Magyarság, 1937. szeptember (18. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

4 NÉGY LEVÉL Köszönet a belügyminiszternek ,V: A Magyarság szerkesztőségének Budapest A magyar közönség nincs elkényeztetve ve­zetői által. Ritka eset, hogy kívánsága meg­hallgatásra talál, még ritkább, a gyors in­tézkedés. A belügyminiszter most kivételt statuált. Évek óta könyörgött a város lakossága a volt belügyminisztereknek, akadályozzák m­eg a lovak kínzását. Hiába. Széll József csak néhány hónap óta vezeti hivatalát és tudjuk, mennyivel fontosabb teendőkkel kénytelen idejét tölteni és mégis megtalálta módját an­nak, hogy ezt a régi sérelmet orvosolja. Vé­delmébe vette a magyar lovat. Minden jó­­izlésű polgár köszönetére számíthat ezért. Mu­tatkozik is már a rendelet jó hatása, a vidéki főkapitány idevágó napiparancsában. Pesten rendet teremteni a lókintások ügyé­ben azonban csak akkor sikerülhet, ha egy­­szers mindenkorra eltiltják a hegyvidékre lóval való fuvarozást. Van itt teherautófuvarozó elég, akire ez a feladat bízható. Osszák be ha­tóságilag rajonokba a fővárost és tegyen a budai rész a teherautósoké, a pesti pedig a lófuvarosoké. Így oldható meg talán a leg­egyszerűbben ez az untig vitatott probléma. (Aláírás). Változtassák meg a Liszi harcosjavaslatot! A Magyarság szerkesztőségének Budapest A tűzharcos törvényjavaslat elolvasása után hirtelen azt hittem, hogy a törvénytervezetet nem a honvédelmi miniszter terjesztette elő, hanem valami egyesület magántervezete az, mely maga elé célul azt tűzte ki, hogyan szegje szárnyát minél hatékonyabban a szilaj magya­rok harcikedvének s hogy közvetve rámutasson arra, hogy mennyivel jobban jártak a felmen­tettek s azok, akik magukat különböző ürügyek alatt az első arcvonalbeli szolgálat alól kivon­ták. A tervezet 19 paragrafuson keresztül min­denféle mondvacsinált „előnyöket“ s „kedvez­ményeket“ helyez kilátásba a tűzharcosnak, csak egyet kerül óvatosan, annak kategórikus kimondását, hogy a tűzharcost hátrány nem érheti abból kifolyólag, hogy négy és fél éven keresztül becsülettel forgatta fegyverét, amíg az itthon ülő „nélkülözhetetlenek“ minden jó elhe­lyezkedési lehetőséget letaroltak előlük. A há­ború már 19 éve befejeződött, de a „nélkülöz­hetetlenek“ láthatatlan frontja erősebb, mint a ti svarmliniátok, szegény gorlicei és doberdói katonák! Az elfoglalt posztokat és megszerzett előnyöket rendületlenebbül tartják ők, mint ti tartottátok tízszeres túlerővel a Monte San Gabrielle gránátszaggatta szikláit! Akaratukat a törvényelőkészítő faktorokra is rákényszeritették s ezek után oly törvénytervezettel állottak elő, melynek elolvasása röstelkedést vált ki belő­lünk. Elvégre egy katonanemzet harcitű­zét nem ártana intézményesen is éleszteni! Ezért a ter­vezetért köszönet nem jár! A bárki részéről kifejtett köszönet csak paródia! Utoljára ébredjen fel a lelkiismeret! A döntés a nemzet jövőjére is kihat. Ne azok akarata szabjon törvényt, akik tekintetüket az Astoria erkélyére szegezték s Károlyi Mihályhoz men­tek esküdni, ugyanakkor, amikor mi étlen­­szomjan már kilenc napja birkóztunk a halállal az olasz hegyekben. Önérzettel követeljük a szenvedett hátrányok radikális megszüntetését s egy méltó, a nemzet legkiválóbb, legbátrabb, legtöbbet szenvedett férfiait valóban felékesítő törvény alkotását. Egy tűzharcos. Vasárnap is szolgálatot kell tenni a vidász­ OTI-tiszt­­viselőknek A Magyarság szerkesztőségiek Budapest Vidéki városokban az OTI-hivataloknak feladatává tették, hogy a munkásokat vasár­naponként csoportosan vigyék ki a szabadba is szórakoztatásukról gondoskodjanak. Az OTI ennek az intézkedésnek meg is felelt. Az OTI- hivatalok vezetői elrendelték, hogy vasárnapon­ként néhány OTI-tisztviselő felügyelete mellett a munkásifjakat vigyék ki szabadtéri szóra­kozásra. Ez nagyon szép és szociális cseleke­det, ámde az intézkedésnek van más oldala is. Az OTI-tisztviselők, akik hétköznap délelőtt és délután szakadatlanul dolgoznak a hivatalban, vasárnap, amikor rájuk is ráférne a család körében egy kis pihenés, el kell menniök vala­melyik erdőbe vagy hegyvidékre a fiatal mun­­káscsoporttal. Az OTI-tisztviselők ezért a fá­radságos vasárnapi külön szolgálatért semmi­féle díjazásban nem részesülnek. Az OTI a hétköznapi különmunkálatokat sem fizeti meg. Az OTI-hivatalokban az utóbbi években a lét­számot­­csökkentették, a munka pedig az ipari tevékenység emelkedésének megfelelően mindig több. Majdnem minden OTI-hivatalban túl­­óráztatják az alkalmazottakat, tulóradíj nélkül. Az OTI-alkalmazottaknak tehát az a kívánsága, hogy ha már kötelezik őket arra, hogy a va­sárnap szórakozásra induló munkáscsoportok vezetői és felügyelői legyenek, akkor legalább ezért a munkájukért állapítsanak meg ré­szükre külön munkadíjat. (MTI-tisztviselők). Tegyék feltétellemré az ingatlan-szélhámosságokat A Magyarság szerkesztőségének Budapest A Magyarság-ben olvastam, hogy két fiatal­ember újabb ingatlan-adásvételi csalást követett el Budapesten. Ez rövid idő alatt már a harma­dik ilyen szélhámosság. Ennek oka pedig az, hogy Magyarországon bárki szabadon köthet ingatlanra vonatkozó adás-vevési szerződést. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében az ingatlanok adás-vételi ügyletének jogérvényessé­géhez mindössze az kell, hogy az eladó és a vevő kinyilvánítsák eladási, illetve vételi hajlan­dóságukat, ezt az írásba foglalt nyilatkozatukat sajátkezűleg aláírják vagy kézjegyükkel ellátják, azonkívül két tanúnak kell még a szerződést aláírni. Az ilyen adás-vételi szerződés elégséges ahhoz, hogy a telekkönyvi hatóság az ingatlan tulajdonjogát az új vevőre akadály nélkül átírja. Több európai államban az adás-vételi ügyletek csak akkor érvényesek, ha a szerződést közjegyző előtt kötik meg. Szó volt már arról, hogy ná­lunk is kellene erre nézve törvényes rendelkezése­ket életbe léptetni. Ez ellen azonban állást foglal­tak az ügyvédek és a községi jegyzők, akik a leg­több adás-vevési szerződést készítik, mert ők elesnének a szerződéskötéssel járó díjazástól. Valamilyen módot azonban mégis kellene találni nálunk is arra, hogy ne lehessen az ingatlanok adás-vevését ilyen egyszerűen nyélbeütni. Jelen­leg az a helyzet, hogy Budapesten a legegysze­rűbben hamisított szerződéssel bármelyik ingat­lant barmikor el lehet adni és a telekkönyvi hatóság azonnal át is írja a bejelentett tulajdo­nos nevére. Kellene valamilyen intézkedés arra, hogy az eladó és vevő a szerződést készítő ügyvéd, községi jegyző, vagy más személy előtt igazolja a személyazonosságát. Vagy pedig, ha a szerződést az érdekelt felek maguk írják, a telek­­könyvhöz való beadás előtt valamilyen fórum előtt kellene az illetők személyazonosságát leiga­zolni. Ezt a kérdést meg lehetne oly módon oldani, hogy az új eljárás ne okozzon költség­többletet se az eladónak, se a vevőnek. Nem összeg szerint emelkedő díjat kellene kiróni, ha­nem egy kisebb összeget kellene erre a célra megáll­apí­tani. A lényeg az, hogy tegyék lehetet­lenné az adás-vevési szélhámosságokat. Kiváló tisztelettel: Egy budapesti ingatlantulajdonos. Tovább szedi áldozatait a szovjetoroszországi terror Moszkvából jelentik. A Pravda jelentése szerint Vorosilovszkban a szovjet kormány elleni ellenséges magatartás, valamint a kollektív gazdálkodásról szóló rendelet ki­játszása miatt nyolc embert halálra ítéltek és agyonlőttek. Az elítélteket még azzal is vádolták, hogy erőszakkal meg akarták dönteni a kormány uralmát. A lap további jelentése szerint Novopavlovszkaja város­ban szintén halálra ítéltek és agyonlőttek öt embert. Blagodernojeban politikai pert folytattak le négy vádlott ellen. A vádlottak között volt a Proletárdiktatúra nevű szerve­zet elnöke is. Az egyik vádlottat halálra ítélték. A Kommunista című szaratovi újság je­lentése szerint a Volga-vidéken hazaárulási pert folytattak le a petrovszki kerület több magasrangú szovjettisztviselője ellen. A vád­lottak között volt többek között a kommu­nista párt kerületi titkára és a kerületi végrehajtó bizottság elnöke. Négy vádlottat agyonlövetésre ítéltek. Tifliszi jelentések szerint a „tisztogatás“ és a „megtorlás“ a georgiai köztársaságban is hasonló mérték­ben szedi áldozatait. A nemzetközi gyógyszerészgyűlés is sérelmesnek találta a magyar gyógyszerkönyv csehországi kitiltását Kopenhágából jelentik. A nemzetközi gyógyszerész-szövetség negyedszázados fenn­állása alkalmából tartott nemzetközi gyógy­­szerésznagygyűlésen Európa különböző ál­lamaiból négyszázan vettek részt. Már a megnyitó­ gyűlésen szóba került a magyar gyógyszerkönyvnek Csehországból történt ki­tiltása s ezzel kapcsolatban Korizsánszkij Ottónak, a nemzetközi gyógyszerész-szövet­ség magyar alelnökének részéről elhangzott tiltakozásához a nagygyűlés egyhangú hatá­rozattal csatlakozott. Ez év március havában hivatalos jelentés alapján hírt adott a ma­gyar sajtó arról, hogy a cseh kormány kitil­totta a Magyar gyógyszerkönyvet, megvonta annak postai szállítására vonatkozó engedé­lyét. Ez az intézkedés érthetetlen, annyival is inkább, mert a hazánktól elcsatolt fel­vidéki részen a gyógyszerészeknél még ma is a mostani új magyar gyógyszerkönyv elődje, az 1909-ben megjelent III. magyar gyógy­szerkönyv van érvényben. Cseh gyógyszer­­könyv még nem jelent meg. A kitiltásra állí­tólag nem a tudományos könyv tartalma, hanem az egyik „helytelenül“ alkalmazott régi címer szolgáltatott okot, a kitiltó ren­delkezést mindezideig nem vonták vissza. A jelenlevő államok kivétel nélkül csatlakoz­tak Korizsánszky tiltakozó előterjesztéséhez. Maga a hivatalos cseh kiküldött, Sterda­ Böhm egyetemi tanár is elmondotta, hogy Korizsánszky­val történt levelezése és tárgya­lásai során megállapodtak, hogy a cseh gyógyszeregyesületek és a gyógyszerkönyvi bizottság is minden lépést megtesznek a megelégedést keltő megoldásra. Host-Madsen dr. (dán) elnök megállapította, hogy a ma­gyar gyógyszerkönyv kitiltásával súlyos sé­relem esett a magyarságon és a magyar gyógyszerészrenden. A magyar ügy tehát diadalmaskodott és minden nemzet magáévá tete a magyar gyógyszerkönyv kitiltása ügyében előterjesztett sérelmet. A nagygyűlésen a továbbiakban ugyancsak a magyar gyógyszerészet képviseletében részt­vevő Schulek Elemér dr. egyetemi magán­tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjének A kén jelentősége, meg­határozása különböző kötéseiben ebben tar­tott tudományos előadása nagy sikert ara­tott. Nagy Béla, a budapesti gyógyszerésztestü­let elnöke, a gyógyszerészek továbbképzésé­vel kapcsolatban azt indítványozta, hogy vándoroktatókat állítsanak be azoknak a kis gyógyszertáraknak a részére, amelyeknek tu­lajdonosai patikájukhoz vannak kötve. A nagygyűlés helyesléssel fogadta és a nemzet­közi gyógyszerész-szövetség elnökségéhez utalta további megfontolás végett. A spanyol nemzeti csapatok átlépték Astoria határát Salamancából jelentik. A nemzeti csapa­tok főhadiszállásának hivatalos közlemé­nye jelenti, hogy a nemzeti csapatok foly­tatták előrenyomulásukat a santanderi harc­téren és több községet elfoglaltak. Az Astu­­ria tartomány irányában előrenyomuló csa­patok kedden reggel már csak hat kilo­méterre voltak a tartomány határától. Egyes osztagok már be is nyomultak Asto­riába. Az aragóniai harctéren a köztársasági csapatok támadásai ellanyhultak. Puentas de Ebra és Belchite között a heves mentő­­támadás ellenére is bekerítés veszélye fe­nyeget egy miliciakü­lönítményt. A nemzeti csapatok több helyen megkezdték az előre­nyomulást. A granadai harctéren a Sierra Nevadóban és a Lan­jarón-szakaszon tiszto­gató műveleteket végeznek. A Lanjaron­­szakaszon hétfőn lefolyt ütközetben a köz­­társaságiak több mint kétszáz halottat hagytak a csatatéren. Valenciából jelentik: A köztársasági hon­védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint az ellenség a santanderi harctéren folytatta előrenyomulását a Sierra del Es­endón keresztül, míg a vele összeköttetés­ben álló gépesített oszlop a Puenta Nansába vezető úton nyomul előre. A déli harctéren a köztársasági hadak hétfőn a megerősített ellenség ellentámadása elől kénytelenek vol­tak visszavonulni s átengedni az előző na­pon elfoglalt állásokat. A Tojótól délre, a Ris­e-palotánál és Casa de la Leguánál visz­­szaverték az ellenség támadását. Hírek Gion feladásáról Párisból jelentik. A Matin bilbaói jelen­tése szerint a gijoni hatóságok állítólag fel­kérték a nemzeti hadvezetőséget, hogy in­dítsanak tárgyalásokat a város feladásáról. Gijon nem készült fel kellőképpen az ost­romra. A városban ellenforradalmi tünetek mutatkoznak. 1937 szeptember 1, szerda Katonai összeesküvés Valenciában Párisból jelentik: San Sebastianból érkező jelentés szerint Valenciában állítólag kato­nai összeesküvést lepleztek le, amelyben­ rohamőrök, néhány polgárőrdandár, va­lamint a szakszervezetek polgárőrei vettek részt. A hírt — írja a tudósító — a terren­­tei kormány — rádióállomás tette közzé azzal a megjegyzéssel, hogy az összeesküvés mögött Prieto áll, aki ilyen módon akarta meggátolni Largo Caballero hatalomrajutá­­sát. Valenciában a helyzet igen súlyos és a légkör nyugtalan. Huth Ralph londoni igazgatót még óvadék ellenében sem bocsátják szabadon Mint jelentettük, Huth Ralph cseh szár­mazású londoni faipari vállalati igazgató el­len közokirathamisítás címén bűnvádi eljá­rás indult meg, mert gyanú merült föl, hogy hamis okmányok segélyével magyar útleve­let szerzett. Huth Ralph annak idején kihall­gatása során azzal védekezett, hogy egy bu­dapesti ügyvéd szerezte meg számára a ma­gyar állampolgárságot és a budapesti illető­séget igazoló bizonyítványokat 750 már­káért. A rendőrség kihallgatása után Huthot a törvényszék ,Markó­ utcai fogházába szállí­tották és az ügyészség indítványozta a vizs­gálóbíró előtt az előzetes letartóztatás fenn­tartását. A vizsgálóbíró néhány nappal ez­előtt az ügyészség indítványa értelmében döntött. Huth Ralph, amikor kihirdették előtte a vizsgálóbírói végzést, ügyvédje útján, kaució letétbe helyezése ellenében, kérte a vádta­nácstól szabadlábra helyezését. Jankovics Tibor dr. vádtanácsi elnök vezetésével és Kassay Gyula dr. törvényszéki bíró előadásá­ban kedden foglalkozott a kéréssel a vád­tanács és azt elutasítva, úgy döntött, hogy Huth Ralphot még óvadék letétbe helyezése ellenében sem bocsátja szabadon. Önbetörés gyanúja miatt letartóztatták a tiroli utazási iroda igazgatóját Pécsből jelentik. Az innsbrucki tiroli uta­zási iroda helyiségeiben néhány nappal ez­előtt betörés történt, amelynek során 120.000 schilling értékű készpénzt, csekket és érték­papírt raboltak el. A rendőrség erélyes nyo­mozást indított, amelynek során hétfőn le­tartóztatták Hradetzky Máriust, az iroda igazgatóját. Hradetzkyt beszállították a tar­tományi törvényszék fogházába. Auszíriai Kedvezmé­nyek az előszezoniján Az osztrák fürdőhelyeknek a múlt évben jó őszi szezonjuk volt. Statisztikai adatokkal lehet bizonyítani, hogy 1936 őszén az idegen­járás Ausztriában erősen megközelítette a nyári szezon forgalmát. Ez a látogatottság nemcsak az idegenforgalom különböző bevált módszereinek volt köszönhető, hanem egy­részt a kitűnően irányított pénzügyi politiká­nak, amely a magyar kormánnyal kötött ke­reskedelmi szerződés alapján évek óta ele­gendő schillinget biztosít a magyar utasok számára, másrészt annak az ügyes közleke­déspolitikai intézkedésnek, amely a jelentős vasúti kedvezmények megadásában áll. Az osztrákok a múlt év tapasztalatai alap­ján ebben az esztendőben fokozott mértékben alkalmazzák a már bevált kedvezmény­poli­tikát. Azonkívül, hogy 1937-ben is megfelelő mennyiségű schilling áll rendelkezésre uta­zási célokra, a 80 százalékos visszautazási kedvezményt az osztrák szövetségi vasutak nemcsak az elő- és utóidényre terjesztették ki, hanem az egész 1937-es évben megadják mindazoknak az utasoknak, akik vasúton lé­pik át a határt és legalább hét napig tartóz­kodnak Ausztria területén. Az osztrákok ebben az esztendőben különösen nagy bizakodással várják az őszi szezont, amire nem utolsó­sorban a kitűnően sikerült nyári szezon jogo­sítja föl őket. A Bécs-környéki híres bortermő vidéken, Badenben, Vöslauban, Gumpoldskirchenben, Soosban, Traiskirchenben stb., a délivasút mentén elterülő szőlőhegyekben különösen nagyszabású és érdekes szüreti mulatságokat rendeznek ez év szeptemberében. A legna­gyobb arányú ünnepségeket Badenben, a vi­lághírű gyógyfürdőn, a gyógyparkban ren­dezik Kollmann volt osztrák pénzügyminisz­ter, a népszerű badeni polgármester irányí­tásával. Ezeken a szüreti mulatságokon — amelyeken évek óta a legelőkelőbb nemzet­közi társaságok tagjai is szívesen vesznek részt — ismerhetik meg legjobban a külföl­diek a híres Heurigé­k vidám hangulatát és a Wienerwald sok évszázados népi jellegét.

Next