Magyarság, 1940. június (21. évfolyam, 122-140. szám)
1940-06-01 / 122. szám
»=---=_____■ _____----------------------« A MAGYAR =============== • KIADÓTULAJDONOS, MAGYARSÁG LAPKIADÓ RI UCKI T CTICTÓTI J IKTA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ, NEMEE N iI UI I ALI) I A FELELŐS SZERKESZTŐ, FŐSZERKESZTŐ ÍÍ FELELŐS KIADÓ, MOZGALOM NAPILAPJA DB RÁTTKAY B. KÁLMÁN IFJ VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVER PB__ 1. « rJ « ______ Budapest, 1 9 40 ——" '"TFFnmr—1 XXL é u l o l u a m junius 1. Szombat_____________________________________________________________________1 ^2. (5596.) szám Kapo Hio enart a német zsákmány és a Raflitosmok szaustere A flandriai csata véget ért a gyűrűbe szorult antantsereg jó részének megsemmisítésével Páris még a világtörténelem legnagyobb esőiétől jelenít Denhirrhennet A német haditengerészet átvette a partvédelmet a holland, belga s a megszállt francia tengerparton Minden eddigit felülmúló elütőerejét döntő csapásra készülnek a németek Nyugaton miszont. A nemzetközi sajtó már nevet is adott a vérözönben fürdő flandriai tengerpartnak: „Flandriai pokol . Ebben a pokolban, ahol tán még mindig van háromnegyed millió antant katona, kiket a német repülőbombák, gránátok és géppuskák tovább tizedelnek, s a tűz még mindig magas lánggal ég. Londoni jelentés szerint Dünkirchennél vízelárasztással is védett hídfőállásban harcolnak antant kötelékek, hogy könnyítsék a hajókra beszálló alakulatok sorát. E pillanatban nem kétséges, hogy a casseli kisebb gyűrűnek, a német hadvezetőség által jelzett teljes szétroncsolása után már csak a part mentén védekező szövetséges csapatok jelentenek még leküzdendő ellenállást a németek számára. Egy francia admirális tanácsára árasztották el Dünkirchen előterét vízzel s ez megnehezíti a németek előretörését. Hogy mikor oltják ki a flandriai pokol tüzét az előretörő győztes német hadosztályok, ez attól is függ, hogy a német hadvezetőség ragaszkodik-e eddigi támadási rendszeréhez, amely arra irányul, hogy minimális vérveszteséggel csikarja ki a győzelmet?! Inkább zseniális mozdulatokkal, a nyílt terepi hadvezetés mesterfogásaival igyekeztek eddig mindig kipótolni azt, amit a veszteségek lecsökkentésére irányuló törekvés okozott. Ma már nemcsak a semleges államok katonai szakértői, de a francia és az angol sajtó is a legégetőbb kérdésnek tartja: vájjon merre fog fordulni a flandriai csata lezárása után a győzelmes német hadsereg, amely innen legalább húsz hadosztályát dobhatja frontra, valahol másutt. Az égető kérdés, hogy Anglia, vagy Franciaország felé fog-e jelentkezni a német nyomás? A legérdekesebb talán a nagytekintélyű olasz lapnak, a Messageronak jóslata: a németek mindkét irányban támadni fognak, szinte alkalmazkodva a totális háború parancsaihoz. A Messagero katonai szakírója rámutat arra, hogy ehhez a két fronti akcióhoz meglesz az északnyugati véres harc lezárása után a szükséges erő. Érthető, hogy sem Párisnak, sem Londonnak nem közömbös a német támadás iránya. Mindkét antant állam hadvezetési presztízse erős csorbát kapott most a belga háborúban, mindkettőnek vérvesztesége óriási, páncélos csapataik és repülő flottájuk óriási veszteségeket szenvedtek. Lapunk más helyén közöljük berlini értesülésünket arra vonatkozólag, hogy Páris azt kívánná Weygandtól, hogy a szövetségesek erejét a francia föld védelmére összpontosítsa, — viszont érthető, ha London paritásos alapon ragaszkodik ahhoz, hogy az antant erők védjék az angol királyság területét is. Hogy a harmónia maradhat-e az érdekek ütközése mellett teljes, — ezen lehet vitatkozni. . . . ......... London. Az angol sajtóban szaporodnak a hangok: a polgári lakosságot el kell távolítani mindazokról a területekről, amelyek katonai mérlegelés szerint német támadással számolhatnak. Londoni illetékes körök úgy a fővárosban, mint a délidélkeleti parti vámosok polgári lakosságának kiürítésére nagyszabású tervet készítettek: asszonyok és gyermekek tízezreit a dominumokban akarják elhelyezni, így csak Újzélandban húszezer asszonyt és gyermeket akarnak átszállítani. A terv nagyszabású, az a kérdés, mennyit lehet belőle megvalósítani. Dánia, Hollandia és Belgium, valamint Norvégia közeli piacainak elvesztése után Angliának a tengerentúlról kell pótolnia az itt kiesett óriási mennyiségű nyersanyag és élelmiszerkivitelt, ha pedig hajóit belga-holland, dán és norvég közeli kikötők helyett az óceánon túlra kell küldenie, ez esetben — most ezt egyszer már kimutattuk — ha ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan mennyiségű élelmiszert és nyersanyagot akar bevinni tengerentúlról, — kereken tizenhétezer annyi hajóra van szüksége. Ráadásul: a szállító hajókban most a flandriai partok előtt erős pusztítást végeztek a német repülők: Anglia gondjai szaporodnak. Az angol király egy időben a francia köztársaság elnökével szikratávíró útján üdvözölte és köszöntötte a „flandriai pokolban” harcoló csapatait. an I-I A Balkán. Az elmúlt héten feltűnően foglalkozott az európai sajtó a balkáni és a délkeleteurópai bizonytalan helyzettel. Különösen a román és a szovjet csapatmozdulatokat tárgyalta feltűnő részletességgel — az olasz sajtó. Lehet, nem ok nélkül. Róma információs szolgálata kitűnő. Jugoszlávia felé is feltűnő érdeklődéssel fordult az olasz sajtó. Szó esett különböző irányú jugoszláv csapatmozdulatokról is. A jól tájékozott olasz sajtó megállapítja ugyan, hogy egy bizonyos csendesedés mutatkozik a balkáni fronton, de mindjárt meg is magyarázza, hogy ennek mi az oka? Itt is a nyugati hatalmak diplomáciájának egy balfogásáról van szó: kezdődött a dolog azzal, hogy Jugoszláviában igyekeztek kimutatni pánszlávisztikus alapon moszkvai befolyásokat. Ha Moszkva jelentkezett a Balkánon bármiféle érdekeltséggel s ez átmenetileg zavarta is az általános balkáni politikai helyzetet, s ma mégis biztosan állíthatjuk, hogy Berlin, Róma és Moszkva együttes diplomáciai akciója az elmúlt héten azt, hogy tisztázta a helyzetet. Az nem rosszabbodott. Magyarország védelmi intézkedései egyébként teljességgel helytállók mindaddig, amíg határainkon túl már korábban kezdeményezett hasonló intézkedések vannak érvényben. Ilyenek pedig érvényben vannak. Érdekes eredménye a Balkánnak Maiski londoni szovjet nagykövetnek áthelyezése — Szófiába, Románia a gazdasági fronton is — mozgósít: az eddigi két hústalan nap helyébe beiktatott egy harmadikat is. híre talán ma az, hogy megérkezett az Egyesült Államokból a hivatalos jelentés arra vonatkozólag, hogy ez évben összesen 4,3 milliárd dollárt fordítanak hadfelszerelésre. Ez magyar pengőben átszámítva, meghaladja a húsz millió pengőt. Ez az összeg viszont megközelíti Csonka-Magyarország adósságmentes nemzeti vagyonának teljes összegét. A beavatkozás mellett agitáló sajtó egy hatásos érvet kap ezáltal: mi legyen azzal a hadfelszereléssel, amelybe ennyi rengeteg milliárdot öltek bele, a legjobb lesz talán siettetni a beavatkozást. . . 31 USA. A világpolitika legérdekesebb Európa újjárendezéséről ír a német sajtó Mussolini ! Barátjával az ember végig együtt menetel!... A spanyol lapok egyre élesebbek Angliával szemben Magyarország az események középpoltába kerülhet a balkáni bonyodalom esetén Az írek fegyveres támadásától tart Anglia A belga hadsereg ünnepélyesen vonul be Brüsszelbe Lassan felmorzsolódnak a flandriai antantcsapatok Vezéri főhadiszállás, május 31. (Német Távirati Iroda.) A véderő főparancsnoksága közli: Míg az északkelet-franciaeszági francia csapatok zöme felmorzsolódott vagy fogságba került, néhány helyen szétugrasztott és bekerített osztagok még ellenállást tanúsítanak. Az ellenállást rövidesen megtörjük. Az angol hadsereg maradványai ellen folyamatban van a támadás a sík, immár csak néhány kilométer mély és a csatornák megduzzasztásával védett Furnes—Bergues és a Dünkirchentől nyugatra elterülő vidék közötti ívben. Az ellenség itt szívósan védekezik abban a törekvésében, hogy minél több katonát mentsen, ha felszerelés nélkül is — a hajókra. A Cassel körül bekerített angol haderőket annak a kísérletnek a során, hogy észak felé áttörjenek, felmorzsolták. Az Artoisban és Flandriában levő német hadosztályok zöme felszabadult új feladatokra. A foglyok számát és a zsákmány mennyiségét még megközelítőleg sem lehetett megállapítani. A légi haderő harcbavetését május 30-án az időjárási helyzet erősen korlátozta. Mégis újból megtámadták Dünkirchen kikötőberendezéseit. A haditengerészet az egész hollandiai valamint a német kézben lévő belga és francia partvidéken átvette a partvédelmet. Egy német gyorsnaszádnak sikerült a belga tengerpart előtt egy ellenséges rombolót torpedótalálattal elsüllyeszteni. Május 30-ára virradó éjjel angol repülőgépek újból megtámadtak északnémetországi nem katonai célokat. Lényeges kárt sehol sem okoztak. Délholsteinben éjszakai vadászgépek lelőttek egy ellenséges repülőgépet. Északfranciaországban az ellenség 3 francia, Stavanger előtt egy angol repülőgépet vesztett légi harcok során. Két saját repülőgép eltűnt. A FRANCIA FŐPARANCSNOKSÁG JELENTI: Donkirchenitél folyik a világtörténelem legnagyobb csatája A szövetkezett hatalmak franciaországi csapatainak főparancsnok- ’sága közli, hogy Dünkirchen még mindig kezünkben van és az itt folyó ütközetet a világtörténelem legnagyobb csatája gyanánt említi. Londonban a legnagyobb bizalommal szemlélik a helyzetet és nagy reményeket fűznek Weygand tábornok képességeihez, amint az angol rádió közölte. A dünkircheni kikötő a világ legnagyobb hajótemetője Róma, május 31. A Popolo di Roma a következőképpen ismerteti a Flandriában kialakult helyzetet: A flandriai csata a világtörténelem legtragikusabb visszavonulásává alakult át. A visszavonulást 4000 repülőgép fedezi és körülbelül 100 szállítóhajó és a francia s angol könnyű hajóhad jelentős része vesz benne részt A szövetségesek a legelkeseredettebb erőfeszítést fejtették ki, hogy kimeneküljenek a német harapófogóból. Az angolok azt állítják, hogy eddig mintegy 100.000 embert mentettek meg. Ez a brit expedíciós hadseregnek körülbelül egyharmada. A szövetségeseknek rendkívüli erőfeszítések, főként pedig a francia csapatok feláldozása révén sikerült egy körülbelül húsz kilométer széles és negyven kilométer hosszú folyosót nyitni a tenger felé. A franciák az Armeutieres—La Bassée-vonalon, az angolok pedig a Dixmuiden— Nieuport-vonalon harcolnak. Ez a folyosó ki van téve a német tüzérség és főként a német légihaderő állandó bombázásának. A németek szünet nélkül bombázzák a dünkircheni kiikötőt is, amely a világ legnagyobb hajótemetőjévé alakult át. London, május 31. A Reuter Iroda különtudósítójának jelentése szerint Dunkerque környékén a partvidéken három napja valósággal nyüzsögtek a katonák, akik várták, hogy az elszállítás folyamán rájuk kerüljön a sor. A német repülők ezeket a csapatokat állandóan bombázták és géppuskatűzzel árasztották el. A parti fövénybe ásták be magukat, hogy védelmet keressenek a bombák és golyók elől. Akik még hátramaradtak, azoknak a helyzete még súlyosabbra fordult azóta, hogy a német tüzérség immár tűz alatt tartja Dunkerquet. ÁRA: 10 FILLÉR