Magyarság, 1938. augusztus (19. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-10 / 179. szám

________________ mmmmmmmmmmkammmmmmammm Miből él a pártnyomda? Hasonló kifogást lehetne emelni az Egye­sület két hivatalos lapjának, a Typographia és a Grafikai Szemlének fenntartása ellen. A Typographia hetenként 4 oldalon megjelenő, kisformátumú szaklap, kegyesebben egyesü­leti értesítő, amelynek előállítása, az Egye­sület elszámolása szerint több mint 46.000 pengő évente. Példányszáma, az egyesületi taglétszám figyelembevételével, maximálisan 7000, tehát minden egyes példány előállítási ára 12,5 fillér. A Grafikai Szemle évente tíz­szer megjelenő illusztrációs folyóirat, átlag 32 oldal terjedelemben, közé­pformátumban. Körülbelül 5000 példányban jelenik meg, évi 28.000 pengő előállítási költséggel, ami any­­nyit jelent, hogy példányonként 1,43 pengő önköltség terheli. Az egyesületi szaksajtó fenntartása tehát évente 74.000 pengő ki­adást okoz, amely csekély összegnek látszik ugyan, de tekintettel arra, hogy az egyesü­let tagjai közül kevésszámú nyomdai mun­kás számára jelent komoly szükségletet, ön­ként felmerül az a kérdés, várjon nem volna-e célszerű, ha a két lapvállalkozás által felemésztett összegeket — amelyek vég­eredményben úgy sem szolgálnak más célt, mint a hivatalos szervezeti propagandát, illetve a pártnyomda anyagi rentabilitásának emelését — inkább a komoly szakoktatás továbbfejlesztésére, például egyesületi tan­műhely felállítására fordítanák ezt a hiába­való és kalkulatív szempontból és ráfizetés­sel járó kiadást. Kilenc tisztviselő fizetése 155.000 pengő, 1600 munttanélkülié 260.000 pengő Az anyaegyesületi járulékokkal kapcsolat­ban végül még annyit tartunk szükségesnek felemlíteni, hogy a szervezett adminisztrá­ciója, jobban mondva az ügykezelés költség­­vetése semmiképpen sincs arányban az ala­p­­szabályszerű szolgáltatások mértékével. Erre vonatkozólag példaképpen megemlít­hetjük, ho­gy amíg az adminisztráció elvég­zésével megbízott 9 egyesületi tisztviselő személyi járandóságai és különböző címeken élvezett juttatások az egyesületi zárószám­­adás adatai szerint — évi 110.000 pengő körül mozognak, addig a szervezet által nyilvántartott 1600 munkanélküli részére kifizetett segélyek összege 260.000 pengő. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a fentebb említett 9 tisztviselőn kívü­l további 4 szak­szervezeti vezetőtisztviselő részesül összesen évi 45.000 pengő körüli — ki nem mutatott és el nem számolt — illegális illetményben, akkor kiderül, hogy az egyesület adminisz­trációja, a dologi kiadásokat nem is szá­mítva, évente körülbelül 160.000 pengőben, tehát a költségvetésben szereplő összes be­vételek 11,5 százalékába kerül. Ennek az aránytalanságnak kellő­­megvilágítása céljá­ból, hivatkozunk az egyesületi statútumok rendelkezéseire, amelyek szerint a szervezet egyetlen tisztviselője sem kaphat elvégzett munkájáért nagyobb javadalmazást, mint a legmagasabb órabérek alapján kiszámított heti illetmény, illetve a nyomdaipari üze­mekben szokásos legmagasabb heti fizetés. A szervezeti vagyonkezelés másik része — mint már említettük — a titkos tartalé­kokra vonatkozik. A keresztény, magyar nyomdaipari munkásság legsúlyosabb pana­szát az a felháborító visszaélés okozza, amely az ellenállási alap körül tapasztal­ható. Az a szemérmetlen és könyörtelen erőszak, amellyel ezt a minden jog- és sza­bályellenes, pártpolitikai célokat szolgáló titkos tőkét összegyűjtik, az a példátlan és arcátlan vakmerőség, amellyel megtagadnak minden felvilágosítást, elszámolást és ellen­őrzési jogot, a rejtett alap kezelése felől; végül a rosszakarta és alattomos felelőtlen­ség, amellyel ezt az évek során át milliókra szaporodott összeget és kamatait tiltott, sőt bűnös célokra használják — teljesen egy­értelmű a munkásságtól jogtalanul kicsikart javak és értékek elsikkasztásával, a büntető törvénykönyvbe ütköző hűtlen kezeléssel, továbbá a legalávalóbb és legközönségesebb hazaárulással. Hogy erre vonatkozóan né­hány, számszerű adattal is szolgáljunk. A fővárosban több, mint 700 olyan nyomdai lapmunkás dolgozik, aki minimális 90 pen­gős hetibére után fejenként és hetenként 5,10 pengő járulékot juttat az ellenállási alapnak. Közel 2800 azoknak a száma, akik minimális 50 pengős hetibérükből, fejen­ként és hetenként 50 fillért fizetnek. To­vábbi 30 fillérrel gyarapítja az alapot, fe­jenként és hetenként, 1400 segédmunkás és női munkás, akiknek heti bére kb. 30 pengő, az egyik svájci pénzintézetben immár 12 év óta kamatos­ kamataival gyarapodó tőke ma több, mint 801 millió pengőre rúg! Elkép­zelhetetlennek tartjuk, hogy ebből a roppant összegből — a magyarországi szociáldemo­krata párt választási hadjáratainak biztosí­tása, a pártsajtó fenntartása és segélyezése, az ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan po­litikai javadalmazások, nem utolsó sorban pedig a szociáldemokrata nemzetköziség ér­dekében fegyvert ragadó idegen hatalmak anyagi támogatása helyett — ne jutott volna több kenyér és melegebb ruha a megrok­kant nyomdai munkások özvegyeinek és árváinak, a betegeknek és munkanélküliek­nek . . .★ Az emlékirat szövegeihez tulajdonképpen semmiféle hozzátennivalónk nincs. A felso­rolt tények önmagukat magyarázzák s csu­pán igazolják azt a magyar felfogást, amely már évtizedek óta kellő értékére szállította le a szociáldemokrata párt programját és mű­ködését. A magyar ipari munkásság már ré­gen tudja, hogy a szociáldemokrata párt mi­lyen mértékben tesz szolgálatot a nemzetnek­ .A rendszer mégis eltűrte és a mai rendszer is eltűri még ennek az elavult is az egész vilá­gon megbukott pártnak a működését. Ugyan­akkor, amikor nálunk a jobboldali és haza­fias irányú szervezetektől eltiltják a nemzet értékes elemeit, ugyanakkor elismerik és jó­indulatú elnézést tanúsítanak a szociáldemo­kratákkal szemben, akiknek elsőrendű fel­adatuk, hogy világpolgárokat neveljenek. A keresztény nyomdászok emlékirata mindennél élesebben világít rá erre a ferde helyzetre és kézzelfoghatóan pontos bizonyí­tékokat tár az ország közvéleménye elé a szociáldemokrata párt működéséről! Azt hisszük, hogy a keresztény nyomda­ipari munkásoknak minden­­reményük meg­lehet arra, hogy az emlékiratban foglaltakat kivizsgálják és egyszer is mindenkorra véget vetnek annak a kizsákmányoló zsidó­ politi­kának, amelyet ez a párt képviselt. Malité nemzők egy svájci pénzintézetben A vidéken dolgozó nyomdaipari munká­sok járulékainak, valamint annak a több­letnek hozzászámítása után, amely az előbb említett minimális hetibérnél többet élvező munkások járulékaiból adódik , a magyar nyomdaipari munkásság évente kb. 400.000 pengővel adózik a nemzetközi, szociáldemo­krata szakszervezet ellenállási alapjának. Ha csupán a pengőszámítás bevezetése óta regisztráljuk ezeket az összegeket, akkor A kínaiak — Csang-Kaj-Sek főhadiszállásának jelentése sze­rint — áttörték a japán frontot A kínai hadvezetőség kedden délben ki­adott hivatalos jelentése szerint a kínai csa­patok a Jangcekiang északi partján, Hankau­­tól keletre, nyolcvan kilométer szélességben áttörték a japán frontot és győzelmesen ha­ladnak előre. A japánok igen súlyos vesztesé­geket szenvedtek és az egész frontszakaszon megkezdték a visszavonulást. A frontáttörés következtében — a kínai jelentés szerint — a japán hadvezetőség kénytelen volt vissza­vonni csapatait a folyam déli partján is. Ugyanígy megkezdték a visszavonulást a Jangcekiangon cirkáló japán ágyúnaszádok is. A japán főhadiszállás keddi jelentése egyetlen szóval sem emlékezik meg az állító­lagos kínai frontáttörésről, úgy hogy a kínai főhadiszállás jelentését egyelőre fenntartással kell fogadni. A­­japán hivatalos jelentés éppen ellenkezőleg, további japán győzelmekről szá­mol be. -»eg»— Eltemették Sku­ltéthy Miklóst A Magyar Fajvédő Szövetség még el sem temette Gerley Mihály hirtelen halállal el­hunyt nyugatmagyarországi rohamparancs­­nokot, már­is újabb temetésre gyűltek össze a farkasréti temető nyári pompában úszó hársfái alatt a régi bajtársak. Skultéthy Mik­lós, Sopron és Moson egyesített vármegyék alispánja megtért ahhoz az anyaföldihöz, amelyért annyit harcolt és amelyet annyira szeretett. Amikor az Urnák 1921-ik esztendejében néhány forrókoponyájú alföldi fantaszta magárahagyottan tizenkilenc győzelmes ütkö­zetet verekedett ki Sopronért és Nyugatma­­gyarországért, a hivatalos hatóságok tilalma ellenére, amikor még titkon sem támogatták az elkeseredetten harcoló rongyos harcoso­kat, akkor, ebben az akkori világ sorvasztó „hivatalos diplomáciától“ megmételyezett légkörében akadt egy ember, aki nem tö­rődve a hivatalos paragrafusokkal, pártját fogta a nyugatmagyarországi felkelőknek. Skultéthy Miklósnak megvolt a bátorsága, hogy tiltakozó szót emeljen a hatalmasok te­vékenysége ellen. Ebben az időben ő volt ta­­lán az egyedüli, aki felemelte szavát, hogy minden tárgyalás nélkül hurcolják tolonc­­házba azokat a fiatalokat, akik a nyugati vé­gekre siettek. Skultéthy Miklós újraszervezte a visszafog­lalt területeken a közigazgatást, megorgani­zálta az élelemmel való ellátást és fáradsá­gos munkával társadalmi úton gyűjtötte össze a nyugati végeken harcolók számára szükséges egyenruhákat. Semmi intés vagy figyelmeztetés el nem tántoritotta. Igazi őri­­zője volt a magyar vártának s a régi kecs­keméti bajtársak szivéből soha sem lehet ki­irtani ennek a nagyszerű embernek az emlé­két, aki megtért azon bajtársaihoz, akik ott estek el tizenhét esztendővel ezelőtt a nyugat­­magyarországi harcok idején. 1988 angustai 10, aacrdf 10BB0IMU flOZGMftrc A Nemzeti Szocialista Magyar Párt — Hungarista Mozgalom hírei: Felhívás valamennyi pártszervezetünkhöz­ Augusztus 4-én ismeretlen tettesek ellen fel­jelentést tettem a m. kir. államrendőrség fő­kapitányságánál azért, mert nevünkben a bal­oldal gyalázkodó­­hangú röpiratokat hozott for­galomba, melyek alkalmasak arra, hogy pár­tunkat a közvélemény előtt kompromittálják. Szerencsére ez aljas nyomdatermékek kéziratai kezeimbe kerültek és azokat a nyomozó ható­ságok rendelkezésére bocsátottam, úgyhogy könnyű dolog lesz azok szerzőit kinyomozva, gyalázatos machinációikról a leplet végre­­valahára lerántani. Pártunk ily eszközökkel soha nem harcolt, ilyenekkel magát a legtávo­­labbról sem azonosítja. Ez alkalommal is köz­löm, hogy pártunk részéről, mint azt legutóbb is közhírré tettem, csak oly röpiratok hozhatók forgalomba, melyek legális után, Mohaupt test­vér, vagy az én aláírásommal vannak ellátva. Ha ily iratokat kiadunk, azok rendes kézbesí­téssel, szolgálati jegy kíséretében fognak az egyes kerületeknek kiadatni. Minden más ily sajtótermék megjelentetése a legszigorúbban tilos és a kerületi vezetők személyesen felel­nek e rendelet betartásért. Koltarits. ♦ Felhívás: Figyelmeztetem a testvéreket, hogy a régi ICS bélyegek felhasználása, árusítása — tekintettel arra, hogy az Ifjúsági Csoportok megszűntek — sikkasztás és csalás tényálladé­­kát merítik ki. Ily esetleges visszaéléseket a rendőrségnek haladéktalanul be kell jelenteni. Koltarits. * Felhívás! A NSzMPHM elektromos szak­csoportja felkéri a szakmai testvéreket, hogy jelentkezzenek a csoportnál, tekintet nélkül a kerületi hovatartozóságukra. Jelentkezés is tag­felvétel: minden este 6—8 óra között, VI., Andrássy-út 60 fszt. 2. Csoportvezető: Buchin­­ger József, helyettese: Bozsó J. Gábor. * Hajókirándulási A NSzMP Hungarista Moz­galom VII. kerületi szervezete augusztus 14-én, vasárnap hajókirándulást rendez az Alsó-Duna legszebb erdős kis szigetén. Kerekzátonyra külön hajóval. Hajójegyek ára oda-vissza 1.80 pengő, váltható a partban VII. kerület, Rottenbiller­ utca 21. szám I. em, augusztus 12-éig naponta este 6 órától. Hajó­jegyeket csak korlátolt számban adunk ki, ezért kérjük a testvéreket és hozzátartozóikat, hogy a jegyek megváltásáról mielőbb gondos­kodjanak. Indulás augusztus 14-én, vasárnap reggel VIL órakor (megjelenés V4 órával előbb) a Ferenc József híd pesti hídfő, a Vámház előtti állomásról. Érkezés Kerekzátomyra dél­előtt fé1 órakor, tehát 3 órai gyönyörű hajóút a kisdunai ágban. A hajót a csepeli szigetnél átemelik a zsilipen a kisdunai ágba, ami külön látványosság. Indulás Kerekzátonyról este 6 óra 25 perckor, érkezés Pestre 10 óra után. Olcsó ételek (bográcsban főtt halászlé) és italokról erdős sziget gyönyörű vendéglője gondoskodik. Olcsó csónakázás, ingyen strandfürdő, játékok, séta. Fogyasztás a vendéglőben nem kötelező. Nyomatékosan felkérjük a csoportvezető test­véreket, hogy kérjék fel a testvéreket néhány fillér adományra, melynek összegéből a sze­­génysorsú testvérek útiköltségét fedezzük. Gyer­mekek útiköltsége 4 évtől 10 évig oda-v­isz a 1 pengő. Megjelenés lehetőleg zöld ingben. ★ A Nemzeti Szocialista Magyar Párt Hunga­rista Mozgalom V. kerületi Szervezetének ve­zetősége értesíti a kerületekhez tartozó tag­testvéreket, hogy az Izabella­ utca 89. számú ház I. emeletén kerületi párthelyiségét megnyitotta. Felkéri a vezetőség az V. kerületbe tartozó tagtestvéreket, hogy személyi adataik kiegé­szítése végett minél előbb jelentkezzenek a ke­rületi párthelyiségben. Születési anyakönyvi kivonatot (keresztlevelet) igazolás végett hoz­zák magukkal. Nyomatékosan felhívják a tag­testvérek figyelmét ezen rendelkezésre, mert a leigazolás elmulasztása (amennyiben megfelelő indokkal nem igazolják) a párttagság meg­szüntetését vonja maga után. A dorogvidéki bányamunkásság megszervez­­ése képezi az esztergomi központ egyik fő­­feladatát. Vargha Károly megyevezető több testvérrel az elmúlt vasárnap autón Dorogot, Csolnokot, Dágot és Máriahalmot látogatta meg. A Hungarista Mozgalom hívei mindenütt lelkesedéssel fogadták a me£yevezetőt és vele­­érkezett testvéreket. Dorogon, éppen búcsú lévén, a főutcán özönlő közönség harsány „ki­tartás“ köszöntéssel üdvözölte a nyilasautó utasait. Nagy aggodalmat keltett Dorogon, hogy a szociáldemokrata párt gyűlésengedélyt kért. A Hungarista Mozgalom annyira előretört az utóbbi időben, hogy a szociáldemokrata párt jónak látta, hogy nagy veszteségeit gyűlés meg­tartásával pótolja. Az aggodalom a hatóság és a bányaigazgatóság részéről nyilvánult meg, mert a Nemzeti Szocialista Magyar Párt gyűlés iránti kérelmét eddig még minden esetben el­utasították és mivel a mozgalmat feltétlenül ellensúlyozni kell, úgy gondolták, hogy a szo­ciáldemokrata pártnak gyűlésengedélyt adnak. Ugyanerre a napra a Nemzeti Szocialista Párt Csolnok­bányatelepi községbe kért gyűlés­­engedélyt, ezt a kérelmet azonban a hatóság azonnal és kereken elutasította. Az egész bánya­vidék tudta, hogy a nyilas gyűlést nem enge­délyezték, így a főszolgabírói hivatalnak a szoc.­demek kérelmét is el kellett utasítania. A főbírói hivatalban egyébként kijelentették, hogy csak szeptemberben kaphat az NSzMP gyűlési engedélyt. A megyei központ éppen ezért a szervezkedés kiszélesítésére és elmélyí­tésére fordítja a legfőbb gondot. Dorogon, a bányavidék központjában, a nagyobb eredmény biztosítása érdekében, bizonyos átszervezéseket végez. A helyzet ugyanis az, hogy a szervezés munkája külön embert kíván a faluban, külön, még­hozzá keménykötésű embert a bányászok körében, de külön szervezőt kell az iparosok és kereskedők élére is állítani. ★ A dági és máriahalmi kiszállás a pártszer­vezet meglátogatásán kívül arra irányult, hogy a megyei vezetőség a bér- és megélhetési viszo­nyok felől tájékozódjék. Az adatgyűjtés fel­dolgozása most van folyamatban. Ezen a helyen csak annyit állapíthatunk meg, hogy az itteni lakosságról teljesen megfeledkeztek A lakos­ság szívesen fogadta az esztergomi nemzeti szocialista vezetőket és kijelentették,­­ hogy megelégelték a 20 évi várakozást és az ígérete­ket. A propaganda nagy erővel folyik. Öngyilkos lett Kiss Lajos dr. fogorvos Mint a Magyarság megírta, Kiss Lajos dr. 37 éves budapesti fogorvos, hétfőn délután az Andrássy­ út 35. szám alatt lévő lakásán őrültségi rohamában tizenegyéves mostoha­leánya nyakát borotvával elvágta és azon súlyos, életveszélyes sebeket ejtve, megszö­kött. A budapesti főkapitányság rádión indí­tott körözést a szerencsétlen ember felkuta­tására. Kedden délután két órakor a Hidegkuti-út külső részén a villamos pályatesten dolgozó munkások, a Hidegkuti-úttól körülbelül har­minc méterre, az erdőben egy alacsony bodza­fán akasztott embert találtak. Azonnal értesí­tették a budapesti mentőket, akik azonban már nem tudtak segíteni az akasztott em­beren, csak a beállott halált konstatálhatták. Megállapították nyomban azt is, hogy az ön­gyilkos nem más, mint Kiss Lajos dr. Jobb­lábán, bal csuklóján és jobbcsuklóján késtől eredő sérülések voltak, mellette szétszórva ru­hájának elszakított darabjai és több orvosszí­­gos fiola, amelyből megállapították, hogy mi­előtt a szerencsétlen ember felakasztotta ma­gát, nagymennyiségű mérget vett be. Búcsú­levelet nem találtak nála. Kiss Lajos dr. holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Budapest - divatváros Ipari és idegenforgalmi szempontból nagy horderejű mozgalmat indítottak a budapesti divatipar vezetői: Budapest fürdőváros után életre hívják Budapest divatvárost. Eddig Bécs továbbította a párisi divatújdonságo­­kat Közép- és Keleteurópa országaiba. Ma­gyarországról is állandóan 150—200 női szabó és divatkellékes kereste fel a volt osztrák fővárost, ahova jelentős mennyiségű valuta áramlott a különböző országok di­vatiparosainak látogatása és vásárlásai nyo­mán. Az önálló Ausztria beolvadásával a német birodalomba, most megszűnt Bécs divatipari irányító szerepe. Ezt a kedvező alkalmat óhajtja kihasználni a magyar di­vatipar, hogy művészi és ipari fejlettségé­nek megfelelően az őt joggal megillető ve­zetőszerepet magához ragadja a környező országok piacán, összefogtak a budapesti vezető női ruhakészítő cégek, hogy Prága, Varsó, Bukarest, Belgrád, Zágráb, Szófia, Athén stb. számára divatbemutatókat ren­dezzenek. A bemutatók keretében eredeti párisi minták után modern kiállítású, ha­talmas modellalbumokat készíttetnek és adnak át a bemutatón résztvevő külföldi divatiparosoknak. A di­vatiparosok ezáltal a magyar textil­­gyáraknak is nagy szolgálatot tesznek, mert készítményeiket állandóan propagálják, de munkához juttatják a különböző hazai divatkellék-szakmákat is, a csatkészítő­­ket, fűzőiparosokat, a kalap-, cipő-, kesztyű- és övkészítő iparosokat is.. Így közvetve a női ruhakészítő iparosok a magyar munkás­kezek ezreinek juttatnak munkaalkalmat. De növeli lényegesen a magyar idegenfor­galmat is ez az akció- mert Budapestre, mint a megalakítandó divatközpontiba a külön­böző környező országok diva­ti­párosai idény­­ről-idényre ellátogatnak. Páris is jórészben abból él, hogy a világ divatközipontja. Divat­iparosaink — mint értesülünk — az állam­tól nem kérnek anyagi segítséget, mindössze vámpolitikai és valutáris könnyítésekért folyamodtak. A mozgalmat irányító nagy divatipari cégek képviselői, mint­egy negy­venen a Nőiruhakészítők Országos Szövetsé­gének vezetésével vasárnap már ki is utaz­tak Pak­sba, hogy biztosítsák előfeltételeit és állandó alapját a jövő nagy budapesti divatcentrumnak.

Next