Magyarság, 1938. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-28 / 218. szám

______ biztosítanak afelől, hogy sikere miért imád­koznak. E levelek legnagyobb része nőktől, honfitársaink anyáitól, vagy nővéreitől szár­mazott. De számtalan más ilyen levelet kap­tam Franciaországból, Belgiumból, sőt ,Új-Németországból is. Szívszaggató volt azt a re­megő aggodalmat olvasni, amely ezekből a levelekből kiáradt és azt a mélységes meg­könnyebbülést, midőn túl korán hitték, hogy elmúlt a háború veszedelme. HSSHESSe 1938 szeptember 28. szerk. Nem törhet ki háború egy elvben már elintézett vita miatt Chamberlain ezután megindult hangon folytatta: Milyen borzalmas fantasztikus és hihe­tetlen, hogy árkokat ásunk és gázálarcokat próbálunk fel azért, mert távoli országban vita állt elő olyan népek között, amelyek felől semmit sem tudunk. — Mind lehetetlenebbnek láttam, hogy egy elvben már elintézett vita háború tár­gyát képezze. Nagyon jól megértem azokat az okokat, amelyek miatt a cseh kormány képtelennek érezte magát, hogy elfogadja a német emlékiratban követelt feltételeket. Hitlerrel folytatott beszélgetésem után, úgy érzem, hogy ha csak időt engednének, létre lehet hozni az elrendezést. Megtettem mindent, amit egy ember megtehet ! — Önök tudják, hogy megtettem min­dent, amit egy ember megtehet e vita elsi­mítására. — Németországi látogatásom után töké­letesen megértem, hogy Hitler úgy érzi, hogy meg kell védenie a németek ügyét. Bizalmián közölte velem és hétfőn este nyilvánosan is megismételte, hogy miután elintézték a szudétané­pet kérdést, ezzel — ki kell jelentenem, hogy ezt a maga­tartást nem találom észszerűnek. Ha az idézné azt elő, hogy Hitler kételkedik a cseh kormány ama szándékában, hogy be­váltja ígéreteit és átengedi a területet, ak­vége lesz Németország területi követelései­nek Európában. — Berchtesgadeni első látogatásom után közvetítettem a cseh kormány javaslatát, amely megadta a lényegét annak, amit tőle kívántak. Midőn újra visszatértem Német­országba, teljes meglepetésként ért, hogy Hitler ragaszkodott ahhoz, hogy a területet haladéktalanul átengedjék és a német csa­patok haladéktalanul megszállják. Már arra az esetre bejelentettem az angol kormány nevében, hogy szavatolom a cseh kormány szavát és biztosan tudom, hogy ígéretem értékét sehol sem fogják alá­becsülni. Szavatolom a cseh kormány szavát Akár harmadszor is meglátogatom Hitlert, ha ez célravezethet . Nem fogom feladni a béke megóvásá­nak reményét, sem abbahagyni a békét ke­reső céltudatos erőfeszítéseket mindaddig, amíg fennmarad a béke bárminő lehetősége. Habozás nélkül harmadszor is meglátogat­nám Hitlert, ha úgy gondolnám, hogy ez célra vezethet. De a jelen pillanatban nem látok semmit, amit a közvetítés érdekében tehetnék. — Addig azonban vannak bizonyos dol­gok, amelyeket itthon meg kell tennünk. — Még önkéntesekre van szükség a lég­oltalmi, a tűzoltó és a rendőri szolgálatra és — Bármennyire rokonszenvezünk is egy kis nemzettel, amely nagy és hatalmas szomszédokkal áll szemben, nem vállalkoz­hatunk minden körülmények között arra, hogy az egész , angol birodalmat háborúba keverjük pusztán a kis nemzet kedvéért. — Ha harcolnunk kell, akkor valamely nagyobb okra lenne szükség. Jómagam lelkem mélyéből békebarát vagyok. A nem­a territoriális osztagok számára. Tudom, hogy önök mindnyájan, férfiak és nők egy­aránt készek kivenni részüket az ország vé­delméből és kérem önöket —­ ha még eddig nem tették —, ajánlják fel szolgálataikat a helyi hatóságoknál. Ne ijedjenek meg, ha azt hallják, hogy behívtak férfiakat légoltalmi szolgálatra, vagy a hajókra.­Ezek csak olyan óvintézkedések, amelyeket minden kormány­nak meg kell tennie ilyen időkben, de ez még nem jelenti szükségképpen azt, hogy háborút határoztunk el, vagy hogy háború közvetlenül fenyeget.­zetek közötti összetűzés lidércnyomás szá­momra. De ha meg lennék győződve arról, hogy valamely nemzetnek az a szándéka, hogy az ereje által keltett félelem segélyé­vel uralkodni akar a világ felett, akkor úgy érezném, hogy ilyennek ellene kell állni. Az ilyen uralom alatt nem lenne érdemes élni az olyan népnek, amely hisz a szabad­ságban. Hogy Anglia harcoljon, ahhoz nagyobb okra lenne szükség A békéért fogok dolgozni az utolsó pillanatig . A háború borzalmas dolog és mielőtt arra elhatározzuk magunkat, tisztában kell lennünk azzal, vajjon tényleg nagy kérdé­sek-e azok, amelyek kockán forognak és ellenállhatatlan-e az a felhívás, hogy annak védelmében mindent kockáztassunk az ösz­­szes körülmények mérlegelése után.­­ Most csak arra kérem önöket, várják meg olyan nyugodtan, ahogyan csak tud­ják, a legközelebbi néhány nap eseményeit. Amíg ki nem tört a háború, mindig fenn­marad a remény, hogy meg lehet azt aka­dályozni és önök jól tudják, hogy a békéért fogok dolgozni az utolsó pillanatig. Az angol kormány garantálja a Hitlernek tett ígéretek beváltását Londonból jelentik: Chamberlain minisz­terelnök hétfőn a késő esti órákban a követ­kező nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — Olvastam a német kancellár beszédét és meghatottak azok a célzások, amelyeket a béke megmentése érdekében kifejtett erő­feszítéseimre tett. Nem akarok felhagyni ezekkel az erőfeszítésekkel, annál kevésbé, mert megfoghatatlannak tűnik előttem, hogy Európa népei, amelyek nem kívánják a há­borút, mégis véres harcba keveredjenek olyan kérdés miatt, amelyben már nagyrészt létre­jön a megegyezés. — Világos, hogy a német kancellár nem bízik abban, hogy a tett ígéretet betartják. Ezt az ígéretet nem közvetlenül a német kor­mánynak, hanem a francia és angol kor­mánynak lelték. Ami az angol kormányt illeti, kijelenthetem, hogy mi erkölcsileg fe­lelősnek érezzük magunkat, hogy őrködjünk ennek az ígéretnek lojális és teljes végrehaj­tásán és mi készek vagyunk garantálni, hogy ez olyan rövid idő alatt megtörténjék, amint az észszerűen lehetséges, azzal a feltétellel, hogy a német kormány a maga részéről bele­egyezik az átadás feltételeinek tárgyalások és nem erőszak útján történő szabályozásába.­­ Szilárdan remélem, hogy a német kancellár nem fogja visszautasítani ezt a ja­vaslatot, amelyet a barátságnak ugyanaz a szelleme sugall­, mint amellyel engem fo­gadtak Németországban. Ila ezt elfogadja, ez a javaslat ki fogja elégíteni a németeknek azt a kívánságát, hogy egyesüljenek a szu­­détanémetekkel, anélkül, hogy vér folynék Európában. A csehek elfogadhatatlannak mondják Hitler követeléseit Londonból jelentik. Az a jegyzék, amelyet Masaryk cseh követ vasárnap nyújtott át a csehszlovák kormány nevében Halifax lord külügyminiszternek, kijelenti, hogy Hitler kancellár kívánságai mostani formájukban teljesen elfogad­hatatlanok. — A cseh kormány — mondja a jegyzék — kényszerű kötelességének érzi, hogy ezekkel az újabb és kegyetlen követelésekkel szem­ben a legnagyobb ellenállást tanúsítsa. A jegyzék hozzáteszi, hogy Csehszlovákia számít a két nyugati nagy demokrácia tá­mogatására. megtallapjaa előfizet«­filial h* * MafTunit Miring­­wUllOiSt Ul­ul »«eltényéTBl »ttárni 1 ha a HajstanSe Wiring- HelvényéTel * Slárol ! ért Nyíltan szembeszáll az őslakosság az elnyomókka! Ungvári hír szerint Kárpátalján min­denütt összeütközések fordulnak elő a cseh csendőrök és az őslakó ruszinok közt. A ru­tén földmívesek és az intelligencia feltűnően viseli a magyar színeket s az utcákon, össze­jöveteleken tüntetőleg éneklik a Kossuth­­nótát és a régi kuruc dalokat, amelyekkel a magyar szabadságküzdelmekhez fűződő ha­gyományaiknak kívánnak kifejezést adni. Számos helyen véres­­ összecsapás történt a cseh hatósági személyekkel s a kommunista propagandát folytató katonai közegekkel. A cseh csendőrség igen sok helyen az őrszo­bába zárkózik és nem mer a lakosság közé menni. A cseh tisztviselők családtagjai, te­kintettel a kirobbanás előtti hangulatra, egy­másután hagyják el a rutén földet. A ruszi­nok nyíltan követelik a békeszerződésben biztosított önrendelkezési jogok azonnali al­kalmazását és a Magyarországgal ezer éven át fennállott benső kapcsolat helyreállítását. Komáromból jelentik: A felvidéki magyar és szlovák kisebbség körében végsőkig fo­kozódott az izgalom. Nemcsak a magyar falvakban, de szolvák községekben is nyíl­tan ellenállnak a katonaköteles férfiak a behivási rendeletnek. A falragaszokat le­tépik s több helyen megfut a­mi tolták a ki­vonuló csendőröket. Ismételten véres össze­tűzések fordulnak elő. A hegyvidéki szlovák lakosság az erdőkbe menekült az erőszakos­kodó cseh katonaság elől. A kíméletlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül folyó rekvi­­rálások miatt a gazdák elkeseredésükben több helyen felgyújtották termésüket. Az őslakosok vezetői csak a legnagyobb erő­feszítéssel tudják visszatartani a nyílt zen­dülést, amelynek kitörését csak az odázza el, hogy az egész felvidéki magyar és szlo­vák nép bízik a tarthatatlan helyzetnek jo­gaik érvényesítése útján bekövetkező sürgős megváltozásában. Magyarország nem fogadja el a Hodzsa-statutum alkalmazását A Magyar Távirati Iroda jelenti: illetékes helyről közlik, hogy a cseh­szlovák kormánynak a magyar jegyzékre adott homályos válaszát Prágában, ú­gy látszik, akként értelmezik, hogy a cseh­szlovák kormány a Hodzsa-féle nemzeti­ségi statútum alkalmazását akarja fel­ajánlani. Ha ez igaz, úgy a tárgyalások teljesen fölöslegesek, mert minden ilyen javaslat elfogadhatatlan volna. Varsóból jelentik: A cseh kormány vá­laszáról szóló hír, amely szerint a cseh kormány a magyar lakosságnak a Hodzsa-kormány nemzetiségi szabályza­tát ajánlja elfogadásra a cseh köztársa­ság keretén belül, varsói politikai körök­ben valóságos megdöbbenést keltett. A hírt kezdetben valószínűtlennek tartották, később azonban megerősítenék. A cseh javaslat — jelentik ki e körökben — h­úsz évvel elkésett és az mutatja, hogy a prá­gai kormámy teljességgel nem érti meg a helyzetet. Kocsit huzatnak a csehek a felvidéki magyar asszonyokkal Balassagyarmatról jelentik: Az Ipoly völ­gyében a csehek a községek lakosait 16-tól 10 évig hadimunkára hajtják. Nem kímélik a bénákat, asszonyokat és gyermekeket sem. Erdőirtást végeztetnek, lövészárkokat ásat­­nak, drótakadályt csináltatnak velük. Az asszonyokkal kocsikat huzatnak. A hadi­munkára kényszerített lakosság az éjszakát a puszta földön, hevenyészett sátrakban tölti. A felügyeletükre kirendelt őrség gúnyolódik velük. Minden harmincas csoport mellé 10 fegyveres őrt álítanak. A lakosság több he­lyen vagyona hátrahagyásával menekül a csehek, kegyetlenkedése elől. Eddig harmincötezer ember hagyta el Pozsonyt Oroszvárról jelentik. A délutáni órákban, nagy számban lépték át a határt magyar állampolgárok, akik életüket és vagyonukat nem érzik biztonságban az elkövetkezendő napokban. Eddig mintegy 100 ember jött át és jórészt tovább utazott. Pozsonyliget­falu polgári kiürítése folyik. A katonaság a lakosságot a község elhagyá­­sára szólította fel. Az üresen maradt há­zakba és lakásokba katonákat helyeztek el. Ugyanez a sors vár Pozsonyra is, ahonnan mintegy 35.000 ember távozott már el. A felvidékiek nem hallgathatták Hiller beszédét Oroszvárról jelentik: Pozsonyban és az­ egész Felvidéken hétfőn este a csehek ki­kapcsolták az áramszolgáltatást. Ürügyül a légvédelmi gyakorlatot és elsötétitést hoztak­ fel, mivel azonban az elsötétítés alatt össze­szedték a rádiókészülékeket, kétségtelenül azért történt az áram kikapcsolása, hogy Hitler beszédét a felvidékiek ne hallgat­­hassák. Harminc rimaszombati magyar vezetőembert tartóztattak le túszként a betolakodónak Losonci jelentés szerint a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Losonc városában és a kékkői járás számos magyar községé­ben magyar nemzetiségi plakátokat ragasz­tottak ki ismeretlenek. A plakátok kitartásra és türelemre biztatták a magyarságot és figyelmeztették, hogy a magyar szempont­ból kedvezőtlenül viselkedők rövid időn belül elnyerik büntetésüket. Rimaszombatból jelentik: A hatóságok túszként letartóztattak körülbelül 30 köz­­tiszteletben álló magyar vezetőember és ismeretlen helyre vitték őket. Bágyolc köz­ség közelében szökés közben rálőttek egy Magyarországra menekülő szlovák katonára, aki sérüléseibe belehalt. Sátoraljaújhelyből jelentik: Az egész ha­tár mentén állandóan újabb és újabb mene­kültért csoportjai lépik át a határt, akiknek a száma naponta százakra tehető. A me­nekülők, akiknek igen jelentős része szlová­kokból és ruténekből áll, elkeseredetten pa­naszkodnak a tarthatatlan állapotokról, amelyek a prágai mozgósítás óta teljesen illuzóriussá tették a felvidéki őslakosok élet- és vagyonbiztonságát. A Felvidékre ve­zényelt cseh katonaság kíméletlen terrorral igyekszik elnyomni a nemzetiségek szabad­ságvágyát, letartóztatásokkal, a vezetők el­hurcolásával akarja elhallgattatni a magya­rok és szlovákok követeléseit. A Felvidéken példátlan izgalom uralkodik, amelynek ki­robbanása — amennyiben a cseh kérdés a legrövidebb idő alatt nem intéződik el —, minden pillanatban várható. Több kárpátaljai magyar újságírót letartóztattak a csehek Ungvárról jelentik. A cseh hatóságok Stács, Pál, Kovács Miklós és Kiss László szerkesz­tőket, valamint több magyar újságírói éss Uykovics ruszin szerkesztőt letartóztatták. Pozsonyból jelentik: Eisinger Lászlót, a magyar párt igazgatóját és Szilárd Harcelt, a párt jogtanácsosát, Esterházy János gróf képviselő közbenjárására a cseh hatóságok szabadlábra helyezték. Prágából jelentik: Szvatkó Pált, a Prágai Magyar Hírlap vezércikkíróját, akit a cseh hatóságok szombaton letartóztattak, kedden szintén szabadlábra helyezték. Orosz kommunista agitátorok érkeztek Ungvárra Ungvárról jelentik: Magánrepülőgépen több szovjetorosz tiszt és bolsevista agitátor érkezett Ungvárra, akiket a kiesvi „kommu­nista agitátorakadémián“ képeztek ki. A szovjet tisztek és agitátorok megérkezésük után azonnal összeköttetésbe léptek az Ungvári cseh katonai hatóságokkal, a köz­­igazgatási hatóságokkal és a kárpátaljai kommunista vezérekkel. Az angol légió fog vigyázni a rendre a szudétanéolit népszavazás idején Londonból jelentik: Sir Frederic Morris tábornok, az angol légió (frontharcos­­szövetség) elnöke, hétfőn este repülőgépen Londonba érkezett Berlinből, ahol Hitlerrel tanácskozott. Morris tábornok közölte Chamberlainnel Hitler válaszát, amely sze­rint nincs kifogása ellene, b­ar az angol légió, mint teljesen pártatlan és semleges testület, felajánlja rendfenntartó szolgálatát a vitás szudétanémet kerületekben a népszavazás idejére és az átadást megelőző időre.

Next