Magyarság, 1937. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

2 Sem­em­­es féhérott a legnagyobb választék­ban, a legolcsóbb árban. Hajszálvékony tiszta C.50 selyemharisnya __ vi. Sajgónál, Kristóf-tér 2 hanem tárva-nyitva hagyja s ha az értekez­let elérne „valamit, ami nem csak szavakból áll“, akkor Oroszország módosítani fogja a magatartását. Hosszabb vita indult meg ezután, ami este negyedkilencig tartott. Ekkor a bizott­ság egyhangúlag határozati javaslatot foga­dott el, amely csütörtökön a főbizottság elé kerül , amely szerint felkérik a valenciai és salamancai kormányt, egyezzenek bele nem­zetközi bizottság Spanyolországba küldésébe. E bizottság feladata lesz a külföldi elemek visszaszállításának előkészítése. Kimondja ezenkívül a határozat, hogy az albizottság a szovjetküldöttség fenntartásait a hadviselői jogok megadása tekintetében a két spanyol­országi fél válaszának beérkeztéig megvizs­gálja. Hasonlóképpen tanulmányozni fogja időközben az önkéntesek visszavonásának és a hadviselői jogok elismerésének kérdésével kapcsolatos több más kérdést. Az orosz küldöttség békülékenyebb magatartást tanú­sított és ez tette lehetővé, hogy meglehetősen rövid idő alatt létrejött a megegyezés, ★ és az ezzel kapcsolatos magánbeszélgetések­től a nemzetközi helyzet bizonyos tisztázó­dását várja. A De Soir reméli, hogy „egyes hatalmak­nak”­ sikerül Brüsszelben közös vonalvezetés­ben megállapodni a német gyarmati követe­lések, a Földközi-tengeri kérdés, a spanyol­­országi semlegességi politika és az északafri­kai zavargások ügyében. A belga fővárosban az a hír terjedt el, hogy Japán esetleg elfogadja bizonyos hatal­mak közvetítésének gondolatát a kínai ellen­ségeskedések megszüntetésére. Újságírók kér­dést intéztek a japán nagykövetséghez, de azt a választ kapták, hogy a nagykövetség e tárgyban semmiféle tájékoztatást nem kapott kormányától.* A DIPLOMÁCIA SZEMÉLYI híreit a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze: György görög király Rómában megláto­gatta Mussolinit. Borisz bolgár király és felesége öt napra Londonba érkezett. A bolgár fegyverkezési egyenjogúság megvalósításáról is tárgyal. A dán trónörököspár Berlinbe érkezett a vadászkiállításra. Károly román király Mihály trónörökös­sel Csehországba utazott vadászatra. Irinescu román légügyi miniszter eluta­zott Rómába. dana olasz külügyminiszter ankarai láto­gatását november második felére halasz­tották. Reitt­er József alsóausztriai tartományi főnök, volt földmivelésügyi miniszter Ber­linbe utazott, ahol részt vesz a vadászati ki­állítás megnyitásán. Tatarescu román miniszterelnök Ankará­ból hazautazott. Irán (Perzsia) külügyminisztere egyheti tárgyalás után elutazott Ankarából. Papén nagykövet, a bécsi német követség vezetője turistaként Parisban tartózkodik. Cerruti párisi olasz nagykövet elhagyta Franciaországot. Bizonytalan időre való szabadságolása tudvalévően azért történt, mert Franciaország egy esztendeje nem tart nagykövetet Rómában. A francia kormány ugyanis a megbízólevélben nem hajlandó Viktor Emánuelt Abesszinia császárjának címezni.★ A CSENDES-ÓCEÁNI ÉRTEKEZLET szerdán kezdődik Brüsszelben, ahová azon­ban már kedden megérkezett Delbos. Eden, Davis Norman amerikai főmegbízott és a kilenchatalmi értekezletre érkezett külföldi küldöttségek között kedden megindultak az előzetes megbeszélések. Eden majdnem két óra hosszat tárgyalt Davis amerikai főmeg­­bízottal, majd Spaak belga külügyminisztert kereste föl. Az angol külügyminiszter ezen­kívül hosszasan tárgyalt az angol domíniu­moknak a kilenchatalmi értekezletre érke­zett megbízottaival. Davis Koo Wellington és Kvotaicsi megbízottakkal tárgyalt, este 6 órakor pedig a belga külügyi hivatalban. Spaak belga külügyminiszter meghívására, a francia, belga, angol és amerikai küldöttsé­gek tanácskozásra ültek össze. Az értekezletet szerdán délelőtt tizenegy órakor nyitja meg Spaak külügyminiszter a brüsszeli akadémia palotájában. Az értekez­leten tizenkilenc küldöttség vesz részt. Az értekezlet előreláthatólag mintegy három hé­tig tart. A francia sajtó a távolkeleti értekezlettől feNKMMih­mli Hikopátl SZIPKÁT ha egészsége ér egy fabatkát... Timirék elindultak Irta: Nagykároly! Etelka Hétfő volt, napfényes, kékegy, sugaras hétfői délelőtt. A vasúti irodában szinte sütött a levegő. Nem lehetett bizonyosan tudni, a megrekedt levegő szaga volt ez, vagy a bentülő embe­rek izzadtságának átütése. Mert nagy nap lesz ez a mai! Tizenhét magyar vasutas ke­rül vizsga elé, hogy számot adjon: érti-e a román szót, vagy sem? . S ha úgy kerülne, hogy a vizsgabiztos föl­húzza kicsit a bal szemöldökét — óh, ki ne ismerte volna ezt a szörnyű jelet a kövér, fe­kete ember baljóslatú arcán — akkor min­dennek vége! Vége annak, hogy elsején ki­adják a fizetést kis feketebetű­s borítékban, a Kovácsnék, Nagynék, Feketének és a többiek nem mehetnek a kiskönyvekkel fi­zetni boltosnak, hentesnek. A kőkockás ház­ból is el kell költözködni tizennégy rövid napon belül és meg kell indulni a batyuval. De merre? így igaz. A jegykiadási pénztárnál sápadó arccal ül Timár József, egycsillagos tiszt. Reggel óta szinte félelmes biztonsággal érzi, hogy meg­bukik a vizsgán. Hiába verte át a keserves éjszakáját, magolt print egy kisdiák hónapo­kon keresztül, nem bírta sehogyse megfogni ezt a nyelvet. Pedig olyan érthetetlen az egész! Az ő feje játékosan dobálta a más­fajta tudományokat, szinte túlságosan is tu­dott ő mindent. És ez az egy, a román nyelv­tan, ez nem megy .... — Csak már este lenne — gondolja kín­lódva és felnyög a pénztárablak előtt, hogy a többiek is beleremegnek. Mert közösen roskadnak a gondok alatt és közösen érzik a vihar szelét, mely itt táncol a vasúti iroda ajtaja előtt. Ez a közös gond értékké tette őket egy szemvillanásra, egy elfojtott sóhajra, elnyomott könnyre. Az óramutató rákúszott lassan a tízesre, aztán a tizenegyesre. Mikor az utolsót ütötte, fölállt a tizenhét ember, kicsit lassabban, mint máskor és a mozdulataik gyöngék, této­vák. Fogják a mappákat, a tollszárral bibe­lődnek és egyik-másik köhint. Lekerülnek a sapkák a kopott fogasról, megcsörren a kilincs az első sarok alatt és megindulnak rendre. Nem kell nagy utat járni, a második utca végén van a ház, ahol sorsuk eldől. Az eme­leti ablakok mögött ül már a kövér, fekete ember, ceruzájában tizenhét ember sorsa van belerejtve. Ha ez a ceruza kis keresztet raj­zol Nagy József, Fekete János vagy Kerekes István neve mellé, bizony minden kilincselés hiába már. A motyót kell csak szedni s odébb állani. Bekerülnek a terembe, nyugodtak és tem­pósak most már, az arcuk mintha kőből fa­ragták volna. A szájak keményen zártak, ki­csit bánatosak, mert hiába, a székelyfajta már csak ilyen. A fekete ember int, ők le­ülnek és várják a szót. Feláll az első, akit szólítanak és felel a kérdésre. Recseg a román szó, de akarat van az emberben és mondja hibátlanul. A többi tizenhat figyel, a nyakuk szinte megnyúlik és a szívükkel is vigyázzák a mondást. A vasutasbiuzok alatt vadul lüktetnek a szivek, mert a fekete ember helyeslőn bólint és már a második nevet mondja. Timár József ... Feláll az ember. A havasok fia­i, fenyő­szálra emlékeztető, sugáralakú. A válla szé­les, büszkén viseli fejét és a magas homlok­ról világít a tudás. A sötét szemekben keser­nyés dac bujkál, a sorsa elé nyugodtan lépő ember iszonyú megalkuvása. Elhangzik az első kérdés. Felel rá nyu­godtan, kis várakozás után és néz a kövér, fekete emberre szemrebbenés nélkül. Jön a második kérdés, a harmadik s azután a ne­gyedik. Hát erre a negyedik kérdésre nem tudott felelni Timár József. Hallgatott és várta a je­let: a szemöldök felhúzódását! Nem váratla soká a fekete ember. Fel­húzta az bizony a szemöldökét kétszer is, megcsóválta a fejét, nézte szegény Timár Józsefet kis kaján sajnálkozással, megrán­dította a vállát és két kis vonást irt le lassú nyugalommal. Egyiket felülről húzta, a má­sodikat vízszintesen. Kereszt! Timár József halálsárgán lépett ki az aj­tón. Nem várta meg a többi sorsát, mert a magáéval is nehéz megbirkózni. Viszi hát a keresztet roppant kínnal a szivében és fel­nyög az égre. De az ég most is napsugaras, mint reggel... Mire megy most már az ő élete? Mihez fogjon harmincesztendősen, magányos elár­vultan, csöppnyi vagyonka nélkül? Se apja, se anyja, akiknél meghúzhatná magát akár­milyen rövid ideig is. Rokoni kilincset nem nyit ő ilyesmiért. — És hogyan álljon Eszter elé? Esztendeje vár a leány, észrevette ő azt. Egy szavába kerül és feleségül jön hozzá. De tudta ő, hogy milyen sors vár rá, ezért aztán nem mondta ki azt az egy szót.Hallgatott. Majd jön más Eszter mellé. Szép a lány, jó természetű, akadni fog neki rendes eltar­tója. Aztán az se baj, ha nem akad. Eszter átment a vizsgán, iskolát is kapott, nincs gondja a mindennapira. És arra gondol Ti­már József, hogy el se búcsúzik a lánytól, ha innen elmegy. Minek? Úgysem érti senki azt, amit ő érez ... A patikasarkon lekanyarít, hogy ne kerül­jön senkinek útjába. Innen három ház csak a vasúti iroda. Leteszi a zubbonyt, a sapkát, papirosba rakja a törülközőjét, szappanét és kész. Nincs tovább. Hátrahőköl az ajtóból, mert Eszter ül a váróteremben. Gesztenyeszinti haja két ágba fonva, a tiszta homlok szelid és szomorú. Két kezét összekulcsolva tartja csöndes­ meg­­adón, csak a szeme mosolyog biztatóan. Oda­lép Timár József elé, néz rá édesen. De a férfiből kitör a keserűség és nem nézi, hogy mit beszél. Dühösen kiált, szinte veri a lányt a szóval, hogy mit jár utána? Mi itt a keresnivalója? Menjen az iskolába, hiszen mehet! A szép leányok átmennek a vizsgán! Nem kell félni! Kicsit elfehéredik a lány, de áll tovább nyugodtan. Érti a haragot és vágja a szó, de azt is tudja, hogy honnan táplálkozik ez a StiUSOBSS® 1937 november 3, szerda A KÜLPOLITIKA EGYÉB HÍREI­ Bukarestben biztosra veszik, hogy a Tata­­rescu-kormány is lemond és átadja helyét más alakulatnak. Az Egyesült Államok hadseregfőparancs­noksága háborús előkészületeket tesz a Csendes-óceánon. Beck ezredes, lengyel külügyminiszter öt éve vezeti az ország külpolitikai ügyeit és a lengyel sajtó ez alkalommal meleg ünneplés­ben részesítette a jubiláló diplomatát. A belga kormányválság tárgyalásai során a belga katolikus párt elnöki tanácsa hozzá­járult Pierlot katolikus szenátor miniszter­­elnöki megbízatásához. A dezignált miniszter­­elnök kormányalakítási kísérletének kilátá­sait belga politikai körökben kedvezően ítélik meg. A portugál kormány ezentúl Angliában vásárolja a hadianyagszükségletét. Ezért uta­zik Lisszabonba az angol katonai bizottság. A szudétanémet párt hivatalos hetilapját megint elkobozták. Kemál török elnök a parlament megnyitó­ülésén hangoztatta Törökország barátságát Anglia, Németország, Franciaország és a szovjetunió iránt. Más nagyhatalmat nem említett. Tokióból Londonba érkezett, hírek szerint a mikádó parancsnokságát a jövőben a pol­gári közigazgatásra is kiterjesztik. A császári diktatúra célja az angolbarát szabadelvű po­litikusok eltávolítása a közéletből. Októberben 594 embert végeztek ki Oroszországban Moszkvából jelentik. A vidéki lapok ismét politikai pörökről számolnak be, így a Burjato-Mongolszkaja Pravda azt jelenti Ulan-Udeból, hogy tizenhat embert Japán ja­vára folytatott kémkedés miatt halálra ítél­tek és az ítéletet már végrehajtották. Észak-Osszetienben (Kaukázus) öt mező­­gazdasági hivatalnokot szándékos rongálás miatt halálra ítéltek. A leningrádi kerületben hat, Nyugatszibé­­riában hat, Fehéroroszországban öt, Ukraj­nában egy, az odesszai kerületben két és a tambovi kerületben hat embert lőttek agyon. A hivatalos közleményekből összeállított ki­mutatás szerint októberben 59­1 embert lö­vettek agyon. A japánok átkeltek a Szucsan-folyón ás ismét áttörték a kínai frontot Sanghajból jelentik. A japánok Sanhajnál több helyen átkeltek a Szucsan folyón, mi­alatt nehéz és középnehéz ütegeik zárótüze és száznál több bombavető repülőgép vas­es tűz,függönyt vont csapataik körül és moz­dulataikat sűrű füstfelh­őbe burkolták. Az átkelés még ez óriási felkészültség ellenére is nagy vérveszteséggel járt. A japán mű­szaki csapatok hídverés közben elvesztették legénységük kilencven százalékát. A hídon átkelő első gyalogsági hullámok közt széles rendeket kaszáltak a kínai gépfegyverek. A japánok emberfeletti erőfeszítéssel igyekez­nek a nemzetközi negyedet teljesen körül­zárni, hogy befejezett tény elé állítsák a brüsszeli értekezletet. Most már kínai részről is elismerik, hogy a japánoknak sikerült átkelni a folyón és több fontos hadászati pontot elfoglalni. A japán offenziva széles szakaszon törte át a frontot. Külföldi katonai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az új japán offenziva a sanghaji harcok utolsó fejezetét jelenti. Az a tény, hogy a japánok a Szucsau-folyó aránylag nehéz átkelési hadműveletét olyan rövid időn belül végrehajtották, arra enged következtetni, hogy a kínai ellenállás egyre inkább megbénul. Bizonyos jelekből arra is következtetnek, hogy egyes kínai csapattes­tek fegyelme a súlyos vereségek következté­ben meglazult. Északkínában ötvenezer főnyi nankingi haderő új vonal mögé sáncolta el magát, hogy feltartóztassa a japánok előnyomulá­sát Sanzi tartományban. Pekingi jelentés szerint hosszabb szünet után kedden a Peking és Hankau között vasútvonal mentén újra fellángoltak a har­cok. A japánok az ellenségnek súlyos vesz­teséget okozva, visszavertek egy kínai táma­dást Csangte város közelében. Csangte váro­sában jelenleg még hatezer főnyi kínai hely­őrség van összpontosítva, amely minden erőfeszítést elkövet, hogy hadállásait tart­hassa. Mint japán forrásból jelentik, a csang­­lei harctéren állomásozó kínai csapattestek között van egy kommunista hadosztály is, amelynek előőrsszolgálatát fiatal leányok lát­ják el. STEYR Typ 50 új széria raktáron VI., Lehel-utca 25. szám. Városi üzlet: IV.,Váci-utca 2 Hóman kultuszminiszter Orbánéban megbetegedett Hóman Bálint kultuszminiszter megbete­gedett. Vasárnap a miniszter rövid üdülésre el akarta hagyni a fővárost, útközben azon­ban rosszul lett s vissza kellett térni. Kezelő­orvosai megállapították, hogy a miniszter Orbánéban betegedett meg. Betegségét köny­­nyű lefolyásúnak látják s véleményük sze­rint egy héten belül felgyógyulhat. A török köztársaság elnökének távirata a kormányzóhoz Az október 29-iki török nemzeti ünnep alkalmából Magyarország kormányzója által a török köztársaság elnökeihez intézett üd­vözlő táviratra Kemál Atatürk elnök a kö­vetkező szövegű távirattal válaszolt: Mélyen meghatva attól a szívélyes távirattól, ame­lyet Főm­él­tóságod hozzám intézni méltó ha­tott, kérem Főméltóságodat, fogadja hálás köszönetemet és meleg jókívánataimat Ma­gyarország boldogulására.

Next