Magyarság, 1940. június (21. évfolyam, 122-140. szám)

1940-06-01 / 122. szám

»=---=_____■ _____----------------------« A MAGYAR =============== • KIADÓTULAJDONOS, MAGYARSÁG LAPKIADÓ RI U­C­KI T CTICTÓTI J IKTA ELNÖK-VEZÉR­IGAZGATÓ, NEME­E N­­ iI UI I ALI) I A FELELŐS SZERKESZTŐ, FŐSZERKESZTŐ ÍÍ FELELŐS KIADÓ, MOZGALOM NAPILAPJA DB­ RÁTTKAY B. KÁLMÁN IFJ VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVER PB__ 1­­. « r­J « ______ Budapest, 1 9 40 ——" '"TFFnmr—1 XXL é u l o l u a m junius 1. Szombat_____________________________________________________________________1 ^2. (5­5­9­6.) szám K­apo Hio en­art a német zsákmány és a Raflitosmok sz­austere A flandriai csata véget ért a gyűrűbe szorult antantsereg jó részének megsemmisítésével Páris még a világtörténelem legnagyobb esőiétől jelenít Denhirrhennet A német haditengerészet átvette a partvédelmet a holland, belga s a megszállt francia tengerparton Minden eddigit felülmúló elütőerejét döntő csapásra készülnek a németek Nyugaton m­i­szont. A nemzetközi sajtó már nevet is adott a vérözönben fürdő flandriai tengerpartnak: „Flandriai pokol . Ebben a pokolban, ahol tán még mindig van háromnegyed millió antant ka­tona, kiket a német repülőbomb­ák, gráná­tok és géppuskák tovább tizedelnek, s a tűz még mindig magas lánggal ég. Lon­doni jelentés szerint Dünkirchennél víz­elárasztással is védett hídfőállásban harcol­nak antant kötelékek, hogy könnyítsék a hajókra beszálló alakulatok sorát. E pillanatban nem kétséges, hogy a cas­­seli kisebb gyűrűnek, a német had­vezetőség által jelzett teljes szétroncsolása után már csak a part mentén védekező szövetséges csapatok jelentenek még leküzdendő ellen­állást a németek számára. Egy francia ad­mirális tanácsára árasztották el Dünkirchen előterét vízzel s ez megnehezíti a németek előretörését. Hogy mikor oltják ki a fland­­riai pokol tüzét az előretörő győztes német hadosztályok, ez attól is függ, hogy a­ német hadvezetőség ragaszkodik-e eddigi táma­dási rendszeréhez, amely arra irányul, hogy minimális vérveszteséggel csikarja ki a győzelmet?! Inkább zseniális mozdulatok­kal, a nyílt terepi hadvezetés mester­fogásaival igyekeztek eddig mindig kipótol­ni azt, amit a veszteségek lecsökkentésére irányuló törekvés okozott. Ma már nemcsak a semleges államok ka­tonai szakértői, de a francia és az angol sajtó is a legégetőbb kérdésnek tartja: váj­jon merre fog fordulni a flandriai csata le­zárása után a győzelmes német hadsereg, amely innen legalább húsz hadosztályát dobhatja frontra,­­ valahol másutt. Az égető kérdés, hogy Anglia, vagy Francia­­ország felé fog-e jelentkezni a német nyo­más? A legérdekesebb talán a nagytekin­télyű olasz lapnak, a Messageronak jósla­ta: a németek mindkét irányban támadni fognak,­­ szinte alkalmazkodva a to­tális háború parancsaihoz. A Messagero katonai szakírója rámutat arra, hogy ehhez a két fronti akcióhoz meglesz az észak­­nyugati véres harc lezárása után a szüksé­ges erő. Érthető, hogy sem Párisnak, sem Londonnak nem közömbös a német táma­dás iránya. Mindkét antant állam hadveze­tési presztízse erős csorbát kapott most a belga háborúban, mindkettőnek vérvesztesé­ge óriási, páncélos csapataik és repülő flottájuk óriási veszteségeket szenvedtek. Lapunk más helyén közöljük berlini érte­sülésünket arra vonatkozólag, hogy Páris azt kívánná Weygandtól, hogy a szövet­ségesek erejét a francia föld védelmére összpontosítsa, — viszont érthető, ha Lon­don paritásos alapon ragaszkodik ahhoz, hogy az antant erők védjék az angol király­ság területét is. Hogy a harmónia marad­hat-e az érdekek ütközése mellett teljes, — ezen lehet vitatkozni. . . . ......... London. Az angol sajtóban szapo­rodnak a hangok: a polgári lakosságot el kell távolítani mindazokról a területekről, amelyek katonai mérlegelés szerint német támadással számolhatnak. Londoni illeté­kes körök úgy a fővárosban, mint a déli­délkeleti parti vámosok polgári lakosságának kiürítésére nagyszabású tervet készítettek: asszonyok és gyermekek tízezreit a domi­­numokban akarják elhelyezni, így csak Új­­zélandban húszezer asszonyt és gyermeket akarnak átszállítani. A terv nagyszabású,­­ az a kérdés, mennyit lehet belőle meg­valósítani. Dánia, Hollandia és Belgium, valamint Norvégia közeli piacainak elvesz­tése után Angliának a tengerentúlról kell pótolnia az itt kiesett óriási mennyiségű nyersanyag és élelmiszerkivitelt, ha pedig hajóit belga-holland, dán és norvég közeli kikötők helyett az óceánon túlra kell kül­denie, ez esetben — most ezt egyszer már kimutattuk — ha ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan mennyiségű élelmiszert és nyersanyagot akar bevinni tengerentúlról, — kereken tizenhétezer annyi hajóra van szüksége. Ráadásul: a szállító hajókban most a flandriai partok előtt erős pusztí­tást végeztek a német repülők: Anglia gondjai szaporodnak. Az angol király egy időben a francia köz­társaság elnökével szikratávíró útján üdvö­zölte és köszöntötte a „flandriai pokolban” harcoló csapatait. an I-­­­I A Balkán. Az elmúlt héten feltűnően foglalkozott az európai sajtó a balkáni és a délkeleteurópai bizonytalan helyzettel. Kü­lönösen a román és a szovjet csapatmozdu­latokat tárgyalta feltűnő részletességgel — az olasz sajtó. Lehet, nem ok nélkül. Róma információs szolgálata kitűnő. Jugoszlávia felé is feltűnő érdeklődéssel fordult az olasz­ sajtó. Szó esett különböző irányú jugoszláv csapatmozdulatokról is. A jól tájékozott olasz sajtó megállapítja ugyan, hogy egy bizonyos csendesedés mutatkozik a balkáni fronton,­­ de mindjárt meg is magyarázza, hogy ennek mi az oka? Itt is a nyugati hatalmak diplomáciájának egy balfogásáról van szó: kezdődött a dolog azzal, hogy Jugoszláviá­ban igyekeztek­ kimutatni pánszlávisztikus alapon moszkvai befolyásokat. Ha Moszkva jelentkezett a Balkánon bármiféle érde­keltséggel s ez átmenetileg zavarta is az általános balkáni politikai helyzetet, s ma mégis biztosan állíthatjuk, hogy Ber­lin, Róma és Moszkva együttes diplomáciai akciója az elmúlt héten azt, hogy tisztázta a helyzetet. Az nem rosszabbodott. Magyar­­ország védelmi intézkedései egyébként tel­jességgel helytállók mindaddig, amíg hatá­rainkon túl már korábban kezdeményezett hasonló intézkedések vannak érvényben. Ilyenek pedig érvényben vannak. Érdekes eredménye a Balkánnak Maiski londoni szovjet nagykövetnek áthelyezése — Szófiába, Románia a gazdasági fronton is — mozgósít: az eddigi két hústalan nap he­lyébe beiktatott egy harmadikat is. híre talán ma az, hogy megérkezett az Egyesült Államokból a hivatalos jelentés arra vonatkozólag, hogy ez évben összesen 4,3 milliárd dollárt fordítanak hadfelszere­lésre. Ez magyar pengőben átszámítva, meghaladja a húsz millió pengőt. Ez az összeg viszont megközelíti Csonka-Magyar­ország adósságmentes nemzeti vagyonának teljes összegét. A beavatkozás mellett agi­táló sajtó egy hatásos érvet kap ezáltal: mi legyen azzal a hadfelszereléssel, amelybe ennyi rengeteg milliárdot öltek bele, a legjobb lesz talán siettetni a beavatko­zást. . . 31 USA. A világpolitika legérdekesebb Európa újjárendezéséről ír a német sajtó Mussolini ! Barátjával az ember végig együtt menetel!... A spanyol lapok egyre élesebbek Angliával szemben Magyarország az események középpolt­ába kerülhet a balkáni bonyodalom esetén Az írek fegyveres­ támadásától tart Anglia A belga hadsereg ünnepélyesen vonul be Brüsszelbe Lassan felmorzsolódnak­ a flandriai antantcsapatok Vezéri főhadiszállás, május 31. (Német Távirati Iroda.) A véderő főparancsnoksága közli: Míg az északkelet-franciaeszági francia csapatok zöme felmorzsolódott vagy fogságba került, néhány helyen szétugrasztott és be­kerített osztagok még ellenállást tanúsítanak. Az ellenállást rövidesen megtörjük. Az angol hadsereg maradványai ellen fo­lyamatban van a támadás a sík, immár csak néhány kilométer mély és a csatornák m­eg­­duzzasztásával védett Furnes—Bergues és a Dünkirchentől nyugatra elterülő vidék kö­zötti ívben. Az ellenség itt szívósan védeke­zik abban a törekvésében, hogy minél több katonát mentsen­­, ha felszerelés nélkül is — a hajókra. A Cassel körül bekerített angol haderőket annak a kísérletnek a során, hogy észak felé áttörjenek, felmorzsolták. Az Artoisban és Flandriában levő német hadosztályok zöme felszabadult új feladatokra. A foglyok szá­mát és a zsákmány mennyiségét még meg­közelítőleg sem lehetett megállapítani. A légi haderő harcbavetését május 30-án az időjárási helyzet erősen korlátozta. Mégis újból megtámadták Dünkirchen kikötőberen­dezéseit. A haditengerészet az egész hollandiai va­lamint a német kézben lévő belga és francia partvidéken átvette a partvédelmet. Egy német gyorsnaszádnak sikerült a belga tengerpart előtt egy ellenséges rombo­lót torpedótalálattal elsüllyeszteni. Május 30-ára virradó éjjel angol repülő­gépek újból megtámadtak északnémetországi nem katonai célokat. Lényeges kárt sehol sem okoztak. Délholsteinben éjszakai vadászgépek lelőt­tek egy ellenséges repülőgépet. Északfrancia­­országban az ellenség 3 francia, Stavanger előtt egy angol repülőgépet vesztett légi harcok során. Két saját repülőgép eltűnt. A FRANCIA FŐPARANCSNOKSÁG JELENTI: Donkirchenitél folyik a világtörténelem legnagyobb csatája A szövetkezett hatalmak franciaországi csapatainak főparancsnok- ’­sága közli, hogy Dünkirchen még mindig kezünkben van és az itt folyó ütközetet a világtörténelem legnagyobb csatája gyanánt említi. London­ban a legnagyobb bizalommal szemlélik a helyzetet és nagy remé­nyeket fűznek Weygand tábornok képességeihez, amint az angol rádió közölte. A dünkircheni kikötő­ a világ legnagyobb hajótemetője Róma, május 31. A Popolo di Roma a következőképpen ismerteti a Flandriában kialakult hely­zetet: A flandriai csata a világtörténelem legtragikusabb visszavonulásává ala­kult át. A visszavonulást 4000 repülőgép fedezi és körülbelül 100 szállítóhajó és a francia s angol könnyű hajóhad jelen­tős része vesz benne részt A szövetsége­sek a legelkeseredettebb erőfeszítést fej­tették ki, hogy kimeneküljenek a német harapófogóból. Az angolok azt állítják, hogy eddig mintegy 100.000 embert men­tettek meg. Ez a brit expedíciós hadse­regnek körülbelül egyharmada. A szö­vetségeseknek rendkívüli erőfeszítések, főként pedig a francia csapatok feláldo­zása révén sikerült egy körülbelül húsz kilométer széles és negyven kilométer hosszú folyosót nyitni a tenger felé. A franciák az Arm­eutieres—La Bassée-vo­nalon, az angolok pedig a Dixmuiden—­ Nieuport-vonalon harcolnak. Ez a fo­lyosó ki van téve a német tüzérség és főként a német légihaderő állandó bom­bázásának. A németek szünet nélkül bombázzák a dünkircheni kiikötőt is, amely a világ legnagyobb hajótemető­jévé alakult át. London, május 31. A Reuter Iroda különtudósítójának je­lentése szerint Dunkerque környékén a partvidéken három napja valósággal nyü­zsögtek a katonák, akik várták, hogy az elszállítás folyamán rájuk kerüljön a sor. A német repülők ezeket a csapatokat ál­landóan bombázták és géppuskatűzzel árasztották el. A parti fövénybe ásták be magukat, hogy védelmet keressenek a bombák és golyók elől. Akik még hátramaradtak, azoknak a helyzete még súlyosabbra fordult azóta, hogy a német tüzérség immár tűz alatt tartja Dunkerquet. ÁRA: 10 FILLÉR

Next