Magyarság, 1940. április (21. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
2 ták, hogy a válasz az lesz: hamisítványokat közöltek a németek. Csakhogy a németek is számítottak erre a válaszra s ezért facsimilében közli a Fehér Könyv az eredeti lengyel külügyi aktákat. Mintegy méhkas zsong most az USA politikai élete; a lapok óriási szenzációként kezelik a német adatokat, a politikusok felelősségrevonást emlegetnek. A legmesszebb megy közülük Fisc képviselő, aki képviselőkből álló bizottság kiküldését sürgeti, s ez kivizsgálná, hogy az USA politikájáért felelős tényezőket nem terheli-e könnyelműség oly értelemben, hogy háborúba akarták sodorni az államszövetséget? Mert ha igen, úgy a vádemelés el nem maradhat. A bloholdszigorítás miatt tengeri csatát várnait a SkaggerahDan Paris, április 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legfelsőbb haditanács határozatai következtében a közvélemény fontos eseményeket vár a diplomáciai és katonai arcvonalon egyaránt. Jó forrásból közlik, hogy a tengerzár szorosabbra fűzését gyakorlati és erélyes intézkedésekkel haladéktalanul megkezdik. A dráma új felvonása megkezdődik. Diplomáciai körökben azt mondják, hogy Északeurópa válik új veszélyterületté. Számolnak a két flotta találkozásának lehetőségével. A lapok részletesen tanulmányozzák a tengeri összecsapás feltételeit. A Petit Parisien felveti a kérdést, vájjon az összecsapás a Skaggerakban lesz-e. Az Intransigeant szerint a tengeri háború alakulása elkerülhetetlenné teszi a tengeri csatát. re hivatalos angol cáfolat - megerősíti a blokádszigorítás Hírei London, április 1. Hétfőn több lapban hírek jelentek meg, amelyek szerint a szövetséges hatalmak Németország ostromzárát rövidesen szélesebb alapokra fektetik. A Reuter Iroda diplomáciai szerkesztőjének értesülése szerint ezek a jelentések, ha arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be, ezeken a vizeken őrszolgálatot állít fel vagy ehhez hasonló bármiféle túlzott vagy törvénytelen vállalkozásba bocsátkozik, a leghatározottabban megcáfolhatók. Lehetséges, hogy hamarosan nagymértékben megszigorítják az ostromzárat, az idevonatkozó részletes tervezetek azonban a szövetséges kormányok vagy a főhaditanács tulajdonában vannak s ezek még nem hozták nyilvánosságra a terveket. Ami Chamberlain keddi alsóházi nyilatkozatát illeti, előre is megállapítható, hogy a nyilatkozattól szenzációs bejelentések nem várhatók. (MTI.) Norvégia ugyanúgy szállít Angliának, mint Németországnak London, április 1. Londoni illetékes norvég helyen a következő közleményt adták ki: A háború kitörése óta Svédország Németországnak Narvikon keresztül csupán egy töredékét szállította annak a vasércmennyiségnek, amelyet békeidőben szokott szállítani. "Ha Narvik kikötőt elzárják a svéd vasérc szállítása elől, ez szükségképen nem jár azzal, hogy a Németországnak szánt vasérckivitel mennyisége nagymértékben csökken, mivel a vasérc nagy részét Lulleából és más svéd kikötőkből is el lehet szállítani anélkül, hogy e kikötők üzemképességét kibővítenék. Figyelembe kell venni, hogy Narvik norvég kikötőn keresztül nemcsak Németországnak szállítanak svéd vasércet, hanem a Narvikban hajórarakott vasérc-szálítmányok jelentős része Anglia felé irányul és december óta az angolok mind több és több svéd vasércet vettek át. Amikor kifogásolják azt, hogy a Németországnak szánt vasérc szállítása a norvég territoriális vizek védelme alatt történik, nem szabad elfelejteni, hogy Narvikon , keresztül Angliának is ugyanilyen körülmények között szállítják a vasércet. Amikor Norvégia az egyes szállítmányok rendeltetésére való tekintet nélkül megengedi ezt az átmenőforgalmat. A blokádszigorítás programja London, április 1. A félhivatalos Daily Telegraph véleménye szerint a svédországi vasércszállítások megbénítása minden bizonnyal gyors és hathatós eszköz lesz a szövetkezett hatalmak kezében, amelynek segítségével ki tudják majd küszöbölni az ostromzár hiányosságait. A következő lépés a Német Birodalomba vezető többi szállítási útvonal lezárása lesz. Ezek közé tartozik a transzszibériai vasút is. A harmadik lépés abban fog állani, hogy a szövetkezeti hatalmak megszigorítják a dugáruellenőrzést és nem engednek be több exportárut a semleges országokba, mint amennyit ezek békeidőben vásároltak. A negyedik lépés a Németor MMTÜRSK, BUDAPEST, 1940. ÁPRILIS 2. szágba irányuló délkeleteurópai szállítmányok korlátozása lesz. Erről az utóbbi kérdésről tárgyal az angol kormány ezen a héten a délkeleteurópai angol követek londoni értekezletén. Német vélemény: Moszkva szembeszáll a háború kiterjesztésére irányuló tervekkel Berlin, április 1. Molotov beszédéről a Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz többek közt a következőket írja: Páris és London hosszú ideig abban a hitben kívánta tartani a Világot, hogy politikájuk az egész világot kielégítő rend megteremtésére irányul. Molotov beszéde hozzájárult ennek a legendának a szétoszlatásához. A nyugati hatalmak külpolitikája kezdettől fogva arra irányult, hogy kikapcsolja a felfelé törekvő Német Birodalom konkurenciáját. Amikor Szovjetoroszország vonakodott ebben a feadatban résztvenni, magára vonta a nyugati hatalmak politikájának ellenségeskedését. A birodalomban, amelynek kapcsolatai Szovjetoroszországgal a jól felfogott érdekközösségen alapulnak, elégtétellel veszik tudomásul Molotov kijelentéseit, örömmel üdvözli Németország azt a cselekvő politikát is, amellyel Moszkva szembeszáll a nyugati hatalmaknak a háború kiterjesztésére irányuló terveivel. (MTI.) „Szovjetoroszország egy napon követelésekkel lép fel Romániával szemben** Róma, április 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Lavoro Fascista „Bukarestben nem tartják kizártnak, hogy Szovjetoroszország későbbi időpontban határozott követelésekkel lép fel“ cím alatt a kövekezőket jelenti Bukarestből: — Nehéz volna azt állítani, hogy Molotov beszéde Bukarestben kedvező fogadtatásra talált Általában azt hiszik, Molotov azért han / 7 !t szövetet siesd! imte Romániának választania kell Moszkva és Budapest között... Róma, április . A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az olasz lapok közlik az első kommentárokat Molotov beszédéről. * A Stampa vezércikke a következőket írja: Molotov célzása a besszarábiai kérdésre, semilyen irányban nem köti le a szovjet kormányt, de világosan látható Moszkvának az a törekvése, hogy megnyugtassa Iránt és Törökországot. A szorosok megnyitását a szövetségesek hajóhada számára Moszkva alighanem casus bellinek tekintené. Molotov beszéde, amely tele van heves kifejezésekkel, lényegében óvatos és kétértelmű és azt mutatja, hogy Moszkva célja ma is az, ami szeptemberben volt: kihasználni az európai háborút, saját érdekeinek megfelelő reális és megalkuvó semlegességpolitikát folytatni és megvárni a helyzet fejleményeit. Sztálin tehát a hadviselők fokozatos kimerülésére számít, hogy megvalósítsa Szovjetoroszország terveit A katolikus Avvenire kiemeli, hogy Molotov szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a beszarábiai kérdés miatt Szovjetoroszország és Románia között nincs támadást kizáró szerződés. Szovjetoroszország visszaköveteli Besszarábiát, de azt állítja, hogy a kérdés megoldását jelenleg nem akarja a fegyverekre bízni. Molotov kijelentései homályosak és kétértelműek, úgy látszik azonban, hogy Moszkva arra akart célozni, hogy Bessarábia átengedése ellenében hajlandó volna támadást kizáró egyezményt kötni Romániával. Románia tehát határozott figyelmeztetést kapott. Közeledik az óra, amikor választania kell a moszkvai fenyegetés és a Budapest által várt jóakarat megnyilvánulás között. Hogy melyik a jobb választás, ez egy pillanatig sem kétséges — írja a lap. „Óriási meglepetést okozott Bukarestben Molotov beszéde“ Róma, április „ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Messaggero első oldalon „Óriási meglepetés Bukarestben Molotov beszéde miatt”, vastagbetűs cím alatt bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a szovjet külügyi népbiztos beszéde nem a legjobb benyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfogás szerint azt bizonyítják, hogyha Moszkva egy nap a tettek mezejére akar lépni Romániával szemben, akkor a besszarábiai kérdés mellett a Butyenko-ügyet is ürügyül használja fel erre. Az olasz tudósító szerint a besszarábiai kérdésben a románok nem ismernek vitát és ezt a területet végérvényesen románnak tekintik. Moztatta, hogy Szovjetoroszország és Románia között nincs támadást kizáró egyezmény, hogy ezzel is mutassa a két ország közötti viszony rendezetlenségét. Az a körülmény, hogy Molotov jónak látta visszatérni a Butyenko-ügyre és felvetette a besszarábiai kérdést azt mutatja, hogy Szovjetoroszország egy napon követelésekkel fog előállni Romániával szemben. Általános felfogás szerint az orosz-román kapcsolatokban pillanatnyig nem várható roszszabbodás, a két ország viszonyának további alakulása azonban az általános helyzet fejleményeitől függ. Negyvenhét esei százaimmal emelhetiik a Szovjet hadügyi Költségvetést Moszkva, április 1. A legfelsőbb szovjet vasárnapi teljes ülésének második felét Zverev pénzügyi népbiztosnak az államháztartásról szóló beszámolója töltötte ki. Az ülésen részt vettek Sztálin, Vörösilov és a szovjet kormány többi tagja. Zverev beszámolt arról, hogy míg a Szovjetunió 1939. évi költségvetése — a szövetségi köztársaságokat beleszámítva — 155 milliárd rubel volt s ebből 40 milliárd esett katonai célokra, az 1940. évi költségvetés összegét 182,6 milliárd rubelben állapították meg. Ebből a tulajdonképeni katonai költségvetésre (a fegyverkezési bizottágok nélkül) 57 milliárd esik. A katonai kiadások tehát csaknem egyharmad részét teszik ki az 1910 évi egész állami költségvetésnek, az előző évhez képest 1,2,5 százalékos az emelkedés az 1938. évhez képest pedig több mint százszázalékos. A katonai kiadások e jelentős emelkedésének megokolására Zverev rámutatott a Szovjetunió „kapitalista bekerítésére, a „kapitalista államok részéről a Szovjetuniót fenyegető támadás állandó veszélyére“, valamint a vörös hadseregnek a lengyel hadjárat és a finn háború alatt végzett teljesítményeire, továbbá arra, hogy a Szovjetuniónak tovább kell tökéletesítenie a fegyverkezést és hadseregét állandó készenlétben kell tartania. Az 1940. évi költségvetés részleteiről Zverev a következőket közölte: A bevételek összege 182,6 milliárd rubel, vagyis 26,7 milliárddal (17%) több, mint az 1939-ben. A kiadások végösszege 179.7 milliárd rubel, vagyis 17.3%-kal több, mint az előző évben. A kiadások között a gazdasági beruházások 57.1 milliárddal (31.8%-osövekedés az előző évvel szemben) szerepelnek. Ebből az összegből 36 milliárdot fordítanak új ipari művek létesítésére. A népművelési és egészségügyi kiadások 42,9 milliárd rubel, a hadseregre és haditengerészetre szánt, már említett kiadások összege pedig 57 milliárd rubel. (MTI) Negyven másodpercenként egy tagén szén megy el Németországból Olaszországba Róma, április . A Popolo Roma az Olaszországba irányuló német szénszállítmányokkal foglalkozva azt írja, hogy — tekintve Németország szinte kimeríthetetlen szénkészleteit — semmi akadálya nincs annak, hogy az Olaszországba irányuló szénkivitelt évi 8 millió tonnáról 12 millió tonnára emeljék fel. A szárazföldi szállítások felfokozásáról szóló megegyezés elvben március 13-án lépett életbe de a szállítás technikai nehézségek miatt csak április első napjaitól kezdve fog ténylegesen működésbe lépni. Németországból óránként, pontosabban minden egy óra hat percen belül két szénnel megrakott vonat indul Olaszország felé. Ez annyit jelent, hogy minden negyven másodpercben egy szénnel megrakott vasúti kocsi megy át Németországból Olaszországba. Az amerikai parlamentet is foglalkoztatják a fehér könyv adatai New-York, április 1. A New-York Journal American washingtoni jelentést közöl, amelynek feltűnő szedéssel nyomot címe így hangzik: „Buslittot és Weilest szenátusi vizsgálat fenyegeti.“ A jelentés azt mondja, hogy a szövetségi kongresszust rendkívül nyugtalanítják azok a leleplezések, amelyek a jelenlegi háború kitörése előtt az európai politikában folytatott titkos amerikai diplomáciai cselszövésekről szólnak. Előrelátható, hogy az egész ügyet szellőztetni fogják a szenátus és a képviselőház plénumában. Reynolds, a szenátus külügyi bizottságának egyik demokrata tagja ugyan a híradás szerint kijelentette, hogy Bullitt és Welles megidézését fogja kérni, hogy mindkettő eskü alatt tárja fel az egész hátterét annak a tevékenységnek, amelyet az amerikai diplomácia a mostani háború kezdete óta Európában kifejtett. WASHINGTON, április 1. Fish republikánus képviselő kijelentette, hogy a Fehér Könyvben foglalt vádak súlyossága miatt a képviselőház külügyi bizottsága vizsgálatot fog indítani. Amennyiben kiderülne, hogy Roosevelt hallgatólagos megegyezésre jutott, vagy kötelezettséget vállalt arra vonatkozólag, hogy Amerikát belekeveri a háborúba, úgy nyilvánosan vádat emelnének ellene. A Fehér Könyv világvisszhangja A német fővárosban nagy várakozással tekintenek a lengyel okmánygyűjtemény további részleteinek nyilvánosságra hozása elé, amelyek a nyugati hatalmak németellenes háborús előkészületeire vetnek világot. A hétfői lapok részletesen ismertetik a német Fehér Könyv eddigi világviszhangját. A Montagspost éles hangon utasítja vissza azokat a kísérleteket, amelyek a nyilvánosságra hozott okmányok eredeti voltát igyekeznek kétségbe vonni. „Olyan politikai okmányok ezek — állapítja meg a német lap —, amelyeket a varsói külügyminisztérium levéltárában találta” és hangsúlyozza, hogy Londonban és Párisban, valamint „Európán kívül is” még sok olvasnivalójuk akad egyeseknek. A német repülőn hét francia gépet lőttek le a vasárnapi légiharcokban BERLIN, április 1. Március 31-én a francia vonal fölött több nagy légiharcra került sor. Német határvédelmi vadászrepülőgépek különböző helyeken legújabb mintájú francia vadászrepülőgépekkel találkoztak, összesen 25 Messerschmittrepülőgép harcolt 36 Morane-gép ellen. A német vadászgépek nagy győzelmet arattak. Saját veszteség nélkül 7 francia vadászrepülőgépet lőttek le. A következő légi ütközetek folytak le: Püttlingen közelében két harcban 8—8 Messerschmitt- és Morane-repülőgép ütközött meg egymással. E légi harcok során Püttlingen felett egy Morane-gépet lelőttek. Egy másik Morane-gépből a vezető ejtőernyővel menekült meg. Légi harcra került sor Saargemündtől délre. Itt 9 Messerschmitt-repülőgép* 20 Morane-gépet támadott meg. Egy francia repülőgép Saargemünde közelében lángba borulva zuhant a földre, egy másik a találatok hatására a levegőben darabokra tört. Mörchingelt felett 8—8 német és francia vadászgép mérkőzött meg. Egy francia gépből a vezető ejtőernyő segítségével kiugrott, miután rövid ideig lőtték a gépét, egy másik francia repülőgép a levegőben kigyulladt, egy harmadik pedig lefelé bukdácsolt és a földbe ütközött. Valószínű, hogy vezetőjét halálosan eltalálták. (MTI) hajok hullámtémérője London, április 1. Egy német repülőgép elsüllyesztette a Protinus holland halászhajót. Brüsszel, április 1. Elveszettnek tartanak egy belga halászhajót, amely három héttel ezelőtt indult útnak. Azt hiszik, hogy aknába ütközött. (MTI.) Jaross Andor felmentése Teleki Mihály gróf és Jaross: titkos tanácsosok lettek Horthy Miklós kormányzó, a miniszterelnök előterjesztésére Jaross Andor tárcanélküli minisztert ettől az állásától, saját kérelmére, felmentette. Ez alkalomból neki a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi minisztert is titkos tanácsossá nevezte ki a kormányzó, a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül.