Magyarság, 1937. június (18. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-27 / 144. szám

twmmmm: I Mintás VoUdyCrepon SSDI­I és Müsalyem .........fill. ; Flokori, Imprimstis, PovpSine, Dirndl,.... Foulardine szép mintákban bSkÍ. G­ALAMBOS IV., Ferenciek­ tere 4. (Irányi-u. sarok)J­ lentést tett a minisztertanácsnak a rotációs­­papir-ellátás egyes kérdéseiről, végül Fa­­binyi Tihamér pénzügyminiszter ismertette a 33-as bizottság szerdai ülése elé terjesztendő rendelet-tervezeteket. Vasárnap Darányi Kálmán miniszterelnök Balatonfüredre megy át, ahol a napot válasz­tói körében tölti. Kereszténypárt­ gyűlések Vasárnap az egyesült keresztény párt hat megyében tart gyűlést. Friedrich István és Tauffer Gábor Jászkiséren és Jászapátin, Széchenyi György gróf és Reibel Mihály Szerencsen, Tállyán és Monokon mondanak beszédet. Gyöngyösön Czettler Jenő, Bozsik Pál és Abt Albin szólalnak fel. Meizler Ká­roly Rustán, Gyülevészen, Tilajon és Zala­­németifalun mond beszámolót. Somogy me­gyében Atalán, Gölén és Somogyszilben Kóródi-Katona János és Fábián István, Fejér megyében Adonyban és Perkátán Fitz Artúr, Gáspár Pál, Czikáni-Zichy Móric báró és Verseghy Károly, Csórón és Inotán Brunecker Lajos és Borián Ferenc monda­nak beszédet. Sebastian speyeri katolikus püspököt a nemzeti szocialisták a vádlottak padjára ültetik A németországi vallásüldözés legújabb láncszeme, hogy Sebastian dr. speyeri püs­pököt is a vádlottak padjára ültetik. Ennek hőzménye az, hogy a püspököt tanúként hallgatták ki egy perben, amikor Bürger, a Saar és a Pfalz nemzeti szocialista körzeti vezetője azt a kérdést intézte Sebastian dr. püspökhöz, hogy írt-e 1935-ben Pacelli bí­boros államtitkárnak levelet Rómába, amelyben arról volt szó, hogy az akkor már betiltott és feloszlatott Acélsisakos Szövet­ség államcsínyt készül végrehajtani. A püs­pök azt válaszolta — berlini jelentés szerint —, hogy ilyen levélre nem emlékszik, mire Bürgel körzeti főnök felmutatta a levél fény­képmásolatát. Sebastian püspök megjegyezte, hogy em­lékezete cserbenhagyta, nem hitte, hogy ilyen levelet írt volna. Bürgel nemzeti szocialista körzeti vezető további kérdésére a püspök kijelentette, hogy Mundelein amerikai püspökkel nem állott levelezésben. (Mundelein amerikai katolikus püspök ugyanis tudvalévően legutóbb is éles kriti­kát mondott a nemzeti szocialisták keresz­tényellenes politikájáról.) Harminncóvan millió 11­ letés­h­átralék az OTI-nál Az OTI adatai szerint a múlt hónapban 104.637 ipari munkáltató ellen vezettek végrehajtási eljárást a munkásaik után ki­rótt járulékok behajtásáért. A végrehajtásra kimutatott összeg 30.162.625 pengő. A já­rulékot nem fizető háztartási munkáltatók sima 81,571 volt, akik 3,796.132 pengő­tékkal tartoznak. harmadik kiadás javitva és ütve most jelent meg! 'Ilisuhk mmnn ISSN RÉMÉTŐL ! nyelv alapos elsajátításának és gyors módszere. Irta: Ernst r n­yelv Ismerete ma már létérdek! ra fűzve 6 P. kötve 7 P dr. tanár nyelvpedagógus MÓDSZERE! WÁ KÖPENYEIM Sm ANGOLUL! alapos elsajátításának ádszere i dr. t le­kötve a P. ság könyvosztályában Vidéki rendelésnél a Az európai béke iozi barátai nem követelhetik, hogy Magyarország továbbra is védtelen maradjon! A Berliner Tageblatt vezércikke Magyarország katonai egyenjogúságáról Berlinből jelentik. A Berliner Tageblatt szombati vezércikke Magyarország katonai egyenjogúságának kérdésével foglalkozik és nevetségesnek mondja egyes „túlravasz“ diplomatáknak azt a kísérletét, hogy egyszers mindenkorra rávegyék Magyarorszá­got a trianoni békeszerződés revíziójáról való lemondásra. — A magyar nép — mondja a cikk — aggódik biztonságáért és azt kéri kormányától, védelmezze meg minden há­borús veszedelemmel szemben. A szomszé­dok békés szólamainak a magyar nép nem tud hitelt adni, hiszen sohasem próbálták megszüntetni a közöttük fennálló háborús megállapodásokat. "A honvédelem lehetősége egyáltalán nincs meg addig, amíg Magyar­­országot a békeszerződés arra kényszeríti, hogy lemondjon katonai ereje érvényesítésé­ről. A politikai helyzet legutóbbi fejlődése ugyan meglehetősen tompította Magyar­­ország bekerítésének élességét s remélni kell, hogy a jövő még jobban megszilárdítja a Dunamedence békéjét, de azért mégis illú­zióban ringatná magát az, aki azt hinné, hogy ezzel mindent megtettek. Aki valóban óhajtja az európai békét, az nem követelheti, hogy Magyarország továbbra is védtelen ma­rad­jon. filléres végrehajtások, mécsvilágí­­tás és százféle nyilvántartás az egyszerűsített községi közigaz­gatásban Koncz János dr., a Jegyzőegyesület el­nöke, érdekes könyvet irt ezzel a címmel: önkormányzat és közigazgatás. Koncz Já­nos a szakember hozzáértésével részletezi a közigazgatás hibáit és megjelöli azt az utat és módot, hogyan lehetne a közigazgatás munkáját egyszerűbbé és gyorsabbá tenni. Ebből a hézagpótló szakmunkából igen sok kérdésre feleletet kaphatnak azok is, akik a községi közigazgatás ellen felmerült leg­kisebb panasz miatt is a község vezetőit, a falusi intelligenciát akarják felelőssé tenni. Nem a közigazgatás végrehajtó személyei végzik hibásan és felületesen a munkájukat, hanem a közigatási rendszer rossz. Koncz János munkájának elolvasása után rájövünk arra, ha a falusi közigatás ellen kifogásunk van, ne a jegyzőt és a többi tisztviselőt tá­madjuk, hanem a mai közigazgatási rend fennartóit és az érthetetlen és sokszoros munkát jelentő intézkedések kiadóit bírjuk rá a közigazgatás átszervezésére, helyesebb és megfelelőbb irányítására, végre megérkezett a felsőbb leirat, amely úgy szólt, hogy sok az a hatezer pengő egy­­összegben, a község ossza el a munkát há­rom egyenlő része és minden évben egy-egy részt végeztessen el. Vagyis minden évben külön járdahengerlő gépet kellett volna a községbe vitetni és a sokszorosába került volna az aszfalt-gyalogjáró az eredetileg elő­irányzott hatezer pengőnek. Az iskolaépíté­seknél szintén ilyen hasonló nehézségek ál­lanak fenn. A községi számviteli szabályok szerint a költségvetési tervezetben csak olyan beruházásokat lehet felvenni, amelyre nézve a képviselőtestületi határozatot már felső helyen jóváhagyták. Viszont a felügyeleti hatóság költségvetési hitellel előzetesen nem fedezett beruházási határozatot nem engedi végrehajtani. A magas bürokrácia miatt nem építkezhetnek a községek Koncz János az általános panaszokon ki­vil külön fejezetben, száz pontba összevéve foglalkozik azokkal a hivatali visszásságok­kal, amelyek leginkább akadályozói és ke­rékkötői a jó falusi közigazgatásnak. Az első pontban említi Koncz János, hogy egy köz­ség szegényházat akart építeni. A képviselő­testületnek erre irányuló határozatát felter­jesztették ez év elején jóváhagyás végett. Ámde a felsőbb hozzájárulás olyan sokáig késett, hogy közben elmúlt egy esztendő. A következő évben pedig nem lehetett meg­kezdeni az építkezést, mert ennek a gazda­sági évnek a költségvetésében nem volt fel­véve az építési összeg. Két évig késett az építés a felsőbb hivatali bürokrácia miatt. Ha a község valamilyen építkezéshez hitelt is akar igénybe venni, akkor bármilyen kis összegről is van szó, a pénzügyminiszter kü­lön hosszadalmasan megszerezhető hozzá­járulására van szükség. A közszámítási sza­bályzat szerint az építési vállalkozó csak hatvan napig köteles tartani az általa kínált és a község által elfogadott árakat. Ha egy é­v alatt, amíg a jóváhagyás megjön, az árak emelkednek, mint a legutóbbi években tör­tént, akkor a község kénytelen újabb ver­senytárgyalást tartani és magasabb áron vál­lalatba adni az építkezést. Ehhez azonban ismét jóváhagyás kell. A hozzájárulásoknak és jóváhagyásoknak olyan körforgását kell megjárnia a falusi építési ügyeknek, hogy majdnem minden esetben évekig húzódik, amíg valamilyen kis községi épületet felhúz­hatnak. Néha aztán még az is hozzájárul az építési idő kitolásához, hogy azok az építési vállalkozók, akik a pályázatból kimaradtak, megfellebbezhetik a község­­határozatát. Ez is megjárhat több fórumot és mérhetetlen nehézségeket okoz. Az egyik község járdát építtetett. Azért határozta el a falu vezetősége a járdaépítést, mert a község határában éppen állami utat építettek és az építési vállalkozó gépei, ke­mencéi, berendezései ott voltak helyben, így olcsóbban juthattak hozzá a járdakészítési munka elvégzéséhez, mintha külön kellett volna a munkaeszközöket odaszállítani. Ilat­­ezerpengős költségről volt szó. A munkát megkezdték. Közben jóváhagyás végett fel­­küldték az építési aktát a belügyi és a pénz­ügyminisztériumba. Az új járdán már hóna­pok óta járt-kelt a község lakossága, amikor Két községi alkalmazott szigorú végrehajtást vezet 1 fillér miatt A községi alkalmazottak családi pótléka, hadipótléka kedvezményes vasúti igazolvá­nyával kapcsolatos térítési díja képviselő­testületi határozat alá tartozik és részben vármegyei jóváhagyáshoz van kötve. Ezzel szemben más közalkalmazottaknál, az ál­lamnál, közüzemeknél, az igényjogosultság fennállása elegendő alap a kiutaláshoz. Te­hát ezzel is csak a községi irodák munkáját szaporítják. A nagyobb községek vagyonát­­ruház­­si illetéket szedhetnek a területükön eladott ingatlan után. Ez az illeték fél, egy vagy másfél százalék. Ezt a községi illetéket az adóhivatal az államjárulékkal együtt szedi be és a kezelési munkáért öt százalé­kot visszatart. Viszont az állami adók be­hajtásáért semmiféle százalék sem illeti meg, csupán a terhes munka a községé. A ho­nosítást kérők kötelesek igazolni, hogy öt éven keresztül adót fizettek. Ezt a községi jegyző állítja ki, de az adóhivatalnak is lát­­tamozni kell, pedig az alapokmányokat nem is látja, mert azok a községi irodában van­nak. A pénzügyi hatóságoktól akták érkez­nek a községhez, 30—10 fillér behajtása iránt. Legutóbb egy fillér hátralékos összeg behajtását kérték. A végrehajtó a becsüs elöljáróval kiment az illető félnek két kilo­méterre eső lakására, beszedte az egy fillért és a két fillérbe kerülő postatakarékpénztári csekklapon postára adta. Drága a villany, mécsessel kell világítani Az adóhivatalok, ha telefonon beszélge­tést folytatnak a községekkel, akkor a tele­fonszámlát megküldik a községnek. A tele­fonbeszélgetés minden esetben az állam ér­dekeit szolgálja és a községen hajtják be a telefondíjat. A hentesek és mészárosok a levágott állatok után kötelesek fogyasztási adót, vágóhídi és hússzemle díjat és forgalmi adót fizetni. A hm-súly határok mind a há­rom adónemre nézve más-más összegben vannak megállapítva. Háromszor, háromféle módszer szerint kell ezeket az adókat el­számolni és mindegyikről külön nyugtát és harcot kiállítani. Ha a község a kulturális alakulatoknak 20—30 pengő segélyt akar nyújtani, ahhoz a vármegye kisgyűlése jóvá­hagyását kell kérni. Az egyik községben a költségvetés felülvizsgálata alkalmával tö­rölték a takarítónői költséget és küldönc­díjakat. Egy másik községben a jegyző hi­vatalos kiszállásainak számát évenként ötre 1837 Június 27, vasárnap korlátozták. A jegyző tehát nem látogat­­hatja meg a községeit ennél gyakrabban, legfeljebb a saját költségén. Más helyen a felsőbb hatóság azt rendelte el, hogy a köz­­ségi őrszobában ne villannyal, hanem mé­­csessel világítsanak. Azután elrendelték, hogy hetenként csak egyszer szabad pos­­tázni. Törvény írja elő, hogy sürgős esetek­­ben két nap alatt kell elintézni az ügyeket. A jegyző azonban az elintézett dolgot nem adhatja postára, csak egy hét múlva. Újabb visszásság: pazarlásnak minősítették a szol­­gaszoba fűtését és világítását. Törölték a községi kézbesítő javadalmazását és elren­delték, hogy kézbesítsen a jegyző. T. nevű községben a körjegyző csak télen látogat­hatja meg messzebb fekvő községeit. Nyá­ron a hivatalos kiszállás tilos. Egy 34.000 lakosú nagyközségben 18 pengőét irógép­­asztalt csináltattak, vármegyei jóváhagyást kellett kérni hozzá. Száznégyféle nyilvántartás A községeknek kötelessége, hogy minden év­­ben szeptember 15-ig jóváhagyásra felter­jesszék a költségvetésüket. A minisztérium­ból azonban csak a következő év második­­harmadik hónapjában kapják vissza. Ez rendkívül sok nehézséget okoz. Koncz János felsorolja ezután, milyen hosszadalmas sza­ladgálásába kerül az a község polgárának, ha munkakönyvet akar szerezni. Tizenhét­­féle közigazgatási mozzanat szükséges egy ilyen munkafüzet kiállításához. A fél pedig köteles 11 pengő bélyegilletéket is leróni. A munkanélkü­l álló szegény ember igen sok­szor nem tud munkába állni, mert nincsen bélyegilletékre pénze. A különféle munka­könyvek és cselédkönyvek egy részét a jegyző másik részét a főszolgabíró állítja ki. Ezeket egységes elvek szerint kellene kiadni. A községek levelezései régebben portamentes­­séget élveztek. Jelenleg az állami hivatalok bizonyos átalányösszeget fizetnek a postá­nak. A községek ebben a kedvezményben nem részesülhetnek. A jegyző minden le­vélre köteles felragasztani a bélyeget. A le­velezésekről és bélyegköltségekről külön nyilvántartásokat kell vezztnie. A községi irodákban különben a rendes iktatókönyvek, adókönyvek, pénztári naplókon kívül száz­­négy­ féle nyilvánkönyvet kell vezetni. Van például nyilvántartások nyilvántartása című kön­yv is. Az illetőségi bizonyítvány kiállí­tása szintén rendkívül hosszadalmas, jegyző­könyveket kell felvenni, bélyegilletékeket le­róni. A főszolgabírónak előírják, Hányszor beszélnek telefonon a jegyzővel A forgalmiadó részesedésből a községek­nek bizonyos százalékot le kell fizetni a pénzügyminisztérium által kezelt alapba. Ebből segítséget kaphatnak a városok. A községek azonban semmi szín alatt nem jut­hatnak segélyhez, bár nagyobb részét ezek fizették be az alap vagyonának. Az államnál szokásos, hogy az érdemesebb hivatalnoko­kat az év végén megjutalmazzák. A vár­megyei számvevőségi tisztviselők részére a megye jutalomösszeget állított be a költség­­vetésbe. Ezt a felettes hatóság törölte azzal az indokolással, hogy az állami tisztviselő, a vármegyétől sem fogadhat el jutalmat. Vi­szont az állami költségvetésből kihagyták a számvevőket azért, mert nem állami munkát végeznek, hanem a vármegyének dolgoznak. A községi alkalmazottak száma és a hivata­los munkaidő között nincsen párhuzam. A létszámot csökkentették, a munka pedig ál­landóan szaporodik. A járási főszolgabírók­nak meghatározták, hogy havonta hányszor beszélhetnek telefonon a községi irodákkal. Úgy látszik ez is a közigazatás egyszerűsíté­sének nagy elvét szolgálja. A jóváhagyásra felterjesztett aktákhoz mellékelni kell az ügyiratban előforduló törvényes rendelkezé­sek másolatát. Az irodák személyzete sok­szor napokat tölt el a törvények lemásolásá­val, pedig minden törvény és rendelet meg­van a felsőbb hatóságoknál is. Az egyik községben három mezőőr egy évre összesen 1200 pengő fizetést kapott. A felügyeleti ha­tóság elrendelte, hogy ezt a személyi járan­dóságot törölni kell a költségvetésből és a község vesse ki az érdekelt gazdákra. Két­ezer falusi lakosról volt szó. Az 1200 pen­gőt 2000 felé kellett felaprózni és azután a filléreket házról-házra járva behajtani. Ezek a közigazgatás „racionalizálásának“ legfrissebb eredményei. Érdemes elgondol­kozni fölöttük. Magyar Imre Elkoboztak három nagy lengyel napilapod a krakói érsek és a lengyel kormány viszályának kommentálása miat Varsóból jelentik. A Maly Dziennik és a Dziennik Narodowo című katolikus irányú lapok, úgyszintén a konzervatív Czas szom­bati számát a Sapidha krakói érsek és a lengyel kormány közötti ellentétben elfog­lalt álláspontjuk miatt elkobozták.

Next