Magyarság, 1940. április (21. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

2 ták, hogy a válasz az lesz: hamisítványo­kat közöltek a németek. Csakhogy a né­metek is számítottak erre a válaszra s ezért facsimilében közli a Fehér Könyv az eredeti lengyel külügyi aktákat. Mintegy méhkas zsong most az USA politikai élete; a lapok óriási szenzációként kezelik a né­met adatokat, a politikusok felelősségre­­vonást emlegetnek. A legmesszebb megy közülük Fisc képviselő, aki képviselőkből álló bizottság kiküldését sürgeti, s ez ki­vizsgálná, hogy az USA politikájáért fe­lelős tényezőket nem terheli-e könnyelmű­ség oly értelemben, hogy háborúba akar­ták sodorni az államszövetséget? Mert ha igen, úgy a vádemelés el nem maradhat. A bloholdszigorítás miatt tengeri csatát várnait a SkaggerahDan Paris, április 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legfelsőbb haditanács határozatai következtében a közvélemény fontos ese­ményeket vár a diplomáciai és katonai arcvonalon egyaránt. Jó forrásból közlik, hogy a tengerzár szorosabbra fűzését gya­korlati és erélyes intézkedésekkel hala­déktalanul megkezdik. A dráma új fel­vonása megkezdődik. Diplomáciai körökben azt mondják, hogy Északeurópa válik új veszélyterü­letté. Számolnak a két flotta találkozásá­nak lehetőségével. A lapok részletesen ta­nulmányozzák a tengeri összecsapás fel­tételeit. A Petit Parisien felveti a kérdést, vájjon az összecsapás a Skaggerak­ban lesz-e. Az Intransigeant szerint a tengeri háború alakulása elkerülhetetlenné teszi a tengeri csatát. re hivatalos angol cáfolat - megerősíti a blokádszigorítás Hírei London, április 1. Hétfőn több lapban hírek jelentek meg, amelyek szerint a szövetséges hatalmak Németország ostromzárát rövidesen széle­sebb alapokra fektetik. A Reuter Iroda diplomáciai szerkesztőjének értesülése sze­rint ezek a jelentések, ha arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be, ezeken a vizeken őrszolgálatot állít fel vagy ehhez hasonló bármiféle túlzott vagy törvénytelen vállalkozásba bocsátkozik, a leghatározottabban megcáfolhatók. Lehet­séges, hogy hamarosan nagymértékben megszigorítják az ostromzárat, az ide­vonatkozó részletes tervezetek azonban a szövetséges kor­mányok vagy a főhaditanács tulajdo­nában vannak s ezek még nem hozták nyilvánosságra a terveket. Ami Chamberlain keddi alsóházi nyilatkozatát illeti, előre is megállapít­ható, hogy a nyilatkozattól szenzációs be­jelentések nem várhatók. (MTI.) Norvégia ugyanúgy szállít Angliának, mint Németországnak London, április 1. Londoni illetékes norvég helyen a követ­kező közleményt adták ki: A háború kitörése óta Svédország Né­metországnak Narvikon keresztül csupán egy töredékét szállította annak a vasércmennyi­­ségnek, amelyet békeidőben szokott szállítani. "Ha Narvik kikötőt elzárják a svéd vasérc szállítása elől, ez szükségképen nem jár az­zal, hogy a Németországnak szánt vasérc­­kivitel mennyisége nagymértékben csökken, mivel a vasérc nagy részét Lulleából és más svéd kikötőkből is el lehet szállítani anélkül, hogy e kikötők üzemképességét kibővítenék. Figyelembe kell venni, hogy Narvik norvég kikötőn keresztül nemcsak Németországnak szállítanak svéd vasércet, hanem a Narvik­­ban hajórarakott vasérc-szálítmányok jelen­tős része Anglia felé irányul és december óta az angolok mind több és több svéd vasércet vettek át. Amikor kifogásolják azt, hogy a Né­metországnak szánt vasérc szállítása a nor­vég territoriális vizek védelme alatt törté­nik, nem szabad elfelejteni, hogy Narvikon , keresztül Angliának is ugyanilyen körülmé­­­­nyek között szállítják a vasércet. Amikor Norvégia az egyes szállítmányok rendelteté­sére való tekintet nélkül megengedi ezt az átm­enőforgalmat. A blokádszigorítás programja London, április 1. A félhivatalos Daily Telegraph vélemé­nye szerint a svédországi vasércszállítások megbénítása minden bizonnyal gyors és hathatós eszköz lesz a szövetkezett hatal­mak kezében, amelynek segítségével ki tud­ják majd küszöbölni az ostromzár hiányos­ságait. A következő lépés a Német Biroda­lomba vezető többi szállítási útvonal lezá­rása lesz. Ezek közé tartozik a transzszibé­riai vasút is. A harmadik lépés abban fog állani, hogy a szövetkezeti hatalmak meg­szigorítják a dugáruellenőrzést és nem en­gednek be több exportárut a semleges or­szágokba, mint amennyit ezek békeidőben vásároltak. A negyedik lépés a Németor­ MMTÜRSK­, BUDAPEST, 1940. ÁPRILIS 2. szágba irányuló délkeleteurópai szállítmá­nyok korlátozása lesz. Erről az utóbbi kér­désről tárgyal az angol kormány ezen a héten a délkeleteurópai angol követek lon­doni értek­ezletén. Német vélemény: Moszkva szembeszáll a háború kiterjesztésére irányuló tervekkel Berlin, április 1. Molotov beszédéről a Deutsche Diploma­tisch-Politische Korrespondenz többek közt a következőket írja: Páris és London hosszú ideig abban a hit­ben kívánta tartani a Világot, hogy politiká­juk az egész világot kielégítő rend megterem­tésére irányul. Molotov beszéde hozzájárult ennek a legendának a szétoszlatásához. A nyugati hatalmak külpolitikája kezdettől fog­va arra irányult, hogy kikapcsolja a felfelé törekvő Német Birodalom konkurenciáját. Amikor Szovjetoroszország vonakodott ebben a feadatban résztvenni, magára vonta a nyugati hatalmak politikájának ellenségeske­dését. A birodalomban, amelynek kapcsola­tai Szovjetoroszországgal a jól felfogott ér­dekközösségen alapulnak, elégtétellel veszik tudomásul Molotov kijelentéseit, örömmel üdvözli Németország azt a cselekvő politikát is, amellyel Moszkva szembeszáll a nyugati hatalmaknak a háború kiterjesztésére irá­nyuló terveivel. (MTI.) „Szovjetoroszország egy napon követelésekkel lép fel Romániával szemben** Róma, április 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Lavoro Fascista „Bukarestben nem tartják kizártnak, hogy Szovjetoroszország későbbi időpontban határozott követelésekkel lép fel“ cím alatt a kövekezőket jelenti Bukarestből: — Nehéz volna azt állítani, hogy Molotov beszéde Bukarestben kedvező fogadtatásra ta­lált Általában azt hiszik, Molotov azért han­ / 7 !t szövetet siesd! imte­ Romániának választania kell Moszkva és­­ Budapest között... Róm­a, április . A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az olasz lapok közlik az első kommentárokat Molotov beszédéről. * A Stampa vezércikke a következőket írja: Molotov célzása a besszarábiai kér­désre, semilyen irányban nem köti le a szovjet kormányt, de világosan látható Moszkvának az a törekvése, hogy meg­nyugtassa Iránt és Törökországot. A szo­rosok megnyitását a szövetségesek hajó­hada számára Moszkva alighanem casus bellinek tekintené. Molotov beszéde, amely tele van heves kifejezésekkel, lényegében óvatos és kétértelmű és azt mutatja, hogy Moszkva célja ma is az, ami szeptem­berben volt: kihasználni az európai háborút, saját érdekeinek megfelelő reális és megalkuvó semlegesség­­poli­tikát folytatni és megvárni a helyzet fejleményeit. Sztálin tehát a hadvise­lők fokozatos kimerülésére számít, hogy megvalósítsa Szovjetoroszország terveit A katolikus Avvenire kiemeli, hogy Mo­lotov szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a beszarábiai kérdés miatt Szovjet­oroszország és Románia között nincs táma­dást kizáró szerződés. Szovjetoroszország visszaköveteli Besszarábiát, de azt állítja, hogy a kérdés megoldását jelenleg nem akarja a fegyverekre bízni. Molotov kije­lentései homályosak és kétértelműek, úgy látszik azonban, hogy Moszkva arra akart célozni, hogy Bessarábia átengedése ellené­ben hajlandó volna támadást kizáró egyez­ményt kötni Romániával. Románia tehát határozott figyelmeztetést kapott. Köze­ledik az óra, amikor választania kell a moszkvai fenyegetés és a Budapest által várt jóakarat megnyilvánulás között. Hogy melyik a jobb választás, ez egy pillanatig sem kétséges — írja a lap. „Óriási meglepetést okozott Bukarestben Molotov beszéde“ Róma, április „ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Messaggero első oldalon „Óriási meglepe­tés Bukarestben Molotov beszéde miatt”, vastagbetűs cím alatt bukaresti tudósí­tást közöl, amely szerint a szovjet kül­ügyi népbiztos beszéde nem a legjobb be­nyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfogás szerint azt bizonyítják, hogyha Moszkva egy nap a tettek mezejére akar lépni Romániával szemben, akkor a besszarábiai kérdés mellett a Butyenko-ügyet is ürügyül használja fel erre. Az olasz tudósító sze­rint a besszarábiai kérdésben a románok nem ismernek vitát és ezt a területet vég­érvényesen románnak tekintik. Moztatta, hogy Szovjetoroszország és Románia között nincs támadást kizáró egyezmény, hogy ezzel is mutassa a két ország közötti viszony rendezetlenségét. Az a körülmény, hogy Molo­tov jónak látta visszatérni a Butyenko-ü­gyre és felvetette a besszarábiai kérdést azt mu­tatja, hogy Szovjetoroszország egy napon kö­vetelésekkel fog előállni Romániával szemben. Általános felfogás szerint az orosz-román kap­csolatokban pillanatnyi­g nem várható rosz­­szabbodás, a két ország viszonyának további alakulása azonban az általános helyzet fejle­ményeitől függ. Negyvenhét es­­ei százaimmal emelhetiik a Szovjet hadügyi Költségvetést Moszkva, április 1. A legfelsőbb szovjet vasárnapi teljes ülé­sének második felét Zverev pénzügyi népbiz­tosnak az államháztartásról szóló beszámo­lója töltötte ki. Az ülésen részt vettek Sztá­lin, Vörösilov és a szovjet kormány többi tagja. Zverev beszámolt arról, hogy míg a Szov­jetunió 1939. évi költségvetése — a szövet­ségi köztársaságokat beleszámítva — 155 milliárd rubel volt s ebből 40 milliárd esett katonai célokra, az 1940. évi költségvetés összegét 182,6 milliárd rubelben állapították meg. Ebből a tulajdonképeni katonai költség­­vetésre (a fegyverkezési bizottágok nélkül) 57 milliárd esik. A katonai kiadások tehát csaknem egyharmad részét teszik ki az 191­0 évi egész állami költségvetésnek, az előző évhez képest 1,2,5 százalékos az emelkedés az 1938. évhez képest pedig több mint száz­százalékos. A katonai kiadások e jelentős emelkedé­sének meg­okolására Zverev rámutatott a Szovjetunió „kapitalista bekerítésére, a „kapitalista államok részéről a Szovjetuniót fenyegető támadás állandó veszélyére“, vala­mint a vörös hadseregnek a lengyel hadjárat és a finn háború alatt végzett teljesítmé­nyeire, továbbá arra, hogy a Szovjetuniónak tovább kell tökéletesítenie a fegyverkezést és hadseregét állandó készenlétben kell tar­tania. Az 1940. évi költségvetés részleteiről Zverev a következőket közölte: A bevételek összege 182,6 milliárd rubel, vagyis 26,7 mil­­liárddal (17%) több, mint az 1939-ben. A ki­adások végösszege 179.7 milliárd rubel, vagyis 17.3%-kal több, mint az előző évben. A kiadások között a gazdasági beruházások 57.1 milliárddal (31.8%-os­övekedés az előző évvel szemben) szerepelnek. Ebből az összeg­ből 36 milliárdot fordítanak új ipari művek létesítésére. A népművelési és egészségügyi kiadások 42,9 milliárd rubel, a hadseregre és haditengerészetre szánt, már említett kiadá­sok összege pedig 57 milliárd rubel. (MTI) Negyven másodpercenként egy tagén szén megy el Németországból Olaszországba Róma, április . A Popolo Roma az Olaszországba irányuló német szénszállítmányokkal foglalkozva azt írja, hogy — tekintve Németország szinte kimeríthetetlen szénkészleteit — semmi akadálya nincs annak, hogy az Olaszországba irányuló szénkivitelt évi 8 millió tonnáról 12 millió tonnára emeljék fel. A szárazföldi szállítások felfokozásáról szóló megegyezés elvben március 13-án lépett életbe de a szállítás technikai nehézségek miatt csak április első napjaitól kezdve fog ténylegesen működésbe lépni. Németországból óránként, pontosabban minden egy óra hat percen belül két szénnel megrakott vonat indul Olaszor­szág felé. Ez annyit jelent, hogy minden negyven másodpercben egy szénnel megrakott vasúti kocsi megy át Németországból Olaszországba. Az amerikai parlamentet is foglalkoztatják a fehér könyv adatai New-York, április 1. A New-York Journal American washingtoni jelentést közöl, amelynek feltűnő szedéssel nyomot címe így hangzik: „Buslittot és Wei­lest szenátusi vizsgálat fenyegeti.“ A jelentés azt mondja, hogy a szövetségi kongresszust rendkívül nyugtalanítják azok a leleplezések, amelyek a jelenlegi háború kitörése előtt az európai politikában folytatott titkos amerikai diplomáciai cselszövésekről szólnak. Előrelát­ható, hogy az egész ügyet szellőztetni fogják a szenátus és a képviselőház plénumában. Reynolds, a szenátus külügyi bizottságának egyik demokrata tagja ugyan a híradás szerint kijelentette, hogy Bullitt és Welles megidézé­­sét fogja kérni, hogy mindkettő eskü alatt tárja fel az egész hátterét annak a tevékeny­ségnek, amelyet az amerikai diplomácia a mos­tani háború kezdete óta Európában kifejtett. WASHINGTON, április 1. Fish republikánus képviselő kijelentette, hogy a Fehér Könyvben foglalt vádak sú­lyossága miatt a képviselőház külügyi bi­zottsága vizsgálatot fog indítani. Amennyi­ben kiderülne, hogy Roosevelt hallgató­lagos megegyezésre jutott, vagy kötelezett­séget vállalt arra vonatkozólag, hogy Amerikát belekeveri a háborúba, úgy nyil­vánosan vádat emelnének ellene. A Fehér Könyv világ­visszhangja A német fővárosban nagy várakozással tekintenek a lengyel okmánygyűjtemény további részleteinek nyilvánosságra ho­zása elé, amelyek a nyugati hatalmak németellenes háborús előkészületeire vet­nek világot. A hétfői lapok részletesen ismertetik a német Fehér Könyv eddigi világviszhangját. A Montagspost éles han­gon utasítja vissza azokat a kísérleteket, amelyek a nyilvánosságra hozott ok­mányok eredeti voltát igyekeznek két­ségbe vonni. „Olyan politikai okmányok ezek — állapítja meg a német lap —, amelyeket a varsói külügyminisztérium levéltárában találta” és hangsúlyozza, hogy Londonban és Párisban, valamint „Európán kívül is” még sok olvasni­valójuk akad egyeseknek. A német repülőn hét francia gépet lőttek le a vasárnapi légiharcokban BERLIN, április 1. Március 31-én a francia vonal fölött több nagy légiharcra került sor. Német határ­védelmi vadászrepülőgépek különböző helyeken legújabb mintájú francia vadászrepülőgépek­kel találkoztak, összesen 25 Messerschmitt­­repü­lőgép harcolt 36 Morane-gép ellen. A né­met vadászgépek nagy győzelmet arattak. Saját veszteség nélkül 7 francia vadászrepülő­gépet lőttek le. A következő­ légi ütközetek folytak le: Püttlingen közelében két harcban 8—8 Mes­­serschmitt- és Morane-repülőgép ütközött meg egymással. E légi harcok során Püttlingen fe­lett egy Morane-gépet lelőttek. Egy másik Morane-gépből a vezető ejtőernyővel menekült meg. Légi harcra került sor Saargemü­ndtől délre. Itt 9 Messers­chmitt-repülőgép* 20 Morane-gépet támadott meg. Egy francia repülőgép Saar­gemünde közelében lángba borulva zuhant a földre, egy másik a találatok hatására a le­vegőben darabokra tört. Mörchingelt felett 8—8 német és francia va­dászgép mérkőzött meg. Egy francia gépből a vezető ejtőernyő segítségével kiugrott, mi­után rövid ideig lőtték a gépét, egy másik francia repülőgép a levegőben kigyulladt, egy harmadik pedig lefelé bukdácsolt és a földbe ütközött. Valószínű, hogy vezetőjét halálosan eltalálták. (MTI) hajok hullámtémérője London, április 1. Egy ném­et repülőgép elsüllyesztette a Protinus holland halászhajót. Brüsszel, április 1. Elveszettnek tartanak egy belga halászha­jót, amely három héttel ezelőtt indult útnak. Azt hiszik, hogy aknába ütközött. (MTI.) Jaross Andor felmentése Teleki Mihály gróf és Jaross: titkos tanácsosok lettek Horthy Miklós kormányzó, a miniszterelnök előterjesztésére Jaross Andor tárcanélküli mi­nisztert ettől az állásától, saját kérelmére, fel­mentette. Ez alkalomból neki a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi minisztert is titkos tanácsossá nevezte ki a kormányzó, a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elis­meréséül.

Next