Magyarság, 1939. október (20. évfolyam, 95-119. szám)

1939-10-01 / 95. szám

1939 október 1, vasárnap 1M­GmVtSBL-i Handelsblad szerint most csupán az a kér­dés, hogy ha Anglia és Franciaország foly­tatja a háborút, milyen célból teszi azt, Newyorkból jelentik. Az Havas-iroda new­ yorki jelentése szerint a szombat reggeli newyorki lapok erélyesen visszautasítják a német—orosz szerződésben a nyugati hatal­makhoz intézett béke­felhívást. (MTI) síe Ugrádból jelentik: Délkeleteurópában rém számolnak Németország és Oroszország közötti nézeteltérésekkel. A veszély fészke tehát eltávolodott Délkel­eteurópát­ól. Azt hiszik, hogy a körülmények Délkelet­eu­­rópa államait arra indítják majd, hogy a tél folyamán folytassák az egymáshoz való máris érezhető közeledést és bizonyos köz­vetítő megoldásokat fogadjanak el belső nézeteltéréseik tekintetében. Az orosz-észt szerződés Halála Észtországban Tallinnból jelentik. A Szovjet Távirati Irodának az orosz—észt megegyezésről szóló Il­re, amelynek észt terület megszál­lása a következménye, lehangoltságot kelt ugyan az észt nép egyes rétegeiben, más­részt azonban megkönnyebbülést is annyi­ban, hogy a Szovjetoroszországgal való össze­­ütközés veszedelme elodázódik. A kormány­­sajtó kommentárjaiban hangsúlyozza az események áttekinthetetlenségét. (MTI) Moszkvából jelentik: Moszkvai hír szerint Leeds moszkvai angol nagykövet és Tagert francia ügyvivő szombaton délután látoga­tást tett Szaradzsoglu török külügyminiszter­nél. (MTI) Törökország megállapodásai Oroszországgal és a nyugati Hatalmakkal Istanbulból jelentik. Ankarai hírek sze­rint az angol—francia—török szerződés ter­vezetét dolgozták ki s a terveket három nyelven meg is szövegezték. A megállapodás egyik szakasza szerint Törökország kötele­zettségei érvénytelenekké íróinak abban az ■esetben, am Szovjetoroszország hadiállapotba kerül a másik két szerződő féllel. Másrész­ről állítólag megállapodás jött létre Török­ország és Szovjetoroszország között, amely szerint a Dardanellákat elzárják a hadviselő államok haditengerészetéhez tartozó minden ka­tás­ elől­ Meg kell azonban­­ jegyezni, hogy ezek az elvi megállapodások a német—orosz szerződés megkötése előtt kerültek megtár­gyalásra és most nem lehet előre tudni, várjon aláírják-e a török—angol—francia szerződést. Szaradzsoglu moszkvai látogatá­sairól politikai körökben szigorú titoktar­tásba burkolóznak. (MTI) Török katonai küldöttség Londonban Londonból jelentik. A Daily Telegraph szerint török katonai küldöttség utazott An­karából Londonba, Kiazi tábornok vezetésé­vel (MTI) nőseiéül lemondott, utóda pedig lemondatta a „lengyel kormányt“ Londonból jelentik: Moscicki lengyel köz­­társasági elnök lemondott Raczkiewicz volt szenátusi elnök, volt vilnai vajda és volt miniszter javára, aki 1918 januárjában és februárjában megszervezte Oroszországban a lengyel légiót. (MTI) Parisból jelentik: Az új lengyel köztársa­sági elnök rendeleti után lemondatta a len­gyel kormányt. Az új kormányelnök Sikorski tábornok. (MTI) Párisból jelentik: A volt párisi lengyel nagykövetség közlése­ szerint Moscicki még szeptember 17-én Kulyban a lengyel köztár­sasági alkotmányjogi törvény alapján Racz­­kiewicz S­adislas volt szenátusi elnököt ne­vezte ki esetleges utódául. Ezt a rendelke­zést a Monitor Polski 1939 szeptember 29-én Parisban megjelent számában hirdette ki. Moscicki most történt lemondása folytán Raczkiewicz ezen az alapon vette át a köz­­társasági elnökség tisztjét. Raczkiewicz kinevezte Sikoroski Ladislas hadosztálytábornokot ,miniszterelnökké Si­korski már meg is alkaitotta „kormányát“. Semmi jelentősége sincs az „új lengyel kormány" megalakulásának Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda közleménye hangsúlyozza, hogy az úgyneve­zett új lengyel kormány megalakulásának semmi gyakorlati jelentősége nincs. A volt lengyel állam területén a felségjog — mint kijelentik , most már Németország és a Szovjetunió kezében van. (MTI) ÉSZTORSZÁG írta: RÁTZ KÁLMÁN A moszkvai tárgyalások folyamán a világ figyelme Észtországra terelődött, mivel Oroszország meglehetősen éles követelések­kel lépett föl kis szomszédjával szemben. A feszültség során leváltották az egész észt vezérkart, a külügyminiszter pedig több­szöri utazást tett az orosz fővárosba. Végül is a megbeszélések megegyezéssel végződtek, amelynek értelmében Oroszországnak joga van arra, hogy az Ősei és a tiagói szigete­ken, valamint Baltiski városában flottatám­pontokat létesíthessen és repülőtereket épít­hessen. E flottatámpontok és repülőterek védelmére Oroszország ezeken meghatáro­zott számú haderőt tarthat. Ugyanekkor Észtország és a Szovjetunió között tízéves kölcsönös segélynyújtási egyezmény jött létre, amely a katonai se­gélynyújtásra is kiterjed. A szerződésben kötelezi magát Oroszország arra, hogy az észt hadsereget fegyverrel és mindennemű hadianyaggal ellátja. A szerződésben a felek hangsúlyozzák, hogy a szerződés érvényesí­tse nem korlátozza a szerződő felek szuve­rén jogait, gazdasági rendszerüket és állam­­tonnájukat. Azonkívül a szerződés kiemeli, hogy a Szovjetunió részére igénybevett tám­pontok továbbra is észt felségjog alá tar­toznak. Ezzel a szerződéssel kapcsolatban, amely­nek jelentősége úgy Oroszországra, mint Észtországra nézve igen nagy, érdemes egy pillantást vetni a kis balti országra. Észt­ország a legkisebb balti állam. Területe 67.549 mk2, lakosainak száma 1.200.000. Ezeknek 88 százaléka észt, 1.7 százaléka né­met, 8.2 százaléka orosz, a többi lett, svéd és zsidó. Oroszországtól a hatalmas Pej­­pusz-tó és apróbb tavak egész sorozata vá­lasztja el. Maga az ország a régi orosz Eszt­­land kormányzóságból és Livland egy ré­széből alakult. Gazdasági jelentősége nem áll arány­szabta külpolitikájuk irányát. Viszont ko­molyabb együttműködés nem alakult ki kö­zöttük. Így például meglehetősen hideg volt a vi­szony éveken keresztül Észtország és Lett­ország között. Lettországban élnek az ész­tekkel rokon fivek, akiknek sorsa iránt az észt kormány többször is érdeklődött. Emiatt azonban a lettekben neheztelés tá­madt szomszédaikkal szemben, amit csak még inkább fokozott az a körülmény, hogy Észtország igen kedvező kereskedelmi szer­ződéseket kötött Finnországgal. Emiatt a balti blokk harmadik tagja, Litvánia is ide­genkedéssel figyelte az észt külpolitikát. A most megkötött orosz—észt egyezmény a különálló baltikumi politika végét jelenti. Észtország belekapcsolódott egy másik biro­dalom érdekkörébe, amelyre geopolitikailag is rá van utalva. Tíz természetesen — mint az egyezmény is hangsúlyozza — a legke­vésbé sem jelenti az észt függetlenség meg­semmisülését. Az észt vizek most orosz ellenőrzés alá kerültek, viszont tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy az észtországi flotta nem volt alkalmas és elegendő számú arra, hogy az ország rendkívül hosszú partvidékét meg­védelmezze. Idegen tengeralattjárók köny­­nyen bejuthattak a Finn-öbölbe, veszélyez­tetve ezáltal az orosz partvidéket. A mostani egyezmény ennek az állapotnak véget fog vetni. Lettországgal kapcsolatban van az egyezménynek egy érdekes pontja, amely szerint Oroszország részéről akkor is köte­lező Észtország számára a segítségnyújtás, ha egy idegen hatalom támadása Lettország felől történik. Az időnként fellépő észt—lett feszültség irányában ez a gesztus nem lesz hiábavaló. Megemlítendő, hogy az észtek a magyar­ság nyelvrokonai és a finn—ugor nyelvcsa­ládhoz tartoznak ők is. Maga az észt nyelv FÉRFI SZÖVETET?„n.o...M., SERMESVI . ban földrajzi fontosságával. Mezőgazdasága ugyan rendkívül fejlett, viszont ipara inkább csak­­ a nyersanyagok előállítására korláto­zódik. Legfőbb kiviteli cikkei a vaj, a fa, az fagyapot és a len. Erdőkitermelése igen nagy, az ország egész területének 20,5 szá­zaléka erdőség. Állattenyésztése igen jelen­tős, a terület­­52 százaléka ugyanis legelő. Észtország hosszú éveken keresztül jelentős szerepet játszott Anglia a tej­termék-import­jában. Észtország 1918-ban szakadt el Oroszor­szágtól, de az országnak még súlyos harco­kat kellett vívnia függetlenségéért. Az orosz forradalmi mozgalom ugyanis végigsöpört Észtországon is, az ipari tömörülésekben mindenütt megalakultak a helyi szovjetek, amelyek bőségesen kaptak fegyvert Orosz­országból. Bár a bolsevizmus csak a lakos­ságnak egy egészen kicsi és jelentéktelen ré­tegét hatotta át, az idegen segítség mégis erősen veszélyeztette az ország függetlensé­gét. Az észt népnek heroikus harcot kellett vívnia függetlenségéért, de a fáradozások nem voltak hiábavalóak. 1920 február 2-án Oroszország a dorpati békében elismerte Észtország függetlenségét. Ahogy a viszonyok megszilárdultak, az észt kormány egy nagyarányú földreformot hajtott végre. Kisajátították az úgynevezett balti bárók nagybirtokait s ezzel egy erőtel­jes és rendkívül öntudatos parasztosztály­nak vetették meg az alapját, amely legbiz­tosabb záloga az ország függetlenségének. Ebből a magas életszínvonalú és rendkívül fejlett parasztságból emelkedett ki az el­múlt 20 év folyamán a feladatára minden­képpen méltó észt középosztály, amely két évtized alatt mintaszerű intézményeket te­remtett gazdasági és kulturális élete biztosí­tására. Észtország a balti államok legtevékenyebb és legöntudatosabb tagja. A balti blokk megteremtése jórészt az ő érdeme. A Balti­kum semlegességét az észt politika vitte bele a köztudatba, viszont a balti államok teljes egységét nem sikerült megvalósítania. A három balti állam között elég mélyreható ellentétek uralkodtak. Csupán az a körül­mény tett lehetővé bizonyos egységet, hogy mindhárom állam Oroszországból vált le annak idején s ez bizonyos mértékig meg­a finn nyelvnek csupán egy tájnyelvi válto­zata, az észt kultúra sok rokonvonást mutat a finn kultúrával, de teljesen önálló, ere­deti és gazdag. Az észt nép a művelt északi népek között is az első helyek egyikét fog­lalja el, rendkívül szorgalmas, önállóságára féltékenyen őrködő s e tekintetben is meg­érdemli, hogy sorsát figyelemmel és együtt­érzéssel kísérjük. Legkisebb­enunkabérek a bank­szakmában és a biztosítóknál A kereskedelmi miniszter megerősítette az illetékes bizottságoknak a pénzintézeteknél, a bank- és pénzváltóü­ztetekben s a biztosító magánvállalatoknál alkalmazott tisztviselők, illetve nem tisztviselői minőségben foglal­koztatott alkalmazottak legkisebb munka­béreinek megállapításáról hozott határoza­tát. Három munkabérterületet állítanak fel: a székesfőváros, a törvényhatósági jogú és megyei városok, továbbá a községek kate­góriáját. A fizetendő legkisebb munkabér főiskolai diplomás tisztviselőknél — ha fő­iskolai képzettséget kívánó munkakö­rt töl­tenek be — mindhárom területi csoportban az első évben havi 150 pengő, amely a har­madik év után 200 pengőre emelkedik. Érettségis tisztviselő bármily tisztviselői munkakörben, valamint főiskolai diplomás tisztviselő ilyen képzettséget nem kívánó tisztviselői munkakörben az első évben Bu­dapesten 100, vidéki városokban 90, közsé­gekben pedig 80 pengő legkisebb munka­bért kap, amely fokozatos emelkedéssel az ötödik év után 150, 135, illetve 120 pengőre rúg. Érettségi nélküli, bármily munkakört betöltő tisztviselő az­ első és második évben Budapesten 60, a vidéki városokban 55, a községekben 50 pengő havi munkabért kap; ez hat év után Budapesten 120, vidéki váro­sokban 110, községekben 100 pengőre emel­kedik. Nem tisztviselői minőségben foglalkozta­tottak minimális munkabérei a következők: Altisztek húsz éven alul az I. területi cso­portban 80, a II.-bail 72, a III.-ban 64 pengő BÉCSI ŐSZI VASÁR 1939 okt. 15-21 Rendkívüli vasúti kedvezmények 1939 okt. 15-21 felármentes márka hitellevelek Felvilágosítást nyújt: A BÉCSI VASAK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE­­INEK UTAZÁSI ÉS MENET­JEGYIRODÁJA Budapest, V., Vörösmarty­ tér 1. Tel.: 186—800. A. NÉMET BIRODALMI VASUTAK IDEGENFORGALMI IRODÁJA. Budapest, IV., Váci­ utca 1—3. Tel.: 18-02-29 és minden IBUSZ Utazási és Menetjegyirodája. 3 Ismét kaphatók: 933 U a remek kis készülék kp ára 205.— 955­ U univerzális nagyszuper kp ára 375.— 045 U a tökéletes kisszuper kp ára 306.— 055 Ua csodáshangú nagyszuper kp ára 408.50 Kapható minden Orion rádókereskedőr­él Bemutatja­ M­arnitz Keresztény József-Hrt. 37-39 SZakÜzlet! Telefon: 134-028. Bemutatja a legnagyobb készséggel, lakásán is Dr. Horváth Dezső rádiószaküzlete IV. Muzeum-Kertl 1­11. T. 180-128 legkisebb havibért kapnak. A betöltött hu­szadik életév után az első szolgálati évben az I. területi csoportban legkisebb havibé­rük 90, a II.-ban 81, a III.-ban 68 pengő, amely a fokozatos emelkedéssel az ötödik Ráb­inf­er-B,Tzö ® |@M M *aj §§18 9 szaküzletéből «■ ■ W* l’etöft-tér 2. tél »85-005 * 50 szolgálati éven túl 120, 108, illetve 90 pen­gőre emelkedik. Segédmunkások: Húsz éven alul legki­sebb havibérük az I. területi csoportban 72, a IL-ban 65, a IlI.-ban 54 pengő, a betöl­tött huszadik életév utáni első szolgálati év­ben 80, illetve 72 és 60 pengő, amely foko­zatos emelkedéssel az ötödik szolgálati éven túl 110, illetve 99 és 83 pengővel emelkedik. Takarítók húsz éven alul 65, illetve 59 és 50 pengő, a betöltött huszadik életév utáni első három évben 70, illetve 63 és 55, a har­madik szolgálati éven túl 75, 68, illetve 60 pengő legkisebb havibért kapnak. Fotokópia-okmányfénykép, Rád, Andráss­us 52. (Mussolini-térnél). Telefon: *116-640.

Next