Magyarság, 1938. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK: SZERKESZTŐS&G ES KIADÓHIVATAL« EGY HÓRA 4 PENGŐ, A LEGNAGYOBB KEDVEZ- KIADÓTULAJDONOS« MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT. II, HUNYADI JÁNOS-UT S. TELEFON« •HU-SO-1* MENNYEL 2.50 PENGŐ, EGYES SZÁMARA HÉT- elnök-vEZÍRIGAZGATÓ, FŐSZERKESZTŐ ES FELELŐS KIAD*« (M MELLÉKÁLLOMÁSSAL). ÉJJELI SZERKESZTŐ- * KÖZNAP 10 FILL, VASÁRNAP 20 FILL, NÉMET- IFJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR. SÉGEL ARADI UTCA 8. TELEFONI 11-54-61,11-54 82, ORSZÁGBAN 10 PFENNIG, VASÁRNAP 20 PFENNIG LEVEL(JS SZERKESZTŐI MENETJEGYIRODA, UTAZÁSI ÉS KÖNYVOSZTÁLY, MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP . . . (VIV. ESKC-UT «. SZÁM. TELEFON« 18-13-10. SZÁM POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA« 28990 HUHAY KALMAN LEVÉLCÍM« BUDAPEST 1. POSTAFIÓK» II. SZÁM BUDAPEST, 1938 SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK XIX. ÉVFOLYAM, 196 (5222) SZÁM ■ .............................nini ii mi mi •.........mi .............. i mm 11inriiaHiiniiriiiMiHfTrr Wff TrfflrnrTpi TTTrnOTTnr'—iw ihin i ■■maii—■» hí—— nnwn i «■fiiiiniiii—niír— KRISZTUS IS VELÜNK HARCOL! Egy könyv fekszik a kezünkben. Sárga lapján nagy betűkkel: Evangélium. Győrben, Szűcs Géza esperes kiadásában jelent meg. Országos hitszónoklati könyv, 1938. évi 7., 8., 9. szám... Forgatjuk — és boldog örömmel akad meg szemünk Bálint György mendei plébánosnak ötperces beszédein ... Bálint atyának, az országot járó misszionáriusnak hirét már több oldalról hallottuk. Mindenütt, ahol megjelen, izzig-vérig magyar szívből fakadó és az evangélium mélységeit taposó szociális gondolkodása, lángoló lelkesedése magával ragadja a testvéreket... Bár a szigorú értelemben vett politikától tartózkodik és teljesen lelkipásztori munkásságának él, mégis most közlünk egy pár szakaszt beszédeiből, melyek világos bizonyságai annak, hogy ha valaki behatóan átéli a krisztusi evangéliumot, akkor csakis úgy prédikál, mint Bálint atya! Szavai ma már messze hangzanak! Ha a zsidókat védő farizeusok talán ebben is alkotmánysértést keresgélnek ... az igazság szava széttörhetetlen erővel száguld az országon keresztül és győzni fog! ^ Pünkösd után VI. vasárnapra (977. oldad). ... A mai evangélium szeretetet mutat. Együttérzést az éhező néppel. Krisztus nem beszél a farizeusok jóllakottságával csendes tűrésről, túlvilági kiegyenlítődésről , hanem cselekszik. Kenyeret oszt. És pedig nem adagolva. Nem dekázva........És még hét kosárral szedének föl a morzsái ékből.“ ... Soha nem nézett még az a Krisztus szemébe, aki másképpen akarja tanítani a szeretetet. Mint a zsidó papok és farizeusok. A szeretet csak arra volt jó nekik, hogy a sibetséget és gazemberséget elnézze és az igazságosan haragvók öklét lefogja! Elfelejtik ezek, hogy a mai evangélium szerint a kereszténység nem jelent egyet a tolvajt is magához ölelő tehetetlenséggel! Nem jelent egyet a lelketlen siketséget is menedéklevéllel ellátó hazaárulással! Nem jelent egyet szívtelen kartelek és kapitalisták szekértologatásával ! Ha nem jelent cselekvő áldozatkészséget! Együttérzést a nyomorgó milliókkal! Jelenti a Wertheimkassza önkéntes megnyitását ! A földsorompók lazítását! És több őszinteséget és bátorságot !... ★ Pünkösd után VII. vasárnapra (678. oldal). ... Ma vannak hamis próféták, akik a kereszténységet akarják a saját érdekszférájukba vonni... Akik azt hiszik, hogy hivatalos kereszténységük jogcím arra, hogy az évszázadok óta Krisztustól eltért gazdasági és társadalmi beosztást az ősliberálisok és szabadkőművesek atyafiságos gesztusával tovább dédelgessék! Vannak, akik hirtelen előrángatott evangéliumi idézetekkel akarják a szociális igazságtalanságok acélburkát felépíteni ! Nem veszik észre, hogy elkótyagosodott liberális mentalitásuk pókhálózatát már régen eltépték a viharok és a dübörgő föld, a morajló tenger nem ismer halogatást, nem ismer kimagyarázkodást, alkut és paktumot! Most már gyümölcseiről akarja megismerni az embert !... Uraim! Elég volt a komédiázásból! Gyerünk a tettekkel! Elő az életekkel! A magánélettel! Tegyetek ebbe a választóvízbe minden embert, testvérek, aki voksot kér tőletek! És meglátjátok, bárány-e vagy farkas! Keresztény-e vagy zsidó! Nemzeti és szocialista-e vagy szélkakast Ez a választóvíz mentse meg szegény Magyarországot ! Ámen. ★ Pünkösd után VIII. vasárnapra (680. oldal). ... Lángbetűkkel kellene minden ember szivébe vésni... Itt hagysz mindent ... számot kell adnod ... telkedről... tehetségeidről... férj a családodról... Gazdák! A cselédről... Bankvezérek! Spekulánsok! Gyárigazgatók! Számot adtok minden elsüllyesztett, verejtékből szerzett millióról! Miniszterek! Számot adtok a hatalom gyakorlásáról! Az nem játék ! Nem kényelmes fotel! Nem kartelek és zsidók biztositási intézete! Hanem a magyar nép boldogulásának intézményes bástyája ! I... Vigyázzatok ! Isten nem ver bottal ! 1... etc. ★ Végül a maga egész terjedelmében közöljük a pünkösd után IX. vasárnapra írt szentbeszédét Bálint atyának. A mottó: Elkezdte kiűzni az árusokat (Sir. Lukács 19, 41—47.) „Amikor a mai evangéliumot olvasom, amikor a végtelen szelíd és alázatos szivü Jézust lángoló arccal, a harag pírjával látom, amikor azokat a drága kezeket, amelyek betegeket gyógyítottak, mankókat húztak ki emberek alól, halottakat támasztottak — most ökölbe szorulva látom — eszembe jutnak a keresztény lovagok légiói... Látom István királyt és Lászlót, Imrét és Hunyadi Jánost, Rákóczit és Zrínyit... Mind csupa létek! Csupa szív! Csupa erő és rettenthetetlenség és mégis keresztény! Nagyszerű alkalom ez a mai evangélium, hogy egy igen fontos és napjainkban különösen aktuális kérdést világosítsunk meg. Egy vádat törjünk össze, amellyel kereszténységünket akarják a közélet minden fórumából kizárni. Azt mondják: a kereszténység birkatürelemre nevel és ezzel kiöl minden magasba lendítő önérzetet — és a vért savóvá változtató pacifizmusával kerékkötője minden egészséges nacionalizmusnak. Gyerünk vissza a fehér lóhoz és a weimari tölgyfához. Ezt mondják. Kérdem, testvéreim! Dehát ilyen-e a kereszténység? Csakugyan savóvá teszi-e a vért? Kiöl-e minden önérzetet? Az evangélium csakugyan birkatürelmet ír-e elő? Vagy joga van szigorra? A betegeket simogató kéz szorulhat-e ökölbe? A kenyeret osztó kar suhogtathat-e korbácsot is? A mai evangélium a felelet! Ne akarjunk keresztényebbek lenni Krisztusnál! ! Félre a zsidó mentalitás által inspirált pacifizmussal, mely nem volt jó másra, minthogy tovább is birkatürelemben megtartsa a már-már jogaikat követelő keresztény milliókat és biztosítsa a zsidóság egész világot behálózó uralmát, Krisztusi morált meghazudtoló farizeizmusát és gazdasági zsónokságát! Ne ráncigálják elő a Quadragesimo Anno-t száz százalékban megvalósítani akarók előtt a szelíd Jézus példáját, mert a mai evangéliumban ennek a Krisztusnak kezében korbácsot látunk suhogni azoknak a hátán, akik a mai kollégáikhoz hasonló mentalitással még az Isten házát , szentegyházát is saját szenynyes spekulációik, örökéletet, felelősséget nem imerő haszonlesésük végvárává akarták kihasználni. Krisztusurunk szemei biztosan ítéltek. Látta, hogy ezekkel szemben fölösleges és kárbaveszett minden szót Elő a korbáccsal! Csak azt értik! Igen, Krisztus valóban szelíd, alázatos, végtelen türelmű Isten! Ez az én és mindnyájunk legnagyobb vigasztalása, amikor tengernyi nyomorúságunk és gonoszságunk mocsarában ébredünk öntudatra. Ez a mindent feledni tudó isteni izgalom a mi új életkezdésünk hajnalpkja! Örök boldogságunk záloga! Ezért mi is feledni tudjuk a napi élet ezer apró kellemetlenségét. És keresztény békecsókban forr össze minden este a férj megbántott hitvesével, szomszéd a szomszédjával, barát a baráttal! De nem jelenti ez a krisztusi szeretet azt, hogy az udvaromból borjúmat elhajtó tolvajnak a nyakába boruljak: Szeressük egymást, gyerekek! Nem jelenti,hogy a tetveket is értékes állatoknak tartsam, mert azok is teremtmények ! Nem jelenti azt, hogy ne vegyük észre a fajtánkat, nemzetünket, csak a saját fejőstehenüknek tartók raffináltságát! És ha a szép nem használ, ha a magyarázatot nem értik, hát az állam istenadta jogával, korbácssuhogással tisztítsuk meg a milliók kenyerét adó Istendómot! A kereszténység főprogramja a felebaráti szeretet. Nyitja és fokmérője minden parancsnak. De nem jelenti a saját vérem és fajtám elárulását! Idegen faj előnyére! Mi nem bántunk senkit, de ha valaki minket bánt — jogunk van védekezni! Első az én életem! Mi tegyen hát a tanulság a mai beszédből? Legyünk egyszerűek, mint a galambok, mikor a saját kis ügyeinkről van szó, de okosak, mint a kígyók és bátrak, mint az oroszlánok, mikor népünkről, fajtánkról van szó!! Mikor hazánkról és egyházunkról van szó. Húzogassuk a mankókat! Simogassunk és gyógyítsunk! De ne féljünk — ha eljön az ideje —, megfogni a korbácsot sem! A cél egy legyen: Isten dicsőséges Amen.“ Anglia álláspontja tartózkodó A miniszteri értekezlet végleg elvetette a berlini diplomáciai lépés tervét . „Alkalomadtán,“esztelen beszélgetés formájéban ismerteti Henderson Ribbentrop, vagy „esetleg“ Hitler előtt az angol kormány véleményét Londonból jelentik. Beavatott politikai körökben úgy tudják, hogy a miniszteri értekezlet végleg elvetette a berlini diplomáciai lépés tervét, mert tisztában volt azzal, hogy egy ilyen lépés csak még jobban felingerelné a német közvéleményt és nem járulna hozzá a békés légkör kialakításához, hanem ellenkezőleg, csak még jobban megnehezítené a helyzetet. Néhány reggeli lap ugyan még mindig azt írja, hogy Chamberlain miniszterelnök személyes üzenetet intéz Hitler kancellárhoz, illetékes helyen azonban nem erősítik meg ezeket a híreket s minden jel arra mutat, hogy az angol miniszterelnök ezt a gondolatot is elvetette. Sir Neville Henderson berlini angol nagykövet, aki kedden szintén részt vett a miniszteri értekezleten, hír szerint azzal a megbizatással tért vissza szerdán este Berlinbe, hogy „alkalomadtán" keresse fel Ribbentrop németülügyminisztert, vagy esetleg magát Hitler kancellárt és ismertesse velük fesztelen beszélgetés formájában az angol kormány véleményét a helyzetről. Ezen túlmenően angol részről a legközelebbi napokban semmiféle további lépést nem terveznek. Chamberlain Balmoralba érkezett Chamberlain miniszterelnök szerdán reggel a balmorali királyi kastélyba érkezett s rögtön jelentést tett az uralkodónak az utóbbi napok fejleményeiről. A miniszterelnök podgyászában magával vitte halászfelszerelését is, amiből arra következtetnek, Chamberlain reméli, hogy balmorali tartózkodása után módjában lesz skóciai halászkirándulását folytatni. Sir John Simon kincstári kancellár visszautazott Skóciába, hogy folytassa félbeszakított pihenőjét. Amerika is érdeklődik Halifax lord külügyminiszter azután Kennedy amerikai nagykövetet fogadta, akivel rövid eszmecserét folytatott. Az amerikai nagykövet már kedden is járt a Downingstreeten, ahol Chamberlain miniszterelnökökkel tárgyalt. Kennedy különben az EveningAmerican-nak rádiótávbeszélőn adott nyilatkozatában ezeket mondotta az európai helyzetről: — Csak hidegvér is nyugalom! A dolgok távolról sem olyan rosszak, mint ahogy látszanak. Ma semmi sem észlelhető, ami aggályosabbá tenné a helyzetet. A fődolog most az, hogy Amerika és Európa ne veszítse el a fejét. Mindenesetre biztos, hogy az angol közönség nem veszti el a fejét. írásbeli közléseket is hozett Corbin francia nagykövet Parisból Kennedy után Corbin francia nagykövet jelent meg Halifaxnál, hogy tájékoztassa őt az előző napi francia minisztertanács lefolyásáról. Corbin Párisból érkezett vissza s hír szerint írásbeli közléseket is hozott, amelyeket a párisi államtanács ülésén szövegeztek meg. Corbin és Halifax lord közel egyórás tanácskozásának beavatott körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A francia kormány, az elterjedt hírek szerint, újra leszögezte, hogy Franciaország a cseh nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából rendkívül fontosnak tartja a további legszorosabb angol—francia együttműködést, úgy, amint ez az együttműködés már az elmúlt napokban is megnyilvánult. Corbin részletesen megvitatta Halifax lorddal a helyzetet és átvette az angol külügyminiszter közlését a keddi angol miniszteri értekezlet határozatairól, amelyeket azonnal továbbított Párisba. Párisból érkező jelentések szerint ugyanakkor, amikor Corbin londoni francia nagykövet szerdán délben Halifax lord angol külügyminiszterrel tanácskozott és tájékoztatta őt a keddi francia minisztertanács határozatairól. Campbell párisi angol ügyvivő is megjelent a francia külügyminisztériumban és szintén tájékoztatta Bonnet külügyminisztert a keddi londoni miniszteri értekezlet lefolyásáról és eredményéről. A két diplomata egyidejű látogatásával nyilván tüntetően ki akarják hangsúlyozni, hogy Anglia és Frank Ára 10 fillér