Magyarság, 1938. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
ELŐFIZETÉSI ARAKJ^kLGJ~ V SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! EGY HÓRA 4 PENGŐ, A LEGNAAIA^G«1§B/ KIADÓTULAJDONOS! MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT. IS. HUNYADI JÁNOS-UT 1 TELEFONI *15-60-10 MENNYEL 2.50 PENGŐ, EGYES JJET- ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ, FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓI (25 MELLÉKÁLLOMÁSSAL). ÉJJELI SZERKESZTŐKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 PRO^^MET- IFJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR.SÉG VL. ARADI UTCA 8. TELEFON 11-54-61, 11-54-02. ORSZÁGBAN 10 PFENNIG, VASÁRNAP 20 PFENNIG felelős szerkesztő. X MFNETJEGYIRODA, UTAZÁSI ÉS KÖNYVOSZTÁLY, MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP IV. ESKÜ-UT 8. SZÁM. TELEFONI 18-12-10. SZÁM POSTATAKAREKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLÁI 28990 HUBAY KÁLMÁN LEVÉLCIMI BUDAPEST 2. POSTAFIÓK 1 55. SZÁM BUDAPEST, 1938 JÚLIUS 1. PÉNTEK XIX. ÉVFOLYAM, 145 (5171) SZÁM A FRANCIA HELYZETMegkezdődtek a tárgyalások a felvidéki magyarság vezetői és a cseh kormány között Hodzsa a magyaroknak sem mutatta meg a kormány statútumtervezetét Hodzsa miniszterelnök szerdán tanácskozásokat folytatott a lengyel és a magyar politikai vezető személyiségekkel,akiket az utóbbi napokban megbeszélésre hívott magához. Szerdán délelőtt tíz órakor Hodzsa dr. a miniszterelnökség épületében fogadta Wolf dr. lengyel képviselőt, aki a Hlinkaféle tót néppárt tagja. Wolf dr. átadta a miniszterelnöknek a lengyel pártok megegyezési bizottságának a nyilatkozatát arról, hogy miként kellene a kisebbségi kérdést a lengyel kisebbség szempontjából megoldani. Délelőtt tizenegy órakor az egyesült magyar párt képviseletében megjelentek a Rodonnai-palotában Szüllő Géza dr., Jaross Andor, Esterházy János gróf és Korláth Endre, a párt vezetői. Délben 12 órakor Hodzsa miniszterelnök Jutiga Károly, a morva-sziléziai tartományi vezetőség lengyel tagját fogadta, aki tájékoztatva a miniszterelnököt főleg a vidéken élő lengyel kisebbség kulturális és gazdasági igényeiről, Az eddigi értesülések szerint a magyarság törvényhozóinak sem mutatta meg a miniszterelnök a nemzetiségi statútum eddig elkészült részeit. Hodzsa kérdéseket intézett a magyarság törvényhozóihoz, akik válaszaikban megvilágították az írásban már régebben átnyújtott követeléseiket, illetve a nemzetiségi kérdés rendezésére irányuló javaslataikat. Csütörtökön délelőtt Korláth Endre képviselő, Holtky Károly szenátor, R. Vozáry Aladár tartománygyűlési képviselő és Kisszerű Károly főtitkár újabb kihallgatáson jelentek meg Hodzsa miniszterelnöknél és ez alkalommal átadták a kárpátaljai magyar követeléseket tartalmazó memorandumot. Hitler-gúnydalokat tanítanak a cseh iskolákban A prágai német követ kormányának utasítására megjelent a cseh külügyminisztériumban és éleshangú tiltakozást jelentett be amiatt, mert cseh iskolákban és másutt is gunydalokat énekelnek Hitler vezérkancellárról. Az iskolákban a tanítók tűrik a gunydalok éneklését, sőt a gunydal még iskoláskönyvekben is szerepel. A szóbanforgó gunydalt több cseh iskolában a tanító utasítására a gyermekek a tábláról a füzetekbe írták. Ugyanezt a gúnydalt az ország különböző részeiben katonák menetelés közben éneklik. A német követ felkérte a külügyminisztériumot, hogy tegye meg haladéktalanul a szükséges lépéseket e tarthatatlan helyzet beszüntetésére és a felelős személyeket büntessék meg. Bojkottmozgalom kezdődött Csehországban a német kereskedők ellen A szudétanémet párt sajtóirodája közli, hogy a köztársaság területén több helyütt bojkottmozgalom indult meg a cseh lakosság körében a német kereskedők és a német áruk ellen. Rómában valamikor szájról-szájra adott szállóige volt: Quid növi ex Africa? Mi újság Afrikában? Ez a szállóige most megfelelő változatban nálunk is szinte életbevágó jelentőséggel bír. Quid növi ex Gallia? Mi újság Franciaországban? Többet kellene aziránt érdeklődni, hogy mi történik a Rajnán túl. És e tekintetben nem szabad megelégednünk azzal, amit a hatalom birtokosai világgá kürtölnek. Franciaországban ezelőtt két évvel a hatalom az ottani baloldal, az úgynevezett „front populaire“ birtokába csúszott át. Mindenesetre érdekes, hogy az ellenpárt annak legfőbb exponensét, Leon Blum-ot, aki azóta kétszer volt miniszterelnök, hogyan értékeli s hogyan vélekedik tevékenységének eredményei felől. Minedenekelőtt Blum (alias Karfunkelstein) működését nemzetgazdasági szempontból veszik bonckés alá: az aranyfedezet nagy részének elvesztése után az angol font 75 frankról 180-ra emelkedett. Az ingatlan értékének 80 százalékát vesztette el. A külkereskedelmi mérleg rohamosan romlik, az életstandard ötven százalékkal emelkedett. A hadicélokra összegyűjtött hatmilliárdot másra fordították, a légügyet annyira elhanyagolták, hogy annak irányítása az angolok kezébe csúszott át. Az összes utak átépítésre szorulnak. A rádió köznevetség tárgyát képezi. De hogyan állnak a külügyek? 1936 előtt Olaszország, Belgium, Románia és Délszlávia Franciaországgal szemben barátságosan viselkedtek. Blum-Karfunkelstein Olaszországot Németország karjaiba hajtotta és az Anschluss törekvések útját egyengette. A pyreneusi határt a franciák esetleges ellenségei részére járhatóvá tette. Franciaország számláját a csehszlovák köztársasággal szemben vállalt kötelezettségekkel terhelte meg. 1,Les extremes se touchant.“ Blum-Karfunkelstein a „front populaire“, a francia baloldal pacifista hajlamairól elterjedt fölfogást alaposan megcáfolta. A cseheknek megígérte, hogy nekik Hitler ellen segítséget fog nyújtani. De a jó ember ez alkalommal sok mindenféléről megfeledkezett: mintha a Maginot-vonal tükörképeként kiépített Siegfried-vonal még nem létezne. Mintha a belgák a csehszlovák republika területi épségét éppoly határozottsággal volnának hajlandók megvédeni, mint ahogy 1914-ben saját országuk érdekében harcoltak. Mintha a francia paraszt bőrét Csehszlovákiáért ugyanannyi lelkesedéssel akarná vásárra vinni, mint ahogy ezt a hazai rög megvédésekor tette. Henri Bérand, a francia jobboldalnak egyik ragyogótollú publicistája megemlíti, hogy azok közül, akik jelenleg a kardot csörtetik, egyik sem vett a világháborúban részt. Háborús tapasztalataikat a Páris környékén lezajlott tüntetések alkalmával szerezték. Azonkívül egyiknek sincs olyan fia, akinek háborús konflagráció esetén fegyveres szolgálatra be kellene vonulnia. De nem elégszenek meg azzal hogy a német tűzzel játszanak. Spanyol elvtársaikat is fegyveresen akarják megsegíteni. A Franco impériuma alá tartozó Marokkónak megszállását tervezték. Ettől az őrülettől az országot csak a béke mellett kardoskodó katonák óvták meg. Pétain tábornagy kijelentette, hogy ezt a kérdést nem lehet egy expedíciós különítménnyel elintézni. Ez általános mozgósítást, háborút jelent. És hogyan készült a „front populaire" a háborúra? A hadsereg részére dolgozó gyárakban a munkások hatósági támogatással sztrájkoltak. Miniszterek a kaszárnyákban az Internacionálét énekelték. A katonákat arra tanították, hogy háború esetén néhány golyót a tábornokaiknak is szánjanak. Hiszen ezekhez képest a mi Linderünk, aki nem akart katonákat látni, egyenesen nemzeti hősi Henri Bérand a Gringoire június 17-iki számában megjelent cikkében a front populaire által támogatott barcelonai kormányról is épületes dolgokat ír. A spanyol republikánusokért föllángoló baloldali lelkesedés igen bőségesen bugyogó anyagi forrásokból táplálkozik. Weissblatt Eduard úr Londonban „Aero-Marine“ cégjegyzéssel részvénytársaságot alapított. Mint aligazgatók: Epstein Simon és Klein Jakab szerepelnek. Mindhárman közismert GPU-ügynökök. Az ötszáznegyvenmillió franknyi alaptőkét a Komintern fizette be. A seftelés, melynél a barcelonai kormányt Monreal ezredes képviselte, vígan folyt. A sokszáz milliós átutalások London és Barcelona között párisi bankok közvetítésével folynak. Monrealt ugyan a jól megérdemelt büntetés utóléri, mert Barcelonában sikkasztásért főbelövik, de utódai az üzletet vígan folytatják. Weissblatt és társai székhelyüket Parisba helyezték át, hol a kormány exponensei tevékenységüket sokkal több megértéssel támogatják. Nem természetes-e, hogy az ilyen lehetőségekkel egybekötött kis polgárháborúnak egy meddő fegyverszünetbe való fojtását minden eszközzel meg kell akadályozni... Végül néhány szót a baloldaliak nagy reménységéről, a szovjet szövetségesnek gazdasági és katonai értékéről. A hadsereg vezetőségének következetes lemészárlása oly tény, melyről a franciák is tudomást szereztek. De a szovjet haderő hosszabb ideig tartó háború viselésére azért sem képes, mert a minden hadsereg intellektuális keretét alkotó műveit középosztályt is teljesen kiirtották. Mint kevésbé ismert tényről, a vasúti szovjetszolgálat terén beállott teljes fennakadásáról emlékeznek meg a francia jobboldali körök. A szovjetipar központja — az Ural — felé vezető vonalakon ötszáz, árukkal megrakott vonat torlódik. A forgalom felszabadítására már a legkétségbeejtőbb intézkedésekhez folyamodtak: a részint romlandó árukkal megrakott kocsikat a vágányokról leemelik és a mezőkre tolják. Sok truskot, rakoményával együtt, a levegőbe robbantanak. Oly kétségbeesett lépések ezek, melyeknek orvosi analógiája a traheotomia (légcsőmetszés), mely a megfulladás ellen csak pillanatnyi segítséget nyújt. • A baloldali vezetés alatt álló Franciaország előlünk, magyarok elől, saját érdekeinek ellenére is, teljesen elzárkózott. Ha a francia jobboldaliaknak célkitűzéseire következtetni lehet, úgy talán hatalomrajutásuk esetén meg fogjuk találni azt a síkot, amelyen érdekeik a mi magyar aspirációinkkal találkozhatnak. Spectator 1 Angol—olasz együttműködés alakult ki a spanyol kérdésben A Times megerősíti azt a hírt, hogy Perth lord római angol nagykövet az angol kormány nevében tett előterjesztései során közölte az olasz kormánnyal, hogy az angol hajók elsülyesztése a spanyol partvidéken súlyos aggodalmakat okoz Londonban és kérte Mussolinit, használja fel befolyását arra, hogy Franco tábornok szüntesse be az angol hajók elleni támadásokat. Ciano gróf olasz külügyminiszter a nagyon barátságos hangú megbeszélés során kijelentette, hogy hogy a repülők kizárólag Franco tábornok parancsnoksága alatt állanak ugyan, de megígérte, hogy az olasz kormány minden rendelkezésre álló befolyásával igyekszik odahatni, hogy e támadások megszűnjenek. A Daily Mail szerint Mussolini már fel is használta jószolgálatait Anglia érdekében a spanyol nemzeti kormánynál. Hodgson, az angol kormány burgosi ügynöke, aki csütörtökön Londonba érkezik, a News Chronicle szerint Franco következő ajánlatát hozza: 1. A spanyol nemzeti repülőgépek nem fognak angol hajókat nyílt tengeren megtámadni s igyekeznek majd az angol hajókat kimérni, ha spanyol kikötőket bombáznak. 2. Jelöljenek ki biztosított kikötőket, ahol szigorú nemzetközi ellenőrzés fogja megakadályozni a hadianyagcsempészést. Parisban nagy fontosságot tulajdonítanak a római angol nagykövet és Ciano gróf megbeszéléseinek. Sir Eric Phipps, párisi angol nagykövet szerdán felkereste Bonnet külügyminisztert és tájékoztatta őt a Rómában folyó angol— olasz eszmecserékről. A Petit Journal a bombázások kérdéséről írva hangoztatja, hogy Francónak haladéktalanul meg kell adni a hadviselő jogokat Ez az egyetlen mód arra, hogy véget vessenek a légi bombázásoknak. Ha ugyanis Francónak módjában lesz a nyílt tengeren átvizsgálni a külföldi kereskedelmi hajókat, akkor nem lesz kénytelen a köztársaságiak utánpótlásának megtámadása végett a bombázások eszközéhez folyamodni. A semlegességi bizottság elnöki albizottsága befejezte az összes kérdések tárgyalását. Plymouth lord július 5-re hívja össze a bizottság teljes ülését. Az önkéntesek elszállításának tervét is jóváhagyták. A népszövetségi alapokmány módosításának terve az angol felsőház előtt Az angol felsőházban Isher lord felhívta a figyelmet a népszövetségi alapokmány módosításának szükségességére. Szerinte a népszövetség tervszerű békítés helyett a büntetés eszközévé vált. A népszövetségnek ki kellett volna dolgoznia az önrendelkezési jogot. Strabolgi lord szerint nem csak a hatalmas országok sérelmeivel kell foglalkozni. Említette többek közt a szomszéd államokba kebelezett tömör magyarlakta területek ügyét is. Stradhhaven lord hangoztatta, hogy a népszövetséget habozás nélkül meg kell szüntetni. A felszólalásokra Halifax lord külügyminiszter válaszolt, hangsúlyozván, hogy a népszövetség nem államok feletti állam. A 19. szakasz hasznosítását a viták okainak megvizsgálásához csak az akadályozza, hogy az államok nem akarják erre használni. A külügyminiszter felszólalása után a kérdés lekerült a napirendről. Ára 10 fillér