Magyarság, 1940. március (21. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

I­ fjlPB^Blll ^fnKtMUB^ SBbHHIB^BsSK jf iBSHBIL JTffl^i^l JB98jHB * k ittaflV MH1iB HHn HHH HgHH M WKL MB^ffll HEH L 'vsw Hnfiw flBHH fUDÓTUUJ DOHOS. MAGYARSÁG UPSIADÓ ST AMAGYAR FRadS SZERKEZTŐ i ojics-vezerigazgató, NEMZETI SZOCIALISTA ^ttkay r. kAlma* **«RKEH10 *• FEmös *,EDO« MOZGALOM NAPILAPJA , . ^U«AT^“L IFJ VlfiTSOLOGI RUPPRECHT OUVER DR Budapest, 19­40 --mm—mm"^""*BnnHtKEZI!yir^ZS3tKRMKRK^*llm"mmmmm~m' XXL évfolyam március 1. Péntek ___________________________________________________________________49. (5 52 3.) s 7 c m A törvényhozás, az egyházak és az egész nemzet ünnepli MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJÁT szomszéd felé szállt a kormányzó ajkáról az üzenet:­­ „Attól a jóbaráttól, akivel oly soká fűzött össze bennünket a déli végeken a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb, sajnos, mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem, hogy hamarosan visszatérhet a régi ba­rátság és a régi megértés.” Ez a szózat sem maradt gyümölcs nélkül, s ma már a két katonanemzetet komoly és meleg barátság szálai fűzik egybe, ma már jugoszláv-magyar kultúregyezmény és kö­zös világnézet fűznek össze bennünket. Ezután már gyorsabb tempóban követ­keztek egymás után a történelmi váltó­állomások, mind egy-egy új fejezet a nem­zet végtelenbe nyúló életében. 1927 tava­szán aláírják Rómában az olasz-magyar barátsági szerződést; 1936 őszén Magyar­­ország kormányzóját királyi pompával fo­gadja az Örök Város, Róma és a Duce;­­két nap múlva a nápolyi öbölben a csá­szári és királyi haditengerészet hős admi­rálisa, az ottrantói győző előtt díszmenet­ben vonult fel az újjáéledt Olaszország büszke hadiflottája. Rá két évre a'a másik nagy és szintén újjászületését élő baráti állam bocsájtja vízre hadihajóját Kielben és Magyarország kormányzójának hitvese tölti be a hajóanya tisztét. Ez a két kor­mányzói látogatás aláhúzottan mutatja a világnak a nacionalizmusában újjáéledő Magyarország szétszakíthatatlan külpoliti­kai összekapcsolódását, a két tengelyállam­mal, a fasiszta Olaszországgal és a nem­zetiszocialista Németországgal. Isten malmai lassan, de biztosan őröl­nek, — mondja a bölcs közmondás. A tör­ténelem lefékezhetetlen erői a két nagy, nacionalizmusában újjáépült nemzetet a középeurópai politika szuverén irányító­jává tették. Először Olaszország rázta le magáról a versaillesi láncokat, amikor Né­metország politikai támogatásával háta mögött és szemben a nyugati demokráciák tiltakozásával, meghódította Abesszinát. Utána a germán óriás feszítette szét a ver­saillesi bilincseket és formálta újjá Közép- Európa térképét. A történelmi erők logikus érvényesülésének természetes következ­ménye volt az, hogy Magyarország a tria­noni bilincs első láncszemeit ugyanakkor pattantotta szét és ismét csak az ország kormányzója volt az első, aki mint valami­kor húsz­ év előtt a budapesti bevonuláskor, most is fehér lován léptetett át a komáro­mi zászlódíszbe öltözött hídon — csapatai élén. A katona lelkisége nyomta rá a bélye­gét erre a húszéves magyar történelemre. A katona lelkének igazságossága, józan­sága és bátorsága, az, amely meri vállalni nehéz időkben a kockázatot is, mert tudja, hogy a történelmet nem tintával, hanem vérrel írják. Gazdag volt ez a húsz esz­tendő, mert megteremtette a minden építés legnehezebbjét: a biztos fundamentumot. Az az üneplés, amely ma betölti az orszá­got, a hála és köszönet azért, hogy ez a biztos alap itt van a lábunk alatt és lelki szemeink előtt ma már tisztán áll a na­cionalizmusában csodálatos széppé, erőssé és gazdaggá épülő egész Magyarország. A nemzet hálatelt szívvel köszönti a hu­szadik évforduló napján a nagy építő, a nagy kormányzót, a vitéz "nagybányai Horthy Miklóst! Az ország népe az ország első emberét ünnepli, Magyarország kormányzóját, vitéz nagybányai Horthy Miklóst. A húszéves országlás évfordulója zászlódíszbe öltöz­tette az országot és megtöltötte a hazát sze­rető magyarok szívét a köteles hála fel­emelő érzésével. Ez a mai ünneplés, amelyre hetek óta készül az ország, a hálaadás jegyében is zajlik, hiszen egy pillanattal adóznunk kell a Gondviselésnek is ezért a húsz esztendő­ért. Történelmi mértékkel mérve kevésnek látszik ez az idő, egy porszem mindössze a lét homokóráján, — de egy kicsi és társ­­talan nemzet életében mégis mérhetetlen jelentőségű. Húsz évvel ezelőtt egy „bűnös”­, lerom­lott, politikai szemléletében megzavarodott főváros és azon túl egy várakozó ország fogadta lélekben felszabadulva az öröm­hírt: kormányzót kapott az ország, vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg fővezére március 1-én 11 óra 5 perckor letette az esküt, mint megválasz­tott kormányzója Csonkamagyarországnak. Az ország házának feldíszített és tavaszi napfényben fürdő termében, lélekzetállító csendben csendültek fel az élő Istenre tett eskü hangjai,­­ messze hallhatóan, katoná­san és férfias keménységgel. A magyar tör­ténelem véráztatta könyvében új fejezet kezdődött ebben az ünnepélyes percben. Szerencsés fejezet és gazdag eredmé­nyekben. Úgy következtek az országépítés lépései egymás után, mintha mérnöki pon­tosságai, mintegy menetrendszerűen álla­pították volna meg azokat. A választás után néhány nappal kormányzói manifesz­­tumban szól az ország népéhez vitéz nagy­bányai Horthy Miklós. «•Minden honpolgár szent kötelességé­nek tartja a törvény tekintélyének en­­í­gedelmeskedni és szorgalmas munká­val közreműködni az ország újjáépíté­sén. — Munka és fegyelem nélkül szét­­­­züllik nemzetünk, tönkremegy orszá­gunk. — A keresztény világnézet er­­kölcsi fensőbbségével igyekszik a ro­ ’ mokon túl is életet teremteni“. És megkezdődött a romokból építés ke­serves és nehéz munkája. Nagy-nagy ma­gabízás és elszántság kellett ahhoz, hogy a világháború és a forradalmak szörnyű , pusztításaiban elvérzett ország utolsó erő­tartalékát latba vetve,­­ megbírja az épí­tés újabb terhét. És mégis tégla téglára rakódott és egy pillanatra meg nem torpant a munka üteme. Pedig nehéz zökkenők következtek és messzelátó tiszta tekintetre és kemény kézre volt szükség, hogy a hir­telen felbukkant nehézségeken átsegítse országát az építés irányítója,­­ az ország kormányzója. 1920-ban először, majd 1921. húsvétján másodszor a legitimista restau­­rációs kísérlet sodorta veszedelmes szaka­dék küszöbére, külpolitikai bonyodalmak közepébe a nemzetet. Az ország kormány­zójának józan ítélete és kemény akarata néhány zavaros és izgalmas óra, illetve nap lepergése után ismét egyenes vonalba állította be a belső építés menetét. Az irányítás, az építés ütemének meg­szabása mindig a Várból indult ki. Jól em­lékszünk arra, hogy 1926-ban is a kor­mányzói szó volt megint csak az első, amely a nemzet külpolitikai tájékozódásá­ban új útirányt mutatott: ebben az évben a mohácsi csatamező vérrel áztatott föld­jén, a csatavesztés emlékünnepén a déli A felső­ház ünnepi ülésen hódolt Horthy Miklós előtt A képviselőház részleteiben is megszavazta a Jubileumi javaslatot A képviselőházhoz hasonlóan csütörtökön délben 12 órakor a felsőház is ünnepi ülést tartott, hogy egyhangúlag, vita nélkül meg­szavazza a kormányzó húszéves országlásá­­nak megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Széchenyi Bertalan gróf elnök, ünnepi be­szédében többek között a következőket mon­dotta: — Mi, kortársai, ha visszagondolunk arra a szinte emberfeleti feladatra, amely­­re húsz év előtt, áldozatos lélekkel és szent eltökéltséggel vállalkozott, ma büszkén és boldogan állapíthatjuk meg, hogy biztos ítélőképességével, acélos akaratával, hősies erőfeszítéseivel és lankadatlan kitartásával nemzetünket az örvény széléről a haladás és felemelkedés útjára vezette. — Ezt tudja, ezt érzi, ezt vallja az or­szág minden egyes polgára. Ezért áll gond­­viselésszerű, fajunk legszebb erényeitől éke­sített személye­s fényes eredményességű államfői működése minden magyar szívé­hez olyan közel. A felsőház elnökének állva végighallga­tott beszéd után Herczeg Ferenc, a tör­vényjavaslat előadója beszélt. — Midőn a nemzetgyűlés — mondotta Herczeg Ferenc — húsz évvel ezelőtt állam­fővé avatta vitéz nagybányai Horthy Mik­lóst, sok becsületes, de kishitű magyar lé­lekben felmerült a tragikus kérdés: az adott viszonyok között a rendelkezésre álló esz­közökkel fenntartható-e egyáltalában a füg­getlen magyar államiság. Mert a világhábo­rúban győztes hatalmak rendszeresen fel­dúltak és fölrobbantottak minden alapkö­vet, amelyen a magyar állam épülete ős­idők óta nyugodott. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a ro­mokban heverő magyar hazából Horthy Mik­lós épített ismét erős országot. Az a munka, amit a kormányzó az elmúlt húsz esztendő­ben végzett, megérdemli, hogy az emberiség kultúrtörténelmének legfényesebb lapjait éke­sítse. • A felsőház egyhangú lelkesedéssel elfogadta a törvényjavaslatot, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. Aki bizodalmat önthetett a nemzet szívébe, akit arra valónak ítélt, hogy a feltámadás felé vezesse. Idézte a kormányzó első manifesztumát, megkö­szönte ígéretének beteljesítését. Ígéretet tett, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük tovább. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Szent Istvánnak és koronájának helytartójaként mint magyar vezeti a ma­gyart Horthy Miklós. A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Be­­csületünk előbbrevaló jólétünknél. Sohsem vol­tunk alattomosak,­ sohsem voltunk szószegők. Minden ember azzal a biztonsággal tér nyu­govóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrkö­dik felette és azzal a fohásszal, hogy Isten óvja, és tartsa meg nekünk jokáig. A képviselőház ülése A képviselőház csütörtöki ülését 10 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András el­nök. A napirend egyetlen tárgya a kormány­zói jubileum megörökítéséről szóló törvény­­javaslat részleteiben való megszavazása volt. Az elnök napirendi javaslatára kimondották, hogy a képviselőház legközelebbi ülését már­cius 5-én, kedden délelőtt 16 órakor tartja. Teleki Pál gróf beszéde a vigadói ünnepségen Az összes társadalmi egyesületek együttes vigadói hódoló ünnepségén Teleki Pál gróf, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke mondott ünnepi beszédet. A magyar ember nem hajlong, — úgymond —, de megbecsüli a maga közül előbbrevalót, azt, aki nagyot alkot, aki erős, s igazán és maradandóan azt tiszteli, aki tiszta életü és egyenes. Ezért já­rulunk kormányzó urunk elé fiúi hódolattal. Méltatta a kornáinyzó egye • .i -i .■ ■ azokat a megállapításokat tette róla, mint amelyeket a kormányzó tett Ferenc József­ről. Beszélt a szegedi napokról, ismertette a fővezérnek és a kormányzónak országújjá­építő munkáját. Kijelentette, hogy a magyar megtalálta Horthy Miklósban azt a férfiút. ÁRA: 10 FILLÉR ürnispályok a kormányzó jubileumán A Kúria délelőtt dr. Töreky Géza, titkos tanácsos elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen az egybegyűlt magasrangú bírák lelkesen ünnepelték Horthy Miklós kormány­zót húszéves kormányzói jubileuma alkalmá­ból. Az ünnepi beszédet dr. Töreky Géza, a magyar királyi Kúria elnöke tartotta. A budapesti ítélőtábla csütörtökön délben dr. Láng Miticzky Ernő titkos tanácsos el­nökletével ünnepi teljes ülést tartott Horthy Miklós kormányzó országlásának huszadik­­évfordulója alkalmából. Láng Miticzky Ernő ünnepi beszédében méltatta a nap jelentősé­gét. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége csütörtökön délután dr. Chorin Ferenc m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott. Az ünnepi beszéd után az elnök közölte, hogy március 1-én, pénteken délelőtt 11 órakor a gyárak a jubileum megünneplésére öt perc szünetet tartanak. Továbbá, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 500.000 pen­gőt bocsát rendelkezésre egy a kormányzó nevét viselő alapítvány számára, amelynek célja a közszolgálati és közgazdasági pályákra készülő magyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati kiképzése lesz. Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága ün­nepi választmányi ülést tartott, amelyen Ur­­mánczy Nándor méltatta a kormányzó húszéves kormányzásának évfordulóját. A TESz elnöksége csütörtökön délelőtt tartott értekezletén emlékezett meg a jubileumról. Az elnöklő Urdóczi Zadravetz István magas szár­nyalású beszédben emlékezett meg az évforduló jelentőségéről. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége ünnepi ülést tartott, amelyen dr. Balásy Antal hy. államtitkár mondott ünnepi beszédet. A Gépészek Országos Szövetsége legutóbbi vá­lasztmányi ülésén Sarkady Sándor ügyvezető alelnök tartott előadást a jubileumról. A polgármester utasította a szociálpolitikai ügyosztályt, hogy az ínsegakció keretében étkez­tetett gyermekek és felnőttek részére március 1-én, pénteken ünnepi ebédet adjanak. Az Operaház csütörtökön délben valamennyi tagja jelenlétében ünnepi ülést tartott, amelyen Márkus László igazgató méltatta a jubiláns nap jelentőségét, majd felolvasta az állami színhá­zaknak a Kormányzóhoz intézett közös felira­tát. Az ünnepi ülés a Himnusszal zárult. Az újpesti ipartestület közgyűlésén Gyárfás Emil elnök mondott ünnepi beszédet, majd Ko­­vásznay Antal lapszerkesztő javaslatára hódoló táviratot küldtek a kormányzónak.

Next