Magyarság, 1938. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-28 / 218. szám
______ biztosítanak afelől, hogy sikere miért imádkoznak. E levelek legnagyobb része nőktől, honfitársaink anyáitól, vagy nővéreitől származott. De számtalan más ilyen levelet kaptam Franciaországból, Belgiumból, sőt ,Új-Németországból is. Szívszaggató volt azt a remegő aggodalmat olvasni, amely ezekből a levelekből kiáradt és azt a mélységes megkönnyebbülést, midőn túl korán hitték, hogy elmúlt a háború veszedelme. HSSHESSe 1938 szeptember 28. szerk. Nem törhet ki háború egy elvben már elintézett vita miatt Chamberlain ezután megindult hangon folytatta: Milyen borzalmas fantasztikus és hihetetlen, hogy árkokat ásunk és gázálarcokat próbálunk fel azért, mert távoli országban vita állt elő olyan népek között, amelyek felől semmit sem tudunk. — Mind lehetetlenebbnek láttam, hogy egy elvben már elintézett vita háború tárgyát képezze. Nagyon jól megértem azokat az okokat, amelyek miatt a cseh kormány képtelennek érezte magát, hogy elfogadja a német emlékiratban követelt feltételeket. Hitlerrel folytatott beszélgetésem után, úgy érzem, hogy ha csak időt engednének, létre lehet hozni az elrendezést. Megtettem mindent, amit egy ember megtehet ! — Önök tudják, hogy megtettem mindent, amit egy ember megtehet e vita elsimítására. — Németországi látogatásom után tökéletesen megértem, hogy Hitler úgy érzi, hogy meg kell védenie a németek ügyét. Bizalmián közölte velem és hétfőn este nyilvánosan is megismételte, hogy miután elintézték a szudétanépet kérdést, ezzel — ki kell jelentenem, hogy ezt a magatartást nem találom észszerűnek. Ha az idézné azt elő, hogy Hitler kételkedik a cseh kormány ama szándékában, hogy beváltja ígéreteit és átengedi a területet, akvége lesz Németország területi követeléseinek Európában. — Berchtesgadeni első látogatásom után közvetítettem a cseh kormány javaslatát, amely megadta a lényegét annak, amit tőle kívántak. Midőn újra visszatértem Németországba, teljes meglepetésként ért, hogy Hitler ragaszkodott ahhoz, hogy a területet haladéktalanul átengedjék és a német csapatok haladéktalanul megszállják. Már arra az esetre bejelentettem az angol kormány nevében, hogy szavatolom a cseh kormány szavát és biztosan tudom, hogy ígéretem értékét sehol sem fogják alábecsülni. Szavatolom a cseh kormány szavát Akár harmadszor is meglátogatom Hitlert, ha ez célravezethet . Nem fogom feladni a béke megóvásának reményét, sem abbahagyni a békét kereső céltudatos erőfeszítéseket mindaddig, amíg fennmarad a béke bárminő lehetősége. Habozás nélkül harmadszor is meglátogatnám Hitlert, ha úgy gondolnám, hogy ez célra vezethet. De a jelen pillanatban nem látok semmit, amit a közvetítés érdekében tehetnék. — Addig azonban vannak bizonyos dolgok, amelyeket itthon meg kell tennünk. — Még önkéntesekre van szükség a légoltalmi, a tűzoltó és a rendőri szolgálatra és — Bármennyire rokonszenvezünk is egy kis nemzettel, amely nagy és hatalmas szomszédokkal áll szemben, nem vállalkozhatunk minden körülmények között arra, hogy az egész , angol birodalmat háborúba keverjük pusztán a kis nemzet kedvéért. — Ha harcolnunk kell, akkor valamely nagyobb okra lenne szükség. Jómagam lelkem mélyéből békebarát vagyok. A nema territoriális osztagok számára. Tudom, hogy önök mindnyájan, férfiak és nők egyaránt készek kivenni részüket az ország védelméből és kérem önöket — ha még eddig nem tették —, ajánlják fel szolgálataikat a helyi hatóságoknál. Ne ijedjenek meg, ha azt hallják, hogy behívtak férfiakat légoltalmi szolgálatra, vagy a hajókra.Ezek csak olyan óvintézkedések, amelyeket minden kormánynak meg kell tennie ilyen időkben, de ez még nem jelenti szükségképpen azt, hogy háborút határoztunk el, vagy hogy háború közvetlenül fenyeget.zetek közötti összetűzés lidércnyomás számomra. De ha meg lennék győződve arról, hogy valamely nemzetnek az a szándéka, hogy az ereje által keltett félelem segélyével uralkodni akar a világ felett, akkor úgy érezném, hogy ilyennek ellene kell állni. Az ilyen uralom alatt nem lenne érdemes élni az olyan népnek, amely hisz a szabadságban. Hogy Anglia harcoljon, ahhoz nagyobb okra lenne szükség A békéért fogok dolgozni az utolsó pillanatig . A háború borzalmas dolog és mielőtt arra elhatározzuk magunkat, tisztában kell lennünk azzal, vajjon tényleg nagy kérdések-e azok, amelyek kockán forognak és ellenállhatatlan-e az a felhívás, hogy annak védelmében mindent kockáztassunk az öszszes körülmények mérlegelése után. Most csak arra kérem önöket, várják meg olyan nyugodtan, ahogyan csak tudják, a legközelebbi néhány nap eseményeit. Amíg ki nem tört a háború, mindig fennmarad a remény, hogy meg lehet azt akadályozni és önök jól tudják, hogy a békéért fogok dolgozni az utolsó pillanatig. Az angol kormány garantálja a Hitlernek tett ígéretek beváltását Londonból jelentik: Chamberlain miniszterelnök hétfőn a késő esti órákban a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — Olvastam a német kancellár beszédét és meghatottak azok a célzások, amelyeket a béke megmentése érdekében kifejtett erőfeszítéseimre tett. Nem akarok felhagyni ezekkel az erőfeszítésekkel, annál kevésbé, mert megfoghatatlannak tűnik előttem, hogy Európa népei, amelyek nem kívánják a háborút, mégis véres harcba keveredjenek olyan kérdés miatt, amelyben már nagyrészt létrejön a megegyezés. — Világos, hogy a német kancellár nem bízik abban, hogy a tett ígéretet betartják. Ezt az ígéretet nem közvetlenül a német kormánynak, hanem a francia és angol kormánynak lelték. Ami az angol kormányt illeti, kijelenthetem, hogy mi erkölcsileg felelősnek érezzük magunkat, hogy őrködjünk ennek az ígéretnek lojális és teljes végrehajtásán és mi készek vagyunk garantálni, hogy ez olyan rövid idő alatt megtörténjék, amint az észszerűen lehetséges, azzal a feltétellel, hogy a német kormány a maga részéről beleegyezik az átadás feltételeinek tárgyalások és nem erőszak útján történő szabályozásába. Szilárdan remélem, hogy a német kancellár nem fogja visszautasítani ezt a javaslatot, amelyet a barátságnak ugyanaz a szelleme sugall, mint amellyel engem fogadtak Németországban. Ila ezt elfogadja, ez a javaslat ki fogja elégíteni a németeknek azt a kívánságát, hogy egyesüljenek a szudétanémetekkel, anélkül, hogy vér folynék Európában. A csehek elfogadhatatlannak mondják Hitler követeléseit Londonból jelentik. Az a jegyzék, amelyet Masaryk cseh követ vasárnap nyújtott át a csehszlovák kormány nevében Halifax lord külügyminiszternek, kijelenti, hogy Hitler kancellár kívánságai mostani formájukban teljesen elfogadhatatlanok. — A cseh kormány — mondja a jegyzék — kényszerű kötelességének érzi, hogy ezekkel az újabb és kegyetlen követelésekkel szemben a legnagyobb ellenállást tanúsítsa. A jegyzék hozzáteszi, hogy Csehszlovákia számít a két nyugati nagy demokrácia támogatására. megtallapjaa előfizet«filial h* * MafTunit MiringwUllOiSt Ulul »«eltényéTBl »ttárni 1 ha a HajstanSe Wiring- HelvényéTel * Slárol ! ért Nyíltan szembeszáll az őslakosság az elnyomókka! Ungvári hír szerint Kárpátalján mindenütt összeütközések fordulnak elő a cseh csendőrök és az őslakó ruszinok közt. A rutén földmívesek és az intelligencia feltűnően viseli a magyar színeket s az utcákon, összejöveteleken tüntetőleg éneklik a Kossuthnótát és a régi kuruc dalokat, amelyekkel a magyar szabadságküzdelmekhez fűződő hagyományaiknak kívánnak kifejezést adni. Számos helyen véres összecsapás történt a cseh hatósági személyekkel s a kommunista propagandát folytató katonai közegekkel. A cseh csendőrség igen sok helyen az őrszobába zárkózik és nem mer a lakosság közé menni. A cseh tisztviselők családtagjai, tekintettel a kirobbanás előtti hangulatra, egymásután hagyják el a rutén földet. A ruszinok nyíltan követelik a békeszerződésben biztosított önrendelkezési jogok azonnali alkalmazását és a Magyarországgal ezer éven át fennállott benső kapcsolat helyreállítását. Komáromból jelentik: A felvidéki magyar és szlovák kisebbség körében végsőkig fokozódott az izgalom. Nemcsak a magyar falvakban, de szolvák községekben is nyíltan ellenállnak a katonaköteles férfiak a behivási rendeletnek. A falragaszokat letépik s több helyen megfut ami tolták a kivonuló csendőröket. Ismételten véres összetűzések fordulnak elő. A hegyvidéki szlovák lakosság az erdőkbe menekült az erőszakoskodó cseh katonaság elől. A kíméletlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül folyó rekvirálások miatt a gazdák elkeseredésükben több helyen felgyújtották termésüket. Az őslakosok vezetői csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják visszatartani a nyílt zendülést, amelynek kitörését csak az odázza el, hogy az egész felvidéki magyar és szlovák nép bízik a tarthatatlan helyzetnek jogaik érvényesítése útján bekövetkező sürgős megváltozásában. Magyarország nem fogadja el a Hodzsa-statutum alkalmazását A Magyar Távirati Iroda jelenti: illetékes helyről közlik, hogy a csehszlovák kormánynak a magyar jegyzékre adott homályos válaszát Prágában, úgy látszik, akként értelmezik, hogy a csehszlovák kormány a Hodzsa-féle nemzetiségi statútum alkalmazását akarja felajánlani. Ha ez igaz, úgy a tárgyalások teljesen fölöslegesek, mert minden ilyen javaslat elfogadhatatlan volna. Varsóból jelentik: A cseh kormány válaszáról szóló hír, amely szerint a cseh kormány a magyar lakosságnak a Hodzsa-kormány nemzetiségi szabályzatát ajánlja elfogadásra a cseh köztársaság keretén belül, varsói politikai körökben valóságos megdöbbenést keltett. A hírt kezdetben valószínűtlennek tartották, később azonban megerősítenék. A cseh javaslat — jelentik ki e körökben — húsz évvel elkésett és az mutatja, hogy a prágai kormámy teljességgel nem érti meg a helyzetet. Kocsit huzatnak a csehek a felvidéki magyar asszonyokkal Balassagyarmatról jelentik: Az Ipoly völgyében a csehek a községek lakosait 16-tól 10 évig hadimunkára hajtják. Nem kímélik a bénákat, asszonyokat és gyermekeket sem. Erdőirtást végeztetnek, lövészárkokat ásatnak, drótakadályt csináltatnak velük. Az asszonyokkal kocsikat huzatnak. A hadimunkára kényszerített lakosság az éjszakát a puszta földön, hevenyészett sátrakban tölti. A felügyeletükre kirendelt őrség gúnyolódik velük. Minden harmincas csoport mellé 10 fegyveres őrt álítanak. A lakosság több helyen vagyona hátrahagyásával menekül a csehek, kegyetlenkedése elől. Eddig harmincötezer ember hagyta el Pozsonyt Oroszvárról jelentik. A délutáni órákban, nagy számban lépték át a határt magyar állampolgárok, akik életüket és vagyonukat nem érzik biztonságban az elkövetkezendő napokban. Eddig mintegy 100 ember jött át és jórészt tovább utazott. Pozsonyligetfalu polgári kiürítése folyik. A katonaság a lakosságot a község elhagyására szólította fel. Az üresen maradt házakba és lakásokba katonákat helyeztek el. Ugyanez a sors vár Pozsonyra is, ahonnan mintegy 35.000 ember távozott már el. A felvidékiek nem hallgathatták Hiller beszédét Oroszvárról jelentik: Pozsonyban és az egész Felvidéken hétfőn este a csehek kikapcsolták az áramszolgáltatást. Ürügyül a légvédelmi gyakorlatot és elsötétitést hoztak fel, mivel azonban az elsötétítés alatt összeszedték a rádiókészülékeket, kétségtelenül azért történt az áram kikapcsolása, hogy Hitler beszédét a felvidékiek ne hallgathassák. Harminc rimaszombati magyar vezetőembert tartóztattak le túszként a betolakodónak Losonci jelentés szerint a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Losonc városában és a kékkői járás számos magyar községében magyar nemzetiségi plakátokat ragasztottak ki ismeretlenek. A plakátok kitartásra és türelemre biztatták a magyarságot és figyelmeztették, hogy a magyar szempontból kedvezőtlenül viselkedők rövid időn belül elnyerik büntetésüket. Rimaszombatból jelentik: A hatóságok túszként letartóztattak körülbelül 30 köztiszteletben álló magyar vezetőember és ismeretlen helyre vitték őket. Bágyolc község közelében szökés közben rálőttek egy Magyarországra menekülő szlovák katonára, aki sérüléseibe belehalt. Sátoraljaújhelyből jelentik: Az egész határ mentén állandóan újabb és újabb menekültért csoportjai lépik át a határt, akiknek a száma naponta százakra tehető. A menekülők, akiknek igen jelentős része szlovákokból és ruténekből áll, elkeseredetten panaszkodnak a tarthatatlan állapotokról, amelyek a prágai mozgósítás óta teljesen illuzóriussá tették a felvidéki őslakosok élet- és vagyonbiztonságát. A Felvidékre vezényelt cseh katonaság kíméletlen terrorral igyekszik elnyomni a nemzetiségek szabadságvágyát, letartóztatásokkal, a vezetők elhurcolásával akarja elhallgattatni a magyarok és szlovákok követeléseit. A Felvidéken példátlan izgalom uralkodik, amelynek kirobbanása — amennyiben a cseh kérdés a legrövidebb idő alatt nem intéződik el —, minden pillanatban várható. Több kárpátaljai magyar újságírót letartóztattak a csehek Ungvárról jelentik. A cseh hatóságok Stács, Pál, Kovács Miklós és Kiss László szerkesztőket, valamint több magyar újságírói éss Uykovics ruszin szerkesztőt letartóztatták. Pozsonyból jelentik: Eisinger Lászlót, a magyar párt igazgatóját és Szilárd Harcelt, a párt jogtanácsosát, Esterházy János gróf képviselő közbenjárására a cseh hatóságok szabadlábra helyezték. Prágából jelentik: Szvatkó Pált, a Prágai Magyar Hírlap vezércikkíróját, akit a cseh hatóságok szombaton letartóztattak, kedden szintén szabadlábra helyezték. Orosz kommunista agitátorok érkeztek Ungvárra Ungvárról jelentik: Magánrepülőgépen több szovjetorosz tiszt és bolsevista agitátor érkezett Ungvárra, akiket a kiesvi „kommunista agitátorakadémián“ képeztek ki. A szovjet tisztek és agitátorok megérkezésük után azonnal összeköttetésbe léptek az Ungvári cseh katonai hatóságokkal, a közigazgatási hatóságokkal és a kárpátaljai kommunista vezérekkel. Az angol légió fog vigyázni a rendre a szudétanéolit népszavazás idején Londonból jelentik: Sir Frederic Morris tábornok, az angol légió (frontharcosszövetség) elnöke, hétfőn este repülőgépen Londonba érkezett Berlinből, ahol Hitlerrel tanácskozott. Morris tábornok közölte Chamberlainnel Hitler válaszát, amely szerint nincs kifogása ellene, bar az angol légió, mint teljesen pártatlan és semleges testület, felajánlja rendfenntartó szolgálatát a vitás szudétanémet kerületekben a népszavazás idejére és az átadást megelőző időre.