Magyarság, 1937. június (18. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-27 / 144. szám
twmmmm: I Mintás VoUdyCrepon SSDII és Müsalyem .........fill. ; Flokori, Imprimstis, PovpSine, Dirndl,.... Foulardine szép mintákban bSkÍ. GALAMBOS IV., Ferenciek tere 4. (Irányi-u. sarok)J lentést tett a minisztertanácsnak a rotációspapir-ellátás egyes kérdéseiről, végül Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ismertette a 33-as bizottság szerdai ülése elé terjesztendő rendelet-tervezeteket. Vasárnap Darányi Kálmán miniszterelnök Balatonfüredre megy át, ahol a napot választói körében tölti. Kereszténypárt gyűlések Vasárnap az egyesült keresztény párt hat megyében tart gyűlést. Friedrich István és Tauffer Gábor Jászkiséren és Jászapátin, Széchenyi György gróf és Reibel Mihály Szerencsen, Tállyán és Monokon mondanak beszédet. Gyöngyösön Czettler Jenő, Bozsik Pál és Abt Albin szólalnak fel. Meizler Károly Rustán, Gyülevészen, Tilajon és Zalanémetifalun mond beszámolót. Somogy megyében Atalán, Gölén és Somogyszilben Kóródi-Katona János és Fábián István, Fejér megyében Adonyban és Perkátán Fitz Artúr, Gáspár Pál, Czikáni-Zichy Móric báró és Verseghy Károly, Csórón és Inotán Brunecker Lajos és Borián Ferenc mondanak beszédet. Sebastian speyeri katolikus püspököt a nemzeti szocialisták a vádlottak padjára ültetik A németországi vallásüldözés legújabb láncszeme, hogy Sebastian dr. speyeri püspököt is a vádlottak padjára ültetik. Ennek hőzménye az, hogy a püspököt tanúként hallgatták ki egy perben, amikor Bürger, a Saar és a Pfalz nemzeti szocialista körzeti vezetője azt a kérdést intézte Sebastian dr. püspökhöz, hogy írt-e 1935-ben Pacelli bíboros államtitkárnak levelet Rómába, amelyben arról volt szó, hogy az akkor már betiltott és feloszlatott Acélsisakos Szövetség államcsínyt készül végrehajtani. A püspök azt válaszolta — berlini jelentés szerint —, hogy ilyen levélre nem emlékszik, mire Bürgel körzeti főnök felmutatta a levél fényképmásolatát. Sebastian püspök megjegyezte, hogy emlékezete cserbenhagyta, nem hitte, hogy ilyen levelet írt volna. Bürgel nemzeti szocialista körzeti vezető további kérdésére a püspök kijelentette, hogy Mundelein amerikai püspökkel nem állott levelezésben. (Mundelein amerikai katolikus püspök ugyanis tudvalévően legutóbb is éles kritikát mondott a nemzeti szocialisták keresztényellenes politikájáról.) Harminncóvan millió 11 letéshátralék az OTI-nál Az OTI adatai szerint a múlt hónapban 104.637 ipari munkáltató ellen vezettek végrehajtási eljárást a munkásaik után kirótt járulékok behajtásáért. A végrehajtásra kimutatott összeg 30.162.625 pengő. A járulékot nem fizető háztartási munkáltatók sima 81,571 volt, akik 3,796.132 pengőtékkal tartoznak. harmadik kiadás javitva és ütve most jelent meg! 'Ilisuhk mmnn ISSN RÉMÉTŐL ! nyelv alapos elsajátításának és gyors módszere. Irta: Ernst r nyelv Ismerete ma már létérdek! ra fűzve 6 P. kötve 7 P dr. tanár nyelvpedagógus MÓDSZERE! WÁ KÖPENYEIM Sm ANGOLUL! alapos elsajátításának ádszere i dr. t lekötve a P. ság könyvosztályában Vidéki rendelésnél a Az európai béke iozi barátai nem követelhetik, hogy Magyarország továbbra is védtelen maradjon! A Berliner Tageblatt vezércikke Magyarország katonai egyenjogúságáról Berlinből jelentik. A Berliner Tageblatt szombati vezércikke Magyarország katonai egyenjogúságának kérdésével foglalkozik és nevetségesnek mondja egyes „túlravasz“ diplomatáknak azt a kísérletét, hogy egyszers mindenkorra rávegyék Magyarországot a trianoni békeszerződés revíziójáról való lemondásra. — A magyar nép — mondja a cikk — aggódik biztonságáért és azt kéri kormányától, védelmezze meg minden háborús veszedelemmel szemben. A szomszédok békés szólamainak a magyar nép nem tud hitelt adni, hiszen sohasem próbálták megszüntetni a közöttük fennálló háborús megállapodásokat. "A honvédelem lehetősége egyáltalán nincs meg addig, amíg Magyarországot a békeszerződés arra kényszeríti, hogy lemondjon katonai ereje érvényesítéséről. A politikai helyzet legutóbbi fejlődése ugyan meglehetősen tompította Magyarország bekerítésének élességét s remélni kell, hogy a jövő még jobban megszilárdítja a Dunamedence békéjét, de azért mégis illúzióban ringatná magát az, aki azt hinné, hogy ezzel mindent megtettek. Aki valóban óhajtja az európai békét, az nem követelheti, hogy Magyarország továbbra is védtelen maradjon. filléres végrehajtások, mécsvilágítás és százféle nyilvántartás az egyszerűsített községi közigazgatásban Koncz János dr., a Jegyzőegyesület elnöke, érdekes könyvet irt ezzel a címmel: önkormányzat és közigazgatás. Koncz János a szakember hozzáértésével részletezi a közigazgatás hibáit és megjelöli azt az utat és módot, hogyan lehetne a közigazgatás munkáját egyszerűbbé és gyorsabbá tenni. Ebből a hézagpótló szakmunkából igen sok kérdésre feleletet kaphatnak azok is, akik a községi közigazgatás ellen felmerült legkisebb panasz miatt is a község vezetőit, a falusi intelligenciát akarják felelőssé tenni. Nem a közigazgatás végrehajtó személyei végzik hibásan és felületesen a munkájukat, hanem a közigatási rendszer rossz. Koncz János munkájának elolvasása után rájövünk arra, ha a falusi közigatás ellen kifogásunk van, ne a jegyzőt és a többi tisztviselőt támadjuk, hanem a mai közigazgatási rend fennartóit és az érthetetlen és sokszoros munkát jelentő intézkedések kiadóit bírjuk rá a közigazgatás átszervezésére, helyesebb és megfelelőbb irányítására, végre megérkezett a felsőbb leirat, amely úgy szólt, hogy sok az a hatezer pengő egyösszegben, a község ossza el a munkát három egyenlő része és minden évben egy-egy részt végeztessen el. Vagyis minden évben külön járdahengerlő gépet kellett volna a községbe vitetni és a sokszorosába került volna az aszfalt-gyalogjáró az eredetileg előirányzott hatezer pengőnek. Az iskolaépítéseknél szintén ilyen hasonló nehézségek állanak fenn. A községi számviteli szabályok szerint a költségvetési tervezetben csak olyan beruházásokat lehet felvenni, amelyre nézve a képviselőtestületi határozatot már felső helyen jóváhagyták. Viszont a felügyeleti hatóság költségvetési hitellel előzetesen nem fedezett beruházási határozatot nem engedi végrehajtani. A magas bürokrácia miatt nem építkezhetnek a községek Koncz János az általános panaszokon kivil külön fejezetben, száz pontba összevéve foglalkozik azokkal a hivatali visszásságokkal, amelyek leginkább akadályozói és kerékkötői a jó falusi közigazgatásnak. Az első pontban említi Koncz János, hogy egy község szegényházat akart építeni. A képviselőtestületnek erre irányuló határozatát felterjesztették ez év elején jóváhagyás végett. Ámde a felsőbb hozzájárulás olyan sokáig késett, hogy közben elmúlt egy esztendő. A következő évben pedig nem lehetett megkezdeni az építkezést, mert ennek a gazdasági évnek a költségvetésében nem volt felvéve az építési összeg. Két évig késett az építés a felsőbb hivatali bürokrácia miatt. Ha a község valamilyen építkezéshez hitelt is akar igénybe venni, akkor bármilyen kis összegről is van szó, a pénzügyminiszter külön hosszadalmasan megszerezhető hozzájárulására van szükség. A közszámítási szabályzat szerint az építési vállalkozó csak hatvan napig köteles tartani az általa kínált és a község által elfogadott árakat. Ha egy év alatt, amíg a jóváhagyás megjön, az árak emelkednek, mint a legutóbbi években történt, akkor a község kénytelen újabb versenytárgyalást tartani és magasabb áron vállalatba adni az építkezést. Ehhez azonban ismét jóváhagyás kell. A hozzájárulásoknak és jóváhagyásoknak olyan körforgását kell megjárnia a falusi építési ügyeknek, hogy majdnem minden esetben évekig húzódik, amíg valamilyen kis községi épületet felhúzhatnak. Néha aztán még az is hozzájárul az építési idő kitolásához, hogy azok az építési vállalkozók, akik a pályázatból kimaradtak, megfellebbezhetik a községhatározatát. Ez is megjárhat több fórumot és mérhetetlen nehézségeket okoz. Az egyik község járdát építtetett. Azért határozta el a falu vezetősége a járdaépítést, mert a község határában éppen állami utat építettek és az építési vállalkozó gépei, kemencéi, berendezései ott voltak helyben, így olcsóbban juthattak hozzá a járdakészítési munka elvégzéséhez, mintha külön kellett volna a munkaeszközöket odaszállítani. Ilatezerpengős költségről volt szó. A munkát megkezdték. Közben jóváhagyás végett felküldték az építési aktát a belügyi és a pénzügyminisztériumba. Az új járdán már hónapok óta járt-kelt a község lakossága, amikor Két községi alkalmazott szigorú végrehajtást vezet 1 fillér miatt A községi alkalmazottak családi pótléka, hadipótléka kedvezményes vasúti igazolványával kapcsolatos térítési díja képviselőtestületi határozat alá tartozik és részben vármegyei jóváhagyáshoz van kötve. Ezzel szemben más közalkalmazottaknál, az államnál, közüzemeknél, az igényjogosultság fennállása elegendő alap a kiutaláshoz. Tehát ezzel is csak a községi irodák munkáját szaporítják. A nagyobb községek vagyonátruházsi illetéket szedhetnek a területükön eladott ingatlan után. Ez az illeték fél, egy vagy másfél százalék. Ezt a községi illetéket az adóhivatal az államjárulékkal együtt szedi be és a kezelési munkáért öt százalékot visszatart. Viszont az állami adók behajtásáért semmiféle százalék sem illeti meg, csupán a terhes munka a községé. A honosítást kérők kötelesek igazolni, hogy öt éven keresztül adót fizettek. Ezt a községi jegyző állítja ki, de az adóhivatalnak is láttamozni kell, pedig az alapokmányokat nem is látja, mert azok a községi irodában vannak. A pénzügyi hatóságoktól akták érkeznek a községhez, 30—10 fillér behajtása iránt. Legutóbb egy fillér hátralékos összeg behajtását kérték. A végrehajtó a becsüs elöljáróval kiment az illető félnek két kilométerre eső lakására, beszedte az egy fillért és a két fillérbe kerülő postatakarékpénztári csekklapon postára adta. Drága a villany, mécsessel kell világítani Az adóhivatalok, ha telefonon beszélgetést folytatnak a községekkel, akkor a telefonszámlát megküldik a községnek. A telefonbeszélgetés minden esetben az állam érdekeit szolgálja és a községen hajtják be a telefondíjat. A hentesek és mészárosok a levágott állatok után kötelesek fogyasztási adót, vágóhídi és hússzemle díjat és forgalmi adót fizetni. A hm-súly határok mind a három adónemre nézve más-más összegben vannak megállapítva. Háromszor, háromféle módszer szerint kell ezeket az adókat elszámolni és mindegyikről külön nyugtát és harcot kiállítani. Ha a község a kulturális alakulatoknak 20—30 pengő segélyt akar nyújtani, ahhoz a vármegye kisgyűlése jóváhagyását kell kérni. Az egyik községben a költségvetés felülvizsgálata alkalmával törölték a takarítónői költséget és küldöncdíjakat. Egy másik községben a jegyző hivatalos kiszállásainak számát évenként ötre 1837 Június 27, vasárnap korlátozták. A jegyző tehát nem látogathatja meg a községeit ennél gyakrabban, legfeljebb a saját költségén. Más helyen a felsőbb hatóság azt rendelte el, hogy a községi őrszobában ne villannyal, hanem mécsessel világítsanak. Azután elrendelték, hogy hetenként csak egyszer szabad postázni. Törvény írja elő, hogy sürgős esetekben két nap alatt kell elintézni az ügyeket. A jegyző azonban az elintézett dolgot nem adhatja postára, csak egy hét múlva. Újabb visszásság: pazarlásnak minősítették a szolgaszoba fűtését és világítását. Törölték a községi kézbesítő javadalmazását és elrendelték, hogy kézbesítsen a jegyző. T. nevű községben a körjegyző csak télen látogathatja meg messzebb fekvő községeit. Nyáron a hivatalos kiszállás tilos. Egy 34.000 lakosú nagyközségben 18 pengőét irógépasztalt csináltattak, vármegyei jóváhagyást kellett kérni hozzá. Száznégyféle nyilvántartás A községeknek kötelessége, hogy minden évben szeptember 15-ig jóváhagyásra felterjesszék a költségvetésüket. A minisztériumból azonban csak a következő év másodikharmadik hónapjában kapják vissza. Ez rendkívül sok nehézséget okoz. Koncz János felsorolja ezután, milyen hosszadalmas szaladgálásába kerül az a község polgárának, ha munkakönyvet akar szerezni. Tizenhétféle közigazgatási mozzanat szükséges egy ilyen munkafüzet kiállításához. A fél pedig köteles 11 pengő bélyegilletéket is leróni. A munkanélkül álló szegény ember igen sokszor nem tud munkába állni, mert nincsen bélyegilletékre pénze. A különféle munkakönyvek és cselédkönyvek egy részét a jegyző másik részét a főszolgabíró állítja ki. Ezeket egységes elvek szerint kellene kiadni. A községek levelezései régebben portamentességet élveztek. Jelenleg az állami hivatalok bizonyos átalányösszeget fizetnek a postának. A községek ebben a kedvezményben nem részesülhetnek. A jegyző minden levélre köteles felragasztani a bélyeget. A levelezésekről és bélyegköltségekről külön nyilvántartásokat kell vezztnie. A községi irodákban különben a rendes iktatókönyvek, adókönyvek, pénztári naplókon kívül száznégy féle nyilvánkönyvet kell vezetni. Van például nyilvántartások nyilvántartása című könyv is. Az illetőségi bizonyítvány kiállítása szintén rendkívül hosszadalmas, jegyzőkönyveket kell felvenni, bélyegilletékeket leróni. A főszolgabírónak előírják, Hányszor beszélnek telefonon a jegyzővel A forgalmiadó részesedésből a községeknek bizonyos százalékot le kell fizetni a pénzügyminisztérium által kezelt alapba. Ebből segítséget kaphatnak a városok. A községek azonban semmi szín alatt nem juthatnak segélyhez, bár nagyobb részét ezek fizették be az alap vagyonának. Az államnál szokásos, hogy az érdemesebb hivatalnokokat az év végén megjutalmazzák. A vármegyei számvevőségi tisztviselők részére a megye jutalomösszeget állított be a költségvetésbe. Ezt a felettes hatóság törölte azzal az indokolással, hogy az állami tisztviselő, a vármegyétől sem fogadhat el jutalmat. Viszont az állami költségvetésből kihagyták a számvevőket azért, mert nem állami munkát végeznek, hanem a vármegyének dolgoznak. A községi alkalmazottak száma és a hivatalos munkaidő között nincsen párhuzam. A létszámot csökkentették, a munka pedig állandóan szaporodik. A járási főszolgabíróknak meghatározták, hogy havonta hányszor beszélhetnek telefonon a községi irodákkal. Úgy látszik ez is a közigazatás egyszerűsítésének nagy elvét szolgálja. A jóváhagyásra felterjesztett aktákhoz mellékelni kell az ügyiratban előforduló törvényes rendelkezések másolatát. Az irodák személyzete sokszor napokat tölt el a törvények lemásolásával, pedig minden törvény és rendelet megvan a felsőbb hatóságoknál is. Az egyik községben három mezőőr egy évre összesen 1200 pengő fizetést kapott. A felügyeleti hatóság elrendelte, hogy ezt a személyi járandóságot törölni kell a költségvetésből és a község vesse ki az érdekelt gazdákra. Kétezer falusi lakosról volt szó. Az 1200 pengőt 2000 felé kellett felaprózni és azután a filléreket házról-házra járva behajtani. Ezek a közigazgatás „racionalizálásának“ legfrissebb eredményei. Érdemes elgondolkozni fölöttük. Magyar Imre Elkoboztak három nagy lengyel napilapod a krakói érsek és a lengyel kormány viszályának kommentálása miat Varsóból jelentik. A Maly Dziennik és a Dziennik Narodowo című katolikus irányú lapok, úgyszintén a konzervatív Czas szombati számát a Sapidha krakói érsek és a lengyel kormány közötti ellentétben elfoglalt álláspontjuk miatt elkobozták.