött, mert a rossz építkezés következtében a kutakhoz közel lévő emésztőgödrök szenny­vize beszivárog a kutakba. A bizottság meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a belügy­miniszter először Békés vármegyében akarja rendezni az ivóvíz-kérdést. A TÖRVÉNYSZÉK HÍREI Ezerháromszáz pengőbe került a kísértet etetése Érdekes módon csalt ki Kiss Mária gyári munkásnő 1300 pengőt Lébner Mihály vas­utas özvegyétől, aki kétszobás családi házá­ban Rákosszentmihályon lakik. Lébnerné takarékos életet élt, konyhaszükségletét a házhoz tartozó kert teljesen fedezte, ruhára alig költött valamit s igy nyugdiját kevés hijján mind félrerakta. Kili Mária bejáratos volt az öregasszonyhoz, akiről tudta, hogy megtakarított pénze van és hogy rendkívül babonás és hiszékeny asszony. Elhitette Lébnernével, hogy a telkén kincs van elásva, amelyet egy kisértet őriz, majd előadta, hogy a szellemet a kincstől el lehetne távolí­tani, ehhez azonban szükséges, a kisértetnek etetése és öltöztetése. A szellemetetésre azután apránként kicsalt Lébnernétől 1300 pengőt, amit természetesen a saját céljaira fordított. Lébnerné egyszer elmesélte egy rokonának a kincsvárást és a szellemetetést, aminek következtében a furfangos leányt le­leplezték. A pestvidéki törvényszék annak­idején csalás büntette miatt hathónapi fog­házra ítélte Kili Máriát és ezt az ítéletet most a tábla helybenhagyta. A törvénykezési szünet véget ért A törvénykezési szünet, amely július má­sodik hétfőjétől, augusztus második hétfőjéig tartott, hétfőn befejeződött. A nyári szünet alatt a felsőbíróságokon, törvényszéken, táb­lán és Kúrián csak egy-egy szüneti tanács dolgozott, a járásbíróságon pedig csak né­hány bíró, minden csoportban egy-egy, aki a legsürgősebb ügyeket intézte. A törvény­kezési szünet lejártával a szabadságon levő bírák jelentékeny része visszaérkezett és újra átvette ügyei intézését, sőt reggel már cso­portos felhívás is volt. A rendes munka azonban még mindig nem kezdődhetett meg mert a még szabadságon levő bírák csak két hét múltán térnek vissza. Csalásért négyhónapi fogházra ítéltek egy magántisztviselőt Hétfőn tárgyalta a bü­ntetőtörvényszéken Sebők Zoltán dr. egyesbíró Miusz György magántisztviselő bűnügyét. Csalás büntette és könnyű testi sértés címén emelt vádat ellene az ügyészség. A vád szerint Miusz egy hangszerkereskedőtől gramofont vásárolt részletfizetésre, fizetési képessége tekinteté­ben azonban megtévesztette a kereskedőt és azonkívül hamis lakcímet is mondott be. A kereskedő feljelentésére keresni kezdték Miusz Györgyöt, aki rövidesen a rendőrség kezére került. Egy alkalommal ugyanis Miusz összetalálkozott az utcán Illés Jenőné­­vel, akit megtámadott és arcul ütött. A közeli rendőrőrszem előállította a rendőrségre, ahol megállapították, hogy azonos a gramo­fonkereskedő csalójával. Miusz György ta­gadta bűnösségét, kijelentette, hogy jó­hiszeműen járt el a gramofonvásárlásnál, a könnyű testi sértés vádjával szemben pedig azt a védekezést adta elő, hogy az eset alkal­mával teljesen ittas volt és semmire sem emlékszik. A bizonyítási eljárás során meg­állapították, hogy Miusz a gramofont a vétel után már másnap elzálogosította. A törvény­szék a vádlottat csalás és könnyű testi sértés­­vétségében mondta ki bűnösnek és ezért n­égyhónapi fogházra ítélte. — Bajtársi összejövetel Miskolcon. A volt miskolci 65. gyalogezred tisztjei, al­tisztjei és legénysége vasárnap országos összejövetelt tartottak, amelyen többszázan jelentek meg. A vitézségi érmekkel szépen díszített frontharcosok, ezek között a man­kón bicegő rokkantak zenekar kísérete mel­lett vonultak fel a Rudolf-laktanya előtti emlékműhöz, ahol Javornitzky Jenő dr. szolgálatonkívüli őrnagy, igazságügyminisz­teri számvevőségi igazgató mondott nagy­hatású ünnepi beszédet, amelyben a bajtársi szellemben való összetartás szükségességét hangoztatta. Utána a Korona-szálló díszter­mében értekezlet volt, ahol vitéz Hunfalvay Elemér alezredes emlékezett meg az ezred haditetteiről, majd a Korona-szálló éttermé­ben közös ebéd volt, amelyen igen sokan vettek részt. Délután Tapolcára és Lilla­füredre rándultak ki a bajtársak. Q­liaAoA., , , die Áiumwk­-reerzere. r C7 / yC-xaJ.- a. taxh^s cCkxJz ecL/vedt- xs££cm-cLAecrv «­e , / r / c j_ / _ tktin-Kfi cr^cULnJtíceel. V cninictLnJíciitf 8. ­ Letartóztatták a pánszlám mozgalom algíri vezérét. Algírból érkező jelentés szerint az ottani francia rendőrhatóságok letartóztatták El Okbi sejket, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő bujtogatta fel Ben Dali Mahmud algíri főmufti gyilkosait. Az egyik gyilkos állítólag be is vallotta, hogy a sejk 30.000 frankot ígért neki, ha meggyilkolják a főmuftit és ő adta át a gyilkos tőrt is a merénylőknek. El­őbbi sejk letartóztatása a muzulmán lakosság körében nagy izgalmat idézett elő. A sejk az Ulemas néven ismert pánszsám­ mozgalom vezére. Fej- váll- és ágyékrheumánál, ischiásnál, idegfájdalmaknál, szaggatásnál és zsábánál a természetes Ferenc József keserűvíz rend­kívül hasznos háziszer, mert korán reggel egy pohárral hévévé, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti. — Egy banktisztviselő halálos csónak­­szerencsétlensége a Dunán. Duna­földvárról jelentik: Dunapentelénél Clertelendy Kálmán banktisztviselő. Gálfy Márta gépírónő és Nelovánszky Béla, az Angol-Magyar Bank könyvelője a Dunán csónakázva viharba ke­rültek. A vihar csónakukat az egyik vízi­malomhoz vágta. A csónak felborult, Nelo­vánszky Kálmánnak és Gálfy Mártának si­került elkapni a malom vasláncát s őket ki­mentették, Hertelendy Bélát azonban a ma­lom kereke a viz alá sodorta. Holttestét még nem találták meg. Hatezer ember nézte meg vasárnap a »Bizánc«-ot Vasárnap este adták másodszor a szegedi szabadtéri játékok sorozatában Herczeg Fe­renc Bizánc-ot. A második előadásnak is forró sikere volt. A Dóm­ téren hatezer néző ült, akik közül kétezret a filléres gyors vitt Budapestről. Mindannyian el voltak ragad­tatva attól a pompás látványtól, melyet a meglehetősen enyhe, csillagos éjszakán a Dóm­ tér nyújtott, másrészt a mintaszerű rendezésnek és előadásnak is igen nagy volt a hatása. Tőkés Anna, Olty Magda, Kiss Fe­renc, Tárai, Bartos és a többiek művészetük legjavát adták. Szeged most új szabadtéri attrakcióra ké­szül: szombaton mutatják be a János vitéz-t. Az előadás iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy az első előadásra már nincs jegy. Való­színű, hogy nem három, hanem legalább négy előadást kell tartani, pedig a Dóm­ téren nyolcezer ülőhely van. A Bizánc második előadása után annyit már meg lehetett állapítani, hogy Szeged vá­rosa az ország közönsége előtt nagy sikert aratott. Ha ez a siker az idén nem is jár a városra nézve közvetlen anyagi eredménnyel, bizonyosra vehető, hogy már jövőre maga a hivatalos város is meg fogja találni a számí­tásait. Az idei szabadtéri előadások nívója olyan becsületet szerzett Szeged városának, amelynek okvetlen meglesz az anyagi kon­zekvenciája is. A NEMZETI SZÍNHÁZ KÍNAI TÁRGYÚ DARABJA Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igaz­gatója az elmúlt évadban még a Honinak kincse előadásának idején megszerezte elő­adásra Hsiung kínai író művét. A darabot Londonban több mint 600-szor játszották, angol címe Lady Precious Stream. Magyarra Kosztolányi Dezső fordította Gyémánt patak kisasszony címmel. A kínai tárgyú mese­játék női főszerepét a kínai miniszter lányát Bajor Gizi játssza. A miniszterelnök lánya beleszeret egy egyszerű szegény kertész­­legénybe. A szülők ellenzik a házasságot, de a lány a fiú mellett dönt és hozzámegy fele­ségül. Az ifjú férj rövid házasélet után há­borúba megy, messze országokban hadako­zik és egy távoli birodalom királyává koro­názzák. Csak húsz év után tér vissza felesé­géhez. A Nemzeti Színház a darab előadásánál az európai ember számára elérhető tökéletesség­gel igyekszik, majd a kínai színpadnak az európai játékstílustól teljesen eltérő, külön­leges és egyedülvaló jellegzetességét meg­valósítani. PADEREWSKI FILMSZEREPLÉSE Londonból jelen­zik: Az angol lapok érdekes részleteket közölnek Paderewski Ignác, a het­­venhatéves zongoraművész küszöbönálló film­­szerepléséről. A lengyel köztársaság volt elnöke már megérkezett Londonba, hogy rendelkezé­sére álljon Korda Sándornak, aki a Paderewski­­film rendezője. Paderewski a filmszereplésért nem meghatározott összeget kap, hanem része­sedik a film jövedelmében. A főszerepet, egy zongoraművész szerepét játssza el, aki repülő­gépével kényszerleszállást hajt végre egy szige­ten. A művész mester­ zongorajátékával egy fiatal szerelmespárt, akik a szigeten élnek, any­­nyira elbűvölt, hogy azok élete sorsára is döntő befolyással van. A film forgatókönyvét Rameau Hans írta. Paderewski mellett Tempest Mary, a hetvenkétéves angol színésznő játssza a másik főszerepet. Eddig egyikük sem játszott beszélő­filmben. A Padereusski-film költségeire 80.000 fontot (mintegy kétmillió pengőt) irányoz­tak elő. SZABADTÉRI ELŐADÁS CSÁKVÁRON Csákvárról jelentik: Az Esterházy Marie­­né grófné védnöksége alatt álló csákvári Vöröskereszt fiókegylet a kastély parkjában jótékonycélú szabadtéri előadást rendezett. Sikerült szinmű­előadás után Vállai Gyula a Magyar Vöröskereszt országos központi tit­kára ismertette a Vöröskereszt nagyjelentő­ségű nemzetvédelmi, egészségügyi és ember­barát­ működését. TÁNCJÁTÉK DEBRECENBEN A debreceni nyári egyetem jubiláris tan­folyama alkalmából előadták Bacsó Jenőné Ki a Tisza vizét issza című magyar tánc­játékát. Az Arany Bika dísztermében rende­zett előadáson a régi magyar táncok egész sorát (fegyveres hajdutánc, erdélyi kopogós, gyertyástánc, körmagyar stb.) mutatták be a nagyszámú külföldi hallgatóság nagy érdek­lődése mellett. A BELÜGYMINISZTER JÓVÁHAGYTA A CSOKONAI-SZÍNHÁZ ÚJ BÉRLETÉT , Debrecenből jelentik. A belügyminiszter leiratot intézett Debrecen város polgármes­teréhez a Csokonai-színház bérbeadására vonatkozóan. A miniszter jóváhagyta a vá­ros határozatát, amely szerint a törvény­hatósági bizottság hat évre Horváth Árpád főrendezőnek adja oda a színházat. A leirat pótlást is tartalmaz, amennyiben a belügy­miniszter utasította a várost, hogy kötelezze az új színigazgatót arra, hogy a nyári sze­zonban a színházat esetenkint engedje át a jelentkező stagione-rendszerű társulatok­nak. A Csokonai-színház új évadját Horváth Árpád október elsején kezdi meg, amikor Ih­rczeg Ferenc Szendrey Júlia című­ drámá­ját adják elő Bajor Gizivel a címszerepben. A CSONGOR ÉS TÜNDE DEBRECENBEN Debrecenből jelentik: A debreceni nyári egyetem hallgatói részére ünnepi előadás keretében rendezték meg Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde“­ című költői színjáté­kot, amelyet Mohácsi Jenő fordított le né­metre. Ez alkalommal mutatták be Európá­ban először a szelenofon-rendszerű hang­produkciót, melynek lényege az, hogy a hangot lefényképezi. MEGNYÍLT a NEMZETKÖZI FILM-­I KIÁLLÍTÁS Velencéből jelentik: A velencei Lidón hét­főn Alfieri sajtó- és propagandaügyi minisz­ter jelenlétében megnyitották a IV. nemzet­közi filmművészeti kiállítást. A megnyitó­­ünnepségen igen sok neves filmszínész és a nemzetközi filmvilág számos előkelősége is részt vett. A nemzetközi kiállítás bírálóbizott­sága a benyújtott hatvan film közül negyven­hetet fogadott el előadásra. A filmek vetí­tése rögtön a kiállítás után megkezdődött. A megnyitó ünnepségen és a filmversen­yen a magyar kormányt Villáni Lajos báró kö­­vetségi tanácsos képviseli. A filmverseny augusztus 10-től 31-ig tart és ez idő alatt négy magyar film is bemutatásra kerül. Néhány filmet külön kiválasztottak a dél­utáni előadások számára, amikor nagyrész­ben a filmkritikusok és a filmtechnikusok számára vetítenek egyes filmeket különleges művészeti értékeik bemutatására. E filmek között szerepel az „Én voltam“ és az „Új földesúr“ című két magyar film is. A világ minden tájáról érkezett filmek az egyes nagy gyárak jövő évi termésének gyöngy­szemei. A legszebbnek talált filmeket a verseny végén nagyértékű díjakkal jutalmazzák. HOVA TŰNT EL A ROSE-MARIE? A Metro—Goldwyn—Mayer-film a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Egyik esti­lap hétfői számában olvasójának kérdésére meg­írja, hogy a Rose-Marie című filmünk eltűnt a közönség szeme elől, bár annak a bemutató­­színházakban nagy sikere volt. E kérdésre vo­natkozólag közöljük, hogy a film nem tű­nt el, hanem a budai Simplon-filmpalota ezzel nyitja meg néhány nap múlva új szezonját és a szín­ház igazgatóságának kérésére nem adtuk ki egyetlen budapesti mozinak sem, hogy így a budai közönség számára is premierszámba men­jen ennek a filmnek az előadása. A Simplon­­fllmpalota ezzel a budai premierrel méltó mó­don akarja megnyitni az új szezonját. ROMEO ÉS JULIA VILAGBEMUTATOJA SALZBURGBAN Az idei salzburgi ünnepi játékok kiegészítő része volt az az előadás, amely vasárnap este a Mirabel-Kinóban igen előkelő, nemzetközi kö­zönség előtt folyt le. Az előadáson a közönség elé került a Romeo és Julia, Shakespeare csoda­szép romantikus drámája, amelyet a Metro— Goldwyn-gyár vitt filmre. A díszelőadáson az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a nagy mozi nézőterét és a közönség soraiban ott vol­tak többek között: Umberto olasz trónörökös, Reinhardt Max, Toscanini, Maugham Sora­­merset, Moore Grace, Heltai Jenő és a művé­szeti világ Salzburgban időző számos kitősége. Az irodalmi és művészeti értékű film a legtelje­sebb, legmelegebb sikert aratta ezen az ős­bemutatón. m­me TEMPLOMI HANGVERSENY BALATON­ALMÁDIBAN A balatonalmádi Szent Imre-templom ja­vára az egyházközség templomgondnoksága templomi hangversenyt rendezett. Ákom La­jos orgonaművész orgonaszámokat, a Mándits- zenekar vonósnégyest adott elő. Szilágyi Ernő hegedűszólót játszott, Bartkó Rezső gordonkán játszott, vitéz Mészáros István pedig énekelt. Kondela Géza dr. mon­dott szentbeszédet: __...

Next