Magyarság, 1939. október (20. évfolyam, 95-119. szám)
1939-10-01 / 95. szám
1939 október 1, vasárnap 1MGmVtSBL-i Handelsblad szerint most csupán az a kérdés, hogy ha Anglia és Franciaország folytatja a háborút, milyen célból teszi azt, Newyorkból jelentik. Az Havas-iroda new yorki jelentése szerint a szombat reggeli newyorki lapok erélyesen visszautasítják a német—orosz szerződésben a nyugati hatalmakhoz intézett békefelhívást. (MTI) síe Ugrádból jelentik: Délkeleteurópában rém számolnak Németország és Oroszország közötti nézeteltérésekkel. A veszély fészke tehát eltávolodott Délkeleteurópától. Azt hiszik, hogy a körülmények Délkeleteurópa államait arra indítják majd, hogy a tél folyamán folytassák az egymáshoz való máris érezhető közeledést és bizonyos közvetítő megoldásokat fogadjanak el belső nézeteltéréseik tekintetében. Az orosz-észt szerződés Halála Észtországban Tallinnból jelentik. A Szovjet Távirati Irodának az orosz—észt megegyezésről szóló Ilre, amelynek észt terület megszállása a következménye, lehangoltságot kelt ugyan az észt nép egyes rétegeiben, másrészt azonban megkönnyebbülést is annyiban, hogy a Szovjetoroszországgal való összeütközés veszedelme elodázódik. A kormánysajtó kommentárjaiban hangsúlyozza az események áttekinthetetlenségét. (MTI) Moszkvából jelentik: Moszkvai hír szerint Leeds moszkvai angol nagykövet és Tagert francia ügyvivő szombaton délután látogatást tett Szaradzsoglu török külügyminiszternél. (MTI) Törökország megállapodásai Oroszországgal és a nyugati Hatalmakkal Istanbulból jelentik. Ankarai hírek szerint az angol—francia—török szerződés tervezetét dolgozták ki s a terveket három nyelven meg is szövegezték. A megállapodás egyik szakasza szerint Törökország kötelezettségei érvénytelenekké íróinak abban az ■esetben, am Szovjetoroszország hadiállapotba kerül a másik két szerződő féllel. Másrészről állítólag megállapodás jött létre Törökország és Szovjetoroszország között, amely szerint a Dardanellákat elzárják a hadviselő államok haditengerészetéhez tartozó minden katás elől Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az elvi megállapodások a német—orosz szerződés megkötése előtt kerültek megtárgyalásra és most nem lehet előre tudni, várjon aláírják-e a török—angol—francia szerződést. Szaradzsoglu moszkvai látogatásairól politikai körökben szigorú titoktartásba burkolóznak. (MTI) Török katonai küldöttség Londonban Londonból jelentik. A Daily Telegraph szerint török katonai küldöttség utazott Ankarából Londonba, Kiazi tábornok vezetésével (MTI) nőseiéül lemondott, utóda pedig lemondatta a „lengyel kormányt“ Londonból jelentik: Moscicki lengyel köztársasági elnök lemondott Raczkiewicz volt szenátusi elnök, volt vilnai vajda és volt miniszter javára, aki 1918 januárjában és februárjában megszervezte Oroszországban a lengyel légiót. (MTI) Parisból jelentik: Az új lengyel köztársasági elnök rendeleti után lemondatta a lengyel kormányt. Az új kormányelnök Sikorski tábornok. (MTI) Párisból jelentik: A volt párisi lengyel nagykövetség közlése szerint Moscicki még szeptember 17-én Kulyban a lengyel köztársasági alkotmányjogi törvény alapján Raczkiewicz Sadislas volt szenátusi elnököt nevezte ki esetleges utódául. Ezt a rendelkezést a Monitor Polski 1939 szeptember 29-én Parisban megjelent számában hirdette ki. Moscicki most történt lemondása folytán Raczkiewicz ezen az alapon vette át a köztársasági elnökség tisztjét. Raczkiewicz kinevezte Sikoroski Ladislas hadosztálytábornokot ,miniszterelnökké Sikorski már meg is alkaitotta „kormányát“. Semmi jelentősége sincs az „új lengyel kormány" megalakulásának Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda közleménye hangsúlyozza, hogy az úgynevezett új lengyel kormány megalakulásának semmi gyakorlati jelentősége nincs. A volt lengyel állam területén a felségjog — mint kijelentik , most már Németország és a Szovjetunió kezében van. (MTI) ÉSZTORSZÁG írta: RÁTZ KÁLMÁN A moszkvai tárgyalások folyamán a világ figyelme Észtországra terelődött, mivel Oroszország meglehetősen éles követelésekkel lépett föl kis szomszédjával szemben. A feszültség során leváltották az egész észt vezérkart, a külügyminiszter pedig többszöri utazást tett az orosz fővárosba. Végül is a megbeszélések megegyezéssel végződtek, amelynek értelmében Oroszországnak joga van arra, hogy az Ősei és a tiagói szigeteken, valamint Baltiski városában flottatámpontokat létesíthessen és repülőtereket építhessen. E flottatámpontok és repülőterek védelmére Oroszország ezeken meghatározott számú haderőt tarthat. Ugyanekkor Észtország és a Szovjetunió között tízéves kölcsönös segélynyújtási egyezmény jött létre, amely a katonai segélynyújtásra is kiterjed. A szerződésben kötelezi magát Oroszország arra, hogy az észt hadsereget fegyverrel és mindennemű hadianyaggal ellátja. A szerződésben a felek hangsúlyozzák, hogy a szerződés érvényesítse nem korlátozza a szerződő felek szuverén jogait, gazdasági rendszerüket és államtonnájukat. Azonkívül a szerződés kiemeli, hogy a Szovjetunió részére igénybevett támpontok továbbra is észt felségjog alá tartoznak. Ezzel a szerződéssel kapcsolatban, amelynek jelentősége úgy Oroszországra, mint Észtországra nézve igen nagy, érdemes egy pillantást vetni a kis balti országra. Észtország a legkisebb balti állam. Területe 67.549 mk2, lakosainak száma 1.200.000. Ezeknek 88 százaléka észt, 1.7 százaléka német, 8.2 százaléka orosz, a többi lett, svéd és zsidó. Oroszországtól a hatalmas Pejpusz-tó és apróbb tavak egész sorozata választja el. Maga az ország a régi orosz Esztland kormányzóságból és Livland egy részéből alakult. Gazdasági jelentősége nem áll arányszabta külpolitikájuk irányát. Viszont komolyabb együttműködés nem alakult ki közöttük. Így például meglehetősen hideg volt a viszony éveken keresztül Észtország és Lettország között. Lettországban élnek az észtekkel rokon fivek, akiknek sorsa iránt az észt kormány többször is érdeklődött. Emiatt azonban a lettekben neheztelés támadt szomszédaikkal szemben, amit csak még inkább fokozott az a körülmény, hogy Észtország igen kedvező kereskedelmi szerződéseket kötött Finnországgal. Emiatt a balti blokk harmadik tagja, Litvánia is idegenkedéssel figyelte az észt külpolitikát. A most megkötött orosz—észt egyezmény a különálló baltikumi politika végét jelenti. Észtország belekapcsolódott egy másik birodalom érdekkörébe, amelyre geopolitikailag is rá van utalva. Tíz természetesen — mint az egyezmény is hangsúlyozza — a legkevésbé sem jelenti az észt függetlenség megsemmisülését. Az észt vizek most orosz ellenőrzés alá kerültek, viszont tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy az észtországi flotta nem volt alkalmas és elegendő számú arra, hogy az ország rendkívül hosszú partvidékét megvédelmezze. Idegen tengeralattjárók könynyen bejuthattak a Finn-öbölbe, veszélyeztetve ezáltal az orosz partvidéket. A mostani egyezmény ennek az állapotnak véget fog vetni. Lettországgal kapcsolatban van az egyezménynek egy érdekes pontja, amely szerint Oroszország részéről akkor is kötelező Észtország számára a segítségnyújtás, ha egy idegen hatalom támadása Lettország felől történik. Az időnként fellépő észt—lett feszültség irányában ez a gesztus nem lesz hiábavaló. Megemlítendő, hogy az észtek a magyarság nyelvrokonai és a finn—ugor nyelvcsaládhoz tartoznak ők is. Maga az észt nyelv FÉRFI SZÖVETET?„n.o...M., SERMESVI . ban földrajzi fontosságával. Mezőgazdasága ugyan rendkívül fejlett, viszont ipara inkább csak a nyersanyagok előállítására korlátozódik. Legfőbb kiviteli cikkei a vaj, a fa, az fagyapot és a len. Erdőkitermelése igen nagy, az ország egész területének 20,5 százaléka erdőség. Állattenyésztése igen jelentős, a terület52 százaléka ugyanis legelő. Észtország hosszú éveken keresztül jelentős szerepet játszott Anglia a tejtermék-importjában. Észtország 1918-ban szakadt el Oroszországtól, de az országnak még súlyos harcokat kellett vívnia függetlenségéért. Az orosz forradalmi mozgalom ugyanis végigsöpört Észtországon is, az ipari tömörülésekben mindenütt megalakultak a helyi szovjetek, amelyek bőségesen kaptak fegyvert Oroszországból. Bár a bolsevizmus csak a lakosságnak egy egészen kicsi és jelentéktelen rétegét hatotta át, az idegen segítség mégis erősen veszélyeztette az ország függetlenségét. Az észt népnek heroikus harcot kellett vívnia függetlenségéért, de a fáradozások nem voltak hiábavalóak. 1920 február 2-án Oroszország a dorpati békében elismerte Észtország függetlenségét. Ahogy a viszonyok megszilárdultak, az észt kormány egy nagyarányú földreformot hajtott végre. Kisajátították az úgynevezett balti bárók nagybirtokait s ezzel egy erőteljes és rendkívül öntudatos parasztosztálynak vetették meg az alapját, amely legbiztosabb záloga az ország függetlenségének. Ebből a magas életszínvonalú és rendkívül fejlett parasztságból emelkedett ki az elmúlt 20 év folyamán a feladatára mindenképpen méltó észt középosztály, amely két évtized alatt mintaszerű intézményeket teremtett gazdasági és kulturális élete biztosítására. Észtország a balti államok legtevékenyebb és legöntudatosabb tagja. A balti blokk megteremtése jórészt az ő érdeme. A Baltikum semlegességét az észt politika vitte bele a köztudatba, viszont a balti államok teljes egységét nem sikerült megvalósítania. A három balti állam között elég mélyreható ellentétek uralkodtak. Csupán az a körülmény tett lehetővé bizonyos egységet, hogy mindhárom állam Oroszországból vált le annak idején s ez bizonyos mértékig mega finn nyelvnek csupán egy tájnyelvi változata, az észt kultúra sok rokonvonást mutat a finn kultúrával, de teljesen önálló, eredeti és gazdag. Az észt nép a művelt északi népek között is az első helyek egyikét foglalja el, rendkívül szorgalmas, önállóságára féltékenyen őrködő s e tekintetben is megérdemli, hogy sorsát figyelemmel és együttérzéssel kísérjük. Legkisebbenunkabérek a bankszakmában és a biztosítóknál A kereskedelmi miniszter megerősítette az illetékes bizottságoknak a pénzintézeteknél, a bank- és pénzváltóüztetekben s a biztosító magánvállalatoknál alkalmazott tisztviselők, illetve nem tisztviselői minőségben foglalkoztatott alkalmazottak legkisebb munkabéreinek megállapításáról hozott határozatát. Három munkabérterületet állítanak fel: a székesfőváros, a törvényhatósági jogú és megyei városok, továbbá a községek kategóriáját. A fizetendő legkisebb munkabér főiskolai diplomás tisztviselőknél — ha főiskolai képzettséget kívánó munkakört töltenek be — mindhárom területi csoportban az első évben havi 150 pengő, amely a harmadik év után 200 pengőre emelkedik. Érettségis tisztviselő bármily tisztviselői munkakörben, valamint főiskolai diplomás tisztviselő ilyen képzettséget nem kívánó tisztviselői munkakörben az első évben Budapesten 100, vidéki városokban 90, községekben pedig 80 pengő legkisebb munkabért kap, amely fokozatos emelkedéssel az ötödik év után 150, 135, illetve 120 pengőre rúg. Érettségi nélküli, bármily munkakört betöltő tisztviselő az első és második évben Budapesten 60, a vidéki városokban 55, a községekben 50 pengő havi munkabért kap; ez hat év után Budapesten 120, vidéki városokban 110, községekben 100 pengőre emelkedik. Nem tisztviselői minőségben foglalkoztatottak minimális munkabérei a következők: Altisztek húsz éven alul az I. területi csoportban 80, a II.-bail 72, a III.-ban 64 pengő BÉCSI ŐSZI VASÁR 1939 okt. 15-21 Rendkívüli vasúti kedvezmények 1939 okt. 15-21 felármentes márka hitellevelek Felvilágosítást nyújt: A BÉCSI VASAK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETEINEK UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODÁJA Budapest, V., Vörösmarty tér 1. Tel.: 186—800. A. NÉMET BIRODALMI VASUTAK IDEGENFORGALMI IRODÁJA. Budapest, IV., Váci utca 1—3. Tel.: 18-02-29 és minden IBUSZ Utazási és Menetjegyirodája. 3 Ismét kaphatók: 933 U a remek kis készülék kp ára 205.— 955 U univerzális nagyszuper kp ára 375.— 045 U a tökéletes kisszuper kp ára 306.— 055 Ua csodáshangú nagyszuper kp ára 408.50 Kapható minden Orion rádókereskedőrél Bemutatja Marnitz Keresztény József-Hrt. 37-39 SZakÜzlet! Telefon: 134-028. Bemutatja a legnagyobb készséggel, lakásán is Dr. Horváth Dezső rádiószaküzlete IV. Muzeum-Kertl 111. T. 180-128 legkisebb havibért kapnak. A betöltött huszadik életév után az első szolgálati évben az I. területi csoportban legkisebb havibérük 90, a II.-ban 81, a III.-ban 68 pengő, amely a fokozatos emelkedéssel az ötödik Rábinfer-B,Tzö ® |@M M *aj §§18 9 szaküzletéből «■ ■ W* l’etöft-tér 2. tél »85-005 * 50 szolgálati éven túl 120, 108, illetve 90 pengőre emelkedik. Segédmunkások: Húsz éven alul legkisebb havibérük az I. területi csoportban 72, a IL-ban 65, a IlI.-ban 54 pengő, a betöltött huszadik életév utáni első szolgálati évben 80, illetve 72 és 60 pengő, amely fokozatos emelkedéssel az ötödik szolgálati éven túl 110, illetve 99 és 83 pengővel emelkedik. Takarítók húsz éven alul 65, illetve 59 és 50 pengő, a betöltött huszadik életév utáni első három évben 70, illetve 63 és 55, a harmadik szolgálati éven túl 75, 68, illetve 60 pengő legkisebb havibért kapnak. Fotokópia-okmányfénykép, Rád, Andrássus 52. (Mussolini-térnél). Telefon: *116-640.