Magyarság, 1938. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

4 Szélsőséges levél az „ igazolatlan ” tűs- UGICOSQitél Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! A zsidótörvény végrehajtási utasítása nagy mozgást idézett elő azon a fronton, ahol a tűzharcosság igazolása annyit jelent, hogy az illető kivonható a vállalatokra kötelező húsz százalék alól. Magyarul: nem kell elbocsátani, még akkor sem, ha „elmulasztotta“ annak idején a kikeresztelkedést. Ezért aztán most valóságos hajsza indult meg a tűzvonalszolgálatért. Persze a világért sem úgy, hogy egy kis tűzkeresztségért jelentkeznek az igazolásra rászorultak. Csak írást keresnek szörnyű buzgalommal. Bizonyítékot. Papírt, ami akár hivatalosan, akár valamely együttszolgáló aláírásával igazolja a tűzvonalszolgálatot. Nemde, Szerkesztő Úr is úgy tartja, hogy a tűzvonalbeli — a véres harcokban résztvett — zsidónak kijár a kivétel. Bár mondhatná azt is, hogy ugyanez a kivétel megilletné a magyar frontharcost is, tehát azt viszont a 80 százalék alól kellene kivenni és betenni a magyarság IC0 százalékos érvényesülési vonalába. Ám egészen meglepő, hogy ezért a „kivételért“ milyen roham indult meg. Szinte különös a laikus előtt, mennyien akadnak, akik eddig megelégedtek a frontharcos tagsággal, anélkül, hogy igyekeztek volna tűzharcosságukat igazolni, holott minden okuk meg lett volna rá, lévén a tűzvonalszolgálati statisztikával is sok vitájuk éppen — a zsidóknak. És az is tudvalévő, hogy — megint csak — éppen a statisztikával szemben, ők nem hagyták volna ki a „ziccert“, az ellenstatisztikát, amihez a jelenlegi roham számadatai adhattak volna elegendő bizonyítékot. Mindez azonban nem annyira érdekes, mint az igazoláskeresésnek néhány jellegzetessége, amit az egyik liberális esthajnali futár direkt erre a célra rendelt rovata tár elénk szemléltetően. Ebben a rovatban egyik hasában a különböző Gelb, Rothmann és Fuchsslingl manipulánsok keresik a tanukat arra, hogy ők ekkor és ekkor valóban megfordultak a tűzvonalban, akár mint fényszórók, akár mint egyéb véletlenül, vagy szándékkal odakerült katonák. A másik hasábon pedig jelentkeznek a tanúk. Természetesen ők is többnyire Gelbek és Fuchsok, akik pontosan emlékeznek arra, hogy Schwarz-al abban a bizonyos időben együtt voltak. Különös az, hogy húsz év, vagy huszonnégy év után még arra is emlékeznek, hogy akkoriban véletlenül pont ezen és azon a helyen találkoztak. Van azután olyan is, aki a névre nem emlékszik, de hajlandó személyesen felismerni Rozenstinglt. A másik ezzel szemben csak a névre, vagy a helyre emlékszik és szintén hajlandó személyesen felismerni a Barunt, aki félnapot az általa megült frontszakaszon töltött. A világért sem szeretném, ha félreértenék megütközésemet az üzeneteken. Rendben van. Ha valaki minden akarata ellenére is került bele a tűzbe, az is megérdemli a tűzharcosi címet és jelleget. De talán ez mégsem egészen olyan, mint az ingatlanközvetítés? Talán még sincsen rendjén, hogy ilyen módon keressék a bizonyságot maguknak azok, akik egyébként tűzharcosságukat eddig nem tudták igazolni, vagy nem tartották fontosnak a kenyerüket adó földnek tett szolgálatuk bizonyságát megszerezni. Mert ha a jelenlegi szengetők körül nincs baj, az nem jelenti azt, hogy ezután sem lehet komplikáció és nem tör ki valahol — a nagy szükség utan — a faji sajátosság, az üzleti szellem. Valahogy hatósági, hivatalos ellenőrzés alá kellene helyezni az egész ügyet és el kellene tiltani mindenkit attól, hogy teret adjon az ilyen közvetítő ügyletnek. Tisztelettel NYILAS új harc indult Sanghaj körti Sanghajból jelentik. Kinai részről származó hírek szerint a Jangce-folyó zárózsilipjénél, Madang mellett a kínai csapatok fontos ellenséges támaszpontokat foglaltak el. Japán jelentések szerint Kiangszu tartományban is nagy árvízveszedelem lépett fel. A kínai tüzérség állítólag szétrombolta a Zaái-folyó gátjait. Sanghaj környékén ismét fellángolt a harci tevékenység. Shinggan vidékén nagyobb kínai szabadcsapatok gyűltek össze és megtámadták a japán őrállásokat. A japánok tábori ágyúkat vonultattak fel ellenük. A harc a csütörtök esti órákban még tartott. Vizsgáznak a gyárgondozónők A párás, fojtogató bőség ránehezedik az ember mellére. A teremben, ahol vagy ötven hozónői tanfolyam növendékei. A gyárgondozónői tanfolyam növendékei vizsgáznak idebenn. Az új munkásvédelmi törekvéseknek egyik fontos pontja a gyárgondozónőt állítani közvetítőül a gyáros és a magyar dolgozók közé. A tanfolyam másféléves. De most felemelték kettőre. Erre a két évre szükséges is, mert a tananyag rendkívül nagy és komoly erőfeszítést igényel meg így is. * A tanfolyam vezetője Baloghy Mária, aki szociális élettant és pedagógiát ad elő. A gyárgondozónők tanulnak anatómiát és élettant, egészségügyi gondozást, üzemi higiéniát, jogi alapfogalmat, sőt az OTI szervezetének az ismeretét, három különböző előadó ismerteti. A tanrend többi pontjai: egészségügyi propaganda technikája, ipari közigazgatás, házi betegápolás, üzemi szociálpolitika, családjog, munkásélelmezés, első segélynyújtás ipari baleseteknél és ének. Az előadó tanárok Tóth Erzsi dr., Mándy Olga, Batitz Dénes dr., Prámer József, Fock Géza tanácsos, László József, Zisky László főmérnök, Hirscher Rezső egyetemi magántanár, Gorondi Novák Sándor, Faragóné Kincs Irma, Vigh Győző, Májusz Egyed, Kiss Jenő dr. mentőorvos és Szvoboda Ödön. Az iparügyi minisztérium képviseletében Hugonnay Kálmán miniszteri tanácsos, a fővárostól Morvay Endre tanácsnok, az iparfelügyelőségtől Ledlicky István miniszteri tanácsos vannak itt. Az előadók között tanárok, jogászok, szociálpolitikusok, mérnökök és orvosok vannak. ★ Rekkenő hőség a teremben, nyolc fehérköpönyeges fiatal nő a zöld asztalnál, vagy húsz társuk a hátuk mögött, szembe velük a tanári kar, a terem végén a hallgatóság. A kérdések gyors egymásutánban peregnek, a növendékeket eleinte talán zavarja, hogy idegen emberek előtt kell beszélniök, de ez az elfogódottság később felenged. Halkan koppannak a vizsgáztató tanár kérdései, a növendék nyugodtan, biztosan felel. Az anyag óriási. A speciális munkaterület, amelyen a gyárgondozónőknek mozogni kell, az átlagosnál sokkal nagyobb intelligenciát, speciális szaktudást és alapos felkészültséget követel. Kérdések: — Mi okozza a hullamerevséget? — Az izom utolsó megrövidülése, a testben levő fehérjék megalvadnak. — Hogy védekezik a szervezet melegben és hidegben? — Az erek kitágulnak és az erek összehúzódnak. Az ember bírja el a legnagyobb hódifferenciát. — Mi a szerepe a gondozónőnek az orvosi tanácsadásnál? — A gondozónőnek több feladata van. Asszisztál és segít az orvosnak, azonkívül az orvos tanácsait megmagyarázza a betegnek. A gyáros üzemében a legjobb akarat mellett az orvosnak nincs sok ideje egy-egy betegre, a gondozónőnek meg kell magyaráznia, meg kell értetnie a beteggel mi a teendője. Azonkívül, ahol a gyárgondozónő választhat orvosi tanácsadó helyiséget, ügyel arra, hogy ez milyen legyen! Lehetőleg olyant kell választani, ahol az alkalmazottak többször megfordulnak, amelyik nem ridegen ellenszenves a beteg előtt. Ügyel a berendezésre, a műszerszekrény tartalmára, hogy abban legyen minden: olló, csipesz, fecskendő, injekcióstű, centiméter, lázmérő, kötszer, jód és fémspatulák. — Mi a családlátogatás legalkalmasabb ideje? A kora délelőtt vagy a kora délután, amikor is a gondozónőnek első feladata bemutatkozni, ápoltjainak hozzáférkőzni a szívükhöz. Ne idegenkedjenek tőle, ha segíteni kell. A hivatalos hangot mértékkel meg kell tartania. De ha aktív segélyt nyújt, például gyógyfürdőt készít valaki betegnek, akkor a gondozónő modorának inkább ne legyen hivatalos jellege ... ★ A régi egészségvédelemről tart formás előadást az egyik növendék. A középkori pestisjárványok ma már groteszk óvintézkedéseiről, a bélpoklosok elkülönítéséről, a reneszánsz és középkor egészségügyéről. Az anya- és gyermekvédelem, a magyar dolgozóasszonyok szomorít körülményei között egyike a gondozónők sarkalatos feladatainak. A gondozónőnek törődni kell a gyáriműhely higiéniájával, milyen a világítás, mennyi a légtere a magyar dolgozónak, milyen a fűtés, a szellőztetés és a fertőzés veszélye mennyire fenyeget. A porképződés lehetőségéről vagy három tanár vizsgáztatja őket, a vizsga folyamán állandóan visszatér, más-más világításban, más-más szempontokból a munkahely porképződésének a fontossága. A szabadidő okos felhasználására rávinni a dolgozót, megmutatni az utat a sporthoz, a helyes étkezéshez, megtanítani főzni, kevésből jót, táplálót és egészségeset — mind a gondozónő feladatai közé tartozik. Akinek orvosnak kell lenni, kisdedóvónőnek, betegápolótestvérnek, jogásznak és szakácsnőnek ha kell... * Most a fertőző betegségek kerülnek sorra. A kanyaró, a vörheny, a szamárköhögés, bárányhimlő, mik a tünetei, hogyan lehet felismerni őket, mit kell csinálni a gyárgondozónőnek, ha a gyár dolgozójának a gyermeke valamelyikben megbetegszik. ★ — Milyen úton juthat be az ipari méreg a munkás szervezetébe? — kérdi a tanár. — A munkás szennyezett kézzel eszik, vagy pedig munkája közben dohányzik, ezzel a szennyes kézzel sodorja a cigarettát... Azért lehetőleg rá kell venni a munkást arra, hogy munka közben ne dohányozzon. Be is lélegezheti a mérget, az orr és a nyálkahártyákon megüt a méreg, vagy pedig ha a szájon keresztül lélegzik, a méreg feloldódva bejut a gyomorba. Felszívódik a szervezetbe. Így jönnek létre a foglalkozási betegségek, a leggyakoribb az ólom-, higany-, rádium-, foszfor-, arzén-, benzol- és zsírsavmérgezések. ★ Beyélgetés egy már végzett gyárgondozónővel: — Ez óriási feladat. Szinte nem fiatal nőnek való. Magára venni sokszáz ember gondját és szembenállni a gyár vezetőségével ... — Az egészséges munkás a gyárosnak is érdeke ... A kérdés első felére csak azt felelhetem, hogy 22 évnél fiatalabb nőt nem is vesznek fel, de a most végző növendékek között a legfiatalabb 23 éves, a többi mind harmincon felüli. — Ki fizeti a gyárgondozónőt, az állam, vagy a város? — Nem, a gyár, ahol alkalmazásban van. — Ez lehetetlenség ... vagy legalább is nagyon megnehezíti a gondozónő helyzetét. Egyetlenegy fiatal nő van odadobva a gyáros és a dolgozó közé. Hogyan képviselheti a gyárossal szemben a dolgozók érdekeit, amikor a gyárostól kapja a fizetését? — És mégis, egyik gyár a másik után jelentkezik gyárgondozónőkért. Megtörtént például az egyik üzemben, hogy rossz volt a baleseti statisztika, sehogy sem akart javulni és csak aztán javult meg, amikor gondozónőt alkalmaztak. — Mindenféleképpen nehéz feladat lehet. — Nehéz és szép. Gyárgondozónőnek tenni, nem kenyérkereset, hanem hivatás. I. M. * A fői kapitány látogatása a lelőtt rendőr betegágyánál Éliássy Sándor dr., a magyar királyi rendőrség budapesti főkapitánya csütörtökön délben 12 órakor titkára kíséretében meglátogatta az Új Szent János-kórház gégészeti osztályán Hetenge Imre rendőrfőtörzsőrmestert, akit hétfőn éjszaka a Nánási-úton egy betörő három revolverlövéssel súlyosan megsebesített. A főkapitány hosszasan időzött a beteg rendőrfőtörzsőrmester ágyánál és érdeklődött a kórház orvosainál a hős rendőr állapota iránt. A főkapitányt a kórház orvosai megnyugtatták, hogy Retenge sérülései súlyosak ugyan, azonban állapota egyre javul és remény van arra, hogy gondos ápolással visszanyeri egészségét. A merénylőket egyébként még mindig keresi a rendőrség. Mint jelentettük, a tettesek menekülés közben eldobtak egy aktatáskát, amely 25 centiméter széles, 38 centiméter hosszú, középen három pár zárószerkezete, mindkét végén pedig bőrcsatja van. A táska színe sötétbarna s benne egy fanyelű csavarhúzó volt, egy pár franciaorru, lyukasztott bőrdíszítésű, magasszárú, vászonhúzóval ellátott 42-es nagyságú fűzős férfi cipő volt, mindegyikben piros-sárga-zöld színű rózsás belénanyagú kapca. Egy darab kihegyezett fércszedő vas is volt a táskában, fekete fanyéllel, ezenkívül egy darab irattáska-kulcs, egy kulcstartó karikán. Ugyancsak a helyszínen találtak még egy frissen munkált feszítővasat, amelynek felső végén férfi kisujjat befogadó lyuk van. A főkapitányság felhívja mindazokat, akik a merénylet környékén laknak s náluk betörés történt, amit még nem jelentettek be, azonnal jelentkezzenek a főkapitányságon Juhász dr. fogalmazónál, a II. emelet 130. számu szobában. A merénylet ügyében egyébként a főkapitányság bűnügyi osztálya csütörtökön délidén több előállítást foganatosított. Az előállítónak nagy részét, akik nem tudtak alibit bizonyítani, illetve a rendőrség egyéb bűncselekmények miatt keresi őket, őrizetbe vették. Többeket átadtak a toloncháznak. A Nemzeti Szocialista Magyar Párt Hungarista Mozgalom hírei Zászlóbontó nagygyűlés Rákospalotán. A Nemzeti Szocialista Magyar Párt Hungarista Mozgalom rákospalotai szervezete július 2-án, szombaton délután fél 6 órakor tartja zászlóbontó nagygyűlését, a városháza dísztermében. Felszólalnak: Kerekes Béla dr. és Tímár András. A Húsos-csoport pártvacsorája. A Nemzeti Szocialista Magyar Párt Hungarista Mozgalom Húsos-csoportja július 3-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Keresztény Polgári Kör kerthelyiségében (IX., Ráday utca 46.) pártvacsorát rendez, melyre minden testvérünket, hozzátartozóit és ismerőseit szeretettel várja a csoport vezetősége. Vacsorajegyek előre válthatók helyiségünkben, (Takács-vendéglő, Ferenc-körút 2.)mára 1 pengő. A hungarista párt nagysikerű zászlóbontó, gyűlése Kőszegen. Szombathelyről jelenti a Áiagyarság tudósítója. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom szerdán tartotta zászlóbontó gyűlését Kőszegen a Bálház kerthelyiségében, amelyet a nagyszámú közönség egészen megtöltött. A nyilaskeresztes zászlókkal és jelvényekkel ízlésesen feldíszített pódiumról először Málnásy Ödön mondott beszédet. Beszédében azt hangoztatta, hogy a hungarista mozgalom nem pártpolitika, hanem koreszme, amely arra hivatott, hogy új útra vezesse a magyarságot. Kifejtette, hogy Magyarországon ma mindenkinek militaristának kell lennie s aki nem az, hazaáruló. A hungarista mozgalom célkitűzéseiről szólva kijelentette, hogy a hatalomrajutás után minden 1000 holdon felüli nagybirtokot kis hitbizományokká alakítanak át. Amunkásságon a hungarizmus úgy segít, hogy a részvénytársasági jog megváltásával a részvények 30 százalékának jövedelmét a munkások számára biztosítják. A zsidókérdés nem tartozik a hungarista mozgalom főproblémái közé és azt nem pofonokkal kívánják megoldani, hanem egyszerűen megfordítják azt a gazdasági rendszert, amelynek következtében másfélmillió magyarnak ki kellett vándorolnia Amerikába, helyettük pedig ötszázezer galiciai zsidó „szivárgott“ be. Beszéde végén a mai politikai helyzetet ismertette és bírálta. A vér helyett a lelki magyarságot teszi a magyar faji kérdés tengelyévé és egyforma jogokat biztosít a Magyarországon élő népcsoportok számára. Bihar Ivány Gusztáv a mozgalom célkitűzéseit ismer tette és erőteljes hangon bírálta a mai rendszert. A gyűlés mindvégig a legnagyobb rendben folyt le. A XI. kerület gyűlése, NSzMP Hungarista Mozgalom XI. kerületi szervezete szerdán délután 5 órai kezdettel XI., Dombóvári utca 1. szám alatti vendéglő különhelyiségében gyűlést tartott. Jóval a gyűlés megkezdése előtt már zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság a vendéglő különhelyiségét. A Magyar Hiszekegy elmondása után elsőnek Székácsy Ivántestvér szólalt fel. Beszédében a magyar ifjúság szervezkedésének szükségességére mutatott rá. Kocsis László a nemzetközi zsidó faj és a magyarság élet-halál harcáról beszélve, kiemelte a magyarság összefogásának nagy erejét. Utána Madarász János a mai társadalmi, állami és gazdasági berendezkedést támadta keresztény nemzeti és szociális szempontból. Schmidt János lelkes szavakkal mutatott rá, hogy a keresztény magyarság szervezett összefogása teremtheti csak meg a nemzeti szocialista hungarista államot. Rupp Miklós kerületvezető záróbeszédében éles szavakkal utasította vissza a hungarista mozgalommal szemben hangoztatott s már-már nevetségszámbamenő vádakat. A mindvégig fegyelmezett és lelkes hangulatban lefolyt gyűlés a Magyar Hiszekegy elmondásával ért véget. Az összegyűlt tömeg hosszú ideig éltette Szálasi Ferencet. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt hívei A Festetics Sándor gróf vezetése alatt működő Magyar Nemzeti Szocialista Párt sárréti kerülete vasárnap Szeghalmon és Kőrösladányban tartott lelkes és nagy tömeg részvételével gyűléseket. Szeghalmon a hatalmas sportteret a gyűlés idejére többezer főnyi tömeg lepte el, közöttük mintegy félezer zöldinges. A gyűlés iránti érdeklődés különös jelentőséget nyert azért, mert egy héttel előbb a kisgazdapárt a város szívében, a piactéren tartotta részvétlen gyűlését , ahol a felszólaló kisgazdaképviselők kizárólag a nyilas mozgalom ellen felhalmozott vádak, rágalmak, gyanúsításokkal foglalkoztak. Koppányi Imre kerületvezető beszélt a vádakról. „Ebben a kritikus időben, amikor népünk és nemzetünk élet-halál harcát vívja, vádra-váddal, gyűlölségre-gyűlölséggel nem válaszolhatunk. Válasz lesz a mozgalom dinamikus ereje, a népi összefogás és a magyar öntudat mindent elsöprő érvényesülése!“ Szónokok voltak Oláh Ernő dr., N. Schultz József, Szász Ferenc dr., Roósz József és Koppányi Imre. A két gyűlésen mintegy GOOO ember vett részt. * 1938 julus T. p nldi wmmmmi Franciaország bevezette a halálbüntetést a kémkedésre Párisból jelentik: A Daladier-kormány szerdán kiadott egyik rendelete értelmében Franciaország a kémkedés eseteire is bevezeti a halálbüntetést. A rendelet rámutat más államok példájára és arra a körülményre, hogy Franciaországban nagyon elszaporodtak a kémkedési esetek. Eddig Franciaországban polgári törvényszékek ítélkeztek kémkedési ügyekben, a mostani rendelet azonban katonai törvényszék hatáskörébe utalja az eljárást.