Magyarság, 1938. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

tot dolgoztak ki, amelynek elfogadása lezárja a japán—kínai viszály megvitatását a nép­­szöntségi tanácsban. A határozati javaslat megismétli a népszövetségi közgyűlés múlt év október 5-én jóváhagyott döntését, amely felszólítja a népszövetség tagállamait, mérle­geljék azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni tudnak a megtámadott Kínának. A három említett kormány elsősorban az Egyesült Államok kormányával fog tárgyalá­sokat kezdeni, hogy megnyerje a Kína támo­gatására irányuló akció céljaira. Elsősorban arról van szó, hogy minél több hadianyagot szállítsanak Kínának) de az is lehetséges, hogy az érdekelt államok meg fogják tiltani a benzinkivitelt és a hitelnyújtást Japán számára. Mindezt külön-külön határozzák el a szóbanforgó államok, arról tehát nincs szó, hogy a népszövetség hivatalosan támogassa Kínát a Japán ellen folytatott harcban. jWiCHBSifi 1938 február 1, kedd Angol—amerikai—francia tengerészet megbeszélés a távolkeleti helyzet ügyében A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint az elmúlt három nap alatt az angol tenger­nagy­i hivatal ismét szót­os érintkezés­ben áll az amerikai tengerészeti miniszté­­riummmmal a távol keleti­ helyzet ügyében. Az utolsó megbeszélésen a francia tengerészeti attasé is részt vett. Ez volt a végső fejezete a londoni, tengerészeti egyezményt aláírt ha­talmak tanácskozásainak, amelyek esetleg arra a döntésre vezethetnek, hogy Japán el­járása arra kényszeríti a többi aláíró hatal­­makat, hogy a londoni tengerészeti egyez­mény biztonsági szakaszát alkalmazzák, amely szerint más hatalmak túlépítkezése esetén a szerződő felek is túlléphetik az egyezményben megállapított korlátokat. . A Daily Express szerint a hétfői angol mi­­niszteri értekezleten közölni fogják Japán­nak azt a végleges elhatározását, hogy 35.000 tonnánál nagyobb­­— valószínűleg 45.000 tonnás — csatahajókat épít, mire Anglia és az Egyesült Államok is kénytelenek lesznek példáját követni. Egy 45.000 tonnás csata­hajó Angliának 12 millió fontjába kerül, ami megfelel fontonként három penny jöve­delmi adóhozadéknak. A japánok bíznak abban, hogy alacsony munkabéreik segélyé­vel három csatahajót tudnak építeni azért az árért, amennyibe Angliának, vagy Ameriká­nak másfél, vagy két csatahajó kerül. A lap párisi levelezője szerint a francia kormányt súlyosan aggasztja az a veszede­­delem, hogy Anglia a távolkeleti háborúba keveredhetik. Hétfőn újabb angol—francia— orosz titkos tanácskozás lesz Genfben , a kínai—japán háború ügyében újabb erőfeszí­tést tesznek, hogy a japán támadást elítélő népszövetségi határozatban egyezzenek meg. Sugijama tábornok, japán hadügyminisz­ter kijelentette a képviselőháznan, hogy Ja­pán nem hunyhat szemet az Egyesült Álla­mok nagyarányú fegyverkezése előtt. Románia barátságát többre becsülik Rómában és Berlinben Magyarországénál — írja egy román lap A Buna Vestire című lap, a légionárius mozgalom lapja külpolitikai rovatában cik­­ket közöl Átmegy-e Budapesten a Róma— Berlin-út? címmel. A cikk hangoztatja, hogy Romániának elsőrendű érdeke a Német­országhoz és Olaszországhoz való szoros kö­zeledés. Igen, mondják ezzel szemben, de Rómának és Berlinnek szoros kapcsolatai vannak Magyarországgal. Támogatták a ma­gyar revizionizmust. Mit csináltok Magyar­­országgal? Hogy egyeztek ki a revizionizmus­­sal? Számtalanszor bebizonyítottuk, hogy mennyire alaptalan, mennyire mesterséges ez az érvelés. A valóságban Róma és Berlin azért állottak velünk szemben, mert mi nyíltan ellenségesek voltunk irányukban. Természe­tes volt tehát, hogy felhasználták velünk szemben Magyarországot manőverezési sakk­figurának. De mi történik, ha Románia ka­tegorikusan kijelenti, hogy barátja Olasz­ ,­­országnak és Németországnak? Ha tehát Rómának és Berlinnek­­lehetősége van arra, hogy válasszon Románia és Magyarország között, kire esik a választás? Nincs szüksé­günk a római és berlini külügyminisztériu­mok szándékainak ismeretére ahhoz, hogy megmondjuk: Romániára. Miért? Románia kétszeresen többet jelent Magyarországnál katonai szempontból és négyszeresen gaz­dasági szempontból. Természetes tehát, hogy Berlin és Róma még Bukarest semlegességét is előnyben részesítették Budapest szövetsé­gével szemben. Jó, mondhatják erre, de hátha Olaszország és Németország két Va­sat akar tartani a tűzben? Ha azt akarják, hogy Románia barátjuk legyen, de meg akarják őrizni a magyar barátságot is. Nyil­vánvaló, hogy Rómának és Berlinnek lehet­nek ilyen szándékai, ami természetes is. Tő­lünk függ, diplomáciánk okosságától és ügyességétől, hogy ezt megkerüljük. Éppen egést, tudjunk kell, hogy mit akarunk és hangosan meg kell mondanunk. Mert nevet­séges volna, hogy az eddigi „kezét csóko­­lom“-politikát felcseréljük hasonlóval Ró­mával és Berlinnel való vonatkozásban. Ha tiszta és határozott magatartásunk lesz és ha Rómát és Berlint az elé a válasz­ Izsák bég Irta: Szalay László Ebben az időben bizonyos Kara Jussuf, Mekkát járt sárgaturbános keringő dervis — voltakép Kara Jóska igen utolsó lajos­­m­izsei Cigány paputsós *— abban speciali­zált, hogy a megszállt és meg nem szállt területeken kódorogva, hol a törökökről árulkodott a magyaroknak, hol megfor­dítva, ezektől baksist, ezektől borravalót koldulva ... S mert a török is szentül hitte, hogy kisázsiai fajta, a magyar meg meg volt győződve róla, hogy közönséges füstös magyar cigány, nem volt különösebb aka­dálya, hogy mind a kettőt lóvá tegye... Főként a kecskeméti hagykőrös—izsáki spáhifészkekben Volt otthonos ... Pénteken rendesen ő lejtette el a szent forgótáncot Izsákon, a szurát üvöltve és befejezésül a földhöz verve magát, mint akit a guta tisz­telt meg ... Másnap meg már cigányron­gyokat öltve a spáhik szerencsekivánatai között, átkacsázott a magyar végekre — ahol megint mint magyart látták szívesen... ★ Egy nap ez a cigány érdekes hírrel ron­­tott be a dunamettti Solti palánkba: — Vendig áll a házihozs, a híres Izsák bég semfje!... A tisztek körülálltak: — Izsák bég személye, te cigány?... Az­tán hogyan?... — Csak úgy, hogy hozsátott magának egy behemót nagy Fekete ménlovát Anato­­liából, őst ázst most tanulgatják, hogy pár­viadalnál ázs ellenséget a lábánál vagy a karjánál fogva rángassa le a nyeregből!... — Hurriyé, az apja Izsák bég!... Hát oszlán?... — Ostán há á ló már tuggyá a mesteréi­­git, akkor ráül ázs Izsák bég, óst ide lova­gol a pálánkhól a spéhikkal, Ost lovás pár­­viédál­á hljá á thásgyár tiszurákát!... — Hát osztán mondd csak, hogy tanítják meg azt a nagy marha fekete anatóliai mén­lovat arra, hogy a fogával kirángasson ben­nünket a nyeregből?... — De hogyan!... Ha kapok egy marék dinárt, hát ázst is elmondom!... Megkapta ... — Hát ide hallgassanak: bőr pápásettjét tesznek a ló két sémire, olyat, mint a ko­csis lovakná* sókás!... Akkor á big felil a lóra, erősen lártja a kántársárát, mire így spáhi rálovagol, ősz korbáccsal össe-vissá veri a ló fejit meg a nyákád­... A pápa sem csak ázsirí­ván, hogy a korbács ki ne csapja a sémit!... — Hüjnye, az apád!... — A ló, ahogy üti á spáhi á korbáccsal a fejit meg a nyákát, hát irtózsálosan meg­haragszik, rá akar rohanni a korbácsosra, de ázs Izsák big a zsáblyával vissátartjá... Egyik lovás a másik után gyón és mindnél a vastag korbács, a ló fejé meg a nyaka olyanná dágád mint a Vánkus, őst ordit, ágáskodik, dühibe, de a big csák tartjá a zsáblyával... Mert ha elengedné, kikapná a sájával a korbácsost a nyeregbil mint a vesett kutya, ősz kitaposná a bélit!... Hát így tanítják!... — Az anyád, Izsák bég!. .. Osztán mi­korra várjuk?... —­ Jövő hét elején!... Legalább az­t tartják a lovasok!...★ A tisztek it meghányták-vetették maguk közt a dolgot és hajlandók voltak a cigány szavainak hitelt adni, bárminő fantasz­tikusnak is látszott a híradás ... Végre is számtalan példával szolgál a történet, mi­kor a ló úgy mart mint a kutya, nagyon is előnyössé téve a párharcban ura helyzetét... És bárminő kritikus Volt is a helyzet, arról beszélni se lehetett, hogy Izsák bég­gel, ha tényleg megjelenik, ne álljanak ki párviadalra ... Még akkor is, ha — ami valószínű —­ a rövidebbet húzzák ... — Dehogyis húzzuk a rövidebbet!... Majd az Izsák bég fizet rá, akivel én állok ki!... Turay János kapitány volt a vállalkozó... — De a cigányt azonnal bezárni és egy percre se távozhat, mig a párviadal meg nem történik!...★ Mindössze hégy­ öt kis ázsiai fajta tömzsi magyar ló volt a palánkban ... Turay ki­választotta a legelevenebb pert, megnyer­geltette, felült rá s a másik három-négyre is lovast ültettek és mindegyiknek a kezébe hosszú fonott ostort adatott... — Most én elkezdek kocogni, halljátok é!... Egyetök meg a lovon utánam jön s ahogy meglátja, hogy én a Sarkantyúmmal a pejkó hasát megcsiklandozom, az meg a pejkó farán végigvág az ostorral, ahogy csak biri... Elkezdődött a komédia és már egy kis félóra múlva a pej, ahogy Turay a Sarkan­tyúval érintette, még­se várta, hogy végig­­húzzanak a farán, hanem olyanokat rúgott mind a két lábával hátrafelé, hogy öröm volt nézni... Másnap estefelé már ezzel szállt le a ló­ról Turay kapitány: — Most már jöhet az Izsák bég meg a harapós lova, nem sok öröme lesz a pár­viadalba! ... A jelzett időben megérkezett a bég, összes spáhiai élén egész pereputtyostól a palánk elé ... Hófehér turbánpatyolatból nagy fe­hér zászlókat lengettek, annak a kifejezé­séül, hogy nem ostromolni, hanem csak egy kis egyéni mérkőzésre jöttek — mire a mieink is igyekeztek barátságosabb ábráza­­tot mutatni... Hamarosan meg is egyeztek... A spáhik visszalovagoltak Vagy háromszáz lépést, mire kinyitották a palánk egyetlen kapuját és ki­surrant a gyepre Turay kapitány a haragos kis nyugtalan pejen... A spál­ik elkezdtek röhögni, ahogy Meg­látták: — Szamáron lovagol a gyaur, de­ úgy is látja majd hasznát­ ... Most aztán Izsák bég is előrehuppant a mennykő nagy fekete ménlovon és rálo­va­­golt a kapitányra ... Az pedig megvárta nyugodtan olyan huszonöt-­harminc lépésig, akkor megfordí­totta a pert és csöndes ügetéssel menekülni kezdett előtte... Izsák bég folyton azon volt, hogy szembe kerüljön a két ló, de a kapitány egyre úgy forgatta a pejkót, hogy az csak a farát mu­tatta a nagyszerű bégnek.... Közben a nyeregben mindig félig hátra­fordulva ült a kapitány, hogy a ménlovat mindig láthassa s egyszercsak egyik pilla­natról a másikra megállította a pejkót s mi­kor a fejét messze előrenyujtó ménló már csaknem beérte, az oldalába nyomta a sar­kantyúit ... Erre dühösen kirúgott mind a két hátsó lábával a pejkó és úgy pofonrigta a ménlovat, hogy egy fog se maradt épen a szájában, fölágaskodott mint a gyertya, aztán hanyatesett... Turay meg fürgén kihajolt a nyeregből, elkapta Izsák bég bokáját és behúzta maga után mint a zsákot, a palánk kapuján ... ★ Harmadnap hajnalban már megérkezett a császári főhadiszállásról a fullajtár: “ A hadifogoly Izsák bég a császári had­sereget illeti: azonnal szolgáltassátok ki!... — Mi-i-i? ... A császári hadsereget illeti?. . Hát ki fülelte le Izsák bégét: a császári had­sereg — vagy én?... Kiseny év óta nem fizenik már se a palánk háromszáz vitézé­nek, se nekünk tiszteknek, se a lópénzeinket, se a­z osztó-, vászon-, bőr-járandóságunkat és anost hogy az Úristen a kezünkbe juttatott egy ilyen nagyféjű törököt akiért kaphatunk némi Váltságdíjat, hát még lenne bőr a képes féléteken elszedni tőlünk ezt is? ... Mondd meg nekik, hogy torkig vagyunk már velük, te meg hordd el magad innét, mert gulyást aprítunk belőled!... tás elé állítjuk, hogy válasszon a román és a magyar barátság között, bizonyos, hogy mi leszünk a nyertesek. Nemrégiben beszél­tünk egy külföldi hatalom bukaresti kép­viselőjével és az illető egyenesen megmon­dotta: Románia sohasem beszélt kategóriku­­san, mert ha minket választás elé állított volna, átülöm, hogy lemondtunk volna min­den flörtről Magyarországgal. Ez az igazi helyzet. " Enyhítik a román állampolgárság felülvizsgálásának rendelkezéseit A romániai zsidók állampolgárságának felülvizsgálásával kapcsolatban a Lumea Romaneasca című lap a rendelkezések eny­hítéséről ad hírt. A lap szerint nem vizsgál­ják felül azoknak a zsidóknak állampolgár­ságát, akik az 1877. évi háború hadviseltjei­nek leszármazottai, akik Dobrudzsában kap­tak állampolgárságot az 1910. évi törvény­nyel, akik 1916-ban jutottak állampolgárság­hoz királyi dekrétum alapján mert résztvet­tek a háborúban, akik 1916 előtt külön tör­vénnyel jutottak állampolgársághoz, továbbá akik az 1918. évi 2262. számú dekrétummal jutottak állampolgársághoz törvényszéki ha­tározatok alapján, végül akik 1924 után egyénileg szerezték meg állampolgárságukat az igazságügyminisztérium állampolgársági bizottságának döntése alapján. A külföldön élő zsidóknak az illetékes román követsé­geknél kell állampolgárságukat igazoló okmányaikat benyújtaniok. A bizonyítvány benyújtásának utolsó törvényes határideje február 12. A Gazetta közli Lupas kultuszminiszter nyilatkozatát, amely szerint a kormány leg­közelebb rendelettörvényt bocsát ki a köte­lező egyházi esküvő tárgyában. A készülő törvény a polgári házasságokat, ha azokat 30 napon belül nem követi egyházi esküvő, semmisnek mondja ki. A román mérnökök országos szövetsége törölt tagjai sorából minden zsidó mérnököt. A megszavazott határozati javaslatban azt követelték, hogy távolítsák el a zsidó mér­nököket az állami állásokból és az ipar­iskolai oktatói karból és az állami és nem­zetvédelmi megrendeléseket és munkákat végző magánvállalatoktól, genfi panaszaikról, mert az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló román törvény 36. § szerint minden román állam­polgár, akár román eredetű, akár más, el­veszd állampolgárságát, ha idegen támoga­táshoz folyamodik állampolgárságának ügyé­vel kapcsolatban. A romániai zsidók elvesztik állampol­­gárságukat, ha nem mondanak le Gén­ segítségéről Romániában a zsidók és a kisebbségek sanyargatása változatlanul tovább folyik. A kormány ebben a kérdésben úgy látszik egyáltalán nem hajlandó engedni sem külső, sem belső politikai érveknek és nem hajlandó meghajolni semmiféle szempont előtt. A Curentul genfi tudósítója szerint 'MiceScw külügyminiszter genfi tartózkodá­sának ' Utolsó napjaiban közölte Edennel, Detbes-szal és Spaak-kal, hogy a romániai zsidó kisebbségeknek le kell mondaniuk A határról tömegesen helyezik át a románok a Regáb­a a magyar kisebb­ségi alkalmazottakat A határ mentén lévő nagyváradi és szat­­mári vasúti felügyelőségek területéről töme­gesen helyezik át a kisebbségi alkalmazotta­kat. Szombaton távirati útán hatvan kisebb­ségi alkalmazottat helyeztek át a nagyváradi vasúti felügyelőség és tizet a szatmári fel­ügyelőség területéről. Az áthelyezettek között sok forgalmi tisztviselő is van, akiknek azonnali hatállyal kellett helyüket otthagyni. A magyar kisebbségi tisztviselőket és alkal­mazottakat azzal az indokolással helyezik át a Regátba, hogy a határ mentén nem „meg­bízhatók.“ Az áthelyezettek helyét regátfbeli vasúti tisztviselőkkel, illetve alkalmazottak­kal töltik be. A román nemzeti parasztpárt válasz­tási paktumot köt Vajdáékkal A nemzeti parasztpárt ismét tárgyalásokat kezdett a Vajda-féle román fronttal. A nem­zeti parasztpárti vezetők ajánlata szerint a kötendő megegyezés egyelőre csak a válasz­tásokra vonatkozik, később azonban Vaj­dáéi­ teljesen beolvadnának a nemzeti pa­rasztpártba. Vajda húzódozik a tárgyalások elől, vezető emberei azonban nagy hajlandó­ságot mutatnak a nemzeti parasztpárttal való megegyezésre, mert a román front külön indulását nem látják esélyesnek Úgy vélik, hogy a kormány és Codreanu a jobboldali szavazatok többségét el fogja hódítani. A Curentul szerint a választás előtt olyan esemény fog bekövetkezni, ami csökkenteni fogja a választások jelentőségét és tisztázni fogja a belpolitikai helyzetet. Mesiaxarkia előfizeti­­sének dijat ha a Magyarság klíring­­erelvényéve! vásáral !

Next