Magyarság, 1938. június (19. évfolyam, 122-142. szám)
1938-06-01 / 122. szám
fsamsl.. S ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓRA 4 PENGŐ, A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNNYEL 2,50 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 FILL., NÉMETORSZÁGBAN 10 PFENNIG, VASÁRNAP 20 PFENNIG MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA: 28990 KIADÓTULAJDONOS: MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT. ELNÖK VEZÉRIGAZGATÓ FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓI IFJ. VIHTSOLOGI AUPPRECHT OLIVÉR DR. FELELŐS SZERKESZTŐ: HUBAY KÁLMÁN SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II-HUNYADI JÁNOS-ÚT 2. TELEFON: *15-60-10 (25 MELLÉKÁLLOMÁSSAL). ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG VI., ARADI UTCA 8. TELEFON: 11-54-61,11-54-62. MENETJEGYIRODA, UTAZÁSI ÉS KÖNYVOSZTÁLY, IV., ESKÜ-UT 6. SZÁM. TELEFON: 18-12-10. SZÁM LEVÉLCÍM: BUDAPEST 2. POSTAITOK: 55. SZÁM BUDAPEST, 1938 JÚNIUS 1. SZERDA XIX.ÉVFOLYAM, 122 (5148) SZÁM A köztisztviselők és a költségvetés (M. I.) A képviselőház kedden kezdte meg a jövő évi költségvetés részletes tárgyalását. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az általános vita során elhangzott felszólalásokra szintén kedden válaszolt s válaszában megemlékezett a köztisztviselőkről is. Hangsúlyozta, hogy a kormány a legnagyobb elismeréssel adózik a tisztviselőtársadalom becsülettel végzett, kifogástalan munkája iránt. Igyekszik is a kormány a lehetőséghez képest anyagi téren segítséget nyújtani a hivatalnoki karnak. Két irányban kell azonban a kormánynak méltányosságot gyakorolnia, két irányban kell szívének jószándékát kifejezésre juttatni. Egyik oldalon igyekszik az adóterhek csökkentésére, másik irányban pedig arra törekszik, hogy a tisztviselő javadalmakat megfelelő színvonalra emelje. A közalkalmazotti tábor örömmel veszi tudomásul a pénzügyminiszter jóindulatú és jószándékú szavait. Ámde az állam és a többi közintézmény munkásai arra számítottak, hogy már az új költségvetés növekvő összegű előirányzatából jut majd valami az ő anyagi helyzetük némi megjavítására is. Arra gondoltak, hogy a bevételek emelkedése arányában elsősorban is kiegészítik a törzsfizetéseket. Amikor az államháztartás válságba került, akkor legelőször a közalkalmazottak járandóságát csökkentették. Helyes és logikus eljárás tehát az lett volna, hogy ha most — a bevételek emelkedése és az államháztartás helyzetének javulása idején — legelsősorban ismét a közalkalmazotti illetmények rendezésére gondoltak volna. A most folyó költségvetési év terhére január elsejei érvényességgel engedélyeztek ugyan 2,5 százalékos illetményjavítást. A tisztviselői családok azonban ezzel az aránylag csekély rendezéssel semmiképpen sincsenek megelégedve. Az állam bevételei aránylag sokkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint ahogyan a tisztviselői járandóságokat megtoldották. Ennélfogva a közhivatalnokok valamennyi kategóriája ott szorongatja szíve alatt azt a reménykedést, hogy a költségvetés képviselőházi tárgyalása során nyílik még talán alkalom arra, hogy a költségvetési táblázatok öszszegét kijavítsák s a hivatalnoki javadalmakat az újesztendei bevételek terhére kiegészítsék. A tisztviselők annál inkább bizakodnak még most is ennek a föltevésüknek valóra válásában, mert nemcsak az illetménycsökkentések káros hatását és terhét kellett az elmúlt öt-hat esztendő alatt elszenvedniük, hanem időközben a drágaság is nyomasztó súllyal nehezedet a köztisztviselői háztartásokra. Egy négytagú család megélhetési indexszáma 1932-ben, a fizetésleszállítások időpontjában 86,4 százalék volt, most pedig ugyanekkora család megélhetési indexe 110-re emelkedett. A tisztviselőcsaládoknak tehát jelenleg a kisebb fizetésből kellene többet kiadni, mint 1931—32-ben. A drágaság okozta nehézségek mellett a közalkalmazottak nagy része érzi az előmenetelek elmaradását is. Az illetménykiegészítésre tehát többféle igénye és joga van a közhivatalnoki karnak. Hogy a közalkalmazott társadalom kívánságai mennyire jogosak és meghallgatásra érdemesek, arra élesen rávilágítanak a régebbi és a mostani költségvetés főbb adatai. Az 1930—31. évi költségvetés kiadási végösszege 1400 millió pengőt tett ki. Ugyanabban az időben a közalkalmazottak fizetése, egy középarányost véve, a III. fizetési osztályban 255 pengő volt. A hivatali járandóságokat és az állami költségvetés évi összegét általánosságban 25—30 százalékkal szállították le. Ha aztán a mostani költségvetési tételeket összehasonlítjuk a tisztviselői fizetésekkel, akkor azt látjuk, hogy az állam már sokkal nagyobb százalékban kapta vissza bevételi hiányait, mint a köztisztviselők. Az 1938—39. évre előirányzott bevételi főösszeg 1336 millió pengő. Ez az összeg 96 százaléka az 1931. évi állami és üzemi bevételeknek. Az állam évi jövedelme tehát négy százalék híján már elérte azt a színvonalat, amelyen 1931-ben, a gazdasági válság bekövetkezése előtt állott. Ezzel szemben a VIII.fizetési osztályban most 215 pengő a havi illetmény. Ez a kereseti összeg az 1931. évi hivatalnoki javadalomnak csak 85 százalékát teszi. Kerek számban, valamennyi kategóriát egybevéve, a fizetési osztályba sorozott tisztviselők ,a régebbi fizetésüknek jelenleg 87 százalékát kapják, az állam pedig régebbi bevételeinek most már 96 százalékában részesül. Ha a magasabb rangúak fizetését vagy a nyugdíjasok ellátási díját veszszük, akkor még sokkal rosszabb arányt kapunk. A szolgálatból kiöregedettdö tisztviselőknél általában csak 80. százalékát fizetik ki az 1931-ben kiutalt összegek. Ezek a számadatok tehát azt bizonyítják, hogy az állam csak akkor gondolt legelsősorban a közalkalmazotti társadalomra, amikor a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében el kellett venni a hivatalnoki járandóságokból. Ámde most, amikor az állami bevételek a régi mértékben növekednek, nem történik intézkedés arra, hogy az állam robotoló munkásai ugyanolyan arányban kapják vissza fizetésüket, mint amilyen fokozatos emelkedéssel elvették az állami bevételek csökkenésének idején. Rendkívül fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz is, hogy a tisztviselők családi pótlékát megfelelő nívóra emeljék. Az elmúlt évben a háromgyermekes családok kaptak ötvenszázalékos javítást. Ez az intézkedés mindenesetre enyhített valamit a többgyermekes családok gondjain. A kisebb jövedelmű tisztviselők azonban semmiképpen sem tudnak eljutni odáig, hogy három gyermek után kaphassanak családi illetményt. Elsősorban nincs miből fölnevelni az első gyermeket meg a másodikat. Mert az a reménység, hogy majd a harmadik gyermek világrajövetele után nagyobb lesz az állami tartásdíj, nem ad táplálékot a kicsinyeknek. A dijnokok, kezelők, segédtisztek és a fogalmazói kar kezdő állásában munkálkodó tagjai a havi 80—100—120 pengős alapfizetések mellett, a gyermekenként járó 10—12 pengős családi pótlék fölhasználásával bármennyire szeretnének is gyermeket nevelni, nem tudnak részt venni ebben a nemes és nemzetmentő munkában. Éppen azért a családi járulék emelését már az egy gyermeknél kell megkezdeni. Azonkívül nagyobb segítséget kell adni a feleség részére is. A fiatal tisztviselők mai anyagi körülményeik között megházasodni sem tudnak, s és a statisztika megmutatja, hogy köztisztviselői körökben átlag két gyermek jut egy-egy házasságra. Pedig ahhoz, hogy más népek szaporodási aránya szerint a magyar nemzet is fennmaradhasson, legalább négy gyermeknek kell születnie minden családban. Imrédy Béla miniszterelnök az eucharisztikus világkongresszus előadássorozatában szívhezszóló és megkapó beszédet mondott a családvédelemről és a gyermeknevelés nemzeti kötelességszámba menő feladatáról. Ámde ahhoz, hogy a közalkalmazotti kar, a magyar társadalomnak ez az egyik legértékesebb rétege is részt vehessen a jövő nemzedék fölnevelésének lüroszi munkájában, ahhoz nem elég a kormány részéről egy felszív szerető melegének kilátásba helyezése, hanem arra van szükség, hogy a köztisztviselői kar egy egész szívnek jótékony, melegítő hatását mielőbb érezhesse. Pacelli bíboros, pápai legátus kedden délután elutazott Budapestről Esztergom hódoló felvonulása az országban zarándokútra indult Szentjobb előtt Kedden délután hat órakor búcsút vett a magyar fővárostól az eucharisztikus kongresszus pápai legátusa, Eugenio Pacelli bíboros, vatikáni államtitkár. A bíboros, mint arról külön beszámolunk, kedden Esztergomban volt, a Szentjobb zarándokútán s onnan Seredi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás társaságában, tért vissza a királyi vasba, ahol nyolc napon át a kormányzói pár ■s"Héttégi? ~Vidr. Pacelli bíboros búcsúztatása, méreteiben és hangulatában, érkezésének ünnepélyességével vetekedett. Ezúttal is már délután öt órakor sorfalat álltak a pályaudvarig vezető útvonalakon a hívők tízezrei s az utcák és házak zászlódíszben, virágfüzérekkel ékesítve várták a bíboros legátus távozását. Tea a királyi várban Öt órakor a kormányzó és felesége a legszűkebb családi körben teát adtak magas vendégük tiszteletére. A teán Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás is részt vett. A tea után rövid búcsúzkodás folyt, majd a kormányzói pár a palota bejáratáig kísérte a két főpapot, akik bíborosi díszben a kormányzósági autón a keleti pályaudvarra indultak. Az autót a bíboros kíséretének kocsijai követték. A lelkes sereg a Vártól a keleti pályaudvarig zászlólengetéssel és üdvözlésekkel köszöntötte a távozó pápai legátust. Színpompás, szivderítő kép volt az iskolásgyermekek, leventék és különböző ifjúsági alakulatok ünneplőruhás ujjongó sorfala. diszszázad zenekara a pápai himnuszt játszotta. A legátus elhaladt a diszszázad előtt, azután szalonkocsijához illent s újabb rövid bucsuzás után beszállott a kocsiba. A vonatig követte a bíborost és kíséretét Imrédy Béla miniszterelnök, Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke, Kornis Gyula, a "képviselőház elnöke, Kánya Kálmán külügyminiszter, Sztranyánszky Sándor földműelésügyi miniszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Hóman Bálint tárcanélküli miniszter, Mikócz Ödön igazságügyminiszter, Rál Jenő honvédelmi miniszter, akik a szalonkocsival szemközt helyezkedtek el. Ugyancsak beszállott a vonatba Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, aki egészen Nagykanizsáig kísérte a pápa legátusát és Angelo Holla pápai nuncius. Pontosan 6 órakor indulást jeleztek. A katonazenekar ismét a pápai himnuszt játszotta és a legátus különvonata lassan kigördült a pályaudvarról. Pacelli bíboros a szalonkocsi ablakából áldást osztott a jelenlévőkre. A pápai himnusz után a zenekar a magyar Himnuszt játszotta el. A pápai himnusz hangfal mellel! A keleti pályaudvar érkezési csarnoka ezúttal is ünnepi díszbe öltözött a pápa legátusának búcsúztatása alkalmából. A búcsúztatásra megjelent Angelo Rotta pápai nuncius, Imrédy Béla miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, a főváros vezetői és mások. Az üvegcsarnokban díszszázad állt fel zenekarral és zászlóval. Fél 6-kor érkezett Lónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka. A legátus és kíséretének autói folytonos ünneplés közben 0 óra előtt 10 perccel álltak meg a keleti pályaudvar érkezési oldala előtt. A legátus kiszállva autójából szívélyesen búcsúzott az összegyűlt előkelőségektől, majd Scholl Andor folyamőrkapitány, a kormányzó szárnyas segéde kalauzolásával kilépett a perronra. A Ára 10 fillér Székesfehérvár búcsúja Székesfehérvárról jelentik. A különvonat pontban fél nyolckor futott be a székesfehérvári pályaudvarra. A pápa követének üdvözlésére megjelent a pályaudvaron Iivay Lajos megyéspüspök vezetésével a székeskáptalan és a lelkészkedő papság, továbbá Tamássy Milán vegyesdandárparancsnokkal az élén a város tisztikara, valamint Széchenyi Viktor gróf főispán, Havranek József alispán, Csiláry G. Emil polgármester, Balassa Brúnó tankerületi főigazgató és még sokan mások. A perronon díszszázad állott zászlóval és zenekarral. Az állomáson két magyarruhás kisleány, egyik magyar, másik latin nyelven üdvözölte Pacelli tábornokot, majd virágcsokrot nyújtott át. A bíboros államtitkár válaszát e szavakkal fejezte be: — Éljen Mária irszága! Néhány percnyi tartózkodás után a vonat, a Himnusz hangjai mellett, kigördült a pályaudvarról és folytatta útját Nagykanizsa felé. Ott szívélyes búcsút vett Serédi hercegprímás is. A legátus vonatának elindulása után Serédi hercegprimás visszavonult szalonkocsijába és az éjszakát a kanizsai pályaudvaron a kocsiban töltötte.