Magyarság, 1939. augusztus (20. évfolyam, 44-69. szám)

1939-08-01 / 44. szám

1939 augusztus 1, kedd HUCHBSAft Kölcsönös bizalmatlanság mellett indulnak meg a moszkvai katonai tárgyalások Kiújultak az ellentétek Japán és Anglia között A távolkeleti kérdés tárgyalása újra ká­tyúba jutott s az angol lapok szerint az ellentétek­ Anglia és Japán között az eddigi­nél is nagyobb mértékben kiéleződött. Ang­lia, amely elfogadta Japán elvi álláspontját, a részletek tárgyalásánál mereven szembe­helyezkedik a japán követelésekkel. Japán lapvélemények szerint Anglia váratlanul merevvé vált magatartása a moszkvai tárgyalásokkal magyarázható, úgy látszik ugyanis, hogy a Szovjetuniónak a moszkvai tárgyalások során ismertetett terveit meg­zavarná az Anglia és Japán közötti meg­egyezés. A japán közvélemény azonban ke­ményen kitart a hivatalos álláspont mellett s a lapok azt hangoztatják, hogy egyedül Angliától függ, folytatják-e a tokiói tárgya­lásokat és ha Anglia a megkötött egyezmény megtagadásával nehézségeket akar támasz­tani, Japán kész a tárgyalások megszakí­tására. Az ellentétek elsimítására szombaton albizottságot küldtek ki. Az albizottság va­sárnap reggel összeült, délután négykor foly­tatta ülését, majd tanácskozásainak folytatá­sát hétfőre halasztotta. A hétfői ülés azon­ban váratlanul elmaradt, angol lapok sze­rint Japán, tokiói lapok szerint Anglia kéré­sére. A japán külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a tárgyalások folytatását keddre halasztották, hogy a tárgyaló felek kiegészíthessék előkészítő munkálataik anya­gát. Ennek következtében a kedden délután négy órakor összeülő értekezlet napirendjén egyedül a rendőrségi ügyek megvitatása sze­repel.­­ A tokiói főértekezlet, amely hétfőn délután ült össze, csak politikai kérdésekkel foglalkozott. A tárgyalások kisérő jelen­ségeként már vasárnap Tokióból jelentések érkeztek újabb és minden eddiginél na­­gyobb szabású angolellenes tüntetésekről. A moszkvai tárgyalások úgy jellemezhe­tők, hogy a megvalósulás stádiumában mindkét fél sajtója a leplezhetetlen bizal­matlanság érzésével figyelmeztet azokra a veszélyekre, amelyeket a megegyezés magá­ban rejt. Az orosz lapok élén az Izvesztija azt írja, hogy a be nem avatkozási politika eszmei alkotói és hívei most a háború láng­ját a szovjetországok felé akarják terelni. A bolsevisták — írja az Izvesztija — sohasem voltak pacifisták és ma különösen nem azok. Pártolják ugyan a „béke-arcvonal“ megalakítását, azonban csak olyan békearc­­vonalét, amely határozottan a be nem avatko­zási politika elvetésén alapul. Az orosz hivatalos politika húzódozását azonban, amit irányított orosz sajtó élénken támogat, az angol és különösen a francia sajtó egy része nem veszi túlságosan komo­lyan. Ezek a lapok kedvetlenül fogadják azt a fordulatot, hogy a vezérkari tanácskozások már a szerződés megkötését megelőzőleg megindulnak. A többé-kevésbé burkolt cél­zások egész légiója utal arra, hogy a nyugati demokráciák e lépésének esetleg jóvátehe­tetlen káros következményei lehetnek, mert vezérkari terveik közlésével kiszolgáltatják magukat a Szovjetnek, amely éppen ezért sürgeti a katonai tanácskozások haladékta­lan megindítását. Úgy látszik azonban, a be­kerítő hatalmak továbbhaladnak a megkez­dett után, legalább Chamberlain angol mi­niszterelnök nyilatkozata ezt mutatja. Ch­am­berlain: Megtaláltuk az utat, amelyik kivezet a borzalmak éjszakájából újból a napvilágra Londonból jelentik. Az alsóház hétfő dél­utáni ülésén Sinclair szabadelvű és Dalton munkáspárti képviselő kérdéseire Chamber­lain miniszterelnök válaszolt, aki válaszában hangsúlyozta, hogy most, amidőn több ide­gen hatalommal folynak kényes természetű tárgyalások, vigyázni kell minden szóra, amit kiejtenek. Tartózkodni kell tehát a tár­gyaló felek között esetleg fennforgó ellenté­tek túlzásától. Dalton képviselő kérdésére, hogy mit tett az angol kormány március óta, a miniszterelnök utalt az angol hadeő fejlesztésére, Lengyel- és Törökországgal kötött egyezményekre, valamint a Görög­országnak és Romániának nyújtott biztosí­tékokra. Az angol—francia—orosz egyez­mény körüli késedelmet nem kizárólag a brit kormány okozta. Tudva azt, hogy más országokban a tárgyalások történetének adatait örömmel felhasználnák arra, hogy ezzel ellentéteket szítsanak Anglia és a szov­jet között, a miniszterelnök erről a kérdés­ről nem kívánt bővebben nyilatkozni. — Az köztudomású — fűzte hozzá —, hogy a közvetett támadás kérdésében a két kormány eddig még nem tudott megegyezni Anglia kerülni akarja a látszatát annak, mintha más államok függetlenségét kívánná csorbítani. Minthogy a szovjet által kívánt formula a miniszterelnök szerint nem tün­teti fel ezt a látszatot, végleges megegyezés még nem jöhetett létre. Késedelem elkerü­lése végett az angol kormány ideiglenes egyezmény megkötését javasolta, a szovjet másképpen gondolkozott s igy vetődött fel a gondolat, hogy a vezérkari tanácskozások még a politikai egyezmény megkötése előtt megkezdődjenek Moszkvában. Ami a távolkeleti helyzetet illeti, a Craigie —Arita formula nem jelenti sem a kínai angol érdekek feladását, sem pedig a had­viselő jog megadását Japán számára. Anglia sem kötelezettségeiből, sem jogaiból nem engedhet a Távolkeleten. Az Egyesült Álla­mokkal való együttműködésre nagy súlyt helyez a brit kormány. A két kormány min­denkor a legbehatóbban tájékoztatja egymást szándékai felől. A lengyel kölcsöntárgyalások ügyében nehézségek nemcsak azzal kapcso­latban merültek fel, hogy a lengyel kormány más országokban is akar fegyvereket vásá­rolni, hanem a lengyel kormány ama kíván­ságával kapcsolatban is, hogy aranyban akarja a kölcsönt felvenni. Az angol minisz­­terelnök különösen sajnálatosnak találja, hogy a nemzetek közötti rossz érzést a sajtó útján és egyéb eszközökkel folytatott mér­gező propagandával napról-napra egyre job­ban kiélezik. Ha ezt lehetséges volna megállítani, meggyőződése szerint nem lenne olyan kér­dés, amelyet nem lehet és nem kellene békés uton megoldani. Ennek megoldásából kiszá­míthatatlan nyereség hárulna a világra. Azt hiszem, hogy ez a nagy és mélységes igazság kezd már derengeni mind a vezetők, mind a népek elméjében és főként erre alapítom azt a reménységemet, hogy megtaláljuk még az utat, amely kivezet a borzalmak éjszaká­jából újból a napvilágra. Londonból jelentik. Az angol alsóház hét­fői ülésén Chamberlain miniszterelnök Dal­ton, Adams, Rathbone és Thurtle képviselők kérdéseire a következőket jelentette be: A szovjetorosz kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszélése­ket indítani. Az angol és a francia kormány ehhez hozzájárult. Ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek ki Moszkvába olyan gyorsan, ahogy csak lehet. Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamo­san folytatjuk a politikai megbeszéléseket. Az angol küldöttség vezetője: Sir Reginald Plunkett-Ernie-Erle­ Drax tengernagy, to­vábbá Sir Charles Burnett légi tábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Rathbone képviselő: Megmondhatja-e a miniszterelnök megközelítőleg, hogy mikor indulnak meg azok a tárgyalások, amelyek szerinte oly gyorsan kezdődnek, ahogy csak lehetséges? Chamberlain miniszterelnök: Azt még ne­héz megmondani. Adams képviselő: Természetesen feltehet­jük a küldöttség személyi összetételéből, hogy a megbeszélések haditengerészeti és légi dol­gokra fognak kiterjedni. Chamberlain miniszterelnök: Ez világos. Fotokópia-okmányfénykép, Rád, Andrássy­­út 52. (Mussolini-térnél.) Telefon: *116-640. Tokióban ötvenezer ember megtámadta az angol követséget Tokióból jelentik: Hétfőn délelőtt mintegy ötvenezer főnyi tömeg viharos, angolellenes gyűlést tartott. A tokiói Hz­ófi­a-parkban Angliát hevesen elítélő határozatot hoztak, majd a tömeg nagyobb része a nagykövetség elé vonult, szidalmazva Angliát és fenyegető feliratú zászlók alatt Craigie angol nagy­követ visszahívását és Anglia keletázsiai po­litikájának megváltoztatását követelve. A felvonulás két óra hosszat tartott. A menet élén Craigie nagykövetei, mint Ázsia ős­ellenségét jelképező torz bábut vittek. A nagykövetség épületét rendőrség védte. Le­tartóztattak több tüntetőt, akik a nagykövet­ség épületébe próbálták a zászlókat bedobni . Az angolellenes tüntetésre vonatkozólag angol és amerikai újságírók kérdésére meg­jegyezte a külügyi hivatal képviselője, hogy Román határőrök hatvan lövést adtak le Técsőnél magyar tutajosokra. A magyar határőrség viszonozta a románok lövöldözését Técsőről jelenti a Magyar Távirati Iroda. Tudvalévő, hogy a magyar és román határ egyik nagy szakaszát a Tisza felső folyása alkotja. A románok eddig állandóan akadá­lyokat gördítettek a tutajozás megindítása elé, m­íg végre a múlt héten sikerült a román határvidéki hatóságokkal a magyar fakiter­melő és szállító magánvállalatoknak meg­egyezniük arra vonatkozólag, hogy most már minden akadály nélkül megindulhat a Tiszán a tutajozás. Magyar részről 20.000 lejt fizettek, amit a románok kértek a Tiszán való tutajozás engedélyezéséért. Az első tutajokat szombaton délben indí­tották meg Kárpátaljáról lefelé a Tiszán. Szombaton a koradélutáni órákban még nem történt semmi. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka azonban a Técső melletti Tisza-szakaszon békésen lefelé haladó tuta­­josakra román oldalról lövöldözni kezdtek. A lövöldözés éjfél után fél egy órakor kezdő­dött és kisebb szünettel egészen a hajnali órákig tartott. Emberéletben szerencsére nem esett kár, csupán a magyar oldalon lévő Técső község szélső házainak falát érték a román katonák lövései. A magyar határ­­őrség a románok lövöldözését viszonozta. A MTI msik técsői jelentése a következők­­ben számol be a román lövöldözésekről: Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Técső melletti Tisza-szakaszon a román ha­tárőrök békésen lefelé haladó tutajosokra lövöldözni kezdtek. A golyók egy része embermagasságban érte a Tisza magyar, partján álló vámházat és az őrszemek fülé­­nél süvített el. A Fuchs-féle kocsma falát a román golyók átütötték. Mintegy hatvan lövést számoltak meg a magyar parton. Az álmából felriasztott lakosság a magyar ha­­tárőrséghez fordult védelemért, ez riasztó" lövéseket tett, mire a nyugalom hajnalban helyreállott. Magyar részről emberéletben nem esett kár, sebesülés nincs. A vizsgálat megindult. Vasárnap este újabb tűzharc A Magyar Távirati Iroda jelenti Técsőről. A vasárnap hajnali román lövöldözést va­sárnap este kilenc órakor újabb incidens követte. A Tisza balpartján levő román ka­tonák a Tiszán lefelé haladó tutajosokra ismét rálőttek. A lövéseket magyar részről viszonozták, mire a túloldalon a tüzelést beszüntették. Perényi Zsigmond­ báró körútja a Kárpátalján Técsőről jelentik: Perényi Zsigmond báró, Kárpátalja kormányzói biztosa, vasárnap kétnapos kárpátaljai körútra indult, útjára Schulcz Gábor miniszteri tanácsos és Marina Gyula miniszteri tanácsos kisérték. Perényi Zsigmond báró és kisérői vasár­nap Nagyszöllösön és Técsőn az ott felállí­tott közigazgatási kirendeltségeket tekintet­ték meg. Innen Rahóra mentek, ahol Gorzó Ernő főszolgabíró köszöntötte őket elsőnek, utána pedig Protiznik János községi bíró magyar-orosz, majd pedig magyar nyelvű köszöntőt mondott. „Húsz évig árvák vol­tunk, de az Isten megsegített” — mondotta többek között. Perényi Zsigmond báró meleg szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért. A kormányzói biztos ezután a főszolga­bírói hivatalba ment, ahol a község vezető embereivel megbeszélést folytatott az idő­szerű kérdésekről. megye időszerű problémái kerültek felszínre. Husztról gépkocsin folytatta útját Munkács felé, ahova délután fél hat órakor érkezett meg. Először a főszolgabírói hivatalt, majd a beregi közigazgatási kirendeltség épületét tekintette meg, ahol hosszabb megbeszélést folytatott a beregi közigazgatási kirendeltség vezetőivel. Perényi báró az esti órákban a kíséreté­ben lévő Schulz Gábor és Marina Gyula mi­niszteri tanácsosokkal visszatért traguárra. Ruszin bíró, aki Horthy Miklós matróza volt Ungvárról jelentik: Perényi Zsigmond báró, Kárpátalja kormányzói biztosa Rahó község vezetőivel folytatott megbeszélés után vasárnap este meglátogatta Retynák­ Károly ruszin községi bírót. A bírót a nagy megtisz­teltetés váratlan örömmel töltötte el. Vendé­gét a ragyogó tiszta szobába vezette, ahol Perényi báró az egyszerű ruszin gazdával és családjával hosszasan elbeszélgetett. A bíró a beszélgetés során elmondotta, hogy a világ­háborúban Horthy Miklós parancsnoksága alatt szolgál­ a haditengerészetnél. "A Viribus Unitis hajón szolgáltam — mondotta és fel­ragyogott szeme, mikor hibátlan magyarság­gal beszélt visszaemlékezéseiről. Perényi báró az éjszakát Rahón töltötte el és a reggeli órákban indult­ el Huszt felé. Útközben megtekintette az Aknaszlatina­­menti nagyszabású útépítést, ahol jelenleg 5000 munkás dolgozik. Bástyaházán folyik nagyobb útépítési munka és ugyancsak itt javítják a Talabor-telepi régi fahidat, amely­nek munkálatai szintén sokezer m­­agyar­orosz családnak nyújt kenyeret. Perényi Zsigmond báró Técsőn haladt ke­resztül, amelynek főszolgabírája jelentette a kormányzói biztosnak, hogy a járás terüle­tén nincs egyetlen munkanélküli ember sem. Perényi báró ezután Huszton a vármegye­­házán a máramaros megyei közigazgatási ki­­rendeltség értekezletén vett részt, amelyen a Magyar képviselők a román miniszterelnöknél Bukarestből jelentik: Calinescu román mi­niszterelnök együttes kihallgatáson fogadta Gyárfás Elemér szenátort, Kovács Károly és Tompa Lajos­­ magyar képviselőket, vala­mint Mikó Imrét, a magyar népközösség bukaresti főtitkárát. A kisebbségi magyar képviselők a miniszterelnök előtt a magyar kisebbséget érdeklő kérdéseket tették panasz tárgyává. Előadták, hogy egyes helyeken az állampolgárságokkal kapcsolatban bizonyos kiszabott illetéket kérnek a hatóságok. Ki­fogásolták az ingatlan vásárlásra vonatkozó állami elővételi jogot és megbeszélést foly­tattak a községi választásokról, amelyeket szeptember második felében tartanak meg. Nagyjelentőségű olasz flotta­­gyakorlat az Égei tengeren Rómából jelentik. A Tribuna hivatalos jelentést közöl, amely szerint az olasz ten­geri haderő nagyszabású gyakorlatot hajtott végre a tengeri haderőknek és a tengeralatt­­járó-rajoknak majdnem teljes részvételével. A tengerészeti hadgyakorlatok, amelyek Sardinia, Szicília és az Aipei-tengeri szigetek között folytak le, bebizonyították az olasz tengeri haderő legteljesebb hadi biztonságát. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy a mos­tani gyakorlatok, amelyeken a légi haderő is részt vett, a maga nemében a legnagyobbak voltak. A gyakorlatok nagy kiterjedésüknél és a résztvevő repülőgépek nagy számánál fogva rendkívül fontos gyakorlati ered­ményre vezettek. TESTVÉR8 Cukorkát és csokoládés árukat csak szén s John cégnél »együnk. Nagyban és kicsinyben, nyilas marha urnát kaphat! Jahn Ferenc és Fia cukorkagyár, Buda­pest, VIII., Szerdahelyi­ utca 5. Telefon 135-469. y az ilyen önként megnyilvánuló tüntetéseket a kormánynak nem áll módjában meggátolni. Ők moszkvai tárgyalások alatt a józan ész alig­­utóit szóhoz Pak­sból jelentik. Azok a lapok, amelyek eddig is ellenezték a szorosabb kapcsolatok felvételét Szovjetoroszországgal, most a terv­be vett háromhatalmi vezérkari tanácskozások megindulása előtt egyre élesebben figyelmez­tetnek azokra a veszélyekre, amelyek Fran­ciaországot is fenyegetik Szovjetoroszország részéről. Az Action Francaise hangsúlyozza, hogy a moszkvai tárgyalások alatt a józan ész alig jutott szóhoz. Szovjetoroszország még nem helyezkedett világos álláspontra a balti álla­mok irányában, addig a katonai küldöttségek Moszkvába való elküldésével Páris és Lon­don a kocsi mögé fogta a lovat. Sztálinnak­­ a közvetett támadással kapcsolatos igényei­­ nagyon is gyanúsak.

Next