Magyarság, 1937. február (17. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-02 / 26. szám
______________ pont vezeti: a kollektív szerződési rendszer és Oroszországnak abba való bekapcsolása. Delbos még rámutatott, hogy a nemzetközi együttműködésnek akadálya az, hogy Németország egyedül akar egyedüli bírája lenni a saját fegyverkezésének. A francia külügyminiszter megjegyezte, hogy elismeri, Németország védelmi célból fegyverkezik. Delbos ezután rátért a francia—német viszonylatra is, nevezetesen arra az ellentétre célzott, amely a német és a francia felfogást egymástól elválasztja a gazdasági együttműködés kérdésében. — Amikor azt mondjuk, hogy Európa gazdasági újjáépítésének az a feltétele, hogy békés légkör alakuljon ki, hogy nyilvánossá tegyük és ellenőrzés alá helyezzük a fegyverkezéseket, hogy megállítsuk és fokozatosan korlátozzuk a fegyverkezést, akkor Németország hajlandó a mi szavainkban sértő utalást látni. Mi azonban mindig azt hirdettük, hogy ezek a megállapítások valamennyi országra érvényesek, beleértve magunkat is. Nem kívánunk Németországtól semmi olyat, amit ne kívánnánk mindenkitől és saját magunktól is. Amikor azt mondjuk, hogy készek vagyunk a nyersanyagok méltányosabb elosztására, de arra is gondolunk, hogy ezzel ne a háborút tápláljuk, senki sem sértődhetik meg e jogos aggodalom miatt. Ha Uralomra akarjuk juttatni a békét, akkor a hadiiparokat békeiparokra kell átváltoztatni és ez az átalakítás, amely nélkül félelmes válságok felé megyünk, annál nehezebb, mert más termelési ágak rovására élénk ütemben folytatták a fegyverkezést. Ezt a nehézséget csak akkor oldhatjuk meg, ha kereken felhagyunk a fegyverkezéssel és ha a helyreállított árucserében és az újból megtalált virágzásban — hála a biztonságba vetett egyetemes hitnek — új piacok nyílnak meg megújult termelésünk számára. Ez a nagy feladat az, amelynek megoldásához kérjük Németország és valamennyi más állam segítségét. Hogy ezt a feladatot jól elvégezhessük, hagyjunk fel minden oldalról a sértődésekkel, a bizalmatlankodásokkal és szabadítsuk meg a világot a háború lidércnyomásától. Hitler beszédének visszhangja világszerte A német kancellár szombati beszéde még hétfőn is lefoglalta a diplomáciai világ érdeklődését. Sehol sem vonják kétségbe a német kormány békeakaratát, de általános az a vélemény, hogy Európa fellélegzéssel fogadná, ha a szavak helyett most már a cselekedetekre is sor kerülne. Cselekedeteken az angolok és a franciák azt értik, hogy az európai államok a szovjettel együtt üljenek le a tárgyalóasztalhoz. London szavak helyett tényeket vér Londonból jelentik. A félhivatalos Reuteriroda szerint angol kormánykörökben Hitler beszédét kényelmetlenül fogadták. Nagy feltűnést keltett, hogy Hitler szerint Németország és Franciaország között nincs ütközőpont. Megállapították, hogy amikor Hitler elutasít minden együttműködést Szovjetoroszországgal, olyan álláspontot foglal el, amely ellenkezik a londoni felfogással. Az Observer és Sunday Times szerint Hitler nem igazolta kézzelfogható formában békés szándékait. Ennek ellenére fel kell ismerni a beszédben a tárgyalásra való hajlamosságot. Az Observer szerint londoni hivatalos körökben sajnálják, hogy Hitler nem válaszolt Edennek a lefegyverzés és a gazdasági együttműködés kérdésében. A Sunday Times azt is mondja, hogy most már nincs akadálya egy angol—francia—német légi egyezmény megkötésének, az angol államférfiak azonban nem akarnak megelégedni a puszta szavakkal, hanem szeretnék, ha Hitler megjelölné azokat az eszközöket is, melyeknek révén tettekké akarja változtatni szavait. A Sunday Express szerint a német gyarmati követelések éle elsősorban Anglia ellen irányul. A Times szerint az volna a leghelyesebb, ha az államférfiak beszéd fegyverszünetet kötnének és leülnének a tárgyalóasztal mellé. A Times is azt írja, hogy a politikai és gazdasági tárgyalásokból egyetlen országot sem szabad kizárni, sem Németországot, sem Oroszországot. Bizalmatlan hangok a francia jobboldali sorfdbM Párisból jelentik. A francia kormánykörök igyekeznek Hitler szombati beszédének pozitív elemeit kihámozni s örömmel mutatnak rá arra, hogy Hitler hangja nagyon mérsékelt volt s, hogy nem utasította vissza a tárgyalá- Belgium új Loksmot sürget Brüsszelből jelentik: Hitler nagy beszédével kapcsolatban belga politikai körökben rámutatnak, hogy a belga kormány nagyon örülne, ha sikerülne megkötni az új lokarnói szerződést, amelynek keretében Németország ünnepélyesen garantálná Belgium határait Hivatalos körökben kijelentik, hogy örömmel vették Hitlernek Belgium függetlenségére vonatkozó nyilatkozatát, de ez nem menti fel Belgiumot az alól, hogy határainak védelmét teljesen kiépítse. A Nation Belge kijelenti, hogy Hitler biztosítékai semmit sem biztosítanak, hiszen Hitler éppen most bizonyította be, hogy egyetlen szó elég valamely szerződés német részről történt aláírásának semmissé tételére. Aminek Bécserül Bécsből jelentik: Hitler beszédét az osztrák rádióállomások szombat este kivonatosan közvetítették viaszlemez alapján. Ez volt az első eset, hogy az osztrák rádióban Hitler hangját hallani lehetett. Bécsi politikai körökben jelentős béketettnek tekintik Hitler szombati beszédét s megállapítják, hogy a teljes egyenjogúságra támaszkodva, a német birodalom most már részt fog venni minden nemzetközi akcióban, amelynek a béke igazi biztosítása a célja. A lapok legnagyobb része abban látja Matuzsálem lakomája Írta: Szekula Jenő Szurtos eb óvatosan kúszott elő a behavazott csónakszirt felől és félig barátkozó, másként idegenkedő indulattal szaglászta körül a jeges utón átázott cipőmet és nadrágszáramnak helében fürösztött alját. Talán nem is tartozott a telekre, csak elvetődött ide és Csontig és bőrig lesoványodva kullog nyomomban, havas erdőkön csellengő csikasz módjára. Fekete tollú madár cserregett deszkából ácsolt barakok tetején, amelyekben nagy nyarak szakában barnára sült evezősök öltöztek, vetkőztek, fölkészülve az evezőslurára, de az égnek riadt madara felröppent és eltűnt az ónszinü levegőben, mikor ijesztőt roppant a vékony jég könnyű léptei nyomán. Behorpadt dongája csónakázott jégcsapokkal csipkézett eresz alatt — a tulajdonos talán itt felejtette, vagy már nem tartották érdemesnek becipelin a garázsba. — Hahó, Gézat Géza bátyám, hol vagy? Adj életjelt magadról kiáltoztam —, de senki sem félétt, mintha minden eleven lény eltűnt volna már a csónakházból, amely nyáron bendzsó szavától és fiuk és lányok vidám nevetésétől volt hangos. Meg csak Szántó bácsi, a derék öreg csónakmester sem került elő vackából hogy tudakozódhatnék nála Hajcsár Géza dr. ügyvédjelölt után, aki nyár óta megszakítás nélkül lakik idekünn a megyeri Dunaparton, a Korvettcsónakházban. —* Hahó, Géza! *■— bömböltem fölfrissült erővel, de csak a folyam ólmos hullámainak halk mormolása volt a válaszra, amint elapadhatatlan hévvel nyaldosták, kristályos jégszemecskékkel beharmatozott, törpe nyírcserjékkel szegélyezett, komor partokat. Hete óta nyomoztam nagybátyám után, aki ebben az időben készült ügyvédi vizsgájára. Nem voltam képes nyomára bukkanni. Nem járt már az Arany Bárány-vendéglőbe sem, ami valamikor törzstanyája volt. Régi lakásán hiába kerestem s a rendőrségi bejelentőben sem tudtak útba igazítani. Kilépett az ügyvédi irodából is , ahol mostanig foglalatoskodott. De ami a legmegdöbbentőbb, a menyasszonya sem tudott róla semmit. — Nem hallottam Gézáról — rebegte Kozárváry Erzsike, elváltozott, ijedt arccal. — Hetek óta nem beszéltem Vele. Talán megneheztelt rám. — Ugyan! — Nem tetszett neki hogy főzőiskolába járok. — De miért? — Ha én azt sejteném. Ismeri a bátyját, hogy milyen különc! Ez újabb rejtelem volt nekem. Olyanról már hallottam, hogy voltak vőlegények, akik kifogásolták azt, hogy jövendőbelijük mozdulatművészeti iskolába járt, vagy toronykötéltáncot tanult — s azt sem szerették, ha színpadra készült —, de mi rossz származhat abból, ha valakinek eljövendő élettársa gazdasszonnyá próbálja képeztetni magát— ez olyan talány, amit véges ésszel nem voltam képes megérteni. Nagybátyámat pedig föl kellett kutatnom akár a föld alól is. Hazulról száz pengőt küldtek számára az én címemre — s ha nem találom meg, a százas el fog olvadni kezem között, mielőtt átnyújthatnám jogos tulajdonosának. A nyomok ide vezettek a Korvett-csónakházba. S most hajszolom az evezőstelep udvarán, nevét kiáltozva: — Hahó, Géza! Hahó! Nagyot dobbant a szivem. Egyik kabinból sápadt lámpavilág szűrődött ki az udvar szűz havára. Mikor az ablakhoz léptem, a petróleumlámpa sápadt fényénél fölismertem a nagybátyámat, amint vaskos jegyzetei fölé hajolva, fennhangon tanulta a perrendtartást. Torzonborz, kísérteties szakálla nőtt, ami félelmetes s majdnem prófétaszerű képet adott hosszúra megnyúlt ábrázatának. Mióta idekünn telel, úgy látszik, elfelejtett megborotválkozni. Le volt soványodva ijesztően — és inkább Gandhihoz hasonlított, vagy a biblikus idők valamelyik halálra kínzott aszkétájára, mint Hajcsár Géza dr. huszonnyolc éves ügyvédjelölthöz, aki a sportnak és a tanulásnak szentelte fiatal életét. Riadtan tekinthettem körül a nyirkos legénytanyán. Háromlábú parázstartóban piros lángolással izzott a szén, de nem tudta fölmelegíteni a vályoggal körültapasztott vékony deszkafalat. — Mért nem költözködöl be a városba, Géza bácsi? — kérdeztem, míg szerényen eléje tettem a százasbankót, amit szemrebbenés nélkül gyűrt mellényzsebre, mintha csak valami reklámcéduláról volna szó. — Nem szeretek költözködni — vágta oda kurtán. — Olyan sok holmid van? — Egy kalapskatulyába belefér az egész. — Hát akkor? — Mégsem szeretek költözködni. Nem szívesen teszem ki magamat a város milliónyi kisértésének. Inkább összehúzódzkodom ezen a remetetanyán. Nagyot nyelt. Hosszú gólyaléptekkel, izgatottan robogott föl s alá a szobában. — Otthon mi újság?— kérdezte szórakozottan. Nem feleltem mingyárt. Beesett, sápadt ábrázatára bámultam— ijesztő ádámcsutkájára —, amely élesen vált ki a magas gallérból és ide-oda rándult kísértetiesen. — Ki főz rád? — érdeklődtem. — Az ég madaraira sem főznek, mégis eltartja őket az Úr — felelte fölényesen. Intett nekem és átvitt a szomszéd kabinba, amelyet éléstárul rendezett be. Volt ott nyers karfiol, retek, burgonya, karcsú palackokban paradicsomlés garmadában fölhalmozva narancs, alma, dió, káposzta és amerikai mogyoró — s egy piszkos zsák murok és telire való zöldségfélék fanyar illatát lehelte magából. — Nem kell koplalni. Harapnivaló akad bőségesen — mondotta hangos gőggel. Ijedten tekintgettem körül. Zöldségfélékben csakugyan nincsen hiány. Szarvasmarhának való bőséges takaró mmmmm 1937 február 2. kedd Berlinben kedvezően fogadták Delbos beszéljét A francia külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatával szemben a Völkischer Beobachter megállapítja, hogy a német és a francia külpolitikai felfogás között az ellentét változatlanul nagy. Annál inkább, mert a francia kormány a német—francia kérdés kétoldali rendezésére irányuló német ajánlatot úgy látszik továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. Mindennek ellenére elismeri a német kormány félhivatalosa, hogy Delbos beszéde nem barátságtalan s nem szakítja meg azt a fonalat, amelyet Blum miniszterelnök múlt vasárnapi lyoni beszéde kezdeményezett. YY. B. PITKIN ! 40 évvel kezdődik az élet Csak tölünk filan. hostj 60 éves korunkban Are««k leszünk#!» vagy i média 60 éves* körünkben fiatalok. — hirdeti w B t’itfein, és azt az elidélétét állítja fel ebben a könyvben, hogy az emberi élet igaziban a 40 évvel kezdődik Akkor érünk el abba a korba, amely az erők teljességét jelenti. Az érdekes amerikai író könyvéről az amerikai Újságok hónapok óta vitatkoznak, cikkeznek. Arafom P. S., kötve P. 4.§t. Kapható a Magyarság könyvosztályában, Budapest Eskü ut A. Vidéki rendelésnél a portót felszámítjuk. sok lehetőségét, bár megállapítják ugyanezek a kormánykörök, hogy Hitler csak Edennek válaszolt, Blumnak még a nevét sem említette , hogy általában nem adott semmiféle konstruktív tervet. A baloldali kormánykörökkel ellentétben a jobboldal határozott ellenérzéssel fogadta Hitler szombati nyilatkozatát. Pertinax az Echo de Parisban azt írja, hogy Hitler beszédét az erőszak filozófiája hatotta át. Az Ami du Peuple szerint Hitler beszéde teljesen negatív jellegű. Úgy látszik, — írja a lap — Németország a bolsevizmus elleni harcot arra akarja felhasználni, hogy ellenséges magatartást tanúsítson minden ellen, ami nem szolgálja egyeduralmának céljait. Németország továbbra is az önellátás szigorúan körülhatárolt útján marad. Ebben az állapotban a nép éppen úgy, mint a háború alatt, teljes egészében mozgósítva van. »Biller meg lehet elégedve müvével« Rómából jelentik. Az olasz sajtó megelégedéssel üdvözli Hitler beszédét. A fiiornale d’Italia szerint Hitler meg lehet elégedve müvével, mert a versaillesi szerződés, a területi rendelkezések kivételével, ma már romhalmaz. A félhivatalos cikk ezután hangsúlyozza, hogy Olaszország teljesen egyetért Németországgal a kommunizmus elleni harc folytatásának szükségességében. (Érdekes, hogy a Giornale d’Italia csak erre az egy pontra korlátozza a német-olasz egyetértés hangoztatását s itt sem Lippjeloroszországról, hanem csupán a kommunista eszméről beszél. Hitler beszédével kapcsolatban a Voce d’Italia, a Giornale d’Italia vasárnapi kiadása, hibáztatja, hogy Eden kitart amellett a tévedése mellett,, hogy a kommunizmust és a fasizmust egy lapon tárgyalja. A milánói Gazetta del Popolo szerint Hitler nem köti ki feltételként a német gyarmati követelések teljesítését | Vfro Bogaiscelektivel szemben, Wizpend intése«, meleert»»» 1-3 szoba a OInssfanor 43—45__________ | M od e~rnl! | O I c s"é"| OMg5«&1V| a Hitler-beszéd legfőbb jelentőségét, hogy a kancellár a jövőben kerülnit fog minden külpolitikai meglepetést. A kisantant megelégedett A cseh külügyminisztérium szócsöva, a Prager Presse abban foglalja össze véleményét Hitler beszédéről, hogy az pozitív lépést jelent az európai megegyezés útján. A belgrádi sajtó is megelégedéssel fogadja a német kancellár beszédét. Bukarestben a Dimineata megállapítja, hogy Hitler beszéde konkrét lépés a béke végleges megszilárdítása felé. A belügyminiszter hatályon kívül helyezte a kártyásokat kitiltó rendeletet A belügyminiszter leiratban közölte a főkapitánnyal, hogy a kártyaklubokból és kaszinókból kitiltott egyének kéréssel fordultak hozzá, amelyben a néhány hónappal ezelőtt kiadott kitiltó rendelkezésének visszavonását kérték. A belügyminiszter úgy határozott, hogy a kérésnek helyt ad és az összes kitiltásokat hatályon kívül helyezi el azt a kérdést, hogy az egyesület a jövőben kiket vehet fel tagul, illetve kiket alkalmazhat, elsősorban az egyesületek, alapszabályszerűleg arra illetékes szervei elbírálása alá bocsátja. Az arra illetékes egyesületi megbízottaknak kell tehát megállapítaniuk, hogy a felvételre jelentkezők, illetve az alkalmazás szempontjából számbajöhető egyének úgy személyi, mint alaki szempontból megfelelnek-e az előírt feltételeknek és ugyancsak nekik kell figyelniük arra, hogy az egyesületek ne lépjék át az alapszabályokban meghatározott hatáskörüket és ne sértsék meg azokat az elvi szempontokat, amelyeket a kaszinók és klubok működésével kapcsolatban az ily eszmei célú egyesületekre nézve polgári szórakozás keretén belül űzhető kártyajátékokra a minisztérium megállapított. Ha a jövőben az egyesületekben a tagfelvétellel, kártyajátékkal vagy bármely működéssel kapcsolatban az alapszabályok rendelkezéseit, vagy a minisztérium által megállapított irányelveket bárki megsértené, az illető egyesülettel szemben a legszigorúbb megtorló rendszabályt a feloszlatást fogják alkalmazni. bútort lejjebb mig évtizedek óta közismert BOG-MN* bútorára házban Vilmos császár-ut 43. vásárolhat (Báthory-utcával szemközt.) Hálószobák, ebédlők és kombinált bútorok nagy választékban. Olcsó árak. Kívánatra fizetési kedvezmény