Magyarság, 1939. december (20. évfolyam, 144-167. szám)
1939-12-01 / 144. szám
KIADÓTULAJDONOS, MAGYARSÁG LAPKIADÓ RT. A MAGYAR ... ------- FELELŐS SZERKESZTŐ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ, NEMZETI SZOCIALISTA ráttkay r. Kálmán FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ, MOZGALOM NAPILAPJA ^ FŐMŰNK AUKS, IFJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVER DR. FIAU FERENC Budapest, 1939 ^mmaoK^^sifSiM——— XX. évfolyam december 1. Péntek 14 4 (5 4 5 1) szám Az olasz sajtó fellángolt a trianoni igazságtalanság ellen SZÓVAL BÍRJÁK, TETTEL NEM (M. K.) A felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása során a kormánypárt vezérszónoka, — ez a tudós gazdasági szakember — olyan beszédet mondott, amely több ponton súrolja a nemzetiszocialista felfogást és programot. A kormánypárt vezérszónoka három pontban szögezte le az eljövendő idők tennivalóit és éppen a megajánlási vitát választotta alkalomnak arra, hogy olyan gazdasági programot sürgessen a kormányzat számára, amelynek alapelvei régi, esztendők óta hangoztatott nemzetiszocialista igazságok és követelések. Anyagi és erkölcsi kérdésre bontotta az ország problémáit és ezzel kapcsolatosan azt mondotta, hogy a mai időben a teljesítőképesség maximumát kell nyújtania a nemzetnek, ha fejlődni és megmaradni akar. A szónok beszédének további részével nem értünk egyet, mert túlságosan kihangsúlyozta azt, hogy a nagytőke megvédése nemzeti feladat. Megvédte azt az álláspontot, amelyet a liberális gazdaságpolitikusok, mint mindentudó napkeleti bölcsek szoktak hangoztatni, hogy tudniillik, a tőkével szemben bizonyos óvatosságra van szükség, mert a tőke könnyen bizalmatlanná válik és elszalad, elbújik, elrejtőzik. Ami az ország erőkifejtésének maximumát illeti, ebben tökéletesen egyetértünk a vezérszónokkal, hiszen a nemzetiszocialista államrend — hogyha jobban tetszik néprend — az magának a nemzetnek, a nemzet minden egyes tagjának maximális erőkifejtésére alapozza a nemzet jövőjét. Ezért hívják a nemzetiszocialista államot elsősorban munkaállamnak. Erőkifejtés, ugyanis a munka maximumát jelenti, de annak a munkának a maximumát, amelyet a nemzeti célok és a közösség érdekében kell kifejteni az ország gazdasági, kulturális és erkölcsi fejlődése érdekében. A közérdek megelőzi az egyéni érdeket! Ennél a megállapításnál már könnyebben be is bizonyítható az, hogy (függetlenül partikuláris érdekektől, személyi ügyektől) ilyen erőkifejtésre valóban a nemzetnek csak olyan összessége képes, olyan egysége, amelyet az új idők tanulságai szerint csak a nemzeti megújhodás szellemében életrekeltett és diadalra vitt mozgalmak voltak képesek. A világháborús zűrzavar után komoran és súlyosan nehezedett Európa lelkiismeretére a fasizmus programja, és a régi világrenddel szemben alkalmazott kíméletlen bírálata. A fasizmus volt az első, és a német nemzetiszocialista mozgalom volt a második, mely bebizonyította, hogy a nemzet felemeléséhez valóban a munka, a tevékenység, az önérdeket megvető lemondás, a közösségtudat maximuma kell. Ezek a mozgalmak pedig, ellentétben az óvatos polgári politizálással, határozottan és keményen hirdették, hogy a régi gazdasági ortodoxia megsemmisítésére, a liberális államfelfogás megtagadására és az elavult politikai világnézet felszámolására van szükség ahhoz, hogy a népek roppant versenyében egy nép megtalálja önmagában nemzeti hivatását, belső megelégedettségét és jólétét. Csak a szocializmus, amely erkölcsi fogalom is és amely mindenkor etikai alapon állva vívta meg és vívja meg a maga politikai harcait, — persze a marxizmus kivételével — képes arra, hogy a maga hatalmas lélektani hatásával, amellyel a nagy tömegekre hat — valóban kiváltsa a nemzet önkéntes munkakedvét és lelkesedését, lemondást igénylő küzdelmét egymás, újabb és nemesebb társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedésért. A kormánypárt vezérszónoka mindezt persze nem mondotta el, hiszen egy polgári párt nevében beszélt, amely párt még egyetlen egyszer sem mondotta azt, hogy a szocializmus alapelveivel kívánja megteremteni az új magyar életet. Ellenben annál többet beszélt még aktív miniszterelnök korában bizonyos „fantáziátlan fantasztákról” és olyan divatos közgazdasági elméletekről, amelyeket a maga részéről több ízben visszautasított, de amelyeknek egy-két pontját azután később nem is találta annyira megoldhatatlannak. Különös sajátságuk a modern nacionalizmusoknak, hogy harcos korszakukban éppen a gazdasági és pénzügyi szakemberek alkalmazzák velük szemben a legelutasítóbb magatartást és a legkeményebb kritikát, és később, amikor látják, hogy a mozgalmak a maguk dinamikájukban az egész népet lekötő és lelkesítő erejükben szinte csodálatos eredményekre képesek, akkor válnak csak — még mindig kétkedve — az új rendszernek híveivé és kiszolgálóivá. Konkrétumokkal szolgálhatnánk úgy a programot, mint a személyeket illetően. Tény és való az, hogy a nemzetiszocialista mozgalom már születése pillanatában is követelte például a Nemzeti Bank totális államosítását. Követelte az ország gazdasági felségjogainak tökéletes birtoklását az államhatalom részéről. Nemcsak a pénzkibocsátás jogában látjuk ezt, hanem például kereskedelmi szerződések megkötésében is, amely szerződések egyes bankoknak, intézményeknek, családoknak a hitbizomány jellegével bíró monopolisztikus jogokat juttatnak. Természetesen a közösség rovására. A kormánypárt vezérszónoka a beszédét összegezve maximális erőkifejtést hirdetett. Ez a maximális erőkifejtés kétséget kizáróan totális program. Most már az a kérdés, hogy totális programot, gazdasági reorganizációt totális alapon képes-e megvalósítani, polgári, vagy liberális kormány, ha a nemzeti hagyományok folytán magát nemzetinek nyilvánítja is. Véleményünk szerint nem. A totalitás elvét az állami s a gazdasági életben eddig csak az úgynevezett, nálunk sokat bírált és szidott totális államok voltak képesek maradéktalanul megvalósítani. Ebben látjuk mi a mi versenyenkívüliségünket, ebben látjuk azt, hogy a mai körülmények között programunkat, céljainkat és jövőnket illetőleg versenytárs nélkül állunk a magyar tájékozatlanság csendjében. Ai orosz seregek megindultak Finnország ellen A szovjetrepülők tűzzáport zúdítottak a védtelen finn városokra (Sz. G.) Amitől féltünk, bekövetkezett. Szovjet csapatok csütörtökön a reggeli órákban átlépték Finnország határait. Végig a határ mentén mindenütt fellángolt a harc. Amikor ezeket a sorokat írjuk, már üszkös romok jelzik az egymással küzdő csapatok útját. A békéért aggódó kultúrember mély megdöbbenésével nézünk észak felé. Őszinte szívvel sajnáljuk a kicsiny testvérnemzetet, de meg tudjuk érteni Szovjetoroszország törekvését is. Hiszen a Finn-öböl valóban Leningrád kulcsa. Már Nagy Péter cár is tudta, hogy miért építi ide ezt a várost. Szovjetoroszországot tehát nemcsak az a cél vezeti, hogy Leningrádot katonailag biztosítsa, hanem egyéb tál ura akar lenni a Balti-tengernek is. Ehhez pedig szüksége van azokra a területekre, melyeknek átadását Finnországtól hőseszú hetek óta követeli. A háború kimenetele nem kétséges és csupán idő kérdése. Biztosra vehető, hogy a többi északi államok nem fognak beavatkozni. Bár a svéd minisztertanács még nem döntött, de a lapok hangjából következtetni lehet. Márpedig ebben az esetben Finnország szabadsága elveszett. Az egész világ biztos ugyan abban, hogy nehezen fogják feladni. Igen sokan emlékeznek rá, hogy a világháborúban a finn lövészek az orosz birodalom legveszedelmesebb katonái voltak. A hómezőkön pedig vajmi keveset ér a tank és a repülőgép. A világ most már csak azon aggódik, hogy a harc kigyulladt csóvái, vájjon nem terjednek-e tovább. A szovjet bejelenti a finn háborút Moszkvából jelentik. Mint mértékadó orosz részről kijelentették, megfelel a tényeknek, hogy Oroszoroszország és Finnország csapatai között a szárazföldön és a levegőben megindult a harci tevékenység. ( MTI) ARA: 10 FILLER Finn jelentés a szovjetorosz sereg előrenyomulásáról Helsinki, november 30. (Német Távirati Iroda.) — Ma délelőtt 9 óra 20 perckor öt szovjet repülőgép bombázta a Helsinki melletti légi támpontokat, anélkül, hogy nagyobb pusztítást okozott volna. A repülőgépek gyújtóbombákkal bombázták a határmenti Kotka és Viipuri városokat. A tűz nem okozott nagyobb károkat. Az Enso ipari központot és Ino környékét szintén bombázták. Az ensoi kórház lángokban áll. Egy szovjet gépet lelőttek. Reggel óta Karéliában tüzérségi harc folyik. Kisebb járőrök átkeltek a határon, azonban nagyobb támadások még nem történtek. A Ladoga-tó északi részén szovjet felderítő járőrök szintén átlépték a határt. (MTI.) A Finn Távirati Iroda közli: A szovjetorosz csapatok elfoglalták délen Tesamo félszigetet, Terijokit és Vannelsuut szárazföldről és a tengerről is bombázták. Az oroszok Hryskae és Kaesnaeselkae közelében átlépték a határt. Turkuban is légiriadót rendeltek el. A Finn Távirati Iroda ugyanebben a jelentésében közli, hogy 11 óra 40 perckor az oroszok Leitskaer szigetén partraszálltak. Délután 2 órakor a finn köztársaságelnöke kihirdette a hadiállapotot és Mannerheim vezértábornagyot kinevezte főparancsnokká. A Helsinki melletti Sandham katonai repülőtéren az egyik szovjetorosz bombatámadás során egy finn katona meghalt. Egynegyed háromkor Helsinkiben légiriadót jeleztek. A lapok különkiadásban jelentették, hogy Helsinki közelében lelőttek két szovjetorosz repülőgépet. (MTI.) Az oroszok csütörtökön ötször bombázták Helsinkit HELSINKIBŐL jelentik. Helyi időszámítás szerint 14 és 15 órakor újabb légiriadót rendeltek el Helsinkiben. Háromnegyedháromkor hét szovjet bombavető közeledett a tenger felől. A főváros több kerületére bombát dobtak. A szovjet gépek ezután Oroszország irányában repültek el. (MTI) A finn rádió részleteket közöl az első támadásokról Parisból jelentik. A Havas Iroda helsinkii jelentése szerint a finn rádió a következő részleteket közli az orosz légitámadásról: Tizenhárom repülőgép bombázta Helsinki déli külvárosait. A városban magában mégis teljes a nyugalom. Tizenegy órakor újabb négy repülőgép jelent meg, a légvédelmi tüzérség azonban elűzte azokat. A határon elvágták a távbeszélő vezetékeket és mintegy ötven gránátot lőttek ki. A határ egyes pontjait szovjet csapatok szállták meg. A finn légvédelmi ütegek két orosz repülőt lőttek le. A finn rádió szerint a szovjet csapatokat akar partraszállítani Seiskar szigetén. Figyelmezteti a rádió a lakosságot, hogy légitámadások alatt ne maradjon az utcákon s a tanítók ne küldjék haza a gyerekeket az iskolából, amíg a riadó tart. Más forrásból érkező hírek szerint Helsinkiben 11 óra 15 perckor teljes a nyugalom. Az idő tiszta, egyetlen felhő sincs az égen. A gyerekeket és nőket összegyűjtötték és hamarosan elszállítják őket gépkocsikon és társasgépkocsikon. Pániknak nyoma sincs, de még nyugtalanságnak sem. A főváros kiürítését igen gyorsan végre tudják hajtani. (MTI) kapui. Helsinki kiürítése teljes erővel folyik Stockholból jelentik: Helsinki kiürítése teljes erővel folyik. Aki csak teheti, kiveszi pénzét a bankokból, takarékpénztárakból és ami ennyi élelmiszerhez hozzá tud jutni, magához veszi és elhagyja a várost. Svédország nem nyújt katonai segítséget Stockholmból jelentik: Svédország nem avatkozik be a szovjet-finn háborúba. Hivatalos svéd állásfoglalás a délutáni órákig még nem történt a szovjet-finn háborúval kapcsolatban, de hangsúlyozzák, hogy Svédország nem vállalt semmi olyan kötelezettséget, amelynek alapján Finnországnak katonai segítséget kellene nyújtania. A svéd főváros azonban természetesen ennek ellenére is teljesen a szomszédságában kitört háborúnak jegyében áll.